Az International Journal of Design & Nature and Ecodynamics folyóiratban jelent meg

Andy McIntosh, a Leeds Egyetem professzora

„A madarak szárnyának és légzőrendszerének tervezettsége mellett szóló bizonyítékok”

című tanulmánya.

A cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy a madarak két létfontosságú jellemzője

– a tollaik és

– a légzőrendszerük az „egyszerűsíthetetlen összetettség” jegyeit mutatják.

A madarak ezen biológiai adottságait a szerző ugyanazzal a definícióval jellemzi, amelyet Michael Behe mikrobiológus használ az egyszerűsíthetetlen összetettség leírására:

„Annak érdekében, hogy hatékony gépezetként működhessen, egy funkcióval rendelkező rendszer minden szükséges alkotórészének a helyén kell lennie. Ha egyetlen szükséges alkatrész hiányzik, akkor az egész rendszer hasznavehetetlen. Ennek fényében a madarak tollainak és légzőrendszerének e cikkben vizsgált jellemzői alapján a tervezettségre való következtetés a legtermészetesebb lépés.”  

A tollak struktúrájára vonatkozóan a szerző amellett érvel, hogy sok jellemzőnek egyidejűleg kell jelen lennie annak érdekében, hogy a toll megfelelően ellássa a feladatát és lehetővé tegye a repülést:

„Nem elegendő, ha egyszerűen csak ágacskák nyúlnak ki a tollágakból. A szemben lévő ágacskáknak ellentétes formával kell rendelkezniük: vagyis horognak kell lennie az egyik ágacskán, kiemelkedő peremnek pedig a vele szemben lévő ágacskán. Így a szomszédos tollágak úgy rögzülnek egymáshoz, hogy az egyik tollág horgos ágacskái a másik tollág ágacskáinak épp megfelelő helyen lévő peremébe kapaszkodnak.

Igaz ugyan Yu és kutatótársai állítása, hogy ezekben a tollas élő szervezetekben (a madarakban) jelen van egy fontos fehérje, amely a tollazat elágazó szerkezetéért felel, ez azonban nem oldja meg az elrendezés problémáját, vagyis hogy jobbkezes és balkezes [egymásba illeszkedő] ágacskákkal találkozunk. Az ágacskák létfontosságú hálózata egy olyan funkció, amit szükségszerűen a génekben kódolt információ (szoftver) rögzít. A funkcionális információ életbevágóan fontos az ilyen jellegű rendszerekben.”

McIntosh megjegyzi továbbá, hogy sok evolucionista szerző „annak bizonyítékai után kutat, hogy az igazi tollak először kisméretű, nem repülő dinoszauruszokon fejlődtek ki a repülés képessége előtt, feltehetően a kialakuló melegvérű fajok hőszigetelésének elősegítése érdekében.” Azonban arra a következtetésre jut, hogy ami a tollak evolúciójának kövületmaradványait illeti, „egyetlen kövület sem árulkodik ilyesféle átalakulásról”.

A madarak légzőrendszerével kapcsolatban McIntosh azt az álláspontot vallja, hogy a feltételezett hüllő ősök légzőrendszeréből a madarak légzőrendszere felé vezető átalakulás során működésképtelen, így életképtelen átmeneti formákon keresztül vezetne a folyamat. John Rubent idézi, aki szerint egy ilyen elképzelt átalakulás kezdeti lépései „láthatóan semmiféle szelektív előnyt nem jelentenének”. Szem előtt tartva az ilyen megkötéseket, McIntosh arra a következtetésre jut, hogy „még ha valaki a fejlődés nyomainak tekinti is a kövületeket, a bizonyítékok valójában sokkal inkább a tervezettség ab initio [kezdettől fogva] álláspontjával vannak összhangban – vagyis azzal, hogy a madarak légzőmechanizmusa intelligens tervezettség eredménye.”

McIntosh tanulmánya szerint a tudománynak legalábbis nyitottnak kell maradnia a tervezettség felismerésére a természetben, ahelyett, hogy „tagadná egy külső intelligencia szerepének lehetőségét”. Mivel a tollazat és a madarak légzőrendszere egyszerűsíthetetlenül összetett, kifejezetten amellett érvel, hogy a tudománynak figyelembe kell vennie a tervezettség hipotézisét:

„Ami az egyszerűsíthetetlen összetettség példáit illeti, ezek azt mutatják, hogy a természeti rendszerek kifinomult gépezeteket tartalmaznak, amelyek nem „alulról felfelé” tartó folyamat által jöttek létre, miközben egy természeti szelektív hatás kisléptékű változások során előnyhöz juttatta volna a közbülső lényeket. Ez az elképzelés nem működik, először is azért, mert nincs előny mindaddig, amíg az új rendszer minden egyes eleme nincs a helyén. Másodszor pedig azért, mert a madarak tüdeje esetén az átmeneti lények nem lennének képesek lélegezni – és meglehetősen kis túlélési előnnyel jár, ha egy élőlény nem él. Ahogy a bevezetésben rámutattam, egy intelligens ok felvetése érvényes tudományos megközelítés, amely magukból a bizonyítékokból következik.”

Andrew McIntoshnak egy másik a repüléssel foglalkozó írásának fordított változata honlapunkon olvasható: http://teremtestudomany.hu/repules/

A szerző már korábban is publikált az intelligens tervezettséget támogató tanulmányt, melynek angol nyelvű ismertetése itt olvasható:

http://www.evolutionnews.org/2010/07/peer-reviewed_paper_investigat036771.html

Forrás: http://ertem.hu/ 2012.12.30-i állapot

Könyvek, cikkek, videók, stb. fordításához, lektorálásához keresünk további embereket.

Jelentkezni a teremtesvagyvk@gmail.com mail címen lehet.