Mikrobiológia
A mikrobiológia alaptörvénye.
A biogenezis alaptörvényét Louis Pasteur (1822-1895) mikrobiológus, kémikus fogalmazta meg:
„Élő csak élőből jön létre.”
Ez a törvény megpecsételi a kémiai evolúció, abiogenezis sorsát, mert megállapítja annak lehetetlen voltát.
„A spontán képződés doktrínája soha többé fel nem támadhat az enyészetből, amelyben ez az egyszerű kísérlet taszította.”
R. Vallery-Radot, 1920. The Life of Pasteur; franciából Mrs. R. L. Devonshire fordította. New York: Doubleday, 109. oldal.
Pasteur törvényét naponta alkalmazzák a mikrobiológia, az orvostudomány, a sterilizálás, stb. területén. Nagy bajban lennék, ha egyik napról a másikra megszűnne ennek a törvénynek a hatálya.
|
Francis Crick (1916-2004) Nobel-díjas biokémikus, a DNS társfelfedezője:
“Még a tizenkilencedik században is hittek abban, hogy élet keletkezhet de novo, itt és most mocsárban, kotyvalékokban, rothadó húsban, vagy egyéb alkalmas közegben. Egymást érték az ilyen módon keletkezett férgekről, legyekről, sőt egerekről szóló leírások és beszámolók. Redi, Joblot, Spallanzani kísérletei felkeltették a gyanút, majd Pasteur gondos és elegáns vizsgálatai végleg bebizonyították, hogy ezek a hiedelmek teljesen alaptalanok. Zseniálisan összeállított kísérleti berendezésében Pasteur rendre kiküszöbölte az ellenvetésre lehetőséget adó körülményeket. Kétséget kizáróan igazolta, hogy egy eredetileg steril berendezésben, legyen az bármilyen tápláló és ínycsiklandozó főzet, az élet semmiféle jele nem mutatkozik, még akkor sem, ha a rendszer a szabad levegővel érintkezhet, de a mikroorganizmusok bejutása a tápfolyadékba lehetetlenné van téve.” Az élet mikéntje Gondolat, Budapest, 1897. 85.o.
|
|
William Thomson / Lord Kelvin (1824-1907) matematikus, mérnök, fizikus: 1. „Az élet keletkezése a Földön egyáltalán nem függött kémiai vagy elektromos folyamatoktól, és a molekulák kristályozódási csoportosításától. Nekünk el kell fogadunk ezt a titkot és az élő szervezetek teremtésének csodáját.”
2. „Az élet eredetét illetően a tudomány… határozottan megerősíti a teremtő erőt.”
|
|
George Wald (1906-1997) Nobel-díjas evolucionista: „Nem akarok hinni Istenben. Ezért inkább úgy döntöttem, abban hiszek, amiről tudom, hogy tudományos képtelenség, vagyis az evolúcióhoz vezető abiogenezisben.” (Abiogenezis: az élőnek az élettelen anyagból való spontán keletkezése.) |
A fentiekkel kapcsolatos evolucionista megjegyzés 1.:
“Az evolúció nem foglalkozik az élet kialakulásával, csak magával az élet fejlődésével.”
Válasz:
Mivel a biológiai evolúciót megelőzi a:
– kozmikus evolúció,
– geológiai evolúció,
– valamint a kémiai evolúció, abiogenezis ezért szükséges ezt a kérdést vizsgálni.
Ha nincs kémiai evolúció, nincs alapja a biológiai evolúciónak!
A véletlen-kialakulás feltételezett folyamata olyan, mint a plafonról lelógó csillár, ha egyetlen helyen elszakad a lánc, leesik a csillár és darabokra törik.
Mivel az evolúciómodell (véletlen-kialakulás folyamatának) ezen pontjáról bebizonyosodott, hogy lehetetlen, ezért az egész feltételezést újra kell gondolni. Teljesen biztos, hogy a spontán keletkezésre épülő feltételezések helyett új megközelítés szükséges. Ma már tudjuk, hogy az aminosav lánc, a fehérjék véletlen kialakulása, élő élettelen anyagból való keletkezése lehetetlen, ezért az erre épülő összes spekuláció: téves.
A kémiai evolúció, abiogenezis lehetetlensége után, már teljesen fölösleges arról beszélni, hogy a rókák 10 generáció alatt, a muslicák kb. 1000 generáció alatt, a kutyák, galambok és különböző növények (pl.: káposzta) tudatos tenyésztéssel/termesztéssel milyen változásokon mennek keresztül. A véletlen-kialakulás folyamatában egymásra épülő folyamatok vannak, ha csak az egyik is hiányzik, megszakad a láncolat! A fajon belüli adaptáció (körülményekhez való alkalmazkodási képesség) nem azonos a -faji határokat átlépő- makróevolúció feltételezéssel.
Ha a véletlen-kialakulás bármelyik folyamata lehetetlenné teszi, hogy az élet kizárólag természeti folyamat által jöjjön létre, akkor azt a modellt el kell vetni. Mivel fehérje-DNS-enzim-membrán alapú élet nem keletkezik élettelenből, ezért az ateista evolúciós modell nem állja ki a tudományos vizsgálat próbáját.
A fentiekkel kapcsolatos evolucionista megjegyzés 2.:
XX. században újból elővették ezt a feltételezést. A tankönyvek, az internet tele van Miller-kísérletével, amely azt próbálta bizonyítja, hogy mégiscsak lehetséges az élet spontán kialakulása.
Válasz:
A Miller-féle kísérlet sorozatról, az ősleves-feltétlezésről, hamar kiderült, hogy komoly problémák vannak vele. 2010 óta már az evolúciómodell vezető tudósai is szabadulni akar az ősleves-feltételezéstől. Lásd: Ősleves.
A Miller-féle kísérlet sorozatról, valamint a többi élet-előállításával foglalkozó kísérletekről, illetve az élet építő köveinek előállítására tett próbálkozások eredményeiről az alábbi oldalakon részletes elemzések találhatóak:
Képes-e a véletlen molekuláris kölcsönhatás életet létrehozni?
Ajánló menü/ Prezentációk oldal / Tóth Tibor: Mi az élet. ppt.
Pandák és emberek c. könyv “Az élet eredete” fejezetében,
valamint “Az élet eredete” című összefoglaló írásban.
Az ősleves-elképzelés evolúciópárti kritikája
már az evolúciómodell vezető tudósai elvetik az ősleves-feltételezést:
Szathmáry Eörs – John Maynard Smith: A földi élet regénye, Magyar Tudományos Akadémia, Új Polihisztor sorozat, 2012. 59-61. o.
Nick Lane: Hajrá, élet! Az evolúció tíz legnagyobb találmánya, Magyar Tudományos Akadémia, Új Polihisztor sorozat, 2012. 19-26. o.
Jim AlKhalili – Jonhjoe McFadden: Az élet kódja – Titokzatos kvantumok, Libri, 2015 325-330. o.
Bővebben:
Ariel A. Roth: Gyökereink Advent Kiadó 4. fejezet 65-80. o.
Dr. Farid Abou-Rahme: Azt mondta Isten… Hárfa Kiadó 47-52 o.
Prof. Tóth Tibor: Tudomány, hit, világmagyarázat. Focus Kiadó. 319-344 o.