Borhidi Attila írása 2018-ban aktuálisabb, mint 2009-ben!

 

Tartalom:

1. A tanulmányról

2. Válaszok

3. Eltelt 9 év

4. Összegzés

5. Irodalom

 

1. A tanulmányról

Borhidi Attila világhírű botanikus professzor úr 2009-ben a Magyar Tudományban¹ megjelent írásában, a legelfogadottabb evolúciótan-variáció néhány hiányosságára, vitatott területére mutatott rá. Főleg a saját szakterületéről hoz szemléletes példákat. Borhidi professzor botanikai ismeretei világszínvonalúak, ezt még azok is elismerik, akik nem értenek² egyet vele.

 

Borhidi professzor írása az evolúciótan utolsó fázisával a biológiai evolúcióval, azon belül a növényvilág evolúciójával foglalkozik. Az evolúciómodell ezen kis szeletének vizsgálata is, sok megoldatlan kérdést tartalmaz. A tanulmányban említett problémás kérdések közül most csak hárommal foglalkozok.

 

 

A tanulmány egyik témája a koevolúció, amit a világ egyik legjelentősebb tudományos folyóirata (Science) a 125 megválaszolatlan kérdés³ közé választott.

Íme így ír erről Borhidi:

„És ezt az egész folyamatot, amely a növény- és rovarvilág szexuális kérdés-felelet játéka, nevezzük együttes fejlődésnek, azaz koevolúciónak.

A koevolúcióval kapcsolatban több olyan kérdés merül fel, amelyek megválaszolásával adósok vagyunk, vagy legalábbis a válaszaink nem kifogástalanok. A növényvilág mindjárt a kezdeteknél két nagyon fontos fejlesztéssel lép be ebbe az együttműködésbe. Az egyik a virágtakaró szín- és alakgazdagságának robbanásszerű változatossága. Az első kilenc zárvatermő rendben tucatnyi virágtípus jelenik meg, egészen a forrt virágtakarójú csapdavirágokig. A másik a csalogató jellegű kémiai anyagok korai megjelenése: a vízinövényeken kívül valamennyi primitív zárvatermő növény illóolajokat termel. Egyelőre nincs kielégítő magyarázatunk arra, hogy mi módon történt meg az információátadás, illetve információáramlás az egymásra utalódó növény- és állatcsoportok között. Újra jelentkezik az evolúció állandó dilemmája a kezdetről: a tyúk-tojás dilemma, vagyis, hogy ki kezdte az alkalmazkodást? A növény idomította-e a virágját a rovar szájszervéhez, vagy fordítva, a rovar szájszerve idomult a már kialakult virágszerkezethez?”

 

A tanulmányban Borhidi professzor megemlítette az evolúciótan matematikai problémáját.

 

 

Idézet a cikkből: “Ezek között bonyolult felépítésű vegyületek vannak, amelyeket az anyagcsere melléktermékeiként kell előállítani, amiről tudjuk, hogy nem megy egyik napról a másikra. Ehhez még vegyük hozzá azt a körülményt, hogy véletlenszerű keletkezés esetén fennáll a veszély, hogy hibás anyag keletkezik, amit „a rosszul kemizáló növénnyel együtt ki kell dobni”. Szegény növény már régen kipusztult, mire a megfelelő vegyületet „kikísérletezte” volna. Ha megkíséreljük kiszámítani, hogy ennek a koevolúciós folyamatnak mi a valószínűsége véletlenszerű keletkezés esetén, akkor rendkívül kicsiny számot kapunk. Kiszámították, hogy a sikeres kísérletek előállítására nem negyvenmillió, de még négyszázmillió év − vagyis a teljes szárazföldi élet tartama − sem lenne elegendő.”

 

 

A tanulmányban Borhidi professzor foglalkozott az egységes evolúciós törzsfa hiányával.

 

„Azt vártuk, hogy a megismert génszekvenciák a lezajlott fejlődés sorrendjébe állítják a ma ismert növényvilágot, és végre megszületik az egyetlen hiteles evolúciós törzsfa, amely felrajzolja a növényvilág fejlődéstörténetét úgy, hogy közben betömi azokat a hézagokat, amelyeket a darwini elmélet nyitva hagyott. Munkatársaimmal magam is bekapcsolódtam ilyen kutatásokba.”

 

„A kladisztikai törzsfák azonnal két meglepetéssel szolgáltak. Korábban, a morfológiai hasonlóságokra épülő törzsfákon úgy tüntettük fel a fejlődést, hogy a fejlettebb csoportokat a földtörténet során korábban megjelent, ismert fejletlenebb csoportokból származtattuk. Ezzel szemben a mai molekuláris törzsfák elágazásain mindenütt ismeretlen, feltételezett csoportok szerepelnek, amelyeket még megnevezni sem tudunk.”

 

„De ilyen sikertelen próbálkozásokat megtestesítő, „átmeneti jellegű” fajokat nem ismerünk, csak a sikeres végeredményt. Röviden azt is mondhatnánk, hogy a molekuláris taxonómiai vizsgálatok nem erősítették meg egyértelműen a darwini hipotézist.”

 

„Ha azonban ugyanezt a törzsfát a növénycsoportok megjelenésének időarányos léptékében helyezzük el, ahogyan megjelenésük a paleontológiai ismereteink szerint történt, merőben más képet kapunk, amely arról szól, hogy a növényvilág evolúciója négy nagy − időben elkülönülő − robbanásszerű szakaszra tagolódik (2. ábra), amelynek jellemzője, hogy mindegyik fejlődési szakasz kezdeti időszakát az új alakok viszonylag gyors és gazdag megjelenése jellemzi.

A négy nagy evolúciós robbanás: 1.) az őstenger élővilágának kialakulása, 2.) a növények partraszállása, 3.) a nyitvatermő növények, 4.) a zárvatermők robbanásszerű megjelenése.”

 

 

2. A tanulmányra Magyar Tudományban három válasz született.

 

Érdemes tanulmányozni Borhidi 16 oldalas írásának minden felvetését, valamint Dr. Jordán Ferenc² biológus, Dr. Kabai Péter⁴ biológus, és Dr. Bujtor László⁵ geológus válaszát, illetve az ezekre adott Borhidi Attila⁶ választ. Így teljesebb képet kapunk a hazai 2009-es akadémiai helyzetről.

 

3. Eltelt 9 év

 

 

Koevolúció

A Science 2005-ös cikke óta 13 év, Borhidi 2009-es írása óta 9 év telt el, de a koevolúció ugyan olyan megválaszolatlan kérdés maradt. Ez a probléma (is) makacsul tartja magát az evolúciótan kárára.

 

 

 

Növekvő matematikai problémák

A biológusok 1960 óta próbálják szőnyeg alá söpörni az evolúciótan matematikai kifogásait. Egyes körök a konkrét válaszok helyett, csak támadják azokat, akik meg merik említeni, hogy a kémiai/biológiai, stb. evolúció matematikailag lehetetlen (az ateista evolúció mind a négy fázisa matematikai képtelenség). Végre 2009-ben megjelenik egy cikk a Magyar Tudományban, egy elismert biológustól, aki megemlíti a biológiai evolúció matematika problémáit és …

nem történik semmi! Továbbra sem hajlandók a biológusok szembenézni a feltevéseik matematikai képtelenségeivel. Valószínűleg azért, mert a konkrét számítások maguk alá temetik a legelfogadottabb evolúciótan variációt. A matematika az egyik, olyan terület, amely miatt sokan elfordulnak az evolúciótantól és más elméletet kezdenek el támogatni.

 

 

Törzsfák

Az evolúciós törzsfák száma hónapról, hónapra bővül, de ez nem a megoldást erősíti, hanem az evolúciós zűrzavart növeli.

 

Néhány egyéb probléma

 

Borhidi professzor tanulmányában és válaszában megemlítette a kambriumi robbanást, ami továbbra is „tudományos-csatatér kérdés”.

Továbbá.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a cikk megjelenése óta a legelfogadottabb evolúciótan variációt, rendszeresen át kellett írni. Ezen változások több esetben kifejezetten érzékenyen érintette az evolúciótant, gondoljunk az ősleves-feltételezés⁷ elvetésére, vagy a Genetika Ádámra és Évára.

 

 

 

4. Összegzés

Itt az ideje egy megtorlás, személyeskedés nélküli, érdemi akadémiai vitának, amelyben a tényleges eredmények, állapotok őszintén elmondhatóak.

 

A nem akadémiai körökben is szükséges egy tisztulási folyamat, valamint a társadalom vitakultúrájának erőteljes növekedése is elengedhetetlen. Erre csak egy példát mondok a sok közül. Elfogadhatatlan, hogy amikor a miniszterelnök-helyettes finoman felhívja a figyelmet az evolúciótan problémájára, egyes csoportok tüntetést szerveznek a KDNP székháza elé ezzel a szlogen: „A Biblia mese az evolúció igaz.”

 

Ha az evolúciótan tényleg olyan megkérdőjelezhetetlen tudományos tény, ahogyan ezt egyesek beállítják, akkor a nyílt vita tisztázhatja, és egyszer mindenkorra lezárhatja azt a sok kérdést, amik miatt egyre többen elfordulnak az evolúciótantól.

 

Az evolúciótan körüli 159 éves vita egyszerűen lezárható:

• A fizikusok, csillagászok, stb. adjanak olyan választ, amely megoldja a kozmikus evolúció problémáit.
• A geológusok, paleontológusok, stb. találjanak olyan válaszokat, melyek feloldják a geológiai evolúció körüli gondokat.
• A kémikusok, stb. adjanak olyan választ, amely a megoldás felé tereli a kémiai evolúció elképesztően nehéz problémáit. A kémiai evolúció köztudottan kritikus területe az evolúciótannak. Ezen a területen konkrét választ sem várunk, csak elfogadható irányt!
• A biológusok, genetikusok, stb. mutassanak olyan megoldást, amelyben a matematikai valószínűségek és a természeti törvények megegyeznek a biológiai evolúció feltételezéseivel.
• Valaki mutassa meg a természetben a kémiai illetve biológiai információ keletkezését⁸.

 

 

 

5. Irodalom

1. Borhidi Attila, biológus, az MTA rendes tagja, PTE Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék: A növényvilág evolúciója és a darwini fejlődéselmélet.

Ki is Borhidi Attila? Ebből a riportból sokat megtudhatunk róla. 

2. Jordán Ferenc biológus, Università degli Studi di Trento, Trento, Olaszország: A Borhidi-féle fejlődéselmélet.

3. 125 megválaszolatlan kérdés a jubiláló Science hasábjain. Science 2005. július 1.

A Magyar Tudomány is foglalkozott a Science ezen számával.

4. Kabai Péter: Borhidi Attila és az evolúció célja.

5. Bujtor László: Igényli-e a növényvilág evolúciója vagy Darwin elmélete a Biblia támaszát?

6. Borhidi Attila: Válasz a kritikai megjegyzésekre.

7. Szathmáry Eörs – John Maynard Smith: A földi élet regénye, Magyar Tudományos Akadémia, Új Polihisztor sorozat, 2012.

Nick Lane: Hajrá, élet! Az evolúció tíz legnagyobb találmánya, Magyar Tudományos Akadémia, Új Polihisztor sorozat, 2012.

Jim AlKhalili – Jonhjoe McFadden: Az élet kódja – Titokzatos kvantumok, Libri, 2015.

8. Nem a szokásos semmit mondó, kitérő elméleti válaszok érdeklik az embereket, hanem a tényleges válaszok.

 

A képek forrása:

https://pixabay.com

https://hu.123rf.com

 

2018. július

PIK