A fésűkagylóknak

teleszkóp tükrös szeme van 

 

 

 

Forrás: creationfactfile.com/5151/scallops

Fordította: Dr. Hecker Kristóf

 

 

The mirror has a complex 3D shape that directs dim light from the periphery of the visual field to the retina that is closest to the mirror, called the proximal retina, and brighter light from the centre onto the furthest retina, named the distal retina. According to the scientists “Previous studies showed that the distal retina responds to relatively dark, moving features, triggering defence or escape reflexes”. Their new study indicates the well-focussed peripheral images formed on the proximal retina “could provide useful information to control and guide its movement while swimming with jet propulsion or to assess static features of its habitat”.

 

A fésűkagylóknak teleszkóp tükrös szeme van a Science (AAAS) News és a Live Science 2017. november 30-i, valamint a Science doi: 10.1126 / science.aam9506, 2017. december 1-jei beszámolói szerint.

 

A fésűkagyló kéthéjú kagyló, amelynek sok apró, kerek szeme van. A szemek szokatlan felépítésűek – két retinájuk (fényérzékeny réteg) van és egy tükör, amely a bejövő fényt a retinákra fókuszálja. Az izraeli Weizmann Tudományos Intézet és a svéd Lund Egyetem tudósainak egy csoportja tanulmányozta a tükröt, hogy megvizsgálják a felépítését, és a kettős retinával való működését.

Azt találták, hogy a tükör mikroszkopikus, többrétegű sima, lapos, négyzet alakú guanin kristályokból áll. A négyzet alakú szerkezetek ritkák a természetben, és a guanin természetes módon nem alkot négyzet alakú kristályokat, amelyek egyenletesen tömörülnek. A kutatók szerint „a fésűkagyló vezérli a kristálymorfológiát és a térközöket, hogy csempékből álló többrétegű tükröt állítson elő, minimális optikai diffrakciós eltérésekkel”.

 

A tükörkristályok pontosan, az élek mentén szorosan kapcsolódva vannak elrendezve, olyan szerkezetet alkotva, amely minimalizálja a képek torzulását, ugyanúgy, mint a modern csúcstechnológiás teleszkópok tükreinél. A tudósok szerint a teleszkóptükörhöz való hasonlóság „inspirációt ad a biológiai optika e szokatlan formájából származó kompakt, széles látóterű képalkotó eszközök kifejlesztéséhez”.

A tükör összetett térbeli elrendezése nyomán homályos fényt irányít a látómező perifériájáról a tükörhöz legközelebb eső retinára, amelyet proximális retinának neveznek, és a középpontból világosabb fény irányul a legtávolabbi retinára, amelyet disztális retinának hívnak. A tudósok szerint „korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a disztális retina viszonylag sötét, mozgó tulajdonságokra reagál, kiváltva a védekezést vagy a menekülési reflexeket”. Új vizsgálatuk arra utal, hogy a proximális retinán kialakított, jól fókuszált perifériás képek „hasznos információkkal szolgálhatnak a mozgás irányításához úszás közben, vagy környezetük statikus jellemzőinek felméréséhez”.

 

A tudósokat lenyűgözte a kérdés, hogy a fésűkagylóknak miért van ilyen nagyszámú összetett szemre szüksége. Azt írták:

„Milyen előnyökkel jár a fésűkagyló számára a mintegy 200 szem félkör alakú palástjának perifériáján, ~250°-os ívben?”

Mindegyik szem egy kicsit más képet alkot a környezetről, de sok az átfedés a szomszédos szemekkel, ezért a tudósok azt feltételezik, hogy a fésűkagyló agya az összes képet egyetlen jól fókuszált, összeállított képpé egyesítse, azonban ehhez a fésűkagylók agyának működését további kutatásokkal szükséges még jobban megismerni.

 

Más tudósokat is lenyűgözi, hogy mire szolgál egy ilyen komplex vizuális rendszer. Daniel Speiser, egy tengerökológus, aki nem vett részt a vizsgálatban, úgy kommentálta a kutatást a Live Science-nek, hogy „sok energiát a látásba fektetni akkor van értelme, ha ragadozó vagy, aki látás révén vadászik”, de a szűrőtáplálkozású fésűkagyló nem vadászik zsákmányra, ezért a nagyszámú összetett szem megléte „rejtély marad”.

 

 

Szerkesztői megjegyzés: 

 

Válaszul a kutatók kérdésére, hogy „mi haszna származik a fésűkagylónak olyan sok összetett szemből”, azt kérdeznénk: miért ne lehetne jó látása ennek a lénynek? Csak akkor rejtély, ha úgy gondolja, hogy a jó látást valahogy az életért folytatott evolúciós harc generálja. Figyelje meg a tudósok észrevételeiben szereplő evolúciós feltételezéseket. Feltételezik, hogy a fésűkagyló egy primitív szűrőtáplálkozású lény, amelynek nincs szüksége jó látásra a zsákmányszerzéshez, ezért nem is lehet tisztességes látása.

 

 

Két egyszerű dologra emlékeztetnénk őket: 

 

a) hogy a zsákmány vadászatának szükségessége soha nem adna összetett szemet egy olyan lénynek, amelynek egyébként még nincsenek szemei; és 

b) ki mondta, hogy egyedül a zsákmányszerzés igényel jó látást? A fésűkagylók elég gyorsan mozognak, ezért jól kell látniuk és feldolgozniuk a környezetükből származó vizuális információkat ahhoz, hogy gyorsan el tudjanak navigálni és elkerüljék az akadályokat.

Érdekes lesz látni azon vizsgálatok eredményét, amelyek azt kutatják, hogy a fésűkagyló agya miként integrálja az összes képinformációt a nagyszámú szeméből. Azt jósoljuk, hogy sokat fogunk megtudni a gyors víz alatti képfeldolgozásról, és ez inspirálhatja új képalkotó eszközök tervezését.

Van egy nagyon fontos tervezési jellemző, amelyet nem szabad kihagynunk. Ahogy azt a fésűkagyló szemét kutató tudósok elismerik, a guanin NEM formál négyzet alakú, sima tükörcsempéket, és guaninból nem tud ilyen pontos háromdimenziós alakzat létrejönni, ami ahhoz szükséges, hogy a fény a megfelelő helyekre fókuszáljon. Bár azt mondják, hogy „a fésűkagyló vezérli a kristálymorfológiát”, biztosak vagyunk benne, hogy nem hiszik, hogy a fésűkagyló találta fel a tükröket. Valójában a tükrök kialakítása beépül a fésűkagyló DNS-ébe, és a fésűkagyló úgy viselkedik, mint egy ember által gyártott roboteszköz, amelyet a teleszkóptükrök építéséhez használnak, vagyis be van programozva a tükrök gyártására.

 

 

Ismételve magunkat: 

 

A csempés szerkezetű tükörteleszkópok és az azok gyártásában részt vevő gépezet tervezése és építése intelligens mérnökök által már kidolgozott okos tervezést és precíz mérnöki munkát igényel, akik ismerik az anyagok tulajdonságait és a tükör célját, akik ezután tudásukat és készségeiket alkalmazzák a tükör előállítására. 

 

És ezt megvalósítva megérdemlik az elismerést. Ezért megbocsáthatatlan figyelmen kívül hagyni, amire a fésűkagyló szeme mutat: a Teremtő Istentől származó előzetesen létező terv és fantasztikus mérnöki munka bizonyítékát. 

 

 

 

Evidence News vol. 17 No. 21

2017. december 13.

Creation Research Australia

 

 

 

 

 

További írásaink, melyek kapcsolódnak a szemhez:

 

Részlet Ariel Roth: Gyökereink könyvéből A szem és az evolúció

 

 A szem visszafelé irányít?

 

 Cause of Cambrian Explosion – Terrestrial or Cosmic? A polipok szeme

 

 

 

 

Külső írások:

 

Origó: Döbbenetes felfedezés: távcsövekkel nézik a fésűkagylók a világot a