Professzor Werner Gitt: Amit Darwin még nem tudhatott

Forrás: Evangéliumi Kiadó

 

Az evolúció mozgatórugói

 

Az evolúció mozgatórugóiként manapság a mutációt, a szelekciót, az izolációt, a hosszú időtartamokat, a véletlent és a szükségszerűséget nevezik meg. Mindezek a tényezők léteznek, de egyik sem produkál új kreatív információt.

• A mutáció csak már létező öröklődési információt tud megváltoztatni. A már rendelkezésre álló DNS információ nélkül el sem kezdődhet az evolúció. A mutáció definíció szerint egy minden cél nélküli véletlen mechanizmus, ennek következtében elvileg nem képes új terveket létrehozni (pl. szerveket feltalálni).

• A szelekció előnyben részesíti az életképesebb élőlényeket, és gondoskodik arról, hogy öröklési anyaguk nagyobb valószínűséggel továbbadódjék. Szelekció által azonban a már csak létező élőlények válogatódhatnak vagy selejteződhetnek ki; semmi sem javulhat meg és semmi új nem keletkezhet.

• A fent nevezett többi evolúciós tényező sem jöhet számításba, mint kreatív alkotó.

Nézzünk néhány példát az élőlények köréből, és vizsgáljuk meg, vajon a céltalanul működő evolúciós tényezők létrehozhatták-e az alábbi koncepciókat.

 

Az ivaros szaporodás

 

Az evolúciótan szerint az ivaros szaporodás „feltalálása” döntő tényező volt a fejlettebb élőlények evolúciója szempontjából. Az egyre újabb génkombinációk által sok variáns keletkezik, amelyek közül azok élik túl a szelekciós folyamatot, amelyek a legjobban alkalmazkodnak a környezetükhöz. Ez a folyamat azonban két okból elégtelen magyarázat a kívánt evolúciós továbbfejlődésre:

1. A szexuális szaporodás nem kezdődhetett egy evolúciós folyamattal. Ez csak akkor lenne lehetséges, ha mindkét nem egyidejűleg teljesen működőképes szaporodó szervekkel rendelkezne. Az evolúcióban azonban definíció szerint nincsenek irányító, célorientáltan tervező stratégiák. Hogyan történhetne az ehhez szükséges szervek fejlődése generációk ezrein keresztül, ha az élőlények még egyáltalán nem képesek szaporodni e szervek nélkül? Ha azonban kizárt a lassú fejlődés egy gyors és random folyamat javára, hogyan jelenhetnének meg hirtelen olyan különböző és ráadásul összetett szervek, amelyeknek az utolsó részletig összehangoltnak kell lenniük? Ezenkívül még mindkét nemnél a megfelelő helyen is azonnal rendelkezésre kellene állniuk.

2. Még ha el is fogadjuk, hogy az ivaros szaporodás lehetősége „az égből pottyant”, az öröklődési anyag ilyenfajta keveredése során semmilyen új alapvető információ nem keletkezne. A növénytermesztők és állattenyésztők számtalan kísérletükkel megmutatták, hogy a sokáig tenyésztett tehenek mindig tehenek maradtak, a búzából pedig sohasem lett napraforgó. Az úgynevezett mikro-evolúció (változások egy fajon belül) bizonyítható, míg a makro-evolúcióra (ahol az egyik faj teljesen új fajhoz vezetne) semmilyen bizonyíték sincs.

 

Zseniális technika a vörösvértesteknél

 

Minden vércseppünkben kb. 150 millió vörösvértestecske van. Ezek rendkívül specializált tengeralattjárók, amelyek fedélzetén nincsenek gyilkos torpedók, hanem valami létfontosságú dolgot végeznek.

• 120 napos élettartamuk alatt 175 000-szer tankolnak oxigént, és egyidejűleg kiürítik a tüdőbe az oxidáció alatt keletkezett széndioxidot (CO2).

• Ez a kis szállítóhajó olyan apró, hogy akár a legszűkebb hajszáléren is áthatol, hogy a test minden részét elérje.

• Másodpercenként kétmillió új vörösvértest képződik, amelyek a vér vörös festőanyagát, a hemoglobint tartalmazzák, amely figyelemreméltó, nagyon összetett vegyület.

A hemoglobinra már az embrionális fejlődés alatt szükség van az oxigén szállításához. A harmadik hónapig az oxigénigény teljesen más, mint a fetális stádiumban (a harmadik hónaptól), ezért egy más hemoglobinfajtára van szükség, amelynek más a kémiai összetétele. Röviddel a születés előtt aztán minden kémiai gyár teljes gőzzel dolgozik, hogy végrehajtson még egy átállást a felnőtt hemoglobinra. A három hemoglobinféle nem próbálható ki evoluciós úton, mert a két másik variáns nem szállítana elegendő oxigént, ami halálos lenne. Még ha két stádiumban a helyes molekula termelődne is, a biztos halál lenne, ha a harmadik nem lenne megfelelő. A hemoglobingyártás háromszor igényel alapvetően más biogépezetet, amelyeknek épp a megfelelő időpontban kell átállítaniuk a termelést.

Honnan származik egy ilyen bonyolult gépezet? Itt minden evolúciós elképzelés csődöt mond, mivel félkész köztes stádiumaikat, amelyek az evolúciótan szerint ezekhez az összetett gépezetekhez vezettek, az élőlények nem élték volna túl.

A nem csökkenthető bonyolultságnak ez az elgondolása az emberi szervezet immunrendszerére is érvényes, vagy a flagellumra (csillósejt), amellyel a baktériumok mozognak. Itt is az a helyzet, hogy az élőlények nem élték volna túl a mostani állapotukhoz vezető utat. Kézenfekvőbb azt feltételezni, hogy minden kezdettől fogva készen van, és ez csak akkor lehetséges, ha egy bölcs Teremtő mindent úgy tervezett és alkotott, hogy az teljesen működőképes legyen.

 

A pettyes lile repülése

 

A pettyes lile egy csodálatosan szép madár. A fiókák Alaszkában kelnek ki a tojásból. Ott télen azonban nagyon hideg van, ezért a madarak Hawaiiba költöznek. A 4500 kilométerre fekvő cél nagyon messze van, és a madaraknak megállás nélkül kell repülniük, mert odáig nincs semmilyen sziget, ahol megpihenhetnének, úszni pedig nem tudnak. A repüléshez a pettyes lilének teli üzemanyagtartályra van szüksége, 70 gramm felhalmozott zsír formájában. Ebből 6,8 gramm tartalék ellenszél esetére. Mivel a madárnak három és fél napig, éjjel-nappal szüntelenül repülnie kell, és egy szögpercre pontos útirányt kell tartania, pontosan működő robotpilótára van szüksége. Ha eltéveszti a szigeteket, az a biztos halált jelenti számára, mivel közel-távol semmilyen leszállási lehetőség nincs. Ha nem rendelkezne ezzel a pontosan kiszámított zsírmennyiséggel, nem élné túl az utazást.

A mutáció és a szelekció itt is alkalmatlan konstruktőr. Kézenfekvőbb elfogadni, hogy a pettyes lile kezdettől fogva így lett megteremtve – mindennel felszerelve, amire szüksége van.

 

 

Vajon használható gondolkodási modell az evolúció?

 

Amint a fenti rövid bepillantás az élőlények birodalmába példaszerűen mutatja, még sok más helyen találunk magas fokúan célorientált terveket:

• Az ámbrás cet, amely emlősállat, úgy van felszerelve, hogy 3000 méteres mélységből képes felemelkedni anélkül, hogy a rettegett keszonbetegségbe belehalna.

• Mikroszkopikusan kicsiny baktériumok óriási halmaza a béltraktusunkban beépített elektromotorral rendelkezik, amely képes előre és hátra forogni.

• A szervek (pl. szív, máj, vese) tökéletes működésétől függ a legtöbb esetben az élet.

A nem kész, először csak fejlődő szervek értéktelenek. Aki itt a darwinizmus értelmében gondolkodik, tudnia kell, hogy az evolúció nem ismer célperspektívát egy később majd működő szerv irányában. G. Osche evolúcióbiológus helyesen jegyezte meg: „Az élőlények bizonyos evolúciós fázisokban nem zárhatják be az üzemet, mint egy vállalkozó az üzem átépítése miatt.”

 

Honnan származik az információ?

 

A tudományban a legerősebb érvelés az, ha valaki természeti törvényeket abban az értelemben tud alkalmazni, hogy azok kizárnak egy folyamatot. A természeti törvények nem ismernek kivételt. Ez okból pl. egy örökmozgó (perpetuum mobile), tehát egy olyan gép, amely energiaközlés nélkül működik, lehetetlen.

Ma már tudjuk, amit Darwin nem tudhatott, hogy az összes élőlény sejtjeiben elképzelhetetlen mennyiségű információ van, méghozzá az általunk ismert legnagyobb sűrűségben. Az összes szerv képződése információ-vezérelt, az élőlényekben zajló folyamatok információ-vezéreltek, és a test összes anyagának (kb. 50 000 fehérje) előállítása információ-vezérelt. Az evolúció gondolati rendszere csak akkor működhetne, ha az anyagban lenne olyan lehetőség, hogy véletlen folyamatok által információ keletkezne. Ez feltétlenül szükséges, mert az egyedek összes építési terve és a sejtekben zajló összes komplex folyamat információn alapszik.

Az információ nem-anyagi mennyiség; ezért nem az anyag tulajdonsága. A nem-anyagi mennyiségekre vonatkozó természeti törvények, különösképpen az információéi, azt mondják, hogy anyag sohasem hozhat létre nem-anyagi mennyiséget. Továbbá: Információ csupán egy intelligenciával és akarattal rendelkező Alkotó által keletkezhet. Tehát világos: Aki elgondolhatónak tartja az evolúciót, az hisz az információ egy örökmozgójában, tehát valami olyasmiben, amit az általánosan érvényes természeti törvények szigorúan tiltanak. Ezzel eltaláltuk az evolúciótan Achilles-sarkát és tudományosan hatályon kívül helyeztük. „Kezdetben volt az információ” című könyvemben (Evangéliumi Kiadó, 2004) részletesen tárgyaltam ezt az utat.

 

Honnan származik az élet?

 

Napjaink minden hangos evolúciós lármájában ezen töprengenek az emberek: „Valójában honnan származik az élet?” Az evolúciótannak semmilyen magyarázata sincs arról, hogyan keletkezhet élő élettelenből.

Stanley Miller (1930-2007), akinek „ősleves-kísérletét” minden biológiakönyv megemlít, 40 évvel a kísérlet után beismerte, hogy az élet keletkezéséről szóló semmilyen jelenlegi hipotézis nem meggyőző. Ezeket „badarságoknak” vagy „kémiai elmeszüleményeknek” nevezte.

Louis Pasteur mikrobiológus (1822-1895) felismert valami nagyon alapvetőt:

„Élő csak élőből keletkezhet.”

 

Forrás:

http://www.wernergitt.de/

http://bruderhand.de/download/Traktate/PDFs/124-3-Darwin-Englisch-L.pdf#zoom=125

Werner Gitt: Amit Darwin még nem tudhatott Evangéliumi Kiadó