A szem visszafelé irányít?

 

Dr. Boldogkői Zsolt: Darwin kopogtat a mennyek kapuján című írásában ezt írja:

„A szem felépítése egyébként éppen hogy az IT ellen szól. Szemben a polipéval, a gerincesek retinája ugyanis logikátlan felépítésű: a fénynek keresztül kell haladnia több sejtrétegen is, hogy elérje a fotoreceptorokat.”

Origo 2016.02.24. http://www.origo.hu/tudomany/20160223-teremteselmelet-evolucio-teista-vilagkep-termeszetes-kivalasztodas-mesterseges-intelligencia.html

 

Sokan nem értenek egyet Dr. Boldogkői Zsolttal, például:

Jerry Bergman biológus:

„Az evolucionisták azt állítják, hogy az inverz retina azt bizonyítja, hogy nem volt tervezés, funkcionális szempontból értelmetlen ez a fordított elhelyezkedés. Ám ha valaki jobban utánanéz a témának, rájön, hogy az inverz retina fotoreceptorjai pont megfelelően helyezkednek el, a pigmenthám előtt. Ennek a sejtrétegnek ugyanis az a feladata, hogy biztosítsa az éles látáshoz szükséges oxigént és tápanyagokat. Ha a pigmenthám a retina előtt lenne, az nagyban korlátozná a látásunkat.”

 

Joseph Calkins szemorvos:

„A retina idegsejtjei szorosan egymás mellett helyezkednek el, és közel vannak a fotoreceptorokhoz. Ennek köszönhetően a vizuális információ feldolgozása gyors és megbízható.”

 

Ronald Kröger, a svédországi Lundi Egyetem professzora:

„Az inverz retina különösen előnyös azoknál a gerinceseknél, melyeknek kicsi a szemük. A szemlencse és a fotoreceptorok között kell lennie egy bizonyos távolságnak, hogy a látás éles legyen. Ezt a részt idegsejtek töltik ki, ami fontos helymegtakarítást jelent a gerinceseknek.”

 

Részletek Ariel Roth, biológus: Gyökereink című könyvéből

111-113 oldal

 

 

A szem visszafelé irányít?

 

A szemnek van egy hátrányosnak tűnő aspektusa, ami megfontolandó. A gerincesek szemének pálcikái és csapjai visszafelé fordulnak a beérkező fénnyel ellentétes irányban álló fényérzékelő részükkel (a korongokkal). Azt várnánk, hogy a fénnyel szemben legyenek. A pálcikák és csapok fényérzékelő részei (a korongok) a retina alapjának mélyén helyezkednek el, és több idegsejt van a beérkező fény útjában. A fénynek tehát ezeken a sejteken kell átjutni, mielőtt eléri a korongokat. A tervezés fogalmára válaszolva, néhány evolucionista kigúnyolja az intelligens tervezés elméletét és azt a kijelentést, hogy a szem visszafelé irányít. Egyikük azt mondta: „Eléggé bután lett megtervezve.”54 Mások szerint „Egy fényképezőgép-tervezőt, aki ilyen baklövést követ el, azonnal kirúgnák az állásából”.55 Vagy „Isten kifordította a gerincesek retináját a >bűnesetkor<”?56

 

Valójában azonban a szem nagyon is jól megtervezett. A retina foveának nevezett területén, ami a látásért felelős, a „beavatkozó” idegsejtek majdnem teljesen hiányoznak, és az idegrostok a központi régióból sugároznak ki, így gondoskodva egy sokkal tisztább látótérről.

Lehet egy nagyon jó ok a pálcikák és a csapok korongos részének a pigmenthám felé való irányultságára, ami a retina külső részén helyezkedik el. A pálcikák és a csapok folyamatosan lecserélik a látópigmentes korongokat. A régiek a külső rész felé továbbítódnak, ahol a pigmenthámsejtek bekebelezik őket.

Ha a korongok a beérkező fény irányában helyezkednének el, hamar homályos helyzet alakulna ki a szem belsejében. A pálcikák és csapok működése sosem szünetel, a korongok viszont folyamatosan kicserélődnek az életük során. A rhesusmajom pálcikái 80-90 új korongot állítanak elő minden nap. Ez az arány hasonló az emberekéhez, és nekünk 100 millió pálcika van egy-egy szemünkben. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy ez még mindig semmi a kétmillió vörösvértesthez képest, amit a csontvelőink minden másodpercben termelnek.) …

Ha úgy lenne, ahogy néhány evolucionista is állítja, hogy a pálcikák és a csapok a korongos végükön fordítva állnának, olyan irányban, hogy a fénnyel szembe kerüljenek, valószínűleg látási zavaraink lennének. Mi töltené be akkor azt a lényeges funkciót, mint amilyen a mintegy 10.000 millió korong bekebelezése, ami nap mint nap termelődik mindkét szemünkben? Valószínűleg felhalmozódnának az üvegtest területén, és hamarosan akadályoznák a fény útját a retina felé. Ha a pigmenthám a retina belső oldalán lenne, hogy bekebelezze a korongokat, akkor is akadályozná a fény útját, hogy a pálcikákhoz vagy csapokhoz jusson. Továbbá a pigmenthám, ami szoros kapcsolatban van a pálcikák és a csapok korongos végével, táplálja is azokat, hogy új korongokat készítsenek. A hámszövet tápanyagait az érhártya gazdag vérellátásából szerzi. Azért, hogy a pigmenthám megfelelően működjön, erre a vérellátásra szükség van. Ha a pigmenthám és annak az érhártya általi vérellátása a szemen belül lenne, a fényforrás és a fényérzékelő pálcikák és csapok között, az teljesen szétrombolhatná a látási folyamatot.

Ha darwinista szemszögből nézve, a pálcikák és csapok mostani elrendeződése olyan rossz, akkor a természetes szelekció, ami eredetileg kialakította a szemet, miért nem változtatta meg azt már régen? A szemeink megtervezése egyáltalán nem szegényes, mivel egészen jól működnek. A tudomány területén a szemről való jelenlegi tanulmányok fényében ismét felhozhatjuk Paley klasszikus órapéldáját. Vagyis, ha találnánk egy videokamerát a földön, meggyőződéssel állíthatjuk-e, hogy azt megtervezték, vagy azt gondolnánk, hogy egyfajta véletlen mutáció, illetve a természetes szelekció terméke?

 

Még több információ a szemről:

Roth: A szem és az evolúció

 

Hivatkozások:

54. Williams G. C. 1992. Natural selection: domains, levels, and challenges. New York and Oxford: Oxford University Press, 73. o.

55. Diamond (28b megjegyzés)

56. Thwaites W. M. 1983. An answer to Dr. Geisler – from the perspective of biology. Creation/Evolution 13: 13-20

 

A könyv részleteit az Advent Kiadó engedélyével és szíves közreműködésével tesszük közzé. Az Advent Kiadó is fontos együttműködő partnerünk. A könyvet 1980 Ft-os áron az alábbi címen lehet megrendelni: http://www.adventkiado.hu/