Biológia
A földi körülményeknek megfelelő élet- és annak információját hordozó molekula létrejöttének és elterjedésének magyarázatára több elmélet létezik, mely két nagy csoportra osztható:
– a véletlen kialakulás modell, mely szerint az élet csírái a Földön alakultak ki, vagy az űrből érkeztek a Földre 1
– és a teremtés modell, mely szerint az élővilágot egy Teremtő alkotta.
A véletlen-kialakulásmodell állításai
1. A fehérje-DNS-enzim-membrán alapú élet kialakulásához nincs szükség semmilyen külső forrásra – az élet megjelenése csupán az irányítatlan („vak”) természeti folyamatok eredménye. >>Első kérdés
2. A fajok egy közös őstől, közös ősök csoportjától vagy génkészlettől származnak. >>Második kérdés
3. Van számtalan – egymástól többé-kevésbé eltérő – evolúciós törzsfa, amely meggyőzően kíséreli meg bemutatni az élet kialakulását, majd a vízben, szárazföldön, levegőben való elterjedését.>>Harmadik kérdés
4. Rövid idő – kis változás, hosszú idő – nagy változás elvben hisz, mivel az élőlények változásainak nincsenek korlátai, ezért a változás végtelen minőségű.>>Negyedik kérdés
5. Az egyre magasabb rendű élőlények folyamatosan, egymásból fejlődnek ki.>>Ötödik kérdés
6. Az átmeneti lények és szervek milliárdjait tételezi fel.>>Hatodik kérdés
A véletlen kialakulás modell lényege eredetileg abban állt, hogy Istent kizárta mindenből, Isten létezését tagadta. Újabban – esetlegesen – megengedi Isten létét, de inkább hallgat róla.
A teremtés modell állításai
1. A fehérje-DNS-enzim-membrán alapú élet önmagától nem jön létre. A földi életet a Teremtő Isten hozta létre. A teremtés modell alapelve: „Élő csak élőből jön létre.”>>Első kérdés
2. A fajok egy közös Teremtőtől származnak. A Teremtő Isten alkotása az összes élőlény alaptípusa .2 >>Második kérdés
3. Nem lehet egy törzsfáról beszélni, csak törzserdőről. A „törzserdőben” az egyes törzsfák az alaptípusokból eredeznek. 3 >>Harmadik kérdés
4. Rövid idő – kis változás, hosszú idő – kis változás, elvben hisz, mivel az élőlények változásának szűk korlátai vannak.>>Negyedik kérdés
5. Az élőlények jelentős része nem egymásból fejlődött ki folyamatos, kis lépésekben, hosszú idő alatt, vagy ugrásszerűen, nagy mutációkkal, hanem Isten hirtelen, késznek, ivarérettnek teremtette őket; meghagyva bizonyos változások és alkalmazkodás képességét. Lásd 2. és 3. pont.>>Ötödik kérdés
6. Nincsenek átmeneti lények és szervek, ilyet élőlényeken nem lehet megfigyelni: ebből adódik, hogy a fokozatos és véletlen kialakulás feltételezése tudományos zsákutca.>>Hatodik kérdés
A teremtési modell lényege: a Teremtő Isten létezésére számtalan bizonyíték van, többek között az élet létrejötte, a sejtek, a DNS, a Világegyetem és annak a finomhangolt működése.
Tehát nem az a kérdés, hogy van-e Isten, hanem:
– Ki az Isten?; és
– Hogyan lehet vele kapcsolatba kerülni?
Látható, hogy a két modell kibékíthetetlen ellentmondásban van egymással. A kettő közül csak az egyik lehet igaz, a másik spekuláció.
Albert Einstein:
„Azt kell keresni, ami van, nem pedig azt, aminek szerintünk lennie kellene.”
Tegyük mi is ezt. Hagyjuk a spekulációkat, vizsgáljuk meg a tényeket és engedjük, hogy azok vezessenek el minket az igazsághoz!
Első kérdés: A fehérje-DNS-enzim-membrán alapú élet kialakulhat-e önmagától?
Ha nem, akkor a véletlen kialakulás modell, már az elején megbukott.
Ezt a kérdést a honlap első oldalán – Mikrobiológia – már tisztáztuk.
Louis Pasteaur (1822-1892) francia mikrobiológus által a világ elé tárt természeti törvény és természettudományos tény, hogy élő csak élőből származhat. Sohasem figyeltük meg ennek az ellenkezőjét sehol! Sem a természetben spontán módon, sem szervezett laboratóriumi körülmények között irányított formában, sem másutt!
Élő csak élőből származhat, ez a megfigyelés igazsága és a milliószorosan bebizonyított tény. Az energia és az anyag egymásra találása sohasem eredményezett még életet.
Tehát a véletlen kialakulás modell, már az elején megbukott.
Az élet természeti alapelve: „Élő csak élőből jön létre”. – Ez teljes mértékben megegyezik a teremtés modellel.
Első válasz:
1. A véletlen kialakulás modell tudományos zsákutca.
2. A teremtés modell összhangban van a természeti törvényekkel.
3. A tudomány bebizonyította, hogy kell lennie Teremtőnek.
Bővebben:
Ajánló menü/ Prezentációk oldal / Tóth Tibor: Mi az élet. ppt.
Pandák és emberek c. könyv “Az élet eredete” fejezetében “Az élet eredete című összefoglaló” írás
Második kérdés: közös ős, vagy közös Teremtő?
Csak a Bibliának van élet fogalma. A biológusok, orvosok, vegyészek, stb. eddig nem tudtak élet fogalmat alkotni.
|
Az evolúció egyes képviselői még az élet létezését is tagadják, és csak az anyagról akarnak tudni. |
Az evolúció legvadabb állításai közé tartozik, hogy tagadja az életet is. Csak anyag van semmi más: „Az élet az anyag speciális tulajdonsága, vagyis élet nincs, csak élő rendszer van” – mondja egy ma is forgalomban lévő gimnazistáknak szóló mai tankönyv. (Gál B.: Biológia – 11).
Az evolucionisták azon is vitatkoznak, hogy mit kellene/lehetne az első életnek, őséletnek nevezni. A közös ősről semmilyen meggyőző bizonyítékot nem tud bemutatni a tudományos világ. Többfajta vélemény van, hogy mi lehet ez a titokzatos ős: egy molekula csoport, élő sejt, sejtcsoport, 4 önreprodukáló egység, stb., de egyik feltételezés sem lépi át az illúzió határát, mind csak a képzelet szüleménye.
Azt az állítást, hogy a Teremtő:
– nemük szerint teremtette az állatokat, és a növényeket, (lásd: Arthur Jones, biológus: Teremtett fajok)
– valamint külön megteremtette az embert,
– mindent késznek, ivarérettnek, tökéletesnek teremtett
a természeti törvények, valamint a tapasztalatok alátámasztják.
Második válasz:
1. A közös ős csupán egy mítosz.
2. A közös Teremtő semmilyen természeti törvénybe nem ütközik.
3. A közös Teremtő létét több természeti törvény alátámasztja, például az informatika, kommunikáció.
Bővebben:
http://teremtestudomany.hu/prezentaciok/
Dr. Farkas Ferenc: Mégsem evolúció.pptx
Harmadik kérdés: Lehet-e egy törzsfáról beszélni?
Ha van egy törzsfa, akkor lehet a fejlődés elméletnek ezen a területen alapja.
Ha törzserdő van, akkor a bibliai teremtésleírás az igaz.
Mivel lehetetlen dolog egy törzsfa összeállítása, ezért ez a terület is a teremtésmodellt támasztja alá és cáfolja az evolúciómodellt. Lásd: http://teremtestudomany.hu/torzsfak/
A tények alapján elkészített törzserdő megegyezik a teremtésmodell szerinti alaptípusokkal.
Harmadik válasz:
1. A biológiai evolúció ezen állítása téves.
2. A tudomány a Teremtőt és a bibliai teremtésleírást bizonyítja.
Negyedik kérdés: hol vannak az élőlények változásának határai?
A biológiai evolúció szerint:
Rövid idő – kis változás, hosszú idő – nagy változás. Az élőlények változásnak nincsenek korlátai, ezért a változás végtelen mennyiségű és minőségű.
A teremtésmodell szerint:
Rövid idő – kis változás, hosszú idő – kis változás. Az élőlények változásnak szűk korlátai vannak.
Melyik az igaz?
Erre az egyszerű kérdésre, egyszerű a válasz:
Nagyon sok bizonyíték van arra, hogy a fajok, hosszú idő alatt semmit, vagy csak csekély mértékben változtak.
1. Az állattenyésztés, állatkísérletek
Kutya, ló, galamb, rovarok, halak, stb. különösen muslinca (drosophia) kísérletek bőséges bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a fajoknak van egy határa, amit soha nem lépnek át. Ezen határ előtt van még egy másik is, ez pedig az életképesség, ami még szűkebb. Nem véletlen, hogy kihalás tapasztalható az élővilágban nem pedig új fajok keletkezése.
A sok állattal végezett kereszteződéses kísérletek (oroszlán-tigris, farkas-kutya, ló-szamár, stb.) is azt mutatják: a fajok csak egy bizonyos szűk határ közötti mozognak.
Az állatok kb. faj szinten és azon belül változnak, de a faj fogalma, határai tisztázatlan kérdés. A lényeg: a galamb – galamb, a ló – ló, a kutya – kutya, stb. marad. A neves etológus, Konrad Lorenz bebizonyította, hogy a sakálból a kutya nem fejlődhetett ki.
Nincs változás a fajnál magasabb rendszertani kategóriákban; ország, törzs, rend, család, nemzetség.
A Bibliában megfogalmazott alaptípus szintjén történik a változás!
2. Növénynemesítés, génmanipuláció
Vadkáposzta, búza, rozs, kukorica, mezei harangvirág, stb. kísérletek egyértelműen bizonyítják nemhogy korlát nélküli a fajok változása, hanem épp ellenkezőleg: csak korlátozott mértékben változnak a növények.
Olyan szigorú szabályai vannak a változásnak, hogy Mendel (bibliahívő ember) borsóval és babbal végzett keresztezési kísérletei során 1865-ben felfedezte az öröklődés törvényszerűségeit, ezzel tulajdonképpen a „genetika atyja” lett. A Mendel-féle törvények sok ma ismert és azóta újra felfedezett genetikai szabályt tártak az emberiség elé, ezek azonban nem az evolúciót igazolják, hanem épp ellenkezőleg, kizárják a folyamatos evolúciót, valamint a szerzett tulajdonságok öröklésének lehetőségét. Carl Erich Correns, botanikus: „Az önálló és változatlan öröklési anyagról szóló tanítás alkalmat adott arra, hogy az egész leszármazástant kétségbe vonják.”5
A „Nature” 1903-ban azzal zárta le a „Darwin-Mendel vitát” hogy nem közölte a mendelisták, vagyis a tudomány cikkeit, ellenben a darwinisták illúzió cikkeit közölte. Ez a helytelen hozzáállás a mai napig jellemző.
3. Emberkísérletek, klónozás
Az itt szerzett tapasztalatok is csak az élet szigorú határait, valamint az ember rendkívüli komplexitását erősítik.
4. A leletek és mai élőlények összehasonlítása
A régi és a mai fajok szinte vagy pontosan ugyan olyanok, vagyis a változás, ha elő is fordul, az kismértékű (faj körüli, alaptípuson belüli) lásd: Port Jacson-i cápa, tengeri liliom, legyek, pillangók, krokodil, teknősbéka, sertelábú férgek, muslinca, „135 millió éves” szitakötő, stb.
Hogy mennyire a valóságtól elrugaszkodott és azt beismerni képtelen legendáról van szó a biológiai evolúció esetében azt a bojtosúszó halak (Coelacanthimorpha) esete jól mutatja. A bojtosúszó hal és a biológiai evolúció egészére ez a mondás illik: „ne zavarjanak engem a tényekkel.”
A XIX. században azt hitték, hogy a kihalt, bojtosúszójú halak voltak azok, melyek az átmenetet képezték a halak és a kétéltűek között. Elméletek születtek arról, hogyan költözött ki ez a faj a szárazföldre és vált kétéltűvé. Ez a mese akkor dőlt meg, amikor 1938-ban a bojtosúszójú halak két faját, a Latimeria chalumnae-t, 1998-ban pedig a Latimeria menadoensis-t újból felfedezték és kifogták élő példányként a tengerekből. Kiderült, hogy nem képeznek semmilyen átmenetet, hanem mélytengeri halak, amelyek még a vízfelszínt sem közelítik meg, ezért képtelenség, hogy a vízből ezek a fajok léptek volna ki először.
5. Balesetek, katasztrófák
Elég Csernobil esetét megvizsgálni. Az 1986-os katasztrófai óta eltelt kb. 30 év alatt sajnos bőséges vizsgálati anyag keletkezett. Megállapítható, hogy a természet nem úgy viselkedik, mint ahogyan a biológiai evolúció elvárja. Bővebben: Dr. Farkas Ferenc: Mégsem evolúció.pptx.
Mivel a fajok nem változnak korlátlanul, rend uralkodik mind a kategóriák, mind a szervek területén, így nem is kell tovább foglalkozni, ezzel az ateista hitrendszerrel.
Az már csak hab a tortán, hogy nincs mechanizmusa a véletlennek, mert a mutáció, szelekciós nyomás, véletlen, génsodródás, stb. nem eredményez még egyetlen faj, szerv, stb. kialakulását sem.
2015-ben felfelé kerekítve 2 millió faj van tudományosan leírva és még kb. 2-8 millió vár leírásra. Azt feltételezni, hogy ezek véletlenül (mutáció, szelekció, génsodródás, stb.) által keletkeztek minden józan valószínűségi határon kívül esik.
Szent-Györgyi Albert professzor orvos, biokémikus megállapítása pontosan kifejezi ezt a problémát: „A biológia a valószínűtlenség tudománya.”
Negyedik válasz:
Mivel a fajok nem változnak korlátlanul, ezért:
1. A fejlődés modell ezen a területen is használhatatlan modell.
2. A tapasztalat ezen a területen is igazolja a teremtés modellt.
Bővebben:
Ötödik kérdés: az élőlények, szervek jól elhatárolhatóak-e egymástól?
Az ateistáknak az evolúciót a színskálához hasonlítják. Szerintünk a színskálához hasonló apró, folyamatos, alig észrevehető változások sorozata okozta az élővilág kialakulását. Ebből következik, hogy milliárdszor milliárd átmeneti formának, szervnek, stb. kell lennie, melyek nagyon hasonlítanak egymásra.
A teremtés modell szerint: Isten kész, teljes, kifejlett, alaptípusokat teremtett, ezért az élőlények, szervek, sejtek, stb. jól elhatárolhatóak egymástól.
Mik a tények?
Az osztály, törzs, rend, család, nemzetség faj, szervek, stb. egymástól jól elkülöníthetőek, nyoma sincs az átmeneteknek, hanem hatalmas különbségek/szakadékok találhatóak közöttük, tehát a biológiai evolúció „színskálája” csak egy mese.
Ötödik válasz:
1. A fejlődés modell ezen a területen sem állja ki a vizsgálat próbáját.
2. Az ellenőrzés ismét a teremtés modellt támasztja alá.
Hatodik kérdés: mi a helyzet az átmeneti formákkal?
 |
A fejlődés modell szerint:
Az evolúció legnagyobb bizonyítékai a kövületek, mert azok tele vannak átmeneti lényekkel, szervekkel, formákkal, stb. Mit jelent ez?
Azt, hogy egy „A” vagyis kiinduló állapot és egy „B” vagyis végállapot (szerv, lény), valamint milliószor milliárd átmeneti forma létezik.
A teremtés modell szerint:
Mivel a Teremtő Isten kész, alaptípusokat teremtett nincsenek átmenetek országok, nemzetségek, stb., valamint a szervek, lények, struktúrák között.
Mivel ma nincs egyetlen egy átmeneti élőlény, szerv, sejt sem, ezért az evolúciót a kövületekkel bizonyítják. Ha az evolúció megtörtént, akkor a kövület között nagyszámú átmeneti fajt találunk. Ha nem volt evolúció, akkor a kövület között nincsenek átmeneti fajok. A tény iszonyúan nagy; ahhoz, hogy az evolúció látszata egyáltalán fennmaradhasson szükséges:
– fosszíliák tömkelege,
– nagyon jól dokumentált kövületsorozatok,
– a fenti kövületeknek egyértelmű bizonyító erővel kell rendelkezniük.
Nehézségek:
– Ha fosszíliák tömkelegét találjuk, az nem a biológiai evolúciót, hanem a hirtelen betemetődést, vagyis a világméretű özönvizet támogatja, ami a teremtés modell része.
– A kövületeknek egyértelmű bizonyító erővel kell rendelkezniük, nem elég a bemondás, hogy „ez biztosan egy kialakuló tüdő”, lásd bojtosúszó hal esetében.
Mik a tények?
A tudósok már több millió kövületet gyűjtöttek össze és dolgoztak fel. A tények azt mutatják, hogy:
– a kövületekben nincsenek egyértelmű, meggyőző átmeneti formák, lények, szervek,
– ezzel szemben nagyon sok az evolúciót, alapjaiban megdöntő bizonyítékokat találtak.
Niles Eldredge paleontológus (őslénytankutató):
„…sohasem látjuk, amint bekövetkezik a változás.”
Dr. David Rosenvear: Teremtéstudomány
„A hiányzó láncszemek A-ból B-be”
Ha az evolúció millió évek alatt kis fejlődések sorozatán keresztül haladt előre, akkor az ember azt feltételezné, hogy több átmeneti létformának kell léteznie, mint ahány állandó osztályt ismerünk. Ma egyetlen átmeneti formáról sem tudunk. Nem léteznek sem kialakulófélben lévő, sem pedig maradványszervek.
A kövületekben sem találjuk ezeket az átmeneteket, amelyek „hiányzó láncszem” néven ismeretesek. Az „Archeopterix” kövületeinek jelentősége abban az állításban rejlik, hogy ez egy láncszem a hüllők és a madarak között. A súlyos csontok és a nagy mellcsont hiánya arra utal, hogy az Archeopterix valószínűleg madár volt, amely nem tudott repülni.
Ilyen madarak ma is élnek. Szárnyain karmok voltak, de a mai hoacin fiókáinak is vannak karmai. Voltak fogai. Más kihalt madaraknak is voltak fogai. Nem minden hüllőnek van foga, mint ahogyan minden emlősnek sincs. Ezeken a fosszíliákon tökéletesen megformált tollak voltak. Az Archeopterix madár volt, nem valami átmenet. Puszta véletlen, hogy egy Proavis névre elkeresztelt kövület, ami nagyon hasonlít egy mai madárhoz, egy mélyebbi geológiai rétegből került elő, mint amelyikben az Archeopterixet megtalálták, és ez kizárja annak lehetőségét, hogy az „Archy” a madarak előfutára legyen.”
Hatodik válasz:
1. Kétségtelen tény, hogy a véletlen kialakulás modell támogatói nagyon sok kövületet sorakoztatnak fel eszméjük védelmében.
2. A bizonyítékként kikiáltott kövületek és azok vélt sorrendje rendkívül vitatható, ezen leletcsoportosítás bizonyító ereje, az elfogulatlan emberek számára semmilyen bizonyítékot nem jelentenek. Lásd: Bojtosúszó hal.
3. A kövületek egy világméretű katasztrófára, a bibliai özönvízre utalnak, ami a teremtés modellt támasztja alá.
Összegezés
1. A véletlen kialakulás modell nemcsak megalapozatlan, hanem rendkívül tudományellenes is.
2. A biológiai evolúció feltételezés minden részletében tudományellenes; olyan buborék, amit bárhol pöckölünk meg szétpukkan és semmi sem marad utána.
3. A teremtés modellt a tudomány teljes mértékben alátámasztja.
4. A teremtés modellnek nincs tudományos alternatívája.
Zárszó
Már csak egyetlen kérdést kell tisztázni; ha ennyire egyszerű ennek a teremtés vagy véletlen kialakulás kérdésnek az eldöntése, akkor sokan miért ragaszkodnak ilyen görcsösen ehhez az illúzióhoz?
Mert „az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot.”
Biblia, János evangélium 3. fejezet 19-21 vers
Bővebben:
Arthur Jones: Teremtett fajok
http://teremtestudomany.hu/cikkek/ közül az első: Borhidi Attila: A Növényvilág evolúciója
http://www.authorstream.com/Presentation/arvai-367116-fossz-li-zenete-entertainment-ppt-powerpoint/
Reinhard Junker: Hogyan kapta csíkjait a zebra? Teremtés vagy evolúció? Evangéliumi Kiadó
Köszönjük Szedmák András, Mi az igazság? Az evolúció biológiai képtelenség című könyv szerzőjének értékes segítségét.
Megjegyzések/Irodalom:
1. Az a spekulatív felvetés, hogy egy idegen civilizáció küldte ide az életet űrhajóval, több sebből vérzik; nekik is valahogy létre kellett jönniük, ki kellett fejlődniük, tehát a kérdést csak egy másik helyszínre helyezzük át, valamint erre a magasan fejlett civilizációra semmi bizonyíték nincs.
>>vissza
2. Az alaptípus-elmélet: Egy, nem az evolúciómodell szerinti biológiai elképzelés, melynek lényege a jelenleg létező fajoknak soha nem volt közös őse, csupán egyes fajcsoportoknak, mely megfelelhet a ma használt taxonómiában a nemzetség, alcsalád, esetleg család kategóriáknak – ezek vizsgálata és az elhatárolások jelenleg folyamatban vannak a teremtéstudományt képviselő biológusok részéről.
>>vissza
3. A törzserdő létét egy kevésbé ismert és viszonylag új tudományág, a baraminológia vizsgálja. Elsősorban az élőlények genetikai hasonlósága alapján végzik munkájukat.
Bővebben:
Reinhard Junker: Hogyan kapta csíkjait a zebra? Teremtés vagy evolúció? Evangéliumi Kiadó
>>vissza
4. Az evolúció elmélete szerint a Föld összes élőlénye egyetlen közös őstől vagy ősi génkészletből származik. A jelenlegi fajok mind az evolúció egy állomását képviselik, változatosságuk a fajképződések és kihalások hosszú sorozatának eredménye. Az élővilág evolúciója legújabb elképzelése szerint az élettelen szerves anyag a prokarióta (sejtmag nélküli egysejtű élőlény), majd a baktérium fázison át fejlődött sejtté, aztán szétvált növénnyé, állattá és egyébbé (pl. gombák, algák, stb.)
Az élőlények fentebb vázolt közös eredetére és a fokozatosan új fajok kialakulására semmilyen bizonyíték nincs, csupán feltételezések egymásra épülő halmaza. Az ezzel kapcsolatos modellek nemcsak változatosak, de évtizedenként meg is újulnak. A közös ős újabban a biokémiai hasonlóságok vizsgálata által nyert „alátámasztást.” Ez arra épül, hogy minden élő sejt ugyanazon nukleinsavakat és aminosavakat használja szervezete felépítéséül. Ez ugyanúgy bizonyítja az evolúciót, mint a teremtést is: mivel minden élőlényt Isten teremtett, ezért az egyetlen Alkotó ugyanolyan alapokat használt fel azokhoz.
Ha az emberiség tudománytörténetét alaposabban szemügyre vesszük, megállapítható, hogy az emberiség őstörténetében még a leghalványabb nyomokban sincs semmiféle utalás az evolúció árnyékára. A korabeli fennmaradt írásos emlékek, vallásos jellegű elbeszélések, mondák, regék legendák mind-mind arról tanúskodnak, hogy a Föld bármely pontján élő emberiség a teremtésben hitt, és nem abban, hogy az élet az élettelenből, spontán módon alakult ki, majd fejlődött egyre tovább.
A XIX. században Charles Darwin állt elő azzal az elképzeléssel, mely szerint az egyes fajokat nem külön-külön teremtette Isten, hanem egyetlen egy közös őstől származnak és a természeti hatások következtében különültek el egymástól: azaz minden ma létező faj egy korábbi létező fajból alakult ki.
Fontos hangsúlyozni, hogy Darwin feltételezése nem tudományos felfedezésen, vagy kísérleteken alapult, hanem megfigyelésen nyugvó puszta elmélet. Ezt a kitalált folyamatot a természetes kiválasztódás útján bekövetkezett fejlődés névvel illette. Darwin alapötlete az volt, hogy a környezetéhez legjobban alkalmazkodó egyed örökíti tovább előnyös tulajdonságait a következő generációra, míg a folyamatos apró változások egyszer csak különálló, fejlettebb fajt hoznak létre. Ez az az elmélet, mely tudományos alapon (is) meghaladottá vált.
Az evolúciónak a közös ős fogalma tulajdonképpen semmi egyéb, mint egy szlogen, ha több faj esetében a kapcsot meg akarja találni. Kiemelik az evolucionisták, hogy az adott fajok nem egymástól származnak, hanem közös ősük volt a múltban. Ez nagyon szépen hangzik, csak egy probléma van vele: hol vannak azok a százezres nagyságrendű közös ősök? Sehol nem találjuk azokat. Az evolúcióelmélet azt is hangoztatja, hogy a kihalt élőlényekkel ugyanez a helyzet: a ma élő fajoknak és a kihaltaknak volt közös őse. De azok az ősök sincsenek meg. Vagy ha mégis előkerül néha-néha egy-egy közös ősnek vélelmezett élőlény, hamarosan kiderül róla, hogy mégsem az.
>>vissza
5. Carl Erich Correns: „Gesammelte Abhandlungen zur Vererbungswissenschaft aus periodishen 1899-1924”, 1924 S. 1144 Magyarul: Kai-Uwe Kolrep: Teremtés vagy evolúció 62.o.
>>vissza