Írta: Kádár Miklós, teológus

Lektorálta: Dr. Hecker Kristóf, környezetgazdálkodási agrármérnök

Lektorálta: Dr. Nitkovszki Eduárd, orvos

2023. 04.01.

 

 

Észrevételek Francis Collins: Isten ábécéje¹ c. könyvhöz

 

I. A szerzőről

 

Francis Collins (genetikus, biokémikus) vezette a Humán Genom Projektet, amely 16 év alatt (1990-2006) feltérképezte a teljes emberi genomot, egészen a nukleotidok (bázispárok) szintjéig. A projekt költségvetése több mint 3 milliárd dollár volt. A kutatásban résztvevő tudósok nagy száma miatt elmondható, hogy a Human Genom Project a genetika/biológia eddigi legnagyobb és legdrágább nemzetközi munkaprogramja volt. Az ezredforduló legfontosabb tudományos eredményének tekintik az emberi génkészlet megfejtését. 

 

Collins tanulmányai során, olyan agnosztikusból, aki szándékosan nem foglalkozott Istennel, olyan ateistává vált, aki intellektuális öngyilkosságnak tartotta az Istenbe vetett hitet. De ennél a szintnél nem állt meg, nem elégedett meg azzal, hogy ő maga nem hitt Istenben, de másokat le is akart beszélni a hitről, melyet idejétmúlt babonaságnak tartott.

 

Ebből a mélységből vezetett az útja az Istenbe vetett szilárd a hitig. Hogyan történt ez a hatalmas fordulat?

 

Collins, orvosként látta számos betegének hitét a szenvedésük közepette, megfigyelte, hogy a betegeinek a hite valódi békességet hoz létre bennük. Collins ekkor elgondolkozott. A betegeivel folytatott beszélgetések során az egyik szenvedő megkérdezte, hogy Ő miben hisz? Collins válasza a „Nem is tudom” volt. Ezt követően Collins rájött, hogy még sohasem gondolta végig, milyen bizonyítékok szólnak a hit mellett és a hit ellen. Tudósnak tartotta magát és tudta, hogy egy tudós nem alkothat véleményt az istenkérdésről, ha nem vizsgálta meg a hit mellett és az ellene szóló érveket.

 

Álljunk meg kicsit, és nézzük meg, mi történt Collins-szal

 

Az 1960-as években, amikor a kommunizmus hatalma teljében volt, a marxista filozófusokat nagyon foglalkoztatta a szenvedés, elmúlás, halál kérdése, de nem tudtak, olyan választ adni, ami belső megnyugvást hozott volna az emberek számára. Két dologgal tisztában voltak: minden embert mélyen foglalkoztatja ez a kérdés, illetve a szenvedők nem Marx, Engels, vagy Lenin könyveit olvassák a döntő pillanataikban. Az ateistáknak azóta sincs használható válaszuk erre a kérdéskörre. Ezzel szemben Collins a saját szemével győződött meg arról, hogy a hit valódi békét hoz a szenvedők, haldoklók életébe, valamint reményt a reménytelen helyzetekbe. Ezt látva Collins becsületes emberhez méltóan elkezdett foglalkozni az istenkérdéssel. A kutatása során eljutott C. S. Lewis könyveihez, melyek rendkívül jó alapot szolgáltattak számára a további értelmi és hitéleti utazásához.

 

 

II.  A könyv erősségei

 

A szerző megvallja, hogy akit Szent Ágoston imád, ő is azt imádja. Beszél a fontos döntései előtti imáiról. Collins professzor nemzetközi tekintélyű tudósként Isten mellett hoz fel természettudományos érveket. A Biblia Istenéről tesz nyilvános bizonyságot, sőt tekintélyes emberektől (Bill Clinton) és tudós, mérnök emberektől idéz Istent magasztaló mondatokat, cselekedeteket. Nagyon felemelő, amikor arról beszél, hogy Buzz Aldrin úrvacsorát vett a Hold felszínén, illetve, amikor megemlékezik arról, hogy Newton többet írt a Bibliáról, mint a matematikáról és a fizikáról. E tudatos Isten-beszéd mögé sok tudós és laikus fel tudott sorakozni. Többen felbátorodtak, hogy beszéljenek istenhitükről. 

 

Miközben Collins bátran beszél az Istenbe vetett hitéről, hitre jutásáról, nem titkolja el a vívódásait sem, amivel sok hívő szintén azonosulni tud.

 

Collins professzor, olyan kérdésekkel foglalkozik, amik mindenkit érdekelnek. Az emberség válaszokat kereső emberekből áll. Collins az ember legmélyebb kérdéseit mondja ki, a létkérdéseket, amikre csak Istenben van válasz. A könyv jelentőségét emeli, hogy az MTA jelenlegi elnöke² írt hozzá egy szokatlanul hosszú előszót.

 

E könyv őszintén felvállalja, hogy az ember, de még az Istenben hívő ember is tele van kérdéssel. Ezek a kérdések feszítenek minket és válaszokat követelnek. 

 

Számomra a könyv legnagyobb erőssége, hogy a szerző beszél azokról az ateistákról, akik az evolúciómodellt arra használják fel, hogy a hitüket és egyben hitetlenségüket igazolják vele, sőt az istentagadásukat is az evolúciómodell által erőltessék rá a világra. Ez az ateista irányzat abban hisz, hogy Isten, isten, istenek, a fogtündér stb. nem léteznek. A teremtő Istent a fogtündér „lakóhelyére”, vagyis a mesekönyvek polcaira akarják száműzni. Ezen ateisták nem elégednek meg azzal, hogy ők maguk nem hisznek, azt sem akarják, hogy bárki higgyen Istenben. Az istenhit lejáratására a természettudományt használják föl.

 

 

III. Collins elemzi a négy uralkodó eredetmodellt

 

Collins a legjobban támogatott eredetmodellekkel foglalkozik, melyek a következők:

• ateista evolúció,
• teista evolúció,
• intelligens tervezettség,
• kreacionizmus.

Sokan várják ezen modellek összehasonlítását, mert az evolúciómodellel szemben 1960 óta³ gyűlnek a matematikai problémák. Ezekre a problémákra kulturált párbeszéd keretében illik választ adni. Mivel az evolúciómodell természettudományos kérdés, természetes, hogy lehet róla vitázni.

 

 

IV. Collins, a teista evolúciómodell mellett érvel

 

A fentiek közül Collins professzor a „teista evolúciómodellt” támogatja és amellett érvel, hogy az evolúciómodell és a Biblia teremtésleírásai jól összeegyeztethetők. A szerző csodálkozik azon, hogy Amerikában milyen csekély előrelépés történt az evolúció elfogadása terén.

Nos, nézzük meg, hogy miért?

 

Az evolúciómodellben nem az a kérdés, hogy:

– pintyből pinty, 

– galambból galamb,

– kutyából kutya,

– légyből légy,

– macskából macska,

– lóból ló stb. lesz. 

Ez nyilvánvaló, és pontosan ezt állítja a biológusok azon része is, akik a baraminológia⁴ szerint osztják fel az élővilágot és a teremtett alaptípusok szerint szemlélik az élőlények eredetét.

 

Az evolúciókérdés lényege: teremtett alaptípusok vagy makroevolúció?

 

Az evolucionistáknak el kell fogadniuk, hogy a „fajon belüli” változással nem tudják meggyőzni az embereket a „fajon kívüli” változásról. Az evolucionisták a természetben megtalálható kis változásokkal akarják „bizonyítani” az evolúcióhoz szükséges nagy változásokat, de ez önkényes eljárás. Pontosan ezért keresnek a tömegek más eredetelméletet. Collins professzor is azt a hibát követi el, hogy bár sok példát hoz fel az evolúcióra, de ezek a példák a kis változásokat, a „fajon belüli” változásokat igazolják. Collins professzornak, olyan példákkal kellett volna előállnia, mint például vér, véroxigén szállítóképessége, levegő, légzés, alvás, emésztés kis lépésenkénti kialakulása. Az evolucionistáknak a köztes növények, állatok, állapotok, szervek és funkciók kis lépésenkénti létrejöttét kell igazolnia. Az evolúciós feltételezés szerint a fajok más fajokból fokozatosan keletkeztek, ez azt jelenti, hogy: az összes növény és állat minden „porcikája”, kémiai- és biológiai rendszere, alrendszere, szerve, funkciója között, átmenetek sokaságának kell lennie.

Nem tehetik, hogy a „fajon belüli” változásokkal igazolják a „fajon kívüli” változást. Ez olyan, mintha ezt mondanák: Mivel a nők 9 hónap alatt 1-5 gyermeket tudnak a napvilágra hozni, ezért

egy nő 450 000 év alatt 130 000 gyermeket fog szülni. Ez helytelen következtetés.

 

 

V. Tudja bárki is, hogy mit védelmeznek az evolucionisták?

 

Collins professzor foglalkozik az evolúciómodell régi és új problémájával, a véralvadással, és az E. coli baktérium ostorszerkezetével, de választ nem tud adni rá, hogy melyek voltak ezen funkció, illetve szerv kialakulásának konkrét kis lépései. 

 

A probléma gyökere, hogy az evolucionisták kerülik a makroevolúció lépéseit

 

Ez minden területen szembetűnő, nézzünk példákat:

 

Melyek voltak azok a kis lépések a lasszós pók esetében, amik kifejlesztették benne a vegyigyárat, illetve kis lépésenként és hosszú idő alatt „fonalkészítő kisiparossá tették”, miközben lépcsőzetesen „kitanulta a hálókészítő művészetet”? Nincs rá válasz. 

 

Collins könyvétől nagyon vártuk, hogy választ ad a DNS-sel kapcsolatban ilyen kérdésekre:

1. Mi szükséges a DNS működéséhez?

2. Mik voltak a DNS fokozatos kialakulásának a konkrét kis lépései?

3. Van-e értelme a félkész DNS-nek?

4. Van-e értelme DNS-nek önmagában a többi részegység nélkül? 

5. Van-e nyoma a DNS lépcsőzetes kialakulásának a kövületekben?

6. Mennyi a DNS evolúciós kialakulásának matematikai esélye?

 

 

De egyetlen makroevolúciós megoldást sem tartalmaz a könyve, pedig téma van bőségesen: 

 

1. Mi szükséges egy mag létrejöttéhez?

2. Mik voltak a mag kialakulásának konkrét kis lépései?

 

1. Mi szükséges ahhoz, hogy a magból virág legyen?

2. Mik voltak a magból virág folyamat kialakulásának konkrét kis lépései?

 

1. Mi szükséges a vérhez?

2. Mik voltak a vér kialakulásának konkrét kis lépései?

Következő evolúciós szint:

1. Mi szükséges a vér oxigén szállító képességéhez?

2. Melyek a vér oxigén szállító képessége kialakulásának konkrét kis lépései?

 

1. Mi szükséges az alváshoz?

2. Mik voltak az alvás kialakulásának konkrét kis lépései?

Vagy egyszerre jelent meg minden és működött jól, ami az alváshoz szükséges, vagy addig nem aludtak az állatok?

 

Levegő – légzés – a baba légzése

 

1. Mi szükséges a levegő Földünkön való létezéséhez?

2. Mik voltak a Földön a levegő kialakulásának konkrét kis lépései?

 

A következő evolúciós szint két felvezető kérdése:

1. Mi szükséges a légzéshez?

2. Mik voltak a légzés kialakulásának konkrét kis lépései?

 

A következő evolúciós szint két felvezető kérdése:

1. Mi szükséges a vér oxigén szállító képességéhez?

2. Mik voltak a vér oxigén szállító képessége kialakulásának konkrét kis lépései?

Itt összeér a vér és a légző rendszer és a keringési szervrendszer.

 

A következő evolúciós szint két felvezető kérdése:

1. Mi szükséges a magzat anyaméhben történő lélegzéséhez?

2. Mik voltak a magzat anyaméhben történő lélegzése kialakulásának kis lépései?

 

A következő evolúciós szint két felvezető kérdése:

1. Mi szükséges a köldökzsinór működéséhez?

2. Mik voltak a köldökzsinór kialakulásának konkrét kis lépései?

 

A következő evolúciós szint két felvezető kérdése:

1. Mi szükséges a köldökzsinórban az oxigén- és tápanyag-szállítás működéséhez?

2. Mik voltak a köldökzsinór oxigén- és tápanyag-szállítás kialakulásának kis lépései?

 

A probléma az, hogy nem léteznek természettudományos tanulmányok, amelyek egy gyártási tervnek megfelelően, konkrét lépésenként meghatároznák a szervek, funkciók, állapotok, hőmérséklet stb. folyamatos kialakulását. A makroevolúció kritikusai nem hiányzó láncszemekről beszélnek, hanem arról, hogy maga a lánc hiányzik. 

 

Kiszámolta már egy evolucionista, hogy mit védelmez?

 

A jelenlegi és múltbéli fajok száma kb. 10 millió. Ezekből a kövületekben valamivel több mint 2 millió megtalálható. Ez kb. 5:1 arány.

 

Az evolúciós törzsfába illő megtalált átmeneti formák száma elméletben 10 millió *X, ebből megtalált átmenet száma: szinte 0.

 

A nem törzsfába illő, hanem az evolúciós „zsákutcába” illő átmeneti formák száma elméletben 10 millió *X*Y, ebből a megtalált átmenet száma: gyakorlatilag 0.

 

A fenti számításokban senki sem tudja, hogy az X illetve az Y mekkora számok. Még a nagyságrend sincs meghatározva! Azt is mondhatnánk, hogy az evolúciómodellhez szükséges átmenetekből 10 a 1 000 008 hatvány hiányzik. Ki az, aki meg tudja mondani, hogy ez pontos, vagy kicsit pontatlan becslés? Senki! A probléma ott kezdődik, hogy ez akkora szám, amit fel sem tudunk dolgozni. Összehasonlításképpen a Világegyemben az atomok becsült száma 10⁸⁰. E nagy képet szemlélve elenyésző a jelentősége annak, hogy jelenleg 5 vagy 15 átmeneti formáról értekeznek a tudósok.

 

 

VI. Tegye fel a kérdést

 

A következő két kérdéskör, amivel alig foglalkozik az evolúciómodell:

• az életben maradás és a
• párhuzamos kialakulás problémája.

 

Életben maradás, de hogyan?

 

Az egymást kölcsönösen feltételező rendszerek és alrendszerek sokasága, a félkész alrendszerek működésképtelensége, a kész alrendszerek a többi szerv nélküli életképtelensége értelmezhetetlenné teszi a makroevolúció kis lépésenkénti levezetését.

 

Párhuzamos kialakulás, de hogyan?

 

Mit jelent az ivaros szaporodás vagy a koevolúció esetében a makroevolúció lépcsőzetes kialakulása? Figyeljük meg a probléma nagyságát az orchideavirág csapdáján keresztül. A csapdához egyszerre sok dologra van szükség, most csak négy alrendszert nézzünk meg:

1/a. Mi szükséges a víz csapdába való kerüléséhez?

1/b. Mik a víz csapdába kerülésének kis lépései?

 

2/a. Mi szükséges az edény kialakulásához?

2/b. Mik az edény kialakulásának kis lépései?

 

3/a. Mi szükséges a csatorna kialakulásához?

3/b. Mik a csatorna kialakulásának konkrét kis lépései?

 

4/a. Mi szükséges az elvezető nyílás kialakulásához?

4/b. Melyek az elvezető nyílás fokozatos kialakulásának konkrét kis lépései?

 

Ha megvizsgáljuk, hogy van-e:

• értelme az orchideavirág vízszint-szabályozásának, ha félkész állapotban van?
• értelme az orchideavirág vízszint-szabályozásának, a többi szerv és funkció nélkül?
• nyoma az orchideavirág vízszint-szabályozása fokozatos kialakulásának a kövületekben?

láthatjuk, hogy a makroevolúció hatalmas nehézségekkel küzd. Ha ezek nem egyszerre alakulnak ki, akkor nem lesz belőlük rovarcsapda.

 

Kedves Olvasó!

Kérem tegye fel a kérdést:

Melyik a tudományosabb magyarázat a növények, állatok és az ember létrejöttével kapcsolatban: a makroevolúció vagy a Biblia által leírt készre teremtés?

 

 

 

VII. A „fajon belüli” változás fontos a kreacionisták számára

 

A „fajon belüli”, pontosabban az alaptípuson belüli változás fontos a kreacionisták számára, mivel:

• Ádámnak ezért nem kellett 2,8 éven⁵ keresztül állatokat elneveznie,
• Noénak több mint 28 millió állatot felvinnie a bárkára⁶,
• ezért jöhetett létre rövid időn belül ez a változatos növény- és állatvilág az özönvíz után, 
• ezért nem kellett Istennek fehér, fekete stb. bőrszínű embert külön-külön teremtenie.

 

 

VIII. Összegzés

 

Az evolúciómodell 160 év alatt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Hiába a kötelező és megkérdőjelezhetetlen evolucionista oktatás az összes tan- és közintézményben (beleértve múzeumokat és a médiát) egyre több ember (akadémikus, tudós, laikus) más eredetelméletben keresi a megoldást.

 

 

IX. Zárszó

 

Isten Szava biztosabb, mint a Földbolygó, amelyen állunk! Ez a Föld el fog múlni, de Isten Beszéde soha nem múlik el⁷, ezért bátran és teljes szívből higgyünk a Bibliában.

 

 

 

Megjegyzések:

 

1. Collins: Isten ábécéje – Egy tudós érvei a hit mellett. Akadémiai Kiadó 2018.

 

2. Ekkor még nem volt az MTA elnöke.

 

3. A nagyteljesítményű számítógépek megjelenésével a neodarwinista szintézis elemezhetővé vált, innentől a matematikai kifogások az evolúciómodellel szemben ugrásszerűen megnőttek. 

 

4. Baraminológia

Bárá: teremt.

Min: ezeket az alaptípusokat teremtette Isten. 

Logosz: tudomány.

Az Isten által teremtett alaptípusokkal foglalkozó biológiai tudományág.

 

5. Ádám előtt elvonuló állatok a 6. nap eseménye (1Móz 2:19-20). Ha 30 mp-t adunk minden mezei vadnak és madárnak ill. 3 millió fajjal számolunk.

 

6. Noé bárkájáról bővebben: Drüke: Noé bárkája. Mítosz vagy valóság? Evangéliumi Kiadó 2016.

 

7. Mt. 24:35, Márk 13:31, Luk 21:33