Intelligens tervezés

 

Turbinák és szivattyúk: További adalékok Denton legutóbbi felfedezéseiről

 

Eric H. Anderson

2021. január 22.

 

Forrás: Evolution News 

Fordította: Konkoly Dávid

 

 

 

Jelenet a „Molekuláris gépezetekől – ATP-szintáz: a sejt erőműve.” a Discovery Institute jóvoltából

 

 

Tegnap kommenteltem Michael Denton legújabb könyvéhez, a The Miracle of the Cell-hez (A sejt csodája), és ígértem erről egy figyelemre méltó példát. Sok olvasónak ismerős lehet az ATP (adenozin-trifoszfát). Ez a sejt energiaegységeként tevékenykedik, ezért funkciója elengedhetetlen olyan nagyléptékű organizmusok működéséhez, mint te és én. Az ATP-t egy összetett molekuláris gépezet, az ATP-szintáz termeli. Ez a jelentékeny gépezet beágyazódik a sejt mitokondriumának membránjába, annak is az energiatermelő központjába. Ez egy miniatűr turbinaként tevékenykedik, amit a protonok áramlása hajt a magastól az alacsony koncentráción át, a membránon keresztül.

 

Ritkán gondolunk testünk energiatermelésére. A robotok akkumulátort és hosszú kábeleket használnak, hogy áramot szállítsanak. Ez rettenetesen primitív a sejtjeinkkel összehasonlítva. A nano- mérettartományban kvadrilliónyi proton-hajtotta turbina van szétszóródva az emberi testen belül. Jól olvasta! Kvadrilliónyi miniatűr turbina. Forognak másodpercről másodpercre, napról napra, életben és egyenesben tartva téged és engem, felkészítve a következő napi feladataink elvégzésére. A legelvetemültebb sci-fi író is alig tudna olyat megálmodni, amit a sejtben találunk.

 

Mégis mi teszi lehetővé az ATP-szintáz működését? Meglepő módon ez csupán a gépezet nagyobb egységének egy kisebb része, amely fenntartja a protonok megfelelő koncentrációját a belső mitokondriális membrán minden oldalán. Ha kizárólag egyedül funkcionálna,  a protonok koncentrációja a membrán mindkét oldalán gyorsan kiegyenlítődne. Ez véget vetne a természetes úton hajtott áramlásnak a turbinán keresztül. És ez az ATP-szintáznak (és neked!) egy csikorgó leállását eredményezné.

 

Tehát ennek egy magasan koordinált csapat részeként kell működnie. Nem kevesebb, mint négy további összetett molekula dolgozik, hogy folyamatosan visszapumpálja a protonokat a membránon keresztül egy véget-nem-érő versenyben az ATP-szintázzal.

 

 

A célirányos tervezésre való egyértelmű utalás

 

Ez a molekuláris rendszer atomok csoportjait foglalja magában pontosan a helyes sorrendben, a megfelelő helyen, atomi mérettartományra vetítve. Ez lehetővé teszi az elektronok számára, hogy egyik atomról a másikra ugorjanak, amely fordítva pedig elősegíti a protonok számára azt, hogy visszaáramoljanak oda, ahol lenniük kell. Képzeld el a lépcsőjáró rugó nevű gyermekjáték atomi méterű verzióját, amint lépeget lefelé a lépcsőn a benne tárolt kicsi energiacsomagokkal, amelyek az út minden egyes ugrásánál működésbe lépnek.

 

 

Ez a rendszereknek egy rendkívül összetett és funkcionális rendszere. Olyan magyarázatért kiált, mely túlhaladja az egyszerű evolucionista történeteket. Tisztán célirányos tervezésre utal.

 

Mégsem csak az ilyen jelentős molekuláris gépezeteknek a létezéséről van szó. Denton arra biztat bennünket, hogy pillantsunk egyre mélyebbre atomok életébe működés közben, ebbe a mérnöki csodába. Pontosan a megfelelő atomi szintű tulajdonságok szükségesek ezeknek az elektronikus körforgásoknak a működéséhez. 

Igen, molekuláris gépezetet építeni lenyűgöző. Azonban mindenekelőtt szükségünk van a megfelelő összetevőkre, különben nem jutunk messzire. Denton azt állítja, hogy úgy tűnik, az élet alapvető atomjai gyanúsan az egyedi küldetésük számára rendeltettek.

 

 

Alkalmasság minden egyes fázisban

 

Denton nyitott arra a lehetőségre, hogy az élet az univerzum anyagából és annak elemeiből származik. Habár semmi esetre sem hisz a céltalan és irányítatlan folyamatok Darwini magyarázatában. Meg van győződve róla, hogy élet csak a természetben található rátermettség lenyűgöző összetettsége következtében lehetséges. Ez az „alapvető tervrajz” – Denton szerint – „kezdettől fogva be van írva a természet törvényeibe”, jóval azelőtt, hogy a kozmosz materiális módon létrejött.

 

Létezik az univerzumra szabott tervezés? A The Miracle of the Cell (A sejt csodája) egy fontos mozaikdarabot tesz a teljes kirakóhoz. Denton működés közben mutatja be a céltudatos tervezést egészen a sejt legkisebb részecskéjéig.

Mi nem egy kis maréknyi érdekes „véletlennel” foglalkozunk. Inkább ez az életképesség – objektív, azonosítható, bizonyíték-alapú alkalmasság – kimutatható majdnem mindenhol, amerre nézünk. 

 

A fentiek mind világosan mutatják: Mi nem valami kozmikus baleset következtében vagyunk itt. Céltudatos tervezés által jöttünk létre. Ez a terv mélyen be volt ágyazva az elemek szövetébe már jóval az élet előtt, vagy még mielőtt a Föld formálódott volna. A fizikus és matematikus Freeman Dyson egyszer remekül fogalmazta meg: „Nemcsak a világegyetem, hanem éppen azok az atomok, amelyekből létrejöttünk”.

 

Szerkesztői megjegyzés: Ez a cikk korábban a The Stream-ben lett publikálva. A szerző engedélyével itt újra meg lett jelentetve.

 

 

Eric H. Anderson

 

Eric H. Anderson, JD, J. Reuben Clark Law School , vállalkozó, szoftver-mérnöki igazgató, a tervezettség pártján álló elméleti szakember, és az Uncommon Descent közreműködő szerzője az evolúció és intelligens tervezés témájában.