Elhagyott evolúció

Beszélgetés Dr Neil Huber fizikai antropológussal

Beszélgető partnerek: Carl Wieland és Don Batten

Forrás: creation.com

 

 

Dr. Neil Huber,  egészen 1975-ig elkötelezett fizikai antropológia tanár egy nagy világi egyetemen (Wisconsin állam, USA), most teljes szívéből teremtéshívő.

1981-től Krisztus elkötelezett követője, 1990-ben el kellett, hogy fogadja a Teremtés nézőpontját.

 

 

„A Biblia teljes mellőzésében nőttem fel” – mondja. „Az iskolatársaimtól hallottam Krisztusról, karácsonyról, és ilyesmi dolgokról, de a családom teljesen szemben állt a kereszténységgel.

Ahogy apám szokta mondani: tudományosan felvilágosult emberek vagyunk, már nem hiszünk ilyen szamárságban.

Nagyon lelkesen tanítottam az evolúciót az egyetemen, mikor néhány tanuló Biblia olvasásra hívott ki. Szembesültem az Új testamentum történelmi megbízhatóságával. Néhány pontot tanulmányozva a Bibliából, átgondolásra kezdett késztetni, hogy az evolúciós elmélet bővelkedik valós, felismert problémákkal és semmi jó nincs benne.

Csak káros eredményei vannak, nem lehet tesztelni, nem úgy, mint az elektromosságot vagy hidrodinamikát vagy bármi ilyesmi elméletet.”

 

Ennél a pontnál Dr Huber abszolút nem volt kreacionista, de érintett lett az evolúciós elmélet és az általa tanított dolgok érvényességben. „Olyasmi lettem az evolúció kapcsán, amit úgy hívnál, hogy kicsit „agnosztikus””.

 

Egyetemi pozíciójáról lemondva Dr Huber saját vállalkozásba kezdett biológusként. Felesége kereszténnyé lett, és ő hatott rá, hogy elmenjen gyülekezetbe. „Megtérésem nem egy damaszkuszi út élmény, vagy robbanás, vagy ilyesmi volt. Nagyon sok problémával kellett birkóznom.” Ezek közül is legelső vitatott kérdés a Föld kora volt.

 

„Abban a hitben nőttem fel, hogy minden nagyon öreg volt, a dinoszauruszok nagyon öregek, a fosszíliák nagyon öregek, és így tovább. És ezt megtanultam – nem csak otthon, hanem a középiskolában, mielőtt még elmentem a főiskolára.”

 

„Kb. 10 évvel azután, hogy odaszántam életemet Krisztusnak, az volt a nézőpontom, hogy a Teremtéstörténet 1-11 részek jelképesen értendők. Megelégedtem azzal, hogy mindez egyfajta metafora. Aztán hirtelen felismertem, hogy mindez nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen az Új-testamentumba vetett bizalmammal, és ez nagyon aggasztott engem. Az evolúció teljesen összeférhetetlen a bibliai Isten teljes eszméjével.”

 

Dr Huber nagyon gondosan elkezdte tanulmányozni az Ószövetséget, különösen Mózes első könyvét (Teremtés). „A bizonyításnál elkezdtem figyelni az Ószövetség bemutatóit, ami Isten megbízhatóságának egy nagyon következetes meglátása.  Gondosan tanulmányozva Mózes 5 könyvét – benne a Teremtés könyvével -, a Teremtés-leírás fundamentalista (ortodox) értelmezésének teljes bizalmával  és erejével áldott meg. És a fontosságában is. Az alap tanítások egész építménye ezeken alapul, hogy Teremtés, Ádám és Éva, bűnelkövetés, a teremtéskori átok, a Szabadító ígérete, Özönvíz, házasság, Eredendő bűn stb… De ennek pont ellentmond az evolúciós elmélet és a hosszú korszakokban gondolkodás általában (Róm 5:12). És ha a Teremtés 1-11 részek csak egy mítosz, és nem megbízható történet, akkor a kereszténység (Isten ments) egy üres beszéd, kártyavár lenne.

 

Éva az első tudós?

Az elmúlt 20 évben Dr Huber fiatalokat és öregeket tanított az Ószövetség ellentmondás mentessége és megbízhatósága jegyében. Van neki néhány magával ragadó bibliai illusztrációja a bibliai kinyilatkoztatások emberi tudomány fölötti fölényéről:

 

Éva volt az első „tudós”; tanulmányozta azt a fát¹. Nem olyan, mint egy modern botanikus, esetleg, de ezeket a megfigyeléseket teszi (1.Mózes 3:6), és azt mondhatod, hogy jó a tudománya, mert a megfigyelései összhangban vannak Istenéivel. Aztán hibát követ el, hogy figyelmet szentel egy beszélő kígyónak, ami kétséget ültet el az elméjében, „Valóban azt mondta Isten, hogy nem ehettek egyik fáról sem?” Aztán Éva feleli, hogy „Nos…” – és ez a probléma – Isten szavában kételkedni.

 

És ezt mondja Ádámnak (mint egy laboratóriumi asszisztensnek):

„Gyerünk, együk meg ezt. Legyen egy kis tapasztalatunk”.  Így tapasztalatot szereznek, és azt veszik észre (a nagy haszon elérése helyett), hogy a következmények rosszak. Helyesek e megfigyeléseik, de rosszak a végeredményeik.

 

Ennek fordítottja a Mórija-hegyi történet (1Móz22). Ábrahám és Izsák tudták milyen a tűz, elég tudásuk volt ehhez. Talán nem volt ismeretük a nukleáris fizikáról, de ismerték a tüzet, és hogy  égeti el az áldozatokat. És mikor Isten azt mondja: „Vedd egyetlen fiadat, akit szeretsz, Izsákot, menj Mórija földjére, s ott mutasd be égőáldozatul azon a hegyen, amelyet majd megmutatok neked,” Ábrahámnak tudnia kellett, ami ebből következik, ami a tudományt illeti. Izsák és Ábrahám felment a Mórijára, teljesen bízva Isten ígéretében tudományos ismeretük ellenére, tudva, hogy milyen a tűz és mit tesz. Ez egy mélyen szántó és sokkoló történet, de az az üzenete, hogy Isten ígéretében bíztak a tudományos ismeretük helyett.

 

Ahogy lenni szokott egy fizikai antropológus egy top egyetemen, Dr. Huber is kezelt néhány a tudomány által jól ismert emberi maradványt. Nincs rá hatással.

„Sok hibás nézet van a tudományban.” „Saját kezemben fogtam néhányat a leghíresebb eredeti fosszíliák közül, mint pl. az ünnepelt Steinheim koponya² és egyéb Mousterian³ kövületeket. Sok közülük szörnyen eltorzult pozícióban vagy formában van, és tényleg lerobbantak, valamint önkényes módokon vannak összetéve. Sokukat hibásan értelmeznek nagy tekintélyű emberek.

 

Azt mondanák az állhatatos/következetes természettudósok, hogy ezek „zillió”* évesek. A Steinheim koponya például tisztán nem egy tipikusan modern ember.

Mi az? Igazából nem tudom biztosan. Talán a modern ember egy változata, hasonlóan, mint manapság a kutyák különböző csoportjainak egyike, egy típus, ami azóta kihalt? Sok dolog van, amit nem értek, de egy teljes filozófiát, teljes világnézetet feltételezésre építeni valamin, amit nem teljesen értek, mint pl. ez a Steinheim koponya?

 

Az evolúciós elmélet egész épülete a tudósok, az elbukó emberek, a jelenségek jó megfigyeléseiből származó következtetések gyűjteményére támaszkodik, de a legjobb esetben a bizonyítékok és az adatok gyakran hibás következtetései.

 

És mi Dr. Huber tanácsa egy evolucionista felé tanúskodónak?

 

Van egy szabály a tudományfilozófiában, amely szerint a tudós addig fog védeni egy megalapozott paradigmát, amíg valami jobb nem jön helyette. Ha valaki biológiai bizonyítékot mutatott volna nekem a teremtés mellett, amikor evolúciós biológiával foglalkoztam, valószínűleg tettem volna valamit, hogy szembehelyezkedjek azzal a nézettel.

 

Nem az a válasz, hogy megpróbáljuk a Bibliát tudománnyal bizonyítani. A válasz elkezdeni a Biblia tekintélyének feltételezésével megnézni minden bizonyítékot, amit kínál a megbízhatóságára. Aztán arról felépíteni a tudományodat, a Biblia igazságára alapozva, és megmutatva, mennyire bámulatosan ellenmondás mentes a valós világban a bizonyítékok súlya a Biblia történelmi elbeszélésével. Ez az, amit a szolgálatotok is nyilvánvalóan tesz, és ezt a gyakorlatot határozottan támogatom.

 

Megjegyzések:

 

1. Lehetne azzal érvelni, hogy Ádám volt az első tudós, mert az állatok elnevezése értelmében taxonómusként cselekedett.

 

2. Egy Németországban talált koponyát Homo steinheimensis-nek (H. heidelbergensis, H. erectus) neveztek, sőt „Archaikus Homo sapiensnek” tekintve. Agymérete 1150-1250 köbcenti, a modern ember tartományán belül, nagyon hasonlóan a neandervölgyihez, kivéve, hogy az utóbbinak 1450 köbcenti mellett egy nagyobb átlagos agymérete van, mint a modern embernek. A legtöbb kreacionista úgy tekinti mindegyiket, mint az özönvíz utáni ember egy változatát.

 

3. Egy kultúrát ír le egyes szerszámok (eszközök) és tárgyi leletek alapján, általában (de nem kizárólagosan) a neandervölgyiekkel társítva.

 

* Zillions, zillió éves nagyon-nagyon régi, rettentően idős.