Andrew McIntosh, matematikus

Amikor tudósként szétnézek az engem körülvevő világban, figyelemreméltóan bonyolult tervezési mechanizmusokat látok, ezért arra a következtetésre kell jutnom, hogy ilyen bonyolult rend mögött mindenképpen értelmes tervezésnek kell meghúzódnia.

Nem minden tudós teljesen objektív. Mindenkit befolyásolnak a saját előfeltevései. Ha egy tudós nem hisz Istenben, akkor ateista kiindulási pontja elkerülhetetlenül befolyást gyakorol arra a módra, ahogyan az őt körülvevő világot szemléli. Ha kizárja gondolkodásából bármiféle tervező lehetőségét, akkor feltételezései olyan magyarázat elfogadására fogják őt kényszeríteni az általa megfigyelt jelenségekről, amelyet sokan „valószínűtlennek” fognak látni. (A mai tudomány mögött meghúzódó ilyen jellegű filozófiai kérdéseket részletesen kifejtettem „Genesis for Today” című könyvemben.)

Véleményem szerint vissza kell nyúlnunk Einstein hozzáállásához, aki – jóllehet ő maga nem hitt semmiféle antropomorf istenségben – mélységesen tisztelte az univerzumban tapasztalható harmóniát. Alázat kísérte ragyogó tudományos pályafutását, amely elvezette őt a speciális relativitáselmélet felfedezéséhez, és ebből fakadóan a tömeg-energia ekvivalencia elméletének felismeréséhez (a híres E=mc² egyenleten keresztül). Ezt követte az általános relativitáselmélet nagy jelentőségű felfedezése, amely első alkalommal mutatta meg a gravitáció és az idő közötti összefüggést, és elvezetett az univerzumban fennálló téridő-kontinuum görbéjének szemléltetéséhez. 1929-ben ezt mondta egy interjúban:

Abban a helyzetben vagyunk, mint az a kicsi gyermek, aki belép egy sok különféle nyelven megírt könyvekkel telezsúfolt roppant nagy könyvtárba. Annyit tud, hogy valaki minden bizonnyal megírta ezeket a könyveket, de azt nem tudja, hogyan. Nem érti azokat a nyelveket, amelyeken a könyveket megírták. Homályosan sejti, hogy a könyvek valamilyen titokzatos rendezőelv szerint helyezkednek el a polcokon, de nem ismeri ezt az elvet. Én ilyennek látom a legintelligensebb lényhez, az Istenhez való viszonyulását. Látjuk a csodálatosan elrendezett világegyetemet, amely engedelmeskedik bizonyos törvényeknek, de csak homályos sejtéseink vannak ezekről a törvényekről. Korlátozott képességekkel felruházott elménk nem képes megragadni a csillagképeket mozgató titokzatos erőt.

Ez az alázat teljes mértékben kiveszett a mai tudományos világból. Sokan makacsul ragaszkodnak ahhoz a furcsa világnézethez, hogy meghatározása miatt a tudomány kizárja teizmust. Ez az álláspont nem logikus, mert a teizmus és az ateizmus az egyén feltételezéseinek terméke. Én nemcsak azt nem szégyellem kimondani, hogy teista nézőpontból indulok ki (tudományos érdeklődésem nemhogy nem cáfolja, hanem kifejezetten alátámasztja ezt a világnézetemet), hanem azt is hiszem, hogy Isten képes kinyilatkoztatni önmagát a számunkra. Hitem szerint Jézus Krisztuson keresztül teszi ezt.

A rend és a termodinamika második törvénye

Létezik egy alapvető törvény a világegyetemben, amely alól nincs ismert kivétel. Nevezetesen: ha bármilyen munkavégzés történik energiaátalakítás következtében, akkor ez mindig valamilyen hasznos energia leadásával jár együtt. Tisztán termodinamikai fogalmak szerint ez azt jelenti, hogy a zárt rendszerekben egyre növekszik az az energiamennyiség, amely a továbbiakban már nem áll rendelkezésre munkavégzés céljából. Ezt entrópiának nevezzük. Így tehát a zárt rendszerekben fokozódik az általános entrópia.

Zárt rendszerben soha nem figyelték meg ennek a folyamatnak a spontán megfordulását!

Ez a törvény azonban nemcsak a mechanika és a gépészet területén érvényes. Minden rendszerre vonatkozik, mert az entrópia valójában az adott rendszer rendezetlenségének mértékét jelzi. Általános fogalmakkal leírva: a rendezetlenség fokozódik, az autók elrozsdásodnak és a gépek elhasználódnak. Zárt rendszerben még soha nem figyelték meg ennek a folyamatnak a spontán megfordulását.

Ez a törvény az élő rendszerekben is érvényes. Ami már halott (például a fákról lehulló ágak vagy levelek), az nem tartalmaz információkat vagy teleonómiát, amely a Nap energiáját átalakíthatná hasznos munkává. Egyszerűen csak felmelegszik és fokozódik az entrópia.

G. Nicolis Prigogine és munkatársai minden arra irányuló erőfeszítése ellenére, hogy találjanak véletlenszerű folyamatok által irányított automatikus szerveződéseket az élőlényekben, tartós rend soha nem érhető el, mert nem áll rendelkezésre új információ.  Valójában, miután amellett érvel, hogy előfordulhatnak véletlenszerű folyamatok által előidézett automatikus szerveződések nemegyensúlyi rendszerekben, Prigogine megállapítja az első hivatkozásban:

Sajnálatos módon ez az (önszerveződési) alapelv nem képes megmagyarázni a biológiai struktúrák létrejöttét. Elenyészően csekély annak valószínűsége, hogy normál hőmérséklet mellett nagyszámú molekula összerendeződik, és ezáltal megnyitja az utat magasan szerveződött struktúrák létrejötte, valamint az élő organizmusokat jellemző koordinált funkciók megjelenése előtt.

Entrópia, Információ és az Élővilág

Az evolúciós elmélet legfőbb akadálya az eredetkérdés vonatkozásában az a körülmény, hogy az információ fizikai és kémiai értékekkel nem definiálható. Elméletek, amelyek egy könyvben leírásra kerültek, nem ugyanazok, mint a papír és a nyomdafesték, amelyek a könyvet alkotják. Egyazon szavak és gondolatok a legkülönbözőbb médiákkal közvetíthetők (pl. számítógéppel, CD-ROM segítségével, floppy-lemezzel, vagy magnetofonnal). A sejtekben lévő kemikáliák nem definiálják azt az üzenetet, amit ezek hordoznak. Értelmes dolog nem keletkezik spontán, mert az értelmes dolog intelligenciát és értelmet feltételez.

Az egyik legnagyobb felfedezés, az angol Francis H. Crick és az amerikai James D. Watson által, 1953-ban felfedezett DNS volt. Felfedezték, hogy ez a molekula az élőlények univerzális adattároló médiuma. Egy DNS molekula 2 Dezoxyribose-Cukor-Foszfát kötegből épül fel, együtt egy Duplahelixet alkotva, amely 2 Nanométer (10-9m) átmérőjű és 3,4 nanométer emelkedésű. A két köteg között hidrogén hidak vannak, keresztben erre 4 különböző Nukleotide kapcsolódik, azaz az Adenin (A), a Thymin (T), a Cytosin (C), és a Guanin (G). Ez a 4 Nukleotide tulajdonképpen a kémiai ABC, azzal a feladattal, hogy a „szavakat”, egy kémiai „papírra” írják. A két Cukor-Foszfát-köteg itt tulajdonképpen a papír.  A Helix teszi lehetővé az információk 3 dimenziós tárolását, amelyek kémiai betűk formájában vannak jelen. A DNS köteg nem más, mint pontok és vonalak sorozata egy kódolt híranyagban. A kódolt információ, amely ezeket a betűket (ACG, GUC, CAU, stb.) alkalmazza, az összetett kémiai molekulákon foglal helyet, de ezt az információt nem definiálja. Az információ se nem energia, se nem anyag.

A rádiójelekben a meghatározott frekvenciájú hordozó hullámok az információt, információ jelként adják át. Az információ jeleket a hordozó hullámok bizonyos értelemben „hordozzák”. Mihelyt a hír, vételre kerül a hordozó hullámokra nincs már többé szükség. A hír, zene, vagy szavak formájában hallhatóvá válik. Nagyon hasonlóan íródnak fel – egy speciális kód alkalmazásával – az információk a sejtekben is. Ebben az esetben ez a Nukleotidek különböző sorrendje szerint történik. Ameddig, azonban ennél mindig pontosan ugyanazt a szabályt tartják be, addig ezek magukban nem fontosak. Tulajdonképpen egy teljesen más kémia is felhasználható lenne, azaz egy más „ABC”, amely egy teljesen más beszédstruktúrához vezetett volna. A legfontosabb ezen a „megbeszélésen” az az, hogy az információknak (tehát a szabályoknak, a nyelvnek, a kódnak, stb.) már kezdettől fogva jelen kell lenniük. Ha azt gondoljuk, hogy az ilyesmi véletlenül alakulhat ki, akkor azt kell mondanunk, hogy ez tudományosan lehetetlen.

Prof. Gitt az alábbiakat írja erről: „Nincs információ szellemi eredet nélkül. Egy tisztán statisztikai (azaz véletlen) folyamat által nem jön létre információ”.

Ennek ellenére Dawkins azt állította, hogy mikro-szinten információk jöhetnek létre, éspedig kis, előnyös mutációk sorozatának látszólag végtelen folyamatán keresztül, amelyek természetes kiválasztás által jönnek létre. Ezzel a felfogással szemben kemény érvek léteznek. Denton a Pleiotropie problémáját tárgyalja könyvében „Evolution, a Theorie in Crisis” (Evolúció, egy teória válsága). Pleiotropie az nem más, mint egy élő szervezetben, egy gén hatása a teljesen különböző és egymástól független funkciókra.  Pl. ez befolyásolja egy egér bundájának színét, testének méretét. A mikrobiológus Michael Behe könyvében „Darwin’s Black Box” (Darwin fekete doboza) Dawkins érveit meggyőzően cáfolja. Ő rámutatott arra, hogy Darwin nagy védőjének sok érve ellenére, nincs olyan mechanizmus a darwini evolúcióban, amely olyan új információkat lenne képes szolgáltatni, amelyek a makro- területre kihatnak. Ehhez akkor egy új, értelmes DNS betűkészletnek kellene létrejönnie. Ez nem lehetséges, mert ekkor egy célra törekednek, amit megelőző információkon keresztül kell definiálni. Amennyiben ez nem történik meg, a mutációk semmi előnnyel sem szolgálnak. Mindenképpen először a kód kiválasztásával kell kezdeni. Ilyenkor életszükséglet, hogy a sejt adója és vevője már kezdettől fogva ismerje a kód kulcsát. E nélkül kommunikáció nem lehetséges. A darwini evolúciónak azonban csak véletlen mutációk állnak rendelkezésére. Nincs előre gondolkozó intelligencia, nincs arra lehetőség, hogy a Nukleotidek képesek lennének egy előre definiált kód szerint rendeződni, mert ez egy előre feltételezett tudást határoz meg. Egy kódolt nyelv létezése a DNS-ben gátolja az evolúciót már az első akadálynál.

Bővebben:

Dr. Farkas Ferenc, vegyészmérnök: A meghökkentő DNS 1-4.

Dr. Farkas Ferenc, vegyészmérnök: A sejtbe kódolt információ 2.

Stephen Meyer: Honnan származik a DNS molekulában lévő digitális információ?

Tóth Tibor: A genetikai kód, olyan bonyolult…

Herausgeber: John F. Ashton – Die Akte Genesis, Schwengeler 2003 Andrew McIntosh, mathematik, 125-129 o.

Dr. McIntosh égéselméleti szakterületen docens a Leeds-i Egyetem Üzemanyag és Energia Tanszékén az Egyesült Királyságban. Bachelor of Science fokozatot szerzett, első osztályú kitüntetéssel, alkalmazott matematikából a Wales-i Egyetemen, továbbá Ph. D. fokozatot égéselméletből a Cranfield Technológiai Intézet és D.Sc. fokozatot matematikából, szintén a Wales-i Egyetemen. Tíz tankönyvbe írt égéselméletről szóló fejezetet és több mint nyolcvan tudományos cikket jelentetett meg. Dr. McIntosh szerzője „A teremtés a jelen számára: a teremtésről és az evolúcióról szóló vita jelentősége a mai társadalomban” c. könyvnek.

Forrás:

https://answersingenesis.org/answers/books/in-six-days/ 

https://answersingenesis.org/creation-scientists/andrew-mcintosh-mathematics/

Az In Six Days – Why 50 Scientists Choose to Believe in Creation című könyv magyar nyelvű lefordításához és kiadásához segítőket (fordítókat, lektorokat, stb.) ill. szponzorokat keresünk. Jelentkezni a teremtesvagyvk@gmail.com mail címen lehet.