Törzsfák

 

Törzsfák

 

Az evolúciómodell azon szakaszát vizsgáljuk,

amelyik az első élő sejttől az emberig tart,

ez a szakasz a biológiai evolúció.

 

Az evolúciómodell, és azon belül a biológiai evolúció lényege a törzsfa. Ha nincs törzsfa nem beszélhetünk evolúciómodellről, illetve biológiai evolúcióról.

Sokan szeretik ezt a kérdést a:

– pintyből pinty,

– kutyából kutya,

– lóból ló változásokból (változataiból) levezetni.

 

Akik így gondolkoznak, elintézik a kérdést annyival, hogy:

Rövid idő alatt sok, apró változás következik be,

hosszú idő alatt még több és még nagyobb változások történnek,

évmilliárdok alatt pedig szinte bármilyen nagy változás végbemehet.

 

 

 

 

 

 Csakhogy…

Soha nem az

állattenyésztés,

növénynemesítés,

genetikai forradalom,

orvostudomány fejlődése

állt az egységes (egyesített) törzsfa megalkotásának az útjában, hanem azok a bizonyos „nagyobb változások”.

 

 

 

A probléma lényege:

Fel kel deríteni, hogy

milyen típusú és mértékű komplexitás tud létrejönni

irányítatlan természeti folyamatok által?

 

Mivel …

Egyre jobban ismerjük az élőlények anatómiai és molekuláris felépítését, illetve élettani folyamatait. A molekuláris biológia feltárta, hogy az élőlények sejt szinten is milyen mértékben és módon összetettek. A genetika egyre jobban feltérképezi, hogy milyenfajta változások, milyen gyakorisággal történnek a génekben.

Így viszonylag sok adat van a kezünkben, ami alapján jól valószínűsíthető választ adhatunk arra a kérdésre, hogy az ismert mutáció-típusok (és a szelekció) az élővilág ismert formáit létrehozhatták-e bármennyi idő alatt.

Minél többet tudunk, annál biztosabban kijelenthetjük:

A sejttől az emberig hosszú és bonyolult az út! 

Azt evolúciómodell ezen szakaszának feladata válaszolni, hogyan ment végbe ez a rendkívül nehéz út.

A taxonómia, (az élőlények besorolásának tana, rendszertan) foglalkozik az élőlények megnevezésével, leírásával, csoportosításával. Minden élőlényt be lehet sorolni a taxonómiai rendszerbe. Nézzük meg ezt a Golden Retriever-re vonatkoztatva:

 

Domén – Eukarióták

Birodalom – Állatok

Albirodalom

Ország – Valódi soksejtű

Alország, törzscsoport

Törzs – Gerinchúrosok

Altörzs, főosztály, sorozat

Osztály – Emlősök

Rész- vagy alosztály

Rend – Ragadozók

Alrend, főcsalád

Család – Kutyafélék

Alcsalád

Nemzetség – Farkasfélék

Alnemzetség

Faj – Házi kutya

Alfaj

Rassz – Golden Retriever

A tudósok nem csak a kutyákat, hanem a macskákat és a macskaféléket is katalogizálták. Tehát elkészült az összes élőlényt tartalmazó törzsfa.

Aztán…

Készült egy másik, majd egy harmadik, … ötvenedik, ötszázadik, stb. törzsfa.

Időközben létrejött a filogenetika (törzsfejlődéstan), majd a molekuláris filogenetika (DNS, RNS, fehérjemolekulák alapján következtetnek az evolúciós rokonsági kapcsolatokra).

Előállt az furcsa helyzet hogy:

  • a több tudás, több törzsfát eredményez,
  • minél több a kutatás, annál több a törzsfák száma.

Jelenleg már a törzsfák sokasága a gond! Ebből adódik, hogy:

 

 

 

A tudósok

az első élő sejttől

az emberig terjedő

egységesített

törzsfát

nem tudják

összeállítani!

 

 

 

 

Napjainkban erről az evolúciós problémáról egyre többet lehet hallani/olvasni. Összeállításunk főleg két problémával foglalkozik:

  • miért van ennyi törzsfa, illetve
  • milyen problémák vannak a sejttől az emberig terjedő evolúciószakasszal?

 

 

 

 

Részlet Roth: Gyökereink című könyvéből

A. Roth biológus, a zoológia doktora.

“A tiszteletreméltó harvardi paleontológus, George Gaylord Simpson ismertette az átmeneti formák csökkenő számának problémáját az osztályozási rendszerben felfelé haladva. A 11.1 táblázat az ő értékelését mutatja.27

 

Az evolúciós modell szerint az átmeneti formák legnagyobb számát a fő csoportok között várnánk, éppen ott, ahol nevezetesen hiányoznak.

 

Néhány példa illusztrálja a hiányzó láncszemek problémáját.

 

A kambriumi robbanás

A kambriumi robbanás nemcsak egy esete, hanem az összes nagyobb állattörzs kialakulása, ami közel azonos helyen jelenik meg a rétegtani oszlopban. Ez egy ősök nélküli helyzet is, így nincs, ami elmondhatná, hogyan fejlődhettek ki. A paleontológusok alaposan tanulmányozták a kőzeteket közvetlenül a kambriumi robbanás alatt, amelyben azt várták, hogy megtalálják az átmeneti formákat. Ez gyakorlatilag eredménytelen keresés volt. A kövületbizonyítékok hiányában a paleontológusok dilemmával küszködnek annak tekintetében, hogy miképpen állhatnak a csoportok egymással rokonságban.

 

Frederick Schram, a Scripps Oceanográfiai Intézet munkatársa ezt mondta:

 

„Valószínűleg egyetlen témára sem ennyire jellemző az egyéni spekuláció, mint a gerinces állatok törzsének rokonsága. Talán nincs is két szakértő, akinek a véleménye megegyezne. Továbbá az egyéni aspektusok versengő értelmezéseinek bősége a gerinctelenek anatómiájáról, valamint a nevek zavaró sora, mindenféle >>feltételezett<< ősre és kitalált állatokra vonatkoztatva, félelmetes.”

 

A növények evolúciójával kapcsolatos

kérdések nem sokkban különböznek.

 

Harold C. Bold (texasi Egyetem) és szerzőtársai azt állították, hogy ők „az összehasonlító alaktan, sejttan, biokémia és kövületemlékek jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékának gondos mérlegelése után, jelenleg nem hajlandók egybeolvasztani semelyik kettő vagy több növénytörzset abból a 19-ből, amelybe ők már próbaképpen besorolták a növényvilág szervezeteit”.

Például a virágos növények teljesen kialakulva és bőségükben jelentek meg hirtelen a kövületek között. Darwin a virágos növények eredetét „gyűlöletes rejtélynek” nevezte. Több mint egy évszázaddal később a vezető paleontológusok (Axelrod, Bold, Knoll és Rothwell) még mindig „gyűlöletesnek” nevezték a problémát.

 

A repülni tudó szervezeteket négy fő csoportra osztották:

 

  • rovarok,
  • pteroszauruszok (repülő hüllők),
  • madarak,
  • denevérek.

 

A repülés egy igen különös működési folyamat, amihez a szárnyak mellett sok más tulajdonság is kell. Például a kisrepülőgépek szerkezete határozottan különbözik az autókétól.

 

Természetesen a repülés fokozatos fejlődésétől elvárjuk, hogy nyomot hagyjon a kövületemlékek között.

 

De amikor a rovarkövületek először megjelennek a rétegtani oszlopban, a repülés már teljesen kifejlődött. A repülő pteroszauruszok, madarak és denevérek tökéletesen működő szervezetekként jelentek meg hirtelen. A repülés kifejlődéséhez szükséges anatómiai változások, ideértve a csontozatban, az izomzatban, tollazatban, légzésben és idegrendszerben való átalakulásokat, hosszú időt vennének igénybe, és az ilyen változásokon keresztülment szervezetek biztosan hátrahagynának a kövületekben valamiféle nyomot a közbenső fázisokból.

 

A madarak tolla feltehetően az ősi hüllők pikkelyéből fejlődött ki. Bárki, aki mikroszkóp alatt megfigyelte a madártollat, felismeri, hogy az igen bonyolult és különleges szerkezet. Vajon a részek hüllőpikkelyből való kialakulásának kiterjedt folyamata egy irányítatlan evolúció által, ami sikertelen fejlődési vonalat is tartalmaz, nem hagyott volna nyomot a kövületben? Ez idáig egy ilyet sem találtak.”

Ariel A. Roth: Gyökereink 191-192. o

A könyv Advent Kiadónál megvásárolható.

 

Szerkesztői megjegyzések:

A XX. század (egyik) legnagyobb hatású paleontológusa (Harvard, Arizona, Columbia Egyetem, 15 tudományos könyv szerzője) az evolúciómodell támogatója G. G. Simpson professzor rámutat az átmeneti formák alap problémájára:

Az evolúciómodell szerint a legtöbb átmeneti formának a fő csoportok között kell lennie. Csakhogy, nincsenek!

Ahogy Simpson táblázatában látható az alsó szinteket vannak a változások.

 

A rendszertan utolsó nyolc eleme/kategóriája:

nem, nemzetség – genus

alnem – subgenus

raj – cohors

fajcsoport – subcohors

faj – species

alfaj – subspecies

változat – varietas

 eltérés – aberratio

A természetes mikro-evolúció főleg a faj, alfaj, változat és eltérés szintjén mutatkozik meg, ahol a legkisebbek az eltérések. A nemzetség, alnem, raj, fajcsoport szintjén vannak kereszteződések például: liger (oroszlán-tigris), tigon (tigris-oroszlán), leopon (leopárd–oroszlán), jagulep (jaguár–leopárd), pumapard (puma–leopárd), tigard (tigris–leopárd). Ezek a hibrid nagymacskák általában rövidebb ideig élnek, mint a szüleik, a betegségeknek jóval kevésbé tudnak ellenállni.

Az öszvér, a háziszamár (Equus asinus) és a ló (Equus caballus) keresztezéséből származik. Az öszvér-csődör minden esetben terméketlen (utódnemzésre képtelen), az öszvér-kanca nagyon ritkán kb. 5 000-ból 1 esetben termékeny.

Az élőlények alsó szinteken történő változásai azt mutatják, hogy:

Az élőlények változatosságának szűk korlátai vannak. Többek között ezért van az evolúciómodell és a biológiai evolúció a megfigyelhetetlen, bizonyíthatatlan, ellenőrizhetetlen feltételezés kategóriájában.

 


 

 

Science:

 

„A genomok összehasonlítása nemcsak, hogy nem tette világossá, hogyan evolálódtak az élet nagyobb csoportjai, hanem összezavarta a képet.”

Science 284. 5418. szám 1999. május 21 1305. o. 1. bekezdés Elizabeth Pennishi: Is it time Liprot the Tree of life.


 

 

 

 

Dr. Cserháti Mátyás, biológus 

 

Forrás: www.kezdetek.hu

Eddig számtalanszor változtatták meg a törzsfákat. Rengeteg alkalommal történik az, hogy egy olyan törzsfa, amelyet morfológiai bélyegek alapján hoztak létre, élesen ellenkezik egy olyannal, amelyet egy adott nukleinsav szekvencia alapján hozták létre. A kutatók gyakran ellentmondanak egymásnak, kihagynak, vagy felújítanak csoportokat. Ilyen például a zárvatermők törzsfája, amelyet mind mitokondriális, riboszomális, és morfológiai tényezőket figyelembe véve hoztak létre. Még kaotikusabb a gombák rendszertana, amely szinte évente változik.

736px-Life_Phylogen 1200px-Phylogenetic_tree_wiki

Ami még érdekesebb, az az, amikor az evolucionisták egyszerűbb szerkezeteket akarnak levezetni sokkal bonyolultabb szervezetekből vagy formákból. Ez azt mutatja, hogy ahogy egyre jobban megismerjük az élővilágot, és ahogy egyre jobban próbálják az evolucionisták a saját területüket művelni, és az adatokat összhangba hozni, egyre nagyobb kudarcokat vallanak.

Ilyen például az, amikor a lágyszárú növényeket a fás szárú növényekből akarják levezetni, mert előtte a fás szárúak a lágyszárúakból való levezetése nem ment.

Más példa az, amikor a majmokat az emberi fajból akarják levezetni, holott mindeddig mindenki úgy tekintett a Homo sapiens-re, az emberi fajra, mint az evolúció végállomása.

Ezen kívül a molekuláris genetikusok feltételezik, hogy a bonyolultabb intron-exon mRNS szerkezet eredetileg az ősibb prokariótáknál jelent meg először, és ez eltűnő félben van az eukariótáknál (az intronok és az exonok az RNS részei, amelyek a DNS-ről másolódnak, amikor fehérje készül, és itt arról van szó, hogy az intronok a megszerkesztett mRNS-t alkotják, és az exonok viszont nem). A nyilvánvaló kérdés itt adja magát: De akkor hogyan alakult ki ez a bonyolult ős a kezdetben? Milyen köztes alakok vezettek ide? A válasz eddig néma csönd.”

 


 

Jonathan Wells:

Darwinizmus és intelligens tervezettség

Dr. Jonathan Wells

mikrobiológus és sejtbiológus

 

„Darwin elméletében a „leszármazás” jelentése biológiai folytonosságot jelent, a mai élőlényekre jellemző szaporodási folyamat – fogantatás, kifejlődés, születés – révén.”

„1978-ban a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum régész szakértője, Gareth Nelson ezt írta:

„Ha bárki is azt hiszi, hogy a kövületek alapján tapasztalati úton rekonstruálni lehet az ős-leszármazott sorozatot – akár egy fajon, akár egy nemzetségen, akár egy családon belül, vagy bármely más szinten –, az alaposan téved. Ez mindig is veszélyes illúzió volt, és az is marad.”

A Nature egyik tudományos szakíró munkatársa, Henry Gee nem kételkedik a darwini evolúcióban, ám őszintén elismeri, hogy a kövületek alapján nem következtethetünk a módosulással való leszármazás elméletre.

„Egyetlen leletet sem temettek el a születési anyakönyvi kivonatával együtt, ráadásul elég kevés van belőlük, így gyakorlatilag lehetetlen őket bizonyító erejű ok-okozati sorba rendezni” – írta 1999-ben. Szerinte az újonnan felfedezett leleteket úgy kiáltjuk ki hiányzó láncszemnek, „mintha az ős-utód láncolat megfigyelhető tény lenne, nem pedig az, ami: egy teljes mértékben utólagos emberi kitaláció, amelyet az előzetes elvárásoknak megfelelően alakítottak ki.”

Gee a következőkkel zárja gondolatait:

„Ha valaki sorba állítja a leleteket, majd kijelenti róluk, hogy azok leszármazási vonalat alkotnak, akkor nem egy ellenőrizhető tudományos elméletet fogalmaz meg, csupán egy olyan kijelentést tesz, amely semmivel sem igazabb az esti mesénél. Lehet, hogy szórakoztató, esetleg még tanulságos is, de tudományos értéke bizonyosan nincs.”

Természetesen feltételezhetjük, hogy Darwin elmélete igaz, majd megpróbáljuk az elmélethez hozzárendelni a kövületeket – ez még nem mond ellen a logikának. De szögezzük le mindenekelőtt: itt az elmélet az elsődleges, akár bizonyítékok nélkül is. A kövületek még egy fajon belül sem bizonyítják közvetlenül a módosulással való leszármazás elméletét, akkor pedig még kevésbé, ha teljesen különböző fajokból származnak. Aki ettől eltérő véleményt hangoztat, csak ártalmas illúziót táplál vagy dajkamesét terjeszt.” Az idézetek a könyv 32-34 oldaláról származnak.

 

 

Mit mondanak őseinkről a molekulák?

 

„A molekuláris biológia alapján nem sikerült összefüggő evolúciós fát rajzolni; minél több molekulát vizsgálnak meg a tudósok, a fa annál zavarosabbá válik.”

„…a fő állattörzsek molekuláris fejlődéstörténeti családfája teljesen kusza. Amikor pedig a biológusok a darwini életfa törzsét és gyökerét molekulás segítségével akarják megrajzolni a kuszaság csak fokozódik.”

„Molekuláris biológusok tucatjai áldozták pályafutásukat arra, hogy matematikai módszereket dolgozzanak ki a molekuláris törzsfa modelljének megalkotására, ám máig sem sikerült eldönteniük, melyik módszert tekintsék üdvözítőnek.”

„2005. decemberében Antonis Rokas és kollégái két különböző módszerrel tizenhét állatfaj ötven génjét vizsgálták meg. Megfigyeléseik szerint „a különböző filogenetikai elemzések teljesen megalapozott, ám egymásnak tökéletesen ellentmondó következtetésekre vezethetnek.” Arra következtettek, hogy a törzsek rokonsági kapcsolatait „továbbra is homály fedi”.”

„A ma élő fajok molekulái alapján csak úgy lehet evolúciós családfát rajzolni, ha valaki eleve feltételezi, hogy a darwinizmus tény, majd az adatokat beilleszteti egy elágazó családmodellbe.”

„Carl R. Woese, evolucionista mikrobiológus, 2005:

Az univerzális közös ős soha nem létezett. Az univerzális közös őstől való leszármazás tana megtévesztett minket.” Az idézetek a könyv 51-62 oldaláról származnak.

 


 

 

 

 

Részlet Walt Brown: Kezdetben.

A teremtés és az özönvíz meggyőző bizonyítékai című könyv 24. oldaláról:

 

 

 

 

 

 

 

A hiányzó törzs

“Az evolúció fájának egyáltalán nincs törzse. A fosszilis leletek legkorábbi részében (általában a kambriumi kőzet legalsó üledékes rétegeiben) az élet világszerte hirtelen, teljesen kinyílva, összetett, bonyolult, változatos mivoltában jelenik meg.

Néhányan rájönnek, hogy sokkal több törzs (állati, növényi) található a kambriumban, mint ma. Komplex fajok, mint például halak, férgek, korallok, trilobiták (háromkaréjú ősrák), medúzák, szivacsok, puhatestűek és karlábúak jelennek meg hirtelen az egyszerűbb formákból való fokozatos fejlődés mindennemű jele nélkül a Földön. Ezek a rétegek tartalmazzák az összes mai növény- és állattörzs valamennyi képviselőjét, virágzó növényeket, edényes növényeket, és gerinceseket (csigolyákkal rendelkező állatokat). A rovaroknak, az összes ismert állat négyötödét kitevő osztálynak (élő és kihalt), nincsenek evolúciós elődei. A fosszilis leletek nem támogatják az evolúciót.”


 

„A hagyományos, főleg morfológiai alapon történő filogenetikai (rokonsági, közös eredetre vonatkozó összefüggések alapján történő) osztályozást a biokémiai jellemzők vizsgálhatóvá válásával gyakran megcáfolták a molekuláris tények, és kiderült, hogy látszólag hasonló fajok nagyon is távol állnak egymástól az őket alkotó molekulák tekintetében. A modern géntechnikák pedig drasztikusan felülírták az addigi törzsfákat. A baktériumok világában például “kő kövön nem maradt”, amikor a géntechnikák beléptek a mikroorganizmusok rokoni kapcsolatainak felderítését szolgáló eszköztárba.

Forrás: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/9534


 

Az alábbi evolúciómodell mellett elkötelezett cikkben is felfedezhető az egységes törzsfa kialakításának nehézsége. A cikk arról szól, hogy a tudósok csupán kétféle szempont alapján összeállított törzsfát próbáltak egységesíteni, a megfigyelt tulajdonságok alapján megalkotott és a genetikai adatok alapján létrehozott törzsfát. A cikk elintézi a kérdés nehézségét egyetlen mondattal. De ez az árulkodó mondat elismeri a meglévő nehézséget:

„A kutatók egy része amellett érvelt, hogy a két adathalmaz integrációja szükséges a robusztus törzsfa építéséhez, mert ha csak az egyik adattípust veszik figyelembe, akkor nagyon jelentős információkat hagynak figyelmen kívül.”

http://www.origo.hu/hirmondo/tudomany/www.sheffield.ac.uk/20130207-a-mehlepenyes-emlosok-csak-a-dinoszauruszok-kihalasa-utan-jelentek-meg.html

 


 

Átírhatják a ragadozók törzsfáját

“Elkészült a valaha elvégzett legrészletesebb felmérés a ragadozók evolúciós történetéről. Miután a ragadozófajok több mint 80 százalékának helyét határozták meg pontosan az evolúciós törzsfán, számos meglepetésre derült fény, például arra, mely állatok azok, amelyek közeli rokonok híján valódi ritkaságnak számítanak. Meglepetést okozott a jaguár és a kis panda, és kiderült, a rozmár is valódi evolúciós különlegesség. Az új információk változást hozhatnak a védendő fajok sorában is.

Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/elovilag/20091202-a-ragadozotorzsfa-mar-82-szazalekban-feltart.html


 

A New Scientist beszédes címlapja: NewScientistDarwinCover


 

 

Hány törzsfa van?

Annyi, ahány szempont alapján állítják össze őket! Nézzünk meg néhányat:

 

1. Linné-féle hierarchia. >>

Linné főleg a szaporodást vizsgálva állította össze a rendszerét.

2. Érrendszer szerinti törzsfa.

3. Csontrendszer alapján készített törzsfa.

– Csontrendszer alapján, de csak az állkapcsok alapján készített törzsfa!

Mivel a csontrendszer és az állkapcsok alapján összeállított törzsfák sem egyeznek látható, hogy itt komoly gondok vannak.

4. Molekuláris biológiai törzsfája:

 Molekuláris_törzsfa_wiki

5. Biokémiai törzsfa.

6. Morfológiai (alaktani) törzsfa.

7. Genetika jellemzői alapján készített törzsfa.

8. Citokróm-c szerkezetének hasonlósága alapján.

9. Viselkedés alapján összeállított törzsfa.

10. Edgar Dacqué, müncheni egyetem tanára, aki az evolúció híve volt, már az 1920-ban írt könyvében kifejti: ha különböző szempontokat veszünk figyelembe, különböző törzsfákat kapunk. Azt mondja nem lehet egy törzsfát összeállítani, hanem csak négyet!

11. Schwabe amerikai biokémikus a molekuláris biológia alapján vizsgálta a „törzsfa” lehetőségét, és arra a következtetésre jutott, hogy ilyen nem állítható fel, ugyanis a molekuláris biológia alapon felállítható törzsfa még csak nem is emlékeztet a morfológiai alapon felállítható törzsfára.

12. Jelenleg sokan azt állítják nincs törzsfa hanem törzserdő van, mégpedig a teremtési fajoknak (min) megfelelően!

 

 


 

Podani János: A szárazföldi növények

evolúciója és rendszertana.

Vezérfonal egy nem is olyan könnyű tárgy tanulásához – 2014.

„Véget ért a nagy „kaland”: némi erőfeszítéssel áttekintettük a szárazföldi növények teljes rendszerét, mindenhova becsempészve a legújabb eredményeket is. Mindazok számára, akik úgy gondolják, hogy „egy tankönyv a már megállapodott ismeretek tárháza”, talán egy-két újszerű megállapítás elsietettnek is tűnhet. De tényleg csalódást keltő a sok kérdőjel, s tanácsos lett volna kicsit várni, amíg az új eredmények biztosabbá válnak? A rendszertan fejlődése azt mutatja, hogy ilyen alapon soha, egyetlen pillanat sem volt igazán alkalmas tankönyv írására – a téma már csak ilyen, állandó képlékenységben szenved. E kötet éppen ezt, a permanens változást szándékozott érzékeltetni egy „pillanatfelvétellel”.

Forrás: tankonyvtar.hu 2015. október 18-i állapot


 

Néhány nehézség az egységes törzsfa kialakításának útjában:

– A fülnek két evolúcióra lenne szüksége, a szemnek negyven! evolúcióra lenne szüksége.

– A szárnyaknak kettő, az erszényeseknek szintén két evolúcióra lett volna szükségük.

– A repülő állatoknak legalább három, más csoportosítás szerint négy evolúcióra lett volna szükségük. Bővebben: Repülés >>.

– Az erszényesek rejtélye; A darwini elmélet szerint a farkasok, macskák, mókusok, mormoták, hangyászok, vakondok és egerek sablonja kétszer alakult ki: egyszer a méhlepényes emlősöknél, és még egyszer, az előbbiektől teljesen függetlenül, az erszényeseknél.

– A meztelen csiga nem illik bele a genetikai törzsfába, mert biomolekulái ugyanolyan összetettek, mint az emberben lévő megfelelőik.

– Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca) és a kutya (Canis lupus familiaris) a génállomány alapján rokonok, ami szintén ellentmond az evolúciós elképzelésnek.

 


 

 MalcolmSGordon

Malcolm Gordon, biológus:

 

„A jelek szerint az életet sok kiindulópontra lehet visszavezetni. Úgy tűnik, az élet fájának nem pusztán egyetlen gyökere van.”

 

Biology and Philosophy, „The Concept of Monophhyly: A Seculative Esay” by Malcolm S. Gordon 1999. 335 o.


 

Dr. Jeszenszky Ferenc

Az evolucionisták előszeretettel hivatkoznak a „törzsfejlődés fájára”. Ez egy ábra, amelyre az összes létező fajt felrajzolják, azokkal az elágazási pontokkal, ahol az egyes taxonómiai egységek (fajok, nemek, családok, törzsek stb.) elváltak egymástól.

Ezzel a „fával” azonban nagy baj van. Dacqué már az 1920-as években rámutatott arra, hogy a „fa” nem egyértelmű. Ha ugyanis a csontrendszer vélelmezett fejlődése alapján rajzoljuk fel, más „fát” kapunk, mintha az érrendszer vélelmezett fejlődése alapján. De azóta újabb lehetséges „fák” gondolata merült fel. Az előzőtől eltérő „fát” kapunk például, ha a biokémiai szempontokat vesszük figyelembe.

Az egymásnak ellentmondó és ezért egymást kizáró „fák”

az evolúciónak nem bizonyítékai, hanem – ellenkezőleg – cáfolatai.

Dr. Jeszenszky Ferenc okl.fizikus, az MTA nyugalmazott főosztályvezetője: Keresztyénség vagy evolúció?


 

Grahan Lawton:

„A közös ősről alkotott hagyományos elmélet nem tűnik igaznak a mai rendszertan alapján az országokra. És minden bizonnyal nem igaz sok törzsre sem, sőt talán egyikre sem, és valószínűleg sok osztályra sem a törzseken belül.” New Scientist, 2009 Január 24. 34. o: ”Uprooting Darwin’s Tree” by Grahan Lawton


 

Eric Bapteste evolúciótudós:

„Semmilyen bizonyítékunk nincs arra, hogy az élet fája egy valós dolog lenne.” New Scientist, 2009 Január 24. 37-39 o.


 

Michael Rose evolúcióbiológus:

„Mindnyájan tudjuk, hogy az élet fája nemsokára diplomatikusan el lesz hantolva. Az azonban már kevésbé elfogadott, hogy alapjaiban kell megváltoztatnunk a biológiáról alkotott képünket.”

 


 

Szedmák András:

 

“Nem létezik egyetlen olyan természettudományos esszé sem, mely részleteiben leírná, hogy egy komplex biokémiai rendszer (pl. egy szerv) hogyan alakult ki.”

Szedmák: Mi az igazság? Az evolúció, mint biológiai képtelenség 294.o.

 


Egy féltve őrzött szakmai titokról beszél Michael J. Behe professzor, biokémikus, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása című siker könyv szerzője:

„A szekvenciák összehasonlítása és a matematikai modellezés ellenére a molekuláris evolúció elmélete sohasem foglalkozott annak a kérdésével, hogyan jöttek létre a komplex szerkezetek. Valójában a molekuláris evolúció darwini elméletét sohasem publikálták, tehát nem is létezik.

 

Behe máskor is egyértelműen fogalmaz:

„A molekuláris evolúció nem alapszik semmilyen tudományos tényen. A tudományos irodalomban egyetlenegy publikáció sem található, mely leírná, hogy hogyan történhetett egy reális bonyolult biokémiai rendszer molekuláris evolúciója. Csak kijelentések (szólamaik) vannak arról, hogyan történhetett az evolúció, de azok nincsenek alátámasztva kísérletekkel vagy számításokkal.”


 

 

Jelenleg:

Szinte ahány taxonómus, annyiféle osztályozási rendszer van. 

 

A tudósok gyakran összevesznek egy-egy állat besorolásán.

 

Ezt a kaotikus állapotokat látva született az alábbi megállapítás: ahány kutató, annyi törzsfa.

 


 

Részlet

 

David W. Gooding & John C. Lennox:

Küzdelem az élet értelméért című könyvből.

121. o.

 

 

 

 

„Melyek a mikro-evolúció határai?

Siegfried Scherer, a Müncheni műszaki Egyetem biológus-professzora szerint az élőlények bizonyos alaptípusokba sorolhatóak be. Egy alaptípust úgy definiálhatunk, mint olyan élőlények halmazát, amelyek – közvetlenül vagy közvetve – hibridizáció révén rokonságban állnak egymással (függetlenül attól, hogy a hibridek sterilek-e vagy sem). Ez a definíció egyesíti a fajok genetikai és morfológiai fogalmát, és az eddigi kutatás azt jelzi, hogy

„a mikro-evolúció egész kísérletileg hozzáférhető tartományában (beleértve a mesterséges tenyésztés és a fajok kialakulása terén végett kutatásokat) az összes variáció határozottan az alaptípusok határain belül maradt”. Evolution – ein kritisches Lehrbuch [Evolúció – kritikus tankönyv] Weyel Biologia, Weyel Lehrmittelverlag, Giessen 1998. 34. és 46. o.

 

Szerkesztői megjegyzések:

“Az összes variáció határozottan az alaptípus határain belül marad.” Ezt nagyon sok kutatás megerősíti. Reinhard Jubker: Hogyan kapta csíkjait a zebra? című füzet ezzel a témával foglalkozik. A füzet 18. oldalán a fácánfélékkel foglalkozik és az alábbi megállapítást teszi:

“Mivel nem ismeretes, olyan kereszteződés, amely kivezet a fácánfélék családjából, vélhetően szintén alaptípussal van dolgunk.”

 

Dr. Arthur Jones, biológus a teremtett fajokat kutatta evolucionista tudósok között. Eredményeiről a teremtett fajok >> oldalon olvashat.


 

További idézetek:

 

Hiányoznak az átmeneti formák 1. >>

Hiányoznak az átmeneti formák 2. >>

 

 

További információk:

 

Szük Bendegúz: Darwin fája az alapjainál borult >>.

Szük Bendegúz: Dőlt a madarak fája is >>.

Dr. Farkas Ferenc: Mégsem evolúció >>.

Prof. Tóth Tibor: Az ember evolúciójának elképzelt forgatókönyve >>.