Az előadáshoz kapcsolódó ppt. a http://teremtestudomany.hu/prezentaciok/ oldalon az Eredet Konferencia anyagai között található.

 

Az élet/evolúció hiányzó forgatókönyve

 

1. dia

Tisztelettel köszöntöm Önöket! Köszönöm, hogy eljöttek. Kívánom, hogy a konferencia után még hatékonyabban tudjanak érvelni a teremtésmodell mellett.

Ez a IV. Eredetet Konferencia!

Köszönöm a rendezőknek, hogy ebben a rendkívül fontos témában találkozót szerveztek.

 

2. dia

Az előadás után még beszélhetünk a téma fontosságáról. Most csak annyit, hogy a különböző felekezetek a fiataljaik jelentős részét az evolúciómodell okozta kételkedés miatt veszítik el, ezért a szülőknek, pásztoroknak, gyermekmunkásoknak, keresztény tudósoknak és tanároknak, sőt maguknak a diákoknak is, tudatosan foglalkozniuk kell az eredet kérdésével.

 

Kimondva vagy kimondatlanul a teremtésmodell vagy evolúciómodell kérdés lényege: a tudomány megöli és eltemeti Istent vagy felfedezi és dicsőíti?

 

3. dia

Én akkor ismertem fel ennek a kérdésnek a valódi súlyát, amikor 1998-ban elolvastam Dr. David Rosevear [Rosvir]: Teremtéstudomány című könyvét. Ekkor értettem meg, hogy az evolúciómodell rendkívül gyenge lábakon áll, valamint felismertem, hogy a teremtésmodell összehasonlíthatatlanul jobb magyarázat a világmindenség, az élet, a természeti törvények és az ember eredetének és létezésének magyarázatára.

Dr. Rosevear [Rosvir], kémikus néhány megállapítása:

„Az első sejt létrejöttének befejeződéséig annak alkotórészei rendkívül instabilak.”

„Olyan biológiai mechanizmus sem létezett, amely hozzájárul volna a sejt összeállásához.” „A természetes kiválasztódás nem működés folyamat, amíg az első sejt nem képes önmaga újraelőállítására (reprodukálására).”

Ezek a rendkívül súlyos mondatok rávilágítanak az evolúciómodell hiányosságára. A teremtéstudomány.hu honlapon ezek a gondolatok részletesen ki vannak fejtve.

Az előadásom írott anyaga a teremtéstudomány honlapon megtalálható, ahol Dr. Rosevear [Rosvir] könyve is elolvasható. Tehát nem kell jegyzetelni, így könnyebb lesz figyelni.

 

4. dia

A tankönyvekben, az interneten, valamint a témában található információk nagyobb része a véletlen kialakulást, az evolúciómodellt, megkérdőjelezhetetlen tudományos tényként állítják be, azonban a forgatókönyv, ami leírja az evolúció konkrét menetét, és tényleges számításokkal van alátámasztva – az hiányzik!

 

5. dia

Mi az élet forgatókönyve?

Mik az összeállításának nehézségei?

 

6. dia

Ezen kérdések megválaszolását kezdjük a világhírű evolucionista biológus Szathmáry Eörs szavaival:

„Az evolúcióelmélet végső soron az „élet rejtélyének”, az élőlények létrejöttének magyarázatára irányul. Fontos felismerések sokasága ellenére a kezdet, a keletkezés kérdése mindmáig megválaszolatlan….

 

7. dia

– Az élet keletkezése mindmáig megoldatlan kérdés. Még senkinek sem sikerült élettelenből élőt csinálnia, mint ahogyan egy teljes “evolúciós forgatókönyv” összeállítása sem sikerült még. Egy ilyen “forgatókönyvnek” el kellene mondani, hogy az anyag szerveződésének mi volt az a valószínű útja, melynek során A-tól a Z-ig eljutott.

 

8. dia

Ennek a “forgatókönyvnek” néhány feltételt ki kell elégítenie: kémiailag, és az evolúciós mechanizmusok szerint meggyőzőnek kell lennie, továbbá az egésznek eléggé valószínűnek kell lennie. Ilyen „forgatókönyvünk” nincs.”

„Az alapproblémát az jelenti, hogy az első evolúciós egységek nem keletkezhettek evolúciós módon, hiszen azoknak akkor még nem voltak meg az ahhoz szükséges tulajdonságaik.” (http://www.c3.hu/~tillmann/konyvek/ezredvegi/szathmary.html)

 

9. dia

1980-ban a Chicagói Természettudományi Múzeumban megrendezett tanácskozáson kb. 150 evolucionista tudós vett részt. A tanácskozásra az evolúció-mechanizmusban található ellentmondások miatt került sor. A négynapos, heves vita után az evolucionisták egyetértettek abban, hogy „az evolúció tény”. Azzal kapcsolatban viszont nem tudtak megállapodni, hogy tulajdonképpen mi is ez a tény.

A New York Times beszámolója szerint az összegyűlt tudósok nem tudták kielégítő módon megfogalmazni az evolúció mechanizmusát. Sőt, még abban a kérdésben sem tudtak egyezségre jutni, hogy miként lehetne eldönteni, hogy az evolúció folyamata hogyan ment végbe. Tóth Tibor: Tudomány, világnézet, hit. 78. o.

 

10. dia

Eltelt 28 év és a probléma ugyanaz. Nem véletlen Dr. Kampis György, a Magyar Tudományban megjelent beismerő vallomása:

„Tudjuk-e, hogyan ment végbe az evolúció? Nem tudjuk.

Tudjuk-e igazolni az evolúciót? Nem tudjuk.

Tudjuk-e cáfolni az alternatív felvetéseket? Legalábbis a többségüket nem tudjuk.”

 

11. dia

Henry Morris professzor így foglalja össze a hiányzó „evolúciós forgatókönyvvel” kapcsolatos nehézségeket:

„A kezdetek kezdetén létező

– ismeretlen vegyületek,

– ismeretlen már nem létező folyamatok által,

– ismeretlen ma már nem létező életformákat hoztak létre, amelyek,

– ismeretlen összetételű légkör alatt,

– ismeretlen óceáni őslevesben,

– ismeretlen időben és helyen,

– ismeretlen szaporodási módszerekkel új életet hoztak létre.”

Dennis R. Petersen: Unlocking the Mysteries of Creatoin 1. kötet (El Cajon: Master Books, 1988) 63.o. Dr. Jobe Martin: Evolúciótól teremtésig 48.o.

 

12. dia

Harun Yahya, az evolúciós csalás és sok egyéb könyv szerzője mondta:

„Ha az evolúciós elmélet egyetlen pontjáról is bebizonyosodik, hogy lehetetlen, az elegendő bizonyíték arra, hogy az egész elmélet teljesen hamis és érvénytelen.

Például ha bebizonyítjuk, hogy a fehérjék véletlenszerű kialakulása nem lehetséges, azzal cáfoljuk az evolúció összes ez után következő lépését. Ezután már teljesen értelmetlen összeszedni néhány emberi és majomkoponyát, és feltételezéseket gyártani róluk.”

 

13. dia

A http://teremtestudomany.hu/cikkek/ között szerepel Borhidi Attila: A növényvilág evolúciója és a darwini fejlődéselmélet című leleplező cikke.

Borhidi biológus professzor 16 oldalon keresztül nagy vonalakban sorolja fel az evolúciómodell, kis szelével, a növényvilág evolúciójával kapcsolatos anomáliákat.

Amikor Borhidi a vegyületek előállításáról beszél, ezt mondja:

 

„…Ezek között bonyolult felépítésű vegyületek vannak, amelyeket az anyagcsere melléktermékeiként kell előállítani, amiről tudjuk, hogy nem megy egyik napról a másikra. Ehhez még vegyük hozzá azt a körülményt, hogy véletlenszerű keletkezés esetén fennáll a veszély, hogy hibás anyag keletkezik, amit „a rosszul kemizáló növénnyel együtt ki kell dobni”. Szegény növény már régen kipusztult, mire a megfelelő vegyületet „kikísérletezte” volna. Ha megkíséreljük kiszámítani, hogy ennek a koevolúciós folyamatnak mi a valószínűsége véletlenszerű keletkezés esetén, akkor rendkívül kicsiny számot kapunk. Kiszámították, hogy a sikeres kísérletek előállítására nem negyvenmillió, de még négyszázmillió év − vagyis a teljes szárazföldi élet tartama − sem lenne elegendő.”

 

Marad a 13. dia

Hát ez meglepő! Amikor a matematikai alapon megvizsgáljuk az evolúciómodellt, az evolúciómodell hiteltelenné válik.

Most álljunk meg egy kicsit és gondoljuk végig az eddigieket. Sokan az evolúciómodellt, megkérdőjelezhetetlen tudományos tényként próbálják beállítani. Az eddig elhangzottakból már kiderült, hogy ez a modell rendkívül súlyos problémákkal küzd. Akik úgy nőttek fel, hogy az evolúciómodell megkérdőjelezhetetlen tudományos tény, azoknak ez a konferencia nagyon sokkoló. Kérem önöket, hogy ellenőrizzék az itt elhangzottakat, de az evolúciómodell állításait vizsgálják meg hasonló alapossággal.

 

14. dia

Most nézzük át, hogy az evolúciómodell nem létező forgatókönyvének, milyen feltételeknek kellene megfelelnie. Ezekről órákat lehet beszélni. Próbálom röviden elmondani.

1. Nem ütközhet a természeti törvénybe

Amikor egy előfeltételezés, feltételezés, állítás, elmélet, modell, stb. szembekerül egy természeti törvénnyel, akkor minden esetben a természeti törvény győz. Más szavakkal kifejezve egy természettörvény szétzúz minden helytelen feltételezést.

Sir Eddington Arthur (1882–1944) asztrofizikus:

„Ha az elméletedről kiderül, hogy az ellentmond a termodinamika második főtételének, akkor nincs semmi reményed. Nem számíthatsz semmi másra, minthogy a legnagyobb megszégyenülés mellett összeomlik az elméleted.

…A termodinamika második főtétele a Világegyetem legfelsőbb metafizikai törvénye.”

 

Levin R. evolucionista a Science folyóiratban ír az evolúcióelmélete tehetetlenségéről a termodinamika második főtételének fényében:

„A probléma, amellyel a biológusok szembesültek, nem más, mint hogy az evolúcióelmélet ellentmond a termodinamika második főtételének. A rendszerek idővel a növekvő rendezetlenségük miatt megsemmisülnek.”

 

McDowell Josh keresztyéníró, Stewart Don jogász, teológus, lelkész:

„Ha minden vegyület tendenciaszerűen szétbomlik, nem pedig egyre összetettebbé válik, akkor az élet kémiai evolúciója komoly problémával néz szembe.

A termodinamika második főtétele az egyszerűsödés törvénye, és hatását a világ összes laboratóriumában megfigyelték.” McDowell Josh, Stewart Don, Biblia kontra evolúció, Hit Gyülekezete, Budapest, 1993

 

 

15. dia

2. Tartalmaznia kell az evolúció minden egyes lépcsőfokát

Nem nagy vonalakban kell megadni az élet forgatókönyvét, hanem lépésről lépésre. Tehát nem foglalkozunk, ilyen komolytalan spekulációkkal:

– „Kezdetben vala az egyszerűség. Már azt is eléggé nehéz megmagyarázni, hogy egy egyszerű világegyetem hogyan keletkezett. Talán abban mindannyian egyetértünk, hogy még nehezebb volna megmagyarázni a teljesen összehangolt, bonyolult rendszer – az élet – vagy egy életet teremteni képes lény hirtelen megjelenését.” Richard Dawkins: Önző gén

– „Meg akarom mutatni, hogy az élet eredete egyáltalán nem olyan nagy misztérium, mint amilyennek szeretik azt beállítani, hanem talán szinte elkerülhetetlenül a Föld forgása következtében alakult ki.” Nick Lane: Hajrá, élet! 22. oldal. A könyv az Akadémiai Kiadó új polihisztor sorozatában jelent meg 2012-ben.

 

16. dia

3. Megfelelő bizonyítékkal kell alátámasztani

Bojtosúszójú hal, Miller-féle kísérlet sorozat, csökevényes szervek, Dawkins: gépelő majmok érvelése, Haeckel: embrionális érvelése, hulladék DNS, stb., nem megfelelő bizonyítékok. De a mutáció, szelekció, géntranszfer, génszakaszok kombinációja, génduplikáció sem elegendő magyarázat – többek között, azért nem mert új géntérképek, funkciók, információk létrejöttét ezek nem magyarázzák meg.

 

17. dia

4. A változásokat előidéző mechanizmusok pontos leírása

A XX, pláne a XXI. században nem elfogadható az ilyen David „Attenborough-féle” „indoklás”:

kialakult, kifejlődött, átalakult, alkalmazkodott, módosult, előállt, megjelent, az evolúció rátalált, kinőtt, lett, létrejött, emlékeznek beszéltünk már a …-ről, szerencsés bolygó, véletlenül összeálltak a molekulák, a dolgok furcsa egybeesés folytán, az évmilliárdok során egyszer csak itt találjuk, stb.

 

18. dia

5. Konkrét számításokkal kell igazolni minden lépést

A bizonyítottság a hitelesség alapja. Ha valaki azt állítja: az entrópiát legyőzi a villámlás, akkor írja le a matematika, fizika, kémia és az informatika nyelvén a fehérje, DNS, szárny, repülés, stb. kialakulásának folyamatát. A konkrét kémiai munka átalakításának nehézségéről itt olvashat:

http://teremtestudomany.hu/masodik-fo-tetel/

http://teremtestudomany.hu/egy-kis-matematika/

 

19. dia

6. A valószínűség ésszerű határán belül kell maradnia

Az élet keletkezésének kérdését vizsgálva ezeket a dolgokat kell figyelembe venni:

– A lehetséges helyek emberi értelemmel felfoghatatlanul nagy számát, és a feltételezett hosszú időfolyamatot, valamint

– az élethez szükséges feltételeket.

 

Egyik oldal

A világegyetem emberi elmével felfoghatatlanul nagy, valamint sokan több milliárd évvel számolnak, ezért abban hisznek, hogy az élet kialakulhatott spontán módon.

Másik oldal

Az emberiség tudásának előrehaladtával a követelményként meghatározott feltételek száma folyamatosan nő.

Innentől kezdve a matematika veszi át a fő szerepet.

Amikor a matematikai beavatkozik az evolúciómodellbe, az evolúciómodell összeomlik, mint egy kártyavár.

Erről a teremtéstudomány honlapon sok anyag található, például „véletlen” oldal, ahol John R. Baumgardner, geofizikus: „Képes-e a véletlen molekuláris kölcsönhatás életet létrehozni?” kérdéssel foglakozik.

 

„Az új formák és képességek kulcsa a génekben van. Heitler kiszámította egyetlen új gén keletkezésének valószínűségét (l. 22. fejezet 180.- o.). Azt kapta, hogy ez a valószínűség legfeljebb 1:10⁶⁰. Heitler úgy szemléltette ezt az eredményt, hogy kiszámította azt az időt, ami ahhoz lenne szükséges, hogy egy organizmuson belül egyetlen új gén keletkezzen.”

 

„De nemcsak az evolúcióelmélet kritikusai végeznek ilyen számításokat, hanem az evolúcióelmélet ismert képviselői is, mint például G. G. SIMPSON, paleontológus. Ő kizárta annak a lehetőségét, hogy egyetlen egyedben egyidejűleg több pozitív mutáció forduljon elő, ami pedig szükséges lenne az új típusok vagy szervek keletkezéséhez. Ezt írta: „Már a geológiai korszakok hosszú időtartama alatt is, egy ilyen esemény valószínűsége oly kicsi, hogy elhanyagolható. […]

Annak a valószínűsége, hogy bármelyik egyedben egyidejűleg öt mutáció jöjjön létre,

0,000 000 000 000 000 000 000 1 (1:10²²). […]

Egy ilyen esemény minden 274 000 000 000 évben csak egyszer várható. Ez az időtartam körülbelül százszorosa⁸² a föld korának. Ez az esemény nyilván nem fordul elő elég gyakran ahhoz, hogy számításba jöhessen mint evolúciós tényező.” Lai-Uwe Kolrep: Teremtés vagy evolúció 65-73. o.

 

20. dia

7. Az összes dolgot figyelembe kell venni

Minden történésben/eseményben az összes folyamatot szigorúan kötött idősorrendben kell figyelembe venni. A repülésnél például együtt kell vizsgálni a toll, csont, légzés, stb. együttes kialakulását. Látásnál nem elég a szem kialakulását vizsgálni, hanem az agy, idegközpontok, információ, stb. kialakulását kell konkrét kiszámított kémiai munkával alátámasztani. Hiszen mit ér egy szem önmagában? Abból még nem lesz látás. Ez a probléma a lélegzés evolúciós kialakulásánál és változásánál még életbevágóbb gondot jelent.

Az eseményekben figyelembe kell venni kémiai összeférhetetlenséget: „Gyakori tapasztalat, hogy a szándékolt egyesítés az érdektelen W és Z anyagokat keletkezteti.” Szathmáry Eörs – John Maynard Smith: A földi élet regénye 61. oldal.

Az evolucionisták gyakran nem a természetben lejátszódó folyamatokkal számolnak, hanem optimalizált; laboratóriumi körülmények között működő, beállított, védett, folyamatosan ellenőrzött kísérletek alapján vélik bizonyítottnak az evolúciómodellt.

 

 

21. dia

8. Egy forgatókönyvnek kell lennie

Nem 83.157-nek, mint a törzsfák esetében.

Dr. Jonathan Wells, mikrobiológus:

„A molekuláris biológia alapján nem sikerült összefüggő evolúciós fát rajzolni; minél több molekulát vizsgálnak meg a tudósok, a fa annál zavarosabbá válik.” ISBN 978-963-935-398-5 Darwinizmus és intelligens tervezettség. 51.o.

Dr. Jonathan Wells, mikrobiológus:

„…a fő állattörzsek molekuláris fejlődéstörténeti családfája teljesen kusza. Amikor pedig a biológusok a darwini életfa törzsét és gyökerét molekulás segítségével akarják megrajzolni a kuszaság csak fokozódik.” ISBN 978-963-935-398-5 Darwinizmus és intelligens tervezettség. 58.o.

 

 

22. dia

9. Szokásos evolucionista trükkök

 

Pl.: A dolgok leírása nem igazolja, és főleg nem helyettesíti azok létrejöttének magyarázatát!

Ez mit jelent?

Azért mert tudjuk, hogy most hogyan működik az elemek képződése, ez nem magyarázza az elemek első keletkezését/létrejöttét.

Példával illusztrálva: Hogyan jött létre a Ford autó?

A helyes válasz:

1. A mérnökök kitanulták a szakmáikat.

2. A mérnökök megtervezték az autót a legkisebb részletig.

3. A mérnökök megtervezték az autó gyártásának minden részletét.

4. Az építészek és építőmunkások a terv alapján felépítették a Ford gyárat.

5. A mérnökök megtervezték a gépsorokat.

6. Legyártották a gépsorokat.

7. Megvásárolták az összes szükséges dolgot, ami szükséges a gyártáshoz.

8. Legyártották az autót.

E helyett, az evolúciós válasz: leírja az otto-motor működési elvét.

 

23. dia

Az evolúciómodell lényege: az egymásra épülő folyamatok.

 

 

24. dia

Az evolúciómodell szerint a jelenlegi sokszínű földi élet kialakulásához:

– kozmikus,

– geológiai,

– kémiai,

– majd biológiai folyamatok/fázisok vezetnek el.

 

 

25. dia – 26. dia

1. fejezet: Semmitől az ősrobbanásig.

2. fejezet: Az ősrobbanástól az őslevesig vagy őspizzáig. – Még a fejezetek összeállítása is gondot okoz.

3. fejezet: Az őslevestől az élő sejtig.

4. fejezet: Az élő sejttől az emberig.

Információ. Eredete, fogalma, fajtái, stb. Adattárolás és adatátvitel. A kommunikáció.

Az idő-kérdés.

 

32. dia

Fred Hoyle, csillagász, és Chandra Wickramasinghe asztrofizikus evolucionista tudósok:

„Nem számít, milyen nagy a figyelembe vett környezet, az élet nem kezdődhetett véletlenül. Shakespeare műveit nem reprodukálhatják írógépet véletlenszerűen ütögető majmok, azon egyszerű oknál fogva, hogy a megfigyelhető világegyetem nem elég nagy ahhoz, hogy tartalmazza a szükséges majomsereget, a szükséges írógépeket és persze a szükséges papírkosarakat, amelyek ahhoz kellenek, hogy beléjük dobják a sikertelen próbálkozásokat.

Ugyanez érvényes az élő anyagra. Annak valószínűsége, hogy az élet spontán módon kialakuljon az élettelen anyagból, 1:n, ahol n egy irdatlan nagy szám, amelynek végén 40.000 nulla áll – elég nagy szám ahhoz, hogy eltemesse Darwint az egész evolúcióselméletet. Nincs ősleves – sem ezen a bolygón, sem máshol -, és ha az élet nem véletlenszerűen kezdődött, akkor szükségképpen egy céltudatos intelligencia alkotása.”

Fred Hoyle, Chandra Wickramasinghe, Evolution from Space, New York, Simon & Schuster, 1984, p.176 

Cosmic Life Force [Kozmikus életerő] című könyvük utolsó fejezet Dent, London 1988

 

 

34. dia

A matematikusok soha nem fogadták kitörő örömmel az evolúció egyetlen formáját sem. Aztán az 1960-as évektől a racionálisan gondolkozó matematikusok nyíltan hangot adtak a kozmikus, kémia, biológiai, stb. evolúció matematikai képtelenségeivel kapcsolatban. Mára már az agresszív ateizmus fő szószólója Richard Dawkins is elismeri, hogy a véletlen kialakulás matematikai képtelenség: „Kínzóan, nyomasztóan, halálosan nyilvánvaló, hogy ha a darwinizmus valóban a véletlenen alapulna, nem működhetne. Nem kell matematikusnak vagy fizikusnak lenünk ahhoz, hogy kiszámítsuk: Ahhoz, hogy egy szem, vagy hemoglobin-molekula véletlenszerűen összeálljon, az örökkévalóság is rövid lenne.”

Climbing Mounth Improbable [A Valószínűtlenség Hegyének megmászása] New York, Norton 1996, 67.o.

 

 

35. diától

A matematika az evolúció legyőzője.

A dolog érdekessége, hogy a matematika az evolúciómodellt nemcsak nagy vonalaiban, hanem, részleteiben is padlóra küldte. A teremtéstudomány honlapon több írás foglalkozik a kozmikus, kémiai és biológiai evolúció matematikai képtelenségeivel. Ezeket csak el kell olvasni.

Élet nem keletkezik véletlenül. Nem kérdés, a kérdés az, hogy ki mit kezd ezzel a ténnyel? Szembenéz vele vagy sem.

A matematika, lehetetlenné teszi az evolúciómodellt, de nem bizonyítja közvetlenül a Teremtőt és a teremtésmodellt.

 

Ezért az információelmélettel, az informatikával (adattárolás, adattovábbítás) és a kommunikációval foglalkozok, amik külön-külön illetve együtt a legerősebb (független) fizikai bizonyíték a:

– Teremtő Isten létére, valamint

– az ateizmus, materializmus, és véletlen kialakulás téveszmék tarthatatlanságára.