Írta: Kádár Miklós

Lektorálta: Dr. Szentpétery Péter

2022. 09. 08.

 

 

Hogyan győzzünk meg egy biológust,

hogy az 

evolucionista feltételezés hibás?

 

 

Legyünk tisztában az első három ponttal, és tegyük fel a negyedik pontban felsorolt 2+4 kérdést. Ne engedjük, hogy a biológus kitérjen a válaszadás elől.

 

 

Tartalom

 

1.      Királylány és a béka

 

2.      Kutyából kutya, galambból galamb

 

3.      Az evolúció-téveszme védelmezésének és terjesztésének öt szintje:

I. Igazság

II. Torzítás –  rossz feltételezés

III. Mantrázás, erőszak, megfélemlítés 

IV. Az evolucionista eszme folyamatos átírása

V. A bizonyítékok letagadása

 

 

4.      A biológusok kiszabadítása az evolúció-csapdából

a)      Híres emberek, híres példák

b)      A természettudomány tisztességes művelésének követelése

 

 

 

Ha megértjük az evolúció-modell, azon belül a makroevolúció téves elképzelését, többé nem félünk harcba szállni ellene, és legyőzzük ezt a téves eszmét.

 

 

 

1.     Királylány és a béka

 

Közismert a mese, amikor a királylány megcsókolja a békát, és a béka egy szempillantás alatt csodaszép királyfivá változik.

Mindenki tisztában van azzal, hogy ez mese.

Viszont …

Ha a csókot kicseréljük:

– mutációra,

– genetikai rekombinációra,

– természetes kiválasztódásra,

– genetikai sodródásra,

– génáramlásra,

 

a szempillantást pedig hosszú időre, 

akkor a fenti történet a biológusok szerint természettudománnyá változik.

Ez nagy tévedés!

 

 

 

2.     Kutyából kutya, galambból galamb

 

 

Az evolúció kérdésének lényege: baraminológia vagy makroevolúció?

 

Az evolucionisták állítása, miszerint:

– pintyből pinty, 

– galambból galamb,

– kutyából kutya,

– légyből légy,

– macskából macska,

– lóból ló stb. lesz. 

Ez nyilvánvaló, és pontosan ezt állítja a baraminológia is. 

 

Mi a baraminológia?

Bárá (héber): teremt.

Min: ezeket az alapegységeket teremtette Isten, fajta, jelleg, összefoglalóan: alaptípus. 

Logosz: tudomány.

Az Isten által teremtett alaptípusokkal foglalkozó biológiai tudományág.¹ 

 

Az evolúciót támogató biológusok szerint: a baktérium biológussá fejlődik az idő során.

A baraminológiát támogató biológusok szerint: a baktérium az idő múlásával nem alakul át biológussá.

 

Az evolucionisták összes érve valójában baraminológiai érv (teremtett alaptípusokon belüli kisebb változások bemutatása). Az evolucionista biológusok baraminológiával igazolják a makroevolúciót, miközben a baraminológiát áltudománynak nevezik. – Ez már nem tévedés, hanem félrevezetés.

 

 

 

3.     Az evolúció-téveszme védelmezésének 

és terjesztésének öt szintje

 

 

I. szint: Igazság

 

Az evolúció-modell biológiai részét így lehet szemléltetni:

Egy nő képes 9 hónap alatt 1-5 gyermeket világra hozni.

 

 

II. szint: Torzítás – rossz feltételezés

 

Mivel egy nő 9 hónap alatt 1-5 gyermeket képes szülni, ezért

egy nő 400 000 év alatt 100 000 gyermeket képes szülni.

 

Az evolucionisták a természetben megtalálható kis változásokkal „bizonyítják” az evolúcióhoz szükséges nagy változásokat. Ez önkényes eljárás.

 

 

 

III. szint: Mantrázás, erőszak, megfélemlítés

 

Mantrázás: Az evolucionisták mindenhol hirdetik eszméjüket, ahol csak hagyják nekik, hogy tegyék. 

Erőszak, megfélemlítés: Akik ellenállnak az evolucionista agymosásnak, elveszíthetik állásukat, kutatási projektjeiket, vagy egyéb kellemetlenségek érhetik őket.

 

 

IV. szint: Az evolucionista eszme folyamatos átírása

 

Az evolucionista feltételezés gyakran és nagymértékben változik. Lásd: a genetika átírta az emberré válás² feltételezett folyamatát.

 

 

V. szint: A bizonyítékok letagadása

 

Ki hallott Nicole Arce 2018. május 30-án, a Tech Times-ban megjelent cikkéről? A cikk szerint 100 000 állat DNS-nek vizsgálata alapján kiderült, hogy a Föld állatainak 90 százaléka ugyanabban az időben keletkezett. Bővebben itt olvashat erről.

 

 

Arról még lehet hallani, hogy a növényeknek van lelkük, ráadásul nem öt érzékszerven keresztül – mint az emberek -, hanem 15-20 érzékszerven keresztül kommunikálnak a világgal! A növények háromszor-négyszer annyi érzékszervből érkező adatot fogadnak, tárolnak és dolgoznak fel, majd ezek alapján hoznak döntést, mint az ember! De arról, hogy ez teljesen összeegyeztethetetlen az evolúciós feltételezéssel szinte senki sem beszél.

 

Mindkét tudományos tény alapjaiban és részleteiben egyaránt ellehetetleníti az evolucionista feltételezést, de a hivatalos tudomány nem beszél róluk.

 

 

 

 

4.     A biológusok kiszabadítása az evolúció-csapdából

 

a) Híres emberek, híres példák

b) A természettudomány tisztességes művelésének követelése

 

 

a) Híres emberek, híres példák³

 

1. Fotoszintézis (itt bejönnek a képbe a különböző körforgások)

2. Hemoglobin 

3. DNS

4. Orchideavirág csapdája

5. Sejt

6. Informatika

7. Véralvadás 

8. E. coli baktérium ostorszerkezete

9. Metamorfózis

 

Mi a közös bennük?

 

Az evolucionistáknak sok-sok évtized állt rendelkezésükre, hogy

válaszoljanak ezekre a kérdésekre, de a kis lépéseket tartalmazó,

konkrétan megoldással, egyetlen egy esetben sem tudtak előállni.

 

 

 

b) Tisztességes természettudomány művelésének követelése

 

Az evolucionista biológusokon a makroevolúciót kell számonkérni!

Ennyi az egész.

 

 

Ezt a két kérdést kell feltenni a biológusoknak:

 

1. Mi szükséges az adott részegység működéséhez?

 

Az evolucionista konkrétan sorolja fel az adott szerv, funkció, alrendszer, részegység működéséhez szükséges izmokat, csontokat, inakat, porcokat, rostokat, csatornákat, zsilipeket, sejteket stb. vagyis az összes fizikai és mentális feltételt, ami a részegység megfelelő működéséhez szükséges.

 

2. Melyek a konkrét kis lépései az adott részegység kialakulásának?

 

Az evolucionisták, bár könyvtárnyi irodalmat írtak, egyetlen szerv, funkció, alrendszer, részegység stb. kis lépésenként történő kialakulását sem tudták leírni.

 

 

Majd ezt a négy kiegészítő kérdést kell feltenni:

 

+1. Van-e értelme az adott félkész részegységnek?

+2. Van-e értelme e részegységnek a többi nélkül? 

+3. Van-e nyoma e részegység kialakulásának a kövületekben?

+4. Mennyi e részegység evolúciós kialakulásának matematikai esélye?

 

 

Mit jelent ez hétköznapi nyelven?

 

Nézzük meg az orchideavirág csapdáján keresztül.

 

Az orchideavirág csapdájáról a „felvezető” írásunkat itt olvashatják:

Wolfgang Kuhn, biológus professzor: Az orchideavirág-csapdái

 

 

Az első két kérdés:

 

1. Mi szükséges az orchideavirág csapdájában a vízszint szabályozásához?

 

2. Melyek a vízszint-szabályozás kialakulásának konkrét kis lépései?

 

Mi szükséges az orchideavirágban a vízszint szabályozásához? Elméleti felsorolás:

• víz, 
• edény,
• csatorna,
• elvezető nyílás.

 

2. Melyek a vízszint-szabályozás kialakulásának konkrét kis lépései?

Ezt egyetlenegy evolucionista sem írta le! Pedig ez a lényeg! A makroevolúció folyamatait, lépéseit, megvalósulását senki nem tudja megmondani.

 

 

Vizsgáljuk meg a többi részegységet is az orchideavirág csapdájában!

 

Az első két kérdés feltétele a többi részegységre vonatkozóan:

 

1. Mi szükséges a víz csapdába való kerüléséhez?

2. Melyek a víz csapdába kerüléséhez a fokozatos kialakulás konkrét kis lépései?

 

1. Mi szükséges az edény kialakulásához?

2. Melyek az edény fokozatos kialakulásának konkrét kis lépései?

 

1. Mi szükséges a csatorna kialakulásához?

2. Melyek a csatorna kialakulásának konkrét kis lépései?

 

1. Mi szükséges az elvezető nyílás kialakulásához?

2. Melyek az elvezető nyílás fokozatos kialakulásának konkrét kis lépései?

 

A négy + kérdés:

 

+1. Van-e értelme az orchideavirág vízszint-szabályozásának, ha félkész állapotban van? ⁴

+2. Mi értelme az orchideavirág vízszint-szabályozásának, a többi szerv és funkció nélkül? ⁴

+3. Van-e nyoma az orchideavirág vízszint-szabályozása fokozatos kialakulásának a kövületekben? ⁴

+4. Mennyi az orchideavirág vízszint-szabályozása evolúciós kialakulásának matematikai esélye?⁴

 

A négy + kérdés ismételt feltétele a következő evolúciós részegységekre vonatkozóan⁴:

 

+1. Van-e értelme a víz a csapdába való kerülésének, ha az félkész állapotban van?

+2. Mi értelme a víz a csapdába való kerülésének a többi szerv és funkció nélkül?

+3. Van-e nyoma a víz a csapdába való fokozatos kerülésének a kövületekben?

+4. Mennyi a víz a csapdába kerülése evolúciós kialakulásának matematikai esélye?

 

+1. Van-e értelme az edény kialakulásának, amíg félkész állapotban van?

+2. Mi értelme az edény kialakulásának a többi szerv és funkció nélkül?

+3. Van-e nyoma az edény fokozatos kialakulásának a kövületekben?

+4. Mennyi az edény fokozatos kialakulásának matematikai esélye?

 

+1. Van-e értelme a csatorna kialakulásának, amíg félkész állapotban van?

+2. Mi értelme a csatorna kialakulásának, a többi szerv és funkció nélkül?

+3. Van-e nyoma a csatorna fokozatos kialakulásának a kövületekben?

+4. Mennyi a csatorna fokozatos (lépcsőzetes) kialakulásának matematikai esélye?

 

+1. Van-e értelme az elvezető nyílás kialakulásának, amíg félkész állapotban van?

+2. Mi értelme az elvezető nyílás kialakulásának, a többi szerv és funkció nélkül?

+3. Van-e nyoma az elvezető nyílás fokozatos kialakulásának a kövületekben?

+4. Mennyi az elvezető nyílás fokozatos (lépcsőzetes) kialakulásának matematikai esélye?

 

 

További evolúciós szintek

 

Most kezdjük újra a 2+4 kérdést a következő evolúciós szinten.

Az első két kérdés ismételt feltétele a következő evolúciós szintre:

 

1. Milyen folyamatok szükségesek a vízszint-szabályozást kialakító szervek, funkciók és folyamatok fokozatos kialakulásához?

 

2. Melyek a vízszint-szabályozást kialakító szervek, funkciók és folyamatok kialakulásának konkrét kis lépései?

 

Milyen folyamatok szükségesek az orchideavirág vízszint-szabályozásához szükséges:

• víz, 
• edény,
• csatorna,
• elvezető nyílás kialakítását végző szervek, funkciók, feltételek létrejöttéhez?

 

A négy + kérdés feltétele e szintnek megfelelően.

És így tovább és így tovább a „végtelenségig”.  

 

 

 

Hadd tegyem egyszerűbbé a kérdést egy palack ásványvízzel

 

Az első evolúciós szinten arra kérdezünk rá, hogy mi szükséges a víz palackba kerüléséhez, vagyis a víz, palack, töltőrendszer és a vízszint-ellenőrzés a téma.

 

A második evolúciós szinten arra kérdezünk rá, hogy: 

• a víz hogyan érkezik az ásványvizet előállító üzembe,
• hogyan készül a palackot előállító gép, 
• hogyan készül a vizet a palackba juttató gép, 
• hogy állt elő a vízszintet ellenőrző rendszer. 

 

 

 

 

Összegzés:

 

Ezt a kérdéssort a makroevolúcióra vonatkozóan minden szerv, azok minden funkciója, alrendszere, részegysége esetében fel kell tenni! Így láthatóvá válik, hogy az evolucionistáknak nemcsak, hogy semmijük sincs a makroevolúció területén, hanem az is nyilvánvalóvá válik, hogy az evolucionista felvetés nem más, mint egy értelmetlen gondolatkísérlet, amelytől meg kell szabadulni.

 

 

 

 

 

Jegyzetek

 

 

 

1. Teremtett fajok 

Teremtett fajok, vagy teremtési egységek, „alaptípusok”, amelyek általában többé-kevésbé tágabbak a mai fajoknál (pl.: nemzetség, esetleg család). 

 

Bővebben: Protestáns Teremtéskutató Kör: Teremtés vagy biológiai evolúció?

 

 

A Biblia Szövetség folyóiratának mellékletében jelent meg az alábbi öt elemzés: 

Hazuga Nándorné: Teremtés vagy biológiai evolúció?

Cserháti Mátyás: Az élőlények bibliai rendszerezése

Dr. Pauk János: Létezik-e mikro-evolúció?

Szilágyi Imre Miklós: Teremtés vagy kémiai evolúció?

Dr. Jeszenszky Ferenc: Termodinamika vagy evolúció?

 

Dr. Arthur Jones, biológus: Ha a teremtett fajták (azaz baraminok) léteznek, akkor azonosíthatónak kell lenniük.

 

 

 

 

2. Genetika átírta az evolúciófeltételezést

 

Genetikai Ádám és Éva, „Y-kromoszóma Ádám” és „Mitokondriális Éva”

 

Jeffrey Tomkins, PH.D.: Y-kromoszóma tanulmány megerősíti a Genezis özönvíz idővonalát

 

Változik a neandervölgyi ember megítélése

 

Diane Eage: Szellemekkel összefüggésbe hozható emberi elődök

 

 

 

 

3. Híres emberek, híres példák

 

 

3/1. Fotoszintézis legalább 1920-tól 

A fotoszintézis bonyolultsága és evolúciós fontossága miatt gyakran kerül az evolúcióvita frontvonalába. A biológusok válasza erre a kérdésre finoman szólva elfogadhatatlan.

Lásd: Nick Lane: Hajrá élet. Az evolúció tíz legnagyobb találmánya. Akadémiai Kiadó 2012. Lane a 3. fejezet foglalkozik a fotoszintézissel 83-116 o. között. (Nem kell megvenni a könyvet, nem ér annyit.)

 

 

A fotoszintézis kérdéséhez a körforgások is hozzátartozik. 

1946-ban Budapesten még egyértelműen tanították a körforgások isteni teremtését. Lásd:

Szűcs Ernő: A tudomány istentisztelete

Evangéliumi Könyvkereskedés 1946. A budapesti Bolyai Főreáliskola matematika-fizika tanárának könyve.

 

 

3/2. Hemoglobin kb. 1950-tól

 

Isaac Asimov 1920-1992 biokémikus sok számítást végzett íme néhány:

 

Inzulin

 

Az inzulinszerű fehérjéknek 8*10²⁷ különböző kombinációja létezik, de ezekből csak egy képlet felel meg a szükséges inzulinnak. Becslésünkben gavallérosan feltételezzük, hogy az univerzum keletkezése óta minden másodpercben egy különböző inzulinszerű protein keletkezik. Akkor 10 milliárd év alatt 3·10¹⁷ kombináció lenne. Ez azt jelenti, hogy ez a mennyiség az összes inzulinkombinációnak csak az egy milliárdnyi része. Így még 10²⁰ évet kellene várni, hogy mindegyik kombináció előforduljon.

 

Hemoglobin

 

A hemoglobin véletlenszerű kialakulása még valószínűtlenebb. A hemoglobinnak 135·10¹⁶⁵ kombinációja van. Ebben az esetben még többet megengedhetünk az evolucionistáknak. Feltételezzük, hogy az univerzum létezése óta 10¹⁰⁰ kombináció keletkezik. Ugyanakkor az univerzumban az összes atomok becsült száma – 10⁷⁸, ami azt jelentené, hogy a „hemoglobin gyárunk e termelékenység fenntartásához 10²¹ univerzumot fogyasztana másodpercenként.

[Jelenleg – 2022-ben – univerzumban az összes atomok becsült száma 10⁸⁰.]

 

Vírus

 

A legkisebb ismert vírus DNS-e 5000 vegyületet tartalmaz. Akkor ebben az esetben a lehetséges kombinációk száma 10^1505! Ennek a számnak a nagyságrendjét az ember nem képes felbecsülni.”

 

Nem véletlenül mondta Isaac Asimov:

„Megpróbáltam pusztán értelmi alapon ateista lenni, de mivel ez nem lehetséges, ezért úgy döntöttem, hogy pusztán érzelmi alapon leszek ateista.”

 

Richard Dawkins a hemoglobin-molekuláról:

 

„Kínzóan, nyomasztóan, halálosan nyilvánvaló, hogy ha a darwinizmus valóban a véletlenen alapulna, nem működhetne. Nem kell matematikusnak vagy fizikusnak lennünk ahhoz, hogy kiszámítsuk: Ahhoz, hogy egy szem, vagy hemoglobin-molekula véletlenszerűen összeálljon, az örökkévalóság is rövid lenne.” 

Climbing Mounth Improbable [A Valószínűtlenség Hegyének megmászása] New York, Norton 1996. 67. o.

 

 

3/3. DNS

DNS 1970-

Francis Crick: Az élet mikéntje, eredete és természete. Gondolat 1987.

A szerző Nobel-díjas, a DNS társfelfedezője.

„Képtelenség az az állítás, miszerint egy összetett rendszer, mint pl. a DNS, véletlenül alakuljon ki.”

 

„Amikor felfedezték a DNS be kellett volna fejezni a teremtés-evolúció vitát, mert a teremtéskérdése többé nem kétséges.”

 

 

3/4. Orchideavirág csapdája 1981-

Kuhn Wolfgang, biológus professzor: A darwinizmus buktatói Egy évszázados tévedés vége. – Orchideavirág csapdája

 

 

3/5. Sejt 1985-

Michael Denton: Evolution: A Theory in Crisis (Evolúció – egy elmélet válságban) 1985. Burnett Books.

Denton elismert molekuláris biológus, biokémikus írja:

 

,,Ahhoz, hogy megértsük az élet reális voltát, ahogyan az a molekuláris biológiában elénk tárul, egymilliárdszorosára fel kell nagyítanunk egy sejtet, úgy, hogy húsz kilométeres legyen az átmérője és hasonlítson egy óriási léghajóhoz, amely elég nagy ahhoz, hogy beborítson egy olyan nagyvárost, mint London vagy New York. Ekkor egy olyan alkotást látnánk, amely úgy van megformálva, hogy páratlan összetettségű és alkalmazkodó legyen. A sejt felszínén több millió nyílást látnánk, olyanokat, mint egy hatalmas űrhajó fedélzeti nyílásai, amelyek kinyílnak és becsukódnak, hogy lehetővé tegyék az anyagok folyamatos ki és beáramlását. Ha belépnénk az egyik ilyen nyíláson, a csúcstechnológia és az elképesztő komplexitás világában találnánk magunkat. Végtelen, rendkívül jól megszerkesztett folyosók és csatornák tárulnának elénk, amelyek a sejt belső felületétől minden irányba elágaznak; némelyik a sejtmagban lévő központi memóriabankhoz vezetne, míg mások a szerelőtelepekhez és a feldolgozóegységekhez vezetnének. Maga a sejtmag egy óriási, több mint egy kilométer átmérőjű, gömb alakú helyiség lenne, amely egy geodéziai kupolára hasonlít. Ennek belsejében a DNS-molekulák több kilométeres, spirális láncait látnánk, amelyek mindegyike rendezett sorokban, szépen halomba volna rakva. A termékek és nyersanyagok hatalmas választéka haladna egyik helyről a másikra, szépen elrendezett módon, a sokféle csatorna mentén a különböző szerelőtelepekről és vissza, a sejt külső területén.

 

Elcsodálkoznánk azon, hogy micsoda irányítás rejlik a sok, látszólag végtelen csatorna mentén látható számtalan objektum mozgásában, és azok mind tökéletes összhangban vannak egymással. Bármilyen irányba tekintenénk, mindenféle robotszerű gépeket látnánk magunk körül. Felismernénk, hogy a sejt működéséhez szükséges alkotóelemek közül a legegyszerűbbek – a fehérjemolekulák – meglepő módon a molekuláris gépezet összetett darabjai, amelyek mindegyike mintegy háromezer atomból áll; észrevennénk, hogy ezek rendkívül szervezett háromdimenziós szerkezetben vannak elrendezve. Még inkább elcsodálkoznánk, amikor ezeknek a bizarr molekuláris gépeknek a különösen megfontolt tevékenységeit vizsgálnánk, főleg amikor rádöbbennénk arra, hogy az összes megszerzett fizikai és kémiai ismeretünk ellenére egy ilyen molekuláris gép létrehozásának feladata, azaz egyetlen működő fehérjemolekuláé, jelenleg teljesen meghaladja képességeinket, és legalább a következő évszázad kezdetéig nem is fogjuk megvalósítani. A sejt élete mégis több ezer, feltétlenül több tízezer, valamint valószínűleg több százezer fehérjemolekula koordinált tevékenységétől függ.” Denton könyvben ez a 328-329. oldalon, Tóth könyvében a 168-169 oldalon található.

 

„Valóban elhihető, hogy véletlenszerű folyamatok meg tudnak konstruálni egy valóságot, amelynek legkisebb eleme – egy funkcionális fehérje vagy gén – saját kreatív teljesítőképességünkön túlmutatóan komplex? Egy valóságot, amely éppen ellentéte [antitézise] a véletlennek, amely minden értelemben túltesz bármin, amelyet emberi intelligencia hoz létre?” Denton könyvben ez a 342. oldalon, Tóth könyvében a 171. oldalon található.

 

Dr. Denton véleménye:

„Ha a komplex számítógépes programok véletlenszerűen nem módosíthatók, akkor bizonyára ez az élő szerveteket genetikai programjaira is vonatkozik. Nekem az a véleményem, hogy nagyon közel állunk az egész darwini paradigma szabályos cáfolatához.”

 

[Angol nyelvű részlet a könyvből.] 

 

 

3/6. Informatika

Ezen a területen bőséges irodalom áll rendelkezésünkre pl.: Prof. Werner Gitt, Dr. Farkas Ferenc, Dr Holovács József, Prof. Tóth Tibor stb., írásai.

 

Stephen C. Meyer: Honnan származik a DNS molekulában lévő digitális információ?

 

Robert W. Carter: Képes-e a mutáció új információt létrehozni?

 

John R. Baumgardner, geofizikus: Képes-e a véletlen molekuláris kölcsönhatás életet létrehozni?

 

Wolfgang Kuhn, biológia professzor: Erdei szömörcsöggomba – impudicus

 

David Gelernter: Feladjuk Darwint 

David Gelernter, a Yale Egyetem számítástechnikai professzora,

a Mirror Worlds Technologies fő tudósa

és a Nemzeti Művészeti Tanács tagja.

 

 

 

3/7. Véralvadás 

Dr. Farkas Ferenc: A vér a víz és a kenyér

 

 

 

3/8. E. coli baktérium ostorszerkezete – 1996 

Michael Behe: Darwin fekete doboza, Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása. Behe a biokémia professzora.

Bővebben: Tasi István:  Tudomány a bíróságon Magyar Tudomány – 2008/12. 1435.o. évfolyam 

 

 

3/9. Metamorfózis

 

Bővebben: Metamorfózis

 

 

 

 

4. A +4 kérdéshez

 

+1. kérdés

Bármely szerv, funkció, alegység, részegység, élőlény: 

• vagy 100 %-ban kész, 
• vagy nem működik.

 

Ön szerint mennyit ér egy félkész részegység? 

Ön szerint a természetes kiválasztódás [amely a faj rendeltetésszerű működését védi] és a helyreállító mechanizmus mennyiben erősítő az evolucionista elképzelést?

 

+2. kérdés

Az egymást feltételező rendszerek sokasága miatt a lépcsőzetes kialakulás elképzelhetetlen, ezért maga az evolúciós feltételezés rossz.

 

A makroevolúció során állandóan a „mit ér egy szempár a pohárban” nevű problémába ütközünk, aminek a lényege, hogy egy teljesen kész részegység semmit sem ér a többi nélkül. Olyan ez, mintha a szemünk egy pohárban lenne, nem pedig a fejünkben, összekapcsolva a többi látásért felelős szervvel.

 

+3. kérdés

Kövületekben semmi nyoma a szervek, funkciók, alegységek, részegységek és az élőlény átmenetének, holott sok-sok nagyságrenddel több átmenetnek kellene lennie, mint baraminológiai fajnak.

Lásd: Az evolúció hiányzó láncszemeiről – Bevezetés a makroevolúció hiányosságaiba

 

 

 

+4. kérdés

Kis lépések számának még a nagyságrendjét sem tudja senki megbecsülni.

Lásd: Az evolúció hiányzó láncszemeiről – Bevezetés a makroevolúció hiányosságaiba

 

 

 

Előző oldal

 

Az evolúció hiányzó láncszemeiről – Bevezetés a makroevolúció hiányosságaiba 

 

 

Kapcsolódó oldalak

 

Dr. George Javor, biokémikus: Hogyan lehet ilyen világot létrehozni?

  

A Rosette-i kő

 

Ki teremtette Istent?

 

 

 

  

 

Fordítókat, lektorokat keresünk.

 

Elsősorban angol, német, spanyol, olasz 

nyelvről illetve nyelvre fordítókat keresünk.

 

 

Könyvek, cikkek, videók, stb. fordításához, lektorálásához, keresünk további embereket (főleg önkéntes segítőket). Keresünk továbbá, olyan önkénteseket, akik videó feliratozásban segédkeznének.

 

 

 

Fizikusok, biológusok, geológusok, őslénytankutatók, orvosok, vegyészmérnökök, teológusok, pszichológusok, bármely tudományban jártas emberek jelentkezését várjuk cikkek írásához, azok szakmai ellenőrzéséhez, különböző tanácsadáshoz (pl.: különböző fórumokon való válaszadáshoz), előadások tartásához, riportokhoz, illetve bármilyen egyéb szakmai háttérmunkához.

 

 

Várunk:

• cikkek,
• videók,
• könyvek fordítására javaslatokat.

 

 

 

Jelentkezni, javaslatot tenni a

teremtesvagyvk@gmail.com

mail címen lehet.

 

Köszönjük.