Ki teremtette Istent?

 

Ki teremtette Istent?

 

Tartalomjegyzék:

Bevezetés

1. fejezet: A kezdet, eredet, ős-ok vizsgálata

2. fejezet: Istent nincs a teremtett világba zárva

3. fejezet: Különböző létformák

4. fejezet: Összefoglalás

Megjegyzések

Irodalomjegyzék

 

Bevezetés

 

A menü előző oldalain megnéztük, hogy a természeti törvények:

  • kizárják a materializmus és az ateizmus lehetőségét,
  • nem engedik meg a véletlen kialakulást (evolúciómodellt),
  • megkövetelik Isten létezését,
  • igénylik a teremtés tényét,
  • olyannak írják le a Teremtőt, amilyen a Biblia Istene.

 

1. A kezdet, eredet, ős-ok vizsgálata.

 

Vajon hogyan keletkezett az:

  • anyag,
  • energia,
  • idő,
  • tér,
  • információ,
  • értelmezett információ,
  • működő információ,
  • biológiai információ,
  • kémiai információ,
  • természettörvények, stb.?

Hogyan keletkezett az energia? Érdekes kérdés, mivel az energia sok rejtélyes és bonyolult tulajdonsággal rendelkezik. A materialista világkép szerint, az energiából finomhangolt, tökéletes, és rendkívül bonyolult Világegyetem jött létre, majd “megjelenik” az élet, ami különböző formákban szétterjed az egész Földön.

Nos!

Mi az energia eredete?

Örökkévaló vagy keletkezett?

Ha keletkezett, akkor hogyan keletkezett?

 

 

 

 

 

Az evolúciómodellt támogatók egyik gyakori válasza:

Az energiát senki sem teremtette, mert az energia öröktől fogva való és örökkévaló.

Más szavakkal kifejezve: az energia visszamenőleg (múlt) és előre tekintve (jövő) végtelen.

A termodinamika főtételei ellentmondanak ennek az állításnak.

Az Univerzum visszamenőleg nem lehet végtelenül „idős”, mert:

a Világegyetem összenergiája, bár emberileg kiszámíthatatlanul és felfoghatatlanul nagy, de akkor is véges. A Világegyetemben a munkavégzésre fogható energia folyamatosan csökken. Ha a Világegyetem öröktől fogva létezne, és akkor már „egy ideje” a hőhalál állapotában lenne.

Az Univerzum időben előre tekintve sem lehet végtelen, mert: a világegyetem a mai fizikai számítások szerint el fog jutni a hőhalál állapotába.

Tehát, továbbra is megválaszolatlan a kérdés: Mi az energia eredete? Örökkévaló vagy keletkezett? Ha keletkezett, akkor hogyan keletkezett?

 

Az evolúciómodellt támogatók másik gyakori válasza:

Az energia önmagában létező dolog.

E feltételezés néhány hiányossága:

      • Az önmagát létrehozó energia feltételezés nem ad elfogadható választ sok kérdésre például az:

– információ,

– értelmezett információ,

– működő információ,

– biológiai információ,

– természettörvények,

– finomhangoltság,

– fehérje-DNS-enzim-membrán alapú élet kialakulására.

Sok ateista szerint mégis ez a helyes válasz.

 

Most térjünk rá az oldal címében megfogalmazott kérdésre: Ki teremtette Istent?

Istent senki sem teremtette, mert Ő öröktől fogva való és örökkévaló.

Hasonlítsuk össze a két állítást:

Az energia: önmagától létezik.

Isten; örök, önmagában létező személy.

Melyik a tudományos, értelmes, és logikus állítás?

Hét természeti törvény támasztja alá a Teremtő Isten szükségességét, valamint egyetlen természeti törvény sem zárja ki Isten létezését. Ezen kívül a természeti törvények olyannak írják le Istent, aminek a Biblia Istene pontosan megfelel.

Az Ockham borotvája elv alapján az önmagában létező, Teremtő Isten a helyes magyarázat.

Logikus, azt feltételezni, hogy Isten teremtette az időt, anyagot, energiát, az összes információt, elvégezte a finomhangolást, megalkotta a DNS-t és az életet.

Nem logikus, azt feltételezni, hogy az energia, idő, véletlen, szerencse, stb. képes ugyan erre.

 

 

 

 

 

Vizsgáljuk meg azt a feltételezést, hogy Istent egy másik isten teremtette

Egy, olyan másik isten teremtette a Teremtő Istent, aki még hatalmasabb, mint az “első” Isten.

Oké. Ki teremtette ezt a második istent?

Természetesen egy harmadik még a másodiknál is sokkal hatalmasabb isten.

Rendben. Ezt a harmadik felfoghatatlanul nagy istent ki teremtette? …

Ennek a folyamatnak nincs vége, és nincs is értelme.

 

Összefoglalva:

Az anyag, energia, idő, tér, az információk, természettörvények, fehérje-DNS-enzim-membrán alapú élet, stb. keletkezésére a legjobb magyarázat; egy örökkévaló Isten, teremtette őket.

 

2. Isten nincs a teremtett világba zárva

Istent nem kellett teremteni, mivel Isten, a tér-idő, anyag-energia, információ, én-tudat dimenziókon kívül létező személy. Ezt az alábbi példák szemléletesen bemutatják:


 

Az Alkotó (ember) és az alkotás viszonya:

  • Mr. Ford nincs a Ford autó motorjában,
  • a könyv szerzője, nincs a könyvben,
  • a zeneszerző, nincs a hangjegyekben, [kottában, zeneműben]
  • a hegedű készítője, nem építi bele magát a hegedűbe,
  • a festő nincs a festményében, még az önarckép festményben sincs,
  • az építész nincs az általa tervezett épületben,
  • a kivitelező nincs az általa épített kazánházban,
  • egyetlen lakatos sincs az Eiffel-toronyban,
  • az informatikus nincs a hardverben vagy a szoftverben.

Az ember és az autó, könyv, zenemű, festmény, épület, program, stb. nem azonos minőségűek, szintűek, létformájúak!

Hiába szedjünk darabokra az összes Ford gépkocsit, nem találjuk meg bennük Mr. Fordot. Abból, hogy nem találjuk Mr. Fordot a motorban, azt a következtetést levonni, hogy nem létezik Mr. Ford, nem logikus. A gépkocsik összetettsége és finomhangoltsága elég bizonyíték a tervezők létére és szakértelmére.

Hiába keressük Beethovent bármelyik szimfóniájában, nem találjunk meg benne. Ludwig van Beethoven zsenialitását találjuk meg a szimfóniáiban, nem a kezét vagy az agyát. Nem abból kell a szerző létezésére vonatkozó spekulációkat gyártani, hogy nem találjuk a hangjegyek között Beethoven agyát, hanem a zenemű zsenialitásából kell következtetéseket levonni Beethoven létezésével, jellemével, szakértelmével, és érzelmeivel kapcsolatban.

Munkácsy Mihályt, nem találjuk meg egyik festményében sem. Munkácsy kezének nyomát, tehetségének visszatükröződését találjuk meg a festményeiben. Ha egy festő önarcképet készít, majd megvizsgáljuk a festményt, kijelenthetjük ez nem a festő.

A festő sohasem azonos a festményével. Az alkotó (ember) minőségileg mindig több, mint az alkotása. Más lét-dimenzióban van a festő és a kép, de ennek ellenére a festményből nagyon sok információt tudhatunk meg a festőről!

Bill Gatest szinte mindenki ismeri, ő egy ma élő informatikus-üzletember. A legtöbb ember hallott már a Windowsról, illetve a Microsoft cég által gyártott webkameráról. Hiába vizsgáljuk nagyítóval a Windows telepítőlemezt, verjük szét kalapáccsal a webkamerát, ezekkel a módszerekkel nem találjuk meg Bill Gatest, mert nem a lemezben és nem a programban létezik Bill Gates.

Elégethetjük Werner Gitt: Kezdetben volt az információ című könyvét, hátha akkor ijedtében előjön a könyvből Werner Gitt.

Mivel nem jött elő a könyvből Werner Gitt az alábbi dolgokat tételezhetjük fel:

  • Werner Gitt elégett a könyvével együtt, mert mégis csak a könyvben bujkált valahol.
  • Werner Gitt nem létezik, sőt soha nem is létezett. Ez ellentmond a természeti törvényeknek, mert ha van könyv, akkor van szerző is. Lásd: Kommunikáció és Információ természettörvények.
  • Az egyetlen helyes következtetés: Werner Gitt nincs a könyvben, mert más a létformája, élettere, minősége, mint az általa írt könyvnek.

 

 

 

A teremtett világban mindennek van létrehozója, okozója:

a könyvnek, programnak, zeneműnek – szerzője,

a képnek – festője,

a gépkocsinak, épületnek – tervezője, és kivitelezője,

az ételnek – készítője. Ezért kérdezik sokan: Ki teremtette Istent? De vajon mennyire helyes ez a kérdés?

Mivel Isten nem a teremtett világ része, ezért Őt nem korlátozzák a teremtett világ fizikai-kémia törvényei.

Ki festette a festőt? Kérdezhetnék a színek.

Azt is kérdezhetnénk: Hol van a szakácsnő a vasárnapi ebédben?

De kell-e keresi a szakácsnőt az ebédben?

 

 

 

Az Alkotó (ember) és az Ő alkotásának viszonya:

 

Gusztáv Eiffel meg tudta tervezni és létre tudta hozni az Eiffel-tornyot.

Az Eiffel-torony létezésének oka: Gusztáv Eiffel.

Gusztáv Eiffel magasabb minőségű létforma, mint az Eiffel-torony.

 

 

 

Eddig az Alkotó (ember) és az alkotásait vizsgáltuk. Most nézzük meg a Teremtő és az Ő teremtményeinek viszonyát.

Nemcsak az ember más és minőségileg magasabb létforma, mint az alkotása. Isten is minőségileg több, mint az anyag, energia, információ, természettörvények, tér, idő, ember. Isten nincs az energiában, anyagban, információban, természeti törvényben, térben, időben és a fehérje-DNS-enzim-membrán alapú életben, de ezeket mind Ő teremtette. Isten és ezek a dolgok nem azonos létformák, ezért megfelelő magyarázat ezek eredetére, keletkezésére, létrejöttére.

Az emberre vonatkozó törvényekből nem következnek az Istenre vonatkozó törvények. A földi törvények a fehérje-DNS-enzim-membrán alapú életre vonatkoznak, nem pedig az isteni létformára, ezért nem szükséges Isten létezését egy másik teremtő istennel, vagyis egy külső okkal magyarázni.

 

3. Különböző létformák

Annak ellenére, hogy nagyon különbözik az Alkotó és az alkotás létformája, élettere, minősége, mind ketten a tér-idő, anyag-energia dimenzió részét képezik.

Még nagyobb a különbség a Teremtő és az Ő alkotásainak létformája között. Ezen kívül a Teremtő nem része a tér-idő, anyag-energia dimenziónak, ahogyan a szakácsnő sem része a túrós tésztának, vagy a festő a festményének.

Isten nem sorolható az anyag fizikai halmazállapotai (szilárd, folyékony, gáz vagy légnemű, plazmaállapot) közé. Isten „ötödik halmazállapotú”: szellem, amelynek valóban élete van önmagában.

Ő nem a tér-idő, anyag-energia dimenzió „foglya”, és nem a fehérje-DNS-enzim-membrán alapú életben létezik. Isten, ezek kitalálója és alkotója.

Ezért értelmetlen ez a kérdés: Ki teremtette Istent? Ez olyan kérdés, mintha azt kérdeznénk: Hol van a szakácsnő a túrós tésztában?

Értelmetlen a szakácsnőt a túrós tésztában keresni. Azt szokták kérdezni a szakácstól: Mit főztél? Miért túrós tésztát csináltál?

A szakácsnak csupán döntés kérdése, hogy túrós tésztát vagy lencsefőzeléket készít. Számára egyszerű mindkét étel elkészítése. A kérdés tehát nem az, hogy a szakácsnő benne van-e a túrós tésztában, hanem ez: Miért túrós tésztát csinált a szakácsnő?

Esetünkben nem az a kérdés, hogy ki teremtette Istent, hanem ez: Miért úgy teremtette Isten a Világegyetemet, hogy mindennek oka legyen, hogy mindennek szüksége van egy forrásra?

Azért, hogy:

  • a világ Istenre mutasson,
  • bárki, aki a természet törvényeit tanulmányozza, rádöbbenjen; Istennek léteznie kell,
  • aki a természetet megfigyeli, megértse; létezik egy csodálatos, szerető Isten,
  • a világegyetem puszta szemlélése során eljussunk Istenhez.

Ezért mondja Paul Davis fizika professzor, Isten és az új fizika című könyvében:

“a tudomány biztosabb utat ajánl Istenhez, mint a vallás.”

A Teremtő megtehette volna, hogy úgy teremti meg az embert, hogy önmagában is létezzen, kevésbé legyen összetett, sérülékeny, múló valamint oxigéntől, víztől, tápláléktól, stb. független legyen. Ha megtehette volna miért nem így teremtette az embert, hiszen akkor sokkal kevesebb szenvedés lenne?

Egyik ok a sok1 közül:

Az emberiség nagy része most sem fogadja el a Teremtőt teremtőjének, pedig a teremtésnek nincs tudományos alternatívája. Így is sok ember hisz a véletlen kialakulás feltételezésben, pedig az nem más, mint valószínűtlen és lehetetlen folyamatok spekulatív keveréke.

Ha Isten a saját létformáját osztotta volna meg az emberiséggel, nem azt kérdeznénk ki teremtette Istent, hanem mi szükség Istenre, amikor Isten nélkül is létezem, Isten nélkül is jól érzem magam, semmi bajom nincs. Mi szükségem lenne Istenre?!

 

4. Összefoglalás

 

1. Isten nincs az általa teremtett világába zárva.

Ahogyan a festő nincs az önarcképében, a szakácsnő a túrós tésztában, Isten sincs az általa teremtett világban.

2. Isten a teremtett világból megismerhető!

A festmény elég bizonyíték a festő,

a könyv a szerző,

a program a programozó létezésére.

 

A hemoglobin, DNS, inzulin, véralvadás, fotoszintézis, stb. elég bizonyíték a Teremtő Isten létezésére.

 

 

Ahogyan megismerhető Beethoven zsenialitása, értelme, érzelmei a műveiből, úgy a Teremtő Isten nagysága, zsenialitása, hatalma, dicsősége, stb. megismerhető a Világegyetemből.

 

 

 

 

 

 

Amik Istenben láthatatlanok, – az Ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva azokból, amiket készített világosan látható és megérthető.

Biblia / Újszövetség / Pál apostol Rómaiakhoz írt levele / 1. fejezet / 20. vers.

 

 

 

 

 

Megjegyzések:

1. A szenvedés témával sokan foglalkoznak, de kell is mivel az emberek milliói a szenvedés miatt:

  • fordulnak el,
  • maradnak távol,
  • vagy éppen a szenvedés miatt fordulnak Istenhez.

A szenvedés témában ajánlott irodalom:

Werner Gitt: Miért van annyi szenvedés? Evangéliumi Kiadó.

Nicky Gumbel: Égető kérdések. Alpha Alapítvány

 

Irodalomjegyzék:

Werner Gitt: Kezdetben volt az információ. 2. kiadás. Evangéliumi Kiadó.

John C. Lennox: A tudomány valóban eltemette Istent? Evangéliumi Kiadó.

David Gooding – John C. Lennox: Kereszténység: Illúziók vagy tények? Evangéliumi Kiadó.