Igazság a neandervölgyi emberről
Változik a neandervölgyi ember megítélése
A régi evolucionista feltételezés:
a neandervölgyi ember buta, majomszerű lény, beszélni nem tud, agyi képessége kb. a majom szintjén van, művészi képessége nincs. Ősember, az emberré válás egyik láncszeme, barbár, primitív, vadember.
Jelenleg itt tartunk:
„A neandervölgyi ember vitatott besorolású emberféle. Egyes vélemények szerint az emberfélék egy kihalt faja. Más vélemények szerint nem faj, hanem alfaj és nem kihalt, hanem keveredett az északra hatoló Homo sapiens sapiens alfajjal, létrehozva a paleoeuropid rasszot.” Forrás: 2020. 05. 07. wikipédia
A folyamatosan bővülő adatok alapján ilyen kép rajzolódik ki a neandervölgyi emberről:
Ragasztót készített
A ragasztókészítés és használat elterjed volt a neandervölgyi emberek körében. A nyírfakátrányból készült ragasztó elkészítéséhez összetett gondolkozás szükséges, mivel a technológiai eljárás több lépésből álló gondos tervezést és precíz kivitelezést igényel. A két összetevőjű ragasztó elkészítése és használata, a ragasztó előállításához szükséges tűz és a hőmérséklet többórányi pontos szabályozása bemutatja gondolkodásuk és viselkedésük magas fejlettségét.
Ékszert készített
Közkedveltek volt a kagylóból, csontból, fogakból készített finoman megmunkált ékszerek. Néhány dolog, amit az ékszerkészítésből megtudhatunk: a neandervölgyi embernek, emberi és nem állati a szépérzéke, és művészi érzéke van. Összetett gondolkodásuk volt. Társadalmi közegben mozgó és gondolkodó emberek.
Az állatok, még a majmok sem készítenek és nem hordonak ékszert. Ez is hatalmas elválasztó szakadék a majmok és emberek között.
Maihoz hasonló temetkezési forma
Nem pusztán eltemették halottaikat, hanem szertartással tették ezt, ahogyan napjainkban is tesszük. „Ez pedig ellentmond annak a korábban széles körben elterjedt feltételezésnek, hogy a neandervölgyiek buták és állatiasak lettek volna.” https://nepszava.hu/3067654_mar-a-neandervolgyiek-is-eltemettek-a-halottaikat
Az ilyen temetés egyértelmű jele az evilágon túlnyúló hitnek.
Rajzolt, festett
Pompás barlangrajzokat készítettek. A rajzok alapján biztos, hogy a neandervölgyi ember művészi érzéke, pontosan olyan, mint a mai emberé.
Építményt készített
Cseppkövek százaiból, mértani alakú építményeket emelt. Azonos méretűre vágta, alakította a cseppköveket. Komoly matematikai, mértani, és térrel kapcsolatos ismeretei voltak, mivel a földfelszín alatti munkavégzést folytattak. Ez teljesen ellentmond annak az ateista előfeltételezésnek, hogy „ezek a korai emberek képtelenek voltak a föld alatti munkához szükséges összetett viselkedésre.” Forrás: https://www.erdekesvilag.hu/rejtelyes-epitmenyeket-hozott-letre-a-neandervolgyi-ember/
Cápát evett, és búvárkodott
A neandervölgyi ember cápát, delfint és egyéb halfélét is fogyasztott. Ezenkívül bizonyos kagylókért (hasznos eszközért) lemerültek, vagyis búvárkodtak. A cápa és delfin kifogása ma sem egyszerű folyamat. A búvárkodásuk legalább 2-4 méter mélységet jelentett.
Főztek
A tűzrakóhelyeik vizsgálata alapján tudjuk, hogy a tüzet nemcsak melegedésre, vadállatok távoltartására, világításra használták, hanem zöldségek, egyéb ételek főzésére is. A ragasztókat is főzéssel állították elő.
Fejlett eszközhasználat
Építészet, festészet, búvárkodás, főzés, ragasztókészítés, húrkészítés, hogy csak néhány tevékenységüket említsem, elegendő igazolása az eszközhasználatuknak. A nyersbőr simítását például szarvascsontból készült eszközzel végezték. A vadászathoz kést, dárdát, valószínűleg íjat is használtak. Ezek előállítása egyértelmű gondolkodó képességet, tervezést igényelnek.
Kozmetikumokat készítettek, használtak, és tároltak
Osztrigahéjjakban pigmentmaradványokat találtak. Ezekkel a festékkel az arcot, testet fedték be.
Valószínűleg beszéltek
Volt FOXP2 génjük csakúgy, mint a mai embernek, tehát genetikailag képesek voltak a beszédre.
Nyelvcsontjuk volt, ezért fizikailag képesek voltak a beszédre.
Rajzoltak, festéket készítettek, eszközt használtak eltemették halottaikat, biztos, hogy összetett, absztrakt, szimbolikus gondolkozásuk volt, társadalmi életet éltek, tehát minden adott a beszédhez.
Feltűnés nélkül köztünk ehetnének, élhetnének
Kinézetük nem az evolúciómodell elvárásainak megfelelő. A neandervölgyi ember genomjának kutatása során kiderült, hogy lényegében nem különböznek tőlünk, vagyis bármelyik étterembe beülhetnének és feltűnés nélkül elfogyaszthatnák ételüket közöttünk.
A neandervölgyi ember és a mai ember genomja 2-20 %-ban azonos.
Egy időben éltek
A genyiszovai ember, neandervölgyei emberek, valamint a mai ember egy időben éltek.
Mit jelentenek ezek?
A tények (genetikai adatok, régészeti leletek) alapján a neandervölgyi ember jobban illik a Biblia teremtésleírásába, mint az emberré válás feltételezett evolúciós folyamatába.
Irodalom
A neandervölgyi ember genomjának kutatása
o – o
A neandervölgyi ember készíthette az első barlangrajzokat
o – o
Szük Bendegúz: A legkorábbi barlangfestmények
o – o
A neandervölygi ember értelmesebb volt, mint eddig hitték
“A neandervölgyi ember készíthette a világ első barlangrajzait – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely elsőként talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyieknek a Homo sapienshez hasonló művészi érzékük lehetett.”
o – o
Neandervölgyi és modern emberek kevert csoportjának nyomaira bukkantak Izraelben
“Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez az embercsoport nem is kihalt, hanem beolvadt a ma élő emberek elődei közé.”
o – o
Tudott-e beszélni a neandervölgyi?
“Egy 2006-os vizsgálat pedig minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy a neandervölgyieknek pontosan ugyanolyan FOXP2 génje volt, mint nekünk, ám különbözött a csimpánzokétól pl. Mindezek alapján, noha sosem hallottuk és nem is fogjuk hallani, azért elég magabiztosan kijelenthetjük, hogy minden bizonnyal tudott beszélni a neandervölgyi ember is.”
o – o
“A Neander-völgyi emberek lehettek az első európai művészek – erre a következtetésre jutott egy nemzetközi kutatócsoport, amely vizsgálatairól a Science tudományos folyóirat legújabb számában tette közzé tanulmányt.”
o – o
Ragasztót készített a neandervölgyi ember
“Egy ötvenezer éves szerszámon maradt, nyírfakátrányból készült ősi ragasztó nyomai bizonyítják, milyen összetetten gondolkodott a Neander-völgyi ember. Az eljárás több lépésből állt és gondos tervezést igényelt – olvasható az BBC amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányban. Csak néhány Neander-völgyi eszközön találhatók ragasztónyomok, de a szakértők szerint elterjedt lehetett.”
o – o
Rejtélyes épületeket hozott létre a neandervölygi ember
o – o
Mai temetés
https://qubit.hu/2020/02/18/a-neandervolgyiek-mar-eltemettek-a-halottaikat
https://nepszava.hu/3067654_mar-a-neandervolgyiek-is-eltemettek-a-halottaikat
o – o
„További kétségek, nehézségek
Az egyre újabb és újabb régészeti leletek – néhány paleontológus véleménye ellenére – paradox módon nemhogy csökkentették, inkább növelték az emberré válás konkrétabb kérdései körüli bizonytalanságot.”
o – o
Ősi zsinegdarab árulkodik a neandervölygiek intelligenciájáról
o – o
Cápahúst is ettek
Cápa és delfinhús is ott volt a neandervölgyiek étlapján
o – o
Búvárkodott
Víz alól gyűjtöttek eszközöket a neandervölgyiek
Kivételesen jó úszók lehettek a neandervölgyiek – Qubit