Darwin nem volt tudós
Josh Greenberger:
Charles Darwin nem volt tudós
Forrás:
Fordította: Lukács Tibor
Az evolúció elmélete nemcsak, hogy nem tudomány, de még az eredete sem a tudományos diskurzusból származik.
Charles Darwin, az evolúció „atyja” egyetlen területen sem volt sem tudós, sem olyan szakértő, aki a biológia területén szaktekintélyekkel rendelkezett volna. Tizenhárom éves korában iskolába küldték, és csúfos kudarcot vallott. 16 éves korában apja – befolyását felhasználva – elérte, hogy Charles-t felvegyék az orvosi egyetemre.
1826 januárjában Charles levelében arra panaszkodott az otthoniaknak, hogy „egy hosszú és ostoba” orvostudományi előadáson kellett részt vennie. Utálta a tárgyat, és 1827 áprilisában diploma megszerzése nélkül hagyta ott az orvosi egyetemet. Végül 22 éves korában Charles Darwin éppen teológiából szerzett diplomát.
Számos életforma és néhány fosszília megfigyelése után Darwin arra a következtetésre jutott, hogy minden organizmus kis mértékű, fokozatos változásokon és kicsi, öröklött variációk természetes szelekcióján keresztül fejlődik, amelyek növelik az organizmus versenyképességét, túlélési és szaporodási képességeit. Darwin azonban soha nem végzett kísérleteket, és nem talált olyan empirikus bizonyítékot, amelyek alátámasztották volna a meggyőződését. Az elmélete alapvetően a puszta képzeletén alapult.
Darwin maga is megjegyezte:
„a köztes és átmeneti láncszemek száma minden élő és kihalt faj között elképzelhetetlenül nagy lehetett”. Az ősmaradványok azonban kizárólag teljesen kialakultnak tűnő életformákat mutatnak – amit Darwin „komoly” nehézségnek tekintett.
Gregor Mendel, Darwin kortársa – aki sokkal képzettebb volt ahhoz, hogy véleményt alkosson biológiai kérdésekről – megkérdőjelezte Darwin nézeteit. Darwin azt feltételezte, hogy a biológiai variációknak nincsenek határai, és hogy ha elég idő áll rendelkezésre, akkor a halakból végül kifejlődhet az ember. Mendel megkérdőjelezte ezt a feltételezést, és azt állította, hogy az evolúció a „fajtákon” belülre korlátozódik. Szerinte egy olyan drasztikus fejlődés, mint például egy hal emberré válása, soha nem történhet meg, bármennyi idő áll is ehhez rendelkezésre.
Mendel, ez az osztrák biológus, akinek az öröklődéssel kapcsolatos munkássága a modern genetika alapjává vált, a bécsi egyetemen szerzett természettudományos képzettséget, és 1850-es tanítói vizsgájára a geológiáról és a szerves evolúcióról írt. Darwinnal ellentétben Mendel az 1856-ban megkezdett kiterjedt kutatásaira és kísérleteire alapozta elméleteit.
Mendel gondosan megtervezte és aprólékosan hajtotta végre azokat a kísérleteket, amelyeknek során közel 30 000 borsónövényt követett nyomon nyolc generáción keresztül. Munkájának jelentősége azonban csak halála után, az 1890-es években vált széles körben ismertté, amikor más, hasonló problémákon dolgozó tudósok újra felfedezték kutatásait.
Több mint egy évszázaddal később Richard Lenski, a Michigani Állami Egyetem evolúcióbiológusa kísérleteivel kimutatta, hogy Mendelnek igaza volt, Darwin pedig tévedett. Az 1988-ban kezdődött és legalább 20 éven át tartó kísérletek során Lenski nagyon világosan kimutatta, hogy a fajok mögöttes genetikai tervezés, nem pedig káosz és véletlenszerűség miatt alakulnak ki.
Lenski kitenyésztett tizenkét olyan baktériumpopulációt, amelyek egyetlen Escherichia coli (E. Coli) baktériumból származtak. Több mint 44 000 generáció után Lenski mind a tizenkét populációban hasonló mintázatot észlelt: nagyobb sejteket fejlesztettek ki, gyorsabb növekedési sebességet értek el a nekik adott glükózzal, populációjuk csúcssűrűsége pedig alacsonyabb lett.
Néha a 31 500. generáció körül az egyik (és csak egyetlen) populáció hirtelen képessé vált a citrát metabolizálására, amely a táptalajban lévő második tápanyag, és amelyet az E. coli normális esetben nem képes metabolizálni. Ezután a citrátot használó mutánsok populációnagysága növekedett és sokféleségük fokozódott.
Lenski azon tűnődött, mi történne, ha újra lejátszaná a kísérletet. Vajon ugyanaz a populáció ugyanúgy fejlődne? A többi tizenegy közül is fejlődne-e valamelyik? Ezért kinyitotta a fagyasztóját, ahol ötszáz generációnként félretett mintákat minden egyes populációból, és újrajátszotta a kísérletet. De még ha több trillió sejtet is nézett meg, mindig ugyanaz a populáció fejlődött tovább, és mindig ugyanolyan módon.
Ez a kísérlet nagyon sokat elmond arról, hogy a fajok kialakulása mennyire nem véletlenszerű. Nemcsak a végeredmény volt ugyanaz minden alkalommal, amikor a kísérletet megismételte, hanem az egyes kultúrák köztes „káoszának” hasonlósága azt mutatta, hogy ami a káosz látszatát keltette, valójában még az is egy szervezett folyamat része volt.
Lenski kísérletei bebizonyították, hogy hamis Darwinnak az az elképzelése, miszerint a biológiai variációnak nincsenek határai, és azt is igazolták, hogy a kedvező biológiai változások egy olyan genetikai hajlam eredményeként jönnek létre, amely nagyon specifikus, előre meghatározott létformákat tesz lehetővé.
Analógiaként gondoljunk a következő helyzetre:
Ha egy biliárdasztalon véletlenszerűen ütögetjük a golyókat, azok véletlenszerűen fognak az egyes zsebekbe beleesni. De csak a biliárdasztal gyártója által előkészített zsebekbe eshetnek bele, mert a golyók nem tudnak maguktól új zsebet fúrni. Ugyanígy az élet evolúciója is csak annyiban „véletlenszerű”, hogy az előre meghatározott organizmusok listájából választhat, talán véletlenszerűen.
Ha annyi szilárd tudományos bizonyíték van a darwini evolúció ellen, miért fogadják el az emberek? Véleményem szerint azért, mert ez lehetővé teszi számukra, hogy higgyenek egy Isten nélküli világegyetemben. De azoknak a számára, akik fontosnak tartják a tudományos igazságot és őszinteséget, megkerülhetetlen az a tény, hogy Mendel és Lenski tagadhatatlanul tervezést mutatott ki abban, ami puszta genetikai káosznak és biológiai véletlenszerűségnek tűnik. Ha ez azt jelenti, hogy lennie kell egy Istennek, hát legyen úgy.
Fordítókat, lektorokat keresünk angol (német) nyelven.
Angol (német) nyelven
Könyvek, cikkek, videók, stb. fordításához, lektorálásához, keresünk további embereket (elsősorban önkéntes segítőket). Keresünk továbbá, olyan önkénteseket, akik videó feliratozásban segédkeznének.
Fizikusok, biológusok, geológusok, őslénytankutatók, orvosok, vegyészmérnökök, teológusok, pszichológusok, bármely tudományban jártas emberek jelentkezését várjuk cikkek írásához, azok szakmai ellenőrzéséhez, különböző tanácsadáshoz (pl.: különböző fórumokon való válaszadáshoz), előadások tartásához, riportokhoz, illetve bármilyen egyéb szakmai háttérmunkához.
Várunk:
- cikkek,
- videók,
- könyvek fordítására javaslatokat.
Jelentkezni, javaslatot tenni a
mail címen lehet.
Köszönjük.