50 tudós: Wayne Frair, biológus
In Six Days: Why Fifty Scientists Choose to Believe in Creation
Részlet a Miért választotta 50 tudós, hogy a 6 napos teremtésben hisz című könyvből.
43. fejezet
Szerző: Wayne Frair, biológus
2001. január 1.
Fordította: Konkoly Dávid
A szerzőről:
Frair professzor New York, Tuxedo Kings’s College-ának professzor emeritusa. A New York-i Houghton College-ban zoológiából szerzett B.A diplomát, szintén zoológiából B.S. diplomát az Illinois-i Wheaton College-ban, mesterfokozatot embriológiából a Massachusetts-i Egyetemen és biokémiai taxonómiából PhD-zett a Rutgers Állam Egyetemen New Yersey-ben. Számos kutatási tanulmány szerzője a teknősök és teremtés-evolúció témájából, ilyen a „A Case for Creation”1 című könyv is. Védőtanú volt a híres 1981-es teremtés kontra evolúció vitában az Arkansas-i Little Rock-ban. Frair professzor tagja az Amerikai Tudományos Fejlődés Szövetségének, és 1986-tól 1993-ig a Teremtéskutató Társaság elnöki tisztét látta el.
A Bibliatudománnyal kapcsolatos érdeklődésem akkor erősödött fel, miután 1945. januárjában kereszténnyé lettem, ezalatt a II. Világháborúban az Amerikai Haditengerészetnél szolgáltam. Személyes történetem az élet keletkezésének rejtélyét illetően 1946-ban kezdődött, amikor leszereltem a tengerészettől és az Amherst-i Massachusetts Egyetemen vettem órákat. Az evolúciós elmélettel etettek minket, de azon tűnődtem, nincsenek-e ezzel szemben más védhető álláspontok is.
Fiatal éveim alatt átkerültem egy Keresztény intézménybe (Houghton College), ahol főtárgyként zoológiát hallgattam, melléktárgyként pedig kémiát és Bibliát. Itt a szakprofesszorom, Dr. George Moreland egy Bibliahívő kreacionista volt, és tudásomat az ő mentorálása alatt gyarapítottam. Miután megszereztem a B.A. diplomát, elkezdtem a Wheaton College-ot Illinois-ban, ahol kitüntetéssel B.S. diplomát szereztem zoológiából. Itt jobban elmélyedtem a Bibliában, a teológiában és a tudomány különböző területein, miközben olyan professzorokkal dolgoztam együtt, akik kreacionisták voltak.
Egy évig tudományt tanultam a Ben Lippenen, egy keresztény közép- és főiskolán. Ezután visszatértem a Massachusetts Egyetemre és mesterdiplomát szereztem embriológiából, disszertációmat a 8-Azaguanineról2 (az első rákellenes szerről) írtam egy kiscsibe embriológiája során. Konzulensem, Dr. Gilbert Woodside a Zoológia Tanszék elnöke volt a Massachusetts Egyetemen, és az embriológia területén egy nemzetközi elismertséggel bíró evolucionista volt. Nyilvánvalóan nem becsült semmiféle tudományos alternatívát az evolúció ellenében, de nagyon világosan bevallotta nekem, hogy az evolúció nem alkalmazható az embriológia területén. Nyilvánvaló volt számára, hogy az evolúció tulajdonképpen embriológiai elveket sértett meg. Sok kiváló tudós arra pazarolja az idejét, hogy megpróbálja a vizsgálódásaikból nyert adatokat hozzáigazítani holmi illuzórikus evolúciós sémához.
Diploma után biológiatanárként helyezkedtem el a King’s College-on New York-ban, és 4 évvel később szabadságot vettem ki, hogy ledoktoráljak a Rutgers Egyetemen. Az ottani mentorom Dr. Alan Boyden volt, a zoológia tanszék vezetője, és a szerológia világszerte elismert szakembere. Vérsavó-fehérjék felhasználásával a professzorok és a hallgatók az Egyetem ezen karán növényeket és állatokat osztályoztak. Ennek a területnek a kutatására a biokémiai taxonómia elnevezést is használják. A taxonómia (osztályozás és nevezéktan) kémiai megközelítésének bevezetésében a Rutgers csoport előfutárnak számít.
Boyden professzor hajlott arra, hogy elfogadja az evolúciót, de valójában a saját területének kutatása során rendkívüli módon kiábrándult az evolúció értékéből. Az evolucionistákat az „ősök tisztelőinek” és „maradi nézetűeknek” tartotta. Komoly figyelmet fordított hallgatói tanítására, hogy ne higgyék el, hogy a makroevolúció magában foglalja az állatok és növények rendszertanát (a taxonómiában alkalmazott rendszert), továbbá megjelentetett egy könyvet a népszerű evolúciós nézőpontokkal szemben3. Kutatást végeztem és írtam egy disszertációt a teknősök biokémiai taxonómiájáról, amellyel ledoktoráltam 1962-ben. Aztán visszatértem a King’s College-ra, ahol az idő nagy részében a Biológia Tanszék vezetője voltam 1994-es nyugdíjba vonulásomig.
Különösen a közel 40 éves, teknősökön végzett kutatásom növelte bennem a csodálatot Isten, mint teremtő felé. Más tudósok ezreivel együtt nem hittem, hogy az evolúció volt az a módszer, amit Isten használt a sok különféle létforma megteremtésénél. Például nincs világos bizonyíték arra, hogy a teknősök valaha is valami másból fejlődtek volna ki.4 Miközben vannak eltérések a teknősök között. Tulajdonképpen a saját kutatásom célja az volt, hogy jobban érthetővé váljon a teknősök változatosságának mikéntje.5
Az evolúció tana népszerű, de úgy becsülöm, hogy az Egyesült Államokban több, mint 25000 tudós van, aki elutasítja az evolúciós doktrínát, mely minden élő organizmusra vonatkozik. További tízezrek vannak világszerte, akiknek hasonló a véleményük. Sokan, akik nem támogatják az evolúciót és inkább előnyben részesítenek egy teremtéspárti álláspontot, ők keresztények, de vannak zsidók, muszlimok és más hitrendszerek követői (beleértve az ateizmust), akik anti-evolucionisták és sokféle szemléletük van arról, hogy hogyan jelent meg az élet a Földön és fejlődött a mai állapotára.
Keresztényként elfogadom a Biblia történetiségét, amelyet számos külső, empirikus bizonyíték is alátámaszt, és a tudomány részéről nem találtam semmi okot arra, hogy elutasítsuk a Bibliát. Természetesen vannak szófordulatok, mint például „a folyók tapsolnak” (Zsolt. 98:8) vagy amikor Krisztus Heródest „rókának” nevezi (Lukács 13:32). De ez volt a szokásom több, mint 40 éven keresztül, egy olyan látásmód, amely összhangban van a konzervatív keresztény Bibliatudósokéval, és egy induktív-történelmi megközelítést alkalmaz a Bibliával kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy teológiánk felépítésénél azzal indulunk, hogy elfogadjuk a Bibliát szó szerint és történelmileg igaznak, és összevetünk egyes részeket másikakkal azért, hogy jelentéstartalmukat illetően megegyezésre jussunk.
A Biblia nyilvánvalóan nem válaszol meg minden kérdést, amit csak ki tudunk agyalni, de ez természetesen világos már az alapoknál, amely megtalálható az Apostoloknál és más alaptanításoknál. Például, nem tárgyalja világosan, hogy van-e fizikai élet a földön kívül. A Biblia az I. Korintus 13.12-ben azt mondja, hogy csak rész szerint van bennünk a tudás, amíg e testben élünk; szóval lehetséges ilyen kérdésekkel együtt élni a földön, de egyszer majd a Mennyben megtudjuk rájuk a választ. Annak érdekében, hogy növekedni tudjak Isten Bibliában tett kinyilatkoztatásának jobb megértésében, mintegy 40 év óta évente legalább egyszer teljesen végigolvasom mind az Ó-, mind az Újszövetséget.
Számos objektív, tényszerű bizonyíték van (például az archeológiából) arra, hogy elfogadjuk a Bibliát, mint Isten kinyilatkoztatott igazságát. De azt is nagyon fontos felismerni, hogy az Írások realisztikusan foglalkoznak az emberek természetével. A Biblia azt állítja, hogy mindannyian vétkeztünk (Róma 3:23) és szükséges, hogy átéljük a Megváltást, amelyet Krisztus tett lehetővé, amikor meghalt értünk (Róma 5:8). Saját magunk tapasztalhatunk meg bibliai igazságokat, például, amikor felismerjük, hogy az élet dolgaira vonatkozó szemléletünk figyelemreméltóan megváltozott Krisztus, mint Megmentő elfogadásának következtében (2.Kor. 5.17.) Időnként felidézem a megszabadulás élményét a Róma 8:16 versének elolvasásakor, hogy Isten Szelleme tanúságot tesz a mi szellemünkkel, hogy mi Isten gyermekei vagyunk; és üdítő volt számomra felismerni, hogy már megtapasztaltam ezt a csodálatos igazságot.
Tudományos vizsgálataink során sokat tanulunk a természetről, amely Isten alkotása. Isten fel is fedi magát a történelemben és az elménkben, de leghangsúlyosabban az Ő inspirált Igéjében, a Bibliában. Egy kiteljesedett és gyümölcsöző életért, tekintet nélkül a foglalkozásunkra, hiszem, hogy ezzel a könyvvel összhangban kell élnünk.
Lábjegyzet:
1. Wayne Frair and Percival Davis, A Case for Creation, School of Tomorrow, Lewisville, TX, 1983.
2. W. Frair and G.L. Woodside, Effects of 8-azaguanine on Early Chick Embryos Grown in Vitro, Growth 20:9–18, 1956.
3. Alan Boyden, Perspectives in Zoology, Pergamon Press, New York, 1973.
4. Frair and Davis, A Case for Creation.
5. W. Frair, Original Kinds and Turtle Phylogeny, Creation Research Society Quarterly 28(1):21–24, 1991. Also see K.P. Wise, Practical Baraminology, TJ 6(2):122–137, 1992 and D.A. Robinson, A Mitochondrial DNA Analysis of the Testudine Apobaramin, Creation Research Society Quarterly 33(4):262–272, 1997.
Forrás:
https://answersingenesis.org/answers/books/in-six-days/
https://answersingenesis.org/answers/books/in-six-days/wayne-frair-biology/
A képek az 123rf oldal és a pixabay.com ingyenes képeiből lettek kiválogatva.
Kapcsolódó oldalak:
Wolfgang Kuhn, biológia professzor: Erdei szömörcsöggomba.
Szedmák András: A mutáció nem támasztja alá a biológiai evolúciót.
Wolfgang Kuhn, biológia professzor: Az anyag önszerveződésének mítosza.
D. B. Gower, biokémikus írása.
Segítőket keresünk:
Az In Six Days – Why 50 Scientists Choose to Believe in Creation című könyv magyar nyelvű lefordításához és kiadásához segítőket (fordítókat, lektorokat, stb.) ill. szponzorokat keresünk.
A teremtéstudomány honlap kinézetileg szebbé, szakmailag jobbá tételéhez keresünk számítástechnikai szakembereket, olvasószerkesztőket, valamint különböző tudományokban jártas embereket, ezenkívül anyagi támogatókat.
Jelentkezni a teremtesvagyvk@gmail.com mail címen lehet.