Borhidi 2018-ban aktuálisabb

 

Borhidi Attila írása 2018-ban aktuálisabb, mint 2009-ben!

 

Tartalom:

1. A tanulmányról

2. Válaszok

3. Eltelt 9 év

4. Összegzés

5. Irodalom

 

1. A tanulmányról

Borhidi Attila világhírű botanikus professzor úr 2009-ben a Magyar Tudományban1 megjelent írásában, a legelfogadottabb evolúciótan-variáció néhány hiányosságára, vitatott területére mutatott rá. Főleg a saját szakterületéről hoz szemléletes példákat. Borhidi professzor botanikai ismeretei világszínvonalúak, ezt még azok is elismerik, akik nem értenek2 egyet vele.

 

Borhidi professzor írása az evolúciótan utolsó fázisával a biológiai evolúcióval, azon belül a növényvilág evolúciójával foglalkozik. Az evolúciómodell ezen kis szeletének vizsgálata is, sok megoldatlan kérdést tartalmaz. A tanulmányban említett problémás kérdések közül most csak hárommal foglalkozok.

 

 

A tanulmány egyik témája a koevolúció, amit a világ egyik legjelentősebb tudományos folyóirata (Science) a 125 megválaszolatlan kérdés3 közé választott.

Íme így ír erről Borhidi:

„És ezt az egész folyamatot, amely a növény- és rovarvilág szexuális kérdés-felelet játéka, nevezzük együttes fejlődésnek, azaz koevolúciónak.

A koevolúcióval kapcsolatban több olyan kérdés merül fel, amelyek megválaszolásával adósok vagyunk, vagy legalábbis a válaszaink nem kifogástalanok. A növényvilág mindjárt a kezdeteknél két nagyon fontos fejlesztéssel lép be ebbe az együttműködésbe. Az egyik a virágtakaró szín- és alakgazdagságának robbanásszerű változatossága. Az első kilenc zárvatermő rendben tucatnyi virágtípus jelenik meg, egészen a forrt virágtakarójú csapdavirágokig. A másik a csalogató jellegű kémiai anyagok korai megjelenése: a vízinövényeken kívül valamennyi primitív zárvatermő növény illóolajokat termel. Egyelőre nincs kielégítő magyarázatunk arra, hogy mi módon történt meg az információátadás, illetve információáramlás az egymásra utalódó növény- és állatcsoportok között. Újra jelentkezik az evolúció állandó dilemmája a kezdetről: a tyúk-tojás dilemma, vagyis, hogy ki kezdte az alkalmazkodást? A növény idomította-e a virágját a rovar szájszervéhez, vagy fordítva, a rovar szájszerve idomult a már kialakult virágszerkezethez?”

 

A tanulmányban Borhidi professzor megemlítette az evolúciótan matematikai problémáját.

 

 

Idézet a cikkből: “Ezek között bonyolult felépítésű vegyületek vannak, amelyeket az anyagcsere melléktermékeiként kell előállítani, amiről tudjuk, hogy nem megy egyik napról a másikra. Ehhez még vegyük hozzá azt a körülményt, hogy véletlenszerű keletkezés esetén fennáll a veszély, hogy hibás anyag keletkezik, amit „a rosszul kemizáló növénnyel együtt ki kell dobni”. Szegény növény már régen kipusztult, mire a megfelelő vegyületet „kikísérletezte” volna. Ha megkíséreljük kiszámítani, hogy ennek a koevolúciós folyamatnak mi a valószínűsége véletlenszerű keletkezés esetén, akkor rendkívül kicsiny számot kapunk. Kiszámították, hogy a sikeres kísérletek előállítására nem negyvenmillió, de még négyszázmillió év − vagyis a teljes szárazföldi élet tartama − sem lenne elegendő.”

 

 

A tanulmányban Borhidi professzor foglalkozott az egységes evolúciós törzsfa hiányával.

 

Tree of life infographic vector illustration

„Azt vártuk, hogy a megismert génszekvenciák a lezajlott fejlődés sorrendjébe állítják a ma ismert növényvilágot, és végre megszületik az egyetlen hiteles evolúciós törzsfa, amely felrajzolja a növényvilág fejlődéstörténetét úgy, hogy közben betömi azokat a hézagokat, amelyeket a darwini elmélet nyitva hagyott. Munkatársaimmal magam is bekapcsolódtam ilyen kutatásokba.”

 

„A kladisztikai törzsfák azonnal két meglepetéssel szolgáltak. Korábban, a morfológiai hasonlóságokra épülő törzsfákon úgy tüntettük fel a fejlődést, hogy a fejlettebb csoportokat a földtörténet során korábban megjelent, ismert fejletlenebb csoportokból származtattuk. Ezzel szemben a mai molekuláris törzsfák elágazásain mindenütt ismeretlen, feltételezett csoportok szerepelnek, amelyeket még megnevezni sem tudunk.”

 

„De ilyen sikertelen próbálkozásokat megtestesítő, „átmeneti jellegű” fajokat nem ismerünk, csak a sikeres végeredményt. Röviden azt is mondhatnánk, hogy a molekuláris taxonómiai vizsgálatok nem erősítették meg egyértelműen a darwini hipotézist.”

 

„Ha azonban ugyanezt a törzsfát a növénycsoportok megjelenésének időarányos léptékében helyezzük el, ahogyan megjelenésük a paleontológiai ismereteink szerint történt, merőben más képet kapunk, amely arról szól, hogy a növényvilág evolúciója négy nagy − időben elkülönülő − robbanásszerű szakaszra tagolódik (2. ábra), amelynek jellemzője, hogy mindegyik fejlődési szakasz kezdeti időszakát az új alakok viszonylag gyors és gazdag megjelenése jellemzi.

A négy nagy evolúciós robbanás: 1.) az őstenger élővilágának kialakulása, 2.) a növények partraszállása, 3.) a nyitvatermő növények, 4.) a zárvatermők robbanásszerű megjelenése.”

 

 

2. A tanulmányra Magyar Tudományban három válasz született.

 

Érdemes tanulmányozni Borhidi 16 oldalas írásának minden felvetését, valamint Dr. Jordán Ferenc2 biológus, Dr. Kabai Péter4 biológus, és Dr. Bujtor László5 geológus válaszát, illetve az ezekre adott Borhidi Attila6 választ. Így teljesebb képet kapunk a hazai 2009-es akadémiai helyzetről.

 

3. Eltelt 9 év

 

 

Koevolúció

A Science 2005-ös cikke óta 13 év, Borhidi 2009-es írása óta 9 év telt el, de a koevolúció ugyan olyan megválaszolatlan kérdés maradt. Ez a probléma (is) makacsul tartja magát az evolúciótan kárára.

 

 

 

Növekvő matematikai problémák

A biológusok 1960 óta próbálják szőnyeg alá söpörni az evolúciótan matematikai kifogásait. Egyes körök a konkrét válaszok helyett, csak támadják azokat, akik meg merik említeni, hogy a kémiai/biológiai, stb. evolúció matematikailag lehetetlen (az ateista evolúció mind a négy fázisa matematikai képtelenség). Végre 2009-ben megjelenik egy cikk a Magyar Tudományban, egy elismert biológustól, aki megemlíti a biológiai evolúció matematika problémáit és …

nem történik semmi! Továbbra sem hajlandók a biológusok szembenézni a feltevéseik matematikai képtelenségeivel. Valószínűleg azért, mert a konkrét számítások maguk alá temetik a legelfogadottabb evolúciótan variációt. A matematika az egyik, olyan terület, amely miatt sokan elfordulnak az evolúciótantól és más elméletet kezdenek el támogatni.

 

 

Törzsfák

Az evolúciós törzsfák száma hónapról, hónapra bővül, de ez nem a megoldást erősíti, hanem az evolúciós zűrzavart növeli.

 

Néhány egyéb probléma

 

Borhidi professzor tanulmányában és válaszában megemlítette a kambriumi robbanást, ami továbbra is „tudományos-csatatér kérdés”.

Továbbá.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a cikk megjelenése óta a legelfogadottabb evolúciótan variációt, rendszeresen át kellett írni. Ezen változások több esetben kifejezetten érzékenyen érintette az evolúciótant, gondoljunk az ősleves-feltételezés7 elvetésére, vagy a Genetika Ádámra és Évára.

 

 

 

4. Összegzés

Sum symbol icon black color vector illustration flat style simple image

Itt az ideje egy megtorlás, személyeskedés nélküli, érdemi akadémiai vitának, amelyben a tényleges eredmények, állapotok őszintén elmondhatóak.

 

A nem akadémiai körökben is szükséges egy tisztulási folyamat, valamint a társadalom vitakultúrájának erőteljes növekedése is elengedhetetlen. Erre csak egy példát mondok a sok közül. Elfogadhatatlan, hogy amikor a miniszterelnök-helyettes finoman felhívja a figyelmet az evolúciótan problémájára, egyes csoportok tüntetést szerveznek a KDNP székháza elé ezzel a szlogen: „A Biblia mese az evolúció igaz.”

 

Ha az evolúciótan tényleg olyan megkérdőjelezhetetlen tudományos tény, ahogyan ezt egyesek beállítják, akkor a nyílt vita tisztázhatja, és egyszer mindenkorra lezárhatja azt a sok kérdést, amik miatt egyre többen elfordulnak az evolúciótantól.

 

Az evolúciótan körüli 159 éves vita egyszerűen lezárható:

  • A fizikusok, csillagászok, stb. adjanak olyan választ, amely megoldja a kozmikus evolúció problémáit.
  • A geológusok, paleontológusok, stb. találjanak olyan válaszokat, melyek feloldják a geológiai evolúció körüli gondokat.
  • A kémikusok, stb. adjanak olyan választ, amely a megoldás felé tereli a kémiai evolúció elképesztően nehéz problémáit. A kémiai evolúció köztudottan kritikus területe az evolúciótannak. Ezen a területen konkrét választ sem várunk, csak elfogadható irányt!
  • A biológusok, genetikusok, stb. mutassanak olyan megoldást, amelyben a matematikai valószínűségek és a természeti törvények megegyeznek a biológiai evolúció feltételezéseivel.
  • Valaki mutassa meg a természetben a kémiai illetve biológiai információ keletkezését8.

 

 

 

5. Irodalom

1. Borhidi Attila, biológus, az MTA rendes tagja, PTE Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék: A növényvilág evolúciója és a darwini fejlődéselmélet.

Ki is Borhidi Attila? Ebből a riportból sokat megtudhatunk róla. 

2. Jordán Ferenc biológus, Università degli Studi di Trento, Trento, Olaszország: A Borhidi-féle fejlődéselmélet.

3. 125 megválaszolatlan kérdés a jubiláló Science hasábjain. Science 2005. július 1.

A Magyar Tudomány is foglalkozott a Science ezen számával.

4. Kabai Péter: Borhidi Attila és az evolúció célja.

5. Bujtor László: Igényli-e a növényvilág evolúciója vagy Darwin elmélete a Biblia támaszát?

6. Borhidi Attila: Válasz a kritikai megjegyzésekre.

7. Szathmáry Eörs – John Maynard Smith: A földi élet regénye, Magyar Tudományos Akadémia, Új Polihisztor sorozat, 2012.

Nick Lane: Hajrá, élet! Az evolúció tíz legnagyobb találmánya, Magyar Tudományos Akadémia, Új Polihisztor sorozat, 2012.

Jim AlKhalili – Jonhjoe McFadden: Az élet kódja – Titokzatos kvantumok, Libri, 2015.

8. Nem a szokásos semmit mondó, kitérő elméleti válaszok érdeklik az embereket, hanem a tényleges válaszok.

 

A képek forrása:

https://pixabay.com

https://hu.123rf.com

 

2018. július

PIK