Második főtétel
Az energia lefokozódásának elve!
Az entrópia a fizikától a kémiáig, az építészettől a biológiáig, a földi élet összes folyamatában jelen van. Hatása annyira érezhető, hogy Albert Einstein találóan
„az összes tudományok első törvényé”-nek nevezte a termodinamika második főtételét.
Baumann Miklós vegyészmérnök, aki egyben a biofizika professzora is, a Keletkezés vagy Teremtés? című könyvének 140. oldalán ezt így fejezte ki:
Az életről beszélni tudományos igénnyel csak az entrópia figyelembevételével lehet.
A Világegyetemben a dolgok úgy változnak, hogy a rendezettből a rendezetlen felé alakulnak át, vagyis minden magára hagyott rendszer energiája egyre kevésbé lesz használható munkavégzésre. Ezek az energiák nem alakulnak vissza.
A Világegyetemben zajló folyamatok a szétesés, megszűnés, lebomlás, irányába haladnak, vagyis az entrópia mindenre kiterjedő törvénye alapján az idő múlásával minden egyre szervezetlenebbé, rendezetlenebbé válik. Ez pontosan ellentéte az összes evolúciós feltételezésnek, ami állandó fejlődést, növekedést, biológiai információ-növekedést tételez fel.
A probléma szemléltetése:
A Földön zajló események a lejtőn lefelé haladó golyóhoz hasonlít, az evolúció ezzel szemben a lejtőn felfelé guruló golyót tételez fel, így az evolúciót támogató személyek nagyon nehéz helyzetben vannak, mivel konkrét számadatokkal és mechanizmusokkal kell bizonyítaniuk az entrópia-legyőzés folyamatát.
Az evolúció védelmezői azt gondolják, hogy az entrópiát a magára hagyott anyag illetve a természet önmagában képes legyőzni. Az entrópia, vagyis a rendezetlenség mértéke a Világegyetemben növekszik. Kivéve azokat a helyi eseteket, amikor megfelelő minőségű és mennyiségű, irányított energiát juttattunk a rendszerbe.
A Világegyetemben általánosan működő entrópia törvényét minden pillanatban le kell győzni, de hogyan?
Thaxton – Bradley – Olsen: Az élet eredetének rejtélye című nagyszerű könyv
VII. fejezete: Az élő rendszerek termodinamikája 133-148 o.
VIII. fejezete: A termodinamika és az élet eredete 148-167 o.
IX. fejezete: Hogyan valósul meg a kémiai munka 167-194 o.
részletesen és alaposan bemutatja ennek a kérdéskörnek a nehézségeit.
A lényeg: megfelelő helyen és időben, pontosan oda illő mennyiségű és minőségű energiára van szükség.
Akik azzal akarják megoldani ezt a problémát, hogy a Föld nem zárt rendszer, hanem nyitott rendszer, mivel a Napból energia, hő, fény, stb. érkezik a Földre, valamint a Földön van szél, villám, eső, folyók, stb. nem veszik figyelembe, hogy ezek az entrópia legyőzéséhez szükséges, de nem elegendő feltételek. Gondoljuk végig Polányi Mihály híres épület példáját, amit egy oxfordi matematika professzor könyvéből másoltam ide:
„A híres tudós és filozófus, Polányi Mihály segít nekünk megérteni, miért valószerűtlen elvárni, hogy az ismeretelméleti redukcionizmus minden körülmények között működjön. Arra kér minket, gondoljunk a folyamatok azon különféle szintjeire, amelyek ahhoz szükségesek, hogy téglákból felépítsünk egy irodaépületet.
Először is ki kell nyerni azokat a nyersanyagokat, amelyekből a téglák készülnek. Azután ott vannak a téglagyártás egymást követő egyre magasabb szintjei – a téglák nem készítik el önmagukat; a falazás – a téglák nem rakják fel önmagukat; az épület megtervezése – az épület nem tervezi meg önmagát; és végül a város megtervezése ott, ahol az épületet fel kell építeni – a város sem tervezi meg önmagát. Minden szintnek megvannak a saját szabályai. A téglák nyersanyagának tulajdonságait a fizika és kémia törvényei határozzák meg; a téglagyártás módját a technológia írja elő; a tégla rakókat (kőműveseket) az építőmesterek utasítják; az építőmestereket az építészet tanítja; az építészeket pedig a várostervezők irányítják. Mindegyik szintet a fölötte lévő szint irányítja. De fordítva nem igaz: Egy magasabb szint törvényei nem vezethetők le az alacsonyabb szintek törvényeiből; bár amit egy magasabb szinten tenni lehet, az természetesen függ az alacsonyabb szintektől. Például ha a téglák nem elég szilárdak, az korlátozza annak az épületnek a magasságát, amely még biztonságosan felépíthető belőlük.” John C. Lennox: A tudomány valóban eltemette Istent? Evangéliumi Kiadó 58-60. o.
Az entrópia legyőzéséhez szükség van:
– Irányító, ellenőrző programra. Polányi Mihály példájában ez a rendezési- és az építési terv.
– Olyan mechanizmusra, amely felfogja, átalakítja és tárolja a bejövő energiát.
Az evolucionistákat terheli a válaszadás a következő kérdésekben:
– hogyan keletkeznek a téglákhoz, cementhez, stb. szükséges anyagok?
– az anyagokból hogyan lesz tégla, cement, stb.?
– hogyan kerül a tégla, cement, sóder, stb. a megfelelő telekre?
– hogyan lesz a telken felhalmozott nagy mennyiségű téglából, cementből, stb. stabil téglafal, a megfelelő helyen, időben, méretben és minőségben?
A Nap süti, a szél fújja, az eső mossa a téglát, az idő telik, de a ház nem épül. Hiába süt a Nap, fúj a szél, stb. a tégla meg a cement nem áll össze fallá, a nem létező falak, nem állnak össze házzá.
A kérdés nem az, és soha nem is volt az, hogy érkezik-e a Földre a Napból energia, hisz ezt még egy kisgyerek is tudja, a kérdés az, hogyan alakul át a Napból érkező energia pontosan az evolúciós folyamatba illő hasznos, munkavégző energiává? Olyan energiává, ami nem több és nem kevesebb, mint ami az evolúciós folyamathoz szükséges. Ezen kívül van még követelmény; az érkező energia ne tegyen kárt a molekulában! Nos, ez a kérdés önmagában hatalmas evolúciós probléma, nem is szokták még megemlíteni sem az evolúciót támogató személyek. De ez a probléma is makacsul útjában áll az evolúciónak.
Figyelemre méltó, hogy minél többet foglalkozik az emberiség az evolúciómodellel, a megoldásra váró kérdések nem csökkennek, hanem sokasodnak! A fenti példákon felbuzdulva mi is tegyünk fel néhány kérdést:
Az első kérdés: Honnan tudja az anyag/energia, hogy sok idő múlva mi lesz előnyös az anyag számára? Például egy bizonyos sorrendű aminosav lánc előnyös lesz? Bővebben: Egy kis matematika, illetve a Miller-Urey kísérletek hibai oldal.
Második kérdés: Hogyan tervezi meg és készíti el a Napból érkező energia, a Földön süvítő szél a házhoz szükséges összes téglát, ajtót, cementet, homokot, sódert, stb.?
Harmadik kérdés: Hogyan tervezi meg és szállítja a megfelelő időben, a kiválasztott telekre a Napból érkező energia, a Földön cikázó villámok a fenti anyagokat?
Negyedik kérdés: Hogyan építi fel a Napból érkező hő a házat?
Hogyan hozza létre a Napból érkező hő, vagy a Földön folydogáló folyók a fent felsorol folyamatokat és eredményeket?
Az élő rendszerekben egyszerre több ezer féle folyamat zajlik, teljesen összehangoltan. Ehhez képest egy ház megtervezése, felépítése és kulcsra kész átadása alacsonyabb összetettségű folyamat. Hogyan képes az anyag/energia erre az önszervezésre? Van-e erre bármilyen jel az anyagi világban?
Prigogine Ilya 1977-ben kémiai Nobel-díjat kapott: az irreverzibilis termodinamika és a disszipatív struktúrák kutatásában elért eredményeiért. Prigogine rendkívül sok időt (több évtizedet) fektetett az „önszervező anyag” megtalálására.
Különböző feltételezésekkel próbálta „kibékíteni” az evolúciót és a termodinamikát. Részletes és alapos életműve nyomán kijelenthetjük: az anyag és az élő rendszerek között hatalmas szakadék tátong. Bővebben: W. Kuhn biológia professzor: Az anyag önszerveződésének mítosza és a biofizika professzorának írása: Baumann: Entrópia.
Ötödik kérdés: Az érkező energia miért nem tesz kárt a félkész molekulákban?
Hatodik kérdés: Milyen program irányítja a növekedést, ami legyőzi az entrópiát?
Hetedik kérdés: Hogyan történik az energia-átalakítás? Elég megnézni egy kerekpáros versenyt és bárki láthat kerékpárt felfelé haladni a lejtőn. Ebben az esetben az entrópia legyőző, energia-átalakító, hasznos és célirányos munkavégző energiát a kerékpárt hajtó személy szolgáltatja. Viszont még soha senki nem látott kerékpárt önmagától felfelé haladni a lejtőn. Az evolúció feltételezés arról próbálja meggyőzni az embereket, hogy a kerékpár önmagában, a kerékpárt hajtó ember nélkül képes felfelé haladni a lejtőn.
Nyolcadik kérdés: Honnan tudja az anyag/energia, hogy sok idő múlva mi lesz előnyös az egyed számára? Például a repüléshez szükséges csontrendszeri változások x idő múlva előnyösek lesznek az adott egyed számára.
A termodinamika második törvénye ellentmond annak a (bizonyos értelemben folyamatos, vagy mondjuk inkább rendkívül „gyakori”) komplexitás növekedésnek, amit az élő szervezetek mutatnak. Ez nemcsak a fizikusok számára jelent megoldhatatlan problémát, hanem minden gondolkozó ember számára!
Minden magára hagyott vegyület a bomlás irányába tart (az előző példával szólva: lefelé halad a lejtőn). A vegyületek önmagukban nem válnak egyre összetettebbé. Akkor hogyan keletkezik egy összetett rendszer? A véralvadás, fotoszintézis, sejtmembrán, stb. kémiai evolúciója egy-egy evolúciós rejtély. Az evolúciómodellt támogató szakember Szathmáry Eörs, biológus professzor1 rámutat az egyik problémára:
“Az alapproblémát az jelenti, hogy az első evolúciós egységek nem keletkezhettek evolúciós módon, hiszen azoknak akkor még nem voltak meg az ahhoz szükséges tulajdonságaik.”
A sejtmembránról
„A sejtmembrán eredetére vonatkozó különböző modellek is használhatatlannak bizonyultak. Élő sejtnek kell létrejönnie, nem egy börtöncellának. A sejt és a környezete között működnie kell az anyagcserének. Ráadásul ennek a cserének szelektívnek is kell lennie: arra van szükség, hogy a sejt képes legyen különbséget tenni a hasznos és káros anyagok között. E feladatok ellátása miatt minden membrán rendkívül bonyolult képződmény, irányított csatornákkal, szivattyúkkal, zsilipekkel és receptorokkal. Nem ismerünk, olyan folyamatot, amely működőképes membránt tudna előállítani.” Alexander vom Stein: Creatio Evangéliumi Kiadó 132.o.
A második főtétel azt mondja ki, hogy a magára hagyott rendszerben a spontán folyamatok a rendezettség csökkenéséhez vezetnek, vagyis a leépülés, pusztulás felé. Ezzel teljes mértékben megegyezik az összes tapasztalattal; az elmúlás folyamata az építményeket, és az élőlényeket egyaránt sújtja. A dolgok a rend irányából a káosz felé haladnak. Az evolúció feltételezett folyamatában a káoszból tökéletes és rendkívül bonyolult rend jön létre.
A tudomány azt állítja, hogy az idő múlásával nő az entrópia.
Ez azt jelenti:
1. a működő rendszerekben az energia minősége lefokozódik,
2. a strukturált rendszerekben a rendetlenség foka növekszik,
3. a programozott rendszerekben az információ fokozatosan elvész.
Ezzel szemben az evolúció azt állítja, hogy az idő múlásával a kezdetlegesből bonyolult, az egyszerűből összetett, az élettelenből élő, a fejletlenből fejlett alakul ki, miközben az anyag/energia nem lát előre, nem tervez, nem gondolkodik, és nem érez. Ön szerint ez logikus?
Összegezve:
A megfigyelések, és a termodinamika második fő tétele alapján tudjuk, hogy a Világegyetem és minden, ami benne található, haladási iránya a “lefelé a lejtőn” irány. Az evolúciómodell haladási iránya a “felfelé a lejtőn” irány.
A világ egyik legokosabb embere Arthur Eddington asztrofizikus mondta:
„Ha az elméletedről kiderül, hogy az ellentmond a termodinamika második főtételének, akkor nincs semmi reményed. Nem számíthatsz semmi másra, minthogy a legnagyobb megszégyenülés mellett összeomlik az elméleted…
A termodinamika második főtétele a Világegyetem legfelsőbb metafizikai törvénye.”
Nemcsak a fizika, kémia, biológia, orvostudomány, stb. igazolta Eddingtont. A genetikai tudományág robbanásszerű fejlődése által egy ideje mérhető a genetikai entrópia. Az emberi, illetve az állati genom, az idő múlásával nem egyre jobbá válik, hanem az entrópia általános törvényének megfelelően leépül. A leépülés idejét, gyakoriságát, mértékét a genetikusok pontosan nyomon követik.
Ezek után nincs, miről beszéli. Újból bebizonyosodott, hogy az evolúciómodell a gyakorlatban használhatatlan ötlet.
Bővebben:
Wolfgang Kuhn biológia professzor: Az anyag önszerveződésének mítosza
Tóth Tibor professzor honlapunkon található http://teremtestudomany.hu/prezentaciok/ menüben “További tudományos ellenvetések az evolúció elméletével szemben” c. PPT-jében olvasható.
Az egy kis matematika című írásunk 1/1. pontjában további problémák leírása található a fehérje képződéssel kapcsolatban, valamint további cáfoltokat olvashatunk az anyag önszerveződésével kapcsolatban.
Jeszenszky Ferenc, fizikus: Kereszténység vagy evolúció írásában a “Lehetséges-e egyáltalán az evolúció” címszó alatt részletesen foglalkozik a kérdéssel.
Szemelvények egy biofizikus professzortól az entrópiáról, valamint Prigogine érveiről és azok cáfolatáról: Baumann: Entrópia.
Dr. Don B. DeYong, fizikus: Tudományos hitem.
Idézetek a témában:
Levin R. evolucionista:
„A probléma, amellyel a biológusok szembesültek, nem más, mint hogy az evolúcióelmélet ellentmond a termodinamika második főtételének. A rendszerek idővel a növekvő rendezetlenségük miatt megsemmisülnek.”
Rifkin Jeremy Rogers ismert amerikai evolucionista kijelenti, hogy hisz abban, hogy az evolúció valamilyen titokzatos erő révén leküzdi a termodinamika második főtételét (Rifkin J., Entropy: A New World View, Viking Press,New York, 1987):
Farid Abou-Rahme:
„Az entrópia törvénye azt jelenti, hogy az evolúció szétszórja az életre szükséges összes energiát ezen a bolygón. A mi felfogásunk szerint az evolúció ennek teljesen ellentétese. Mi hiszünk, hogy az evolúció valamilyen csodálatos módon egyre nagyobb összértéket és rendet hoz létre a földön. Most, hogy környezetűnk puszta szemmel is látható módon válik szétesővé és rendezetlenné, talán első alkalommal kezdünk kételkedni az evolúcióban… Az evolúció a rend egyre nagyobb szigeteinek keletkezését jelenti a rendezetlenség egyre nagyobb tengereinek rovására. Nincs olyan biológus vagy fizikus, aki tagadná ezt az alapvető igazságot. Mégis, ki hajlandó felállni és beismerni ezt egy osztályteremben vagy a nyilvánosság előtt?” Farid Abou-Rahme, Azt mondta Isten…, Hárfa Evangéliumi Kiadó, 2003
Asimov Isaac író, biokémikus:
„A termodinamika második főtételét így is lehet fogalmazni: A Világegyetem fokozatosan rendetlenebbé válik! Ilyen értelemben a második főtétel rólunk is szól. Igyekeznünk kell, hogy fenntartsuk a rendet a szobában. A rendetlenség pedig, gyorsan, egyszerűen és önállóan keletkezik… Mennyire nehéz fenntartani a rendet a házban, még a testünket is: milyen gyorsan minden hanyatlásba kerül. Még ha semmit sem teszünk, akkor is minden magától elromlik, hanyatlik, kopik – ezt jelenti a termodinamika második főtétele.”
McDowell Josh és Stewart Don jogász és teológus:
„Ha minden vegyület tendenciaszerűen szétbomlik, nem pedig egyre összetettebbé válik, akkor az élet kémiai evolúciója komoly problémával néz szembe….
A termodinamika második főtétele az egyszerűsödés törvénye, és hatását a világ összes laboratóriumában megfigyelték.” McDowell Josh, Stewart Don, Biblia kontra evolúció
Morris Henry M. hidrogeológus:
„A világ, amelyben élünk, nem válhat önmagától bonyolultabbá. Az élővilág bonyolultsága miatt a termodinamika második főtétele egyértelműen nem tartja lehetségesnek az evolúciót. Bármilyen rendszerben megfigyelhető egy olyan tendencia, mely szerint az rendezetlenné válik. Ez a tendencia csak a külső energiaforrások segítségével állítható meg, amit egy megfelelő információs program irányít. Ezen információs mechanizmus alapján az energia olyan specifikus munkává alakul át, ami elengedhetetlen egy rendszer bonyolult szerkezetének felépítéséhez.”
Prigogine Ilya, kémikus: kémiai Nobel-díjat kapott 1977-ben, az önszerveződő rendszerekkel kapcsolatban végzett kutatásaiért.
1. „Léteznek olyan kérdések, melyek több mint száz éve érdekelnek minket. Hogyan lehet megmagyarázni az élővilág evolúcióját, melyben a termodinamika szerint állandóan növekvő rendetlenség uralkodik?”
2. „A káoszelmélet és az élő sejtek tanulmányozása során a biológiai rendezettséggel szembesülünk, mely az evolúcióelmélet számára nagy problémát jelent.”
3. „Ha a biológiai rendszerekben olyan folyamatokat fedeznénk fel, melyek messze vannak az egyensúlyi állapottól, a kutatásaink révén még akkor sem kerülnénk közelebb a legegyszerűbb szervezetek hihetetlen bonyolultságának megértéséhez.”
G. Nicolis Prigogine és munkatársai minden arra irányuló erőfeszítése ellenére, hogy találjanak véletlenszerű folyamatok által irányított automatikus szerveződéseket az élőlényekben, arra az eredményre jutottak, hogy tartós rend soha nem érhető el, mert nem áll rendelkezésre új információ. Miután amellett érvel, hogy előfordulhatnak véletlenszerű folyamatok által előidézett automatikus szerveződések nemegyensúlyi rendszerekben, Prigogine megállapítja az első hivatkozásban:
Sajnálatos módon ez az (önszerveződési) alapelv nem képes megmagyarázni a biológiai struktúrák létrejöttét. Elenyészően csekély annak valószínűsége, hogy normál hőmérséklet mellett nagyszámú molekula összerendeződik, és ezáltal megnyitja az utat magasan szerveződött struktúrák létrejötte, valamint az élő organizmusokat jellemző koordinált funkciók megjelenése előtt. Bővebben: http://teremtestudomany.hu/biologiai-informacio/
Rosevear David, kémikus:
„A termodinamika második törvénye azt mondja ki, hogy egy zárt rendszerben végbemenő spontán folyamatok a rendezettség és szervezettség csökkenéséhez vezetnek. Ezzel szemben az evolúcióról azt feltételezik, hogy előre, felfelé vezet, az atomoktól a molekulákon és az élet egyszerű formáin keresztül az emberhez, akinek agya a legösszetettebb, legszervezettebb anyag az egész univerzumban. Az evolúció tartalmazza azt a hitet, hogy a rend és a szervezettség fokozódik, és megkívánja híveitől, hogy tudatosan tegyék félre ezt a második törvényt. Továbbá az evolúcióról azt állítják, hogy véletlenek sorozatán és a természetes kiválasztódáson keresztül, további információk bevitele nélkül működik. Ebből látszik, hogy az evolúció elmélete nyíltan ellentmond a termodinamika második törvényének, amely kategorikusan kijelenti, hogy a dolgok a rend irányából a rendezetlenség felé haladnak…
Egy építési telken építőanyagokat halmoznak fel. Sok energiára van szükség, és követni kell a mérnök terveit az épület felépítése érdekében. Az épület nagyobb rendezettséggel bír, mint alkotóelemei, de az építés folyamata egyáltalán nem nevezhető spontánnak. Energiát és információt kell befektetni az anyagba.
Ugyanígy a makk a szervezettség fokozódásával tölgyfává növekszik. Víz, napfény és tápanyagok lépnek be a nyílt rendszerbe, és ezek a magban lévő genetikai információ irányításával fokozzák a rendezettséget.
A puszta energia hozzáadása (a hőmérséklet növelése) csökkenti a rendezettséget. Ha energiát viszünk be egy nyílt rendszerbe, az nem megfelelő módszer a szervezettség mértékének növelésére. A porcelánboltba beszabaduló bika energia befektetésével káoszt produkál! Irányított energiára: információk által igába fogott energiára van szükség…
Az a tény, hogy a termodinamika második törvénye zárt rendszerekre vonatkozik, nem oldja meg az evolúció híveinek dilemmáját. A szervezettség fokozásához egy nyílt rendszerben információ-bevitelre van szükség, nem egyszerűen energiára, hanem irányított energiára. Energiára és információra.
A második törvény az információelméletre alkalmazva azt mondja, hogy a véletlenszerű események információvesztést eredményeznek. A biológiai mutációkat hosszú időn keresztül új genetikai információk forrásának tekintették, amit a természetes kiválasztódás eszközül használ a „magasabb rendű” létformák kifejlesztéséhez. De a mutációk véletlenszerű változásokat eredményeznek a génekben, és az említett törvény alapján ez információk elvesztéséhez vezet.” David Rosevear Teremtéstudomány, A Biblia igazságának megerősítése, MKKA, 1997
Rush Joseph Harold (sz: 1911) amerikai fizikus és író, evolucionista:
„Az élővilág komplex evolúciós folyamatai egyértelműen ellentmondanak annak a tendenciának, mely a termodinamika második főtételén alapszik. Amikor a második főtétel kijelenti, hogy a magasabb entrópia és nagyobb rendezetlenség felé való változás visszafordíthatatlan, akkor az élet mindegyik szakaszán a rendezettség magasabb szintjére fejlődik.” [J.H Rush, The Dawn of Life, New York, Doubleday, 1958]
Stavropulos Giorgos evolucionista, American Scientist-ben így nyilatkozik:
„A termodinamika második főtétele értelmében normális körülmények között semmilyen komplex szerves molekula önállóan nem képződhet. Sőt ellenkezőleg, az csak szétbomolhat. Tényleg, minél bonyolultabb valami, annál instabilabb, és végeredményben elkerülhetetlen a szétbomlása. A zavaros magyarázatok ellenére a fotoszintézis és más életbevágó fontos folyamatok, maga az élet is még mindig lehetetlen a termodinamika és más pontos tudományos tények miatt.”
Irodalomjegyzék:
Tóth Tibor: Tudomány, hit, világmagyarázat – Focus Kiadó
Dr. Jeszenszky Ferenc: Kereszténység vagy evolúció Evangéliumi Kiadó
D. Dr. Duane T. Gish: Az evolúciós agymosás Evangéliumi Kiadó
Alexander vom Stein: Creatio Evangéliumi Kiadó
John C. Lennox: A tudomány valóban eltemette Istent? Evangéliumi Kiadó