Szerző: Paul Price

Közzététel dátuma: 2015. október 20.

Forrás: http://creation.com/unpermineralized

2015. november 27-i állapot

 

 

Elfogultsága miatt a média eltitkolja az 

alaszkai kacsacsőrű dinoszaurusz-leletek jelentőségét

 

Nem mineralizált¹ dinoszauruszcsontok – a sok millió év problémája

 

 

 

A legészakibb ismert dinoszaurusz, az Ugrunaaluk kuukpikensis

koponyájának rekonstrukciója.

(A képet Hirotsugu Mori és munkatársai bocsátották a rendelkezésünkre.)

 

 

„Ha a Bibliában leírt özönvíz valóban megtörtént, akkor miért nem látjuk annak bizonyítékait?” – tehetik fel a kérdést a szkeptikusok. Ma, a tömegtájékoztatási eszközök által terjesztett hamis információk korában nap mint nap elárasztják ilyen jellegű kérdésekkel a Bibliában hívő embereket. A válasz meglehetősen egyszerű: a bibliai özönvíz bizonyítékai ott vannak mindenhol, csak éppen a fő irányvonalat képviselő világi média nem számol be ezekről.

 

A Guardian weboldalán a közelmúltban megjelent az Associated Press cikke, amely azonban újabb tökéletes példát ismertet arra nézve, hogyan lehet elrejteni olyan bizonyítékokat, amelyek ott vannak a szemünk előtt, csak éppen tisztességtelen módon mutatják be azokat nekünk.

 

A Liscomb-csonttelep a Prince Creek-formációban található, Alaszka északi részén. Egy, az ezen a területen ásatásokat végző tudóscsoport jelentése részletesen leírja azt, amit ezek a tudósok egy új típusú hadroszaurusznak, vagyis kacsacsőrű dinoszaurusznak tartanak, és amelynek az Ugrunaaluk kuukpikensis nevet adták. „Saurolophine”-nek nevezték, ami azt jelenti, hogy a Saurolophine-alcsaládhoz tartozik, amely magába foglalja a Saurolophus nemzetséget. Az Associated Press azonnal közölt egy online cikket erről a tanulmányról, de érdekes módon kihagyott egy nagyon fontos részletet: a csontok nem fosszilizálódtak!

 

 

Hadd álljon itt egy kivonat az eredeti tanulmányból:

 

A hadrosaurid-maradványokban a csontok szinte teljesen szét voltak szakítva, alig hagyott rajtuk nyomot az időjárás, a ragadozók, vagy a taposás, jellemző módon nincsenek összetörve és nincsenek mineralizálva (Fiorillo és munkatársai, 2010; Gangloff és Fiorillo 2010).

 

A mineralizálódás a fosszilizálódás legáltalánosabb folyamatára utal, amelynek során a csont üregeit ásványi anyagok töltik fel, és a maradványok kővé válnak. Amikor tehát a tudósok azt mondják, hogy a csontok „jellemző módon… nem mineralizálódtak”, ezzel azt akarják mondani, hogy nem fosszíliákkal van dolgunk, hanem viszonylag „friss” dinoszauruszcsontokkal (ennek ellenére csűrik-csavarják a „fosszília” meghatározását). Az ember azt gondolhatná, hogy ez hírértékű információ! De az AP cikke ezzel éppen ellenkezőleg számolt be a megállapításokról:

 

A kedden közölt tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az alaszkai Colville-folyó mentén talált fosszilizálódott csontok a hadrosaurusoknak egy különálló fajtájához tartoznak…

 

Nem egyszerűen kimaradt a cikkből az a tény, hogy ezek a csontok nem fosszilizálódtak, hanem még hamisan azt is állította, hogy a csontok fosszilizálódtak. Biztosak lehetünk abban, hogy akik elolvassák ezt az online cikket, azok között alig lesz olyan ember, aki rászánja az időt és ellenőrzi a cikk hitelességét az eredetileg kiadott tanulmány alapján. Azt is naivitás lenne feltételezni, hogy ez egy elszigetelt esemény. Az akadémia és a média munkatársainak előre kialakított véleménye gondoskodik a bizonyítékok elferdítéséről és hamis közléséről, amikor azok nem illeszkednek darwinista világképükhöz, és már előre meghatározzák a terepen talált leletek értelmezésével kapcsolatos döntéseiket.

 

Ezt a csonttelepet Robert Liscomb geológus fedezte fel 1961-ben, az AP cikke szerint, amely így folytatódik: „Liscomb úgy vélte, hogy a csontok emlősöktől származnak. Körülbelül húsz évig raktárban porosodtak, míg végül valaki felismerte, hogy ezek dinoszauruszcsontok…” Ez valóban igaz, de az a kritikus kérdés, hogy miért tekintették ezeket eleinte emlőscsontoknak, megintcsak kimaradt. Liscomb azért vélte úgy, hogy ezek viszonylag friss bölénycsontok, mert nem fosszilizálódtak. Annyira erős volt az a feltételezés, hogy ezeknek a leleteknek fiataloknak kell lenniük, hogy húsz évbe telt, mire megfelelően azonosították azokat. Vajon a cikk miért nem hívta fel az olvasók figyelmét a rejtvénynek erre a nagyon fontos elemére?

 

 

A rendkívüli hideg tartósította?

 

Ezzel kapcsolatban a látszat szerint a kezünk ügyében van a cáfolat: ezeket a csontokat fagyott állapotban találták meg. Nem lehetséges, hogy a hideg tartósította azokat? Jóllehet az is erősen vitatható, hogy akár a rendkívüli hideg is képes lehetett-e arra, hogy megőrizze ezeket a nem fosszilizálódott csontokat ilyen hosszú időn keresztül, ez a vita itt teljesen szükségtelen, mivel ezen a területen sokkal melegebb volt az éghajlat akkoriban, amikor a dinoszauruszok éltek.

 

Az AP cikke még idézi is a tanulmány egyik szerzőjét: „Egészen biztos, hogy nem a mai sarkvidéki hőmérséklet (vagyis 5-9 Celsius fok) volt akkoriban az éves átlagos középhőmérséklet.” Azt is megjegyezték azonban, hogy itt nem az a trópusi klíma uralkodott, amelyben a legtöbb dinoszaurusz a feltételezések szerint a virágkorát élte.

A kémia törvényei szerint ezeknek a friss, nem fosszilizálódott csontoknak le kellett volna bomlaniuk és szét kellett volna esniük a feltételezett roppant hosszú idő alatt.

 

Annak figyelembevételével, hogy a szerzők körülbelül 69 millió évre becsülik ennek a csonttelepnek az életkorát, vajon hogyan maradhattak fenn ezek a csontok fosszilizálatlanul? A jelek szerint még a kérdés felvetésére sem vállalkozik senki, nem is beszélve valami kielégítő válasz megfogalmazásáról. A kémia törvényei szerint ezeknek a friss, nem fosszilizálódott csontoknak le kellett volna bomlaniuk és szét kellett volna esniük a feltételezett roppant hosszú idő alatt.

 

Ez a jelenség újra meg újra felmerült az elmúlt évek során, például a tudományos világ nagyon megdöbbentet, amikor dinoszauruszcsontokban vörös vértesteket, vizenyős, rugalmas szöveteket, proteineket és DNS-t találtak. Ám ahelyett, hogy egyszerűen beismerték volna, hogy a bizonyítékok ellentmondanak a világnézetüknek, az evolucionista tudósok kétségbeesetten keresnek újabbnál újabb menekülési útvonalakat ebből a kellemetlen problémából.

 

A legújabb ilyen törekvésként azt állítják, hogy egy vasban gazdag oldat tartósíthatta ezeket a sejteket (a CMI ezt már megcáfolta a Dinosaur soft tissue² című tanulmányban) –, jóllehet nincsenek arra utaló jelek, hogy bármi is alátámasztaná ezt a magyarázatot a kacsacsőrű dinoszauruszok csontjai esetében.

 

 

Az özönvíz megmagyarázza a bizonyítékot

 

Miközben az evolucionista közösség képtelen megmagyarázni, hogyan maradhattak meg a dinoszauruszcsontok fosszilizálódás nélkül ilyen roppant hosszú időn keresztül, ez a bizonyíték semmiféle problémát nem jelent a biblikus világnézetű kreácionisták számára. Az eredeti tanulmány valójában meg is adja a kulcsot:

„A csonttelep elhelyezkedése arra utal, hogy tömeges pusztulás történt, egy áradás során kialakult alluviális üledékréteg kialakulásának kapcsán” (Gangloff és Fiorillo, 2010), ami bekövetkezhetett a Brooks Range akkor lezajló déli irányú emelkedése által előidézett gyors hóolvadás miatt (Fiorillo és munkatársai, 2010).”

 

 

A helyzet tehát a következő:

 

„Friss” dinoszauruszcsontokat találtak, amelyek a jelek szerint egy áradás részeként rakódtak le, amely élőlények tömegét pusztította el egyidőben. Ez tökéletesen illeszkedik abba a képbe, amire akkor számíthatunk, ha a bibliai történet igaz. A Noé-féle özönvíz megmagyarázza ezt a leletet!

De ebben az esetben a tetemeket nem temette el azonnal a hordalék, ellentétben sok más dinoszaurusszal, amint ezt halotti testtartásuk bizonyítja.³ Ehelyett a tetemeket darabokra szakította a tomboló víz, amint ezt a „szinte teljesen szétszakított maradványok” mutatják, vagyis a csontok mindenhol szétváltak az ízületeknél.

 

Ha valakinek az elméjét nem homályosította el a hosszú korszakok dogmája, annak a számára teljesen egyértelmű, hogy a bizonyítékok sokkal inkább összeilleszthetők a Föld viszonylag rövid múltjával, amelyet a Biblia elénk tár, mint a mai nézetek támogatói által ünnepelt nézetekkel.

 

További információk a témában:

A dinoszaurusz lágyrészek problémája 2011 óta tudományos, kulturális, média és világnézeti csatározás “helyszíne”. Hogy miért? Egy kis ízelítő a téma jelentőségéből: Dinoszaurusz lágyrészek

 

Az özönvízről, Noé bárkájáról egy ismeretterjesztő cikk. Tóth Tibor informatikus professzor a Tudomány, hit, világmagyarázat című sikerkönyv szerzőjének írása: Teremtés és vízözön: történelmi tények.

 

 

Kiegészítő irodalom:

Erről a szándékos csúsztatásról ír Curburet Gábor és Gabriella: A média torzításai és az alaszkai hadroszaurusz. Keskeny út. 2015. decemberi szám. 26. o.

 

Két hír, egy média és egy tudományos csúsztatásról:

 

Az Origo egyik cikkének a valóságtartalmát vizsgálta Szük Bendegúz: A Darwin-pintyeket újra lecsapták… 

 

Érdekes cikk: Az antropológus lemond a kormeghatározási botrány miatt. A bizottság szerint az ember eredetének professzora meghamisította az adatokat, és munkája plágium. Prof. Reiner Protsch von Zieten hazudott az emberi koponyák korát illetően, több tízezer évesnek datálva azokat, annak ellenére, hogy sokkal fiatalabbak voltak, jelentette a Deutsche Welle.

 

 

Megjegyzések:

1. Mineralizáció. Ásványosodás. A talajba jutott szerves anyagok lebomlása egyszerűbb vegyületekké.

 

2. CMI = Creation Ministries International: Lágy dinoszaurusz-szövetek.

Nemzetközi Teremtéskutató Intézet http://creation.com/

http://creation.com/dinosaur-soft-tissue

2015. december 4-i állapot.

 

3. http://www.amnh.org/exhibitions/dinosaurs-ancient-fossils-new-discoveries/sauropod-biomechanics/the-death-pose

2015. december 4-i állapot.

 

 

Könyvek, cikkek, videók, stb. fordításához, lektorálásához, keresünk további embereket (segítőket). Keresünk továbbá, olyan önkénteseket, akik videófeliratozásban segédkeznének. 

Jelentkezni a teremtesvagyvk@gmail.com mail címen lehet.