Az evolúció hiányzó láncszemeiről

 

 

Írta: Kádár Miklós

Lektorálta: Dr. Szentpétery Péter

2022. 03.01.

 

 

Az evolúció hiányzó láncszemeiről

Bevezetés a makroevolúció hiányosságaiba

 

 

Mottó:

Ahhoz, hogy megállapíthassuk 

a hiányzó láncszemek számát, 

meg kell ismernünk

a makroevolúció kis lépéseit.

 

 

 

Tartalom:

 

  1. Mi az evolúciómodell?
  2. Hol keletkeznek a hiányzó láncszemek? Mit jelent a folytonosság?
  3. Mit jelent az evolúciós lánc?
  4. Mi hiányzik a láncból?
  5. Mi az, ami megtalálható a láncban?

 

 

 1. Mi az evolúciómodell?

 

Egy rejtélyes robbanástól1 az emberig tartó, állítólagosan 13,78 milliárd évig tartó folyamat.

 

Az evolúciómodell legismertebb négy fázisa:

1. Kozmikus evolúció.

2. Geológiai evolúció.

3. Kémiai evolúció.

4. Biológiai evolúció.

 

Jelen írás a biológia evolúcióval, annak is makró részével foglalkozik.

 

 

2/a. Hol keletkeznek a hiányzó láncszemek?

 

A hiányzó láncszemek kifejezés a biológiai evolúcióban jelent meg. Már Darwin is tisztában volt a köztes növények, állatok, állapotok, szervek és funkciók (röviden átmeneti formák), valamint a hiányzó átmeneti leletek aggasztó problémájával. Charles Darwin:

„Ha a fajok más fajokból finom fokozatokon keresztül származtak, miért nem találunk mindenütt számtalan átmeneti formát? Miért nem zűrzavaros az egész természet, ahelyett, hogy jól meghatározott fajokat találunk?”2a 

 

„Minthogy azonban, az elmélet szerint, számtalan átmeneti formának kellett léteznie, miért nem találjuk meg őket mérhetetlen tömegben a föld kérgébe beágyazva?2b

 

Mire mutatott rá Darwin?

 

I. Miért nem látunk mindenütt számtalan átmeneti formát?

 

  1. Mindenütt 

 

Az evolúciós feltételezés szerint a fajok más fajokból fokozatosan keletkeztek3, ez azt jelenti, hogy:

az összes növény, állat minden „porcikája”, kémiai- és biológiai rendszere, 

alrendszere, szerve, funkciója között, átmenetek sokaságának kell lennie.

 

  1. Számtalan

 

Mennyi a szervek, funkciók, élők közötti átmenetnek száma? Attól függ: 

  • hány faj van,
  • mennyi a szervek és a funkciók száma,
  • mennyire bonyolultak ezek a szervek, szervrendszerek és funkciók,
  • milyen összetettségűek a fentiek (fehérjelánc, DNS, kötések stb.) alkotóelemei,
  • milyen különbségek vannak a fentiek között és ezek hogyan számszerűsíthetők.

 

Még becslés sincs ezen a területen! Darwin ezt jól mondta: számtalan átmeneti formának kellene léteznie.

 

Jelenleg hány faj lehet?

Kb. 8,7-15 millió a Földön élő fajok száma. Az egyszerűség kedvéért számoljunk 10 millióval.4

 

A „három domén” elméletében5 az élőlényeket így csoportosítják:

  1. Baktériumok doménje (Bacteria)
  2. Archeák doménje (Archaea) sejtmag nélküli szervezetek a baktériumokhoz hasonlók
  3. Eukarióták doménje (Eukaryota)
  1. Állatok országa (Animalia)
  2. Amőbák országa (Amoebozoa)
  3. Gombák országa (Fungi)
  4. Rhizaria ország (nincs magyar neve) túlnyomórészt egysejtű eukarióta csoport
  5. Excavata ország (nincs magyar neve) egysejtű többek között ostoros szervezetek 
  6. Növények országa (Plantae)
  7. Chromalveolata ország (nincs magyar neve) p.: sárgásmoszatok

 

Az evolúciós irodalomban többször megjelenő adat szerint:

1. Állatfajok száma:                 7,77 millió  (ebből 953 434-et írtak le és katalogizáltak).

2. Növényfajok száma:      298 000    (ebből 215 644-et írtak le és katalogizáltak).

3. Gombafajok száma:       611 000    (ebből 43 271-et írtak le és katalogizáltak).

4. Protozoa fajok száma:     36 400     (ebből 8118-at írtak le és katalogizáltak).

5. Chromista fajok:                      27 500     (ebből 13 033-at írtak le és katalogizáltak).

 

Mekkora különbségek vannak a fajok között és ezek hogyan számszerűsíthetők?

Nincs róla elemzés. Kiindulásként nézzük meg az első csoportot az állatvilágot:

         32 törzsből,

         90 osztályból,

        493 rendből, 

     5 404 családból,

   94 240 nemből, 

953 434 fajból áll.

 

Mekkora különbség van az egyes élőlények között?   

Viccesen ezt úgy mondják: mint egy baktérium és egy biológus között. A csontok, izmok, szaporodás, légzés stb. figyelembe véve ez több millió különbséget jelent.

 

Mennyi a szervek és a funkciók száma?

Orvosi értelemben több ezer. Ha beleszámítjuk a kémiai- és biológiai funkciókat és alkotóelemeket, akkor több tízezer, de a teljesen részletes, vagyis a legapróbb funkciót is figyelembe vevő számítások esetén a különbségek száma meghaladja a milliót!

 

Mennyire bonyolultak ezek a szervek, szervrendszerek és funkciók?

Rendkívül összetettek. Pl.: az emberi szem recehártyájának egy négyzetmilliméterén 400 000 látósejt található, kb. 110 millió pálcikából és 6 millió csapból áll.6

 

Mekkora a különbségek száma és nagysága a szervek és a funkciók között?

Ahogyan Darwin megállapította, számtalan különbséget találunk. 

A különbségek nagysága pedig szemmel látható a pók nyolc lába, és a ló négy lába között, vagy a madarak tüdeje, és a halak kopoltyúja között.

 

Milyen összetettségűek az alkotóelemek?

Carl Sagan, ateista-agnosztikus csillagász:

„Egyetlen egy sejt annyi információt tartalmaz, mint 10 millió könyv.”7 

 

Ez igen jelentős információmennyiség. Összehasonlításképpen: 

A világ legnagyobb könyvtára a British Library, itt 170 millió nyilvántartott tétel van, melyek a világ sok országából érkeztek.8 A könyvtár gyűjteménye kb. 14 millió könyvből áll! Ezek között sok a kézirat.

Az emberiség eddigi össztudása – az ismételt előfordulások miatt – jóval kevesebb, mint 10 millió könyv! De egyetlen sejtben 10 millió könyvnyi információ van, 10 µm-ben9 összezsúfolva!

 

Néhány példa a sejt összetettségéről: 

 

Részlet Szedmák András: Mi az igazság? Az evolúció, mint biológiai képtelenség c. könyvéből

 

 

Részlet M. Denton: A sejt csodája c. könyvéből 

 

 

Thomas Heinze: Vajon Isten teremtette az életet? Kérdezd a proteineket!

 

 

Sejtmotorok

 

 

Kék rózsa

 

 

 

 

II. Miért nem zűrzavaros az egész természet,

ahelyett, hogy jól meghatározott fajokat találunk?

 

Erre több mint 160 év után sincs hiteles evolucionista válasz. Az élőlények stabilitása, változatlansága gyakran szembetűnő. Például a Lingula nemzetség (pörgekarúak, kagylókhoz hasonlók) evolúciós számítás szerint 450 millió éve változatlan.

 

 

 

III. Az elmélet szerint, számtalan átmeneti formának kellett léteznie,

miért nem találjuk meg őket mérhetetlen tömegben a föld kérgébe beágyazva?

 

Mivel: 

  • az élővilágban nem léteznek, 
  • a kísérletek során pedig nem keletkeznek átmenetek, ezért az evolúció legerősebb bizonyítékának a kövületeket kiáltották ki. Csakhogy a Föld bolygó következetesen az átmenetek hiányát mutatja. A földtani rétegek bőséges leletanyaga kizárólag hiányzó láncszemeket szolgáltat, ezért már 

nem hiányzó láncszemekről kell beszélnünk,

hanem hiányzó láncról.

 

 

Figyelem: Maga az evolúciós lánc hiányzik!

 

 

2/b. Mit jelent a folytonosság?

 

Állandóságot, hiánytalanságot, szünetnélküliséget. Vizsgáljuk meg a folytonosságot Moszkva és New York repülőút kapcsán. 

Távolság légvonalban: 7510 km. Repülési idők: 

Repülőgép:      9 óra 23 perc – 10 óra 55 perc,

Helikopter:    34 óra   8 perc,

Galamb:     107 óra 17 perc.

 

A folytonosság az, ahogyan a repülőgép, helikopter, galamb a két repülőtér közötti távolságot milliméterről milliméterre haladva átrepüli. Ezen repülési útvonalak minden egyes másodpercéről – legyen az akár 9 óra 23 perc vagy 107 óra 17 perc – készíthetünk egy pillanatfelvételt.

 

A problémát az okozza, hogy a biológiai evolúció esetében nincsenek „pillanatképek” csak a két „repülőtér” található meg, vagyis van két élőlény, de semmiféle átmenet nincs!

 

Sem az élővilágban, sem a kövületekben, sem a kísérletekben nem mutatható ki a „repülési útvonal”. Pusztán két teljesen kifejlett, jól működő élőlényt találunk, így az az elképzelés, hogy az egyik fajból fejlődött ki a másik faj, míg végül a baktérium biológussá fejlődött, pusztán gondolatkísérlet.

 

 

3. Mit jelent az evolúciós lánc?

 

Az összes átmeneti forma lépésről lépesre történő levezetését. Pl.:

  

  1. Az állatok bőre, szőre, tolla közötti átmenetek.

A tollak finom összekapcsolódása vetekszik bármelyik zseniális mérnöki munkával. Mivel minden mérnöki munka feltétez egy vagy több mérnököt, ezért jogosan tételezhető fel, hogy egy Teremtő áll az állatok tollának kivitelezése mögött, de most nem ezt vizsgáljuk, hanem arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az evolúciómodell ezen „apró” részén sincsenek meghatározva a megvalósulásukhoz vezető evolúciós kis lépések.

 

 

2. Szaporodás.

A szaporodás „az evolúciós problémák királynője”10. Vessünk egy pillantást: 

  • az ivartalan szaporodásra (prokarióta sejtek kettéhasadása, eukarióta hasadás, osztódás vagy sarjadzás, a többsejtűek egyes részeik önállósulása), 
  • az ivaros szaporodás összetettségére, amelyet bonyolít a hím és nőstény szervrendszerek egyidejű megjelenésének problémaköre,
  • a virágos növények beporzásánál a: táplálék összehangolásra, színösszehangolásra, szagösszehangolásra, forma és működés szerinti összehangolásra, időbeli összehangolásra, az álszexualitásra, ellenségutánzásra. Bővebben: Gitt: Virágos növények beporzása 

 

Ahhoz, hogy az evolúciót természettudományként elismerjük, szükséges azokat a kis lépéseket leírni és ezeket adatokkal (ez konkrét kísérleti eredményt és/vagy kövületben megőrződött leletet jelent) alátámasztani, melyek a különböző szaporodási formákhoz vezettek. A vödrös orchideáról szóló írásunkban feltett kérdésekkel/problémákra mutatással segítséget adunk a biológusoknak a gondolatkísérletükből a valódi tudományig való eljutásokhoz. Bővebben: Kuhn: Az orchideavirág-csapdái 

 

3. Vér, véralvadás, vérkeringés.

Az evolucionisták azzal a „viszonylag egyszerű” problémával sem tudnak mit kezdeni, hogy kis lépésenként hogyan jött létre a vér (pl.: vörös és fehérvérsejtek), vérkeringés és a véralvadás. Bővebben: A vér a víz és a kenyér 

 

Az összetettség és egymásra utaltság minden funkcióban, szervben és (kémiai) anyagban az egyidejű megjelenést követeli meg és kizárja a kis lépésenkénti kialakulást. Bármit vizsgálunk, máj, tüdő, légzés, nyelés-emésztés, a kígyó mérge, hibajavító mechanizmus, mind rámutat az evolúciómodell tarthatatlanságára.

 

Hogyan élte túl az élőlény működő hibajavító mechanizmus nélkül? Senki sem tudja.

Melyek voltak azok a kis lépések a lasszós pók esetében, amik kifejlesztették benne a vegyigyárat, illetve kis lépésenként és hosszú idő alatt „fonalkészítő kisiparossá tették”, miközben kitanulta a hálókészítő művészetet? Nincs rá válasz. 

 

Összefoglalva:

Nem léteznek természettudományos tanulmányok,

amelyek egy gyártási tervnek megfelelően, konkrét lépésenként meghatároznák a szervek, funkciók stb. folyamatos kialakulását.

 

 

 

Egyéb problémák: 

 

1. Az előzőekben láttuk, hogy „számtalan” olyan átmeneti formának kellene léteznie, amelyek beleillenek az evolúciós fejlődési láncba. Csakhogy…

 

Ebből a „számtalan” átmeneti alakból mennyit találtunk a földkéregben? Gyakorlatilag egyetlen egyet sem! Pár érdekes felvetés van, de pusztán ennyit tudnak felmutatni az evolucionisták a makroevolúció területén.

 

Ebből a „számtalan” átmeneti alakból mennyit tudunk kísérletieg előállítani? Egyet sem.

 

Ebből a „számtalan” átmeneti formából mennyit találunk meg a természetben? Nem léteznek átmenetek. Modern eszközökkel és módszerekkel Mark Stoeckle (Rockefeller Egyetem) és David Thaler (Bázeli Egyetem) által vezetett kutatás, 100.000 állatfaj genetikai vizsgálata és kb. 5 millió DNS kód összeállítása után a következő eredményekre jutott:

–        a fajoknak nagyon tiszta genetikai korlátai vannak,

–        nincs köztes állapot.

Ez a nagy tanulmány is a fajok rendezettségéről tanúskodik. Bővebben: Genetika 2018 május

 

A természet rendezett, ahogyan a Biblia állítja, és nem zűrzavaros, ahogyan Darwin várta.

 

2. Mennyi azon átmeneti alakok száma, amelyek nem illenek be az evolúciós fejlődési láncba? Ezeket hívjuk evolúciós zsákutcáknak. Még felvetések sincsenek ezek számáról! Nyilván több „zsákutcás” átmenetet követel meg az evolúciós feltételezés, mint ahány beleillik a „repülési útvonalba”. 

 

3. Az életben maradás problémája.

Akár beleillik, akár nem illik bele a feltételezett evolúciós láncba az átmenet, az élőlénynek, amelyben a változás zajlik, életben kell maradnia. Ez olyan többszörös sikertörténet, amelyet az orvosok a műtőkben hajtanak végre (pl.: szívátültetés). 

 

Honnan tudja az élettelen anyag/szerv, hogy sok idő múlva mi lesz előnyös és nem halálos a gazdaszervezet számára? Melyik aminosav kapcsolódás, fehérjelánc, mancsmódosulat lesz előnyös az élőlény számára? Hogyan tudná a változásokat úgy véghezvinni, hogy a gazdatest eközben életben maradjon? Még elméleti szinten sincs ezekre válasz. 

 

A kérdéssel behatóan foglalkozó szaktekintély Dr. Borhidi Attila botanikus professzor, akadémikus így ír az életben maradás problémájáról:

 

„…Ezek között bonyolult felépítésű vegyületek vannak, amelyeket az anyagcsere melléktermékeiként kell előállítani, amiről tudjuk, hogy nem megy egyik napról a másikra. Ehhez még vegyük hozzá azt a körülményt, hogy véletlenszerű keletkezés esetén fennáll a veszély, hogy hibás anyag keletkezik, amit „a rosszul kemizáló növénnyel együtt ki kell dobni”. Szegény növény már régen kipusztult, mire a megfelelő vegyületet „kikísérletezte” volna. Ha megkíséreljük kiszámítani, hogy ennek a koevolúciós folyamatnak mi a valószínűsége véletlenszerű keletkezés esetén, akkor rendkívül kicsiny számot kapunk. Kiszámították, hogy a sikeres kísérletek előállítására nem negyvenmillió, de még négyszázmillió év − vagyis a teljes szárazföldi élet tartama − sem lenne elegendő.”11

 

 

4. Az idő, mint mindent megoldó tényező

 

Az evolúciómodell feltételezett ideje 13,78 milliárd év, ebből a biológiai evolúció ideje: 3,5 milliárd – 5000 év. Az élet kialakulása – bármit is jelentsen ez – az evolúciómodell szerint 3,5 milliárd évvel ezelőtt történt. 5000 éve pedig már volt ember. Tehát e két időpont között kell a biológiai evolúciónak lezajlania, ami 10 millió fajjal számolva 350 év/fajt jelent. Ha nem is vesszük figyelembe a 350 évenkénti faj megjelenést/képződést, azzal mindenképpen számolni kell, hogy az átmeneteknek elképesztő gyakoriságot kellene produkálniuk. 

 

Összehasonlításképpen:

A jelenlegi és múltbéli fajok száma 10 millió. Ezekből a kövületekben valamivel több mint 2 millió megtalálható. Ez 5:1-hez arány.

 

A „repülési útvonalba” illő megtalált átmeneti formák számának elméletben 10 millió *x kellene lennie, ebből megtalált átmenet: 0.

 

A megtalált „zsákutcás” átmeneti formák számának elméletben 10 millió *x*y kellene lennie, ebből megtalált átmenet: 0

 

Ezek után könnyen egyet tudunk érteni Paul Wesson kémikussal (Cambridge Egyetem):

 

„A leglényegesebb evolúciós folyamatok nehezen magyarázhatók. Egyetlen egyet sem sikerült megfigyelni, de még elképzelésünk sincs arról, hogy létezik-e ilyen folyamat. Nem rendelkezünk egyetlen egy növényi vagy állati kövületi maradvánnyal, amely igazolná az evolúciót.”12

 

 

 

4. Mi az, ami hiányzik?

 

Maga az evolúciós lánc: a folyamatok, előidéző okok és erők, biokémiai folyamatok, az irányító-ellenőrzési rendszer kis lépésekkel történő levezetése az összes faj, szerv, funkció, rendszer és alrendszer között.

 

 

5. Mi az, ami van?

 

Csak az van, amit a Biblia állít: teremtett fajok, teremtési alaptípusok13. Se több, se kevesebb.

Jól működő, kész, egymásba kapcsolódó, egymástól függetlenül nem működő al- és főrendszerek sokasága. Kész szervek, funkciók, élőlények meghökkentő mennyiségi és minőségi sokasága, amelyek az emberi megértő- és megvalósítóképességet messze meghaladják. Ez a rendezettség található a három domén és hét ország minden pontján.

 

 

Összegzés:

 

A makroevolúció kis lépéseinek vizsgálata az evolúciómodellt alapjaiban szétzúzza. 

Mivel a Biblia teremtés-leírása összhangban van a természetben található lényekkel és leletekkel, vissza kell térni a Bibliához.

 

 

 

Jegyzetek:

 

1. Az evolucionista feltételezés szerint a Világegyetem kiinduló eseménye, mely során: 

  • a semmiből a valami keletkezett, majd 
  • a valami a mostani bonyolult világgá fejlődik. 

 

2. Darwin: A fajok eredete természetes kiválasztódás útján vagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása. Magyar Helikon, Budapest, 1973. Fordító: Mikes Lajos a fordítást szakmailag ellenőrizte: Dr. Boros István.

 

2/a. 

VI. fejezet – Az elmélet nehézségei 199. o. 

 

2/b.

VI. fejezet – Az elmélet nehézségei 200. o.

 

3. Charles Darwin: A fajok eredete. Fordította: Kampis György. 132. o. 

 

 

4. A földön ma élő fajok száma 2011.08.24-i cikk, letöltés: 2021. 12. 05

 

5. A „három domén” elmélete 

Letöltés: 2021. 12. 06

 

6. Werner Gitt: A csodálatos ember Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió Bp. 2003. 15.o.

 

7. Carl Sagan, Encyclopedia Britannica. 1974.

 

8. British Library wikipédia letöltés: 2021. 12. 10

 

9. Mikrométer, a méter milliomodrésze 10−6 m 

 

10. Az evolúciós problémák királynője.

 

 

11. Borhidi Attila biológus, az MTA rendes tagja, PTE Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék: A növényvilág evolúciója és a darwini fejlődéselmélet

 

12. Wesson P. Beyond Natural Selection, Massachusetts Institute of Technology, 1991

 

13. Teremtett fajok, pontosabban teremtési egységek, „alaptípusok”, amelyek általában többé-kevésbé tágabbak a mai fajoknál (pl. nemzetség, család). Bővebben: Dr. Arthur Jones, biológus írása a teremtett fajokról.

 

 

 

 

Előző oldal: 

Az orchideavirág-csapdái

 

 

Igazság az evolucionisták által 

legbiztosabbnak mondott átmeneti lényéről: 

 

Bojtosúszójú hal

 

 

Következő oldal:

 

A makroevolúció hiányzó kis lépései

 

További oldalak: 

 

Törzsfa

 

 

Fésűkagyló szeme

 

 

 

 

Fordítókat, lektorokat keresünk angol (német) nyelven.

 

Angol (német) nyelven

 

Könyvek, cikkek, videók, stb. fordításához, lektorálásához, keresünk további embereket (elsősorban önkéntes segítőket). Keresünk továbbá, olyan önkénteseket, akik videó feliratozásban segédkeznének.

 

 

 

Fizikusok, biológusok, geológusok, őslénytankutatók, orvosok, vegyészmérnökök, teológusok, pszichológusok, bármely tudományban jártas emberek jelentkezését várjuk cikkek írásához, azok szakmai ellenőrzéséhez, különböző tanácsadáshoz (pl.: különböző fórumokon való válaszadáshoz), előadások tartásához, riportokhoz, illetve bármilyen egyéb szakmai háttérmunkához.

 

 

Várunk:

  • cikkek,
  • videók,
  • könyvek fordítására javaslatokat.

 

 

 

Jelentkezni, javaslatot tenni a

teremtesvagyvk@gmail.com

mail címen lehet.

 

Köszönjük.