Egy kis matematika

Egy kis matematika az ÉLET hiányzó forgatókönyvéhez

A valószínűség-számítás lényege:

egy adott eseményekhez egy konkrét számot rendelünk hozzá.
A valószínűséget kifejező számok 0 és1 között helyezkednek el.
A biztos esemény valószínűsége 1, a lehetetlen eseményé 0.
Az 1:10⁵⁰ vagy ennél kisebb valószínűségű esemény,
a soha be nem következő események közé tartozik.

1. Az aminosav lánc kialakulásról

A fehérjealkotó aminosavak mind α-amino-karbonsavak. Ez azt jelenti, hogy olyan, aminocsoportot és karboxilcsoportot egyaránt tartalmazó vegyületek, amelyek aminocsoportja és karboxilcsoportja ugyanahhoz a szénatomhoz, nevezetesen az α-val jelölt szénatomhoz kapcsolódik.

A biológiailag működőképes fehérjék szinte kizárólag „L” aminosavakból állnak, szinte kizárólag alfa helyzetű amino csoportokat tartalmaznak, valamint az aminosavaknak specifikus sorrendben kell elhelyezkednie. Az aminosavak sorrendjét a DNS-ben kódolt információ adja meg

Az L-alfa-aminosavaknak L-alfa-aminosavakkal való reakciója nem lehet kitüntetett, amikor nem biológiai rendszerekben mindig racém (bal és jobbkezes egyszerre) módon keletkeznek az aminosavak. Az alfa helyzet sem lehet kizárólagos egy véletlen kémiai reakcióban.

Vajon milyen természeti törvény válogatta ki az ősleves milliónyi vegyületei közül azt a bizonyos 20 darab „L” konformációjú alfa aminosavat, amit a biológia fehérje-építésre „használ” azóta is?

1. ábra. Az aminosavak kétféle formában léteznek, a jobbraforgató (D-) és a balraforgató (L-).

Az alanin nevű aminosav mindkét formája látható a képen.

Alapkérdés: Hogyan jött létre a megfelelő sorrendű aminosavlánc?

Ateista válasz: Véletlenül, irányítatlan folyamatok által, hosszú idő alatt, ezért nincs szükség Istenre.

Nem ateista válasz: Pontos tervezés és mesteri kivitelezés által, rövid idő alatt, amely a teremtés egyértelmű bizonyítéka.

Annyira ellentétes dolgokat állítanak, hogy a két feltételezés nem kibékíthető egymással. Habár azonos kiindulási adatokkal dolgoznak, mégis két teljesen különböző eredményre jutnak. Döntsön az olvasó, hogy szerinte melyik a helyes válasz.

Vizsgáljuk meg egy száz aminosavból álló lánc véletlen kialakulásának a valószínűségét.

a lánc 100 tagból áll,

A 100 aminosavból álló fehérjében, ha mind a húsz L-alfa-aminosav eloszlása véletlenszerű, a lehetséges aminosav szekvenciák száma 100!/(20!), (ejtsd: 100 faktoriális per 20 faktoriális) azaz 3,836×10¹³⁹.
Egy adott helyen „L” és „D” aminosav is szerepelhet, az alfa amino csoportok mellett béta-, gamma- és epszilon- stb. helyzetben is lehet az aminosav csoport, a véletlen kémiai reakcióban létrejövő rendszer lehetséges elrendezéseinek a száma tehát: 3,836×10¹³⁹×2¹⁰⁰×2⁹⁹ = 3,0821×10¹⁹⁹
Ahol a 2¹⁰⁰ tag a „D” és „L” izomerek, a 2⁹⁹ tag pedig a 100 aminosav közötti 99 kötésben az alfa, béta, gamma, delta, epszilon stb. amino helyzetek eloszlását jelenti, feltéve – és erősen felülbecsülve –, ha az alfa az összes lehetséges helyzet 50%-át teszi ki.

A lehetséges összes izomer tömege kb. 5×10¹⁷⁵ gramm. Az általunk ismert Világegyetem feltételezett tömege 10⁵⁶ gramm. Tehát nincs elég anyag a világegyetemben ahhoz, hogy egyszerre „kipróbáljuk” a 100 aminosavból álló lánc összes lehetséges szekvenciáját. A 119 nagyságrend különbség 119 db nullát jelent a Világegyetem feltételezett tömegének száma mögött. (az egyes után 119 nulla!!!) Emlékeztetőül: a 2,5 milliárdos lottó ötösben csak 9 nulla van. Az 50 Ft-os zsemle és az 5 milliós lakás között mindössze 5 db nulla a különbség … Az emberi agy gyakorlatilag képtelen felfogni, mekkora számokról beszélünk.

A lehetséges izomerek hatalmas száma mutatja, hogy a biológiailag „használható” izomerek felhalmozódása az őslevesben mennyire kis valószínűségű. Márpedig ahhoz, hogy egyetlenegy izomer váljon egyeduralkodóvá az egész általunk ismert élővilágban, szükségszerű, hogy a kiindulási ponton csak az az egyetlen egy legyen hozzáférhető.

Véletlenszerű, irányítatlan kémiai folyamatokat feltételezve, a kémiai reakciók sebességi állandóival és egyensúlyi viszonyaival számolva ideális (!!!) körülmények között matematikai-statisztikai alapon egyetlenegy biológiailag használható polinukleotid, vagy polipeptid létrejöttéhez SEM elegendő a világegyetem általunk ismert kora, azaz 15 milliárd (1,5×10¹⁰) esztendő, vagy másképpen 1,5×10¹⁰év×365nap×24óra×3600másodperc = 4,73×10¹⁷másodperc.

Ha a lehetséges változatok számát elosztom a világegyetem korával, kiszámítható, hogy mennyi próbálkozásra lenne szükség másodpercenként, egy darab 100 tagú fehérjemolekula helyes sorrendjének kialakulására a Világegyetem feltételezett korának minden másodpercében: 6,5×10¹⁸¹ próbálkozásra lenne szükség. A fizikusok szerint az idő legkisebb egysége 10^‒44 másodperc, tehát az idő legkisebb egysége alatt is irdatlan mennyiségű (10¹³⁷ darab) próbálkozásnak kellene bekövetkeznie, ami lehetetlen.

Majdnem mindegy, hogy hány millió, vagy milliárd évben gondolkodunk. Az idő nem oldja meg a problémát.

A „véletlen“-t isteni hatalommal felruházva elképzelhető az is, hogy minden egyes lottóhúzásnál ötmilliárd éven keresztül ugyanazokkal a számokkal a világ összes országában feladott lottószelvényem ötös találat.

Az 1:10⁵⁰ vagy ennél kisebb valószínűségű esemény, a soha be nem következő események közé tartozik. Ön hová sorolja ezt az 1:10¹⁹⁹ valószínűségű eseményt?

További nehézségek a véletlen kialakulás feltételezéssel kapcsolatban:

Vannak ennél hosszabb láncok is. Pl.: A hemoglobin-molekula 4 összetekeredett aminosav-láncból áll. Mindegyik lánc 146 aminosavból áll, és az élőlényekben 20 különféle aminosav található. E 20 aminosav különböző elrendezéseinek száma egy 146 elemű láncban 146!/20!, ami 4,8296×10⁺²³⁵

Tehát egy adott aminosav szekvencia véletlen kialakulásának valószínűség 1:10²³⁵

Csak a biológiailag „használható” aminosavak lehetséges helyes sorrendjét vettük figyelembe és csak a lánc felépülését, annak stabilitását nem, pedig a biológiai makromolekulák könnyen bomlanak, tehát előfordulhat, hogy a ¾ részben „elkészült” fehérje önmagától nem épül tovább, hanem elkezd lebomlani
Nem egy, hanem sok ilyen láncra van szükség.

Az ateista feltételezések ezekben a kérdésekben is kudarcot vallanak. Csak a tervezést/teremtést feltételezőknek van ezekre a kérdésekre elegáns és meggyőző válaszuk.

Bővebben:

1. Francis Crick: Az élet mikéntje. Gondolat Kiadó, Budapest. 1987, 48-49. o.

2. A véletlen-kialakulás valószínűsége.

3. Dr. Farkas Ferenc: A sejtbe kódolt információ – videó http://teremtestudomany.hu/videok/

4. Dr. Szedmák András: Mi az igazság? Az evolúció, mint biológiai képtelenség.

1/1. További problémák a fehérjeképződéssel

A rendkívül kicsi valószínűségek (soha be nem következő események csoportja).
A szünet nélküli szabályozott ismétlődés.
Nem ismert, olyan mechanizmus, amely a DNS útmutatása nélkül előidézné a 100 tagú aminosavlánc automatikus felépülését.
Nem ismert, olyan mechanizmus, amely a DNS útmutatása nélkül ellenőrizné, hogy a létrejött aminosavlánc biológiailag használható-e, vagy sem. Ez újabb kérdést vet föl történetesen azt, hogy mihez kell, hogy „jó” legyen a lánc? De a véletlennek nincs célja, tehát a feltételezés teljesen hibás.
Az aminosavlánc automatikus felépülésének folyamata ellentmond a termodinamika 0. és 2. fő tételének.
Az entrópiát legyőző energia-átalakító folyamatokhoz szükséges energiával az a probléma, ha olyan energia mennyiség érkezik, ami elegendő a kiindulási helyzet megváltoztatására, az általában tönkreteszi a meglevő félkész vagy kész makromolekulát.
A káros, hátrányos, akadályozó vegyületek keletkezését nem vettük figyelembe a számításoknál, és még így is a soha be nem következő események halmazába kerültünk.
Irányítatlan természeti folyamatokban az élet felépítéséhez szükséges makromolekulák bomlási sebessége nagyobb, mint azok képződési sebessége.

1/2. Összegezve:

Egy átlagos méretű fehérje véletlen létrejötte és megmaradása gyakorlatilag lehetetlen. A matematikai és biomatematikai valószínűség számítások vetettek végett a neodarwinizmus nevű képtelenség tudományos pályafutásának, és most ez vet véget minden más véletlenen alapuló spekulációnak.

1/3. Bővebben:

1. http://teremtestudomany.hu/ Természet törvények menü / Második tétel

2. Az Élet hiányzó forgatókönyve 3. rész. http://teremtestudomany.hu/ Ajánló menü

3. http://teremtestudomany.hu/ Tudományágak menü / Fizika

2. A DNS lánc kialakulásról

Az örökítőanyag (DNS/RNS) tulajdonképpen műveleti utasítás a sejt számára, hogy miként építse fel saját magát. A DNS nem épül fel a fehérjegépezetek nélkül, és a fehérjék nem alakulnak ki a DNS utasításai nélkül. Ráadásul a DNS-t felépítő fehérjék kódja is a DNS-ből olvasható ki.

A DNS négybetűs nyelvét az úgynevezett nukleotidok alkotják (Adenin, Citozin, Timin, Guanin). Ezeket az építőköveket kezdőbetűikkel jelöljük, mint A, C, T, G.

Sem a DNS sem az RNS sem képes spontán önmagát másolni, mert a másolási mechanizmushoz fehérjék szükségeltetnek. A másoláshoz szükséges fehérjék aminosav sorrendjét viszont a DNS kódolja, akárcsak az összes többi fehérjéét.

A DNS-ben olvasható óriási mennyiségű információ a nukleotidok sorrendjében kódolt, melyek a könyv betűihez, szavaihoz, mondataihoz, vagy a bekezdésekhez hasonlóan egy szálra vannak felfűzve, és értelmezhető információként szolgálnak a sejt számára, hogy hogyan állítsa elő önmagát. Ahogyan az írott szövegben, itt is bármely betű kapcsolódhat bármelyikhez, a betűk sorrendjét és kapcsolódásuk mikéntjét azonban nem kémiai tulajdonságaik szabják meg!

Az új szervek és új fajok „kialakulásához” új, többlet információ szükségeltetik. Honnét származik ez az új információ?

Az információ az informatika alaptörvénye szerint csak tudatos tevékenység eredménye lehet. A bázispárok véletlen sorrendjéből csak „használhatatlan” fehérjéket lehetne létrehozni, ráadásul ott van a négybetűs nukleotid-nyelv és a 20 betűs aminosav nyelv „egymásba fordítása”, mint informatikai probléma. Ez a „fordítás” elképzelhetetlen irányítatlan természeti folyamatok véletlen egymásután bekövetkező eseményeivel. Ahhoz hasonló, mintha a szél, a Nap és a földrengések összehoznának egy kínai-magyar szótárt.

A DNS-ben rejlő információt a nukleotidok sorrendje adja. A nukleotidok sorrendjét és kapcsolódásuk mikéntjét azonban nem kémiai tulajdonságaik szabják meg.

Tegyük fel, hogy az „ősleves” tartalmazott adenint, D-ribózt és foszforsavat.

Az adeninnek három reaktív csoportja van: (N7, N9 és a C6 atomhoz kapcsolódó NH2), és a D-ribóz öt hidroxil csoportjával (C1′, C1′-b, C2′, C3′, C5′) reagálhat, így az adenozinnak 15 szerkezeti izomere keletkezhet. Az élő szervezetben ezzel szemben csupán egyetlen izomer (9-(1-béta-D-ribofuranozil)-adenin) található meg.

Az adenozin-monofoszfát (AMP) képződésekor a foszfát csoport három helyen kötődhet a molekula D-ribóz részéhez (C2′, C3′, C5′). Így az összes lehetséges szerkezeti izomerek száma 45.

A dinukleotid képződéshez két szabad hidroxilcsoport áll rendelkezésre, így ezen a szinten már 90 izomer lehetséges.

A ribóz C2′ és C3′ atomja kiralitásközpont, így a hozzájuk kapcsolódó hidroxilcsoportok négyféle izomert alkothatnak, (ribóz, lixóz, xilóz, arabinóz) azonban csak egyet nevezünk ribóznak. A pentóz cukrok tehát összesen 8 (D és L) izomert adnak, így a lehetséges dinukleotidok száma 720 (3 adenin kötőhely, 5 ribóz kötőhely, 8 féle pentóz, 3 foszfát kötőhely pentózonként, 2 kötési lehetőség a dimerizációra).

Mivel az aminopurinok a primer aminocsoportot az adenin molekula C6 atomja helyett a C2 és C8 atomokon is tartalmazhatják, az összes dinukleotid izomer száma ebben az esetben 2160. (720×3).

Egy parányi, 16 (tizenhat) nukleozidból álló poli-adenin szekvencia elméletileg lehetséges izomereinek a száma, ha a matematikai-statisztika alapján, VÉLETLEN képződéssel számolunk: 1,03×10⁵⁰ azaz kiírva:

103 273 939 462 954 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000

amelyeknek a tömege (390 g/mól átlagolt purinvázas nukleotid tömeggel számolva) mintegy 6,7×10²⁸ gramm, vagyis 11-szerese a Föld tömegének, amely kb. 6×10²⁷ gramm).

Az általunk ismert világegyetem összes anyagának feltételezett tömege kb. 1056 gramm. Egy 25 nukleozidból álló szekvencia egyetlen szála összes izomereinek tömege 2,3×1058 gramm, az ismert világegyetem tömegének kétszázharminc-szorosa. Az emberi DNS durván három-milliárd (3×109) bázispárt tartalmaz. Az összes izomerek számát (és ezért súlyukat sem) az excel nem képes kiszámolni.

Ezek után KINEK kérdéses az irányítottság?

A kémia, fizika, biológia nem tudja véletlenszerű, sztochasztikus folyamatokkal megmagyarázni a mindössze 20 db. „L” alfa aminosavból felépülő biológiailag hasznos polipeptidek létrejöttét.

Ha mai materialista tudományunk szerint az élet nem keletkezhetett véletlenül a semmiből, a fajok nem jöhettek létre spontán, és nem alakulhattak át egymásba, akkor miért igaz az evolúció elmélete? Vagy mi igaz belőle?

3. Darwin megfigyelései avagy egy paradigma kezdete.

Az evolúciós elmélet a meglevő ismeretekből (pl. pintyek csőrének változatossága) az ismeretlenbe extrapolál, ami a természettudományokban szigorúan tilos.

Ha egy csecsemő tömegét és hosszát a születésétől kezdve egy éven át naponta 3-szor megmérem, elég sok adatom lesz ahhoz, hogy abból messzemenő következtetéseket vonjak le a fogamzás pillanatát illetőleg, valamint a várható méret kérdésében. Ha a mért adatokból extrapolálunk (ld. ábra) akkor kiderül, hogy a terhesség mintegy két évig tartott, és az embergyermek 21 éves korában közel bálna termetű lesz….