A termodinamika első főtétele:

az energiamegmaradás törvénye

 

Anyag/energia nem keletkezik, és nem semmisül meg!

 

 

A különböző energiaformák egymásba átalakíthatóak, de a Világegyetem összenergiája állandó.

 

Például a szén eltüzelésével a szén kémiai energiája hőenergiává alakul, de ez az átalakulás nem eredményez ténylegesen új energianyerést, de nem is eredményez energia megsemmisülést.

 

 

Azért mert egy szénerőművet energiatelepnek vagy energiatermelő gyárnak neveznek, ott valójában nem energiateremtés történik, hanem csak anyag/energia átalakítás zajlik.

Ha elektromos energiával egy hajszárítót, izzót, számítógépet, stb. működtetünk fogyasztónak nevezzük őket. Ebben az esetben sem energiamegsemmisítés történik, hanem csak energia átalakítás.

 

 

 

Az anyag/tömeg és az energia egyenlőségének fogalma az alábbi egyszerű képlettel írható le: E=mc².

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rudolf Clausius (1822–1888) német fizikus rámutatott, hogy

kezdetben, vagyis először az energiát teremteni kellett, mert energia nem jön létre a semmiből. Ezt számos tudós, laboratórium és kísérlet igazolta.

 

 

A kozmikus evolúció és a termodinamika első főtétele

 

Mivel energia nem keletkezik a semmiből és a semmi által, ezért ez a főtétel kizárja a kozmikus evolúció lehetőségét. (Az anyag, energia örökkévaló voltát a termodinamika második főtétele zárja ki, lásd: Második főtétel és Ki teremtette Istent?)

Még el se jutottunk a geológiai-, kémiai- vagy a biológia evolúcióig, máris megdőlt a véletlen kialakulás modell.

 

A Teremtő, a teremtés és a termodinamika első főtétele

 

Mivel energia nem keletkezhetett magától, ezért szükséges egy külső forrás.

A kezdeti energiának rendkívül nagynak, emberi mérték szerint felfoghatatlanul, nagynak kell lennie. Nézzünk meg erre vonatkozó néhány adatot:

a.) A Világegyetemben lévő csillagok becsült száma: 10²⁵.

Mekkora ez a szám?

Tételezzük fel, hogy egy számítógép másodpercenként 10 milliárd csillagot számol meg, akkor 30 millió évig számolná a csillagokat.

 

b.) Az Alfa-Herkules csillagnak 250 milliárd km az átmérője, ami huszonegyszer nagyobb, mint a mi naprendszerünk.

A Naprendszer a törpebolygókkal együtt:

Nap, Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Ceres, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó, Haumea, Makemake, Eris. (2014.10.20-i állapot)

 

c.) A Nap felszíni hőmérséklete: 5780 K, belső hőmérséklete: kb. 13,6·10⁶ K.

 

A termodinamika által elvárt külső forrásnak: egy rendkívül nagy erejű valaminek, vagy valakinek kell lennie.

A Biblia leírása szerint a Világegyetem teremtője; egy Mindenható Isten.

 

 

Összegezve

 

A véletlen-kialakulásmodell olyan, mint a plafonról lelógó csillár; ha egyetlen helyen megszakad a láncolat az egész feltételezés használhatatlanná válik. Mivel energiát nem lehet teremteni, ezért az evolúciómodellről már legelején kiderül, hogy használhatatlan az eredet kérdés tárgyalásában. Az energiatétel egyszerűen lehetetlenné tesz minden olyan modellt, amely nem számol Külső Forrással az anyag/energia keletkezése [teremtődése] során.

 

A termodinamika első főtétele

 

1. Nemcsak érvénytelenné, hanem értelmetlenné teszi az evolúciómodellt.

2. Alátámasztja a teremtésmodellt.

3. Olyan Külső Forrást tételez fel az anyag/energia létrehozójaként [teremtőjeként], ami illik a Bibliában leírt Teremtő Istenre.

 

 

 

Ateista válaszok és azok változása

 

Érdemes végig nézni az ateista tudomány válaszainak változását/váltakozását erre a problémára.

 

Volt idő, amikor (a):

 

• Világegyetemet időben visszafelé végtelennek tartották.

Erről bebizonyosodott, hogy nem igaz. A tudósvilág ma már nem is veszi számításba ezt a lehetőséget.

 

• Azt állították, hogy (pontosan) 13.7 milliárd évvel ezelőtt felrobbant az abszolút semmi.

Ez a legképtelenebb előfeltevés az összes közül. Mi robbant fel, hogyan, és miért? Mi az, hogy abszolút semmi? Ezt az előfeltételezést váltotta fel a rendkívül titokzatosnak és tudományosnak hangzó szingularitás.

 

• A szingularitás egy elmebeli játék, aminek a lényege, hogy a jelenből kiindulva időben visszafelé haladnak a világegyetem evolucionista kezdete felé.

 

Részlet Tóth Tibor: Tudomány, hit, világmagyarázat című sikerkönyvéből. 199-200. o.

7.3.2.2. A szingularitás csak matematikai probléma?

 

„A Big Bang-elmélet legavatottabb szakértői és szakírói, egyebek között Stephen Hawking²⁰, Roger Penrose²¹ és Paul Davies²² egy pillanatra sem hagytak kétséget azt illetően, hogy hipotézisek és segédhipotézisek egész sorát felvonultató, valójában tisztán matematikai elméletről van szó, amelynek megjelenítése, tapasztalati ellenőrzése lehetetlen.

 

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a tisztán matematikai reprezentáció nem tud megbirkózni a szingularitás problémájával.

 

A tudományos szakkifejezés a következő modellezési problémára utal:

az általánosan elfogadott ősrobbanás-modellek szerint a Világegyetem kezdeti állapota felé haladva visszafelé az időben,

– a kiterjedés felfoghatatlanul kicsivé,

– a sűrűség, a nyomás, a hőmérséklet pedig mérhetetlenül naggyá válik.

 

Matematikailag ez olyan határátmenet-problémához vezet, amely hasonló a nullával való osztás igényéhez: csak azt tudjuk mondani róla, hogy nem értelmezhető.

 

A Nobel-díjas Steven Weinberg, akit az elmélet egyik legkiemelkedőbb szakértőjének tartanak, alighanem a probléma lényegét fejezi ki híressé vált mondásával:

 

„Sajnos, nem tudom a filmet [az ősrobbanás szemléletes bemutatását] nulla időpontnál és végtelenül magas hőmérsékleten elindítani.”²³

 

Richard L. Thompson az ősrobbanás-elméletet kritikailag elemző, igényes tanulmányában felhívja arra a figyelemet, hogy a szingularitás problémájának megoldatlansága megmarad a szaktudósok szintjén, míg a népszerűsítő irodalom, rádió- és tévéműsorok elegánsan tudomást se vesznek róla.²⁴ 

 

Idézi két világhírű szaktekintély, Stephen Hawking, a Cambridge-i Egyetem asztrofizika-matematika professzora és G. F. R. Ellis, a Cape Town-i Egyetem matematikaprofesszora által írt közös szakcikket („A téridő nagy-léptékű szerkezete”), amely két, nagyon súlyos következményekkel járó kijelentést tartalmaz:

“Úgy tűnik, helytálló az az elv, miszerint ha egy fizikai elmélet szingularitást tételez fel, akkor ez annak a jele, hogy az elmélet összeomlott.”²⁵

 

Majd később hozzáteszik:

„Eredményeink azt a feltevést igazolják, hogy a Világegyetem meghatározott idővel ezelőtt keletkezett. Magának a teremtésnek, a szingularitásnak a pillanata azonban kívül esik a jelenleg ismert fizikai törvények hatáskörén.”²⁶

 

Ez a második kijelentés nemcsak azért figyelemre méltó, mert elismeri, hogy a Világegyetem létrejöttében a fizikai törvények hatáskörén túlmutató, „külső” okot kell feltételezni, hanem azért is, mert a „teremtés” szót használja, amely közvetve az Intelligens Teremtő – ha úgy tetszik, Isten – szerepére utal.”

 

Irodalom:

20. Hawking Stephen: Az idő rövid története. Mecenas Kiadó, Budapest, 1989.

21. Penrose, Roger: A császár új elméje. Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993.

22. Davies, Paul: Isten gondolatai. Egy racionális világ tudományos magyarázata. Kulturrade Kiadó, Budapest, 1995.

23. Weinberg, Steven: The First Three Minutes (Az első három perc). Bantam, New York, 1977, 94. old.

24. Thompson Richard L.: Kérdőjelek az ősrobbanás körül. (in: Darwin majmot csinált belőlünk? Gouranga, 1999, 16. old.)

25. Hawking, S. W. and Ellis, G. F. R.: The Large Scale Structure of Space-Time („A téridő nagy-léptékű szerkezete”). Cambridge Univercity Press, Cambridge, 1973, 362-363. old.

26. Uo. 364.

 

 

• Földtörténet 2 órában című tudományos műsorban elismerik, hogy nem tudják mi történt a kezdetek kezdetén: „A Világegyetem máig ismeretlen okból felrobbant.”

 

• A probléma, amiről nem beszélünk, nem létezik, elv alapján, a leghatékonyabb fegyverüket használják: mélyen hallgatnak erről a problémáról. Úgy állítják be az evolúciómodellt, mintha minden teljesen biztos lenne nem, mint egy feltételezést.

 

 

 

 

 

 

Idézetek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„Az energiamegmaradás törvénye

A mechanikai energiamegmaradás törvénye: mechanikai kölcsönhatás során, ha a veszteségektől eltekinthetünk, valamilyen mechanikai energia átalakulhat egy másfajta mechanikai energiává, miközben az összes energia nem változik.

A síugró hatalmas repülés után a talajra érkezve csúszik tovább, de egyre lassabban. Lent a hó minősége is rosszabb, és a sportoló is fékezi magát, míg végül megáll. Mi történt a mozgási energiájával? Átalakult? Igen, ezen a szakaszon a sílécek és a hó belső energiája lett nagyobb, és a kezdeti mozgási energia lassan elfogyott.

A gondolatmenet általánosításával eljuthatunk a fizika egyik legfontosabb megmaradási tételéhez, az általános energiamegmaradás törvényéhez.

Az általános energiamegmaradás törvénye mindenféle energiaváltozásra érvényes, általános természeti törvény. A törvény szerint a külső hatásoktól elzárt, egymással mechanikai és termikus kölcsönhatásban levő testek összes energiája nem változik, beleértve a mechanikai energiák és a belső energia változását is.” Sulinet. 2017. 03. 09- állapot

 

Engels reagálása Clausius törvényére:

„Az energia az teremthető és megsemmisíthető, és ha mennyiségileg nem is, de minőségileg olyan veszteség áll elő a világegyetemben az energiára vonatkozólag, amit nem lehet pótolni. Márpedig ezt jelentené, hogyha igaza van Clausiusnak, hogy kezdetben az energiát teremtették, az energiát meg lehet semmisíteni, újra lehet teremteni, kvázi a világegyetem óráját fel kell húzni, márpedig ez csak akkor lehetséges, ha van Isten – ad abszurdum.” Friedrich Engels: A természet dialektikája.

 

„Föld történet két órában

(A History Channel dokumentum filmje, amely bemutatja a Föld és az univerzum történetét.)

0.05’-

Mi lenne, ha elmondhatnánk mindent? A világ történetét.

Mi lenne, ha két óra elegendő lenne rá?

Most elmeséljük a teljes történetet az ősrobbanástól a napjainkig.

Minden összefügg és önhöz vezet.

Ezt a 13,7 milliárd évnyi történelmet sűrítjük most az elkövetkezendő két órába.

13,7 milliárd évvel ezelőtt

Ez a világegyetem csírája. Minden, ami létezik, minden, ami történik majd, itt kezdődik el ezzel az atomnál is apróbb energiahalmazzal.

Létünk története ezzel a rejtélyes pillanattal veszi kezdetét.

Az univerzum máig ismeretlen okból egyszer csak szétrobbant.”

 

 

„A termodinamika első törvénye kimondja, hogy az univerzumban a tömeg és az energia összértéke állandó. Vagy más szavakkal a tömeg és energia nem teremthető és nem pusztítható el.” Rendszeres teológia I. Munkafüzet KIA 53. o.

 

 

 

„Az első tétel (az energia-megmaradás törvénye) kimondja, hogy ma semmi sem keletkezik és nem semmisül meg. Más szóval azt tanítja, hogy a világegyetem nem teremtette önmagát; a természeti törvény jelenlegi szerkezetében semmi sincs, ami saját eredetére utalna.” Morris: Kreacionizmus 62. o.

 

 

„A második főtétel miatt a világegyetemnek volt kezdete; az első főtétel kizárja, hogy önmagát hozta létre. A probléma egyetlen megoldása, hogy a világegyetemet önmagánál magasabb rendű Ok teremtette.” Morris: Kreacionizmus 63. o.

 

„A második főtétel megköveteli, hogy a világegyetemnek kezdetének kellett lennie; az első főtétel pedig kizárja, hogy kezdete önmagában lett volna. Az ellentmondás egyedül lehetséges feloldása az, hogy a világegyetemet rajta kívül eső ok hozta létre.” Jeszenszky: Keresztyénség vagy evolúció?

 

„A termodinamika első főtétele azt állítja, hogy a világegyetemben, vagy annak bármelyik zárt részében az összes energia állandó marad. Továbbá azt állítja, hogy bár az energia (vagy azzal egyenértékű anyag) formát változtathat, de nem most jön létre, és nem most pusztul. Számtalan kísérlet igazolta ezt. Az első főtétel szükségszerű következménye, hogy természetes folyamatok nem képesek energiát termelni. Következésképpen energiát a múltban valamilyen hatótényezőnek, vagy valami külső, a természetes világegyetemtől független erőnek kellett teremtenie. Továbbá, ha a természeti folyamatok nem képesek anyagot és energiát előállítani – a világegyetem viszonylag egyszerű, szervtelen részét -, akkor még kevésbé valószínű, hogy természeti folyamatok képesek megmagyarázni a világegyetem sokkal bonyolultabb organikus (vagy élő) részét. Brown: Kezdetben. 37. o.

 

 

„Megvizsgálhatjuk az energia-megmaradás törvényét, amely kimondja, hogy egy zárt rendszer (a teljes univerzum annak tekinthető) teljes energiája állandó marad. Más szavakkal az energia átalakítható egyik formából a másikba, de nem lehet létrehozni, vagy lerombolni. A modern fizikában minden energia tömeget is kifejez, és minden tömeg az energia egy formája. Vagyis: ma semmi sem keletkezik és semmi sem semmisül meg nyomtalanul. Ebből fakad, hogy a Világegyetem nem hozhatta létre önmagát. Marad az, hogy valaki megalkotta.” Szedmák: Mi az igazság? 158. o.

 

Bővebben:

Dr. DeYoung, a fizika tudományok elnöke az Indiana-i Grace College-ban: A tudományos hitem.

Dr. Jeszenszky Ferenc: Kereszténység vagy evolúció.

 

Irodalomjegyzék:

Werner Gitt: Kezdetben volt az információ.Evangéliumi Kiadó

Alexander vom Stein: Creatio. Evangéliumi Kiadó 135.o.

Tóth Tibor: Tudomány, hit, világmagyarázat. Focus Kiadó

Dr. Jeszenszky Ferenc: Kereszténység vagy evolúció. Evangéliumi Kiadó

D. Dr. Duane T. Gish: Az evolúciós agymosás. Evangéliumi Kiadó

Dr. David Rosevear: Teremtéstudomány.

Rendszeres teológia I. Munkafüzet KIA 53-59. o.

Henry M. Morris: Kreacionizmus A teremtéselmélet

Walt Brown: Kezdetben. A teremtés és az özönvíz meggyőző bizonyítékai

Szedmák András: Mi az igazság? Az evolúció, mint biológiai képtelenség. 157-166. o.