Tudósok Istenről, a keletkezésről, tudományról, életről. 

 

 

Albert Einstein, a világ máig egyik legokosabb embere:

 

1. „Azt kell keresni, ami van, nem pedig azt, aminek szerintünk lennie kellene.”

2. A termodinamika második főtételéről: „az összes tudományok első törvénye.” Több Dr. Jeszenszky Ferenc, fizikus: A tudományok rangsora című előadásában.

3. „Isten bonyolult, de sohasem rosszindulatú.” Raffiniert ist der Herrgott, aber boshaft ist er nicht. Einstein akkor tette ezt a megjegyzést, amikor 1921 áprilisában először járt a Princeton Egyetemen. Ma a hajdani matematikai intézet közösségi termében, a tűzhely felett olvasható.

4. „A kvantummechanika kifejezetten impozáns. De egy belső hangocska nekem azt súgja, hogy még nem az igazi. A teória sokat elárul, de igazán nem visz minket közelebb az „öreg” titkaihoz. Mindenesetre, meggyőződésem, hogy ő nem dobál kockákat.”

Quantum mechanics is certainly imposing. But an inner voice tells me that it is not yet the real thing. The theory says a lot, but does not really bring us any closer to the secret of the ‘old one’. I, at any rate, am convinced that He does not throw dice. Max Bornnak írt leveléből (1926 december 4.) 

5. Gyakran használta az „Isten nem kockázik!” vagy „Isten nem vet kockát!”.

6. „Nem tudok elképzelni olyan eredeti tudóst, akinek nincs mély hite. A szituáció talán kifejezhető egy képpel: a tudomány vallás nélkül vak, a vallás tudomány nélkül pedig béna .”

7. „Hiszek egy személyes Istenben, és jó lelkiismerettel mondhatom, hogy sohasem hódoltam semmilyen ateista életszemléletnek. Már fiatal diákként visszautasítottam a nyolcvanas évek tudományos álláspontját, és Darwin, Haeckel és Hucley fejlődéstanait reménytelenül elavultnak tartom.” Muschalek, „Gottbekenntnisse moderner Naturforscher” 4. Auflage 1964, Morus, Berlin, S.29 Mai természetkutatók istenhite és hitvallása. [Magyarul Kai-Uwe Kolrep: Teremtés vagy evolúció 5. oldal]

8. „Minél több felfedezés történik a fizikai világ tudományában, annál több következetés jelenik meg, melyet csak a hit alapján lehet értelmezni.”

9. „Engem az érdekel igazán, hogy mekkora szabadsága volt Istennek a világ megteremtésében.”

10. „Mindegyik komoly természettudós kell, hogy valamilyen formában vallásos legyen. Különben nem képes elképzelni azokat a hihetetlenül pontos kölcsönhatásokat, melyeket megfigyel, és melyeket nem mi találtunk ki. A végtelen Univerzumban megtalálható a végtelenül tökéletes Elme működése.”

11. „Látva a 20. századi katasztrófákat sokan kérdezik:

– Miért engedi meg ezt az Isten?

– Igen. Ő megengedte a mi szabadságunkat, de nem hagyott minket a tudatlanság sötétségében. Nekünk megadta a lehetőséget, hogy megismerhessük a jót és a rosszat. És az embernek fizetni kell azért, hogy a hamis utat választotta.”

12. „Nehéz elképzelni egy tudóst szilárd hite nélkül… Nem lehet hinni az istentelen tudományban… Mindenki, aki tudománnyal komolyan foglalkozik, meggyőződhet arról, hogy a természet törvényeiben jelen van bizonyos elme, mely magasabb szintű, mint az ember elméje. Ezért a tudománnyal való foglalkozás az embert a valláshoz vezeti.”

13. „Mindenkiben, aki tanulmányozza a természetet, kell, hogy keletkezzen egy bizonyos vallási áhítatosság.”

14. „Nyugodtan kijelenthetem, hogy a vallási érzelmek mint bizonyos kozmikus forrás különösen a tudományos kutatásokban élhető át. Kétségtelenül, ezt legerősebben az első tudományos koncepciók felfedezői érezték. A Világegyetem struktúrájának tudományos, racionális megértése az embernek a hit legmélyebb érzéseit adja… Az intuíció és az ihlet csak annak a szívét érinti, aki az egész életét odaadta a tudománynak, és csak ilyen emberek képesek folytatni a kutatásaikat a nehézségek ellenére. Ezt az erőt ők a vallási érzelmekből kapják. Egy kortársunk helyesen fogalmazott, amikor azt mondta, hogy a mi materialista világunkban a legnagyobb vallási érzelmeket azok élik át, akik elsőként teszik meg az utat a pozitív tudományban.”

15. “Ami engem illet, meg vagyok győződve arról, hogy vallás nélkül az emberiség még ma is barbár fokon áll.”

Még több Einstein idézet: Thomas F. Torrance: Einstein és Isten.

 

Johannes Kepler, csillagász:

 

1. „Az asztronómia művelése: olvasás Isten gondolataiban.”

2. „Neked adok hálát, teremtő Úristen, hogy látnom engeded teremtett alkotásaidban a szépséget.” Világharmónia c. írásának vége.

3. „Az volt a szándékom, hogy teológus legyek… de most látom, hogy igyekezetem által a csillagászat is Istent dicsőíti, hiszen az egek Isten dicsőségét hirdetik.” (Vö. Biblia Zsoltárok könyve 19. fejezet 2. vers)

 

Max von Laue (1879-1960), Nobel-díjas (1914):

 „A legjobb fizikusok mindig mélyen hitték, hogy a tudományos igazság bizonyos értelemben Isten megpillantása.”

 

Sir Isaac Newton, matematikus, fizikus, csillagász:

1. „Az ateizmus értelmetlen. Mikor a naprendszerre nézek, a Földet éppen a megfelelő távolságra látom a Naptól ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű hőt és fényt kapjon tőle. Ez nem véletlenül történt.”

2. „Aki belekortyol a tudomány kelyhébe, ateista lesz. Aki kiissza, a kehely alján meglelé Istent.”

3. „A napok bolygók, üstökösök csodálatos rendszerei csak egy mindentudó és mindenható Lény tervei és útmutatásai alapján jöhettek létre.” Muschalek, H: Gottbekenntnisse moderner Naturforscher, Morus-Verlag, Berlin, 4.kiadás 1964, 296.

4. „Aki csak felületesen gondolkodik, az nem hisz Istenben; aki azonban alaposan elgondolkozik, annak Istenben kell hinnie.” Muschalek, H: Gottbekenntnisse moderner Naturforscher, Morus-Verlag, Berlin, 4.kiad 1964, 296. o.

5. „A Föld tengely körüli napi forgását nem lehet levezetni a gravitáció törvényéből, ahhoz isteni kar szükséges.” Prof Dr. David Gooding Dr. John Lennox: Kereszténység: 27. o.

6.  „Tudásunk egy csepp, amit nem tudunk, az egy egész óceán.”

7. “Amit a csillagok alatt Istenből látok, elég nekem, hogy higgyek abban az Istenben, aki a csillagok fölött van, s akit nem látok.”

8. Newton talán legismertebb, legtöbbet idézet mondata:

„A Kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája csak egy mindenható és mindentudó lény terveiben születhetett meg. Ez mindörökre a legnagyobb felismerésem.”

 

 

Paul Davis, matematikai fizika professzora, az elméleti fizika professzora Isten és az új fizika című könyvében írja:

„a tudomány biztosabb utat ajánl Istenhez, mint a vallás.” 53. o.

Ez igen erőteljes mondat. Miért mond ilyet egy fizikus? Mert a tények logikus végig gondolása Istenhez vezet. Amik Istenben láthatatlanok, — az Ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva azokból, amiket készített világosan látható és megérthető. Ró. 1.20

 

Jean-Henri Fabre, híres entomológus;

ő nem hisz Istenben, ő látja Istent.

 

Wolfgang Kuhn, biológia professzor: 

„Minél többet tudunk meg a kutatás eredményeképpen az organizmusok életmódjáról és tevékenységéről, annál valószínűtlenebbnek tűnik, hogy ennek oka a „vak” (Dawkins) véletlen, annál reménytelenebb a próbálkozás, hogy mindent mutációval és szelekcióval mint az evolúció fő hajtóerejével magyarázzunk. Egyáltalán nem kell csodálkozni azon, hogy a rovarok formában és hihetetlen ösztönös teljesítményekben végtelenül gazdag világának egyik legjobb ismerője, Jean-Henri Fabre, a híres entomológus már Darwin idejében határozottan elutasította a szelekciós elméletet. „Fabre számára – így ír Portmann – a rovaréletnek összes bámulatos megnyilvánulása egy teremtő hatalom látható, nyilvánvaló műve, amelynek működését képzeletünk nem képes felfogni. Farbe olyan hatalmas rendet látott itt, hogy egy kérdezőnek nyugodtan válaszolhatta: ő nem hisz Istenben, ő látja Istent. Olyan nagy volt a csoda,a mellyel kutatómunkájában életének minden napján találkozott, hogy elutasított minden, olyan próbálkozást, amely az ilyen magas szintű rend létrejöttét mint véletlenül öröklött tényezők összjátékát a kiválogatódással kívánta magyarázni.”” A darwinizmus buktatói 139-140. o.

 

 

Teller Ede:

„Isten nyomon követhető a kvantummechanikában.”

  

Friedrich Dessauer fizika professzor, biofizikus:

„A természeti törvény felfedezése találkozás Istennel.”

 

Baruch Spinoza:

„Minél többet tudunk a dolgokról, annál többet tudunk Istenről.”

 

 

 

Augustin Louis Cauchy, matematikus:

“Hiszek Jézus Krisztus istenségében, mint Tycho Brache, Kopernikusz, Descartes, Newton, Fermat, Leibniz, Pascal, Grimaldi, Euler, Guldin, Boscovicz – mint az elmúlt századok összes nagy csillagásza és matematikusa. Majd megismeritek, hogy meggyőződésem nem az anyatejjel örökölt előítéletekből táplálkozik, hanem mélyen járó kutatásokból ered.”

 

J. Meurers, asztrofizikus:

„A természettudományos módszerek méréseken alapulnak, és csak addig érnek el, ameddig mérni lehet; ma azonban tudjuk, hogy a természetben vannak olyan összefüggések is, amelyek nem mérhetők, és biztos, hogy a mérhetetlen és minden mértéken felül álló Isten nem mérhető, és ennek következtében természettudományos mérési módszerekkel nem érhető el.” Muschalek, H.: Gottbekenntnisse moderner Naturforscher, Morus-Verlag, Berlin, 4.kiadás 1964, 296. o.

 

 

Richard Siebeck:

„A tudomány bevallotta, hogy sok mindent meg tud magyarázni az élettel kapcsolatban, de az életet magát képtelen megragadni.”

 

 

Louis Pasteur, mikrobiológus, kémikus:

 

1. „A tudomány közelebb viszi az embert Istenhez.”

2. „Minél tovább tanulmányozom a természetet, annál inkább elámulok a Teremtő művén.”

3. „A felületes tudomány elválaszt Istentől, de az elmélyült tudomány visszavezet hozzá.”

4. „Élő csak élőből jön létre”.

5. „A spontán képződés doktrínája soha többé fel nem támadhat az enyészetből, amelyben ez az egyszerű kísérlet taszította.” R. Vallery-Radot, 1920. The Life of Pasteur; franciából Mrs. R. L. Devonshire fordított. New York: Doubleday, 109. oldal.

6. “A hit Istenből indul ki, a tudomány viszont Istenhez érkezik meg.”

 

William Thomson / Lord Kelvin, matematikus, mérnök, fizikus:

1.  „Az intelligens és jóakaratú tervezés elsöprően szilárd bizonyítékai hevernek körülöttünk… Az ateista elképzelés olyannyira képtelen, hogy nem is tudom szavakba foglalni.”

2. „Az élet keletkezése a Földön egyáltalán nem függött kémiai vagy elektromos folyamatoktól, és a molekulák kristályozódási csoportosításától. Nekünk el kell fogadunk ezt a titkot és az élő szervezetek teremtésének csodáját.”

3. „Az élet eredetét illetően a tudomány… határozottan megerősíti a teremtő erőt.”

 

 

Benjamin Franklin, államférfi, fizikus, villámhárító feltalálója:

 

1. „Sohasem kételkedtem Isten jelenlétében, sohasem kételkedtem abban, hogy ő teremtette és gondviselésével Ő tartja fenn a világot.” Schaaffs, W.: Christus und die physikalische Forschung Evangelisationsveriag, Berghausen/Baden 3. kiadás 1969. 317. o.

2. “Hiszek az egy Istenben, a világegyetem teremtőjében. Hiszem, hogy gondviseléssel kormányozza a világmindenséget. Hiszem, hogy imádatra méltó, hogy a legszívesebben vett szolgálat amit adhatunk Neki, ha jót teszünk gyermekeivel.”

3. „Minél tovább élek, uraim, annál több bizonyítékot látok arra az igazságra, hogy Isten igenis beavatkozik az emberek ügyeibe. És ha egy veréb sem eshet le az ő tudta nélkül, vajon egy birodalom felemelkedhet-e nélküle?”

4. A sírjára saját maga írt egy verset, melyben sokoldalúsága (nyomdász is volt) megjelenik: „Itt nyugszik B. Franklin nyomdász teste, mint egy régi könyv (melynek csak a borítója maradt, szöveg és aranyozás nélkül), a férgek eledele. De a munka nem vész el, mert hite szerint még egyszer megjelenik majd, egy új és elegáns, javított és korrektúrázott kiadásban.”

5. „A vétkes cselekedetek nem azért károsak, mert tilosak, hanem azért tilosak, mert károsak.”

6. „Mindabból, amit eddig olvastam a kormányzás, az emberi élet és viselkedés történetéről, arra a következtetésre jutottam, hogy a nők viselkedése a legpontosabb barométer egy adott nemzet erkölcsiségének és erényességének a megállapításához. Amit azóta különböző nemzetekben megfigyeltem, megerősítette ezt az álláspontomat.”

 

Mihail Vasziljevics Lomonoszov:

1. „A Teremtő az emberi fajnak két könyvet adott: az egyikben fenségét jelentette ki, a másikban akaratát. Az első a látható világ, melyet Ő úgy teremtett, hogy az ember szemlélve az Ő teremtésében uralkodó nagyságot, szépséget és harmóniát, felismerhesse Isten mindenhatóságát. A második könyv a Szentírás.”

2. „A természet bizonyos értelemben evangélium, a teremtő erő, a bölcsesség és Isten hatalmának hangos örömhíre.” Örök kérdések. Kairosz Kiadó. 38. o.

 

 

Galileo Galilei:

„Az Úristen megjelenése a természet cselekvéseiben nem kevésbé méltó csodálatra, mint megjelenése a Szentírás isteni verseiben.” Örök kérdések. Kairosz Kiadó. 38. o.

“Rendet csak értelmes lény csinálhat. Márpedig a világmindenségben végtelen értelmesség, rendezettség nyilvánul meg. Ebből következik, hogy mindezt csak végtelenül bölcs Valaki hozhatta létre.”

 

Denis Diderot, materialista filozófus, a francia enciklopédia főszerkesztője:

„Egy pillangó szárnya, vagy egy szúnyog szeme elegendő ahhoz, hogy mindazokat megzavarja, akik kételkednek Isten létezésében.” Dr. Török Tibor Kossuth-díjas ny. egyetemi tanár: Természettudomány, világkép, világnézet, istenhit. 11. o.

  

Voltaire francia enciklopédista és még híresebb istentagadó:

„Nem tudom, hogy mit gondoljak a világról. Nem tudom elhinni, hogy van olyan óra, amelyiknek nincs készítője.” Dr. Török Tibor Kossuth-díjas ny. egyetemi tanár: Természettudomány, világkép, világnézet, istenhit. 11. o.

 

Peter W. Atkins fizikokémikus, vezető új ateista:

„Kezdetben nem volt semmi. Tökéletes semmi, nem csupán üres tér. Nem volt tér, idő sem volt, mivel ez az idő előtt volt. A mindenség puszta és üres volt.”

  Scintific American:

„Történelmi szempontból a felfúvódó modellnek valószínűleg az a legforradalmibb gondolata, hogy kimondja: a megfigyelhető világegyetem anyaga és energiája úgyszólván a semmiből jött létre. Ez a megállapítás éles ellentétben áll a tudomány évszázados hagyományával, amely szerint azt hittük, hogy semmi sem jöhet létre a semmiből.”

 

Lev Tolsztoj:

„Az emberek csak akkor nem hisznek Istenben, ha egy hazugságban hisznek, amelyet Istenként tisztelnek.”

 

 

Heinrich Vogt csillagász és asztrofizikus:

„Hogy mi volt az idő kezdete előtt – az nem tartozik a természettudományos kutatáshoz. A természettudományok hozzáférhető tér-idő világa beletorkollik egy tér-idő nélküli birodalomba, melyet az ember ésszerűen nem foghat fel, és amely számára, mint kutatónak, kikutathatatlan, isteni titok marad.”

 

Milan Machovec, marxista:

„Vannak, olyan helyzetek életünkben, amikor a marxizmus jelenlegi tanítása nem nyújt biztos eligazodást. Én még nem találkoztam egyetlen marxistával sem, aki halálos ágyán a Tőkét olvasta volna.”

 

Alexis Carrel, Nobel-díjas orvos:

„Nem szégyenletesebb dolog imádkozni, mint inni vagy lélegezni. Az embernek éppen úgy szüksége van Istenre, mint vízre vagy oxigénre. Az imádság hatása a szellemre és az emberi testre éppoly könnyen bizonyítható, mint a mirigyek kiválasztó tevékenysége. Eredményei lemérhetők a fizikai energia növekedésében, az értelem frissességében, az alapvető valóságok jobb megismerésében.”

 

 

Olever Wendell Holmes, amerikai főbíró:

„Jó, ha az ember lakásában van tudomány a második emeleten, feltéve, hogy a földszinten a józanész lakozik.

A józanész pedig azt diktálja, ha valaki az igazságot keresi, minden lehetséges megoldást figyelembe kell vennie, még a természetfelettit is, vagyis azt a magyarázatot, amely túlmutat a tudomány által egzakt módon bizonyítható határokon.”

 

 

Patrick Forterre professzor, genetikus és mikrobiológus:

„Nem tudok róla, hogy a DNS eredetére vonatkozóan ma létezne olyan elmélet, amely minden tekintetben meggyőző lenne.” Nature, 2006. január 16. 130. o.

 

 

Sagan Carl, ateista-agnosztikus- csillagász:

„Egyetlen egy sejt annyi információt tartalmaz, mint 10 millió könyv.” Carl Sagan, Encyclopedia Britannica. 1974.

 

Dembski William Albert matematikus, filozófus:

„A természetes folyamatok képesek komplex, már létező információt átadni, de azok nem képesek információt létrehozni. Tehát a bonyolult információ létezése feltételez egy értelmes erőforrást. Mivel a genetikai információ is ilyen, ezért biztos, hogy létezésének értelmes oka van. Ez annak a bizonyítéka, hogy a hátterében bizonyos intelligencia van.” Dembski: Intelligent Design as a Theory Information. 1997.

 

 

Meyer Stephen geofizikus, filozófus:

„A XIX. században a tudósok két alapvető összetevőt/kategóriát ismertek – az anyagot és az energiát. A XX. században felismerték a harmadikat, az információt. A biológiai információ elemezése során, az a felismerés erősödik, hogy a DNS az elmének, vagyis a Magasabb Intelligenciának a valós bizonyítéka. Ezt csak az intelligens tervezés alapján lehet megmagyarázni.”

„Az információ keletkezésének természetes okai ismeretlenek. Azt nem lehet megmagyarázni materialista világnézet alapján – ez nem természetes kiválasztódás, nem önszervezési folyamat, és nem a véletlen műve.”

„Mi csak egyetlen olyan forrást ismerünk, amely képes információt létrehozni – az elmét. Az, hogy a DNS információt tartalmaz, arra a következésre juthatunk, hogy az egy tervezés eredménye, és a történelmi tudományok nézete szerint ez a következtetés logikus és természetes.

A sejt tanulmányozása alapján, amely információval telített rendszert képez, megérthetjük, hogy ilyen rendszer létrehozásában döntő szerepe volt az elmének… Erősödik annak a megértése, hogy a DNS molekula egy olyan bizonyíték, mely alapján elfogadhatjuk a Magasabb Intelligencia létezését.”

„A DNS-ben található információ, az élővilág intelligens teremtőjére utal, mert ez az információ, a számítógépes programokra és az emberi nyelvre hasonlít.”

„A DNS ugyan olyan tulajdonsággal, információs tartalommal rendelkezik, mint a számítógépes programok és a természetes nyelven leírt szövegek, melyek az elme produktumai.” Meyer Stephen: The Return of the God Hypothesis. Seattle, Discovery Institute Center for the Renewal of Science and Culture. 1998.

 

Viland Karl, biológus:

„A DNS-ben tárolt információ olyan, mint recept, vagy utasítások sorozata bizonyos tárgyak előállítására.” 

„Az egysejtű szervezet nem tartalmaz „algoritmus/utasításokat” a szem, fül, vér, agy, bőr stb. felépítésére. Ahhoz, hogy az ember az egysejtű utódja legyen, léteznie kell egy mechanizmusnak, mely képes új információt előállítani. Az evolucionisták a természetes kiválasztódást úgy magasztalják, mintha az egy teremtő istenség lenne. A valóság pedig az, hogy a természetes kiválasztódás önmagában csak megszabadulni képes az információtól. Ezért azok számára, akik hisznek az evolúcióban, csak egy lehetőség marad, a genetikai másolási hibák – a mutáció.” … „De a mutáció csak az információ elvesztéséhez vagy degradálásához vezethet. A megfigyelések azt bizonyítják, hogy egy rendszerben a mutációk egyáltalán nem képesek új információt létrehozni.”

„… a természetes kiválasztódás csak a már a génekben tárolt információra képes hatni, de nem képes új információt létrehozni.” Stones and Bones, Powerfull evidence against evolution, CSF, 1994

 

 

John Lennox, matematika professzor, Oxford:

„Az a tény, hogy vannak tudósok, akik harcban állnak Istennel, nem jelenti azt, hogy maga a tudomány áll harcban Istennel. Például egyes zenészek harcos ateisták, de ebből nem következik az, hogy maga a zene áll harcban Istennel. A lényeg így fejezhető ki: egyes tudósok állításai nem szükségképpen a tudomány állításai.” Lennox: A tudomány valóban eltemette Istent? Evangéliumi Kiadó.

Még több John Lennox idézet: honlapja.

Lennox: A tudomány valóban eltemette Istent? 1.

Lennox: A tudomány valóban eltemette Istent? 2.

Lennox: A tudomány valóban eltemette Istent? 3.

 

 

Ernest Rutherford:

„Azok az emberek, akik nem tudományos munkát végeznek, abban a félreértésben élnek, hogy a tudósnak széles körű ismeretei következtében vallástalannak kell lennie; ellenkezőleg, a mi munkánk közelebb visz bennünket Istenhez.”

 

Robert Millikan, Nobel díjas fizikus:

“… az első korty a tudomány kelyhéből ateistává tehet valakit, de a kehely alján ott várakozik az Isten.”

“Az én vizsgálódásaim szerint… a vallás és a tudomány az a két nagy erőpár, mely az emberiséget felfelé vitte és még most is viszi. És mindkettő szükségszerűen rokon.”

 

Friedrich Wilhelm Herschel:

„Minél fejlettebb a tudomány, annál nehezebb elvetni egy teremtő és egy mindenható bölcsesség örök létezésének nyilvánvalóságát.”

 

Sir Fred Hoyle professzor:

„Annak a valószínűsége, hogy élettelen anyagból egy élő sejt alakuljon ki, kisebb, mint annak a valószínűsége, hogy egy orkán végigsöpör egy roncstelepen, és összeállít egy működőképes Boeing 747-es repülőgépet.”

“A gondolat, hogy … egy élő sejt működési programja véletlenszerűen fejlődött ki, nyilvánvalóan nagyfokú képtelenség.”

„Ahhoz, hogy élet létezhessen a földön, kellő mennyiségű szénre van szükség. A szén három hélium-atommag, vagy egy hélium-atommag és egy berillium-atommag egyesülése (fúziója) által keletkezik. Sir Fred Hoyle, a kiváló matematikus és csillagász azt találta, hogy ahhoz, hogy ez megtörténjen, az atommagok alapállapotának energiaszintjeit pontosan össze kell hangolni. Ezt a jelenséget rezonanciának hívják. Ha az eltérés 1 százaléknál nagyobb lenne bármely irányban, az univerzumban nem maradhatna fenn az élet. Hoyle később bevallotta, hogy semmi sem rendítette meg annyira ateizmusát, mint ez a felfedezés. Már az összehangoltságnak ez a foka elég volt ahhoz, hogy meggyőzze, úgy tűnik, „mintha egy felsőbb rendű elme babrált volna a fizikával, valamint a kémiával és biológiával”, és hogy „a természetben nincsenek vakerők, amelyekről érdemes lenne beszélni”.” Annual Reviews of Astronomy and Astrophysics [Csillagászati és asztrofizikai szemle], 20. 1982, p.16

Fred Hoyle angol csillagász a következő megjegyzést fűzi ahhoz a bizonyos ősleveshez, melyből az evolúciós gondolkodásmód szerint az életnek ki kellett fejlődnie: “Nem tudom, meddig tart még, míg a csillagászok általánosan felismerik, hogy kombinatorikus szintézis révén a földi élet alapját képező sok ezer biomolekula közül egyetlen egy sem jöhetett volna létre természetes folyamatok által. A csillagászoknak nem kis fáradságukba fog kerülni ennek a megértése, mert a biológusok biztosítani fogják őket, hogy nem így van, miután a biológusokat megint mások már biztosították, hogy nem így van. Ezek a »mások« olyan személyek egy csoportja, akik egészen nyíltan hisznek a matematikai csodákban. Azt a hitet képviselik, hogy – a szokványos fizikán kívül – létezik a természetben egy rejtett törvény, mely csodákat visz végbe.”

“Nem volt ősleves, sem ezen a bolygón, sem másikon, és ha az élet nem véletlenül jött létre, akkor céltudatos intelligencia van mögötte”. Fred Hoyle, Chandra Wickramasinghe, Evolution from Space, New York, Simon & Schuster, 1984, s. p.176 (148.) 

“Ha valaki következetesen és egyenesen halad ebben a kérdésben, anélkül, hogy eltérítené a félelem a tudomány művelőinek haragjától, az arra a következtetésre jut, hogy biológiai anyagok csodálatos elrendezése szükségszerűen intelligens tervezés eredménye. Semmi más lehetőségre nem voltam képes gondolni.” Fred Hoyle, Chandra Wickramasinghe, Evolution from Space, New York, Simon & Schuster, 1984, s. p.176 (148.) 

A Science Magazine hasábjain 2015. március 27-én egy nemzetközi csoport több magyar kutató részvételével egy tanulmányt tett közé, amely újabb részleteket szolgáltat azzal kapcsolatban, hogy világegyetemünk mennyire finoman az élet hordozására hangolt. A legtöbben úgy emlékszünk az atommag két elemi részecskéjére, a protonra és a neutronra, mint amelyek tömege megegyezik. De ez nem így van.

A neutron ugyanis 0,14%-alékkal nehezebb a protonnál a két részecske átlagtömegére vetítve. Ez a különbség és a különbségnek ez a mértéke pedig alapvetően szükséges világegyetemünkben, egy kicsiny eltérés is egészen más világegyetemet eredményezne. A kutatók megállapították, ha a tömegek közötti különbség ennek a harmada lenne, kb. 0,05%, akkor alapvetően csak neutronok lennének, ha a különbség lényegesen nagyobb lenne, akkor pedig sokkal kevesebb neutron lenne. Az előbbi esetén nem lenne elég hidrogén a csillagokban az energiatermeléshez, az utóbbi esetben, pedig sokkal nehezebb lenne a hidrogén égése és nehezebb elemek létrejötte a csillagokban. Összefoglalva, ha a két elemi részecske tömegének különbsége a tömegük egy ezrelékével eltérne, akkor a világegyetem valószínűleg élet nélkül lenne.

Fred Hoyle Nobel-díjas matematikus, csillagász:

„Ez az energia szint, amely az ilyen nagy mennyiségű szén előállításához szükséges, statisztikailag nagyon valószínűtlen tartományba esik, ha azt a szén energia szintjeinek rendszerében nézzük.” Hoyle később ezt írta:

Nem azt mondanád magadnak: „valami szuper-számító értelemnek kellett megtervezni a szénatom tulajdonságait, mert annak az esélye egészen kicsiny, hogy találsz egy ilyen atomot, amelyet a természet vak erői hoztak létre. A tények józan ésszel való értelmezése azt sugallja, hogy ez a szuper intellektuális értelem babrálta meg a fizikát, valamint a kémiát és a biológiát, és hogy nincsenek olyan vak erők a természetben, amelyek szót érdemelnének. A tényekből kiszámítható számok számomra annyira elsöprőnek tűnnek, hogy a következtetés szinte nem is kérdéses.”

Még több Fred Hoyle számítás: Az evolúció valószínűsége. 

Willam Paley (1743‐1805) 1802‐ben írt, klasszikus Természetes Teológiájában összegezte a tudósok nézőpontját. Azzal érvelt, hogy az élővilágban látható gondosan tervezett struktúrák világosan a Tervezőre mutatnak. Ha látunk egy órát, tudjuk, hogy van tervezője és készítője, bolondság lenne azt állítani, hogy önmagától jött létre. Ez a „tervezési érv”. Mindannyian a természet világához tartozunk, és fejünk felett, éjszaka a csillagok univerzuma látható. Figyelmen kívül hagyhatjuk, vagy kinevethetjük, ami van, esetleg mondhatjuk azt is, hogy önmagától jött létre, de a gúnyolódásunk nem változtatja meg a helyzet valóságát. *Fred Hoyle, korunk vezető ateista tudósa írta, hogy noha nem nehéz megcáfolni a darwinizmust, amit Paley mondott, az minden valószínűség szerint megválaszolhatatlannak tűnik. (Fred Hoyle és Chandra Wrickramasinghe, Evolution from Space, 1981, p. 96)4 .

Az Archeopteryx leleplezése (1985). Habár soha nem találtak egyetlen fajok közti „hiányzó láncszemet” (amely félig az egyik, félig a másik faj tagja lenne), egyszer felfedeztek valami ehhez hasonlót. Ahogy korábban említettük, 1861‐ben egy fosszilizálódott tollat találtak a Solnhofen‐i mészkőüledékben, Németországban (közel Eichstatt‐hoz). Ez értékes felfedezésnek minősült, mivel, a jelentés szerint, egy késő Jura kori rétegből származott, és nem gondolták, hogy akkoriban madarak éltek volna. Hamarosan egy másik fosszíliát kínáltak eladásra (és mindig ugyanazon kőfejtő tulajdonosa). Egy madár volt, tollakkal, nyak és fej nélkül. A British Museum sokat fizetett érte. Aztán 1877‐ben egy újabb madarat kínáltak eladásra, és úgy látszott, mintha piciny dinoszauruszfeje lenne. 1985‐ben hat vezető tudós, köztük Fred Hoyle vizsgálták meg a fosszíliát, és megállapították, hogy csalásról van szó. Forrás: Evolution Cruncher

 

 

 

Sir Fred Hoyle, csillagász, és Chandra Wickramasinghe asztrofizikus:

„Nem számít, milyen nagy a figyelembe vett környezet, az élet nem kezdődhetett véletlenül. Shakespeare műveit nem reprodukálhatják írógépet véletlenszerűen ütögető majmok, azon egyszerű oknál fogva, hogy a megfigyelhető világegyetem nem elég nagy ahhoz, hogy tartalmazza a szükséges majomsereget, a szükséges írógépeket és persze a szükséges papírkosarakat, amelyek ahhoz kellenek, hogy beléjük dobják a sikertelen próbálkozásokat.

Ugyanez érvényes az élő anyagra.

Annak valószínűsége, hogy az élet spontán módon kialakuljon az élettelen anyagból, 1:n, ahol n egy irdatlan nagy szám, amelynek végén 40.000 nulla áll – elég nagy szám ahhoz, hogy eltemesse Darwint az egész evolúcióselméletet. Nincs ősleves – sem ezen a bolygón, sem máshol -, és ha az élet nem véletlenszerűen kezdődött, akkor szükségképpen egy céltudatos intelligencia alkotása.” Fred Hoyle, Chandra Wickramasinghe, Evolution from Space, New York, Simon & Schuster, 1984, p.176 Cosmic Life Force [Kozmikus életerő] című könyvük utolsó fejezetét Dent, London. 1988.

 

Robert Jastrow:

1. „A tudósoknak nincs bizonyítékuk arra, hogy az élet nem a teremtés eredménye, azonban a hivatásuk természetéből fakadóan olyan magyarázatokat keresnek az élet eredetére, amelyek a természeti törvények határain belül helyezkednek el. A következő kérdéseket teszik fel maguknak: “Hogyan jelent meg az élet az élettelen anyagból? És mennyi a valószínűsége ennek az eseménynek?” És bosszúságukra nincs egyértelmű válaszuk, mivel a kémikusoknak soha nem sikerült megismételni azokat a természeti tapasztalatokat, hogy élet született az élettelen anyagból. A tudósok nem tudják, hogy történt, továbbá a megtörténésének valószínűségével sincsenek tisztában. Lehet, hogy a valószínűség nagyon kicsi, és az élet bármely bolygón való megjelenése egy csodálatosan kis valószínűségű esemény. Lehet, hogy a földi élet egyedülálló ebben az univerzumban. Semmilyen tudományos bizonyíték nem zárja ki ennek a lehetőségét.”

2. „A teológusok mindig is hitték a Biblia szavait. Azonban mi, tudósok, nem vártuk volna, hogy arra találnánk bizonyítékot, hogy a kezdet egyik pillanatról a másikra következett volna be, mert mindeddig olyan rendkívüli sikereket értünk el abban, hogy a hatás-kölcsönhatás folyamatát nyomon kövessük visszafelé. (…) Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a tudomány sohasem lesz képes arra, hogy félrevonja a függönyt a teremtés titka elől. A tudós számára, aki az ész hatalmába vetett hitből élt, ez az egész história úgy végződik, mint valami rossz álom: megmászta a tudatlanság hegyeit. Már éppen ott tart, hogy felérjen a legmagasabb csúcsra, és ahogy végre sikerül az utolsó sziklafalon is felküzdenie magát, egy csapat teológus köszönti, akik már évszázadok óta ott csücsülnek.”

 

Harun Yahya

1. „Amikor Darwin elképzeléseit előterjesztette, a genetika, mikrobiológia és a biokémia tudománya még nem létezett. Ha ezeket a tudományokat már Darwin előtt is felfedezték volna, akkor ő maga is könnyedén belátta volna, hogy elmélete teljesen tudománytalan, és a továbbiakban meg sem kísérelt volna ilyen alaptalan kijelentésekkel előállni. A fajokat meghatározó információ már ott van a génekben, és teljesen lehetetlen, hogy a természetes kiválasztódás során, a gének megváltozásával jöjjenek létre új fajok.”

2. „A modern tudományos felfedezések azt bizonyítják, hogy az elterjedt hit, mely szerint a darwinizmusnak köze lenne a tudományhoz, igencsak hibás. A tudományos bizonyítékok teljes mértékben cáfolják a darwinizmust, és azt fedik fel, hogy létezésünk forrása nem az evolúció, hanem a teremtés.”

3. „Ha az evolúciós elmélet egyetlen pontjáról is bebizonyosodik, hogy lehetetlen, az elegendő bizonyíték arra, hogy az egész elmélet teljesen hamis és érvénytelen. Például ha bebizonyítjuk, hogy a fehérjék véletlenszerű kialakulása nem lehetséges, azzal cáfoljuk az evolúció összes ez után következő lépését. Ezután már teljesen értelmetlen összeszedni néhány emberi és majomkoponyát, és feltételezéseket gyártani róluk.”

 

Nikolausz Kopernikusz, a modern csillagászat megalkotója:

„Ki ne csodálhatná minden dolgok alkotómesterét, akiben nyugszik a legfőbb boldogság és minden jó.”

 

Max Planck:

1. „Bárki, aki valaha is komolyabb tudományos munkát végzett, rájött, hogy a tudomány templomába vezető ajtó fölött ezek a szavak állnak kőbe vésve: Hinned kell. Olyan követelmény ez, amely nélkül egyetlen tudós sem lehet meg.”

2. „A hívők számára Isten van a kezdetben, a fizikusok számára Ő van minden megfontolás végén.”

3. „A tudomány nem képes megoldani a természet végső rejtélyeit. Azért nem képes, mert mi is a természet részei vagyunk, s ezzel részei vagyunk annak a rejtélynek is, amelyet megoldunk.”

4. „Bárhová nézünk sohasem találunk ellentmondást a tudomány és a vallás között inkább teljes összhangot minden lényeges pontban.”

 

Matthew F. Maury, csillagász, történész, oceanográfus, meteorológus, térképész:

1. „A Biblia minden érintett területen hiteles.”

2. „A Biblia is igaz és a tudomány is igaz, ezért ha helyesen olvassuk – mindegyik a másik igazságát bizonyítja.”

 

Bernath Heisenberg, a kvantummechanika társfelfedezője:

„Engem nem érdekelt Isten léte, de munkám során találkoztam vele.”

 

James Clerk Maxwell, matematikus, fizikus:

1. Maxwell cambridge-i Cavendish Laboratórium ajtaján a Biblia, (Zsoltárok könyve 111.) alapján ez állt: „Nagyok az Úr tettei, kikutathatják, akiknek csak kedvük telik benne.” 

2. Imája: „Mindenható Isten, aki saját képedre teremtetted az embert… taníts meg minden a kezed munkájának tanulmányozására.”

 

Joule, James Prescott, angol fizikus:

„Isten akaratának ismerete és a neki való engedelmesség után a következő célom az, hogy megtudjak valamit bölcsességének, hatalmának és jóságának sajátosságairól, amint arról kezének munkája tanúskodik.”

 

Walter Heitler:

„Az ellentmondás (tudomány és hit között) szóba sem jöhet. Ami a tudományból újra meg újra következik, világos jelzés Isten tevékenységére, amely olyan erősen érzékelhető, hogy Kepler ezt merészelte mondani: csaknem kezével érintette Istent a világegyetemben.”

 

 

Hubert P. Yockey:

„Mivel a tudománynak halvány sejtelme sincs arról, hogyan keletkezett az élet a földön, (…) az lenne a tisztességes, ha ezt a tudósok beismernék, a szponzorok és a nyilvánosság előtt. Az ex chatedra nyilatkozó vezető tudósoknak fel kellene hagyni azzal, hogy kizárólag hiten alapuló állításokkal polarizálják a diákok és a fiatal, produktív tudósok értelmét.”

 

J.W.N. Sullivan, matematikus:

„Az a feltevés, hogy az élet élettelen anyagból keletkezett, jelenleg csupán hittétel.”

 

Edwin Conklin, biológus:

„Annak a valószínűsége, hogy az élet véletlenül keletkezett, körülbelül annyi, mint annak valószínűsége, hogy egy nyomda felrobbanásakor egy teljes terjedelmű szótár jön létre.”

 

Alexandre Meinesz, biológia professzor:

„Egyetlen megfigyelés vagy kísérlet sem szolgált bizonyítékul arra a hipotézisre, hogy a földön az élet spontán jelent meg egy őslevesben, és nincs semmilyen új kimagasló tudományos ismeret, amely ebbe az irányba mutatna.” How Life Began-Evolution’s Three Geneses, by Alexandre Meinesz, translated by Daniel Simberloff, 2008. 30-33, 45. o.

 

Soren Lovtrup:

„Hiszem, hogy egy nap a Darwini mítoszt a tudomány történetének legnagyobb csalásai közé fogják sorolni.”

 

Dr. Ravi Zacharias:

„A logika törvényeinek vonatkoznia kell a valóság tényeire, különben akár bolondok házában is élhetnénk.”

 

Keith Ward:

„Azok többsége számára, akik mélyen elmélkedtek és írtak az univerzum eredetéről és természetéről, úgy tűnt, hogy az túlmutat önmagán, egy olyan forrásra, amely nem fizikai, és amely nagy intelligenciával és energiával rendelkezik. Csaknem az összes nagy klasszikus filozófus – Platón, Arisztotelész, Descartes, Leibniz, Spinoza, Kant, Hegel, Locke, Berkely – az univerzum eredetét egy transzcendens realitásban látták. Erről a realitásról eltérő elképzeléseik voltak, és különbözőképpen közelítették meg, de mindnyájan nyilvánvalónak tekintették, hogy az univerzum nem önmagyarázó, tehát rajta kívül álló magyarázatot igényel.” John C. Lennox: A tudomány valóban eltemette Istent? 63. o.

 

Arno Penzias, Nobel-díjas fizikus:

„A csillagászat elvezet minket egy egyszeri eseményhez, egy olyan univerzumhoz, amely a semmiből teremtetett, és amely nagyon kényes egyensúlyi állapotban van, amely biztosítja az élethez szükséges megfelelő feltételeket, és amely egy precíz (mondhatni ’természetfölötti’) terven alapul.” John C. Lennox: A tudomány valóban eltemette Istent? 63. o.

 

Freeman Dyson, fizikus:

„Ha kitekintünk az univerzumba, és felismerjük azt a sok fizikai és csillagászati véletlent, amelyek összejátszottak a javunkra, úgy tűnik, hogy az univerzumnak valamilyen értelemben tudnia kellett, hogy jövünk”. Energy in the Universe  (Energia az univerzumban) Scientific American, 224, 1971, 50. o.

 

 

Paul Davies, fizikus:

1. „A tudós világnézete – a leginkább ateista tudósé is – lényegében monoteista. A tudósok hitcikkelyként fogadják el a hitet, hogy az univerzum értelmes módon rendezett. Az a helyzet, hogy nem lehet senki tudós anélkül, hogy ebben a két dologban hinne. Ha egy tudós nem gondolná, hogy van rendezettség a természetben, nem törné magát, hogy megismerje, hiszen nem lenne mit felfedezni. Ha nem hinné, hogy a rend értelmes, feladná a kutatást, hiszen a kutatásnak semmi értelme, ha az emberek nem juthatnak megértésre. De a tudósok hittel elfogadják, hogy a világegyetem rendezett, és hogy – részben legalábbis – megérthető az emberek számára; és ez az, ami az egész tudományos vállalkozás alapja.”

2. „Magam a tudósok azon csoportjához tatozom, akik ha nem is osztják a hagyományos vallás tanait, mindazáltal tagadják, hogy a Világegyetem a vak-véletlen céltalan terméke. Tudományos munkásságom során mindinkább arra a felismerésre jutottam, hogy a fizikai valóság, olyan bámulatos találékonysággal épül fel, amelyet nem tudok puszta tényként elfogadni. Kell lennie, nekem úgy tetszik, valami mélyebb magyarázatnak. Hogy aztán Istennek hívja-e ezt valaki, meghatározás és ízlés dolga.” Paul Davies: Isten gondolatai. Egy racionális világ tudományos magyarázata. Kulturtrade, 1995. 10. o.

3. „Nem tudom elhinni, hogy az univerzumban való létezésünk csupán a sors különös fintora, egy furcsa véletlen az univerzum történetében, egy véletlen felvillanás a nagy kozmikus drámában. … Valaki bizonyosan akarta, hogy itt legyünk”. The Mind of God [Isten elméje], London, Simon and Schuster, 1992, 232. o.

Davies nyilván azt sugallja, hogy az univerzum mögött van egy Elme, akinek terve volt az emberekkel, amikor megteremtette az univerzumot. Vajon Dyson és Davies miért gondolja ezt? Vajon magában az univerzumban van-e valamilyen jel, amelynek alapján azt gondolhatjuk, hogy mi emberek fontosak vagyunk? Igen, van. Az első ilyen nyomravezető jel: Az univerzum értelemmel való felfoghatósága.

Bármennyire is vitatjuk a tudományos módszer lényegét, a módszer alapját illetően nincs kétség: ez az univerzum felfoghatósága. Albert Einsteint az ezen való csodálkozás késztette a híres megjegyzésre: „A legfelfoghatatlanabb dolog a világegyetemben az, hogy emberi ésszel felfogható”. „Das Unverständliche am Universum ist im Grunde, dass wir es verstehen” [Az univerzumban az a legérthetetlenebb, hogy megérthető.]

 

dr. Duane T. Gish, Kalifornia Egyetem, Biokémiai Egyetem, Berkeley:

1. „Mint tudós, hiszem, hogy meg kell vizsgálnunk minden bizonyítékot és tényt, mielőtt bármilyen következtetésre jutnánk bármely adott tárggyal kapcsolatban.”

2. „Az igen összetett állatok milliárdjai …trilobiták, brachiopodák, korállok, férgek, medúzák, stb. mind hirtelen jelennek meg az alacsonyabb életformákból történő fokozatos fejlődésre utaló jel nélkül.”

3. „Darwin úgy említette a zsiráfot, mint a természetes kiválasztódás kiemelkedő példáját… Nincs azonban semmilyen bizonyíték, hogy az őslénykövület maradványokban, vagy máshol, hogy rövid nyakú zsiráfok egyáltalán léteztek volna. Darwin nem ismerte fel, hogy az utódok testjellemzőit a szülők genetikai anyaga, vagy a gének DNS tényezői határozzák meg és nem a nyak nyújtása vagy bármely más testgyakorlat.”

4. „Még az olyan viszonylag egyszerű kémiai vegyületek, mint pl.: az aminosavak az UV fény vagy elektromos kisülés hatására bekövetkező lebomlási sebessége messze meghaladja a képződési sebességet. Számottevő mennyiség egyáltalán nem képződhet.”

5. „Ezeknek az aminosavaknak, hogy egy 50 aminosavat tartalmazó protein képződjön véletlenül 1/10⁶⁵ lenne.

100 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000

000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 az egyhez.”

6. „Még a legegyszerűbb sejt is több ezer különböző fajtaproteint, minden egyes proteinből több milliárdot, ráadásul az összes DNS-t, RNS-t és más nagyon összetett molekulát tartalmaz, sok bonyolult szerkezettel együtt, hihetetlenül bonyolult rendszerbe rendezve.” Az idézetek Gish, a Kalifornia Egyetemen (Davis) elhangzott előadásából származnak. Bővebben: Az evolúciós agymosás – Evangéliumi Kiadó.

 

Henry Miller, író:

„A világot nem kell rendbe tennünk, a világ maga a rend. A mi feladatunk, hogy e renddel összhangban éljünk.”

 

Dr. Jonathan Wells, mikrobiológus:

1. „Az 1980-as években Carl R. Woese, az Illinois Urbana Egyetem mikrobiológusa először használta a 18s rRNS molekulát arra, hogy a segítségével felrajzolja az élővilág mindent felölelő családfáját, és meghatározza minden élőlény közös ősét. Próbálkozásai az 1990-es évek vége felé komoly problémákban ütköztek. „Amikor a tudósok vizsgálni kezdték a különböző szervezetek génjeit – írják tanulmányukban James A. Lake, Ravi, Jain és Maria A. Rivera, a Kalifornia – Los Angeles Egyetem molekuláris biológusai -, kiderült, hogy eredményeik ellentmondanak az élővilág fájával kapcsolatos korábbi rRNS – vizsgálatok alapján megrajzolt modellnek.” Hervé Philipe és Patrick Forterre francia biológusok szerint „minél több szekvenciát térképezünk fel, annál világosabbá válik, hogy a fehérje alapú törzsfák többségükben ugyanúgy ellentmondonak egymásnak, mint az rRNS alapján készült törzsfának”.¹³

Woese 1998-ban azt írta, hogy „a fehérjék alapján készült egyedi fejlődéstörténeti ábrák nem rajzolják ki az élőlények egységes családfáját”. Woese arra a következtetésre jutott, hogy az egyszerűbb szerveztek génjeik és fehérjéik nagy részét nem a darwini módosulásokkal történő leszármazás útján szerezték, hanem más élőlényektől, ún. „horizontális géntranfer” útján. „Az egyetemes közös ős – írja Woese – nem egy konkrét élőlény, hanem komplex molekulák összessége, egyfajta ősleves, amelyből különféle sejtek jelentek meg, egymástól függetlenül.”¹⁴

Darwinizmus és intelligens tervezettség. 59.o. Az idézetek innen származnak: 13. Lake, James A. – Jain, Ravi – Rivera, Maria C.: Mix and Match in the Triee of Life, Science 1999/283. 2027-2028. Philipe, Hervé-Forterre, Patrick: The Roting of the Universal Triee of Life is Not Reliable. Journal of Molecular Evolution 1999/49. 509-523. 14. Woese, Carl: The universal ancestor. Proceedings of the national Academy of Sciences USA 95. 1998. 6854-6859.

2. „A tudományos életben ma már köztudott, hogy a darwini elmélet több tartópillére vagy hamis, vagy pedig félrevezető. A biológia-tankönyvek azonban még mindig az evolúcióelméletet bizonyító tényként közlik őket.” Darwinizmus és intelligens tervezettség.

3. „A molekuláris biológia alapján nem sikerült összefüggő evolúciós fát rajzolni; minél több molekulát vizsgálnak meg a tudósok, a fa annál zavarosabbá válik.” Darwinizmus és intelligens tervezettség. 51. o.

4. „…a fő állattörzsek molekuláris fejlődéstörténeti családfája teljesen kusza. Amikor pedig a biológusok a darwini életfa törzsét és gyökerét molekulás segítségével akarják megrajzolni a kuszaság csak fokozódik.” Darwinizmus és intelligens tervezettség. 58. o.

 

Kenneth D. Rose, biológus:

„Továbbra is lényeges ellentmondások mutatkoznak” az alaktani és a molekuláris adatok között.

 

Friedrich Dürrenmatt:

„A tudomány birodalmában nincs megbotránkoztatóbb a csodánál.”

 

Németh László:

„Mi, tudósok, egyben hasonlítunk a teológusokhoz. Mi is Isten nagy könyvét olvassuk, a természetet.”

 

Freeman Dyson, fizikus az „antropológiai elvről”:

„Az a feladatunk, hogy bizonyos téziseket fogalmazzunk a Világegyetem keletkezésének értelméről és céljáról. Vagy is az a célunk, hogy elolvassuk az Isten gondolatait.” Freeman D. Infinite in All Directions, New York, Harper and Row, 1988.

 

Greenstein George, csillagász:

„Amikor megismerjük a bizonyítékokat, akkor az a gondolat támad, hogy egy természetfeletti erő van a Világegyetem keletkezése mögött. Lehetséges, hogy akaratunk ellenére hirtelen rátaláltunk annak a tudományos bizonyítékára, hogy létezik egy Felsőbb Elme? Nem-e az Isten ilyen ügyesen és átgondoltan a Világegyetemet nekünk teremtette?” Greenstein G. The Symbiotic Universe, New York: William Morrow, 1988.

 

Griffith Robert, аmerikai matematikus /matematikai fizikus:

„Ha egy vitához egy ateistát akarunk találni, akkor az Egyetemünk Filozófiai Karán kell őket keresni, mivel a fizikusok között ateistákat már nem találunk.”

 

Harrison Edward, kozmológus:

„Isten létezésének kozmológiai bizonyítása megfelel a Paley-féle megújult és tökéletesebb koncepciójának. A Világegyetem tökéletes harmóniája – Isten tervének direkt bizonyításának az alapja. Választhatunk: vagy vak eset, amely végtelen számú világegyetemek létezését feltételez, vagy tervezés, amikor csak egy Világegyetemre van szükség… Amikor ezt a tudósok beismerik, akkor elfogadják a teológiai koncepciót – az értelmes tervezést.”

 

Corner E. J., botanikus professzor, Cambridge Egyetem:

„A tankönyvek szerzői becsapják az embereket, amikor demonstrálják a növények bonyolultabb és bonyolultabb sorozatát, hogy igazolhassák az evolúciót.” E. J. H. Corner, “Evolution”, in Contemporary Botanical Thought, Chicago: Quadrangle Books, 1961.  https://www.facebook.com/hu.jelek.7

 

Prof. Dr. Werner Gitt, informatikus:

1. „A kódolt programmal rendelkező biológiai sejt olyan rendkívüli bonyolultságú és teljesítőképességű mechanizmus, hogy az információelmélet mai állásából tekintve, véletlenül semmiképpen nem állhatott elő.” Logosz vagy káosz Evangéliumi kiadó 26-27. o.

2. „Az evolúcióelméletről saját szakterületem, az informatika, szilárd alaptételei nyomán alkottam a következő ítéletet: ez a modell nemcsak néhány részletében, hanem alapjában is téves. Az élet lényege a sejtekben lévő információ. Az információ viszont nem anyagi jelenség, hanem akarat és intelligencia által létrejött szellem mennyiség.” Gyakran feltett kérdések 134. o. Evangéliumi Kiadó.

 3. „A gyakorlat azt mutatta, hogy az információ keletkezéséhez szükség van egy elme kreativitására és megfelelő akaratra… Egyetlen természeti törvény, folyamat vagy eset sem létezik, amely által az anyagból információ keletkezne.” Kezdetben volt az információ, Evangéliumi Kiadó, 2004.

4. „Az összes evolúciós nézet alapvető tévedése az élőlényekben lévő információ eredete. Azt sohasem mutatták ki, hogy egy kódrendszer és szemantikai információ magát egy anyagi közegben eredeztetné, és az információs tantételek azt vetítik előre, hogy ez soha nem is lesz lehetséges. Ennélfogva az élet pusztán anyagi eredete eleve kizárható.” Kezdetben volt az információ, Evangéliumi Kiadó, 2004.

5. „A tudomány kijelentési területének megvannak a maga határai, amit sajnos gyakran figyelmen kívül hagynak. A megismerés és a magyarázat lehetőségei csak addig terjednek, ameddig a materiális világ folyamatai mérhetők. Ahol azonban ezeket már sem megmérni, sem számokban kifejezni nem lehet, ott ezek a tudományok számokban már semmit sem tudnak megmagyarázni. Ezért a természettudomány nem lépheti át a számára kiszabott határokat, mert különben megszűnik tudomány lenni, és puszta spekulációvá lesz. Ezért a világ eredetével vagy végével kapcsolatban a tudományok nem jelentenek információs forrásokat. A halál falán túli kérdésekről sem adhat felvilágosítást semmiféle tudomány.”

 

Prof. Tóth Tibor, mérnök-informatikus:

„Számomra a Big Bang három tudományos területen különösen problematikus.

Először: ellentmond a termodinamika második fő tételének.

Másodszor: rendszerelméleti-rendszertechnikai szempontból tarthatatlan.

Harmadszor: informatikai szempontból képtelenség.

Informatikusként hozzáteszem: érdekes módon mindhárom ellenvetés szintetizálódik a Világegyetemben található információ eredetének kérdésében.” Magyar Tudomány 1998. év 5. szám 610. o.

 
Sir James Gray, állattan professzor Cambridge:

„Egy baktérium sokkal bonyolultabb, mint az emberek előtt ismeretes bármely élettelen rendszer. Nincs a világon olyan laboratórium, amely felvehetné a versenyt a legkisebb élő szervezet biokémiai tevékenységével.” Science Today, 1961., Sir James Gray, 21. old.

 

Alfred Kastler, Nobel-díjas fizikus:

„Nem tudom elhinni, hogy egyedül a véletlen és a szükségszerűség lenne felelős az evolúcióért. Ha a kozmonauták a Hold rejtett felszínén felfedeznének egy működő automatikus alumíniumüzemet, akkor ez nem arról győzné meg őket, hogy ezt az üzemet nem a véletlenek játéka hozta létre a Hold felszínén található különféle elemek közötti fizikokémiai reakciók révén. Sokkal inkább hallucináció áldozatainak hinnék magukat. Nos, a legkisebb baktérium is sokkal zseniálisabban működő organizmus, mint egy automatikus alumíniumüzem… Túl korai tagadni a célszerűséget létezését a biológiai mindenségben.” Alfred Kastler: A különös anyag. Gondolat 1980. 10-11. o.

 

Francis Jacob, Nobel-díjas orvos-genetikus:

„Bár az evolúció kizárólag mikro-események egymásutánjának, váratlanul, véletlenszerűen bekövetkező mutációknak tulajdonítható, az idő és az aritmetika (számtan) ellentmond ennek. Ahhoz, hogy egy emlős testét alkotó százezer proteinlánc mindegyikét egységenként húzzuk ki egy szerencsekerékből, több idő kell, mint a naprendszer becsült életkora.” Alfred Kastler: A különös anyag, Gondolat, Bp., 1980, 262. o.

 

Venetianer Pál:

„Ha élő sejt (például baktériumsejt) előállítása a cél, akkor csak azt mondhatjuk, hogy ettől még rendkívül messze vagyunk… Sok biológus véleménye szerint azonban erre soha nem fog sor kerülni. Nem azért, mert elvileg lehetetlen, hanem mert a komplexitás (bonyolultság) bizonyos fokán túl az eredmény véletlenszerű, próbálgatással történő elérésének valószínűsége gyakorlatilag nullára csökken. A legnagyobb teljesítményű elektronikus számítógépek sem tudják áttekinteni a sakkjáték összes lehetőségeit, márpedig hol van a sakk komplexitása az élő sejttől?… Az élet keletkezéséről biztosan csak annyit mondhatunk, hogy egyszer megtörtént.” Molekuláris biológia, Tegnap, Ma, Holnap, Bp., 1978, 107–108. és 111. o.

 

Victor F. Weisskopf, elméleti fizikus:

„Úgy tűnik, mintha valaki így rendezte volna el, hogy a sűrűség mindenütt egyforma legyen, még olyan helyeken is, amelyeknek nem volt soha lehetőségük arra, hogy egymással kapcsolatba kerüljenek…Vajon az anyag miért részesült előnyben az antianyaggal szemben ilyen csekély mértékben? Olyan ez, mintha valaki kezdetben valamivel több anyagot tett volna a fazékba, mint antianyagot…Valóban, a zsidó-keresztény tradíció olyan módon írja le a világ keletkezését, amely meglepően hasonlít a tudományos modellhez. Korábban tudományos szempontból hibásnak tűnt azt mondani, hogy a világosság korábban jött létre, mint a Nap. A jelenlegi tudományos felfogás valóban feltételezi, hogy az univerzum kezdetben különböző sugárzással volt telített, már sokkal azelőtt, hogy a Nap teremtésére sor került…” Amerikai Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának volt elnöke: A világegyetem eredete. Természet Világa, 1985/12. szám, 540–541 o.

 

Orgel Leslie:

A genetikai kód eredete, „a legérthetetlenebb az élet keletkezésének egész problematikájában.” Orgel Leslie: Darwinizmus az élet kezdetén. New Scientist, April 15, 1982.

 

Szentágothai János:

„A vallások, ha helyesen fogják fel saját elveiket és tanaikat, arra a kérdésre próbálnak választ adni, hogy mi az értelme, mi a célja az ember létének. A tudomány ezekkel a kérdésekkel eleve nem tud mit kezdeni. Nemhogy nem tudja megválaszolni, de feltenni sem tudja őket.”

 

Kanehara Hitomi:

„A világ tele van olyan dolgokkal, amelyekre a tudomány képtelen magyarázatot adni. Én hiszek a világegyetem misztériumában.”

 

Balogh Béla:

„Az univerzum csodálatos, tökéletesen rendezett, és oly végtelenül nagy, hogy áttekinteni, felderíteni, vagy teljes egészében megérteni talán soha nem is lehet.”

 

Richard Bach:

„Ha hihetetlen dolgokat akarsz hallani, csak a fizikusokhoz kell fordulnod:

– hajlik a fény;

– görbül a tér;

– az órák a rakétákon lassabban járnak, mint az emberek otthonában;

– ha egy részecskét kettéhasítasz, két ugyanakkorát kapsz, mint a széthasított volt;

– ha elsütsz egy puskát, és fénysebességgel indítod a golyót, a puskacsőből nem jön ki semmi…”

 

Dan Brown:

„A tudomány és a vallás nem ellensége egymásnak, hanem szövetségese: két különböző nyelven mondják el ugyanazt a történetet, a szimmetria és egyensúly történetét… a mennyország és a pokol, az éjszaka és a nappal, a meleg és a hideg, Isten és a Sátán történetét.”

 

Fortov Vladimír, fizikus, akadémikus, az Orosz Tudományos Akadémia alelnöke volt 1996–2001 között:

1. „A Világ egységes és az emberi intelligencia által megismerhető, mert létezik egy Isten, aki egy egységes terv alapján létrehozta a Világegyetemet és az embert, és ezért létezik egy egységes kutatási objektum. … Azok az eredmények, melyek az utóbbi időben különböző tudományágakban megjelentek, kétségessé teszik a látszólag megingatatlan elméleteket, így a darwinizmust, az élet spontán keletkezését, az elfogadott geológiai kormeghatározást. … A paleontológia és az antropológia legújabb eredményei megdöbbentő összhangban vannak a bibliai adatokkal.”

2. Az élet spontán keletkezéséről sok „tudományos eredmény” született: például arról, hogyan fejlődött emberré a majom, de a modern biológia és a genetika egyértelműen cáfolják a darwinizmus „elméletet”.

 

Leonardo da Vinci:

„A természetben egyetlen működés sem ok nélkül való; értsd meg az okot, és nem lesz szükséged a tapasztalatra.”

 

Martin Luther King:

„A tudomány kutat; a vallás értelmez. A tudomány, tudást ad, ami hatalom; a vallás bölcsességet ad, ami irányítás. A tudomány főleg a tényekkel foglalkozik; a vallás főleg az értékekkel foglalkozik. A kettő nem egymás riválisai, hanem egymás kiegészítői.”

 

Antoine de Saint-Exupéry:

„Elvárjuk a kutatótól, hogy bizonyítékokkal szolgáljon. Ha például egy nagy hegy felfedezéséről van szó, azt várjuk el tőle, hogy nagy köveket hozzon magával.”

 

Anthony Flew, filozófus:

A XX. század legnagyobb ateistája volt:

1. „…A kozmológiai kutatások nyugtalanná teszik az ateistákat. Úgy tűnik, a kutatók olyan tudományos bizonyítékokat mutatnak be, hogy a Világegyetemnek volt kezdete. Én továbbra is ateista maradok, de bevallom, hogy ilyen egyértelmű tudományos eredmények tudatában nekem nehéz védeni a nézeteimet.”

2. Egy BBC-interjúban bejelentette, hogy az élet eredetére és a természet komplexitására az egyetlen meggyőző magyarázat egy felsőbbrendű intelligencia létezése. Radio 4 News 101204

3. „A DNS biológiai vizsgálata megmutatta – az élet létrejöttéhez szükséges elrendeződések hihetetlen komplexitása által -, hogy valamilyen intelligenciának szerepet kellett játszania.” Associated Press Report, 2004. December 9.

 

Thomas Huxley, evolucionista:

„… „a teremtés” a szó köznapi értelmében tökéletesen elképzelhető.  Minden nehézség nélkül el tudom képzelni, hogy valamilyen korábbi időszakban ez a világegyetem nem létezett és hogy hat nap alatt jelent meg … valamilyen eleve létező Lény akaratának következtében.” Leonard Huxley: Life and letters of Thomas Henry Huxley London, Macmillan, II. kötet, 1903 429. o. Kreacionizmus c. könyv 38. o.

 

Sir Arthur Keith (1866-1955) angol darwinista:

1. „Az evolúció nincs bebizonyítva, és bebizonyíthatatlan. De hiszünk benne, mert ezzel szemben az egyetlen alternatíva egy Isten teremtői tevékenysége, és az elképzelhetetlen.” Logosz vagy káosz Evangéliumi kiadó 20. o.

2. „Az evolúció nincs bizonyítva, és nem is bizonyítható, csupán azért hiszünk benne, mert különben a teremtésben kellene hinnünk, ez pedig elképzelhetetlen.”

 

George Wald, Nobel-díjas evolucionista:

„Nem akarok hinni Istenben. Ezért inkább úgy döntöttem, abban hiszek, amiről tudom, hogy tudományos képtelenség, vagyis az evolúcióhoz vezető spontán nemzésben.” (Abiogenezis: az élőnek az élettelen anyagból való spontán keletkezése.)

 

L.T. More, Chicagói Egyetem:

„Az evolúcióban való hitünk azért olyan erős, mert vonakodunk elfogadni a különleges teremtésnek az evolúcióval kibékíthetetlen ellentétben álló tanát.” Idézi A. J. Monty White, Wonderfully Made, Evangelical Press, p. 33.

 

Richard Lewontin, genetikus professzor, Harvard Egyetem:

1. „Állás foglalunk a tudomány mellett, annak ellenére, hogy némely gondolati építménye nyilvánvalóan abszurd, és hogy sok, egészségre és életre vonatkozó túlzó ígéreteinek nem tudott eleget tenni, valamint a tudományos közösség, megalapozatlan, kabátujjból kirázott történetekkel szemben tanúsított toleranciája ellenére.

Ez már egy korábbi elkötelezettségen alapul, konkrétan a materializmus iránti elkötelezettségen. Nem mintha a tudomány módszerei és intézményei bennünket valamilyen módon a világ jelenlegi materialista magyarázatának elfogadására kényszerítenénk. Ellenkezőleg, saját, eleve a materializmus mellett meghozott alapvető döntésünk miatt vagyunk kénytelenek olyan kutatási elemeket és magyarázatkoncepciókat kifejleszteni, amelyek a materialista magyarázatokra korlátozódnak.

Teljesen közömbös, hogy ezek mennyire állnak szemben az avatatlanok intuíciójával, vagy mennyire tűnnek titokzatosnak számukra. Ezen túlmenően ez a materializmus abszolút, mert nem engedjük, hogy az istenség az ajtórésbe tegye a lábát.” Richard Lewontin: Billions and billions for demons, [Milliárdok és milliárdok a démonoknak] The New York Review, 1997. január 9. 31.o. Alexander vom Stein: Creatio. Evangéliumi Kiadó, 2011 9. o.

2.  „Nem arról van szó, hogy a tudomány módszerei arra kényszerítenek bennünket, hogy elfogadjuk a látható világ tisztán materialista magyarázatát. Ellenkezőleg – először elhatároztuk, hogy hiszünk a tisztán anyagi folyamatokban, majd megalkottuk azokat a kutatási módszereket és tudományos elméleteket, amelyek tisztán anyagi magyarázatot szolgálnak – nem számít, hogy ezek a magyarázatok ellentmondanak a józan észnek és összezavarják a be nem avatottakat; mert nem engedhetjük meg, hogy Isten betegye a lábát az ajtón.”

3. „A tudomány oldalára állunk egyes elmeszüleményeinek teljes képtelensége ellenére… mert előzetesen elköteleztük magunkat a materializmus mellett. Sőt, a materializmus mindenre kiterjed, hiszen nem engedhetjük meg, hogy Isten betegye a lábát az ajtón.” New York Rewiev of Books, 1997. január 9.

4. „A tudomány oldalára állunk egyes elemszüleményeinknek teljes képtelensége ellenére … mert előzetesen elköteleztük magunkat a materializmus mellett.”

 

Richard Dawkins, ateista biológus:

1. „A biológiai tudománynak nem titkolt célja bebizonyítani, hogy ami értelmesen tervezettnek látszik, azt a véletlen hozta létre”

2. „Kínzóan, nyomasztóan, halálosan nyilvánvaló, hogy ha a darwinizmus valóban a véletlenen alapulna, nem működhetne. Nem kell matematikusnak vagy fizikusnak lenünk ahhoz, hogy kiszámítsuk: Ahhoz, hogy egy szem, vagy hemoglobin-molekula véletlenszerűen összeálljon, az örökkévalóság is rövid lenne.” Climbing Mounth Improbable [A Valószínűtlenség Hegyének megmászása] New York, Norton 1996, 67. o.

3. A kambriumi kövületekről: „Olyan ez, mintha idetelepítették volna őket, minden evolúciós előtörténet nélkül.”

 

Ernst Mayr, korunk egyik leghíresebb evolúcióbiológusa:

„Az evolúció a biológiatudomány legfontosabb koncepciója. A biológia egyetlen miértje sem válaszolható meg kielégítő módon az evolúció megkerülésével. De e koncepció jelentősége messze túlmutat a biológián. A mai ember gondolkodását, akár észrevesszük, akár nem, alapvetően befolyásolja – mondhatnám azt is: meghatározza – az evolúciós gondolkodás.”

 

Kampis György, MTA tagja, a magyar evolúciótan-feltételezés vezérszónoka:

„Az evolúcióelmélet ugyanis, ki ne tudná világnézeti kérdés.” C. Darwin: A fajok eredete Harmadik kiadás. Typotex Budapest. 2006.

 

Robert L. Carroll, evolúciós szaktekintély:

„Nincsenek átmeneti maradványok a rhipidistian halak (amelyek kedvenc elképzelése szerint a négy végtaggal rendelkező gerincesek ősei) és a korai kétéltűek között.”

Douglas Dewar, korábban evolucionista tudós volt:

„A fajok nem változhatnak.”

 

Reinhard Junker:

„Hiányoznak az evolúcióelmélet fontos bizonyítékai.” Reinhard Junker: Hogyan kapta csíkjait a zebra 1. o.

 

Szent-Györgyi Albert professzor, orvos, biokémikus:

1. „A biológia a valószínűtlenség tudománya.” Selye: In vivó Akadémia. 1973. Bp.489-490. o.

2. „A tudományos módszer lényege, hogy a problémákat, mint problémákat kezeli, így keresi a legjobb megoldást, előítéletek és sovinizmus nélkül. Nem azt kérdezzük, hogy kinek van igaza, hanem azt, hogy mi az igazság.”

3. „Az élet tanulmányozása közben a magasabb régiókból egyre alacsonyabbakba szállunk, míg végül útközben az élet eltűnik, és ott állunk üres kézzel. A molekulák és elektronok élettelenek.” Selye: In vivó -bevezetésében idézi Szent-Györgyi professzort. Akadémia. 1973. Bp.

 

Polányi Mihály, kémikus, orvos, tudományfilozófus:

„Az élet több mint kémia és fizika.”

 

Kroó Norbert, professzor, akadémikus:

„Az élet több mint kémia.”

 

Sir Ghillean Prance, a Királyi Társaság tagja:

„A tudományban szerzett összes tapasztalatom… csak megerősítette a hitemet.”
Sir John Houghton, a Királyi Társaság tagja, korábban az Oxfordi Egyetem fizikaprofesszora, a Meteorológiai Hivatal igazgatója és a Királyi Környezetszennyezési Bizottság elnöke volt, a John Ray Környezetvédelmi Alapítvány igazgatója:

„Tudományunk Isten tudománya. Ő viseli a felelősséget az egész tudományért. … Az univerzum tudományos leírásában lévő figyelemre méltó rend, következetesség, megbízhatóság és bámulatos komplexitás az Isten munkálkodásában lévő rend, következetesség, megbízhatóság és komplexitás tükröződése.” The Search for God – Can Science Help? [Isten keresése – segíthet-e a tudomány?] Oxford, Lion, 1995. 59. o.

 

Sir Ghillean Prance, Királyi Társaság tagja, Kew Gardens korábbi igazgatója:

„Régóta hiszem, hogy Isten az egész természet nagy Tervezője… Azóta a tudományban szerzett összes tapasztalatom megerősítette ezt a hitemet. A Bibliát úgy tekintem, mint a tekintély legfőbb forrását.” God and the Scientists [Isten és a tudósok], CPO 1997.

 

Henry F. Schaeffer, kvantumkémikus:

„Léteznie kell egy Teremtőnek. Az ősrobbanás fodrai (1992) és az ezt követő tudományos felfedezések egyértelműen a világ ex nihilo (semmiből való) teremtésére utalnak, ami egybevág a Teremtés Könyvének első néhány versével.” The Big Bang, Stephen Hawking, and God [Az ősrobbanás, Stephen Hawking és Isten], Science: Christian Perspectives for the New Millennium [Tudomány: a keresztények kilátásai az új évezredben], Addison Texas and Norcross, Georgia, CLM and RZIM Publishers, 2003.

 

Peter Medawar, Nobel-díjas tudós:

1. „A tudománynak azonban megvannak a korlátai. Ez abból is nyilvánvaló, hogy képtelen megválaszolni olyan gyermekien egyszerű kérdéseket, amelyek a legelső és legvégső dolgokra vonatkoznak, mint például: „Hogyan kezdődött az egész?” ; „Mi végre vagyunk itt?”; Mi az élet értelme?”. Hozzáteszi, hogy ha az ilyen kérdésekre választ akarunk kapni, a nagy képzelőerővel rendelkező irodalomhoz és valláshoz kell fordulnunk.” Advice to a Young Scientist [Tanácsok egy fiatal tudósnak], London, Harper and Row, 1979, p.31; lásd még: The Limits of Science [A tudomány korlátai], Oxford, Oxford University Press 1984, 66. o.

2. „A tudomány korlátainak létezését nyilvánvalóvá teszi az a tény, hogy képtelen megválaszolni az első és utolsó dolgokkal kapcsolatos gyermekien egyszerű és elemi kérdéseket, mint például: Hogyan kezdődött az egész? Mi végre vagyunk itt? Mi az élet értelme?”

 

Phillip Johnson, jogász professzor, Berkeley Egyetem:

bizonyításelméleti szakember a kambriumi robbanásról:

„A legnagyobb probléma, amellyel a fosszilis leletek szembesítik a darwinizmust.”

 

Michael Ruse:

„A tudomány definíció szerint csak természeti dolgokkal foglalkozik, vagyis olyanokkal, amelyek megismétlődnek vagy megismételhetők, és amelyeket törvények irányítanak.” Darwinism Defended [A darwinizmus védelmében], Addison-Wesley, 1982. 322. o.

 

Idézet: Charles B.Thaxton, Walter L. Bradley, Roger L. Olsen, The Mystery of Life’s Origin Az élet eredetének rejtélye alcím: A kortárs elméteket újra értékelése. Harmat 16-17.o.

„A küszöbön álló válság jelei egy 1966-ban Philadelfiaban megtartott tudományos tanácskozáson váltak nyilvánvalóvá.⁴

A konferencia résztvevői a neodarwinisata elmélet megvitatására gyűjtek össze, s e megbeszélés egyik következtetését Murray Eden, a Massachussetts Technológiai Intézet (Massachussetts Institute of Technology) munkatársa fogalmazta meg: életeredet elméleteinkből száműznünk kell a véletlenszerűséget, hogy az legfeljebb jelentéktelen, de semmiképpen sem döntő szerephez juson.⁵ E következtetésre valószínűségszámítás alapon jutott, matematikailag kimutatva az élethez szükséges rendkívül összetett szerkezet kialakulásának rendkívül kicsi esélyét. A nagy sebességű számítógépes programok segítségével modellezhetővé vált a neodarwinista evolúciós modell évmilliárdos folyamata, s az eredmények azt mutatták, hogy a biokémiai világ összetettsége tízmilliárd év alatt sem jöhetett létre véletlenszerű folyamatokból. ” ^4. P. S. Moorhead és M. M. Kaplan, szerk 1967. Mathematical hallenges to the Neo-Darwinian Interpretation of Evolution. Philadelfia: Wistar Institute. ^5. Murray Eden, Nov. 1967. In „Heresy int he Halls of Biology” Scientific Research p. 59.

 

Luther Burbank, amerikai botanikus:

„Tapasztalatból tudom, hogy a szilvát fél inch rövidre, vagy legfeljebb két és fél inch hosszúra tudom fejleszteni – s e két szélsőérték között minden méret lehetséges.

Beismerem azonban, hogy reménytelen borsó méretű szilvák tenyésztésével próbálkozni, vagy olyan nagyokat létrehozni, mint egy grapefruit. Vannak rózsáim, melyek hat hónapig egyfolytában virágoznak, de olyan egy sincs, ami tizenkét hónapig nyílna, és azt hiszem, a jövőben sem fogok ilyenekre szert tenni. Röviden szólva, minden tenyésztési folyamatnak vannak bizonyos korlátai.”

 

Francis Hitching, evolucionista kutató:

„A kövületek hiányosságaiban szokatlan következetesség fordul elő: a kövületek minden fontos helyen hiányoznak.”

 
Charles Darwin, az evolúció elmélet megalkotója:

„Ha a fajok valóban fokozatosan alakultak ki egymásból, akkor miért nem látunk mindenhol számtalan átmeneti alakot? Miért nem zavaros az egész természet, ahelyett, hogy a fajok olyan jól meghatározottak, ahogy most látjuk őket? De, ha ahogy az elmélet feltételezi, számtalan átmeneti alak létezett, akkor miért nem találjuk meg maradványaikat a földrétegekbe ágyazva? De az átmeneti időszakokban, amikor az élet átmeneti feltételei álltak fenn, miért nem találunk egymáshoz közel álló átmeneti fajokat? Ez a probléma már régóta nyugtalanít engem.” A fajok eredete VI. fejezet.

 

Derek V. Ager, evolucionista régész:

„Felmerül az a probléma, hogy ha megvizsgáljuk a régészeti leleteket, akár a fajok, akár a rendek szintjén, újra és újra azt látjuk, hogy nem fokozatos evolúció ment végbe, hanem egy-egy csoport hirtelen megjelent, egy másik pedig eltűnt.”

 

Niles Eldredge, paleontológus (őslénytankutató):

„…sohasem látjuk, amint bekövetkezik a változás.”

 

G. L. Stebbins, evolucionista tudós:

„Egyetlen evolucionista biológus sem látott még létrejönni evolúció által magasabb rendű szervezetet.”

 

M.J.D. White, az Animal Cytology and Evolucion c. könyv szerzője:

„Azt azonban tudományosan sem tudjuk megfigyelni, sem leírni, hogy tulajdonképpen mi is volt az evolúció oka, ami beindította azt a folyamatot, mely a geológiai időben zajlott le az állat- és növényvilágban.” I. Manton a Nature 157. szám 713. o.

 

R. Leakey, az evolúció klasszikus képviselője:

„Az evolúció összes bizonyítéka elférne egy biliárdasztalon.”

 

Jeremy Rifkin, evolucionista tudós:

„A tudósok csaknem egy évszázada meghamísítják a leleteket, és félrevezetik az embereket, csak hogy megfeleljenek Darwin elméletének, de mindhiába. Manapság sok millió kövület látható, emlékeztetőül ama elmélet érveinek silányságára és ócskaságára, amely az evolúció zászlaja alatt menetel.”

Harold F. Blum, evolucionista tudós: „A legkisebb ismert protein méretéhez hasonló polipeptid spontán kialakulása is teljesen valószínűtlennek tűnik”. W. R. Bird, The Origin of Species Revisited. Nashville: Thomas Nelson Co., 1991, s. 304.

 

Henry Gee, zoológus:

1. „Olyan hatalmasak a fosszíliákat elválasztó időintervallumok, hogy semmi biztosan nem mondhatunk az elődök és az utódok közötti kapcsolatról.” In Search of Deep Time-Beyond the Fossil Record to a New History of Life 1999. 23. o.

2. „Azt állítani egy sorozat fosszíliáról, hogy azok egymásból fejlődtek ki, az nem egy bizonyítható tudományos hipotézis, hanem egy olyan állítás, amelynek annyi valóságalapja van, mint egy esti mesének – szórakoztató, talán még tanulságos is, de nem tudományos.” In Search of Deep Time-Beyond the Fossil Record to a New History of Life 116-117. o.

 

David M. Raup, evolúciókutató, paleontológus:

„A Darwin idejében élt és a ma élő geológusok által talált fosszíliák nem egy fokozatosan kifejlődő élővilágra utalnak. Inkább egy igencsak rendszertelen fosszíliagyűjteménnyel van dolguk, melyben az egymás után következő fajok hirtelen jelentek meg, alig változtak vagy semmilyen változáson nem mentek át az életidejük folyamán, majd hirtelen eltűntek.” Field Museum of Natural History Bullentin: Conflict Between Darwin and Paleontology 1979. január 23. o. 

„Darwin óta körülbelül 150 év telt el, és a fosszilis leletanyag azóta jelentősen bővült. Ma negyedmillió fosszilis fajt ismerünk, de a helyzet nem sokat változott. Az evolúcióra utaló leletanyag még mindig meglepően egyenetlen. A sors iróniája, hogy ma kevesebb példánk van az evolúciós átmenetre, mint Darwin idejében volt.” Conflicts Between Darwin and Paleontology, Field Museum of Natural History Bulletin, 1979 január. 25. o.

David Raup, paleontológus, chicagói Természettudományi Múzeum dolgozója mondta, akiknek legendásan nagy gyűjteményük van!

 

Colin Pattersont, a brit Királyi Társaság:

„Kiterítem kártyáimat: Nincs egyetlen olyan kövület sem (olyan kövület, amely átmeneti, vagy mai fajok őseitől származik), amely mellett meggyőzően lehetne érvelni.” Dean H. Kenyon: Of Pandas and People, Dallas, Haughton Publishing Co. 1989. 106. o.

Patterson ezt az Archeopteryx-el kapcsolatban mondta, amelynek fosszilis maradványait éppen ő gondozta a Természettudományi Múzeumban, és amire gyakran úgy hivatkoznak, mint a hüllők és a madarak közötti átmeneti fajra.

 

 

Dr. N. Heribert-Nilsson, botanika professzor Svédország, Lund Egyetem:

1. „A paleobiológiai tényekből az evolúciónak még a karikatúráját sem lehet megrajzolni. A fosszilis anyag ma már annyira teljes, hogy az átmeneti fajok hiánya nem magyarázható az anyag ritkaságával. A hézagok valósak és sohasem fogják őket kitölteni.”

2. „Teljes kudarcot vallott az a több, mint 40 éves próbálkozásom, hogy kísérletetekkel bizonyítsam az evolúciót…” Henry Morris: Kreacionizmus 39. o.

3. „Az evolúció gondolata pusztán hiten alapul.” Synthetische Artbildung, 1953.

 

David Kits, geológia professzor, Oklahomai Egyetem:

„Az evolúció megkívánja a fajok közti közbenső formákat, de a paleontológia nem szolgál ilyenekkel.”

 

Szedmák András:

“Nem létezik egyetlen olyan természettudományos esszé sem, mely részleteiben leírná, hogy egy komplex biokémiai rendszer (pl. egy szerv) hogyan alakult ki.” Szedmák: Mi az igazság? Az evolúció, mint biológiai képtelenség 294. o.

 

Paul Wesson professzor:

„Nem értjük igazán a nagy evolúciós újításokat. Eddig egyet sem figyeltünk meg, és fogalmunk sincs róla, hogy jelenleg van-e ilyen folyamatban. Erre vonatkozóan fosszilis leleteink sincsenek.” Beyond Natural Selection [Túl a természetes szelekción], Massachusetts Institute of Technology Oress, 1991, 206. o.

 

David W. Gooding & John C. Lennox:

„Senki sem figyelte meg, hogy madarak nem madarakból keletkeztek volna.” David W. Gooding & John C. Lennox: Küzdelem az élet értelméért 119. o.

 

Malcolm S. Gordon, biológus:

1. „A jelek szerint az életet sok kiindulópontra lehet visszavezetni. Úgy tűnik, az élet fájának nem pusztán egyetlen gyökere van.”

2. „A közös ősről alkotott hagyományos elmélet nem tűnik igaznak a mai rendszertan alapján az országokra. És minden bizonnyal nem igaz sok törzsre sem, sőt talán egyikre sem, és valószínűleg sok osztályra sem a törzseken belül.” Biology and Philosophy, „The Concept of Monophhyly: A Seculative Esay” by  Malcolm S. Gordon 1999. 335. o.

 

Eric Bapteste, evolúciótudós:

„Semmilyen bizonyítékunk nincs arra, hogy az élet fája egy valós dolog lenne.” New Scientist, 2009 Január 24. 34. o: ”Uprooting Darwin’s Tree” by Grahan Lawton.

 

Michael Rose, evolúcióbiológus:

„Mindnyájan tudjuk, hogy az élet fája nemsokára diplomatikusan el lesz hantolva. Az azonban már kevésbé elfogadott, hogy alapjaiban kell megváltoztatnunk a biológiáról alkotott képünket.” New Scientist, 2009 Január 24. 37-39 o.

 

Encyclopedia Britannica, 1992, c. 26, ss. 704-705

„Annak ellenére, hogy a teknősök sokkal több és jobb állapotban megőrződött maradványt hagytak maguk után, mint a gerincesek, egyetlen átmeneti forma sem található, amely a teknősök és az állítólagosan belőlük fejlődött egyéb hüllőkre utalna.”

 

Charles Townes, 1964 fizikai Nobel-díjas:

„Nézetem szerint az eredet kérdése megválaszolatlan marad, ha tudományos nézőpontból vizsgálódunk. Ezért úgy hiszem, szükség van a vallási vagy metafizikai magyarázatra. Hiszek Istenben és az Ő létezésében.” Making Waves [Hullámok keltése], American Physical Society, 1995.

 

Francis Crick, Nobel-díjas tudós, Az élet mikéntje című könyvében: 

1. Az élet olyan bonyolult, hogy magától nem jöhetett létre. A világegyetem más részén jött létre egy szupercivilizáció és ők küldték ide. Ez az irányított pánspermia elmélet.

2. „Egy őszinte ember, akinek minden elérhető tudás a birtokában van, csak annyit állíthat bizonyosan, hogy ebben a pillanatban úgy tűnik, az élet eredete egy csoda, mivel olyan sok feltételnek kellett teljesülnie ahhoz, hogy egyáltalában elkezdődhessen.”

3. Francis Crick, a DNS kutatásért Nobel díjat kapott, eredetileg evolucionista tudós: „Képtelenség az az állítás, miszerint egy összetett rendszer, mint pl. a DNS, véletlenül alakuljon ki.”

 

Klaus Dose:

„Az élet keletkezése mikéntjének meghatározása céljából több mint 30 éve végzett kémiai és molekuláris kísérletezés nem a kérdés megoldásához, hanem annak felismerésére vezetett, hogy a földi élet keletkezésnek problémája mennyire óriási méretű. Jelenleg a fő elméletekről folytatott minden vita és a tárgykörben végzett minden kísérlet patthelyzetet eredményez, vagy a tájékozatlanság beismeréséhez vezet.” Interdisciplinary Science Review 13(1988):348-56.

 

Gánti Tibor:

„Mert bármennyire hihetetlen, a tudomány úgy keresi az élet keletkezésének útját-módját, hogy azt sem tudja mit is keres tulajdonképpen.” Gánti Tibor: Az élet általános elmélete. ISBN 963 16 27 02 0 Műszaki Kiadó 2000. 7. o.

 

Justus von Liebig, vegyész, a szerves kémia megalapítója:

„Valóban a Teremtő nagyságát és végtelen bölcsességét csak az ismeri fel, aki abban a végtelen könyvben, ami a természet, igyekszik megérteni az ő gondolatait. Egyébként minden, amit az emberek tudnak vagy mondanak róla, csak üres, hiú szóbeszédnek tűnik” Muschalek, H.: Gottbekenntnisse moderner Naturforscher, Morus-Verlag, Berlin, 4.kiadás 1964, 296. o.

 

R. Lowell Mixter, zoológus:

„Ha valaki azt olvassa a Bibliában, hogy Isten teremtette az embert meg az állatokat és a növényeket, akkor nyugodtan elhiheti, mert amit a természetben lát, az összhangban áll az ilyen hittel.” Muschalek, H.: Gottbekenntnisse moderner Naturforscher, Morus-Verlag, Berlin, 4.kiadás 1964, 296. o.

 

Mark Czarnecki, evolucionista régész:

„A legnagyobb probléma, amely felmerül az elmélet bizonyítása során, az eltűnt fajok maradványai, amelyek megőrződtek a Föld geológiai rétegeiben. Ezek a leletek sohasem utaltak még csak nyomokban sem Darwin feltételezett átmeneti alakjaira – ehelyett a fajok váratlanul jelennek meg és tűnnek el és ez az anomália támasztja alá a teremtéselméletet, amely szerint minden fajt Isten teremtett.”

 

David Berlinski, matematikus:

Darwin evolúciós elmélete nem más, mint “egy nagy fehér elefánt a kortárs gondolkodásban”, utalván arra, hogy az “elmélet hatalmas és szinte teljesen használhatatlan”, s csupán “babonás tisztelet tárgya”.

 

Dr. Ali Demirsoy, evolucionista tudós:

„Az élethez nélkülözhetetlen egyik alapfehérje, a citokróm-C véletlen kialakulására körülbelül olyan kevés az esély, mint hogy egy majom írógépen elütés nélkül megírja az emberiség történetét.”

 

Stephen Jay Gould, paleontológus, Harvard Egyetem:

„Mi lett a létránkkal, ha van három, egy időben létező emberszabású faj (A. africanus, a robusztus Australopithecus fajok és a H. habilis), amelyek egyike sem származott a másiktól? És ráadásul a három közül egyik sem mutatott semmiféle evolúciós jellemzőt azalatt, hogy a Földön léteztek.”

Az evolucionista törzsfa szerint az ember kialakulásának sorrendje:

Australopithecus –> Homo habilis –> Homo erectus –> Homo sapiens, azt feltételezik, hogy ezek a fajok egymás ősei voltak.

A paleoantropológusok kutatásai viszont felfedték, hogy az Australopithecus, a Homo habilis és a Homo erectus a világ különböző pontjain, de egy időben éltek.

 

 

Michael Rose, evolucióbiológus:

„Mindnyájan tudjuk, hogy az élet fája nemsokára diplomatikusan el lesz hantolva. Az azonban már kevésbé elfogadott, hogy alapjaiban kell megváltoztatnunk a biológiáról alkotott képünket.” New Scientist, 2009 Január 24. 37-39 o.

 

Feduccia, Észak-Karolinai Egyetem:

„25 éve tanulmányozom a madárkoponyákat, és semmiféle hasonlóságot nem látok. Egyszerűen nem látok. Az, hogy a madarak a hüllőktől származnak, szerintem az őslénytan legnagyobb problémája a huszadik században.”

 

Jacques Monod, biológus:

„Sokkal többen gondolják azt magukról, hogy értik az evolúció elméletét, mint amennyien valóban értik is azt.”

 

Pierre-Paul Grassé, Francia Tudományos Akadémia volt elnöke, (20 évig a párizsi Sorbonne Evolúcióelméleti Tanszékének vezetője):

„Tömeges előfordulásuktól függetlenül, a mutációk nem okozhatják az evolúciót…”

 

dr. Rowan Williams, Canterbury érsek, Hawking érvelésére való válasza:

„A fizika önmagában nem oldhat meg egy olyan kérdést, hogy a semmi helyett miért van valami. Az Istenbe vetett hitnek nem az a lényege, hogy betömjük az Univerzum dolgainak egymáshoz való viszonyában tátongó réseket.” http://shelener.hu/vallas.html (utoljára ellenőrizve: 2011.12.13.)

 

Henry Madison Morris:

Összefoglalja a véletlen kialakulás folyamatait:

“A kezdetek kezdetén létező

– ismeretlen vegyületek,

– ismeretlen már nem létező folyamatok által,

– ismeretlen ma már nem létező életformákat hoztak létre, amelyek,

– ismeretlen összetételű légkör alatt,

– ismeretlen óceáni őslevesben,

– ismeretlen időben és helyen,

– ismeretlen szaporodási módszerekkel új életet hoztak létre.” Dr. Jobe Martin: Evolúciótól teremtésig. Evangéliumi Kiadó.

 

Mark Riddle:

„Az evolúciónak nincs magyarázata arra, hogy miért használ az összes élőlény balra forgó aminosavat, hogy hogyan jött létre az élet oxigénnel telített légkörrel vagy anélkül, hogy miért az óceánban jött volna létre az élet, illetve nincs magyarázata az információ eredetét illetően sem.” Dr. Jobe Martin: Evolúciótól teremtésig 279-280. o. Mark Riddle The Origin of Life Eguipping Manual (Training ETC, 0619 132nd Ave. NE, PMB 239, Kirkland, WA 98033-8627).

 

G. Osche, evolucióbiológus:

„Az élőlények bizonyos evolúciós fázisokban nem zárhatják be az üzemet, mint egy vállalkozó az üzem átépítése miatt.” Werner Gitt: Amit Darwin még nem tudhatott. Evangéliumi Kiadó.

 

Szatmáry Eörs, MTA tagja:

„Az evolúcióelmélet végső soron az „élet rejtélyének”, az élőlények létrejöttének magyarázatára irányul. Fontos felismerések sokasága ellenére a kezdet, a keletkezés kérdése mindmáig megválaszolatlan…. – Az élet keletkezése mindmáig megoldatlan kérdés. Még senkinek sem sikerült élettelenből élőt csinálnia, mint ahogyan egy teljes “evolúciós forgatókönyv” összeállítása sem sikerült még. Egy ilyen “forgatókönyvnek” el kellene mondani, hogy az anyag szerveződésének mi volt az a valószínű útja, melynek során A-tól a Z-ig eljutott. Ennek a “forgatókönyvnek” néhány feltételt ki kell elégítenie: kémiailag, és az evolúciós mechanizmusok szerint meggyőzőnek kell lenni, továbbá az egésznek eléggé valószínűnek kell lennie. Ilyen „forgatókönyvünk” nincs. ” Forrás: http://www.c3.hu/~tillmann/konyvek/ezredvegi/szathmary.html

 

Bruce Albert, a Tudományos Akadémia volt elnöke:

„Az a helyzet, ha a darwini evolúció hamis „bizonyítékait” kivennék a tankönyvekből, akkor azok szinte láthatatlanná válnának.” Dr. Jobe Martin: Evolúciótól teremtésig 256-257 o. evangéliumi Kiadó.

Dr. Farid Abou-Rahme: Azt mondta Isten. Hárfa Kiadó. 55. o.

„Ismét csak a matematikai valószínűség számszerűsíti azt a problémát, amivel az evolucionistáknak szembe kell nézniük, amikor azt feltételezik, hogy az evolúció mechanizmusa a mutáció. A mutációk ritkák, átlagban talán egy mutáció jut a DNS molekula minden tízmillió megkettőzésére (1:10⁷). A probléma akkor jelentkezik, mikor egymással összefüggő mutációk sorozataira van szükség. Két egymással összefüggő mutáció valószínűsége 1:10⁷*10⁷ = 1:10¹⁴, vagyis 1 a száztrillióhoz. Csupán négy egymással összefüggő mutáció valószínűsége 1.10²⁸, és a földön egyszerűen nincs annyi organizmus, hogy ezt valószínűvé tegye! Meglepő módon Huxley, a híres evolucionista volt az első, aki kiszámolta a ló evolúciójának valószínűségét, és az 1:10^3.000.000 értéket kapta.”

 

Gárdonyi Géza, író:

„A világ rendjében értelem uralkodik. Értelem a semmiből nem származhat. A világ tehát alkotás: valami intelligens teremtő erőnek a kifejezése.” Égre néző lélek – Spiritizmus, II. fejezet.

 

Arthur S. Eddington:

„Ha hagyom, hogy ujjaim összevissza ugráljanak egy írógép billentyűin, véletlenül előfordulhat, hogy egy értelmes mondatot gépelek be. Ha egy seregnyi majom szünet nélkül ütögeti a billentyűket egy sor írógépen, előbb-utóbb leírhatnánk a British Museum összes könyvének szövegét. Ennek valószínűsége még mindig sokkal de sokkal nagyobb, mint annak a valószínűsége, hogy a molekulák összegyűlnek az edény egyik felében.” The Nature of the Physical World (A fizikai világ természete), Gifford Lectures, 1927. New York, MAcmillan, 1929 p. 72.

“A modern fizika szükségképpen Istenhez vezet.”

 

Pihentetésül. 

A következő idézetsorozat előtt, néhány könyvet és honlapot ajánlok.

Könyvajánló:

Prof. Dr. David Gooding Dr. John Lennox: Küzdelem az élet értelméért 1-3. Evangélium Kiadó.

Dr. Farid Abou-Rahme: Azt mondta Isten. Hárfa Kiadó.

Hit és tudomány. Teológusok és fizikusok párbeszéde. Szerkesztette: Dr. Márki-Zay János. B és T Kiadó. 

Vladimir Vukanovic: Tudomány és hit. Világhírű tudósok Istenről. Kálvin Kiadó. 

Honlapok:

„Isten létezése a legnagyobb felismerésem” – világhírű tudósok Istenről.

 Mi a baj az evolúcióval?

 

További idézetek:

 

Idézet innen: Mai Ige 2014.02.12.

„Wernher von Braun, a NASA Marshall Űrrepülési Centrumának első igazgatója, akit az “amerikai űrkutatás atyja” néven emlegetnek, egy 1974-es újságcikkben kijelentette: “Ha az ember a világmindenség törvényeit és rendjét látja, mindenképpen azt a következtetést vonja le, hogy emögött tervnek és célnak kell lennie.

Minél jobban megértjük az univerzum bonyolultságát, annál több érvet találunk arra, hogy csodáljuk a benne rejlő tervet, melyre épült.

Kénytelenek vagyunk elhinni, hogy az a feltételezés, miszerint a világmindenség véletlenül jött létre, sérti a tudomány objektivitását.

Miféle véletlenszerű folyamat eredményezhette az emberi agyat, vagy a szem felépítését?…

Ők [az evolucionisták] vitatják Isten létét, felszólítják a tudományt, hogy bizonyítsa azt.

De valóban gyertyát kell gyújtanunk ahhoz, hogy meglássuk a napfényt?…

Azt mondják, nem képesek maguk előtt látni a tervezőt.

Nos, vajon egy fizikus látja az elektront? Milyen furcsa eszmefuttatás vesz rá néhány fizikust arra, hogy valósnak fogadja el a megfoghatatlan elektront, míg elutasítja a tervező létét azért, mert nem képes őt felfogni?”

Ez az elmélkedés, amit most olvasol, nem egy nyomdában történt robbanás eredménye. Nem, ha könyv van, akkor írónak is kell lennie. Ha épület van, akkor tervezőmérnöknek és kivitelezőnek is lennie kell. Ha művészeti alkotás van, akkor művésznek is lennie kell.”

 

Az alábbi idézeteket Zólyomi Gusztáv gyűjtötte össze, a kommenteket Virág László írta. http://traditioetrestauratio.blogspot.hu/2013/12/idezetek-hires-evolucionista-tudosoktol.html 2014.11.07.-i állapot

„Gyakran hideg reszketés futott rajtam keresztül, és megkérdeztem magamtól, hogy vajon nem egy káprázatnak szenteltem-e az egész életem.”  Darwin: The Life and Letters of Charles Darwin. 1887, 2. köt., 229. o.

A fenti idézet elég pontos utalás arra, hogy az evolucionizmusnak – és azon belül a darwinizmusnak – milyen a valódi természete és az igazsághoz, valamint a valósághoz való viszonya. Ennek értelmében lesz alább is olvasható néhány idézet – nem az evolucionizmus bírálóitól, hanem olyan tudósoktól, akik eme „szemlélet” keretein belül szereztek maguknak hírnevet és szakmai elismertséget. Az idézetek közlésével a magunk részéről nem kívánunk bizonyítani semmit, és annak az ellenkezőjét sem. Csupán azt szeretnénk illusztrálni, hogy milyen komoly racionális problémái is vannak ennek a munkahipotézisnek. Az idézetek nyilvánvalóan szövegösszefüggésükből kiragadottak, ám ennek ódiumát vállaljuk, mivel szándékunk pusztán a felmutatás. Két logikai blokkban közöljük azokat, a szükséges rövid magyarázatokkal.

 

Az azonosítható filogenezis hiánya

Az idézetek eme blokkjában lényegében arról van szó, hogy a paleontológiai leletek között nem lehet átmeneti formákat találni. A köztes formák fogalma ugyanis egyrészt abból a prekoncepcióból indul ki, hogy az evolúciónak igaznak és létezőnek kell lennie, tehát a primitívtől a fejlettebb életformákig ívelő láncolatnak eleve és mintegy tudattól függetlenül meg kell lennie, így a tudósnak csak az a feladata, hogy beazonosítsa az egyes láncszemeket. Ennek a fogalomnak azonban egy másik logikai buktatója is van (amit a tudósok saját korlátaik miatt nem szoktak és nem is képesek érinteni), méghozzá a következő: az átmeneti forma a korlátok közé szorított emberi elme szüleménye, tehát átmeneti forma az, amit prekoncepcióikból fakadóan annak minősítenek. Ha egy lépéssel közelebb akarunk jutni az igazsághoz, akkor ki kell mondanunk, hogy átmeneti formák márpedig nincsenek, mert az élőlények minden egyes megnyilvánulási formája önálló megnyilvánulás, amely önmagában áll: nem tart semmiféle tökéletesedés felé, egyszerűen csak „van”. Ezt az igazságot még az sem cáfolja, ha tényleg vannak a paleontológiai anyagban olyan maradványok, amelyek a ma élő élőlények bizonyos jól megkülönböztethető csoportjainak bizonyos jegyeit egyszerre hordozzák. (Ilyen például az Archeopteryx, a hüllőkre jellemző fejszerkezettel és a madarakra jellemző tollakkal.) Mindez csak annyit jelent, hogy valaha élt egy ilyen forma, méghozzá önállóan, életképesen, nem pedig „egyik lábával itt, a másikkal ott”. Az összes többi következtetés puszta mentális fikció, egy fiktív folyamat alátámasztása érdekében. Ugyanakkor az idézetekből az is kiderül, hogy a valóságban nagyon kevés olyan lelet van, amire az efféle mentális fikció egyáltalán „ráhúzható”.

 

Az idézetek a következők:

Tagadhatatlan, hogy az ősmaradvány-anyag kiábrándítóan kevés fokozatos sorozatot nyújtott. A legtöbb csoport eredete a mai napig bizonyítatlan. D. Futuyma: Science on Trial: The Case for Evolution. New York, 1983, 190–191. o.

Az az alapvető probléma a fokozatos törzsfejlődés elméletével, hogy az ősmaradvány-anyagok kevéssé támasztják alá. Csak nagyon ritkán vagyunk képesek nyomon követni egy teljes faj egy másik fajba való fokozatos átmenetét a köztes formák pontosan kategorizált sorozatán keresztül. S. J. Gould, S. E. Luria, S. Singer: A View of Life. Menlo Park, CA, 1981, 641. o.

 

A legtöbb család, rend, osztály és törzs meglehetősen hirtelen jelenik meg az ősmaradvány-anyagban, gyakran olyan anatómiailag köztes formák nélkül, amelyek egyenletesen összekapcsolnák az evolúcióból származtatott utódtaxonokat a feltételezett elődeikkel. N. Eldredge: Macro-Evolutionary Dynamics: Species, Niches, and Adaptive Peaks. New York, 1989, 22. o.

 

Egyáltalán nem kellene meglepődni azon, hogy rendkívül nehéz lenne egy olyan specifikus maradványfajt találni, ami egyrészt morfológiailag két másik taxon között helyezkedik el, ugyanakkor a megfelelő rétegtani szinten van. J. Cracraft: Systematics, Comparative Biology, and the Case Against Creationism. New York, 1983, 180. o.

 

Azon fajokról, amelyekről úgy gondolták, hogy más fajokká alakultak át, kiderítették, hogy egy időben éltek az állítólagos elődeikkel. Valójában az ősmaradvány-anyag nem dokumentál meggyőzően egyetlen fajok közötti átmenetet sem. S. M. Stanley: The New Evolutionary Timetable: Fossils, Genes, and the Origin of Species. New York, 1981, 95. o.

 

Sok maradványt gyűjtöttek össze 1859 óta, több tonnányit, ennek ellenére alig érzékelhető a hatásuk, amit az élő szervezetek közötti kapcsolatok megértésére gyakoroltak. Valójában nem tartom igazságtalannak azt mondani, hogy a maradványok, vagy legalábbis a maradványok hagyományos értelmezése inkább elhomályosította, mint megtisztította a kísérleteinket arra nézve, hogy feltérképezhessük a törzsfejlődést. P. L. Fortey: Neontological Analysis Versus Palaeontological Stores. 1982, 120–121. o.

 

Az evolucionista biológusok által kiválogatott trendek a törzsfejlődés történetének ex post facto tolmácsolása: a biológusok egyszerűen kiválogatnak olyan fajokat a geológiai idő különböző pontjain, amelyek látszólag beleillenek az időben irányt mutató módosulás néhány vonalába. Más szóval a trendek inkább az elemzők elméiben léteznek, mint a törzsfejlődés történetében. Ez különösen olyan helyzetekben van így – a legjellemzőbben az 1970 előtt időkben – amikor a fajok közötti törzsfejlődési kapcsolatok elemzését hiányosan vagy szegényesen végezték el. (Niles Eldredge: Macro-Evolutionary Dynamics: Species, Niches, and Adaptive Peaks. New York, 1989, 134. o.)

 

Véleményem szerint alig néhány paleontológus tételezi fel, hogy maguk a maradványok biztosítanak alapot arra a következtetésre, hogy evolúcióról beszélhetünk. Azon paleontológusok munkájának vizsgálata, akik kimondottan a paleontológia és az evolúciós elmélet közötti kapcsolattal foglalkoztak – például G. G. Simpson és S. J. Gould – arra a tényre hívják fel a figyelmet, hogy az evolúció maradványanyagát, mint bármely más történelmi dokumentumot, különös és általános prekoncepciók összességén belül kell elemezni, nem kizárólag azzal a hipotézissel, hogy beszélhetünk-e evolúcióról, vagy sem. […] Az ősmaradvány-anyagok semmilyen bizonyítékot nem nyújtanak a darwini elmélet védelmében, kivéve abban a gyenge értelemben, hogy a fosszilis maradványok összeegyeztethetőek vele, ahogy összeegyeztethetőek más evolucionista elméletekkel, és a revolucionista elméletekkel, a speciális kreacionista elméletekkel, sőt, még a történelmi elméletekkel is. (David B. Kitts: Search for the Holy Transformation. Review of Evolution of Living Organisms by Pierre-P. Grassé, Paleobiology, 5. évf. 1979, 353–354. o.)

 

A nyugalmi állapot és a hirtelen megjelenés

Ez a blokk ama elvi igazság illusztrációjának jegyében áll, miszerint a fajok statikusak, tehát egy adott faj amíg megnyilvánul, addig megőrzi jellegzetességeit. A fajok hirtelen jelennek meg és tűnnek el a leletanyagban, és eltűnésükkor ugyanolyanok, mint amikor megjelentek. Tehát a faj nemcsak logikai, hanem szinte „fizikai” kategória is egyben. Azt fejezi ki, hogy egy adott élőlény hierarchikusan rendezett strukturális és funkcionális alegységei egyazon erőnyaláb megnyilvánulásai, egyazon természetfeletti „pecsét” jegyében állnak. Ha bármelyik komponens megváltozik, az adott élőlény vagy elveszíti harmonikus rendezettségét és ezáltal életképességét, vagy pedig egy másik fajról beszélünk, anélkül, hogy a lehetősége is felmerülne az egymásba való horizontális átalakulásnak. A lények princípiumok megnyilvánulásai, amely princípiumok létrendileg megelőzik az időbeli megnyilvánulásokat. Ez az igazság szintén „bizonyíthatatlan”, ám témánk esetében is nagyon erőteljesen megmutatkozik abból, hogy a tudományos kutatás eredményei nem tudják ezt cáfolni, vagyis a feltételezett evolúciós grádusokat egyszerűen nem lehet megtalálni a természetben, a leletanyagban. A fajok graduális egymásba alakulása nagyon jól hangozhat egy naiv elme számára, ám ez a hipotézis a tények figyelembe vétele nélkül született, tehát éppen a tudományos kritériumoknak nem felel meg. Legerőteljesebben ezt az úgynevezett „kambriumi robbanás” húzza alá, amely rétegben gyakorlatilag az összes ma élő állattörzsnek megfelelő egyedek fellelhetők anélkül, hogy ennek bármiféle „graduális előzménye” lett volna (az ezt időben megelőző rétegekben gyakorlatilag csak egysejtűek találhatók – lásd alább, a harmadik idézetben).

 

A paleontológusok Darwin óta keresik (javarészt hiábavalóan) az ősmaradványok alig észrevehetően fokozatos sorozatait, amelyek példaként szolgálnának a fajok olyan típusú nagybani átalakulásához, amit Darwin az evolúciós folyamat természetes következményének látott. Néhányan nem látnak okot az aggodalmaskodásra – ennek ellenére ijesztő az a tény, hogy […] a legtöbb faj láthatóan saját maga marad, a különböző korszakok geológiai üledékeiben való előfordulásukat tekintve gyakorlatilag változatlanul. (Niles Eldredge: Progress in Evolution? New Scientist, 110. sz. 1986, 55. o.)

 

Fontos problémát jelent az (evolúciós) elmélet bizonyításakor az ősmaradvány-anyag; az eltűnt fajok lenyomatai megőrződtek a Föld geológiai képződményeiben. Ez a maradványanyag soha nem mutatta Darwin hipotetikus közbeeső variánsainak nyomait, helyette azt mutatta, hogy a fajok hirtelen jelennek meg és tűnnek el, és ez az anomália erősítette a kreacionista érvet, miszerint minden egyes fajt Isten teremtett. (Mark Czarnecki: The Revival of the Creationist Crusade. MacLean’s, 1981. január 19. 56. o.)

 

A paleontológusok hatalmas árat fizettek Darwin érveléséért. Az élet történetének egyedül igaz tanulmányozóinak képzeljük magunkat, mégis megőrizzük a természetes szelekció által hajtott evolúció kedvező képét, pedig az adataink annyira rosszak, hogy mondhatni nem is látjuk magát a folyamatot, amit tanulmányozni vagyunk hivatottak. […] A legtöbb maradványfaj története két tulajdonsággal is rendelkezik, amelyek felettébb inkonzisztensek a gradualizmussal: 1.) Nyugalmi állapot. A legtöbb faj nem mutat irányított változást, mialatt a földön tartózkodik. Mikor megjelennek az ősmaradvány-anyagokban, ugyanúgy néznek ki, mint amikor eltűnnek; a morfológiai változás általában korlátozott és irány nélküli. 2.) Hirtelen megjelenés. Bármely helyi területen egy faj nem az elődeinek folyamatos átalakulásából származik, fokozatosan, hanem egyik pillanatról a másikra jelenik meg, és a végső alakjában. (Stephen J. Gould: The Panda’s Thumb. New York, 1980, 181–182. o.)

 

A mai többsejtű állatok első vitathatatlan megjelenése az ősmaradvány-anyagban 570 millió évvel ezelőttre tehető – és a megjelenésük robbanásszerűen, nem pedig egy hosszúra nyúló crescendóval történt. Ez a „kambriumi robbanás” megjelöli (legalábbis közvetlen bizonyítékként) a mai állatok gyakorlatilag összes fő csoportjának megjelenését – és mindez geológiai léptékben nagyon rövid idő alatt történt, néhány millió év alatt. (Stephen J. Gould: Wonderful Life: The Burgess Shale and the Nature of History. New York, 1989, 23–24. o.)

 

A paleontológusok hagyományosan arról híresek (vagy arról rossz hírűek), hogy a halott törmelékekből teljes állatokat raknak össze. A legtöbbször csalnak. […] Ha az élet történetében valamelyik esemény hasonlít az ember teremtésmítoszaira, akkor az a tengeri élet hirtelen diverzifikációja, amikor a többsejtű szervezetek átvették a domináns szerepet az ökológiában és az evolúcióban. Zavarba ejtő (és kínos) Darwin számára, hogy eme esemény még mindig elkápráztat minket, és a legnagyobb biológiai forradalmat jelenti, az önreplikáció megjelenésével, valamint az eukariota sejt eredetével teljesen egyenértékűen. Az állatok törzse a prekambriumi homályból tűnt fel, és a ma élő utódok legtöbb jellegzetes tulajdonságával rendelkezett. (Stefan Bengtson: The Solution to a Jigsaw Puzzle. Nature, 345. sz. [1990. június 28.] 765–766. o.)

 

A legfőbb csoportok többsége hirtelen jelenik meg a kőzetekben, és gyakorlatilag nincs bizonyíték arra, hogy az elődök átalakulásának eredményeként. (D. Futuyma: Science on Trial: The Case for Evolution. New York, 1983, 82. o.)

 

Ugyanakkor a szakadások a maradványanyagban valóságosak. Bármely fontos elágazás maradványanyagának hiánya meglehetősen szembeötlő. A fajok általában statikusak, vagy majdnem azok, hosszú időszakon keresztül a fajok ritkán és a nemzetségek soha nem mutatnak evolúciót új fajokba vagy nemzetségekbe, hanem az egyik a másikat felváltja, és a változás többé-kevésbé hirtelen történik. (R. Wesson: Beyond Natural Selection. Cumberland, RI, 1991, 45. o.)

 

A paleontológusok régóta tudatában vannak annak a látszólagos ellentmondásnak, ami Darwin kiindulási feltétele, a gradualizmus […] valamint a paleontológia tényleges felfedezései között húzódik. A törzsfejlődési vonalakat végigkövetve az időben, úgy tűnik, azok csak nagyon kevés fokozatos változást mutatnak, azonban nem szolgálnak bizonyítékul egy faj egy másik nemzetséggé való alakulásához, vagy egy evolúciós újdonság fokozatos eredetéhez. Bármely valódi újdonság, úgy tűnik, minden esetben hirtelen jelent meg az ősmaradvány-anyagban. (E. Mayr: Our Long Argument: Charles Darwin and the Genesis of Modern Evolutionary Thought. Cambridge, MA, 1991, 138. o.)

 

A maradványanyag minden bizonnyal nem mutatott az idő folyamán fokozatos szerkezet-átalakulást. Épp ellenkezőleg, azt mutatta meg, hogy a fajok általában állandóak maradtak a történetük folyamán, és meglehetősen hirtelen váltották fel őket a tőlük lényegesen különböző formák. Úgy tűnt, az új típusok vagy osztályok teljes formájukban jelentek meg, nem mutatva semmilyen evolúciós trendet, ami által egy korábbi típusból kialakulhattak volna. (Bowler: Evolution: The History of an Idea. Berkeley, California, 1984, 187. o.)

 

Egyszerű, megkerülhetetlen igazság, hogy egy bióta gyakorlatilag minden tagja alapvetően stabil marad a fennállása ideje alatt, kismértékű ingadozásokkal. (Niles Eldredge: The Pattern of Evolution. New York, 1998, 157. o.)

 

Más szóval, amikor a feltételezett evolúciós folyamatok nem illenek bele az ősmaradványok azon mintázatába, amelyet elvileg elő kellett volna idézniük, a mintázatra fogják, hogy az „rossz”. Egy körkörös érv merül fel: értelmezd az ősmaradvány-anyagot egy bizonyos evolúciós elmélet szempontjából, ellenőrizd a magyarázatot és azt, hogy az visszaigazolja-e az elméletet. Nos: igen vagy nem? […] Amint az ma köztudott, a legtöbb ősmaradvány-faj a maradványanyagban egyik pillanatról a másikra jelenik meg, néhány millió éven keresztül gyakorlatilag változatlan marad, csak azért, hogy hirtelen eltűnjön – ez Eldredge és Gould „szakaszos egyensúly” modelljének mintája. (Tom S. Kemp: A Fresh Look at the Fossil Record. New Scientist, 108. sz. 1985, 66–67. o.)

 

A paleontológusok egyszerűen nem látták az ősmaradványokban a várt változásokat, miközben a kőzet maradványanyagában kutatták azokat. […] Ezek az egyedi ősmaradványok észrevehetően ugyanolyanok maradtak az ősmaradvány-anyagban való előfordulásuk folyamán, és ez a paleontológusok számára jóval korábban ismert volt, mint amikor Darwin megjelentette A fajok eredetét. Maga Darwin […] azt jövendölte, hogy a paleontológusok eljövendő generációi szorgalmas kutatómunkával betöltik ezeket a hézagokat. […] Százhúsz évnyi paleontológiai kutatás után teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy az ősmaradvány-anyag nem igazolja Darwin eme jóslatait. Nem is a nyomorúságosan szegényes maradványanyag a probléma. Az ősmaradvány-anyag egyszerűen azt mutatja, hogy ez a jóslat nem helyes. […] Annak a megfigyelése, hogy a fajok meglepő módon konzervatív és statikus entitások, hosszú időszakokon keresztül a császár új ruhájának minden tulajdonságával rendelkezik: mindenki tudott róla, de jobbnak látta tudomást sem venni róla. A paleontológusok – szembesülve azzal a maradványanyaggal, amely makacsul nem szándékozta alátámasztani a Darwin által megjósolt mintákat – egyszerűen a másik irányba fordultak. (N. Eldredge, I. Tattersall: The Myths of Human Evolution. New York, 1982, 45–46. o.)