Rosette-i kő
A Rosette-i kő
Tartalom:
- A Rosette-i kő.
- A hieroglif kód megfejtése.
- Állandó izgalom.
- A DNS-fehérje kód és a fordítóprogram.
- A lehetetlen vállalkozás.
1. A Rosette-i kő
A Rosette-i kő egy nagyméretű gránittömb, amelyre ugyanazt a szöveget két nyelven, háromféle írásmóddal rögzítették.
A két nyelv: egyiptomi, görög.
A három írásmód: egyiptomi hieroglif (papi nyelv), egyiptomi démotikus (népi nyelv), ógörög.
A Rosette-i kő jelentősége:
1400 év sikertelen próbálkozás után, a Rosette-i kőn található feliratok alapján, végre sikerül megfejteni az egyiptomi írást. Természetesen nem volt elég a kő, Jean-Francois Champollion, és mások zsenialitása és szenvedélyes szorgalma kellett a dekódoláshoz. Champollion már gyerekkorától tudatosan készül a hieroglifák megfejtésére.
A kő megtalálása előtt a tudósok még a megoldáshoz vezető út irányát sem találták el, mert azt tételezték fel, hogy a hieroglifa képírást takar, úgy gondolták egy jel – egy szónak, gondolatnak, fogalomnak felel meg. Ez egy logikus feltevés, mert minden kódrendszer a gondolatok közlésére irányul, ennek ellenére nem volt helyes a feltételezés.
2. A hieroglif kód megfejtése
A siker első lépése:
A gránittömbön a görög nyelvű feliratot el tudták olvasni a tudósok, ezért a szöveg tartalma ismertté vált. A szöveg tartalmának ismerete rendkívül nagy segítség.
Második lépés:
1802. A görög nevek megfejtése a démotikus szövegben. Ez Johan David Akerblad és Antoine-Isaac Silvestre de Sacy érdeme.
Harmadik lépés:
1814. Thomas Young rájön démotikus és hieroglif írás közötti kapcsolatra, majd a hieroglif szövegben megfejti a keretbe (kartus) foglalt szavakat, amikről kiderül, hogy azok uralkodók nevei.
Negyedik lépés:
Thomas Young rájön, hogy hangjelölő írásról van szó, melyet Champollion igazol.
Ötödik lépés:
Champollion tizenöt démotikus írásjelet azonosít a kopt abc alapján. Újból egy már ismert nyelv (kód) alapján kerültek közelebb a megfejtéshez.
Hatodik lépés:
Champollion megfejti a démotikus írás.
Hetedik lépés:
1822. Champollion nyelvészprofesszor és nyelvzseni megfejti a hieroglif szöveg nagy részét.
Nyolcadik lépés:
Mivel a hieroglif szöveg nagy része megsemmisült, (a démotikus és a görög írás jól olvasható) ezért csak kb. 90-os a hieroglif írás megfejtése. Újabb szövegek alapján 100 % lesz a hieroglif írás dekódolása.
Összegzés:
1400 év alatt, sok más nyelv (kód) ismeretének birtokában, a tudósok elképesztő erőfeszítései árán sikerült a hieroglifák megfejtése.
3. Állandó izgalom
A Rosette-i kőn található felirat felfedezése után „mindenki” lázban égett, hogy végre kutatható lesz az egyiptomi kultúra eddig ismeretlen, titokzatos világa.
Ki írta?
Mit írt?
Mikor írta?
Miért írta?
Ki vagy kik voltak a kőfaragói? (A szöveg alapján kiderült, hogy több ilyen kő készült.) Ilyen és ehhez hasonló kérdések tartották izgalomban a világot. Egy természetes kíváncsiság uralta a tudósokat és laikusokat, ezért a felirat megfejtése hatalmas szenzáció volt.
A felirat alapján a múlt egy pillanatáról, eseményéről kapunk képet, de a nyelv (kód) megfejtésével emberekről, királyokról, sőt egy egész kultúráról kapunk képet.
4. A DNS-fehérje kód és a fordítóprogram
Az élet kódja, a DNS-fehérje kódban (nyelvben) van tárolva. A DNS négybetűs és a fehérjék húszbetűs kódja (nyelve) önmagukban is megdöbbentően célirányosak és hatékonyak. Külön vizsgálva őket feltárulkozik összetettségük. Így még megdöbbentőbb, hogy a DNS és a fehérje között milyen célirányos, folyamatos, rendkívül gyors és pontos fordítás, „kódolás-dekódolás” történik. Az előzőekben láttuk, hogy a kódolás milyen összetett feladat, nem véletlen, hogy tudósok, nyelvészek sokaságának 1400 éven keresztül nem sikerül a hieroglifák megfejtése.
Ha a Rosette-i kőn található két nyelven, háromféle írásmóddal rögzített szöveg lázba hozta a világot, akkor a DNS-fehérje kódnak százmilliárdszor jobban lázba kellene hoznia az emberiséget!
A Rosette-i kő megtalálása után mindenki tudja, hogy a hieroglifák, démotikus írás és az ógörög mögött intelligencia és kultúra áll.
A DNS-fehérje kódnak és közöttük lévő fordítás megfejtése után kiderült, hogy ezek mögött értelem, akarat, cél húzódik. Érthetetlen módon a DNS-fehérje kódnak és a közöttük lévő fordítás megfejtése után vannak, akik mégsem látják (pontosabban nem akarják látni) ezek mögött az értelmet.
5. A lehetetlen vállalkozás
A Rosette-i kőtömbön lévő:
- két nyelv létrejöttét, a véletlenek sorozatának tulajdonítani,
- három írásmód (kód) keletkezését intelligencia nélkül elképelni,
- feliratot a természeti erőknek tulajdonítani,
valamint a DNS és a fehérje:
- kódrendszerét a véletlennek tulajdonítani,
- közötti kommunikációt értelem nélkül magyarázni.
Összehasonlítás:
Az egyszerű … — … SOS (save our souls, mentsétek meg lelkeinket) jelzésre a hajók, helikopterek, stb. indulnak a bajba jutottak mentésére.
Ha a SETI programban találtak volna az SOS-hez hasonló egyszerű kódot, biztosak lennének egy idegen civilizáció létezésében.
A Rosette-i kő esetében fel se merül a véletlen keletkezés, mint eshetőség. Minden értelmes ember tisztában volt, azzal hogy egy régi kultúra megismerése zajlik.
A DNS 3 milliárd elem-párból áll, ennek a létrejötte tervező és alkotó nélkül, olyan mintha egy könyvtár a létezése előtt:
– kiszámítaná, hogy mennyi fára van szüksége,
– előállítaná a kellő mennyiségű erdőt,
– gondozná a fákat, amíg azok felnőnek,
– kivágná a nyomtatáshoz elegendő mennyiségű és minőségű fát,
– feldolgozná a kivágott és a papírgyárhoz szállított fát papírrá,
– előállítaná a festéket,
– megfogalmazná a közlendő üzenetet,
– feltalálná a közléshez szükséges nyelvet és írást,
– teleírná a lapokat,
– megszerkesztené a könyvet,
– katalogizálva sorba rakná a könyveket.
Mégis vannak, akik ezt az (alkotó nélküli) álláspontot képviselik.
Ez az igazi lehetetlen vállalkozás!
A képek forrása:
iStock – Ingyenes képek. istockphoto.com.
Pixabay – Ingyenes képek.
Irodalom:
Tarján M. Tamás: 1799. július 15. A rosette-i kő megtalálása
A Rosette-i kő és a hieroglifák megfejtése