In Six Days: Why Fifty Scientists Choose to Believe in Creation

 

Részlet a Miért választotta 50 tudós, hogy a 6 napos teremtésben hisz című könyvből.

34. fejezet

 

 

Szerző: Andrew Scheir, geológus

2001. január 1.

Fordította: Dr. Hadházy László, orvos

Lektorálta: Dr. Hecker Kristóf, zoológus

 

 

A szerzőről:

 

Geológusként továbbra is nagyon kielégítőnek és izgalmasnak találom Isten világának tudományos kutatását.

Dr. Snelling a TJ¹ szerkesztője volt Ausztráliában. Geológus alapdiplomáját kitűnő eredménnyel szerezte meg az Új-Dél Wales Egyetemen majd geológiából Ph.D.-zott a Sydney Egyetemen. Dr. Snelling több mint 15 éve dolgozik a teremtéskutatás területén, először az Answers in Genesis (Válaszok a Teremtésben) folyóirat munkatársaként Ausztráliában, jelenleg pedig a Teremtés-Kutatási Intézetben, az Egyesült Államokban. Számos olyan szakcikk szerzője, amely az eredet kérdésével, különösen a radiometrikus kormeghatározás problémáival foglalkozik.

 

Tehát, miért hiszek a földi élet eredeteként Isten Teremtésének bibliai beszámolójában, amely hat szó szerinti nap alatt történt, és amelyet később egy egyéves világméretű geológiai katasztrófa követett, amely teljesen megújította a Föld felszínét, amint arról Noé Özönvizének bibliai beszámolójában olvashatunk? Ennek oka az, hogy a Biblia egyértelműen egy hatnapos Teremtésről és egy globális áradásról tanít, nem csak a Teremtés Könyvének nyitó fejezeteiben, hanem az egész Ó- és Újszövetségben is, beleértve a Jézus Krisztus általi megerősítést is. Nem számít, hogy mi tudósok mennyire vagyunk okosak a saját kutatási területünkön, csak a ma rendelkezésünkre álló bizonyítékokat tanulmányozhatjuk, majd visszafelé következtethetünk a múlt történéseire. Ennek során feltételezésekkel kell élnünk, és soha nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy feltételezéseink helyesek-e és így a múltbeli eseményeket helyesen értelmezzük-e? Másrészt a Biblia több mint 3000 alkalommal állítja magáról, hogy a transzcendentális, személyes Isten Igéje, aki mindig is létezett, aki mindent tud, és mindig igazat szól.

Ráadásul, amikor összehasonlítjuk az élet eredete és a globális Özönvíz bibliai beszámolóját a számtalan geológiai korban élt és elpusztult lények milliárdjainak és millió éveknek evolúciós nézetével, minden gondolkodó ember számára azonnal nyilvánvalónak kell lennie, hogy vannak össze nem egyeztethető ellentmondások. Valóban, ha a bizonyítékok evolúciós megközelítése az igaz, akkor Isten hat szó szerinti nap alatt nem tudta volna megteremteni a világot vérontás nélkül, és az emberek és a levegőt lélegző szárazföldi állatok nem származhatnak a nyolc embertől és az összes levegőt lélegző, szárazföldön élő állattól, akik Noé, Isten parancsára épített bárkájában voltak. A Teremtés Könyvének korai fejezetei tehát hibákat tartalmaznak és elutasíthatók, ugyanúgy, mint az összes utalás Isten teremtésére és Noé Özönvízére az Ó- és az Újszövetség sok más könyvében. Ez azt is jelenti, hogy Isten hazudott Mózesnek és Izrael gyermekeinek, amikor átadta nekik a Tízparancsolatot, és megparancsolta számukra, hogy tartsák be a hétnapos hetet, ahogy maga is egy szó szerinti hétnapos teremtési hetet tartott, ami azt jelentené, hogy: már Ő is bűnös volt, megsértve saját kilencedik parancsolatát. Ráadásul magának Jézus Krisztusnak is hazudnia kellett, amikor Isten teremtésére, valamint Noéra, a bárkára és az Özönvíz napjaira utalt, ezért tehát nem lehetséges, amit állított magáról („az út, az igazság és az élet”) vagy, hogy Ő az „Isten Fia”.

 

HA IGAZ, AMIT A BIBLIÁBAN OLVASUNK, AKKOR AZ ISTEN ÁLTAL TEREMTETT VILÁG BIZONYÍTÉKAINAK… ÖSSZHANGBAN KELL LENNIÜK AZZAL, AMIT A BIBLIA RÖGZÍT AZOKRÓL AZ ESEMÉNYEKRŐL.

 

Ebből következik, hogy ha már döntöttünk arról, hogy elfogadjuk az eseményekről szóló bibliai feljegyzések hiteles és megbízható voltát, hogy valóban Isten végezte el azokat, úgy ahogy ott áll, akkor semmi akadálya annak, hogy leellenőrizzük a Biblia történelmi és tudományos hitelességét. Ez nem azt jelenti, hogy a Biblia a tudomány és a történelem tankönyve, hanem azt, hogy ha ez az igazság, akkor, amikor csak a történelem és a tudomány kérdéseivel foglalkozik, ezeket a tudományos és történelmi vizsgálatok szokásos eszközeivel ellenőrizni kell. Másként fogalmazva, ha igaz, amit a Bibliában olvasunk, akkor az Isten által teremtett, és aztán egy globális katasztrofális áradás által megítélt világ bizonyítékainak összhangban kell lenniük azzal, amit a Biblia rögzít azokról az eseményekről. És így is van. Meggyőződésem, mint sok más tudósnak is, hogy a bizonyítékok túlnyomórészt alátámasztják a Bibliának az élet eredetére és a Föld történetére vonatkozó állításait.

 

Például geológusként sok kövülettel találkozom a földfelszíni kőzetrétegekben, amelyek a valaha a Földön élt állatok és növények maradványai, melyek elpusztultak, betemetődtek és a kőzetekben megőrződtek. Hasonlóan az élő szervezeteket kutató biológusokhoz, továbbra is látom az elhalt lények konzerválódott maradványai között Isten kreatív kézműves munkáját.

Valójában, ha az életet egy transzcendens személyes Isten teremtette, nem pedig az evolúció személytelen véletlenszerű mechanizmusai, akkor az élő vagy elpusztult lényeknek bizonyítékot kell szolgáltatniuk arra, hogy egy tervező tervezte őket. És ezt meg is teszik.

 

 

 

A tervezés bizonyítéka

 

Talán a kedvenc példám a trilobiták (háromkaréjú ősrákok): olyan ízeltlábúak, amelyek már kihaltak és ma már csak kövületekként találhatók meg, a legkorábbi kambriumi kőzetekben. A Grand Canyon üledék-rétegeiben ezek az állatok a legalacsonyabb rendű többsejtű, de már kitinpáncéllal rendelkező fosszíliák. Gyakran primitív lényeknek tekintik őket. Anatómiájuk feltárja, hogy valószínűleg a legbonyolultabbak az összes gerinctelen élőlény között. Úgy gondolják, hogy tengerben éltek, mivel fosszíliáikat általában olyan állatok maradványaival találják meg, amelyek ma még mindig az óceánokban élnek. Ráadásul úgy tűnik, hogy minden lábukhoz kapcsolódik kopoltyú. Az állat héja általában három részre vagy lebenyre osztható – fej, tor és farok. Innen az állat neve (tri, mint három és lobita, a lebenyek). Ízelt lábaik és csápjaik miatt a trilobitákat homárokkal, rákokkal, skorpiókkal, pókokkal és rovarokkal sorolják egy osztályba. A lábak megkövetelik, hogy komplex izomrendszerük legyen, és mivel a modern ízeltlábúakra hasonlítanak, úgy gondolják, hogy a trilobitáknak szívet is tartalmazó keringési rendszere volt. Nagyon összetett idegrendszerük is lehetett, amint azt a valószínűleg érzékelő funkcióval rendelkező csápok és a sok fajban jelen lévő szemek jelezték.

 

Sőt, egyes tudósok úgy vélik, hogy a trilobiták néhány csoportjánál található összetett szem a legkifinomultabb optikai rendszer, amelyet valamely szervezet valaha is használt. Ez az összetett szem sok egyedi lencséből áll, mindegyiket kifejezetten a szférikus aberráció (gömbi eltérés) korrigálására tervezték, lehetővé téve a trilobiták számára, hogy a víz alatt torzítás nélküli képet lássanak. A trilobita szem elegáns fizikai tervezése alkalmazza Fermat elvét, Abbe szinusz törvényét, Snell refrakciós törvényeit is, és kompenzálja a kettős törésű kristályok optikáját. Egy ilyen komplex látórendszer minden ízében bizonyítja, hogy egy rendkívül ragyogó tervező alkotta!

 

A trilobita rendkívüli bonyolultsága aligha indokolja, hogy a lényt „primitívnek” nevezzék, ám itt rejlik az evolucionisták dilemmája. A trilobitáknak nincsenek megfelelő evolúciós ősei azokban a kőzetrétegekben, ahol megtalálhatók, például a Grand Canyonban. Valójában a trilobiták hirtelen, teljesen kialakult és komplexen integrált lényekként jelennek meg a legfejlettebb optikai rendszerekkel, amelyeket valamely szervezet valaha is használt, anélkül, hogy nyomai lennének az ősöknek a kőzetrétegekben. Egyáltalán nincs nyoma, hogy a trilobiták lenyűgöző összetettsége hogyan keletkezett, és így egyértelműen a tervezés és parancsolt teremtés bizonyítékai, amint azt a Teremtés Könyve bibliai beszámolójából megjósolhatjuk.

 

 

 

Az Özönvíz bizonyítéka

 

Geológusként a földtörténet bibliai beszámolója is érdekel, különösképpen a Noé napjaiban bekövetkezett, egy évig tartó, világméretű katasztrófát okozó Özönvíz feljegyzése, amely teljes mértékben átalakította a Föld egész felszínét. Valójában, az Özönvíz bibliai leírása alapján logikus azt jósolni, hogy milliárd elpusztult állatot és növényt hagyott maga után, amelyek betemetődtek az áradások által erodált és lerakott üledékekben, és végül mind a kőzetrétegekben megtalálható kövületekké váltak, amelyeket a víz az egész Földgolyón lerakott. És pontosan ez az, amit találunk – vízben lerakódott, fosszíliákat tartalmazó üledékes kőzetek rétegeit az egész Földön.

Látványos bizonyítékok vannak arra, hogy a fosszilis lerakódások és a kőzetrétegek katasztrófa következtében alakultak ki. Számos jel utal arra, hogy nem volt millió, vagy akár több ezer év a különféle kőzetegységek között. A példa erre a Grand Canyon kőzetsorrendje. Nem csak azt lehet bebizonyítani, hogy a kanyon falain megmutatkozó minden kőzetegységnek katasztrofális vizes körülmények között nagyon gyorsan kellett kialakulnia, de a különféle kőzetrétegek között nincs jelentős időbeli eltérés. Így a körülbelül 4000 láb (1200 méter) vastagságú kőzetréteg felépülésének ideje jól beleilleszkedik azon keretekbe, amelyeket a Biblia ír le az Özönvíz eseményére.

Ami szintén látványos az észak-arizonai Grand Canyon területén, az a kőzetegységek mérete és nagysága, valamint maga a kanyon nagyszerűsége. Gyakorlatilag fel-le lehet sétálni a kőzetegységek sorozatán, amelyek visszamennek az Özönvíz előtti időkig, majd egészen az özönvízi eseményen át az Özönvíz utáni időkig. Bár a sorozat nem hiánytalan, kevés olyan hely van, ahol egy ilyen teljes sorozat tökéletesen látható, és olyan sok bizonyíték van az Özönvízre és annak katasztrofális természetére.

Egyetlen geológus sem tagadja, hogy az óceánok egyszer beborították a földet, mivel a tengeri fosszíliákat tartalmazó sziklák manapság a tengerszint felett 1-5 mérföld magasságban találhatók (1,6–8 km). Az, hogy az óceánvíz elfedte a szárazföldet, az pontosan az, amit egy globális áradás során elvárunk, míg a visszavonuló áradó vizekkel egyidejűleg zajló földmozgások várhatóan tengeri fosszíliákat tartalmazó rétegeket tolnak akár nagy magasságokba a szárazra, amint azt például a Himalájában látjuk.

Ausztráliában kétségtelenül az Ayers Szikla (vagy Uluru) az egyik leglátványosabb terület, amely az Özönvíz során kialakult katasztrofális lerakódást demonstrálja. A kőzetképző felfordított homokkőágyak mérete egyértelműen bizonyítja az árvízi lerakódás mértékét. A homokkövet alkotó ásványi szemcsék tanúi a kataklizmikus gyorsaságú lerakódási folyamatnak és ezen csodálatos sivatagi formáció fiatal korának.

 

 

Kutatás

 

A kutatás mindig is az egyik legfontosabb feladatom volt, és az utóbbi években sikerült a kutatási tevékenységet együttműködések révén gyarapítani, valamint azáltal, hogy a radiometrikus kormeghatározási módszerek vizsgálatát saját minták gyűjtésével és laboratóriumi elemzésével magunk végeztük. Az ily módon átfogóan összegyűjtött és rendszerezett bizonyítékok teljes mértékben egybevágnak a hatnapos teremtés és egy világméretű katasztrófát okozó Özönvíz bibliai feljegyzéseivel.

Három fontos nemzetközi együttműködési projekt létezik. Az első az Özönvíz modell projekt amerikai kreacionisták egy csoportjával, ők Dr. Steve Austin, Dr. John Baumgardner, Dr. Russ Humphreys, Dr. Larry Vardiman és Dr. Kurt Wise. Megpróbáljuk a rendelkezésre álló földtani adatokat a földtörténet bibliai nézőpontjából értelmezni, amelynek középpontjában az áll, hogy mi történt az Özönvíz alatt, ill. előtte és utána, egészen a mai napig. Azt feltételeztük, hogy a katasztrofikus lemeztektonika megfelelő mechanizmust biztosít a földmozgásokhoz és a tektonikus aktivitáshoz, a kontinentális sodródáshoz, valamint az ülepedés és a vulkáni aktivitás mintáihoz az Özönvíz során. Előzetes eredményeinket a Harmadik Nemzetközi Kreacionista Konferencián 1994-ben, Pittsburgh-ben mutattuk be. A modellünk még mindig problémákkal küzd, ám továbbra is bízunk benne, hogy működőképes lesz és egyesíti az ismereteinket.

 

Egy különálló, de kapcsolódó projektben Dr. Kurt Wise és én, Donna Richardson számítógépes támogatásával és mások adatgyűjtés terén nyújtott segítségével, globális geológiai adatbázist dolgozunk ki olyan kifinomult szoftver használatával, amelyet nagyrészt erre a célra adományoztak nekünk. Ez a projekt magában foglalja az összes ismert geológiai adat felvételét a világ minden részén – ez egy óriási és ijesztő feladat. Az adatbázis lehetővé teszi számunkra, hogy megvizsgáljuk a különféle kőzettípusok, kövületek, a radiometrikusan meghatározott korok globális geológiai mintáit, a korábbi vízáram-irányok jeleit a kőzetekben és még sok minden mást. A nagyobb képet nézve reméljük, hogy jobban megértjük, mi történt az Özönvíz alatt. Végül is az Özönvíz globális esemény volt; ezért elvárnánk, hogy megtaláljuk az ülepedés, a vulkanikus aktivitás, az ásványi lerakódások stb. globális mintáit. Ez egy hosszú távú, stratégiai projekt, mert lehetővé teszi számunkra, hogy szilárd tények alapján fontos kijelentéseket tegyünk.

 

Egy alprojektben összefogtunk Dr. Danny Faulkner csillagásszal, hogy földtani adatok alapján megvizsgáljuk a becsapódásos és robbanásos vulkáni kráterek kialakulásának mintáit a Földön, összehasonlítva azt a Holddal és a legközelebb eső szomszédos bolygókkal, a Vénusszal és a Marssal. Nyilvánvalóan fennáll annak a lehetősége, hogy az ilyen becsapódások és robbanások katasztrofikus ülepedési ciklusokat váltottak ki az Özönvíz alatt, amihez hozzáadódott még a vulkáni tevékenység a lemezmozgásokkal.

 

 

A harmadik nemzetközi együttműködési projekt a radiometrikus kormeghatározási módszerekkel foglalkozik.

Noha a módszerek alapvető hibáinak és a rendellenes eredményeknek köszönhetően könnyen megcáfolhatók, az evolúciós idő-skálával összhangban lévő „dátumok” sorozata továbbra is komoly kihívást jelent a Földtörténet bibliai beszámolójának. Hatalmas előrelépés lenne, ha az evolucionisták által elfogadott „helyes” adatokat, és az általuk elutasított ellentmondásos adatokat,- más szempontok alapján is meg tudnánk magyarázni, mint a kőzetek kora. Így dolgozom együtt Dr. Steve Austinnal, Dr. John Baumgardnerrel, Dr. Eugene Chaffinnal, Dr. Don DeYounggal, Dr. Russ Humphreys-zel és Dr. Larry Vardimannal a RATE (Radioisotopes and the Age of The Earth = Radioizotópok és a Föld Kora) kutatási projekten. Eddig két lehetőség merült fel: a radioaktív bomlás sebessége nagyon gyors lehetett a teremtés és/vagy az Özönvíz idején, ill. hogy a kőzetek „kora” a Föld belseje, különösen a köpeny eredeti geokémiai felépítését és a kőzetek Özönvíz alatti újraformálódását tükrözi.

 

 

 

A RATE projektben való részvételemhez egyre több esettanulmány kapcsolódik, amelyekben bizonyos geológiai egységeket mintázunk és vizsgálunk laboratóriumban annak érdekében, hogy megtaláljuk a kőzetekben található radioizotóp-arányok lehetséges geokémiai magyarázatait. Eddig ezek az esettanulmányok Ausztráliából, Új-Zélandról, az Egyesült Királyságból, a Grand Canyonból és az Egyesült Államok más részeiből származó mintákat vizsgáltak. A kezdeti eredmények jelentősen segítik a kutatásunkat. Így például az 1954-es lávafolyamok Új-Zéland Északi-Szigetén, a Ngauruhoe-hegynél rendellenes korúnak, kb. 3,5 millió évesnek tűntek. Kimutatták, hogy ezt a többlet radioaktív argon okozta, amely ezeknek a láváknak a köpenyforrás területéből származik, ami csapdába esett, amikor a láva kihűlt.

 

Továbbá, az irodalom áttekintése megerősíti, hogy ez az argongáz a Föld köpenyének elsődleges argonkoncentrációját tükrözi, és nem radioaktív bomlásból származik, bár a kettő nem megkülönböztethető egymástól. Ez viszont azt jelenti, hogy az ősi lávafolyamok esetében, amelyeknek a valós kora nem ismert, nem lehetünk biztosak abban, hogy a kőzetekben mért argongáz a kálium radioaktív bomlásából származik-e, így a mért argongáz nem a kor valódi tükröződése, ami ellenkezik a kálium-argon és az argon-argon radiometrikus kormeghatározási módszerekben alkalmazott alapelvekkel. Erről a munkáról számoltak be a 1998. évi pittsburghi Negyedik Nemzetközi Kreacionista Konferenciára eljuttatott cikkben, amely elnyerte a „Szakmai Kiválóság” díjat.

 

 

 

Ugyanígy, további kutatási projektek olyan specifikus, nehezen megoldható geológiai kérdésekre irányultak, amelyek hosszú ideje látszólag ellentétben voltak a földtörténet bibliai feljegyzéseivel. Két ilyen probléma a kőzetek metamorf változásai a földkéreg nagy kiterjedésű részein, a magas hőmérséklet és nyomás következtében, valamint az olvadt kőzet nagy tömegeinek, például a gránitoknak a földkéregbe történő benyomulása és lehűlése.

 

Mindkét geológiai folyamatot hagyományosan millió évekig tartónak tekintik, és ezért kitartóan idézik azokat, akik ellentmondanak az élet teremtésének és a földtörténet bibliai időrendjének. A TJ-ben megjelent és a Harmadik Nemzetközi Kreacionista Konferencián 1994-ben előadott mindkét cikk bemutatta, hogy a regionális metamorf változások csak alacsony vagy közepes hőmérsékletet és rövid időt igényelnek hidrotermális vizek jelenlétében, és tükrözik az eredeti üledékek és az alkotó ásványok összetételét.

Ez utóbbi cikk nyerte el a konferencia „Szakmai Kiválóság” díját.

 

Hasonlóképpen, 1998-ban a Negyedik Nemzetközi Kreacionista Konferencián bemutatták, hogy a gránit magma nagy tömegeinek behatolásához és lehűléséhez csak néhány száztól pár ezer évre van szükség a magmatikus víz földkéregrepedés általi kitörése és az egyidejű gyors hőáramlás révén, amelyet a talajvízzel való keveredés és cirkuláció okoz. Ezeknek és más geológiai kérdéseknek a kutatása tehát továbbra is igazolja a Föld és az élet eredetéről szóló bibliai beszámoló pontosságát.

 

 

 

Következtetés

 

 

Hiszek abban, hogy Isten hat szó szerinti nap alatt hozta létre az életet, és hogy Isten egy egyéves világméretű, kataklizma² Özönvízzel elpusztította az életet és a Földet. Két okból hiszek ebben.

 

Elsősorban és mindenekelőtt azért, mert a Biblia egyértelműen valóságos³ eseményként rögzíti ezeket a történéseket.

 

Másodszor azért, mert a helyesen értelmezett tudományos bizonyítékok teljes mértékben összhangban állnak ezzel a bibliai beszámolóval. Geológusként továbbra is nagyon kielégítőnek és izgalmasnak tartom Isten világának tudományos kutatását, mert mindig azt tapasztalom, hogy végül Isten világának bizonyítékai megegyeznek azzal, amit Isten Igéjében olvasok.

 

 

 

 

Szerkesztői megjegyzés:

 

1. TJ. A Creation Journal archívuma (korábban TJ elnevezés alatt futott.)

https://creation.com/journal-of-creation-tj-articles

  

2. Kataklizma. Nagy erejű, nagyarányú természetei csapás. Óriási méretű, tömeges pusztító hatású esemény.

 

3. Valóságos. Tehát szó szerint értelmezendő esemény.

 

Forrás:

https://answersingenesis.org/answers/books/in-six-days/

https://answersingenesis.org/answers/books/in-six-days/andrew-snelling-geology/

 

 

Segítőket keresünk:

 

Angol és német nyelvű teremtéssel foglalkozó tudományos cikkek, könyvek, videók, stb., lefordításához (fordítókat, lektorokat, szaklektorokat) segítőket keresünk.

 

Ezen anyagok internetes, nyomdai terjesztéséhez (számítástechnika, olvasószerkesztő, stb.) segítőket valamint szponzorokat keresünk. Ahogy telik az idő és bővülnek az anyagok a költségek (tárhely, domainnév, szakkönyvek, stb.) is növekednek.

 

Jelentkezni a teremtesvagyvk@gmail.com mail címen lehet.