Válaszok egy erkölcsi relativistának

 

Forrás:

https://creation.com/answering-moral-relativist

Közzétéve: 2017. július 8-án

Fordította: Konkoly Dávid

 

Jordan A., egy saját magát hitehagyottnak tartó amerikai állampolgár levelet írt nekünk, hogy kifogásolja a CMI (Creation Ministry International) azon állítását, mely szerint az erkölcshöz elengedhetetlen Isten léte.

“A keresztényeknek (és a kreacionistáknak mindennél inkább) messzire kell menniük ahhoz, hogy meghatározhassák a világnézetedet. Amennyiben eddig nem voltál teljesen biztos abban, hogy az érveid helyesek, felismerheted érveid körben forgó jellegét, valamint a hihetetlenül messzire nyúló feltevéseidet, amelyek ezeket alátámasztják. Az erkölcsiség nem szükségszerűen Isten létezéséből fakad. A legtöbb állatban vannak közös ösztönök, különösen emlősöknél (melyek mi is vagyunk), amely az erkölcs eredete szempontjából (evolúciós értelemben) a legalacsonyabban lógó gyümölcs. Ha a kreacionisták nem hagynának figyelmen kívül könnyen ellenőrizhető tényeket a Bibliáért cserébe (ami egyébként szubjektív és kulturálisan meghatározott), világnézetük azonnal összeomolna. Maga az erkölcs nagyon egyéni, kulturálisan/történelmileg meghatározott, továbbá drámai változását figyelhetjük meg korszakokon át és generációkon belül. Korábban én magam is keresztény voltam, de ez mindössze néhány történelemórából és pár olyan gondolatból állt, hogy hogy néznek ki más vallási rendszerek, azért, hogy megértsük, egyik sem igaz. Ha bármelyik vallás valóban IGAZ, az csak egyetlenegy lehet. Ha a kereszténység valóban IGAZ volna, akkor csak egyfajta kereszténység létezne az ezernyi változat helyett, melyek mindegyike azt bizonygatja, hogy az ő verziója a helyes értelmezés. Itt a kulcsszó az ÉRTELMEZÉS. Az emberiség, a világ és ez az univerzum sokkal összetettebb és sokszínűbb annál, mint amit a szűk látókörünk elgondol. A kereszténység elsősorban kultúra, hatalmi/politikai struktúra, amely befolyást szerez az emberek fölött. Őszintén remélem, hogy néhányatok talán felnyitja a szemét és kijön a szikla mögül, ami gátolta a látását. Korábban gyakran mondtam, hogy akik nem hisznek Istenben vagy nem értik őt, azok nem elég nyitott gondolkodásúak. Pont az ellenkezője igaz.”

A CMI-s Keaton Halley válasza:

 

Szia Jordan,

 

Köszönöm, hogy elküldted hozzászólásod a Képes lehet-e az ateizmus az erkölcsöt és az értelmet magyarázni? című írásra válaszul.

 

Írásodban olyan állításokat teszel, amelyekre úgy gondoltam, hasznos lenne egy külön cikkben válaszolni. Kommentjeimet közbeékelve láthatod.

“Rémisztő az a gondolat, hogy

hogyan viselkedne valaki akkor,

ha csak a saját szabályai alapján

lenne felelősségre vonható.” 

 

Jordan: A keresztényeknek (és a kreacionistáknak mindennél inkább) messzire kell menniük ahhoz, hogy meghatározhassák a világnézetedet. Amennyiben eddig nem voltál teljesen biztos abban, hogy az érveid helyesek, felismerheted érveid körben forgó jellegét, valamint a hihetetlenül messzire nyúló feltevéseidet, amelyek ezeket alátámasztják.

 

Nem mondtad el, hogy mik ezek a hibás előfeltevések, és nem hoztál semmi bizonyítékok ezen állítások alátámasztására, tehát miért kellene ezeket elfogadnunk? Lásd válaszunkat a körkörös érvelés vádjára.

 

Jordan: Az erkölcsiség nem szükségszerűen Isten létezéséből fakad.

 

Akkor miért nem cáfoltad meg az érveimet és magyaráztad el, hogyan alapozható meg az erkölcs Isten nélkül? Ehelyett tagadod, hogy az erkölcsiség objektív valóság, amikor lentebb „szubjektív és kulturálisan/történelmileg meghatározott”nak nevezed. Tehát úgy tűnik, hogy valójában egyetértesz velem – Istent kivéve – abban, hogy a moralitást puszta preferenciákká¹  fokozod le, miközben elkened a problémát azzal, hogy a “moralitás” fogalmát nem következetesen használod.

 

Jordan: A legtöbb állatban vannak közös ösztönök, különösen emlősöknél (melyek mi is vagyunk), amely az erkölcs eredete szempontjából (evolúciós értelemben) a legalacsonyabban lógó gyümölcs.

 

Ez alatt azt érted, hogy az ösztönök oly módon segítenek megmagyarázni viselkedésünket, mintha létezne olyan dolog, mint az erkölcs – de ez még nem eredményezne tényleges moralitást (amely nézeted alapján nem létezik).

Valójában, amint a cikkem is rámutat, objektív erkölcs hiányában semmi kötelességünk nincs engedelmeskedni ezen ösztönök bármelyikének is. Továbbá egymással vetélkedő ösztönökkel rendelkezünk, mint például azzal a késztetéssel, hogy legyünk önzők és lopjunk, de közben azzal is, hogy elkerüljük a társadalom rosszallását. Tehát az a norma, ami alapján az egyik ösztönt ‘jónak’, a másikat ‘rossznak’ nevezzük, nem származhat pusztán magukból az ösztönökből.

 

Jordan: Ha a kreacionisták nem hagynának figyelmen kívül könnyen ellenőrizhető tényeket.

 

Olyan igazolható tények, mint az Özönvízre vonatkozó kényszerítő erejű bizonyítékok? Mint az élőlényekben meglevő elmés tervezettség nyilvánvaló jelenléte? Mint a dinoszaurusz csontok lágyszövetei, amelyek szembemennek az evolúciós időskálával? Mint a humán népesség növekedési rátái, melyek a biblia időskálát támasztják alá?

 

Nem, feltételezem, hogy te azokra az ellenőrizhető tényekre gondoltál, melyek az evolúciót támogatják, mint például a féregnyúlvány állítólagos csökevényességére, az emberi embriók “kopoltyúnyílásaira”, a 95%-ban “hulladék” DNS-ből álló genomra, igaz? Oh, várj, ezek egyáltalán nem tények, csupán hitelét vesztett evolúciós propaganda.

 

Jordan: a Bibliáért cserébe (ami egyébként szubjektív és kulturálisan meghatározott), világnézetük azonnal összeomolna.

 

Senki nem tagadja, hogy a Biblia könyvei különböző történelmi és kulturális kontextusokban íródtak, és az Írás helyes értelmezése ezt figyelembe veszi. De amikor azt mondod, hogy a Biblia “szubjektív”, azt érted ezalatt, hogy egyesek számára igaz, mások számára pedig nem? Mert ez nyilvánvaló félreértés. A Biblia sok történelmi állítást tesz, amelyek objektíve igazak vagy hamisak. Jézus vagy megetetett 5.000 embert vagy nem. Mózes vagy kivezette az Izraelitákat Egyiptomból vagy nem. Nincs értelme azt mondani, hogy az Exodus igaz számomra, számodra viszont nem.

 

Jordan: Maga az erkölcs nagyon egyéni, kulturálisan/történelmileg meghatározott, továbbá drámai változását figyelhetjük meg korszakokon át és generációkon belül.

 

Pusztán az, hogy a kultúrák időről időre váltogatják az erkölccsel kapcsolatos nézeteiket, nem bizonyítja, hogy nincsenek morális tények. Sőt inkább ezeket a kultúrákat egy objektív mérce alapján lehet megítélni.

 

A világ különböző helyein és különböző időszakaiban élő társadalmak a fizikai tényekkel kapcsolatban is változtatták nézeteiket (például, hogy a Föld vajon a naprendszer középpontja-e), de ez azt bizonyítaná, hogy nem létezik objektív igazság a dologgal kapcsolatban?

 

Továbbá valóban végiggondoltad nézeted összes következményét, mely szerint nincsenek objektív erkölcsi tények? Ha a moralitás szubjektív, akkor:

 

1. Nincsenek erkölcstelen társadalmak és nincs erkölcstelen viselkedés.

Ha minden társadalom vagy egyén a mércét önmaga határozza meg, akkor a nácik helyesen cselekedtek, amikor a Nürnbergi perben azt állították, hogy ők nem tettek semmi rosszat. Az úgynevezett „igazság” ebben az esetben a győztesek hatalomgyakorlása volt a legyőzöttek felett. Hasonlóképpen a morális relativizmus azt jelenti, hogy kínozhatok gyerekeket pusztán heccből, ha úgy döntenék, hogy ez jó nekem és nem érdekel, hogy a társadalom hogyan reagál rá.

 

2. Az erkölcsi ítélettétel egyéni szempontokra van leszűkítve.

Ha az erkölcs szubjektív, minden esetben, amikor egy másik ember cselekedeteit erkölcstelennek ítéljük, nem csinálunk mást, mint érzékenykedünk – azt mondva: „Nem tetszik.” Azonban a saját ízlésem nem kötelező semmilyen tőlem eltérő preferenciákkal rendelkező személyre. Azt mondani bárkinek, hogy helytelenül cselekszel, mikor gyilkolsz, megerőszakolsz valakit, rabolsz, bántalmazol, vagy kigúnyolod a másikat, egyenértékű lenne azzal, ha azt mondanánk neki, hogy bűnös vagy, mert velem ellentétben a csokis jégkrémet jobban szereted, mint a vaníliásat.

 

3. Az erkölcs megreformálói nem hősök.

Az emberre vonatkozó külső normarendszer nélkül azok, akik megkérdőjelezik a kultúra erkölcsi nézeteit, nem tudnak semmi nemes dolgot tenni. A relativizmus talaján állva nincs értelme dicsérni William Wilberforce-t a brit rabszolga-kereskedelemmel szembeni ellenállásáért vagy Dr. Martin Luther King-et az afro-amerikaiak polgárjogaiért való síkraszállásáért, mivel bár saját szemükben jól cselekedtek, kortársaik előnyös helyzetük szempontjából rosszat cselekedtek – és a dolognak nincs igazsága, csak különböző preferenciák.

 

4. Az erkölcs fejlődése lehetetlen.

A morális relativizmus az erkölcs javulását lehetetlennek tartja, mert a fejlődés előfeltételez egy objektív mércét. Ha a társadalom működését a véletlenszerűség hatja át, akkor nem tudjuk megjobbítani magunkat. A relativizmus talaján állva a rasszizmus legyőzése nem „jó” – ez egy tetszés szerinti, erkölcsön kívül eső változás.

 

Tehát valóban következetesen élsz a relativizmusba vetett meggyőződéses hiteddel? Remélem nem, mert rémisztő az a gondolat, hogy hogyan viselkedne valaki akkor, ha csak a saját szabályai alapján lenne felelősségre vonható.

 

Jordan: Korábban én magam is keresztény voltam, de ez mindössze néhány történelemórából és pár olyan gondolatból állt, hogy hogy néznek ki más vallási rendszerek, azért, hogy megértsük, egyik sem igaz.

 

Ez tényleg csak ennyiből állt? Ez számomra arra enged következtetni, hogy a kereszténység megalapozásánál nem voltak kellőképpen mélyreható gyökereid.

 

De mennyit küzdöttél azokkal a mély problémákkal, amelyek szembemennek az erkölcsi relativizmusoddal? Úgy tűnik nekem, hogy az általad vallott nézetek további önkritikus felülvizsgálatra szorulnak.

 

„Vannak objektíve megfelelő módjai

szövegek értelmének meghatározásához,

tehát nem kell érmét feldobnunk.”

 

Jordan: Ha bármelyik vallás valóban IGAZ, az csak egyetlenegy lehet. Ha a kereszténység valóban IGAZ volna, akkor csak egyfajta kereszténység létezne az ezernyi változat helyett, melyek mindegyike azt bizonygatja, hogy az ő verziója a helyes értelmezés.

 

Miért gondolod ezt? Ez csak akkor lenne igaz, ha az emberek soha nem hinnének vallásos téveszméknek, azonban nyilvánvalóan sokan ezt teszik.

Ismételten van egy párhuzam a fizikai világgal kapcsolatos hitekkel. Sajnálatos módon szolgálatunk során olyan emberekkel kellett foglalkoznunk, akik azt állították, hogy a föld lapos és nem gömb alakú. Ez pusztán abból a nézeteltérésből fakadna, hogy egyikünknek sincs igaza?

 

Jordan: Itt a kulcsszó az ÉRTELMEZÉS.

 

Arra utalsz, hogy az értelmezés szintén szubjektív, tehát a szöveg bármilyen értelmezése ugyanannyira jó, mint a másik? Más szavakkal, ha valaki a Teremtés könyvét a paplankészítés folyamatának leírásaként olvassa, az ugyanolyan helyénvaló, mint az az olvasat, mely azt képviseli, hogy a Mózes 1. könyvének 1. része Istennek a világ hatnapos megteremtéséről szól?

 

Ez ostobaság lenne. Vannak objektíve megfelelő módjai szövegek értelmének meghatározásához, tehát nem kell érmét feldobnunk, hogy eldöntsük, mely magyarázatok helyesek, és melyek helytelenek.

 

Jordan: Az emberiség, a világ és ez az univerzum sokkal összetettebb és sokszínűbb annál, mint amit a szűk látókörünk elgondol.

 

Hogyan lehetnek a mi nézetünk szűkebb, mint a tied? Azt állítod, hogy nálad van az igazság, és azzal vádolsz, hogy nincs igazunk. Nem vagy te ugyanúgy szűklátókörű, amikor azt mondod, hogy minden vallás hamis?

 

Jordan: A kereszténység elsősorban kultúra, hatalmi/politikai struktúra, amely befolyást szerez az emberek fölött.

 

Valójában nagyon is figyelemreméltó, amikor az Evangélium az egész világon áthatja a társadalmakat, szabadságot és jólétet hozva anélkül, hogy elnyomná az adott kultúra értékes elemeit, amellyel érintkezik. Lásd Mennyire jó a Kereszténység? és Az ateisták hitelt adnak az Evangéliumnak.

 

Ha a kereszténység pusztán hatalomról és kontrollról szólna, akkor miért szenvednek el világszinten üldöztetést? Az Emberi Jogok Nemzetközi Társasága szerint a szabad vallásgyakorlás elleni bűntettek 80%-át gyakorló keresztények ellen követik el. Továbbá a keresztények miért áldoznak fel gyakran az idejükből és a pénzükből mások kedvéért? Lásd A rászorulók megsegítése – Teremtéssel? Nem vagyunk tökéletesek, de hatalmas csúsztatás azt állítani, hogy Jézus őszinte követőit elsősorban a más emberek feletti kontroll megszerzése érdekli. Arra törekszünk, hogy szeressük Istent és embertársainkat, mert először Isten gyakorolt felénk szeretetet a kereszt által (János 1. levele 4:10-11, 19)

 

Jordan: Őszintén remélem, hogy néhányatok talán felnyitja a szemét és kijön a szikla mögül, ami gátolta a látását. Korábban gyakran mondtam, hogy akik nem hisznek Istenben vagy nem értik őt, azok nem elég nyitott gondolkodásúak. Pont az ellenkezője igaz.

 

Nos, felhoztál pár elég kemény vádat a kereszténységgel kapcsolatban, azonban remélem, még mindig elég nyitott gondolkodású vagy ahhoz, hogy utánanézz azon bizonyítékoknak, amik ezt alátámasztják, és továbbra is tanulmányozol olyan bizonyítékok után, melyek ellentmondanak jelenlegi nézeteidnek. Kezdheted a fentebbi linkek valamelyikével vagy böngészhetsz a weboldalunkon témák szerint.

 

 

Jordan, örülök, hogy időt szakítottál arra, hogy kapcsolatba lépj velünk. De attól tartok, hogy a Kereszténységet intellektuálisan kevésbé hitelt érdemlő okok miatt vetetted el. A te érdekedben őszintén remélem, hogy megismered és magadévá teszed azt az igazságot, mely szabaddá tesz téged (János evangéliuma 8:31-32).

 

Minden jót kívánok,

Keaton Halley

A CMI-US elnöke, információs munkatársa

 

Megjegyzés:

1. Preferencia

Választási lehetőséggé, előnyben részesítés.

 

 

Következő cikk:

Mi az erkölcsi relativizmus?