Könyvek

(újságok)

 

 

Mottó:

Volt idő, amikor Izrael elfelejtette Isten törvényét,

ma az egyházak felejtettek el hinni a teremtésben.

 

 

Előző oldal: Videók

Következő oldal: Prezentációk

 

 

Bevezetés

 

Egyetemi hallgatók és a lakosság szélesebb körében végzett felmérések kimutatták: a kereszténység elutasításának legfőbb oka az, hogy az emberek úgy gondolják, a tudomány bebizonyította, hogy a Biblia – különösen az eredet tekintetében – megbízhatatlan.

 

A könyvismertetés elsődleges célja bemutatni, hogy a Biblia minden területen megbízható!

 

Ez az összefoglaló röviden bemutatja az eredettel kapcsolatos főbb  elméleteket (13 db), azok néhány jellemzőjét, és meghatározó képviselőjét. 

 

A felsorolás hiányos, mert a kis támogatottságú elméletet kihagytam, hogy ne legyen több száz oldal az ismertető, valamint az elméletek variánsait sem vettem bele az összeállításba. Ezen elméleteknek több millió variációja létezik. Nagyon kevés embert érdekel a réselmélet csak az általam ismert kb. 80 variációja.

 

Az evolúciómodellt éltető könyvekből Dunát lehet (és kell is) rekeszteni, miközben a többi nézet képviselőinek érveivel (bármilyen megalapozottak is) alig lehet találkozni. A helyzetet súlyosbítja, hogy a média csak az evolúciómodell tömjénezésével hajlandó foglalkozni, annak tarthatatlan állításait szándékosan eltitkolja. A válogatás ezen a helyzeten kíván változtatni.

 

Az értékelésben a nemzetközi és hazai, tudományos és laikus, saját és munkatársaim véleményét foglaltam össze.

 

 

Tartalom:

1. A kreacionista elmélet. A teremtéstan. 

Tankönyvek, gyermekkönyvek is vannak a felsorolásban.

 

2. ID, IDM (Intelligens Tervezettség Mozgalom, itthon Értem Egyesület)

 

3. Keresztény könyvek több témában

 

4. Evolúciótudomány

 

5. Evolúcióvallás

 

6. Tudományos könyvek

 

7. Röviden nyolc másik elméletről: 

1. Pánspermia  

2. Irányított pánspermia

3. Ősi idegenek

4. Új biológiai evolúció elmélet (evolúciós ugrás)

5. Új biológia elmélet, a hit biológiája (Dr. Bruce Lipton)

6. Iszlám

7. Ezotéria és társai valamint egyéb elméletek pl.: Ludwig von Bertalanffy – holisztikus biológiai modell. (Holisztikus vagyis a rendszer teljességét vizsgáló, az egészet átfogó, átlátó vizsgálat/nézőpont.)

8. Emberen túli mozgalom

 

8. Újságok

 

Közbevetések:

Gyerekkönyvek

Tankönyvek

Magyar professzorok könyvei

Dinoszauruszok

Az ember felépítésével kapcsolatban három féle modell

Néhány magyar teremtéstudományi szervezet

 

 

1. Kreacionizmus, teremtéstan

 

 

Dr. Henry M. Morris: Kreacionizmus – A teremtéselmélet

Keresztény Ismeretterjesztő Alapítvány 2000.

Morris hidrológus professzor az Creation Research Society (CRS, Teremtéskutató Társaság, 1966) valamint Institute for Creation Research (ICR, Teremtéskutató Intézet, 1971) létrehozója. A teremtéstudomány, mint tudományág kialakulásában, elterjedésében Morrisnak elévülhetetlen érdemei vannak. A könyv megszületésében közreműködő írók és szakértők fejezetben számos kiváló tudós van felsorolva, példájukat követve világszerte egyre több tudós tárja fel az evolúciómodell árnyoldalait, köztük sokan felvállalják hitüket a Teremtőben. Mára a teremtésmodell mögött tudósok, egyetemek, kutatóközpontok, stb. sora áll, és a világ számos pontján található CRS vagy ICR központ. Mára a teremtéstudomány legalább két érve a termodinamika második főtétele és a kémiai valamint biológiai információ a közgondolkodás részévé vált. Az amerikaik 45 %-a támogatja ezt a gondolkozási, világnézeti és hit irányzatot.

Ebben a könyvben Morris és a munkatársai összefoglalják a két modell (evolúció, teremtés) jellemzőit és összehasonlítja azokat a tényekkel. Morris közérthetően magyarázza el, hogy tudósok sokasága miért utasítja el az evolúciómodellt és miért támogatja a teremtést.

A könyv tanároknak, osztályfőnököknek kézikönyvként is használható szerkesztésben készült, így a tanárok könnyedén cáfolhatják az evolúciómodell sok állítását, valamint igazolhatják a teremtésmodellt.

A könyv 8 részből és 43 fejezetből áll pl.: III. rész. Felfelé, vagy lefelé a lejtőn? Ilyen fejezeteket tartalmaz: A termodinamika főtételei, Az élet eredete, Variánsok és kiválasztódás, A genetikai mutációk.

A könyvben sok idézet található mind a két modell védelmében. Számomra különösen érdekes az V. rész: az Uniformitás vagy katasztrófa-elv? Amikor a könyv született ez a rész nevetség tárgya volt, annak ellenére, hogy a benne felhozott állítások valóságtartalma helyes. A 2000-es évektől változott a helyzet, az uniformitás elmélet támogatottsága szakmai körökben is egyre csökken. Erről bővebben Roth: Gyökereink c. könyvben 3. A kövületek és 4. A kőzetek fejezetben olvashatnak. Érdemes végig gondolni, hogy a tudomány lassan, de egyre jobban eltávolodik az ateista befolyástól és igazolja a Biblia állításait.

Értékelés: Alapmű.

 

 

Don Batten szerkesztésében: Kérdések a Kezdethez A teremtés logikája

Evangéliumi Kiadó 2003.

Miért a nagybetű a Kezdethez szóban, egyáltalán, hogy lehet kérdezni a kezdettől, hiszen a kezdet nem egy személy? Vagy mégis? A szerzők meg vannak győződve arról, hogy a kezdet egy személy, akitől kérdezni lehet. A szerzők abból indulnak ki, hogy Kezdet a teremtő Isten!

Négy ismert szerző 18 írása, valamint Werner Gitt elő- és utószava olvasható a könyvben. A szerzők kifejezetten jó összefoglalót tárnak elénk az eredetelméletekkel kapcsolatban.

A könyvben többek között ilyen kérdésekkel foglalkoznak: Jégkorszak, Kontinensek vándorlása, Honnan származik Káin felesége?, Noé bárkája, Özönvíz, Hogyan élték túl az özönvizet az édesvízi és a tengeri halak?, stb. Külön foglalkoznak a Pember-elmélet, rés/hézag/szakadék elmélet („gap-theory”) hiányosságaival.

Közérthetősége és szakmaisága miatt a laikus társadalom, bibliai- és ateistahívők, valamint a teisták egyaránt haszonnal forgathatják. A szakemberek számára is nívós olvasmány. A teremtésmodell helyesen és alaposan (talán) ebből a könyvből ismerhető meg a legjobban. Bármilyen korosztállyal foglalkozó tanár számára hasznos tanítási segédeszköz. Értékelés: Kiváló.

 

 

 

Három gyermekkönyv

(felnőttek számára is hasznosak)

 

 

Zivko Kustic: A természet Istenről beszél

Agape Kiadó 1995.

Gyerekeknek, felnőtteknek, szakembereknek és laikusoknak egyaránt tanulságos, szórakoztató írás. 47 rövid fejezet a növény- és állatvilágból. Pl.: Őkegyelme három élete, Életmentő öngyilkosok, Titokzatos zsiráfnyak, A fotocella, a televízió és az Isten, stb. Már a fejezetcímek is figyelemfelkeltőek, a gyerekek nagyon szeretik olvasni, hallgatni az ő nyelvükön megírt történeteket. A könyv célja az átateizált társadalomban lerántani a leplet a naiv materialista gondolkodásmódról, ilyen egyszerű-nagyszerű példákkal.

Ha a környezet-, biológiaórákon oktatnák a benne található rövid történeteket, 10 éven belül elveszítené egyeduralkodói szerepét az evolúciómodell. Értékelés: Kiváló. Nagyon ajánlott.

 

 

Erich Hitzbleck: Tekints föl Teremtődre! A teremtett világ bizonyságtétele fiatal olvasóknak Evangéliumi Kiadó1994.

A mérnök végzettségű szerző mérnöki gondolkodással tekint az élőlényekre, és megállapítja, hogy azok nem a vak természeti erők termékei. A növények és az állatok és ezek kapcsolata nem a véletlen eredménye, hanem gondosan megtervezett és profi módon kivitelezett rendszerek sokaságaiból felépülő csodák. Minden állat, növény valamint az ember eredete a teremtő Istenre mutat. Gyermekkönyv, de a felnőtteknek is nagyon hasznos. A biológusok számára pedig kifejezetten ajánlott, mert más nézőpontból láthatják azt, amit eddig csak a materializmus szemszögéből vizsgáltak. A fejezetcímek pl.: Ki találta fel a tyúktojást? A Teremtő repülő drágakövei, A kenyérsütő és gombatermesztő hangyák, Az okos cseresznyefa, figyelemfelkeltők, viccesek. A gyerekek minden napszakban szeretik hallgatni, olvasni. A könyv sok ábrával illusztrált pl.: madarak csontszerkezete, mézelő méhek rajzó fürtje. Értékelés: Kiváló.

 

Ez a két könyv együtt olvasva szilárd alapokat ad a gyermekek (és a felnőttek) számára a teremtő Isten létezésével kapcsolatban.

 

 

Birgit Brand és Timo Roller: Az ősemberek titkai

Morija 2016.

A legújabb tudományos eredmények alapján, a gyerekek nyelvén megírt könyv. Viszonylag kevesen tudják, hogy az 1980 óta tartó genetikai forradalom hatására sok helyen át kellett írni az evolúciómodellt. A könyvben közérthető módon vannak ismertetve ezek az új kutatási eredmények. Nem a véletlen műve, hogy ezek az új kutatási eredmények megegyeznek a Bibliában leírtakkal. A felnőttek számára is hasznos írás, mert képet kapunk az evolúciómodell „sziklaszilárd tényeinek” állandó változásáról. A szerzők foglalkoznak a Neander-völgyi emberekkel, akik már nem az emberfélék kihalt alfaja. Ha találkoznánk velük egy áruházban és mai ruha lenne rajtuk, fel se tűnne jelenlétük. A genetika ezt az evolúciós tévedést is átírta.

 

Szó van benne Lucyról, aki nagyon fontos evolúciós bizonyíték – volt. Mivel Lucy több társának maradványa előkerült, és ezek nem támasztják alá az evolúciós feltételezést Lucy elvesztette hatalmas bizonyító erejét.

Írnak Ötziről, a jégemberről és több más jelentős mostani felfedezésről. Részlet a fordító előszavából: „A teremtés kontra evolúció problematikája többnyire meghaladja az átlagember felkészültségét, s talán sokak érdeklődésén kívül is esik. Mégis, ha valljuk, hogy a teljes Szentírás Istentől ihletett (2Tim.3,16) akkor komolyan kell vennünk a teremtésről szóló bibliai beszámolót is.” A szerzőpáros bemutatja, hogy a tudomány alapján igenis komolyan kell venni a Biblia minden mondatát. Értékelés: Kifejezetten jó és egyben aktuális tudományos eredményeket tartalmazó gyerekkönyv. Gyereknyelven bemutatja, hogy a Biblia minden korban modern.

 

 

Gyermekek, fiatalok számára további hasznos olvasmányok:

Dr. W. J. Ouweneel: Teremtés vagy evolúció?

Jobe Martin: Evolúciótól teremtésig

GBV Kiadó: Leveled jött

A kisgyermekek és szüleik, valamint a gyermekmunkások számára írta Allegra McBirney ezen kedves kiskönyveit:

 A szárnyas csoda és A légkondicionált állat,

Az állat akinek három ruhája van és Dicsér Uram minden teremtményed,

Hogyan lettek a buszok? és Kétemeletes Úr,

A legfelső emeleten lakó család és Isten vitorlázó repülője. Ezek a könyvek a Sorsfordító könyvesboltban vásárolhatóak meg.

 

Kuhn Wolfgang, biológus professzor: A darwinizmus buktatói Egy évszázados tévedés vége. Kairosz 2006.

Szeretem, amikor (több) biológus professzor leplezi le az evolúciómodell biológiai tarthatatlanságát. A könyv az élővilágból vett példákkal szemlélteti a véletlen-kialakulás feltételezés képtelen voltát. Ateista, evolucionista soha, teista pedig ritkán hivatkozik a könyvre. Ezen személyek kerülik a könyvben felhozott példákat, kérdéseket. Miért? Mert nincs válaszuk a könyvben szereplő evolúciócáfolatokra, pl.: az elefánt foga egyre élesebbé válik az idő múlásával, Lepkeszárnyak – a fölfoghatatlan „túlinformáció”. Értékelés: Kiváló. Alapmű.

Három további idézet a könyvből:

Erdei szömörcsöggomba – impudicus

Darwin ma – egy utópia vége

Az anyag önszerveződésének mítosza

 

 

Ariel Roth: Gyökereink

Advent Kiadó 2003.

Roth biológia, geológia területén egyaránt jó hírű szakember (a zoológia doktora is). Az evolucionisták szemében ellenség, mert több sziklaszilárdnak kikiáltott állításukról leleplezte, hogy nem felel meg a valóságnak. E leleplezések közül többet olvashatunk a könyvében. A különböző fejezetek megismerése jó alap a teremtés-evolúció vita valódi okának megértéséhez. A felhozott érvek, ellenérvek rendkívül fontos alapigazságokat tárnak fel a Geológiai, Kövületmaradványok, Élő szervezetek, Tudomány és a Szentírás témakörökben. A könyvben 386 oldalon keresztül látjuk a bibliai igazságok tudományos alátámasztását. Értékelés: Kiváló. Alapmű.

Részlet a könyvből: „Miért időszerű?

 1. Miért fontos téma a keresztény Európában a teremtés kérdése?

A világ nagyot változott az utóbbi évtizedekben. Kétségtelen, hogy a leginkább jellemző arra a társadalomra, amiben élünk, a posztmodern jelző. Több egyház vezető teológusa pedig úgy jellemzi az európai és Észak-amerikai népességet, mint poszt-keresztény világot. Ennek a poszt-keresztény világnak szent-e még a Szentírás? Személyesen nekünk, akik kereszténynek valljuk magunkat, mennyit ér a Biblia szava? A hallatlanul hatalmas, a beláthatatlan világegyetemet folytonosan tágító, azt új és új alkotásokkal gazdagító Teremtő Isten kinyilatkoztatásának tartjuk-e a Bibliát? Márpedig a Szentírás első fejezete – amely méltó nyitánya a szent könyvnek – Isten alkotásaként, mégpedig szó szerint hatszor huszonnégy óra alatt létrehozott élő bolygóként mutatja be Földünket. A Biblia az egész világegyetemről ezt írja: „egek régtől fogva voltak” (2Pét 3:5). Nem is tudat többet a bolygónkon kívüli világ keletkezéséről, ám a Földön létrejött életről pontos jelentést ad, és ahhoz a leíráshoz, amelyet a „kezdetben” szó indít, véges-végig hűségesen ragaszkodik. Ha kimondjuk, ha nem, a teremtés és élet kérdései minden emberi problémánk mögött ott húzódnak.

 

2. A teremtés, vagy evolúció kérdése mindenkit foglalkoztat.

Az ember gondolkodó lényként keresi létének eredetét és okát. Még a legprimitívebb embert is érdekli, miért van ezen a helyen, honnan jött és hová megy. Victor F. Weisskopf, korunk nagyhatású és széles látókörű fizikusa a Tudás és csoda című, magyar nyelven is megjelent művében írja (Bp., 1987, 208.o.): „Amikor eltűnődünk a természet jelenségein, … óhatatlanul felmerül a kérdés: honnan keletkezett mindez? Valamilyen egyszerű történet után vágyakozunk, amely elmondaná, hogyan jött létre a világ. (…) Adható-e valamilyen tudományos válasz ezekre a kérdésekre? – (…) A tudomány tudatosítja bennünk jelenlegi tudásunk határait. Például semmit sem tudunk a természet valóságos kezdeteiről, ha egyáltalán lehet ilyenről beszélni.” Vagy vegyük például a magyar származású Selye János kanadai professzornak a minden ember lelkében ott élő kérdés kimondójának szavait: „Nincs egyetlen érző ember sem, aki ha a felhőtlen éjszakai égboltra tekint, meg ne kérdezné önmagától, mi a rendeltetése a csillogó égitesteknek, és mi az, ami a világmindenség rendjét megszabja. Ugyanez a kérdés támad bennünk, ha az emberi testbe helyezett liliputi világmindenséget kémleljük, vagy akár csak azt a titkokat kémlelő emberi szempárt, amely minduntalan összefüggéseket keres a két világ között.” (Selye János: Életünk és a stressz. Bp, 1966.303.o.)

 

3. A téma aktualitása.

Közel kétszáz éve annak, hogy megindult egy összehangolt támadás a teremtésben hívők és a kreacionista elmélet ellen. Az evolúció elmélete ugyan már az emberiség korai századaitól fogva foglalkoztatta a föld lakóit, ám a két tábor igazából akkor csapott össze, amikor Darwin megjelentette A fajok eredete a természetes kiválasztódás alapján…” című könyvét (1859. Olykor a két tábor közötti vita elkeseredett harccá fajult, mint a hírhedt Scopes-per is mutatta, amely 1920-ban Dayton városában zajlott. Miért állapíthatjuk meg, hogy napjainkra a téma aktuálisabbá vált, mint valaha volt? – A válasz erre igen lehangoló: nemcsak az ateisták tagadják az isteni teremtés tényét, hanem a kereszténységben is általánosan úgy tekintenek az emberre, mint „kialakult” lényre. Először csak a protestáns egyházak vezető teológusainak köreiben indult meg az a törekvés, hogy nem igazán tudományos, vagyis „szalonképes” a hat napos teremtésbe vetett hit. A katolikus egyház sokkal később, a második vatikáni zsinat után „oldódott fel” ebben a kérdésben, és mára hivatalos álláspontja lett – noha sok komoly híve még ma is hisz a bibliai teremtéstörténetben – a korszakok alatt, valahogyan Isten követhetetlen közreműködésével létrejött élet. Hozzá kell tennünk, hogy az Istentől eredő teremtésbe vetett hit mindvégig megvolt és ma is megvan a protestáns közegben is, ám azt is látnunk kell, hogy egyre vékonyabb az a réteg, amely hinni képes ebben. Mivel már korábban is leszögeztük, hogy a teremtettséghez és a Teremtőhöz való viszonyunk minden vallásos és nem vallásos tevékenységünket befolyásolja, így tehát jelen korunkban, az emberiség hihetetlenül gyors szaporodásával ez a kérdés a minket érintő legaktuálisabb kérdések közé tartozik.

 

4. Ariel A. Roth: Gyökereink c. könyve – néhány szintén nagyhatású kötettel együtt – fontos eligazító anyagnak számít a minket körülvevő információs dömping közepette.

Ariel A. Roth biológus, zoológiából doktorált. Harminc évet töltött kutatással, és e munkája során a világ számos pontján létrejött geológiai és paleontológiai tanulmányutak vezetője volt. Roth könyvében leszögezi, hogy a tudomány és a Szentírás kijelentései nem összeegyeztethetetlenek. A probléma abban van, hogy mi, emberek akarunk olyan hipotéziseket felállítani, amelyekből kihagyjuk az a fenséges Személyt, aki a természetet nemcsak megalkotta, hanem a természetnek, de az egész univerzumnak is törvényeket szabott, ám Ő maga ezek felett a törvények felett áll. Gyökereink c. könyvében megvizsgálja az evolúció és teremtés bizonyítékait, az özönvíz történetét, a tudományos módszerek helyénvalóságát és korlátait. Ezek mellett teszi mérlegre a Szentírás ésszerűségét. Könyvének végső következtetése: a bibliai teremtéstörténet jóval kevesebb megválaszolatlan kérdést hagy maga után, mint bármelyik evolúciós modell vagy a két póluspont közötti bármely más látásmód.”

 

Az Advent Kiadó engedélyével a honlapunkon több részlet olvasható a könyvből:

Amit a kövületek elmondanak az evolúcióról

Mutációk

A szem és az evolúció

Időkérdések

A karbon-14 kormeghatározási módszer

 

 

Dr. David Rosevear: Teremtéstudomány

MAKKA 1997.

Rosevear kémiából doktorált. Könyvének elolvasása után értettem meg, hogy az evolúciómodell rendkívül törékeny lábakon áll, valamint a teremtésmodell sokkal tudományosabb megközelítése az eredetkérdésnek. A könyv hatására kezdtem el a teremtés-evolúció témakörrel tudatosan foglalkozni. A teremtéstudomány honlap is e könyv alapján kapta a nevét. A könyvben található 17 fejezet pl.: Teremtés vagy evolúció., Fontos ez a kérdés?, A teremtés és a tudományos törvények., Az ősleves., Az élet sokfélesége., A molekuláris biológia megcáfolja az evolúciót., A genetika és a teremtés., Lehetséges-e az evolúció?, Kövületek., az eredetkérdés lényegével foglalkozik. Olyan megvilágításban beszél a témákról, ami üldözött ellenségnek, tűzzel-vassal irtandó eretnekségnek számít a médiában, de nem a média dönti el, hogy mi az igazság. Figyelem: A könyv megjelenésekor az ősleves-elmélet kritizálása még tudományos eretnekségnek számított, 2010 óta az ősleves-mítosz már a tudomány kukájában van, mint képtelenség. Az evolúciómodell egyre több „megkérdőjelezhetetlen igazságáról” derül ki, hogy emberi kitaláció.

 

A szerző az 1932-ben indult Teremtéstudományi Mozgalom tagja. A mozgalom első nyilvános gyűlésén Sir Ambrose Fleming elnökölt. Részlet a megnyitóbeszédéből: „Az utóbbi években a darwini antropológia számos könyvével erőszakosan magára vonta a nyilvánosság figyelmét… oly módon tálalva az ügyet, mintha ez egyértelműen bizonyított tudományos tény lenne. A valóság viszont az, hogy sok kiváló természettudós nem osztja azt a nézetet, hogy Darwinnak a fajok létrejöttéről vallott elmélete megfelelően meg lenne alapozva, de az igazság hangját elnyomják.”

A könyv elolvasható: a pdf oldalon Rosevear: Teremtéstudomány

 

 

Tóth Tibor: Tudomány, hit, világmagyarázat

Focus Kiadó. 2005. 1-2. kiadás.

Az első magyar professzor, aki ilyen magas szintű és sokrétű evolúciókritikát (evolúciócáfolatot) fogalmazott meg. A könyv másik erőssége, hogy sok eredetelméletet hitelesen, lényegre törően bemutat. Egy baj van ezzel a sikerkönyvvel: nem lehet kapni, mert elkapkodták.

Idézet a könyvből Michael Denton: Evolution: A Theory in Crisis könyvnél található.

 

 

Tóth Tibor: Tudomány, hit, világmagyarázat

In: Magyar Tudomány, 1998/5. 602–617. old.

A könyvet nem lehet kapni, de egy rövid összefoglalót a Magyar Tudományban lehet róla olvasni.

 

 

Dr. Daune t. Gish. Az evolúciós agymosás

Evangéliumi Kiadó.

Gish (Institute for Creation Research (ICR, Teremtéskutató Intézet igazgatóhelyettese) egy sokoldalú tudós (pl.: biokémia doktora), felkészültségét még az ateista ellenfelei is elismerik. Ebben a kis füzetkében a Kaliforniai Egyetememen tartott előadását és annak fogadtatását írja le. Két tárgyalt téma a füzetből:

Evolúciós állítás: fokozatos kifejlődés.

Teremtéstudományi állítás: hirtelen, tökéletes megjelenés.

A kövületek tanúságtétele: előzmény nélküli, átmenti formák nélküli, tökéletes megjelenés.

 

A másik példa az emberré válás folyamata. Gish bemutatja, hogy az evolúciós fejlődési sorrend nem állja ki a tudományos vizsgálódás próbáját. Figyelem: az előadás óta a genetikai forradalom átírta az evolúciós-feltételezést ezen a területen! A genetika igazolja a Bibliában leírtakat, valamint Gish előadását. Ilyen tények miatt csökken az evolúciómodell támogatottsága, és növekszik a teremtésmodell elfogadottsága. Értékelés: Kiváló.

 

 

Szedmák András: Mi az igazság? Az evolúció, mint biológiai képtelenség

Agapé 2011.

A szerző munkájából adódóan naponta foglalkozik a biológiával. A könyv címe egyből kifejezi a lényeget. Az evolúciómodell biológiai képtelenségeit nem oktatják egyetlen állami iskolában sem, pedig ez is hozzátartozik a teljes képhez, sőt ez az evolúciómodell alapállapota! Akik megszállottan, vallási alapon védelmezik az evolúciómodellt, gyűlölik ezt a könyvet, mert a felhozott szakmai érvekkel nem tudnak mit kezdeni. A könyv szerzője gyakorló római katolikus és védelmezi, ezt az egyházi irányzatot miközben rávilágít, hogy az evolúciómodell működésképtelen feltételezések sorozata.

Részlet a könyvből: 3. A sejt alkotóelemei és a fehérjék.

A könyvrészletet érdemes összevetni Denton könyvének részletével.

 

 

Edited by Robert Carter: Evolution’s Achilles’ Heels.  Az evolúció Achilleusz sarkai

Creation Book Publisher 2014. Angol. Magyarul a honlapon olvasható a könyv.

A tudomány 2014-es állapota szerint, egy 15-20 főből álló tudós csapat megvizsgálta az evolúciómodell alábbi nyolc pontját: Természetes szelekció, Genetika, Az élet eredete, Kövületek, Geológia, Radiómetrikus kormeghatározás, Csillagászat, Etika és erkölcsiség. Az alábbi témakörök alapján nemcsak az evolúciómodell cáfolatot fogalmaztak meg, hanem az eredet működőképes megközelítését tárják az olvasók elé bibliai alapon. Értékelés: Rendkívül aktuális, kiváló.

1. fejezet: Természetes szelekció

2. fejezet: Genetika és DNS

3. fejezet: Az élet eredete

4. fejezet: Ősmaradványok

5. fejezet: Geológia

6. fejezet: Radiometrikus kormeghatározás

7. fejezet: Kozmológia

8. fejezet: Etika és erkölcsiség

 

 

Herausber: John F. Ashton: Die Akte Genesis  

Schweneler 1999. Német. Magyarul több részlet olvasható a honlapon. Angolul a teljes könyv megtalálható In Six Days Why 50 Scientists Choose to Believe in Creation címmel.

Tokics Imre: Teremtés vagy evolúció című könyvében erre a könyvre hivatkozik.

50 tudós arról ír, hogy a tudomány alapján miért hisz a 6 napos teremtésben. A könyv után 50 ateista tudós készített egy videót arról, hogy miért nem hisz Istenben. Az első összeállítást még csak le se fordították magyarra, az ateista videót sokan megnézték és bizonyítékként hivatkoznak rá. A kiegyensúlyozott tájékoztatás végett a könyvből egyre több részlet olvasható honlapunkon. Értékelés: Kiváló.

Részletek a könyvből:

Don B. DeYoung, fizikus: A teremtésbe vetett tudományos hitem jórészt a természet két termodinamikai törvényén alapul

John R. Baumgardner, geofizikus: Képes-e a véletlen molekuláris kölcsönhatás életet létrehozni?

Andrew McIntosh: Entrópia

Allan: Népesség genetika

 

 

A világunk Istené

Sárospatak 2002. 2. javított kiadás.

A Sárospataki Református Teológiai Akadémia kiadványa méltó Sárospatak nagy múltú, tekintélyes hírnevéhez. A könyv üde színfolt az „írjuk át a Bibliát, és a még jobban írjuk át a Bibliát, „tanítók”, „pásztorok” korában”. A könyv „mit mond az Írás” elv gyakorlati bemutatására. Mivel a Biblia minden korban modern, nem a Bibliát kell átírni, a ma vezetőinek céljaihoz kell igazítani, hanem a mai tébolyult gondolkozást kell a józansághoz, valósághoz, igazsághoz, vagyis a Bibliához igazítani. Ézs 55:7-9 „Hagyja el a gonosz az ő útját, és a bűnös férfiú gondolatait, és térjen az Úrhoz, és könyörül rajta, és a mi Istenünkhöz, mert bővelkedik a megbocsátásban. Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a ti utaitok az én utaim, így szól az Úr! Mert amint magasabbak az egek a földnél, akképpen magasabbak az én utaim utaitoknál, és gondolataim gondolataitoknál!”

A szerző a 21. század kérdéseire ad rövid, lényegre törő válaszokat. A 38 témát (pl.: önmegváltás, fajgyűlölet, evolucionizmus, emberi jogok, stb.) érintő könyv bemutatja, hogy minden a teremtő Isten kézében van. Senki sem független a teremtéstől és a teremtő Istentől. Azok az emberek, akik hamis függetlenségben élnek, nem fogják szeretni ezt a könyvet. A könyv azért ilyen jó, mert a jelenlegi posztmodern kor kérdéseire válaszol a Biblia alapján. Értékelés: A mai ember számára rendkívül hasznos könyv, mert kiváló eligazítást ad az élet 38 területére.

 

 

Eric Metaxas: Csodák. Mik a csodák, miért történnek, és hogyan változtatják meg az életünket? Immanuel Alapítvány 2015.

Albert Einstein: Kétféleképpen élhetjük le az életünket:

Vagy semmit sem tartunk csodának vagy mindent csodának tartunk.

Metaxas könyve igazolja Einstein azon állítását, hogy minden csoda! A könyv első felében a szerző ízelítőt ad abból, hogy csoda a világegyetem, csoda az élet. A második részben sok csodás történetet olvashatunk, melyet a szerző ellenőrzött.

Annyira jó és aktuális a könyv, hogy külön oldalon foglalkozunk vele. Ha valaki csak érdeklődik a teremtés témakörével kapcsolatban ezt a könyvet ajánljuk első olvasásra. Részlet a könyvből: 5. fejezet: A világegyetem csodája

 

 

Alexander vom Stein: Creatio

Evangéliumi Kiadó. A könyvhöz német nyelvű CD melléklet tartozik.

Középiskolások számára készült tankönyv. Elsősorban az evolúciómodell és teremtésmodell biológiai részével foglalkozik, mely során összehasonlítja a két elméletet. Van, amire nem ad választ, hanem bemutatja a kor tudományos felfogásait, ezzel gondolkodásra ösztönöz. A könyvben sok idézet, ábra, kép, elemzés, 8 függelék valamint 28 fejezet található pl.: A tudományelmélet, A megismerés határai, A teremtéstan áttekintése, A Biblia és a Föld kora, Az evolúcióelmélet áttekintése, Az ember származása. Érdekes, de főleg tanulságos könyv. A fajtájának megfelelő fejezet talán a legnépszerűbb része a könyvnek, mert ez a tudományos körökben a legnagyobb vitákat kiváltó kérdések egyike. Értékelés: Kiváló.

 

 

Werner Gitt

Dr. Werner informatikus professzor, korának és szakmájának vezető tudósa. Munkássága nagymértékben hozzájárult, hogy az élőlényekben található információ (tervezés, programnyelvek/kódnyelvek létrehozása, hatalmas mennyiségű programok megírása, az emberiségnél jobb szintű adattárolás, adatátvitel, elképesztően gyors és pontos fordítási tevékenység, stb.) a teremtésmodell egyik legerősebb érvelési rendszerévé váljon. Ennek a lényege:

egy könyv elég bizonyíték az íróra,

egy autó elég bizonyíték a tervezőre,

egy festmény elég bizonyíték a festőre,

egy épület elég bizonyíték az építőre,

egy program elég bizonyíték a programozóra.

Az élőlényekben található programnyelvek és programok bőségesen elegendő bizonyítékok a teremtő Isten létezésére, valamint sok tulajdonságának igazolására. Sok programnyelvet ismerünk, de egyetlen egy sem a véletlen műve! Minden programnyelvnek/kódrendszernek van kitalálója, megalkotója. Sőt a mostani magas szintű programnyelveknek általában már több kidolgozója is van. Az emberi csúcsteljesítményeket az élőlényekben lévő informatikai megoldások messze felülmúlják. Aki ezt a véletlennek tulajdonítja nem értelmi, hanem érzelmi alapon gondolkodik.

 

Gitt könyveiben a Biblia teremtő Istenéről tesz személyes, bibliai és természettudományos bizonyságot. Az agresszív ateisták közül sokan gyűlölik őt, mert belevitte a tudományba a Biblia Istenét, így nem tudják a tudományból Istent kizárni.

 

 

Werner Gitt könyvek:

A csodálatos ember

Kezdetben volt az információ. 1 és 2. kiadás

Logosz vagy káosz? Részlet a könyvből: Virágos növények beporzása

Werner – Vanheiden: Ha az állatok beszélni tudnának

Gyakran feltett kérdések

Teremtés + evolúció = ? Részlet a könyvből: Az ember beszéd kialakulása

A teremtés bibliai tanúságtétele

Csodák és csodálatos dolgok

Idő és örökkévalóság

Jelek a mindenségből. Mi végre vannak a csillagok?

Meg van írva

Kincskeresők

És a többi vallás?

A könyveket az Evangéliumi Kiadó adja ki. Werner Gitt könyvei az ország minden városában megvásárolhatók.

 

Együtt olvasásra ajánlott:

• A csodálatos ember,
• Kezdetben volt az információ,
• Dr. Kellermayer Miklós: Az élő sejt csodája.

A három könyv még részleges megértése esetén is megerősödik az emberben: nincs értelme az ateizmusnak, a véletlent nem lehet teremtő, alkotó erővel felruházni. A kémia, biológia, információelmélet alapján biztos, hogy van egy (egyetlen, és nem több) teremtő Isten. Néhány tulajdonsága ennek a Teremtőnek: rendkívül igényes, szépérzéke kimagasló, nagy tudású, hatalmas, erős, bölcs, kreatív, profi tervező, jó matematikus, tudja előre a jövőt, az összes tudományághoz ért, mindent bölcsen tervez, amit létrehozott annak célja van, gondoskodó, szerető.

 

 

Werner Gitt traktátusok:

Amit még Darwin még nem tudhatott

… és Isten mégis létezik!

Földünk. Egy rendkívüli bolygó.

Az ember zseniális konstrukció

Ki a Teremtő?

A legnagyszerűbb meghívás

Miért van annyi szenvedés?

A szórólapok az Evangéliumi Kiadónál megrendelhetők vagy elolvashatóak.

 

 

Jobe Martin: Evolúciótól teremtésig

Jó Hír Kiadó.

A szerző a saját példáján keresztül mutatja be, hogyan lesz egy elkötelezett ateistából és evolucionistából elkötelezett teremtéshívő és bibliaolvasó. Nagyra értékelem ezt a könyvet, mert a két modell kb. 1962-88 közötti bizonyítékai közül jó néhányat bemutat. Az eltelt időben a teremtésmodell mellett felhozott érvek egyre fényesebben ragyognak, míg az evolúciómodell ezen bizonyítékainak egy része már a tudomány szemétdombjára került (pl.: csökevényes szervek) vagy erejük meggyengült (mutáció). Isten teremtésének 10 csodájával (talegallatyúk, darázspók, gekkó és az emberi fül, ördöghal, harkály, pöfögő futrinka, zsiráf, hód, tyúktojás, csukvalla gyík) részletes foglalkozik, melyek által szemléletesen bemutatja, hogy az evolúciómodell életképtelen ötlet a biológiai evolúció területén. Értékelés: Rendkívül hasznos könyv. A szerző életútja miatt tanulságos is. A gyermekek számára is hasznos, olvasmányos.

 

 

Kai-Uwe Kolrep: Teremtés vagy evolúció

Evangéliumi Kiadó 2009.

Ismét egy mérnök szerző. A mérnökök a világ legracionálisabban, leggyakorlatiasabban gondolkodó embercsoportjához tartoznak. Könnyen megállapítják, hogy egy dolog működik, vagy nem, a működésképtelen mesék nem érdeklik őket. Kolrep elkezdte ellenőrizni az evolúciómodell állításait és a valóságot. Így született ez a rendkívül közérthetően megírt könyv. Még a nehéz témák is olvasmányos formában van megírva. 28 fejezet köztük: a két modell részletes ismertetése, a két modell elemzése, Isten az evolúció által teremtett?, Ki a teremtő?, fosszíliák, hiányzó átmeneti formák, Mendel felfedezései, mutáció és variáció. Értékelés: Kiváló. Alapos, részletes. Néhány részlet a könyvből:

Élő kövületek

Az időtényező és a kifáradt véletlen

 

 

Baumann Miklós: Keletkezés vagy teremtés?

OOK-Press Veszprém 2013.

Baumann professzor sokrétű tudós (pl.: vegyészmérnök, biofizika professzora, kultúrafilozófia oktató). A szerző a kémia, fizika, biológia határterületének kiváló ismerője, akik azt állítják, hogy a teremtésmodell védelmezői tudatlan, buta, maradi emberek, azok nyilván nem akarnak szembenézni az igazsággal. Baumann professzor egymaga rácáfol az előbbi feltételezésre. A könyve több esetben nem a legegyszerűbb olvasmány. Az viszont fontos, hogy minél több természettudományos fokozattal rendelkező személy olvassa a könyvét. A 9.2 Feltételezett evolúciós potenciál fejezet, azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy „Minthogy az evolúció az egész élővilágra jellemző folyamat, amelynek iránya meghatározottnak látszik, ezért törvénynek, de legalább törvényszerűségnek kell tekintenünk, nem pedig véletlenszerűen bekövetkező események rendezetlen sokaságának.” A kérdés tudományos megválaszolásával az ateisták ebben az esetben is adósok.

Értékelés: Szakemberek számára kiváló. A téma mélyebb tanulmányozása esetén rendkívül hasznos. Jó ajándék a tudományos fokozattal rendelkező személyeknek. Az előadásról egy videó. 

 

 

 Az alábbi három könyv kérdést fogalmaz meg:

 

Reninhard Junker: Ádámtól származik az ember?

Evangéliumi Kiadó.

Amikor a könyv született ezt még bizonygatni kellett. Az 1980 óta tartó genetikai forradalom hatására már a tudományos világ is genetikai Ádámról és Éváról (Y-kromoszóma Ádám, Mitokondriális Éva) beszél. A tudomány elért arra a fokra, hogy ki tudja mutatni, hogy Ádámtól származik az ember. A genetikai Ádám és Éva, vagyis az ősapa-ősanya származásvonal merőben más, mint az evolúciós-feltételezés. Mára azok az ateisták, teisták vannak bajban, akik az evolúciómodellt támogatták és kinevették a Bibliát.

Több ezer évet kellett várni, hogy a tudomány végre eljusson arra a szintre, hogy választ adjon arra, amit a Biblia már megmondott.

 

 

Dr. John Blanchard: Evolúció – tény vagy elképzelés?

Evangéliumi Kiadó.

Sokan már a kérdésen is megdöbbenek, mert úgy gondolják az evolúciómodell megkérdőjelezhetetlen tudományos tény. Az ilyen emberek a tudomány (sok esetben hitük, személyük) elleni támadásnak fogják fel, ha valaki meg meri vizsgálni az evolúciómodellt. Egyáltalán hogy jut eszébe a szerzőnek, aki tanár, hogy megvizsgálja az evolúciómodellt? Erre minden embernek sok oka van. Például:

• Nagyon sok tudós – és a számunk hónapról-hónapra növekszik – alapjaiban utasítja el az evolúciómodellt.
• A véletlen-kialakulás mítosz ellentétes több természeti törvénnyel.
• Az evolúciómodell mind a négy fázisa (kozmikus, geológiai, kémiai, biológiai) matematikai képtelenség.
• A tények nem támogatják az evolúciós elképzelést.

Blanchard könyvében ezek közül több területtel is foglalkozik pl.:

• Kövületek: az elképzelés és a tények.
• Molekulától az emberig?
• Az első hiányzó láncszem.
• A kiindulási pont.

Egy kis részlet a könyvből:

Ambrose Fleminng, a Brit társaság a Tudomány Haladásáért (British Association for the Advancement of Science) egykori elnöke az evolúcióelméletet „alaptalannak és hiteltelennek nevezte”11.

A Nobel-díjas Robert Millikan állítja: „Szánalmas dolog, hogy vannak olyan tudósok, aki megpróbálják bizonyítani az evolúciót, amit egyetlen tudós sem tud bizonyítani.”12

Colin Patterson, a Britt Természettudományi Múzeum vezető paleontológusa egyetért vele: „Könnyű történeteket kitalálni arról, hogyan jött létre egyik forma a másikból, de az ilyen történetek nem részei a tudománynak.”13

Henry Morris amerikai mérnök alátámasztotta az előbbi nézeteket, miután részletesen tanulmányozta A fajok eredetét. „Hiába keressük a könyvben az evolúció valódi tudományos bizonyítékait – olyan bizonyítékokat, amelyeket tapasztalati úton igazoltak, és amelyek kiállták az idő próbáját. Semmilyen bizonyítékot nem találunk – egyetlen példát sem említ olyan fajokra, amelyeket tudvalevőleg, a természetes kiválasztódás hozott létre, egyetlen átmeneti formát sem mutat be, és egyetlen evolúciós rendszert sem ismertet… Az ember csodálkozik, hogy ez a könyv mégis milyen mély hatást gyakorolt az emberi élet és gondolkodás elkövetkező történetére.”14 8-9. oldal.

 

A fenti részlet érzékelteti, hogy mindig volt egy jelentős tudósréteg, amely nyíltan szembeszállt a tudományos köntösbe bújtatott ateista evolúciós-képzelgéssel. A volt kommunista országokban kötelező volt a tudományos materializmus tantárgy. Mára már csak múlt, így van ez az evolúciómodell sok megkérdőjelezhetetlen tudományos tényével.

Értékelés: Rövid, de nagyszerű könyv. Tanárhoz méltó, közérthető és tudományosan megalapozott. Ha valaki rövid, de velős írást keres, hogy miért ennyire támadott feltételezés az evolúciómodell, akkor ez egy jó kiindulási alap. (Ezután javasolt olvasni az evolúciómodell mélyebb cáfolatait pl: Gyökereink, Kreacionizmus.)

 

 

Jeszenszky Ferenc: Tudományos elmélet-e az evolúció?

Magyar Tudomány, 1998., 9. szám, 1061–1064. old.

A fizikus szerző is onnan közelíti meg az evolúciómodellt, mint az előző szerző, vagyis azt vizsgálja, hogy az egyáltalán tudományos elmélet-e? A média szerint maga a kérdés is tudományos eretnekség, de a természeti törvények alapján jogos a kérdés. A cikk összegzése:

„Az evolúciótan két bázisa az abiogenezis és a transzformizmus. Ezeknek a jelenleg tapasztalt természettörvényekkel összhangban levő, a tapasztalati jelenségeket koherens rendszerbe foglaló elmélete – amely tudományosságuk kritériuma volna – nemhogy nem létezik, de ilyen elméleteket más tudományágak (termodinamika, informatika, de maga a biológia is) alighanem bizonyítottnak tekinthető eredményei kizárnak. Ezért amikor elutasítom az evolúciótant, ezt kizárólag azért teszem, mert ezek az elképzelések nem elégítik ki a tudományos elméletek kritériumait, sőt azokkal ellentétesek.”

 

 

Dr. Jeszenszky Ferenc, fizikus: Az evolúció a termodinamika és az informatika fényében

Sola Scriptura 2002/2. 32–36. old.

A szerző hétköznapi nyelven cáfolja az evolúciótant. Az evolúciómodell két nagy ellenségén keresztül mutatja be, hogy mennyire nem tudományos tény az evolúciómodell. A termodinamika és az informatika nemcsak az evolúciómodell létjogosultsága, hanem az ateizmus alól is kihúzza a talajt. Fontos, hogy ezzel minden ember tisztában legyen.

Javaslat: Thaxton – Bradley – Olsen: Az élet eredetének rejtélye (lásd lejjebb) könyvvel együtt olvasni. A könyvnek szerzői a Miller-féle kísérletek eredményét összegezték, valamint a termodinamikát. Ők is ugyanarra a következtetésre jutottak, mint Jeszenszky.

 

 

 

Az alábbi néhány könyv rámutat, hogy

miért kell választani a két elmélet közül:

 

 

Reninhard Junker: Jézus, Darwin és a teremtés. Miért fontos a keresztények számára az eredet kérdése? Evangéliumi Kiadó.

Három találomra kiválasztott téma ebből a rendkívül hasznos összehasonlításból:

Véget ér az élet a halállal? Ha igen minden fölösleges, ha nem nagyon fontos minden szó, mondat, tett az ember életében, mert van teremtő Isten!

Az ember az állatvilágból származik? Ha igen, akkor azoknak van igazuk, akik az emberben lévő minden gonoszt az állati ösztönnek tulajdonítják. Ha nem akkor az ember köteles a Teremtőjének megfelelő életet élni.

Darwin és a darwinisták szerint „Nagyapánk az ördög egy pávián alakjában.” A szerző ellenáll ezen állításnak és rámutat, hogy az ember Isten teremtménye, aki erkölcsi felelősséggel tartozik tetteiért.

 

 

Dr. W. J. Ouweneel: Teremtés vagy evolúció?

Rendkívül provokatív kérdés egy biológus doktortól, de helyénvaló. Ouweneel disszertációját a muslicák (drosophila) fejlődéséről és öröklődéséről írta. A Holland Királyi Tudományos Akadémia megbízásából Utrechtben végzett kutatásokat az öröklődés területén. Ouweneel több kérdéssel foglalkozik pl.: Kinek higgyek? A Bibliának és azoknak, akik a teremtésről beszélnek, vagy a (biológia)tanárnak, aki szerint az élettelenből élő lett, majd lassan emberré fejlődött? Lehet-e megoldás, hogy a Biblia történeteit nem kell szó szerint venni, ezért a teremtést és az evolúciót összemoshatjuk? A tudomány eltemeti vagy megdicsőíti Istent? Ouweneel megvizsgálja az emberré válás evolúciós folyamatát, és elveti azt. Az idő múlásával ezek a témák nem veszítettek az aktualitásukból, annak ellenére sem, hogy az idő, a tudomány változása miatt Ouweneel állításait már részlegesen igazolta.

Értékelés: Nagyszerű kis könyv. Gyerekek számára is olvasmányos és érthető formában íródott.

 

 

Jeszenszky Ferenc: Kereszténység vagy evolúció?

Evangéliumi Kiadó.

Jeszenszky, fizikus doktor, az entrópiáról már több esetben írt. Az ateisták, evolucionisták „nagyvonalúan kezelik”, hogy az evolúciómodell ellentmond a termodinamika második főtörvényének. Megelégszenek a napsütés, vízcsobogás, tengerhullámzás, kozmikus sugárzás, stb. álmagyarázattal. Jeszenszky Ferenc fizikusként rámutat, hogy ezek nem elegendő feltételei a kémiai, biológiai információ létrejöttéhez és azok növekedéséhez. Értékelés: Rendkívül hasznos, szemnyitogató írás. Vesd össze

 

 

Ide veszek egy könyvet az ellenoldalról.

Csányi Vilmos: Evolúció vagy teremtés?

MT 1997. 11., 1281-1293

Csányi címadása szintén beszédes. A szerző ebben a cikkében válaszol is meg nem is Jeszenszky Ferenc írására. Csányi ezen válasza hithű agresszív ateistaként kikerülő magyarázatot szolgáltat Jeszenszky tényeire. A válasz csak azok számára elfogadható, akik az evolúciómodellben mindenáron hinni akarnak. Jeszenszky konkrét kifogásai továbbra is élesen kiállatnak az evolúciómodell ellen.

Érdekesség: Csányi az élete vége felé megváltoztatja nézetét, ma agnosztikusnak vallja magát, az élőlények bonyolultságára hivatkozva. Erre a bonyolultságra semmilyen ateista, evolucionista magyarázat nem elég konkrét.

Javaslat: Érdekes szellemi és lelki csemege Jeszenszky és Csányi írását együtt olvasni és összehasonlító tanulmányozást végezni. Még érdekesebb ha Jim AlKhalili – Jonhjoe McFadden: Az élet kódja – Titokzatos kvantumok, 2015-ben kiadott könyv entrópiát érintő részéit is hozzájuk olvassuk. Egy rövid részlet Az Élet kódja könyvből. 

 

 

Dr. Tokics Imre: Teremtés vagy Darwin?

Advent Kiadó 2006.

Miért kell választani a két elmélet közül? Az irodalmi keretbe foglalt történet végére világossá válik. Az ateisták pontosan tudják, hogy választani kell a két elmélet közül. Tokics ilyen kérdésekkel foglalkozik: DNS, az élet keletkezése, Teremtés hat nap, vagy hat korszak? Nyugtalan a szív, míg meg nem nyugszik Istenben.

A szerző többek között Herausber: John F. Ashton: Die Akte Genesis angol nyelvű könyvéből idéz, melyben 50 tudós arról ír, hogy a tudomány alapján miért hisz a 6 napos teremtésben. Angolul a teljes könyv megtalálható: In Six Days Why 50 Scientists Choose to Believe in Creation 

 

A szerző rámutat arra, hogy az ősrobbanás egyetlen követője sem tud magyarázatot adni, hogy milyen törvények irányították a robbanást.

A könyvben sok idézet szerepel pl.:

Arthur S. Eddington, csillagász: „A modern fizika szükségképpen Istenhez vezet.”

Walther Nernszt, Nobel-díjas fizikus: „A fizikában dolgozni annyit jelent, mint Isten alkotását szemlélni.”

Ernest Rutherford: „Azok az emberek, akik nem tudományos munkát végeznek, abban a félreértésben élnek, hogy a tudósnak széles körű ismeretei következtében vallástalannak kell lennie; ellenkezőleg, a mi munkánk közelebb visz bennünket Istenhez.”

Leibniz, filozófus és matematikus: „A rend és szimmetria elbűvöl bennünket… Isten maga a tökéletes rend, aki megteremtette az egyetemes harmóniát.”

Jöns Jakob Berzeilus, vegyész: „Minden szerves anyagokkal kapcsolatos dolog olyan bölcs célszerűségre mutat, amely valamilyen felsőbbrendű értelemtől származik.”

Charles Lyell, a modern geológia atyja: „Bármerre indulunk el kutatásainkban, mindenütt egy alkotó értelem gondoskodásának, bölcsességének és hatalmának legtisztább bizonyosságát fedezzük fel.”

 

William Hershel, az Uránusz bolygó felfedezője: „Minél fejlettebb a tudomány, annál nehezebb elvetni egy teremtő és mindentudó bölcsesség örök létezésének nyilvánvalóságát.”

Ez utóbbi mondat nagyon szépen egybecseng a Biblia egyik mondatával: Róm 1:20 Mert ami Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek.

 

 

John MacArthur: Harc a kezdetért. A Biblia a teremtésről és Ádám bűnbeeséséről.

Evangéliumi Kiadó 2001.

A szerző tisztában van azzal, hogy a kezdet birtoklásáért kemény kulturális-, tudományos-, és médiaháború zajlik. Aki a kezdetet birtokolja, szinte az birtokolja az emberek lelkét is.

Részlet a könyv bevezetőjéből:

„Az evolúcióelméletnek köszönhetően a naturalizmus manapság a modern társadalom uralkodó vallása. … A modern naturalizmust gyakran misszionáriusi buzgalommal hirdetik, aminek erőteljes vallásos felhangjai vannak. A népszerű halszimbólumnak, amit sok keresztény tesz ki az autójára, megvan a naturalista ellenpárja: a lábakon járó hal, Darwin felirattal.” Ők azt hirdetik: szabadok vagyunk a vallásos hit béklyóitól, nálunk van az igazság.

 

„Úgy tűnik, az egyház is elveszíti hajlandóságát, hogy védelmezze a Szentírás tanítását az ember eredetéről.”

Ha nem Ádám, hanem egy majom volt az emberiség őse, akkor mi értelme a Bibliának? 

kérdezi MacArthur! A szerző tudományos alapon védelmezi a bibliai kinyilatkoztatást, példát adva ezzel a bibliai hívőknek, hogy tudatosan vegyék fel a küzdelmet az ateista hit védelmezőivel szembeni.

 

 

Dr. Farid Abou-Rahme: Azt mondta Isten…

Hárfa Kiadó 2003.

A könyv 23 fejezetből áll pl.: Noé bárkája, Öreg vagy fiatal föld, Bizonyíték, amely Teremtőért kiált, A tudomány tanulságai. A könyvben sok matematika példa van, ami bemutatja az evolúciómodell tarthatatlanságát. Sok idézet is szerepel a könyvben.

Értékelés: Közérthető, alapos, jól használható mű.

Részlet

„17. FEJEZET EGYRE TÖBB BIZONYÍTÉK

 

Az özönvíz, amint azt Mózes első könyve leírja, a Biblia lényegi részét képezi. Sajnos, az evolucionisták és sok mai keresztyén nem fogadja el az egész Földre kiterjedő vízözönről és a Noé bárkájáról szóló beszámolót. Elutasításuk feltehetően tudományos alapokon nyugszik.

 

Ha a kérdést elfogulatlanul vizsgáljuk, olyan elmével, amely nem ment keresztül a hamis eszmék agymosásán, azt látjuk, hogy az összes bizonyíték a Bibliában részletesen leírt egyetemes özönvizet támasztja alá. Vizsgáljunk meg néhány példát!

 

1. Őskövületek

Őskövületek (fosszíliák) akkor keletkeznek, ha egy élőlény kavargó üledékáramlat csapdájába esik, és ott gyorsan eltemetődik anélkül, hogy természetes lebomlásnak, szétesésnek vagy dögevők tevékenységének lenne kitéve.

Tehát a kövületek puszta létezése a katasztrofális, víz által okozott halál mellett tanúskodik. Következésképpen a világszerte megtalálható fosszília-temetők egy a Biblia által leírt nagyságrendű katasztrófának, az egész Földre kiterjedő özönvíznek a bizonyítékai.

Vizsgáljuk meg néhány tudós véleményét a fosszilis leletekkel kapcsolatban, amelyek jól mutatják e katasztrófa hatalmas méreteit:

 

Earth In Upheaval (A fölemelkedőfélben levő Föld) című könyvében Velikkovsky ezt írja:

„Mikor egy hal elpusztul, teteme a víz színén lebeg vagy lesüllyed a fenékre, és a többi hal nagyon gyorsan, pár óra alatt felfalja. Az üledékes kőzetekben talált fosszilis halak azonban gyakran konzerválódtak, és összes csontjuk épen maradt. Nagy területeken egész halrajokat találtak az agónia állapotában, ám a dögevők támadásának minden jele nélkül.”

 

Heribert-Nilsson a Svéd Botanikai Intézettől ezt írja: ,,Borostyánkő darabokban, amelyek akár 5 kilós vagy annál nagyobb súlyt is elérhetnek, rovarok és virágok részei, sőt még a legtörékenyebb struktúrák is konzerválódtak … egészen döbbenetes, hogy a felbukkant borostyánkövek a föld legkülönbözőbb vidékeiről származnak.2 …

Ilyen leletekre a világ minden részén vannak példák.3

 

Fosszília-temetők Nebraszkában, amelyekben fosszilis emlősök csontjainak ezrei találhatóak egy olyan rétegben, amely vízszintesen helyezkedik el egy mészkődombban, és amelyik nyilvánvalóan vízben rakódott le. Orrszarvúakat, tevéket, óriásvadkanokat és számos más egzotikus állatot találtak meg összekeveredve.

Több mint egymilliárd, átalagosan 15-20 cm hosszú heringkövület egy 10 négyzetkilométeres területen Kaliforniában.

A La Brea-gödrök Los Angelesben, több tízezer élő és kihalt állatfajpéldánnyal (amelyek – az alig hihető egyenletesség elvű magyarázat szerint – egyenként véletlenül éppen ebbe a ragadós temetőbe estek!).

A szicíliai vízilótemető, a Sziklás-hegység nagy emlőstemetői, a Black-dombok, Sziklás-hegység és a Góbi-sivatag dinoszaurusz-temetői – csak néhány példa erre az egyetemes temetőre: megdöbbentő bizonyítékaiként annak, ahogyan Isten a Noé napjaiban bekövetkezett özönvízzel a Föld felett ítélkezett.

 

 

2. Üledékes kőzetek

 

A Föld majd minden üledékes kőzetét, amelyek a fosszíliákat is tartalmazzák, mozgásban levő vizek rakják le. Ez az állítás olyan nyilvánvaló és általánosan elfogadott, hogy sem bizonyítást, sem részletes magyarázatot nem igényel. Definíció szerint, üledékesnek nevezzük azokat a kőzeteket, amelyek üledékként rakodtak le. Az Oxford Értelmező Szótár ezeket a kőzeteket így definiálja: „vizes közegben lerakódott finom szemcsés (pélites) vagy törmelékes anyag”. Nyilvánvaló, hogy ezt a nagytömegű üledéket a víznek először erodálnia kellett egy korábbi helyről, majd el kellett szállítania és le kellett raknia – pontosan ez történik minden árvízben, és ennek kellett történnie példátlan horderővel a Mózes első könyve által leírt nagy árvíz alatt is.

 

 

3. Több kőzetréteget átszelő kövületek

 

Amint egy korábbi fejezetben már tárgyaltuk, ezek olyan állati vagy növényi fosszíliák, leggyakrabban fatörzsek, amelyek több, gyakran hat méter vastagságot is meghaladó réteget szelnek át. A feltételezések szerint e rétegek lerakódásához több millió évre volt szükség. A függőlegesen vagy fejjel lefelé álló fakövületek mégis három-négy rétegen keresztül terjeszkednek!

 

 

Nem kétséges, hogy az ilyen típusú kövületeknek gyorsan kellett betemetődniük, különben nem maradtak volna meg épen, miközben rétegek rakódtak le körülöttük az állítólagos évmilliók folyamán. Az egyetlen magyarázat az ilyen több réteget átszelő kövületekre az, hogy a hatalmas árvíz hatására keletkeztek, ezáltal létezésük további bizonyítékul szolgál a bibliai özönvízre.

 

4. Geológiai vetők

A geológiai szelvényt, amelyet a geológusok úgy írnak le, mint egymás fölött szabályosan elhelyezkedő rétegek sorozatát, alul a legrégebbi és felül a legfiatalabb réteggel, sehol sem találták meg az előre elképzelt formában. Régebbi kőzetek kiterjedt területei találhatók fiatalabb rétegek fölött több száz négyzetkilométerre kiterjedően olyan hatalmas tömegben és olyan egyenletesen lerakódva, hogy az semmiképpen sem magyarázható geológiai vetődésekkel.” 109-111. oldal.

 

 

 

Dr. Stefan Drüke: Noé bárkája. Mítosz vagy valóság?

Evangéliumi Kiadó 2016.

Drüke egy erőteljes személyiség. Olyan tudományos-kulturális háborús területtel foglalkozik, mint a bárka. Még a „teistavilág” is szereti a Noé történetét a mítoszok közé száműzni. Sajnos nagyon sok, magát bibliai hívőnek tartó személy átértelmezi a történetet, csak azért, hogy megfeleljen a korszellemnek. Nem kellene ennek így lennie, hiszen az emberiség emlékezetében elevenen él az özönvíz esemény. Jézus maga is beszél Noé történetéről, akkor Jézus szavai is problémásak? Hová vezet ez az a gondolkodás, „ha az ateisták megtámadják a Bibliát, átértelmezzük a Bibliát”? Közvetlenül Jézus feltámadása után az egyház felforgatta a világot, ma a világ forgatja fel az egyházat.

 

Drüke könyve visszatérés a Szentíráshoz. Jól megírt könyv. Noé nem volt hajóépítő mérnök, ennek ellenére szenzációsan jó bárkát épített. Hogyan? Nyilvánvalóan Isten segítségével. Noé bárkájának méreteit a hajóépítés aranyszabályainak nevezik.

Drüke minden jogos kérdéssel foglalkozik, melyekre mérnökhöz illő alapos választ kapunk. A szerző felhasználta és tovább vitte John Woodmorappe: Noah’s Ark: A Feasibility Study (Noé bárkája: egy megvalósíthatósági tanulmány) munkáját. Drüke 12 fejezeten keresztül tárgyalja a témát, geológiai, hajómérnöki, biológiai, stb. oldalról megvilágítja a kérdést. Néhány téma a sok közül: Hogyan fért el annyi állat a hajón?, Tudott-e úszni a bárka?

Értékelés: A bárkával kapcsolatban alapmű! Nem kell egyéni megoldásokat fabrikálni a bárkával, Noéval, özönvízzel, stb. kapcsolatban, a könyvben megvannak a válaszok.

 

 

Erich Hitzbleck: Hogyan találom meg az élet értelmét?

Evangéliumi Kiadó.

A szerző mérnök. A mérnökök pontosan tudni akarják mi, hogyan működik, legyen az életről, világegyetemről, hitről, megváltásról, az élet értelméről szó. Hitzbleck egyszerűen, de rendkívül mélyrehatóan foglakozik ezekkel a kérdéssel. Ilyen összetett teológiai, fizikai, biológiai kérdésekről, ilyen mélyen és szakszerűen ritkán olvasok könyvet. 8 rész pl: Az ember – értelmes emlősállat csupán?, A Teremtő és képmása, A megromlott istenkép, Bűn és kiengesztelés, stb. Néhány fejezetcím: Milyen nagy lehet a Teremtő?, A határtalan világűr, A csillagok serege, A teremtett világ, mint Isten szava, stb.

Értékelés: Kiváló.

 

 

Szűcs Ernő: A tudomány istentisztelete

Evangéliumi Könyvkereskedés 1946.

A budapesti Bolyai Főreáliskola matematika-fizika tanárának könyve. A szerző a fizika, matematika alapján igazolja, hogy a világegyetem, élet, stb. a Teremtő műve. Milyen gyönyörű cím: A tudomány istentisztelete. Milyen más lenne a világ, ha az összes dada, óvónő, tanár így tanítaná a természet és társadalomtudományokat. Ha a valóságot tanítanák és nem az igazsággal kevert hazugságot, ami elszakítja, sőt erőszakosan Isten és a diák közé áll. Az I. fejezet: A káosz orgonájában a szerző gyönyörűen kifejti, hogyan áll össze egy orgona. Óndarabok Cornwallból (Anglia), vasszemek az Urálból, réz Szomolnokból, stb. Mily sok minden szükséges, hogy „polírozott szálfa, ércnyelv, ónsíp, találkozzék egy hangversenyterem orgonájában.

Őrült ember merné csak a gondolatot kimondani, hogy ő visszafelé követi e hatalmas hangszer főalkatrészeinek eredetét, pedig ezzel még csak parányi történetét írná le az instrumentum keletkezésének: nem adna számot a gépekről, azok anyagának eredetéről, melyek a fát, ónt, vasat, rezet, mindaddig formálták, míg a földbe gyökerezett salakba ágyazott anyagból ezer hangon megszólaló orgona lett. S azt hiszem, hogy még őrült ember agyában se foganna meg az a gondolat, hogy ennek a zeneóriásnak a keletkezése véletlenül történt, hogy érc és fa maguktól addig igazodtak össze, míg belőlük az elragadtatás zenéje meg nem szólalt.

Van azonban oly építmény, mely csodálatosabb, mint a földkerekség valamennyi orgonája: kontinensek és óceánok, folyamrendszerek és hegyláncok változatos és mégsem zűrzavaros tömege alakít ki egy majdnem 13 millió méter átmérőjű gömböt, Földünket, a maga rengeteg masszájával.

Ennek a rengeteg anyagnak is van közös törvénye: a tehetetlenség. Mindaz a rettenetes tömeg, mely a föld anyagát alkotja oly természetű, hogy mindaddig mozdulatlan marad, míg reá külső erő nem hat. A tehetetlenség e törvénye általánosan ismeretes. Vagonok, repülőgépcsodák, úszóerődök épp úgy várják a mozdító erőt, mint a parányi porszem, melyet egy gyönge fuvallat visz odább.

De mi volt az a külső erő, mely a földkáoszban heverő ősanyagot mozgásba hozza? A szél, a tenger vize mondja valaki. Tévedések tévedése. Mert egyik a levegő, másik a víz mozgása, ámde légre is, vízre is áll a tehetetlenség általános törvénye, önmagában mozdulatlan, ezeket is külső erőknek kellett megmozdítani és amint megyünk külső erőről, külső erőre, egy kísérő gondolat szegődik mellénk. Annak az utolsó erőnek úgy kellett hatnia, hogy ható útján leérkezve a tenger párájához, a föld porához, ott a tehetetlen masszából a Himalájának és Kordilleráknak, a csendes és Atlanti óceánnak, az Amazon és Golfáram vízének kiegyensúlyozott rendszerét alakítsa!

De ha egy orgona építésénél századok tudása gyűl össze, hogy a tehetetlen anyagból zengő rendszert hozzon létre: akkor annak a messzi első erőnek milyen kvalitásokkal kellett bírnia, hogy az ugyancsak tehetetlen masszából viharok és szelek nyelvén, földrengések és mennydörgések hangján megszólaló azt a Földet hozza létre, amelyik évezredek alatt el nem pusztult, meg nem romlott.

Az egzakt tudásnak egyetlen igazsága hangzott el: a tehetetlenség törvénye, és ez az egyetlen egy törvény már egy első erő mellett bizonyít, amelyiknek a nevét sem mondjuk még ki, de ezt az első erőt fel kellett ruházni már is rendező képességgel, még pedig az emberi belátást abszolúte meghaladó rendező képességekkel.

 

Ez az első erő nemcsak működött. Amint a fizika egy másik törvénye megszólal, az bizonyítani fogja, hogy eme első erőnek állandóan működnie is kell!

E másik törvény így hangzik: az anyag magára hagyva rendszertelen mozgásra törekszik. Elég, többek között, a hajókerék lapátjai által megmozgatott folyóvízre gondolni: mennyire egyforma a lapátok forgása és mégis milyen összevissza csapódnak a parthoz a vízrészecskék.

Ámde senki sem tagadhatja le, hogy a csillagok járásából, a Golfáram irányáig, virágok nyílásától a kvarcpiramis kristályokig az anyagban rendet találunk. A Szajna évente 2.000 hektoliter vizet önt a tengerbe, a Rajna 4.000 hektoliter vizet, a Mississippi 50.000 hektolitert, az Amazon 200.000 hektolitert. A Föld folyói évenként a tengernek mintegy harmadfél millió hektoliter vizet adnak. Ez a mennyiség megtöltene oly medencét, amelynek mélysége és szélessége 1.600 méter hossza pedig Skócia északi csúcsától Afrika déli csúcsáig terjedne. „Minden folyóvizek sietnek a tengerben, mindazáltal a tenger mégis nem teleik be.” Prédikátor könyve 1:7) Nem ám, mert ellensúlyozza a párolgás. A víz jobban párolog, mint a kámfor. Rend van itt.” 8-10.oldal.

 

A könyv sajnos nem kapható. A könyvet olvasva arra gondoltam, hogy az utolsó időben a tudomány, az ateizmus által el nem torzított valódi tudomány, újra a dicsőséges Istenre fog mutatni!

 

 

Szentpétery Péter: Omnia sunt facta per ipsum. Darwin hatása a teremtéshitre – teológiai és emberi kérdések. Evangélikus Hittudományi Egyetem 2008.

A szerző 500 oldalon keresztül, nagyon sok témában rámutat a darwinizmus tarthatatlanságára. A szerző, ahogyan Phillip E. Johnson a Darwin on Trial (Darwin pere) könyv szerzője nem biológus vagy vegyészmérnök, de Johnsonhoz hasonlóan, Szentpétery is nagyon alaposan utánajárt a kérdésnek. Mindkét szerző a természettudományok alapján utasítja el a darwinizmust.

Részlet a könyvből:

3.2 Égitestek mágneses mezeje

A Föld mágneses erejének erősségét (pontosabban dipólus-momentumát) már 1835-től mérik. Ugyanakkor az ezzel foglalkozó nemzetközi szervezet (IAGA) 1970-től 5 évenként a Föld számos pontján nagyon pontos és kiterjedt méréseket végez. A korábbi és az 1970 óta mért eredményekből megállapítható, hogy a Föld mágneses mezejének energiája megközelítőleg 1465 évenként felére csökken. Ez a Föld feltételezett korához képest nagyon gyors folyamat, amely arra enged következtetni, hogy a Föld mágneses mezeje a jelenleg megfigyelt alapján nem lehet túl idős, mert néhány tízezer évvel korábban a mágneses mező ereje lehetetlenné tette volna az életet a Földön. Emellett Russel Humphreys 1984-ben új elmélettel állt elő, amely a YEC (fiatal Föld) hívei szerint mind a mai napig a Föld fiatal korának egyik legmeggyőzőbb bizonyítéka.

Elméletét a 2Pt 3,5 szó szerinti értelmezésére alapozta, miszerint a Föld és a többi égitest „vízből állt elő”. Azt feltételezte, hogy minden égitest kezdetben vízgömb volt, amelyet Isten alakított különböző más vegyi elemekkel, úgy, hogy érvényesült a tömegmegmaradás törvénye. Humphreys az égitestek ismert tömegéből és egy vízmolekula tömegéből kiszámította, hogy kezdetben hány vízmolekulából álltak a Naprendszer égitestei. A vízmolekula ismert mágneses tulajdonságaiból pedig következtetett, hogy az adott mennyiségű vízmolekula mekkora kezdeti mágneses mezőt volt képes létrehozni, így megkapta az égitestek feltételezett teremtési kori mágneses mezejének energiáját. A publikálás idején már ismert volt a Nap, a Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter és a Hold mágneses mezőjének jelenkori energiája korábbi űrszondás mérések alapján. Feltételezte, hogy a Teremtés és a jelenkor között kb. 6000 év telt el, ennek alapján megállapította, hogy 6000 év alatt mennyit csökkent az egyes égitestek mágneses mezejének energiája. Ebből pedig kiszámolható volt, hogy mekkora az égitestek belső elektromos ellenállása, ugyanis mágneses mezőket az égitestek belsejében folyó hatalmas köráramlatok hozzák létre, amelyek az égitest ellenállása következtében folyamatosan csökkennek. A kapott ellenállás-értékeket összehasonlította a korábban közzétett, más módon becsült értékekkel és egyezést talált. Ezzel bizonyítottnak tekinti elmélete helyességét.

Megemlítendő, hogy a hosszú időt feltételező dinamó-elmélet nem képes választ adni ezen égitestek mért mágneses mezejére. 1984-ben Humphreys előrejelzést is adott az Uránusz és a Neptunusz jelenkori mágneses mezejének értékére elmélete alapján. Az általa közölt értéket mérte 1986-ban és 1989-ben a Voyager-2 űrszonda. A dinamó-elmélet előrejelzése 100.000-szer alacsonyabb értéket várt az Uránusz esetében. 426-427. o.

 

Elképzelhetik az ateista és a teista eszmerendszer követőinek arcát, amikor megtudták, hogy Humphreys számításai, a mérések és az előrejelzések egyeznek, miközben az ő számításaik, méréseik és előrejelzéseik nem egyeznek.

Még ha nem is fogadják el perdöntőnek Humphreys érveit, a földi mágneses mező energiájának kb. 1465 évente felére való csökkenése miatt a Föld nem lehet idős, ahogyan sok másik (másfajta) számítás is ezt igazolja. Föld mágneses erejének kiszámítható csökkenése önmagában egy ateista, teista és evolucionista időzített bomba. Ha a Föld nem lehet csak maximum 30 000 (de inkább max. 20 000) éves ez lehetetlenné teszi a geológiai, kémia és biológiai evolúciót, mivel ezekben minden esetben az idő a főhős!

 

 

Szentpétery Péter: „Hiszem, hogy Isten teremtett engem, minden teremtménnyel együtt.” Miért fontos most és mindörökké a teremtéshit? Teológia és oktatás. Luther Kiadó 2015.

A szerző első könyve (lásd előző bejegyzés) alapján tudjuk, hogy rendkívül alaposan tanulmányozta az eredetkérdést. Az evolúciómodell közismert és még homályban lévő kudarcai alapján a szerző azt a következtetést vonta le, hogy a leglogikusabb eredetelmélet a bibliai teremtés leírás. Ebben az írásában a szerző folytatja az agresszív ateisták Richard Dawkins, Douglas Adams, stb. tudomány mögé bújt hitrendszerével való küzdelmet. Szentpétery leleplezi, hogy az új ateisták (harcos vagy agresszív ateisták) célja Isten kizárása a tudományból, kiűzése az iskolákból, kitiltása a közéletből, ha tehetnék még a templomokat is bezárnák.

 

Paul Kurtz (1925-2012) a New York-i Állami Egyetem bufallói karának filozófiaprofesszora, az Amerikai szkeptikus Társaság egykori elnöke több mint egy évtizeddel ezelőtt olyan jól összefoglalta a „tudományos” naturalizmus hitvallását, hogy az semmit sem veszített aktualitásából.

Szerinte csak az valóságos, ami

• (természet)tudományos módszerekkel mérhető,
• megfigyelhető,
• kiértékelhető.

Ez persze választás kérdése, ha eleve minden mást ki akar zárni. Az emberi vallásosságról és a vallásos kinyilatkoztatások tanúiról, lejegyzőiről válogatás nélkül megállapítja, hogy megbízhatatlanok. A vallás számára azonban marad egy fontos funkció, a remény felkínálása: „Ha a tudomány az igazságot adja nekünk, akkor az erkölcs a jót és helyeset, a politika az igazságosságot, a vallás tartománya pedig az ígéret és várakozás.” 126. oldal.

 

Kurtz szerint:

• a tudomány az igazság,
• az erkölcs határozza meg mi a jó és mi a helyes (még csak nem is beszél bűnről, gonoszságról),
• a politika hozza létre az igazságosságot,
• a vallás pusztán ígéret és várakozás.

Kurtz és követői szerint minden fontos terület emberi kézben van. Ezek úgy változnak, ahogyan a tudomány és/vagy a politikai erőviszonyok változnak. Szentpétery az örök Igazság, Jézus Krisztus mellett érvel.

Kurtz szavait érdemes összehasonlítani Tasi István: A tudomány felfedezi Istent című könyv idézetével.

 

 

Dr. Matthew Cserhati: Atheism unraveled

Credo 2016. Angol.

Válasz egy agresszív ateista, a Bibliát nyíltan kiforgató Sam Harris tisztességtelen írására. Fontos, hogy a nyílt támadást, bátran és nyilvánosan verjék vissza a Bibliában ténylegesen hívő személyek. A számítógépes biológus szerző, teológiát tanult személyként beszél azokról az Igékről, amiket Harris szándékosan elferdít. Értékelés: valódi apologetika mű.

 

 

Válasz a 4 nagy kérdésre. Az Istenben való hittel szembeni akadályok legyőzése

Answers in Genesis. Protestáns Teremtéskutató Kör.

Négy kérdéssel foglalkozik a füzetméretű könyv:

1. Hát nem magyarázza létünket az evolúció?
2. Hogyan keletkeztek a különböző rasszok?
3. Ki lehetett Káin felesége?
4. Létezik-e Isten?

Az ismert szerzők modern tudományos eredmények felhasználásával adnak ezekre a kérdésekre a Biblia és a tudomány által egyaránt elfogadható választ.

 

 

Baldwin, Gibson, Thomas: A képzeleten túl. Több annál az élet, mint amit ismerünk belőle? Advent Kiadó 2014.

Részlet a beköszöntőből:

„A világegyetem csodálatos szerkezeti rendje minden másnál jobban igazolja, hogy az univerzum intelligens és szándékos tervezésnek köszönheti létét. … Számos tudós írt értelmezést az univerzum tökéletesen összehangolt sajátosságairól, amelyekből arra következtettek, hogy mindez intelligens tervezés eredményének tűnik.” 

Valóban szinte hetente jelennek meg a Föld különböző pontjain rövidebb-hosszabb írások, magasan képzett emberektől arról, hogy a finomhangoltság a világegyetem jellemzője, ez semmiképpen sem a véletlen műve. Már a harcos ateisták is kénytelenek foglalkozni a kérdéssel, és egyre nehezebb nekik is hinni a véletlenben.

A könyv szerzői Nap, Föld, ember, állatvilág megdöbbentő egyensúlyáról, finomhangoltságáról mutatnak be matematikai alapon példákat. Aki vitatkozni akar a szerzőkkel, vitatkozzon a matematikával! Bár vannak, akik az evolúcióvalláshoz jobban ragaszkodnak, mint a matematika egyértelmű számaihoz, de egyre kevesebb ember vitatkozik a számokkal.

Értékelés: Könnyed, de nagyon tanulságos olvasmány. Kiváló.

 

 

Szabó Ferenc: Bízhatunk-e a Bibliában?

Magánkiadás 2006.

A könyv fő kérdése: Fontos-e a XXI. századi embernek egy többezer éves könyv? Egyesek a Föld legértékesebb könyvének tartják mások a legundorítóbbnak. Melyik álláspont a helyes? A kis könyv sok, olyan témával foglakozik, melyeket az ateisták intenzíven támadnak. Rövid, érthető válaszokat ad a szándékos ateista támadásokra. 36 rövid fejezetet tartalmazó kis könyv például ilyen kérdésekkel foglalkozik: Tudott-e Mózes héberül írni? Egy régi ateista gúnyolódás szerint Mózes nem is tudhatott héberül, ezért az egész ószövetség mese. Időközben ez a csúfolódás is csúfos kudarcot szenvedett. A könyvből megtudjuk, hogyan. Szabó foglalkozik Ninivével, amiről azt állították, hogy létezése képtelenség. Feltárták, pont ott, ahol lennie kell a Biblia alapján.

 

 

W.A. Criswell: Véletlenül ember?

Evangéliumi Kiadó 1972.

„Ezért örömmel és a legnagyobb jóindulattal ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik eligazítást keresnek arra nézve, hogyan vessék össze a tudományos felfedezéséket a Szentírás tévedhetetlen és változhatatlan feleletein alapuló hitükkel, ami az ember eredetét illeti.” John N. Moore MS. Ed. D. a Michigan-i állami egyetem természettudományos tanszékének tanszékvezető professzora.

„Vannak, akik Isten kihagyásával akarják megmagyarázni az ember létezését, mondván, hogy az ember a mechanisztikus, személytelen világegyetem terméke. Az ember létének ezt az elméleti magyarázatát nevezzük fejlődéselméletnek (evolúciós elméletnek).” 14. o.

 

A könyv foglalkozik az élet eredetével. „A második oka annak, hogy nem vagyok teista evolucionista, a következő: az evolúció elmélete nem ad választ az élet nagy, végső kérdései közül egyetlen egyre sem. Először is honnan származott az a bizonyos első protoplazmasejt? És honnan volt víz, hogy táplálja azt a sejtet? Hogyan került abba a nagy üres térbe? És ki vitte oda?” 17. o.

Mivel ez egy régi könyv ma már csak nevetünk az evolúció elmélet akkori magyarázatain, indoklásain, válaszain. Abból a szempontból is érdekes olvasmány a könyv, hogy megláthatjuk a darwinizmusnak, majd neodarwinizmusnak, Criswell idejében fejlődéselméletnek, majd evolúciós elméletnek, jelenleg evolúciómodellnek mondott feltételezés rendszer mennyit változik. Érdemes együtt olvasni Jobe Martin: Evolúciótól teremtésig c. könyvvel.

 

 

Prof. Dr. (orvosi) Dr. (kémia) Dr. (genetika) A. E. Wilder-Smith: Aki gondolkodik, annak hinnie kell Evangéliumi Kiadó 1998.

A rendkívül magasan képzett tudós, rendkívül közérthetően ír. Ebben a könyvében irodalmi környezetbe helyi a tudományos vitatkozást. Az emberiséget legmélyebben érintő kérdéseket a lehető legegyszerűbben magyarázza el.

 

A neandervölgyiek szóvivője:

„Ti valóban azt állítjátok, hogy a genetikus kódrendszert egész nyelvi és informatikai tartalmával együtt az anyag és a véletlen jelenségek írták?

Ez így van – felelték a modernek.

Jó mondta a neandervölgyi. Valójában azt akarjátok velünk, neandervölgyiekkel elhitetni, hogy az a papír, amelyre a könyv szövege van írva, nemcsak azt a nyelvet fejlesztette ki, amelyen a könyvet írták, hanem ráadásul valamennyi eszmét és gondolatot is, amelyet a szöveg tartalmaz? Szerintetek tehát a papír írta az egész könyvet? Sőt, még maga a kötés és a fejezetelosztás is a papírtól származik? Mi neandervölgyiek, azonban nem vagyunk hajlandók elhinni, hogy a könyv minden szava, gondolata, szókincse és fejezetfelosztása a papír alkotása lenne. Aki ezt hiszi, az skizofrén, azaz elszakadt a valóságtól. Ha ti, modernek, abban hisztek, hogy a „papír”, vagyis az anyag, a föld, amelyből valók vagyunk, írta genetikus „receptkönyvünket” (a genetikus kódot), akkor gondolkodásmódotok érzelmi, és nem ésszerű. Mi hiszünk abban a nagy szerzőben, aki az élet könyvét írta, mint ahogyan minden egyéb könyvet valamilyen szerző írt. Mivel pedig a genetikus nyelv, a genetikus kód az élet minden formájánál azonos (csak a tartalma más, és más az élet különböző fajtának megfelelően), ezért hiszünk az egy, személyes Szerzőben, aki mindig ugyanazt a nyelvet használta, hogy elgondolásait és terveit megvalósítja. Hisszük, hogy a Teremtőben vetett hitünk ésszerű és tapasztalaton alapuló, sokkal ésszerűbb, mint a ti lázadásotok tulajdon értelmetek és a genetikus életkönyv szerzője ellen. A lehető leggyorsabban változtatni kell a gondolkodásmódotokon, különben belehaltok az érzelmeken alapuló skizofréniátokba, amelynek a valósághoz semmi köze. Kitűnő technikusok vagytok, de csapnivaló gondolkodók.” 32-33. o.

 

Wilder-Smith német nyelvű videója.

Az alábbi rövid, magyar nyelvű  videóban Wilder-Smith, a vegyesen forgató vegyületek problémájával foglalkozik, vagyis azzal, hogy a kémia – vegyes, kevert, vegyes térbeliséget használ, az élet – kizárólag egyfajta térszerkezetet használ. Pl.: balra forgató aminosavakból épül fel az élethez szükséges fehérje. Az élővilág nem működik keverék térbeliséggel. 

 

 

Walt Brown: Kezdetben

BIK 2010.

Nagyon részletes, rendkívül szerteágazó mű. Értékes, bár vannak benne részek, melyek vitatottak. 3 dologban sokan nem osztják Brown véleményét, de kb. 2853 dologban igen. A gond az, hogy sok magyar hívő csak Brown három problémás állításával van elfoglalva. A 7 nap, amely megosztja a világot sokkal több és nagyobb teológiai tévedéseket tartalmaz, mégis tiszteltnek örvend, mind a szerző, mind a könyv.

Részlet Walt Brown: Kezdetben. A teremtés és az özönvíz meggyőző bizonyítékai című könyvből. 22. o. Csökevényes szervek

 „Az olyan emberi szervek léte, amelyek funkciója ismeretlen, nem utal arra, hogy ezek evolúciós elődeinktől örökölt szervek nyomai, maradványai lennének. Ahogy az orvostudomány fejlődött, valamennyi szerv legalább néhány funkcióját felfedezték. Például az emberi féregnyúlványt evolúciós múltunkból származó haszontalan maradványnak tekintették. Mostanra kiderült, hogy az antitesttermelésben játszik szerepet, illetve fertőzésektől vagy daganatnövekedéstől védi a bél egy részét. Az igazi maradványszervek hiánya valójában arra utal, hogy sohasem ment végbe evolúció.”

Már a 2000-es évek előtt kiderült, hogy a csökevényes szervek nem az evolúcióbizonyítékai.  A csökevényes szervek megkérdőjelezhetetlen evolúció-bizonyítékról kiderült, hogy nem más, mint kevés tudás, valamint hasznavehetetlen előfeltételezés.

 

 

Dr. Baranyi István: Vissza a teremtéshez? Vissza a Teremtőhöz!

Evangéliumi Kiadó 2013.

A geológus szerző sok saját kutatását felhasználva igazolja, hogy a Biblia megbízható. Rendkívül érdekes könyv, amely egy geológus szakember szemszögéből mutatja be a Biblia történeti hitelességét. Megdöbbenünk, amikor a költői képek mögött, meglátjuk azok szó szerinti értelmét, így a „költői” könyvek nevezett bibliai részek is más megvilágításba kerülnek. Különösen azoknak ajánljuk, akik a Bibliát megvetik, illetve akik a költői képekre hivatkozva próbálják elvetni a Biblia valódi tartalmát. Akik hisznek a Biblia tévedhetetlenségében azok számára a könyv egy szellemi/lelki tudományos-bibliai „csemege”. Minden teológián (főiskola, egyetem, akadémia) kötelezővé tenném. Értékelés: Rendkívül hasznos könyv.

Részlet a könyvből:

„Mint Francis Schaeffer videó-sorozatában bemutatja – amely az emberiség történetével foglalkozik az antik időktől máig –, hogy az amerikai és európai tudósok istenfélő emberek voltak. Ezekhez tartozott az amerikai pennsylvaniai kormányzó, Benjamin Franklin (1706-1790), aki feltalálta a villámhárítót. Ezekhez istenfélő férfiakhoz tartozott a francia matematikus Blaise Pascal (1623-1662), vagy az angol fizikus Sir Isaac Newton (1642-1727) is. Ők felismerték, hogy a természetben a célirányosság és a célszerűség egy tervező és intelligens teremtőre utal. Csak később, a francia forradalom után szorították ki mind erősebben az istenfélő szemléletet a tudományból. Sok tudós viszont még az újkorban is hirdette és képviselte ezt, akkor is, ha az ellentétben állt az evolúciós elmélettel.” 17. o.

 

 

Dr. Henry M. Morris: Jób csodálatos beszámolója. Ószövetségi bölcsesség, modern természettudomány és élő üzenet. Evangéliumi Kiadó. 1998.

A Bibliát nagyon sokan utálják, megvetik, lenézik, ennek ellenére messze a legolvasottabb könyv. Ha a tényleges eladási adatokat vesszük figyelembe a Biblia az abszolút első helyezett. A 2-999 helyezést elért könyvek együttvéve nem érik utol a Biblia népszerűségét! Morris professzor könyve feltárja a Biblia töretlen népszerűségének néhány okát:

• közérthetőn beszél arról, hogy a Bibliában leírtak mennyire modernek,
• a világi tudománynak még fogalma sem volt dolgokról, amikor a Biblia azokat már tényként közölte,
• a Biblia történeti beszámolói közül a régészet, történelem, természet- és társadalomtudomány egyre többet igazol.

 

 

Árvai Márta: Kezdetben…

BIK.

Kis könyv, amely egyszerűen megfogalmazva tárja elénk a Teremtő műveit. A II. rész arról szól, hogy Isten nem az evolúció által teremtett. Nagyon hasznos a Hit a véletlenben., valamint a Hit Isten teremtő hatalmában, a Mit jelent a teremtés az ember számára? rész, illetve nagyon érdekes a teremtés csodái, amiben kenyérsütő hangyákról és a gombatermesztő hangyák is szó van.

Idézet a “Hit a véletlenben” fejezetből:

Egy ismert amerikai bioinformatikus (H. P. J. Jockey) írja a következőket: „Mivel a tudománynak halvány sejtelme sincs arról, hogyan keletkezett az élet a földön … az lenne a tisztességes, ha a tudósok ezt beismernék a szponzorok és a nyilvánosság előtt. Az ex cathedra nyilatkozó vezető tudósoknak fel kell hagyniuk azzal, hogy kizárólag hiten alapuló állításokkal polarizálják a diákok és a fiatal, produktív tudósok értelmét.”

 

Fred Hoyle angol csillagász a következő megjegyzést fűzi ahhoz a bizonyos ősleveshez, amelyből az evolúciós gondolkodásmód szerint az életnek ki kellett fejlődnie: „Nem tudom, meddig tart még, míg a csillagászok általánosan felismerik, hogy kombinatorikus szintézis révén a földi élet alapját képező sok ezer biomolekula közül egyetlenegy sem jöhetett volna létre természetes folyamatok által. A csillagászoknak nem kis fáradságába fog kerülni ennek a megértése, mert a biológusok biztosítják őket, hogy nem így van, miután a biológusokat megint mások már biztosították, hogy nem így van. Ezek a mások olyan személyek egy csoportja, akik egészen nyíltan hisznek a matematikai csodákban. Azt a hitet képviselik, hogy – a szokásos fizikán kívül – létezik a természetben egy rejtett törvény, mely csodákat visz végbe.”25 27. o.

 

Zárógondolat:

A kreacionizmussal kapcsolatban egyik fő vád az, hogy nem fogadja el az evolúciót. Nos, ez így pontatlan, sőt félrevezető. A kreacionizmus, sok más irányzattal együtt pontosan tudja, hogy a mikroevolúciónak nevezett folyamat létezik, de azt is látja, hogy ennek a folyamatnak nagyon szűk korlátai vannak. A darwini gondolat lényege: egy 80 km széles szakadékot 6 tyúklépéssel próbáljak megtenni. A világon egyre többen látják, hogy ez az elgondolás, kizárólag Darwin képzeletében működik.

 

 

 

2. ID, IDM

 

Az Intelligens Tervezettség Mozgalom később született, mint a kreacionizmus, de nagyságrendekkel nagyobb sikereket ért el nála. Az ID már része napjaink közgondolkodásnak.

 

Az ID lényege: tudomány a teremtő Istenre mutat, elveti a véletlen-keletkezés lehetőségét, és megáll ennél a pontnál. Az ID nem lépi túl a tudomány határát, csak annyit állít, ami levonható a természeti törvényekből, ami megfigyelhető, ellenőrizhető. Általában nem foglalkozik a Föld korával. Az ID megállapításai összhangban vannak a Biblia állításaival, de az ID-sek általában nem hangoztatják ezt a tényt, mert a legkevesebb vallási illetve hit felhangot sem akarnak a tudományos munkájukba vinni.

 

 

Michael Denton: Evolution: A Theory in Crisis (Evolúció – egy elmélet válságban)

1985. Burnett Books.

Angol, német, stb. nyelven olvasható a könyv. Denton elismert molekuláris biológus, biokémikus (két doktori fokozata van). Denton a molibdén kémiáját (nitrogén megkötés) tanulmányozva döbbent rá, hogy az evolúciómodell tarthatatlan elképzelés.

A könyvben szereplő érveket Phillip E. Johnson: Darwin on Trial 1993. című könyvben vizsgálta, ezeket felhasználva vetette el az evolúciómodell helyességét.

Michael Behe: Darwin fekete doboza, Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása, 1996-os könyvében ezeket az érveket mélyíti, bontja ki, tesz hozzá, és elemzi a biokémia oldalról. Behe a biokémia professzora.

Denton, a könyv megjelenések 30. évfordulójára kibővíti az érveit, mert az eltelt három évtized újabb evolúciót szétzúzó tudományos eredményekkel kiegészíti könyvét. Lásd: evolutionnews.org

 

A következő két idézet Tóth Tibor: Tudomány, hit, világmagyarázat című sikerkönyvéből származik:

 

,,Ahhoz, hogy megértsük az élet reális voltát, ahogyan az a molekuláris biológiában elénk tárul, egymilliárdszorosára fel kell nagyítanunk egy sejtet, úgy, hogy húsz kilométeres legyen az átmérője és hasonlítson egy óriási léghajóhoz, amely elég nagy ahhoz, hogy beborítson egy olyan nagyvárost, mint London vagy New York. Ekkor egy olyan alkotást látnánk, amely úgy van megformálva, hogy páratlan összetettségű és alkalmazkodó legyen. A sejt felszínén több millió nyílást látnánk, olyanokat, mint egy hatalmas űrhajó fedélzeti nyílásai, amelyek kinyílnak és becsukódnak, hogy lehetővé tegyék az anyagok folyamatos ki és beáramlását. Ha belépnénk az egyik ilyen nyíláson, a csúcstechnológia és az elképesztő komplexitás világában találnánk magunkat. Végtelen, rendkívül jól megszerkesztett folyosók és csatornák tárulnának elénk, amelyek a sejt belső felületétől minden irányba elágaznak; némelyik a sejtmagban lévő központi memóriabankhoz vezetne, míg mások a szerelőtelepekhez és a feldolgozóegységekhez vezetnének. Maga a sejtmag egy óriási, több mint egy kilométer átmérőjű, gömb alakú helyiség lenne, amely egy geodéziai kupolára hasonlít. Ennek belsejében a DNS-molekulák több kilométeres, spirális láncait látnánk, amelyek mindegyike rendezett sorokban, szépen halomba volna rakva. A termékek és nyersanyagok hatalmas választéka haladna egyik helyről a másikra, szépen elrendezett módon, a sokféle csatorna mentén a különböző szerelőtelepekről és vissza, a sejt külső területén.

 

Elcsodálkoznánk azon, hogy micsoda irányítás rejlik a sok, látszólag végtelen csatorna mentén látható számtalan objektum mozgásában, és azok mind tökéletes összhangban vannak egymással. Bármilyen irányba tekintenénk, mindenféle robotszerű gépeket látnánk magunk körül. Felismernénk, hogy a sejt működéséhez szükséges alkotóelemek közül a legegyszerűbbek a fehérjemolekulák meglepő módon a molekuláris gépezet összetett darabjai, amelyek mindegyike mintegy háromezer atomból áll; észrevennénk, hogy ezek rendkívül szervezett háromdimenziós szerkezetben vannak elrendezve. Még inkább elcsodálkoznánk, amikor ezeknek a bizarr molekuláris gépeknek a különösen megfontolt tevékenységeit vizsgálnánk, főleg amikor rádöbbennénk arra, hogy az összes megszerzett fizikai és kémiai ismeretünk ellenére egy ilyen molekuláris gép létrehozásának feladata, azaz egyetlen működő fehérjemolekuláé, jelenleg teljesen meghaladja képességeinket, és legalább a következő évszázad kezdetéig nem is fogjuk megvalósítani. A sejt élete mégis több ezer, feltétlenül több tízezer, valamint valószínűleg több százezer fehérjemolekula koordinált tevékenységétől függ.” Denton könyvben ez a 328-329. oldalon, Tóth könyvében a 168-169 oldalon található.

 

„Valóban elhihető, hogy véletlenszerű folyamatok meg tudnak konstruálni egy valóságot, amelynek legkisebb eleme – egy funkcionális fehérje vagy gén – saját kreatív teljesítőképességünkön túlmutatóan komplex? Egy valóságot, amely éppen ellentéte [antitézise] a véletlennek, amely minden értelemben túltesz bármin, amelyet emberi intelligencia hoz létre?” Denton könyvben ez a 342. oldalon, Tóth könyvében a 171. oldalon található.

 

Denton véleménye:

„Ha a komplex számítógépes programok véletlenszerűen nem módosíthatók, akkor bizonyára ez az élő szerveteket genetikai programjaira is vonatkozik. Nekem az a véleményem, hogy nagyon közel állunk az egész darwini paradigma szabályos cáfolatához.”

 

 

Percival Davis – Dean H. Kenyon: Pandák és emberek 1989.

Az egyik első ID könyvnek tartott mű. Angol, német, stb. nyelven olvasható a könyv, magyar nyelvre csak részletek vannak lefordítva. Kenyon professzor a kémiai evolúció zászlóshajója volt, míg „eretnek” és „áruló” nem lett és át nem állt a másik oldalra. Kenyon ettől kezdve már nem volt vezető tudós, publikációs lehetőségeit megvonták.

Értékelés: Rendkívül fontos mérföldkő az eredet vitában.

Több rövid könyvrészlet a pdf-k oldalon található.

 

 

Phillip E. Johnson: Darwin on Trial, revised edition (Darwin pere angol.)

InterVarsity Press, Downers Growe, Illinois 1993.

A világhírű jogászprofesszor, aki megszokta, hogy bonyolult kérdésekben hoz, igazságos ítéletet arról gondolkodik, hogy:

• miért húzódik ilyen sokáig a teremtés-evolúció vita,  
• az eredetkérdés valóban eldöntetlen, sőt eldönthetetlen kérdés,
• miből adódik ez a sok és éles vita?

Mit csináljak, töprengett magában Johnson, nem vagyok: biológus, vegyészmérnök, geológus, fizikus, csillagász, stb. Aztán rájön a megoldásra. Azt mondta nem értek a természettudományokhoz, de a bizonyításhoz igen, ezért összeszedte a két modell érveit és állításait (tények, feltételezések, következtetések, bizonyítások, igazolások, számítások, stb.). Ehhez neves tudósokat hívott segítségül. A legjobbnak tartott könyveket sorakoztatta fel a bírói emelvény két oldalán, tehát nem Johnson kreálta az érveket, hanem pusztán a már létező és legjobbnak tartott érveket, ellenérveket vizsgálta. Ezeket olyan könyvekből válogatta össze, amik nemzetközileg elismertek pl.:

• Richard Dawkins: Az önző gén. 1976. Oxford University Press.
• Michael Denton: Evolution: A Theory in Crisis. 1985. Burnett Books.

 

Ezután megvizsgálta egy elképzelt bírósági tárgyaláson, hogy Darwin meg tudná-e védeni a feltételezéseit? Ennek a világhírű jogászprofesszornak a válasza: nem! Ez a válasz indoklással van megfogalmazva ebben a könyvben. Johnson érveivel a világon nagyon sokan egyetértenek, sőt őt tartják az ID mozgalom elindítójának, a könyve pedig az ID mozgalom egyik alapműve. A könyv rendkívül olvasmányos és tanulságos. Kár, hogy magyarul nem olvasható!

Angolul a könyv pdf formátumban.

 Magyarul az első fejezet.

 

Részlet a könyvből:

„A teremtés kontra tudomány vitába én nem tudósként, hanem jogászprofesszorként szállok be. Ez többek között azt jelenti, hogy jól kiismerem magam a tekintetben, hogy az egyes érvelésekben a szavakat miként használják. Ami a figyelmemet az adott kérdésben rögtön felkeltette, az a tény volt, hogy miként állították fel a bizonyítás szabályait. E szabályok alapján ugyanis nem lehet felvetni azt a kérdést, hogy mindaz, amit nekünk az evolúcióról mondanak, tényleg igaz-e. Az akadémia döntését elutasító érvek félresöprése azonban nem érvényteleníti azt a feltevést, hogy a tudomány még mindig nem fedezte fel, miként keletkeztek az összetett szervezetek. És bármilyen kevés is a jelenlegi válasz, amely talán megfelel a valóságnak, az is csak addig érvényes, mígnem egy jobb válaszra jutunk. Az eljárás tehát ahhoz hasonló, mintha egy vádlottnak nem engednék meg, hogy bemutassa alibijét mindaddig, amíg egyidejűleg be nem bizonyítja, hogy ki követte el a bűntettet. Aztán egy másik dologra is felfigyeltem. Pontosan azok a személyek, akik ragaszkodnak a tudomány és vallás szétválasztásához, buzgón azon ügyködnek, hogy tudományuk alapjául szolgáljon a vallásról alkotott kinyilatkoztatásaiknak. A darwini irodalom hemzseg az ateista következtetésektől, mint pl. attól, hogy az univerzum nem tervezett, rendeltetése céltalan, hogy mi, emberek csak azoknak az önkényes természeti folyamatoknak a termékei vagyunk, amelyek közönyösek ránk, emberekre nézve. Ezen kívül ezek a kijelentések nem személyes véleményként, hanem az evolúciótudomány logikus következményeként jelennek meg. Egy másik aspektus, ami az evolúciótudomány vallásos mázát adja, az a darwinisták köztudomású igyekezete: világszerte ismertetik téziseiket, és ennek során azt hangoztatják, hogy mindazok, akik nem tudósok, elméletük helyességét morális kötelezettségként kell, hogy elfogadják. Dawkins, oxfordi zoológus, aki az evolúciótudomány legbefolyásosabb személyiségei közé tartozik, szemlátomást világossá teszi a darwinizmus vallási oldalát. 1986-ban megjelent könyve, The Blind Watchmaker (A vak órásmester) egyrészt egy biológiakönyv, másrészt pedig alapvetően az ateizmus melletti érvelés.”

 

 

 

Thaxton, C. B. – Bradley, W. L. – Olsen, R. L.: Az élet eredetének rejtélye

Harmat 1998.

Az élet elég, ha egyszer létrejön, aztán minden megy a maga útján. – Ámítják magukat az ateisták, evolucionisták. Csakhogy soha nem jött létre véletlenül élet! Így ez az emberiség egyik legnagyobb hazugsága. A könyv azon irodalmat szaporítja, amely erről a hazugságról rántja le a leplet. A különlegessége abban áll, hogy magasan képzett tudósok csoportjának, szakmai könyvéről van szó, amelyet az átlagember is megért.

A könyvben szereplő érvekre csak hangzatos, hazug válaszok születtek, mert laboratóriumban, irányított, sterilizált (ez a semleges, a zavaró, valamint a káros tényezők szándékos kizárására utal) valamint optimális (ez a minden szükséges elem és tényező előkészítésére utal) környezetben sem keletkezik élet, sőt még az élethez hasonló sem! Hatalmas fal ez az evolúcióvallásúak számára, akik azzal áltatják magukat, hogy süt a Nap, csobog a víz, kozmikus sugárzás éri a Földet, stb. ilyen dolgok elégségesek az élet keletkezéséhez. A magasan képzett szakember szerzők az összes Miller-féle kísérletek eredményeit összegezték a keletkezett anyag alapján, és megállapították, hogy a keletkezett anyagok igen távol vannak az élettől. Szakmai válasz nem érkezett a könyvre! Viszont 2010-től a tudomány minden része elveti a Miller-féle kísérletet, mint az életkeletkezésének lehetőségét. Köszönjük tudósok, hogy 1953 óta tartó szorgalmas munkájukkal igazolták, hogy ilyen módon nem keletkezik élet.

Nagyon keresett témákkal foglalkozik a könyv 7-9 fejezetei. VII. fejezet: Az élő rendszerek termodinamikája. VIII. fejezet: A termodinamika és az élet eredete. IX. fejezet: Hogyan valósul meg a kémiai munka. Értékelés: Kiváló, alapmű.

 

 

Behe, Michael J.: Darwin fekete doboza. Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása

Harmat 2002.

Az ID legismertebb könyve, az 1996-os „ID forradalom” beindítója. Behe könyve tette az ID-t a közgondolkodás részévé. Behe bemutatja a biokémia szerepét az evolúcióelméletben. A biokémia a „Liliputi biológiával” (lásd 1 fejezet) foglalkozik. Ebben az apró világban lévő dolgok (molekulák, sejtek, szövetek, fehérjegyárak, stb.) lehetetlenné, sőt egyenesen képtelenné teszik az evolúcióelmélet. Behe a kémiai evolúcióról és a biológiai evolúcióról mondja ki a halálos ítéletet. Behe biokémikus professzor egyszerű példái az egérfogó, e. koli baktérium az „egyszerűsíthetetlen összetettség” közismert példái. Az élővilág tele van, ilyen kész és kizárólag készen működő, bonyolult szerkezetekkel, melyek hatalmas evolúciós hátrány jelentelenének 10%-os, de még 90%-os készültségben is. Ezek a szervek nem működnek, csak ha tökéletesen működnek. Értékelés: alapmű.

 

Behe a könyve összegzéseként mondja: „A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos. Az élet a Földön a legegyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.”

 

Behe egy későbbi nyilatkozatában mondja:

„Ha olvassuk a tudományos kiadványokat, akkor láthatjuk, hogy senkinek eddig nem sikerült megmagyarázni, hogyan jöttek létre ezek a molekuláris gépezetek.”

 

„Azóta, hogy tíz évvel ezelőtt (1996) megjelent a könyvem, sok tudományos szervezet, köztük az Amerikai Tudományos Akadémia is felszólította tagjait: sürgősen tegyenek meg mindent, hogy cáfolják meg azt a nézetet, mely szerint az élővilág az intelligens tervezésről tanúskodik.”

 

„Sokan, még ismert és tiszteletre méltó tudósok is, egyszerűen nem akarják, hogy létezzen „valami”, ami nagyobb, mint az anyagi világ. Nem akarják, hogy egy természetfeletti erő befolyásolja a Világot, függetlenül attól, hogy milyen a hatása. Másképpen fogalmazva: ők az elsődleges filozófiai nézetüket behozzák a tudományba, amely korlátozza őket a fizikai világ magyarázatában. Időnként ez furcsa helyzethez vezet.” Michael J. Behe, Darwin”s Black Box, The Free Press, New York, 1996

 

 

William Dembski: Intelligens tervezettség. Híd a tudomány és a teológia között

Laurus 2007.

A tudomány és a bibliai teremtés – e két leírás a természetről, az emberről két jól összeillő dolog. Az ID általában nem foglalkozik a teremtő kilétével, ez a könyv a kivételek közé tartozik. Rendkívül jól megfogalmazott könyv. Teológusként meglepődtem, hogy egy tudós, hogyan tud a Biblia nyelvén ilyen könnyedén és érthetően megfogalmazni tudományos igazságokat.

William Dembski 1999-ben írt könyve az Intelligens tervezettség mozgalom egyik kiemelkedő könyve. A matematikus szerző, több tudományágban szakavatott. Sikeresen összekapcsolja a modern tudományt és a régi Bibliát, bemutatja ezzel, hogy a Biblia minden korban modern. Dembski a komplexitás és specifikáltság tudományos leírásával írta be magát a tudomány halhatatlanjai közé.

A Függelékből két rész:

 

F.6 Csak egy antropikus egybeesés

 

Ellenvetés tervezettség a természetben egy antropikus egybeesés, vagy az, amit szelekciós hatásnak is neveznek. Igen, hihetetlenül valószínűtlen, hogy a természet úgy legyen megszervezve, ahogyan meg van szervezve; de ha nem így volna, mi nem lennénk itt, hogy értékeljük ezt a tényt.

 

Van egy Gary Larson-féle karikatúra, amely egy lebegő ruhát viselő ősz hajú öregemberként lerajzolt Istent ábrázol, amint a tűzhelyből kivesz egy süteményt. A képaláírás szerint Isten így teremtette a világot. Noha egy kozmoszt teremteni és egy süteményt készíteni aligha egyenértékű feladat, a kettő között van egy fontos hasonlóság, amely ennek az ellenvetésnek a szempontjából jelentős. Egy olyan világ megtervezése, amely segíti az emberi életet, megkívánja, hogy bizonyos kezdeti alkotóelemek a helyükön legyenek. Ugyanígy az, hogy jóízű és tetszetős süteményt készítsünk, megkíván bizonyos kezdeti hozzávalókat. Sőt mi több, nem csak a hozzávalóknak kell a helyükön lenniük, de helyes arányban kell ott lenniük. A liszt, a víz és az élesztő rendben van, de ha a liszt minden grammjára egy tonna élesztő jut, és ha minden víz meg van fagyva, süteménykészítésünket sohasem kezdhetjük el. Ugyanígy ha a világegyetemben levő szén, hidrogén és oxigén aránya jelentősen eltérne jelenlegi értékétől, nem volnának csillagok, még kevésbé a miénkhez hasonló, lakható bolygók, amelyek a csillagok körül keringenek.

 

Az antropikus egybeesések mindazokat az előzetes feltételeket jelentik, amelyeknek pontosan ki kell elégülniük és egymáshoz viszonyulniuk, hogy az emberi élet lehetséges legyen. A kozmológusok gyakran ezeknek az egybeeséseknek a teljességére úgy hivatkoznak, mint a „világegyetem finomhangoltságára”. Például a természet alapvető erőinek nagyon pontos tűréshatárok közé kell esniük, hogy a világegyetem alapvető alkotóelemei az életet segítsék. Ha az erős magerő kissé erősebb lenne, aligha alakulhatna ki hidrogén, mivel a magja nem volna stabil. Ha viszont egy kissé gyengébb lenne, a hidrogénen kívül semmilyen más elem nem alakulhatna ki. Hasonlóképpen, ha a gravitációs erő kissé erősebb lenne, a csillagok túl hamar elégnének annál, mintsem hogy a körülöttük levő bolygókon az életet segíthetnék. Ha viszont kissé gyengébb lenne, nem lenne elég nehéz elem ahhoz, hogy a körülöttük levő bolygók felépüljenek.

Ilyen antropikus egybeesések bőségesen vannak. Hugh Ross gyűjti őket. Egyik legújabb cikkében a fizika és a kozmológia területéről több mint hetvenet sorol fel. Michael Denton legújabb, Nature’s Destiny (A természet sorsa) című könyvében a kémia, a geológia és a biológia területéről sorol fel továbbiakat, amelyeket az emberi élet specifikusan megkövetel. A világegyetem felbukkanásával és fejlődésével egy szakács helyzetében vagyunk, akinek egy olyan süteményt kell elkészítenie, amelyhez hozzávalók százaira van szükség, ezek mindegyikét pontosan helyes mennyiségben kell hozzáadni a süteményhez, és minden hozzávalónak pontos arányban kell állnia egymással, mivel minden eltérés – akár a hozzávalók mennyiségében, akár viszonylagos arányukban – a sütemény teljes tönkremenetelét eredményezné.

Nem meglepő módon a tudósok azt a kérdést vetik fel, hogy mindezek az alkotóelemek, amelyekre a világegyetem létrejöttéhez szükség van, hogyan jöttek össze. Két választ kínálnak: a véletlent és a tervezettséget. Ezek közül a tervezettség bizonyult az egyetlen esélyes versenyzőnek. Ahhoz, hogy a véletlen esélyes versenyző legyen, az életet lehetővé tevő alkotóelemek valószínűsége nem lehet túl kicsi. Valójában kiderül, hogy gyakorlatilag infinitezimális. Ahogyan Roger Penrose megjegyzi:

 

Milyen nagy volt az eredeti fázistér térfogata… amelyet a Teremtőnek meg kellett céloznia, hogy egy olyan világegyeteme legyen, amely összeegyeztethető a termodinamika második főtételével, és azzal, amit most megfigyelünk?… A Teremtő céljának éppen olyan pontosnak kellett lennie, mint 1 a 10 ad 10123-hoz. Ez egy rendkívüli szám. Ezt a számot a szokásos tízes rendszerben teljesen még csak le sem tudnánk írni: az 1-et 10123 0 követné. Ha 0-t írnánk a világegyetem minden egyes protonjára és minden egyes neutronjára és még az összes többi részecskét is igénybe vennénk -, a kérdéses számot akkor sem tudnánk leírni. [Ilyen] a megkövetelt pontosság ahhoz, hogy a világegyetemet elindítsuk a maga útján.

 

Hogy kijátsszák az olyan óriási valószínűtlenségeket, mint 1 a 10 ad 10123, Alan Guth és Frank Tippler kozmológusok felduzzasztják azoknak a lehetséges világoknak a számát, ahol emberi lények létrejöhettek. Ha a lehetséges világok száma Végtelen, minden esemény, amelynek bármilyen kis pozitív valószínűsége van, valamelyik lehetséges világban biztosan bekövetkezik. Mivel az ember létrejöttének pozitív valószínűsége van, biztos tehát, hogy valamelyik lehetséges világban létrejön. És mivel csak azokban a világokban, amelyekben az emberiség létrejön, lesznek olyan emberi lények, akik felismerik, hogy milyen szerencsések, hogy egy olyan világban vannak, amelyben létrejöhettek, a véletlen teljesen elfogadható módja lesz annak, hogy számot adjon az emberiségről.

 

Azonban van itt egy csapda: nevezetesen ezeknek a lehetséges világoknak a státusza. Ha adva van végtelenül sok lehetséges világ, akkor valami, ami logikailag nem lehetetlen, ezeknek a lehetséges világoknak legalább az egyikében (és valójában végtelenül sokukban) biztosan bekövetkezik. A baj az, hogy a sajátunkon kívül egyetlen más világról sincs bizonyítékunk. Továbbá: mivel ezek a lehetséges világok per definitionem a mi tényleges világunk számára kauzálisan elérthetetlenek, létezésüknek nem is lehet bizonyítéka – kivéve azt, hogy valószínűvé tesznek egyébként rettenetesen valószínűtlen eseményeket. Az a lépés, hogy egy egyébként elenyésző esély hipotézisét úgy támasztjuk alá, hogy valószínűségi forrását (vagyis az esemény alkalmainak a számát) mesterségesen felduzzasztjuk, statisztikailag téves. A felduzzasztásos tévedésnek nevezem. Tehát mit tegyünk ezekkel az iszonyú valószínűtlenségekkel? Sok csillagász a tervezettséget választja. Még George Greenstein is, aki elutasítja a tervezettséget, így tűnődik: „Ha áttekintünk minden bizonyítékot, makacsul felmerül az a gondolat, hogy a dologban valamilyen természetfeletti tevékenységnek… kell lennie. Lehetséges, hogy hirtelen, anélkül hogy szándékoltuk volna, egy Legfelsőbb Lény létezésének tudományos bizonyítékába botlottunk bele? Isten volt az, aki közbelépett, és így gondviselésszerűen a mi javunkra ügyeskedte ki a kozmoszt?” Hasonlóképpen kommentál Fred Hoyle: „A tények józan ésszel történő értelmezése azt sugallja, hogy egy szuperintellektus játszadozott a fizikával meg a kémiával és a biológiával is, és a természetben nincsenek olyan vak erők, amelyekről érdemes volna beszélni?” A világegyetem pontosan illik hozzánk. Kétségtelen, illenie kell hozzánk, ha egyáltalán itt vagyunk. De ez a világegyetem finomhangolását nem teszi kevésbé meglepővé, vagy pedig a véletlent plauzibilisabbá. Nem vagyunk a lottónyertes helyzetében, aki tudja, hogy sok más lottójátékos versenyzett vele. A lottónyertesnek más lottójátékosok tekintetében pozitív bizonyítékai vannak. A mi világegyetemünk egyedi nincs arra vonatkozó bizonyítékunk, hogy másik is lenne. Azt a tényt tehát, hogy a mi világegyetemünk történetesen segíti az életet, nem lehet úgy megmagyarázni, hogy a mi világegyetemünk volt egy olyan kozmikus lottó szerencsés nyertese, amelyben legtöbb világegyetem élet nélkül marad. A mi világegyetemünk finoman van hangolva, és a véletlen finomhangoltságának nem plauzibilis a magyarázata. A biológusok ezzel nagyban-egészében egyetértenek. Legtöbben elvetik azt, amit a ,,szelekcióshatás-érvnek” nevezhetnénk. E szerint az érv szerint, ahogyan a lottónyertest megdöbbenti, hogy nyert, úgy minket is megdöbbent az, hogy kifejlődtünk. De a lottóban valakinek nyernie kellett, és így valaminek ki kellett fejlődnie. Itt a szelekciós hatásra szoktak hivatkozni: valami iszonyúan valószínűtlennek meg kellett történnie, és így az a tény, hogy velünk történt meg (vagyis hogy mi szelektálódtunk innen ered a szelekciós hatás elnevezés), nem zárja ki a véletlent. Ez az érvelés téves. Összekeveri a szükséges feltételt (vagyis azt, hogy szelektálódtunk) a magyarázattal (vagyis hogy miért mi).

 

A szelekcióshatás-érvet John Leslie, John Earman és Richard Swinburne filozófusok megcáfolták. Francis Crick, Bernd-Olaf Küppers és Hubert Yockey biológusok is megcáfolták. Talán Swinburne cáfolata a leghíresebb:

 

Tegyük fel, hogy egy őrült elrabol egy áldozatot, és bezárja egy szobába egy kártyakeverő géppel. A gép egyszerre tíz csomag kártyát kever meg, és azután mindegyik csomagból kihúz egy kártyát, és egyszerre megmutatja a tíz kártyát. Az emberrabló azt mondja áldozatának, hogy rövidesen működésbe hozza gépet, és megmutatja az első húzást, de ha gép a csomagok mindegyikéből nem a kör ászt húzza ki, a gép beindít egy robbanást, amely megöli az áldozatot, és ennek következtében nem fogja látni, hogy a gép milyen kártyákat húzott ki. Azután beindítja a gépet, és az áldozat megkönnyebbülésére mindegyik csomagból a kör ászt húzza ki. Az áldozat azt gondolja, hogy ezt az rendkívül tényt úgy kell magyarázni, hogy a gépet valahogyan „megbundázták”. De az emberrabló, aki most újra megjelenik, kétségbe vonja ezt a sejtést. ,,Aligha meglepő”, mondja, „hogy a gép csak kőr ászokat [húzott ki]. Maga semmi mást sem láthatott volna. Mert nem volna itt, hogy bármit is láthasson, ha a gép bármilyen más kártyát húzott volna ki.” De természetesen az áldozatnak van igaza, és az emberrabló téved. Valóban van abban valami rendkívüli, amit meg kell magyarázni, hogy a gép tíz kőr ászt húzott ki. Az, hogy ez a sajátos rend a szükséges feltétele annak, hogy a húzást egyáltalán észlelni lehessen, nem teszi kevésbé rendkívülivé és magyarázatra szorulóvá azt, ami észlelhető.

 

Speciálisan a szelekciós hatások semmivel sem járulnak hozzá ahhoz, hogy a véletlen a specifikált komplexitást kielégítően megmagyarázza.

 

 

F.7 A matematika alkalmazása a biológiára

 

Ellenvetés: A specifikált komplexitás egy tisztán matematikai konstrukció, és ezért a biológia tekintetében nincs jelentősége. Nem beszélhet biológiai vonatkozásokról, csak matematikai vonatkozásokról beszélhet.

Ez az ellenvetés azt jelenti ki, hogy a matematikusok beleütik az orrukat a biológiába, amikor olyan matematikai struktúrákat próbálnak rákényszeríteni, amelyek voltaképpen nem alkalmazhatók a biológiában. A biológusok ezt az ellenvetést már legalább az 1966-es Wistar Symposium óta hangoztatják, amikor a matematikus Marcel Schützenberger komplexitáselméleti alapokon kihívást intézett a neodarwinizmus ellen. A szimpóziumon a biológusok (név szerint C. H. Waddington és Ernst Mayr) egyszerűen nem vették figyelembe Schützenberger kihívását. Ahelyett hogy válaszoltak volna az érvelésére, újra csak azt állították, hogy a fejlődés eredményei vagyunk, és ezért Schützenberger elemzésében valami hibának kell lennie.

Valami valóban rossz, de hol van a hiba? A matematikusok ütötték bele az orrukat a biológiába, vagy a biológusok fedeztek fel olyan tényeket, amelyek matematikai elemzés tárgyai? Ki döntheti el, hogy a matematika mit jelent a biológia számára? Tekintsünk egy postást, akinek 100 postaládába 101 levelet kell kézbesítenie. Van egy egyszerű, galambdúcelvként ismert matematikai tétel, amely azt mondja ki, hogy ha N levélszekrénybe N + 1 levelet dobunk be, ez azzal a következménnyel jár, hogy lesz olyan levélszekrény, amely több mint egy levelet fog tartalmazni. Tegyük fel most, hogy egy matematikus az mondja a postásnak, hogy a levélszekrények egyikében legalább két levél lesz. Egy dühös postás így válaszolhat: „Kicsoda maga, hogy megmondja, mi a dolgom? Mit tud maga arról, hogy a levelek hogyan töltik ki a levélszekrényeket? A maga galambdúcelve egy matematikai konstrukció, amelynek nincs köze ahhoz, hogy a levelek ténylegesen hogyan töltik ki a levélszekrényeket.” Mindazonáltal, noha évtizedes tapasztalata van a levélszekrények megtömésében, a postás téved. A postás feladatának vonatkozásában a galambdúcelv nagyon is jelentős.

 

A specifikált komplexitás valóban alkalmazható a biológiára. Valójában jobban alkalmazható a biológiára, mint azoknak a játékpéldáknak némelyikére, amelyeket az 5. fejezetben vizsgáltunk. Ez intuícióellenesnek tűnhet, mivel a kezdeti impulzusunk az a gondolat, hogy a specifikált komplexitás nagyon jól működik a játékpéldák esetében, de lehet, hogy nem működik az ezeknél a játékpéldáknál sokkal gazdagabb biológiai valóságban. Az intelligens tervezettségről tartott nyilvános előadásaimon a biológusok gyakran azt mondják, hogy a biológiai rendszereknek tulajdoníthatunk valószínűséget úgy, hogy az valamilyen fokban megbízható lenne (emlékezzünk arra, hogy a komplexitás-specifikáltság kritériumban a komplexitás ténylegesen valószínűség valami annyira komplex, amennyire valószínűtlen; lásd az 5.3 szakaszt).

De valójában sok biológiai rendszernek megbízhatóbban tulajdoníthatunk valószínűségeket, mint játékpéldáknak. Vegyük például annak valószínűségét, hogy egy ív papírra véletlenszerűen tintát fröcskölünk, és a Hamlet következő mondatát kapjuk meg: METHINKS IT IS LIKE A WEASEL (AZT GONDOLOM EZ OLYAN MINT EGY MENYÉT) (lásd az 5.3 és a 6.5 szakasz). Mi annak a valószínűsége, hogy ezt a mondatot véletlenül kapjuk meg? A valószínűségek pontos meghatározása meghaladja képességeinket. Megengedjük-e a betűképek, a méretek, a lehetséges térbeli elhelyezkedések és így tovább seregét? Megengedjük-e a kézírást, vagy csak a latin nagybetűket? Megengedünk-e egyszerű rejtjeleket (például a Caesar-féle rejtjelezést, amely minden betűt az utána rögzített számmal elmozdított betű helyettesít)? A lehetőségek száma óriási és tárgyalhatatlan.

 

Azonban ez nem állítja meg a valószínűségszámítót. A gyakorlatban a valószínűségszámító nem törődik ezekkel a lehetőségekkel, hanem inkább azt veszi tekintetbe, hogy a 27 betűnek és a szóköznek (vagyis 28 jelnek) ez a sorozata a nagybetűk és a szóközök 2728 lehetséges sorozatának egyike, és azután ezt a valószínűséget a tényleges valószínűség felső korlátjának tekinti. A valószínűségszámító így érvel: „Még ha tinta véletlenszerű fröcskölésével véletlenszerűen tudnánk is tényleges betűket generálni (ez egy nagylelkű engedmény), annak valószínűsége, hogy a METHINKS IT IS LIKE A WEASEL mondatot kapjuk, még mindig nem nagyobb, mint 1 a 2728-hoz.” Noha itt nem tud pontos valószínűségeket kiszámítani, a valószínűségszámító képes ennek a valószínűségnek megbízhatóan felső korlátot tulajdonítani.

 

Nos, a valószínűségszámítótól eltérően, aki nem tud jobbat tenni, minthogy betűsorozatok valószínűségének felső korlátját számítja ki, a biológus képes arra, hogy nukleotid- és aminosav-sorozatok valószínűségét pontosan kiszámítsa. Egyedi nukleotidok és aminosavak nem fordulnak elő különböző nagyságban és betűtípusban. Nem különböző fokozatú irányok és kinyúlások választják el őket egymástól. A DNS-ben levő nukleotidok csak egyféleképpen kapcsolhatók össze, nevezetesen egy cukorfoszfát-gerincen. Ugyanígy egy fehérjében az aminosavak Csak egyetlen módon kapcsolhatók össze, nevezetesen mint peptidkötések Pontosan négy nukleotid van, amelyekből egy DNS áll, a fehérje pedig húsz aminosavból áll. A nukleotidok és az aminosavak ezért ábécék, amelyek sorozatai nem engednek meg olyan sok szabadsági fokot, mint amennyivel a közönséges írásban találkozunk.

 

Ezeknek az ábécéknek a betűit sorozatba állítani fogalmilag egyszerűbb, mint a közönséges latin ábécé betűit. Így tudatosan el kell tekintenünk a papíron levő tinta minden sajátosságától, és kizárólag a latin betűk sorozatba állítására kell fókuszálnunk. A latin betűk sorozatára vonatkozó számításaink sohasem pontosak, hanem felső korlátot jelentenek. Annak valószínűsége viszont, hogy véletlenül kapjunk egy 100 aminosavból álló fehérjét, pontosan 1 a 20100-hoz. Így annak a valószínűsége, hogy véletlenül egy speciális 100-as hosszúságú DNS sorozatot kapjunk, 1 a 4100-hoz. A nukleotidok és az aminosavak ábécéket alkotnak. Ez nem metafora vagy analógia. Szó szerint igaz, ha azt mondjuk, hogy a DNS egy kód, és hogy az átírás-lefordítás mechanizmus a nukleotidsorozatokat összeilleszti az aminosav-sorozatokkal.

 

Ez nem jelenti azt, hogy minden biológiai rendszernek pontos valószínűséget tulajdoníthatunk. Michael Behe redukálhatatlanul komplex biokémiai rendszereinek esetében nem leszünk képesek pontos valószínűségeket kiszámolni. Mindazonáltal tudunk ezekre a rendszerekre felső korlátokat számolni. Behe redukálhatatlanul komplex biokémiai rendszerei Véges számú diszkrét proteinből felépült fehérjegépek. Empirikusan meghatározhatjuk azt, amit a funkcionális proteinek empirikus kialakulási valószínűségének nevezünk. Hogy ezt megtegyük, egy kémcsőben aminosavakat valamilyen sztochasztikus folyamat segítségével sorozatba állítunk, és azután meghatározzuk, hogy milyen arány funkcionális. Ez a kísérletileg meghatározott arány azután meghatározza azt, amit a valószínűségszámítók empirikus valószínűségnek neveznek. Hasonlóképpen adottnak tekinthetjük az egyedi fehérjéket, és kiszámíthatjuk annak kombinatorikai lehetőségét, hogy a helyes fehérjéket úgy egyesítsük, hogy egy adott redukálhatatlanul komplex biokémiai gépet alakítsanak ki. Ez a kombinatorikai számítás azután kijelöli e rendszerek valószínűségének felső korlátját. A fentiekből semmi sem túlzott vagy különös. Valójában biológusok már végeznek ilyen számításokat.

 

A matematikusok nem ütötték bele az orrukat a biológiába. Inkább a biológusok tártak fel olyan tényeket, amelyekre a matematika alkalmazható. A matematika alkalmazását ezekre a tényekre néhány biológus kellemetlennek találja. Még ha így is van, a biológus megfelelő válasza az, ha szembenéz ezzel a matematikai kihívással. A rossz Válasz az, ha a matematika tekintetében tájékozatlan marad, vagy ha azt állítja, hogy a matematikának nincs számottevő jelentősége a biológia szempontjából, és a szokásos módon folytatja a dolgait. A matematika megvetése egyáltalán nem segíti elő a tudományos kutatást. A matematika valójában megvilágítja a biológiai komplexitást. Mást állítani tudatlanság vagy dogmatizmus. 268-274. oldal.

 

 

Dr. Jonathan Wells: Darwinizmus és intelligens tervezettség

Kornétas 2010.

A nagy sikerű Evolúció Ikonjai című könyv magyar nyelvű, rövidített változata. A mikrobiológus professzor sorra veszi az evolúciómodell bizonyítékait és rámutat, hogy azok igen gyakran nem lépik túl az elképzelés határát. Az evolúciómodell bizonyítékainak többi része pedig nem igazolja az evolúciós elvárásokat. Pl.: a mikroevolúció jelenség létező dolog, de a populáción belüli variáció, változás, ingadozás, nem tovább fejlődés, és nem jár tényleges információ növekedéssel. Kifejezetten sok idézetet tartalmaz a könyv. Pl.:

„Jelen nyilatkozat része a HR 107-334 sz. törvénynek, melyet 2001 decemberében a Kongresszus mindkét háza elfogadott. ezért nemcsak a törvényjavaslatot kidolgozó bizottságnak, hanem az Egyesült Államok egész Kongresszusának a hivatalos véleményét képviseli arról, hogy az esélyegyenlőségi törvény értelmében miként kell oktatni a természettudományi tárgyakat. (…) Ezen előterjesztés szövege a Kongresszus hivatalos álláspontját fejti ki annak érdekében, hogy a törvény szavának más állami hivatalokban is érvényt szerezzen, Santorum szövegezését pedig ennek fényében kell értelmezni. (…) Az előterjesztés egyértelművé tette a Kongresszus álláspontját, miszerint elfogadhatatlan, hogy vitatott témák esetében a diákok csak az uralkodó tudományos nézetet ismerjék meg. A Santorum-féle megfogalmazás világossá teszi: az állami oktatásban tanulóknak joguk van megtudni, hogy bizonyos témákban – mint például a biológiai evolúció – több tudományos nézet is létezik.”5 180-181. o.

 

„Logikailag semmi sem indokolja, hogy ugyanazok a ritka tulajdonságok, amelyek létezésünket lehetővé teszik, egyúttal a lehető legjobb feltételeket biztosítsák a körülöttünk lévő világ felfedezésére is. Nem hisszük, hogy ez puszta véletlen lenne. A jelenség más magyarázatért kiált, olyanért, amely … célszerűségre és intelligens tervezettségre utal a kozmoszban.” 157. o.

 

 

Cremo, Michael A. – Thompson, Richard L.: Az emberi faj rejtélyes eredete

Védikus Bölcselettudományi Szabadegyetem 1997.

Nagy vitát kiváltó könyv. – Nem kapható.

 

 

Hornyánszky Balázs – Tasi István: A természet IQ-ja

Kornétás 2002.

Magyar szerzők, amerikai könyvdíj. A szerzők a természetből vett szemléletes példákkal cáfolják a biológiai evolúció elképzelt forgatókönyvét. A könyvből film is készült. Az Értem Egyesület ezzel a könyvvel és filmmel járta az országot és nyitotta fel az emberek, tanárok, igazgatók, gyermeket, tanulók szemét, hogy az ateizmus értelmetlen, mert a világegyetemnek van Teremtője. A kúlturantropológus – biológus szerzőpáros Krisna tudatú hívők, ezért a teremtőről, az emberi lélekről ilyen jellegű válaszokat adnak.

 

 

Tasi István: A tudomány felfedezi Istent. Intelligens tervezés – az evolúcióelmélet új riválisa Aeternitas Irodalmi Műhely 2004.

Az alcím összecseng Eldredge és Gould szakaszos egyensúly elméletének alcímével: új biológiai evolúció elmélet. Lásd lejjebb.

Tudományos alapossággal mégis közérthető és olvasmányosan megírt könyv. Cikkek és tanulmányok az Értelmes Tervezésről fejezet, a nevéhez méltóan egy cikkgyűjtemény, melyben

Prof. Tóth Tibor, Dr. Jeszenszky Ferenc, Tasi István, Hornyánszky Balázs, Szabó Attila, Dr. Szentpétery Péter, Dr. Farkas Ferenc írásaiból válogattak. A könyvben hasznos függelék található. A könyv végén hasznos magyar és angol nyelvű további irodalomjegyzék (könyv, honlap) található. Részlet a könyvből:

„Miért nem fogadják el sokan a teremtést?

Feltehető a kérdés: Ha mindez ilyen nyilvánvaló, miért nem vallja számtalan tudós, sőt miért vallja a hivatalosnak tekintett tudomány a materializmust és a tőle elválaszthatatlan evolúciót? Az evolúció az az előfeltevés, amely egyedül egyeztethető össze a materializmussal. Akik az evolúciót – és ezen belül a materializmust – vallják, nem akarják elismerni Isten létét. Ha azt feltételezzük – mint ahogyan, ha alaposan megvizsgáljuk a kérdést, joggal tehetjük -, hogy a világot egy intelligens és hatalmas lény teremtette, nincs többé helye a materializmusnak, nincs többé helye annak az elképzelésnek, hogy az anyag az elsődleges, a szellem csak az anyag teremtménye, a világnak nincs célja, az ember pedig autonóm, csak önmagának felelősséggel tartozó lény. Ellenkezőleg: azt kell elfogadnunk, hogy a szellem az elsődleges, az anyag csak a szellem (Isten) teremtménye, a világnak van célja, az ember pedig nem autonóm lény, hanem felelős a Teremtőjének.

Az evolúció a materializmus egyetlen menedéke, ezért ragaszkodnak hozzá makacsul – a józan ész a tudomány minden megfontolása ellenére – a materialisták. Ebből persze nem következik az, hogy minden evolucionista feltétlenül materialista vagy ateista. És ebből válik nyilvánvalóvá, hogy az evolúció kérdése manapság miért a legfontosabb világnézeti kérdés. Ez az a kritikus pont, amelyben a materializmus egész eszmerendszere áll vagy bukik.

Igen, a teremtés tagadásának és az evolúció hirdetésének gyökerénél az ember bűnre való hajlama van. Ha az embert nem Isten teremtette, akkor nem Isten határozza meg, hanem az ember határozhatja meg, hogy mi a jó és mi a rossz. Nyilvánvaló, hogy elméleti megfontolások nem vezetnek szükségszerűen az ateizmushoz. Ez akarati döntés. Azonban sokkal kényelmesebb, ha valaki saját bűnére való hajlama helyett a tiszteletreméltó tudományra hivatkozva dönt az ateizmus mellett. 208-209. o.

Az idézetet érdemes összehasonlítani Paul Kurtz állításával.

 

További ID irodalom. 

 

 

 

Közbevetés

Magyar professzorok teremtésről, Teremtőről szóló könyvei:

 

Tóth Tibor: Tudomány, hit, világmagyarázat – Nem kapható.

Freund Tamás: Az agy a Teremtő műve

Freund Tamás agykutatóval beszélget Mezei Károly. Miért Hiszek sorozat XXIII. kötet. Kairosz kiadó 2005. – Nem kapható.

Bolberitz Pál, Freund Tamás: Hit és tudomány – A reménység végtelen útjain.

Éghajlat Könyvkiadó 2010. A bűn biológiája és biológia bűne. A megoldásokat a szerzők a reménység végtelen útjain keresik. – Nem kapható.

Csókay András: Miért hiszek? – A hit nem elméleti kérdés

Csókay András agysebésszel beszélget Halász Zsuzsa. – Nem kapható.

Baumann Miklós: Keletkezés vagy Teremtés

Szentpétery Péter: Omnia sunt facta per ipsum. Darwin hatása a teremtéshitre – teológiai és emberi kérdések. Evangélikus Hittudományi Egyetem 2008. Szentpétery 500 oldalas könyve. – Nem kapható.

Kellermayer Miklós könyvei. – Lásd később.

Ide veszem Borhidi Attila Magyar Tudományban megjelent 16. oldalas cikkét: A növényvilág evolúciója és a darwini fejlődéselmélet

 

 

 

3. Keresztény könyvek

többféle témában és irányzatból

 

Témák: Isten, teremtés, Teremtő, Biblia, eredetelméletek, természettudomány, társadalomtudomány, stb.

 

Irányzatok: Adventista, református, evangélikus, kisegyházi, görög katolikus, római katolikus, sőt még Jehova Tanúi kiadványok is szerepelnek az összeállításban. (Van, aki szerint a Jehova Tanúi kiadványokat nem lehet a keresztény könyvek között említeni, mert teológiai szempontból nem tartoznak a keresztény felekezetek közé. Ez igaz.) Feltűnő, hogy 20 év alatt, amióta az eredet kérdéssel tudatosan foglalkozom, egy teremtésvédő baptista kiadvány sem került a kezembe. Ebben a fejezeteben található egy teista válogatás is.

 

 

John Maisel: Isten-e Jézus?

CEBI.

A moszkvai Állami Egyetemen tanárai és hallgatói számára 1990-ben tartott előadás írott anyaga. Minden ember számára alapmű, ezzel csak azok vitatkoznak, akik nem olvasták. Jézus Krisztussal kapcsolatban csak négy lehetőség van:

• a Jézus sztori csak egy legenda, mítosz, kitaláció,
• Jézus hazug volt, Jézus nem volt Isten csak azt hazudta magáról, tehát valójában egy csaló volt,
• Jézus bolond volt, egy agyalágyult örült beképzelte magának, hogy ő Isten,
• Jézus, az akinek mondja magát.

Mivel nincs több lehetőség minden embernek döntenie kell, hogy ki Jézus Krisztus! A könyvben egyértelműen ki van mutatva, hogy Jézus az, akinek mondja magát, ezért nem lehet jó embernek, nagy tanítónak, sikeres vallásalapítónak nevezni, mert ő nem ez, hanem valóban Isten Fia, Isten Báránya, a dicsőséges Megváltó, aki több, mint egy jó ember, vagy egy nagy tanító. Értékelés: Kiváló, alapmű.

 

 

Élet Folyama Alapítvány: Van Isten

Budapest.

Két részlet:

Dr. Boris P. Dotsenko, a Kijevi Fizikai Kutatóintézet atomfizikai részlegének a vezetője, akit az ateizmus szellemében tanítottak, ezt írta a Földünkkel kapcsolatban:

„Ahogy megpróbáltam mindent végiggondolni, hirtelen az ötlött az eszemben, hogy a természetben működő dezorganizáló hatásokkal szemben egy igen erős organizáló, rendszerező erőnek kell működnie, amely a világegyetem felügyeletét és rendjét biztosítja. Ez az erő nem lehet anyagi természetű, mert akkor ennek a rendszere is felbomlana. Arra a következtetésre jutottam, hogy ezen erőnek mindenhatónak és mindentudónak kell lennie. Kell, hogy legyen Isten – mégpedig egyetlen Isten -, aki mindenre felügyel.” 5-6 o.

 

„Ha valaki egymás tetejére rakhatná testének vörös vérsejtjeit, akkor ez az építmény ötezerszer olyan magasra nyúlna, mint a Mount Everest! Percenként 17-szer veszünk lélegzetet az orrunkon át, amelynek napi 14 ezer liter levegőt kell feldolgoznia. Orrunknak nemcsak a levegő hőmérsékletét kell beállítania, hanem páratartalmát is, s a port, a szennyeződéseket is meg kell szűrnie. Ha az embernek kellene egy ilyen háromfunkciójú gépet készítenie, akkor ennek a súlya kb. 50 kilogramm lenne. Képzeljük el csak magunknak egy ilyen ember alkotta orrot.” 8. o.

 

A könyv röviden, de találóan foglalkozik pl.: Hogyan tükrözi Istent a Szentírás?, Hogyan tükrözi Istent a Fiú? Isten terve az emberrel. Értékelés: Rövid, hasznos és gyakorlatias.

 

 

Tom Short: 5 döntő kérdés a kereszténységről. Elgondolkodtató kérdések, amelyek megváltoztatják az életedet. Evangéliumi Kiadó 2013.

Az öt kérdés: Tényleg van bizonyíték Isten létezésére?, A Biblia csak egy könyv a sok közül?, Nem én döntöm el, hogy mi a jó nekem?, Jézus nem csak egy nagy tanító volt?, A keresztény élet nem unalmas és korlátozó?

Részlet az első fejezetből: „Kulturális Bizonyíték

Megfigyelted már, hogy minden kultúrában, amelyet valaha felfedeztek, hittek valamiféle felsőbb, szellemi lényben? Bár a különböző népek másképpen vélekedtek arról, hogy ez a lény pontosan kicsoda, vagy milyen, egyetlen kultúra sem volt még a történelemben, amely ne ismert volna el valamilyen felsőbb lényt. Biztos, hogy ésszerű feltenni a kérdést, vajon az egész emberiség egyetemesen olyasmiben hitt, ami egyszerűen soha nem létezett?

Talán helyénvaló itt egy példa arra, hogy az emberek egyszerűen nem hiszik el azt, ami nem hihető. Amikor felnőttem, mi, amerikaiak tartottunk egy nukleáris háború nagyon is valóságos lehetőségétől. Még gyakorlataink is voltak az iskolában arra, mit kell tennünk egy nukleáris támadás esetén. Féltünk attól, hogy egy ilyen támadás, ha bekövetkezik, a szovjetektől, vagy talán Kubából ér minket. Tudomásom szerint senki sem gyakorlatozott arra, mit kell tenni, ha Haiti mérne nukleáris csapást az egyesült Állomokra. Miért? Mert Haitinek nem voltak nukleáris fegyverei. Nem támadhatsz olyasmivel, amid nincs. Az emberek tömegei a lehetségessel számolnak, nem pedig a lehetetlennel.” 16-17.

 

Összehasonlítás:

Noé bárkája, és az özönvíz, a világ minden táján, minden nyelven megtalálható. Sok torzulás történt a kb. 4 500 ezer év alatt (Pl.: a bárka leírása. Csak a Biblia bárkája úszik tökéletesen a vízen.) Tudjuk, hogy helyi események, vagy pláne meg nem történt dolgok nem terjednek el, és rögzülnek az emberiség emlékezetében, valamint nem maradnak fenn több ezer éven keresztül. Értékelés: Rövid, de nagyon jó.

 

 

Nicky Gumbel: Égető kérdések. Válasz a keresztény hittel szemben gyakran feltett hét kérdésre. Alpha Alapítvány.

Az évtizedek óta tartó felmérések, személyes tapasztalatok, különböző fórumokon való beszélgetések alapján tudjuk, hogy a keresztény hittel szemben vannak állandó kérdések. Esetenként nem érdeklődés, hanem kifogáskeresés miatt hozzák fel ezeket a témákat. Ilyenkor még fontosabb, hogy helyes válaszokat adjunk. Ezek közül a visszatérő kérdések közül héttel foglalkozik a szerző: szenvedés, a többi vallás, házasság előtti szex, New Age és a kereszténység, homoszexualitás, Van-e ellentét a tudomány és a kereszténység között?, A Szentháromság tana igeellenes, hihetetlen, vagy lényegtelen? A könyvben a bibliai alapelvek vannak mai nyelven magyarázva. Gumbel ezt a könyvet beszélgetős csoportok számára írta kiindulási pontként, beszélgetés indításnak.

Az Alpha Missziós beszélgetések világszerte (124 országban) sikeresek. A 2016-os világméretű Alpha Misszió kampány fő arca a világhírű, brit kalandor, Bear Grylls volt, aki egy Alpha beszélgetés sorozaton talált rá Istenre. Részlet Bear bizonyságából: „Felmásztam már az egész világ tetejére… De rátalálni egy egyszerű hitre? Ez volt életem eddigi legnagyobb kalandja.”

 

Sok érdekes és hasznos beszélgetés-felvezetés van a könyvben. Nagyon gondolatébresztő csodák kérdésénél az alábbi mondatok:

„Planck ezzel arra utalt, hogy a tudomány ma már megmagyarázza az egykor csodának tekintett jelenségeket, tehát szerinte azok, akik a múltban hittek a csodákban, azért tették, mert nem ismerték eléggé a természet törvényeit. Ez tévedés. Hozzánk hasonlóan Jézus korában is mindenki tudta, hogy nem „természetes” például ha egy szűznek gyermeke születik vagy egy halott feltámad. Ha semmit nem tudtak volna a természeti törvényekről, semmilyen csodát nem ismertek volna fel. Ahogy C. S. Lewis mondta: „A csodákba vetett hit egyáltalán nem a természet törvényeivel szembeni tudatlanságunkon múlik, hiszen csak olyan mértékben hihetünk a csodákban, amennyire ismerjük a természet törvényeit.”

Valójában az a kérdés, hogy van-e isten. Ha igen, akkor a csodák nagyon is lehetségesek. Ha Isten valóban Isten, akkor ő teremtette az anyagot, az észt, az időt, a teret, és az összes tudományos törvényszerűséget, tehát minezekbe szabadon beavatkozhat. …

John Stott: Nem azt mondom, hogy a csodák elegendő alapul szolgálnak az istenhithez, de miután más okok miatt eljutottunk az Istenbe vetett hithez… logikussá válik a csodák lehetőségének elfogadása és logikátlan annak tagadása, hiszen a természeti törvények leírják Isten tevékenységét, nem pedig irányítják.” 96-97. o.

 

„Az állítólagos ellentét másik területe az evolúciós elmélet és a teremtésről szóló bibliai beszámoló közötti különbség. Valóban kibékíthetetlen ez az ellentét?

 

Az első dolog, amit meg kell jegyeznünk, hogy az evolúciós elmélet jó része még ma is csupán elmélet. Különbséget kell tennünk a mikro és a makroevolúció között. A mikroevolúció (amiről egyáltalán nem állíthatjuk, hogy ellentmond a Bibliának) azt jelenti, hogy a fajokon belül változatosság és fejlődés tapasztalható. A ló például sokkal nagyobb lett az idők folyamán, és más szempontból is fejlődésen ment át. Ezt a fajta evolúciót láthatjuk magunk körül, és rengeteg bizonyíték támasztja alá. Másrészt, a makroevolúció azt jelenti, hogy egy fajból kifejlődhet egy másik. Ennek leghíresebb példája az ember kifejlődése a majomból. Erre gyakran gondolnak tényként, de máig sincs rá bizonyíték, elmélet marad, amit nem minden tudós fogad cl.” Fontos hangsúlyoznunk, hogy minden tudományos elmélet csak egy ideig érvényes. Ennek legmegdöbbentőbb példája korunkban a newtoni fizika, amit a legnagyobb tisztelettel kezeltek és gyakorlatilag megtámadhatatlannak véltek, amíg Einstein és mások ki nem mutatták, hogy a newtoni törvények csődöt mondanak a mikrovilágban (ahol a kvantummechanika lép érvénybe), és rendkívül nagy sebesség esetén (amikor a relativitáselmélet veszi át a szót). Az evolúciós elmélet bizonyos változatait még ma is úgy tanítják az iskolákban, mint „a modern tudomány megcáfolhatatlan eredményei”-t, pedig egy tudományos elméletet nem csupán ideig valónak tekinteni igen helytelen tudományos magatartás.

 

A második fontos tétel az, hogy őszinte keresztények is többféle módon értelmezik Mózes első könyvét. Némelyek abban hisznek, hogy a teremtés hat naptári nap alatt történt. A Teremtéskutató Társaságnak, amit 1963-ban hozott létre Amerikában egy tíz tudósból álló bizottság, ma már több száz tagja van. Csak az lehet tag, aki legalább egy tudományos fokozattal rendelkezik a természettudományok vagy az alkalmazott tudományok valamely szakán. Mindezek a tudósok hiszik, hogy közvetlenül Isten teremtett meg mindenféle élőlényt a teremtés egy hete alatt. Azóta bármiféle biológiai változás csak az eredetileg megteremtett fajokon belül történhetett.”

„A Teremtéskutató Társaságnak, amit 1963-ban hozott létre Amerikában egy tíz tudósból álló bizottság, ma már több száz tagja van.” Ez a könyv keletkezésekor volt igaz, 2018-ban már több tízezer tudós tagja/támogatója van. Erőjük, befolyásuk egyre jobban növekszik.

Gumbel ezután felhoz más „keresztény” nézeteket a Biblia értelmezésével kapcsolatban. A Biblia teremtésleírással kapcsolatos állásfoglalásával nem értek egyet. A teremtés és keletkezés, vagyis az eredet kérdésben nem foglal állást, hanem nagy vonalakban ismerteti a legismertebb bibliaértelmezési módokat. Viszont teljesen ellene van a véletlen-kialakulás feltételezésnek (általános evolúciómodellnek).

 

 

Josh McDowell: Több, mint ács.

Primo 1991.

Az ismert hitvédő most is bátran kiáll a Biblia igazságai és tévedhetetlensége mellett. A könyv kifejezetten sok idézetet tartalmaz. Néhány téma: Jézus Krisztus személye, az emberiségre gyakorolt hatása. Jézus Krisztus nem egy nagy vallási vezető, Ő az egyetlen, igaz Isten, a valódi Megváltó! Jézus Krisztus valóban csak elájult a kereszten? Mennyi esélye annak, hogy 270 prófécia egy ember életében beteljesüljön?

Részlet a könyvből: „Az angol tudós, Brooke Foss Westcott így nyilatkozik: „Valamennyi bizonyítékot összevetve, nem túlzás azt állítani, hogy Krisztus feltámadásánál nem létezik jobban vagy változatosabban bizonyított történeti esemény. A bizonyítékok elégtelenségének a gondolatát egyedül az a megelőlegezett feltételezés sugallhatja, hogy az egész bizonyára nem igaz.”(17)

Dr. Simon Greenleaf egyike volt Amerika legnagyobb jogászainak. A Harvard Egyetem híres „Royall (jogi) Professzorainak” egyike, és ugyanezen az egyetemen Joseph Story bírót követte, mint a jog „Dane Professzora”. H.W.H. Knotts az Amerikai életrajzi lexikonban a következőket írja róla: „Story és Greenleaf erőfeszítéseinek köszönhető, hogy a Harvard Jogi Egyetem oly előkelő helyre emelkedett az Egyesült Államok jogi egyetemei között.” Greenleaf a Harvardon volt professzor, amikor írt egy könyvet, amelyben jogi szempontból megvizsgálta az apostolok Krisztus feltámadására vonatkozó tanúvallomásainak értékét. Megjegyezte, hogy az apostolok „annyira ragaszkodtak volna az általuk előadott igazságok bizonyításához, ha Jézus nem támadt volna fel valóban, és ha ezt a tényt nem tudták volna olyan bizonyosan, mint bármilyen más tényt.”(18) Greenleaf következtetése az, hogy Krisztus feltámadása a történelem egyik legjobban bizonyított eseménye a törvényszéken szokásos jogi bizonyítási eljárás szabályai szerint.” 88.o.

 

 

Leveled jött. GBV.

Felnőtteknek, gyermekeknek egyaránt tanulságos. A kereszténység és a Biblia ellen felhozott gyakori kifogások (álindokok) egyszerű-nagyszerű megválaszolása. Az egyik ilyen kifogás a Biblia ellen, hogy „a Bibliát is csak emberek írták”. Ez igaz, de van néhány hatalmas különbség a Biblia és minden más könyv között. Ezek közül néhányra világítanak rá ezek az idézetek:

 

„Az igazgató irodájában ül, levelet diktál titkárnőjének. Ő mindent pontosan úgy írt, ahogy főnöke diktálta. Egy óra múlva a legépelt levelet az igazgató aláírta. A levél mehet a postára. Most pedig azt kérdezem:

Tulajdonképpen ki írta a levelet? Az igazgató vagy a titkárnője? Aki nem gondolkodik, rávágja: a titkárnő, minden értelmes ember azonban azt feleli: Az igazgató, hiszen ő diktálta. A titkárnő csak leírta azt, amit főnöke levélben közölni szándékozott.

Pontosan ez a helyzet a Bibliával. Azok, akik a Biblia könyveit írták, hallották Isten szavát. Szó szerint, sőt betű szerint azt írták, amit Isten akart. Ezért e könyv szerzője nem a Biblia írói, hanem Isten. …

 

Az írók szívük mélyen meghallották Isten szavát és leírták azt. Talán jobban magad elé tudod ezt képzelni, ha valamilyen hangszeren való játékhoz hasonlítod. Hogyan támadnak a trombitából a csodálatos dallamok? Csak úgy, ha a muzsikus belefúj. Így lehelt Isten azokba az emberekbe, akik szolgáivá lettek. A Biblia íróit átjárta Isten lehelete; „A Szent Szellemtől indított” emberek voltak. Így is mondhatnánk: inspiráltak voltak (ez a szó azt jelenti: „belé lehel”). Így jutottunk mi az Igéhez.” 4-5. o.

 

 

„A magnó-trükk

Egyik ismerősöm zenész. Különböző hangszereken játszik. Egy magnetofonnal érdekes koncertet produkált. Azt mondta: „Először veszem az oboámat és szalagra látszom az első szólamot. Azután anélkül, hogy az előzőt letörölném, ugyanarra a szalagra játszom az altot. Így játszom rá egyik hangszerszólamot a másik után, egészen a legmélyebb basszusig. Akarod hallani az eredményt?”

Egy egész zenekar szólalt meg szalagról. Még mindig nem értettem a dolgot, és megkérdeztem:

– Milyen zenekar játszik? A barátom nevetett és azt mondta: „Én vagyok az.”

Nagyszerű, tökéletes zenekar volt, mely egy személyből, de különböző hangszerekből áll.

Éppen így van a Biblia is. 40 különböző író írta: negyven „zeneszerszám”, de mindegyiket ugyanaz a nagy „művész”, Isten ihlette. Az Ő maga leheletét „fújta”, megelevenítő Szellemét lehelete a 40 különböző „zeneszerszámába” Ez a Biblia csodája: Nem ember hangja szólal meg benne, hanem Istené.” 6-7. o.

Értékelés: Hasznos olvasmány.

 

 

 

Gondolatok a teremtésről

Sem a szerző, sem a kiadó nincs feltüntetve, ebben a géppel írt régebbi könyvben. A könyv tudósok idézeteit és bibliai idézeteket egyaránt tartalmaz. A szerző fontos bibliai antropológiai kérdésekkel foglalkozik. A könyv valószínűleg 1990 előtti, de mivel a Biblia minden korban modern, ezért ez a könyv is modern.

 

Részletek a könyvből:

„Valóban nem beszéli a Biblia a természettudósok bonyolult nyelvét, de ez nem jelenti azt, hogy amit leír, az nem igaz. Nem tudományos kifejezéseket használ, de mindig tévedés nélkül közöl dolgokat a valóságról.” 27. o.

 

„… az 1965-ben Nobel-díjjal jutalmazott francia molekulabiológus Jack Monod a molekulák és sejtek szerkezetének 30 éves vizsgálata után pusztán filozófiai előfeltételezésekre alapozva így fogalmaz:

„Az emberi lét eredete abban keresendő, hogy az ősóceánban véletlenül egymásra talált néhány nukleinsav részecske és protein… az élet puszta véletlenek kölcsönhatásából áll… s minden megújulás alapja egyedül a véletlen, a szabad véletlen, az abszolút vak szabadság … s az ember a személytelenből keletkezett sok idő alatt véletlenül, s ebből következik, hogy az ember magára van hagyatva. S ha az ember ezt végre megérti, olyan, mintha évezredes álmából ébredne, s rádöbben teljes elhagyatottságára és radikális magányosságára. S úgy érzi magát, mint a cigány egy olyan idegen univerzum peremén, mely süket muzsikájára, s közömbös reménykedése, szenvedése és sebei iránt.”” 11-12. o.

 

„Dr. Francis Crick szerint az ember nem más, mint a DNS doppelhelix (kettős spirál) által megszabott kémiai és fizikai tulajdonságok összessége, tehát az istenképűség helyett az ember pusztán egy bonyolult elektro-kémiai gépezet.” 47. o.

 

A könyv szerzője teljesen másképp gondolkodik:

„A világ kezdete, földünk eredete Isten teremtő munkájának következménye. „Ő szólt és lett, parancsolt és előállott!” Zsolt. 33.9.

Isten a szavával teremtett. A Logosszal. S ez éppen ellentéte a véletlennek, az esetlegességnek. Egy nagy mai fizikus, Weizsäcker azt mondta, hogy a világmindenségnek három összetevője van, az anyag, az energia és az információ. Modern világképünk szerint az anyag végső soron energiának, az energia pedig információnak bizonyul. Az információ pedig nem más, mint intelligencia, gondolat, logosz. Látható világunk mögött Isten láthatatlan Intelligenciája a Logosz áll, aki Jézus Krisztus, az Ige. János evangélium első versei Róla szólnak: „Kezdetben volt az Ige, és az Ige volt Istennél, és Isten volt az Ige.  … Minden őáltala lett és nála nélkül semmi sem lett, ami lett.” János 1. 1-3

A Zsidókhoz írt levélben (1.3) pedig ezt olvassuk: „Isten hatalma szavával tartja fenn a mindenséget.” Tehát Isten mindent az Ige, a Logosz által teremtett és semmit sem hagyott a véletlennek. Nem úgy keletkezett az élet, hogy néhány primitív molekula összetalálkozott az ősóceánban és egy őssejtté képződött, ami minden további élőlénynek alapját képezte. Nem a véletlen formálta az életet, hanem a Logosz.” 4-5. o.

 

„Sokan az emberi nyelv fejlődését is hosszú fejlődéssel magyarázzák, mintha az egy bonyolult, hosszú utat tett volna meg az állatvilág őshangzóitól az artikulált nyelvig. Nem! Isten az embert dialógusképes lénnyé teremtette, aki artikulált nyelven beszélt, sőt szavakat alkotott, mert az állatoknak nevet adott. 1Móz.2.20.” 16. o.

 

Ha hagyjuk, hogy a Biblia vezesse a gondolkodásunkat az evolúciómodell összes variációjával szemben ellentétes gondolkozásunk alakul ki, annak ellenére, hogy mindegyik fajta evolúciómodell gondolkodásban van némi (több kevesebb, de inkább kevesebb) igazságtartalom, vagyis a Bibliával való egyezés. Ez az egyezés főleg a mikroevolúció területén található, bár a tudomány egyre jobban kezd visszatalálni Istenhez. 

 

 

Arthur J. Ferch: Teremtés és Megváltás. Mózes első könyve.

2006. október, november, december. Hetednapi Adventista Egyház

A szerző szakavatottan sorra veszi a Biblia első könyvének főbb eseményeit. Ezek a történelmi események kiemelkedően fontosak, ezért az ateisták, teisták kedvenc támadási pontjai.

Részlet a könyvből:

„Minden ember valamilyen alapra épít. A szó valós értelmében a talpunk alatti kőre építjük az életünket, de átvitt értelemben mondhatjuk, hogy az elvekre, amelyek tetteinket megszabják. Ateisták, vallási fanatikusok, kétkedők és tudósok, mind valamilyen alapelv szerint vezetik az életüket, akár tisztában vannak ezekkel az elvekkel akár nem. A keresztények Jézus Krisztus személyében és általa találnak rá ezekre az elvekre, mert őbenne élünk, mozgunk és vagyunk. (ApCsel 17:28)” 6. o.

 

„Bibliai hitünk alapját a Mózes öt könyve képezi. E könyvek nélkül nehéz lenne megtalálni vallásunk/hitünk értelmét. A teljes Biblia első könyve lényegében világunk eredetével kezdődik. Ha nem látjuk tisztán az emberiség eredetét illetően, minden könnyen összekuszálódhat. Hogyha a ház szerkezetén dolgozó kőműves már kezdettől fogva néhány fokkal eltér a tervtől, a falak görbék lesznek, nem illeszkednek. Mózes első könyve az emberiség eredetéről szóló világos és határozott üzenettel kezdődik. Ellenségünk természetesen minden erejét megfeszítve igyekszik eltéríteni a világot az igaz Istentől. Egyik kedvelt módszere, hogy kételyt ébreszt a Biblia hitelességét illetően. Amennyiben a Sátán képes aláásni bizalmunkat az alapokat lefektető, fontos irattal kapcsolatban, minden más téren is könnyűszerrel megingathatja hitünket.” 7. o.

 

„Egy híres tudós írta az ember eredetének kérdéséről: „Azért vagyunk itt, mert a halak egy furcsa csoportjának uszonya sajátságos formájú volt, amiből kifejlődhetett a szárazföldi élőlények lába.

Természetesen a Biblia, különösen 1Mózes 1. és 2. fejezete, egészen másképp számol be az ember eredetéről. Csak azért élünk, mert a jóságos, szerető Istennek, a teremtőnek szándékában állt életet teremteni a földön, méghozzá hat egymást követő, egyenként 24 órából álló, valóságos nap alatt végbevitt folyamattal.

Nyilvánvaló, hogy a mai evolúciós elmélet szöges ellentétben áll a teremtésről szóló bibliai tanítással. Ha az egyik igaz, a másik csak hamis lehet.” 14. o.

 

„Azt is mondhatnák, hogy sok szempontból 1Móz. 1:1 a Biblia legfontosabb verse. Innen és a versben foglaltaktól ered minden egyéb, amiben keresztényként hiszünk.” 15. o.

 

„Tudósok a világ rendjéről

 

,,A Kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája csak egy mindenható és mindentudó lény tervében születhetett meg. Ez mindörökre a legnagyobb felismerésem.” (Isaac Newton)

 

,,A rend, a szimmetria, a harmónia elbűvöl bennünket… Az Isten maga a tiszta rend. Ő az egyetemes harmónia megteremtője.” (Gottfried Wilhelm Leibniz, filozófus és matematikus)

 

,,A bolygónkon tévelygő emberek számára Isten lényege mély titok marad, mindazáltal a természet megfigyelése nem hagy kétséget az Ö létezésének valósága felől, amely egyszerre transzcendens és immanens.” (Johannes Reinke, botanikus)

 

,,Azok az emberek, akik nem tudományos munkát végeznek, abban a félreértésben élnek, hogy a tudósnak széles körű ismeretei következtében vallástalannak kell lennie; ellenkezőleg, a mi munkánk Istenhez közelebb visz bennünket.” (Ernest Rutherford, NobeI-diias fizikus)

 

,,Abból, amit a tudomány tanít nekünk, arra a következtetésre juthatunk, hogy a természetben emberi léttől független rend van, olyan értelmes rend, amely a természet és az ember alá van rendelve.” (Max Planck, Nobel-diias fizikus)

 

,,Hiszem, hogy a világegyetem ésszerű, mert szuperértelmes lény van mögötte. Megborzongtat a világegyetem szépsége és ésszerűsége, (kvarkoktól az emberi egyig, annak rendje, bonyolultsága és integráltsága. Hiszem, hogy Isten a végső realitás. (Arthur Peococke, molekuláris biológus és teológus)

 

* A tudomány felfedezi Istent Intelligens tervezés az evolúcióelmélet új riválisa Felsőörs, 2004, Aeternitas Irodalmi Műhely. Fel. szerk.: Csabai Tamás. 53-57. old” A könyvben ez a 21. oldalon található.

 

„A TEREMTÉS NAPJAI

 

A történet Ádám és Éva megteremtésével ért tetőpontjára. A beszámoló valószínűleg leginkább támadott része a földi élet megteremtésének ideje. A keresztény világban állítólag nagy tisztelet övezi a Bibliát, mégis csak kevesen fogadják el szó szerint a Mózes első könyvében leírt időtartamot, hogy az határozottan és egyértelműen hat, egyenként 24 órából álló, valóságos nap volt. A Biblia üzenetének és tanításának lényegét egyértelműen tagadó evolúció elmélete nyilvánvalóan mélyen belevésődött még a keresztény közösségbe is. Jézus ezt mondta második eljöveteléről: „Az embernek Fia mikor eljő, avagy talál-e hitet e földön?” (Lk 18:8). Biztos, hogy ha valami gyökeres változás nem történik, aligha talál hitet a teremtés bibliai tanítását illetően!” 17. o.

 

 

Stefan Drüke – Arend Remmers: Ellentmondások a Bibliában

Evangéliumi Kiadó 2018.

A szerzők 106 kérdéssel foglalkoznak. Ezek közül az első: Két teremtéstörténet van?

 

A Biblia félreértelmezői előszeretettel mondogatják: két teremtésleírás van a Biblia első és második fejezetében, e két történet összeegyeztethetetlen. Ezután sokan előállnak egyéni elgondolásokkal, saját fantáziájuk megoldásaival. Így próbálják helyettesíteni a Bibliában való hitet, és az Istennek való engedelmességet. Ezzel a magatartással ők is támogatják az alábbi ateista kifogásokat: a tudomány bebizonyította, hogy a Biblia – különösen az eredet tekintetében – megbízhatatlan. Még a keresztények sem hisznek a Bibliában, akkor mi (ateisták) miért hinnénk benne?

 

Nincs ellenmondás a Biblia első és második fejezete között! Ilyen a Biblia stílusa, ez az egymásra épülés elve. Isten mindig egyre több dolgot mond el, más tényre világít rá, újabb témát emel ki, amikor visszatér egy témához. A Biblia azonosítja, hogy melyik történetről van szó, majd hozzátesz az ember számára fontos információt. Ilyenek a nemzetségtáblázatok, a vagy Júdás „kétféle” halála. Nézzük meg Júdás halálát:

Máté 27:5 „elmenvén felakasztá magát”

Apcs 1:18 „alá zuhanván, elhasadt középen, és minden belső része kiomlott”

 

Hány Júdás nevű személy árulta el Jézust? Egy. Egyetlen egy!

Azonos eseményről van szó? Igen.

Azonos leírásról van szó? Nem.

Akkor mi a megoldás ebben az esetben? Lehet-e ez alapján a Bibliát egy szánalmas könyvnek, egy önellentmondással teli zagyvaságnak titulálni? Nem. Ebben az esetben is Isten kiegészítő, magyarázó, kibontó leírását olvassuk. Jézus kortársai, akik hallgatták a Biblia szavait, ismerték Júdás történetét és nem mondták, hogy ez nem így volt. Abban az időben köztudomású volt, hogy Júdással mi történt. Nézzük meg az egymásra épülést ebben a két leírásban:

Máté szerint: elment és felakasztotta magát. Akasztás – nem egy megbecsült halálnem az akkori izraeli társadalomban. Átkozott, mindenki, aki fán függ. (5Móz 21:23, Gal 3:13)

A Cselekedetek könyvéből további részletek tudunk meg Júdás testének maradványairól. Júdás nem volt orvos, vagy „kivégzési szakember” lehet, hogy túl hosszú volt a kötél a „hosszú eséses önakasztása” során leszakadt a feje, ezért következett be az esés. Vagy mindent „szakszerűen” csinált (a hosszú vagy rövid eséses önakasztás esetében) és a már oszló test és a fej szétvált, minek következtében a test leesett. Az biztos, hogy van néhány módja annak, hogy a két leírás Júdás testével kapcsolatban igaz legyen. Máté az áruló átkozott halálát, a Cselekedetek könyve az áruló holttestének átkozott, becstelen végét mutatta be. Van, akit ez a két leírás istenfélelemre készteti. A teljes Biblia Isten gondolkodását, erejét, stb. mutatja be.

 

Ilyen egymásra épülést olvasunk a teremtés leírásnál is.

1Móz. 1.1-2.4a összefüggő szövegrész, nagy léptékben, összefoglaló jelleggel mondja el a világegyetem, benne az ember teremtését.

1Móz. 2.4b-15 az ember teremtését „részletesebben” mondja el.

 

A Biblia szűkszavú könyv. A kerékpár összeszerelésének használati utasításban részletesebben vannak leírva a dolgok, mint a Bibliában a világegyetem és az ember teremtése.

Részlet a könyvből:

„Az 1. rész Isten nevei közül tényleg kizárólag az Elohimot használja, míg a 2. rész kizárólag Jahve-Elohimnak nevezi Istent, de egyetlen egyszer sem mondja csak Jahvénak. Ellentmondásról tehát egyáltalán nem lehet szó, mert az 1Mózes 1,4-25 az Elohimot mindig összekapcsolja a Jahvéval.

Isten nevének eltérő használata azt bizonyítja, hogy két különböző teremtéstörténet van, amelyeket egyszerűen lemásoltak és egymás mellé helyeztek? Természetesen nem, mert ahhoz még azt is bizonyítani kellene, hogy nincs más, elfogadható oka az Elohim és az Elohim-Jahve megkülönböztetésének.

Amikor gondosan összevetették az 1Mózes 1,1-2,3-at az 1Mózes 2,4-25-tel, megállapították, hogy az 1. rész szövegének pontosan 17%-a vonatkozik az emberre, és körülbelül ugyanannyi az állatokra és a növényekre6. Csupán a 27. és 28. vers különbözteti meg az embert az állatoktól és a növényektől. Az 1Mózes 1,1-2,3 fő témája a teremtés általában véve, és itt Isten mindenható Teremtő Istenként mutatkozik meg, vagyis mint Elohim.

 

A 2. rész teljesen más. Ott az emberről a szövegnek körülbelül 74%-a szól7, és az állatok is és az Édenkert is az emberre vonatkozóan szerepelnek. Ott tehát az ember teremtéséről van szó, és arról, amit számára Isten alkotott. Ezért ott Isten nemcsak szuverén, mindenható Istenként (Elohim) jelenti ki magát, hanem úgy is bemutatkozik, mint aki személyes kapcsolatban van az emberrel, vagyis mint Jahve. Tehát a szövegösszefüggés szintén indokolja – meggyőződésünk szerint sokkal hihetőbben – az Elohim és a Jahve váltogatását. Eszerint a 2. rész olyan, mintha külön nagyító alá vennénk a teremtés hatodik napját. A két beszámoló kiegészíti egymást. Az események leírásának ez a módja héber stilisztikai eszköz, amely gyakran előfordul a Bibliában. Az általános áttekintést követően kiemelik a legfontosabbat, és még egyszer részletesen leírják azt. Ez az eljárásmód gyakori a régi keleti irodalomban, és még ma is alkalmazzák. Az első beszámoló az 1Mózes 2,3-mal8 végződik”, miután rövid áttekintést adott a világ keletkezéséről. A második beszámoló azután csak a teremtés 6. napjával kezdődik(foglalkozik).

Foglalkozzunk itt röviden egy másik, gyakran hallható érvvel, amelyet a látszólag két különböző teremtéstörténet mellett szoktak felhozni:

 

Az embereket a növények előtt teremtette meg Isten?

 

„Azután megformálta az Úristen az embert a föld porából, és az élet leheletét lehelte az orrába. így lett az ember élőlény. Ültetett az Úristen egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált” (1 Mózes 2.7-8).

Ezek a versek azt a benyomást kelthetik, mintha Isten az embert a növények előtt teremtette volna, ami természetesen ellentmondásban volna az 1. résszel. Ott a növények a teremtés harmadik napján, míg az emberek a hatodik napján keletkeztek. A fenti versekben viszont egyáltalán nem az áll, hogy Isten az embert a növények előtt teremtette. Isten megalkotta az embert, és utána azokból a növényekből, amelyeket előzőleg már megteremtett, létrehozta az Édenkertet. Az embert ebbe a kertbe helyezte, hogy gondozza Isten teremtett világát.”

Lásd: 1Móz 2:8-9 És ültete az Úr Isten egy kertet Édenben, napkelet felől, és abba helyezteté az embert, akit formált vala. És nevele az Úr Isten a földből mindenféle fát, tekintetre kedvest és eledelre jót, az élet fáját is, a kertnek közepette, és a jó és gonosz tudásának fáját.

 

„1.2. Az ember teremtése úgy, ahogyan a 2,7-ben van leírva, ellentmondásban van az 1,27-tel?

 

„Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madaram, a jószágokon, az összes vadállaton és az összes csúszómászón, ami a földön csúszik-mászik. Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket” (1 Mózes 1.26-27).

 

Megjegyzések:

6. Számítógépes mérés alapján az 1Mózes 1,1-2,3 összesen 403 héber szóból áll. Ebből 60 szó jut a növények teremtésére (15%), 91 szó a teljes állatvilágra (23%), és 68 szó az emberre (17%).

 

7. Egy másik számítógépes mérés alapján az 1Mózes 2,4-25 253 héber szóból áll. Ebből körülbelül 186 jut az ember leírására.

 

8. Az is lehet, hogy az első beszámoló az 1Mózes 2,4a-val végződik: „Ez az ég és a föld teremtésének története”, hiszen csak a 16. század óta osztják versekre a szöveget.

 

9. Itt gondolhatunk talán a teremtés hatodik napjára, vagy általában arra az időre.”

 

Eddig az idézet. Az egymásra épülés elvét Isten neveinek használatából is láthatjuk. Isten megnevezése, nevén szólítása egyre több információt ad a Teremtőről, Istenről.

 

Isten neveinek vizsgálata az 1.Mózes első két fejezetében
Szöveg	Elohim	Jahve	Jahve- Elohim
1Móz. 1.1-2.3	35	0	0
1Móz. 2.3-25	0	0	11

 

 

Ha hagyjuk, hogy a Biblia vezesse a gondolatainkat meglátjuk, hogy:

• Isten folytatja a bemutatkozását, Elohim, majd Jahve-Elohim-ként. A Jahve névből később a „Megváltói nevek” lesznek, amiből az Újszövetségben Jézus „én vagyok” mondásai keletkeznek.
• A Teremtő személye és a teremtés menete egyre jobban feltárulkozik.
• A Biblia többi beszámolója a teremtésről (sok van belőle!) alátámasztja az első két fejezetet.
• Az ateista-, valamint a teista evolúciómodell összeegyeztethetetlen a Bibliával.

 

 

Dr. Tokics Imre: A régészet igazolja a Bibliát

A Szentírás mai valósága. Arany Forrás Kiadó 2006.

Részlet a könyvismerttőből:

„Az elmúlt 150-200 év leletei igazolták a Bibliát, de ennél sokkal fontosabb, ezeknek a kutatásoknak az eredményei, amelyeknek segítségével jobban megértjük a Biblia ősi híradásait. De kevés azt felismerni, hogy a Könyvek Könyve nem téved, és a Bibliának a kritikusok rosszindulatú bírálata ellenére mégis igaza van. A régészet abban segít, hogy a múlt ködében elveszett régi világ valóságának fényében ismerjük meg a bibliai történeteket.”

 

Részlet a könyvből:

„Kormeghatározás a régészetben

A szóban forgó tudományág kényes kérdése ez.

 

A régészek gyakran akkor is szkeptikusok, amikor a leleten megtalálható a keletkezési hely és idő. A leggyakrabban használatos módszer az összehasonlítás. Ilyenkor a keletkezési korra vonatkozó becsléseket állítják párhuzamba. Amennyiben a régészek már találtak az adott kultúrában hasonló típusú leletet, például egy agyagvázát, akkor minden ilyen típusú cserépedény esetében azt feltételezik, hogy ugyanabban a korszakban készült. Egy kultúrán belül ill. azonos korszakom belül is nagyon nagy eltérések lehetnek például az agyagvázák elkészítésének módozatát illetően. Gondoljunk csak saját korunkra, mit szólna egy háromezer év múlva két kiásott agyagkorsóhoz a jövő régésze. Az egyik darab mondjuk egy nyári táborban készült, egy tizenéves diák első munkájaként, a másik pedig a Herendi Porcelángyár legújabb egyedi alkotása. A szakember, minden bizonnyal azt mondaná, hogy a két lelet között több ezer év a különbség, míg a valóságban ugyanannak a kornak a terméke mind a kettő. Döntő jelentősége van a talajrétegnek is, melyből a lelet előkerült. Ezért nagyon bölcsen -, már a munka megkezdésekor pontos feljegyzéseket, sőt rajzokat és fényképfelvételeket készítenek, amelyek a későbbiekben nagymértékben megkönnyítik a szakértők munkáját. Hiszen, ha bármilyen hibát elkövetnek, az végzetessé válhat a lelet jövője szempontjából.

 

Az atomfizika eredményei forradalmasították a régészet tudományát. A tudósok felfedezték, hogy a C14-es szénizotóp (a szén latinul, carbon) felezési idejének viszonylagos állandó voltából ki lehet számolni a felszínre hozott leletek életkorát. A felezési idő az az idő a radioaktivitásban, amely alatt egy anyag radioaktív atomjainak a száma felére csökken a bomlás alatt. Ezt a módszert „mindenhatónak” kiáltották ki, bizonyos helyzetekben jól is működött, míg más eseteknél banálisan tévedett, akár évezredeket is. Ma már, kiegészítésképpen a röntgentől kezdve a lézeren keresztül nagyon sok eljárást és módszert alkalmaznak a helyes kormeghatározás érdekében. A történelmi kezdeteket a Kr. e. 5000 környékére datálhatjuk, ugyanis ebből a korból tárgyi leletek maradtak fenn. Minden, az ettől jóval korábbi datálások, komoly szakmai kérdéseket vetnek fel. A régészeti feltárások alapján biztosan állíthatjuk, hogy az ember a Kr. e. 5. évezred környékén kezdett cserépedényeket készíteni. A következő évezredek folyamán egyre jobban tökéletesítette megmunkálási és égetési technikáját, továbbá a díszítésre is egyre több gondot fordított.” 23-24. o.

 

 

 

Örök kérdések – egyszerű válaszok

Kairosz 2014.

Az Orosz Ortodox Egyház hivatalos véleményét ismerhetjük meg sok témában. Érdekes szellemi és lelki csemege minden ember számára. Részletek a könyvből:

„A sorozat (a könyv egy rádiósorozat írott változata) ismeretterjesztő jellegű és arra hivatott, hogy megismertettesse az érdeklődőt az alapvető vallási fogalmak mélyebb tartalmával.” 5. o.

 

„Az állat csak akkor szenved, amikor éhes, fázik, be van zárva, vagy amikor valamilyen szokásában akadályoztatva van; ha jóllakott, szabad s nyugodt, akkor mindig élvezi az életet. Egyedül az embernek adatott meg az a rejtélyes privilégium, hogy teljes külső elégedettség, egészség, gazdagság, elismerés, és dicsőség ellenére is szenvedjen – illetve fordítva: hogy szegénységben, nehéz és dicstelen munkában, gyötrő gondok, szükség és sikertelenségek közepette is élvezze és áldja az életet.” 99. o.

 

A könyv az erős hitű szerzők, többszörösen átgondolt válaszait tartalmazza. Olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek minden embert érintenek. Ezekre a minden korban felmerülő kérdésekre a könyvben egyszerű, érthető válaszokat találunk. A szerzők kissé másképpen közelítenek meg egy-egy kérdést, mint mi itt Európában megszoktuk, de ez is gyönyörű Isten kimeríthetetlen gazdagságában, mert meglátjuk Isten sokféle bölcsességét. Ef. 3:10

A könyv egyik témája: Ha nincs Isten minden szabad az embernek.

A könyv tartalomjegyzéke:

Az ember és az ő hite

Az ember, A hit, A Biblia, Az Evangélium, A kereszténység, Az ortodoxia, A szeretet láncai, Örök kérdések, Tudomány és hit, Hitválasztás.

Az üdvösség axiómái

Isten, Szentháromság, A lélek, A bűn, Az áldozat, A megváltás, Életszentség, Az Egyház, A mennyek országa

Az élet uralkodik

Az igazság, A hivatás, Az önmegtartóztatás, Az alkotás, A büntetés, A bölcsesség, A szeretet, Az Ige, Az élvezet, Krisztusért való balgaság, A jó, Az áldozatos szeretet

Az ember az egyházban

A templom, Az ikon, Az ima, Keresztség és bérmálás szentsége, A bűnbánat szentsége, Az eucharisztia szentsége, A papság szentsége, A házasság szentsége, Olaj szentelés (Betegek kenete)

Az élet betegségei

A szenvedélyek, A paráznaság, A pénzsóvárság

Hol van Isten a gonoszság idején?

A gonosz, Az időskor, A betegség, A haldoklás, A halál, A pokol, Sátán, ördögök, Az Antikrisztus, A világ vége

 

 

 

Werner Müncher: Teremtés és bűneset. + R. K. Campbell: A Sátán – az ellenség taktikája.

Evangéliumi Kiadó 1998. Két rövid írás egy könyvben.

Müncher a világegyetem három (teremtés, bűnelkövetés, Jézus Krisztus megváltói munkája) legfontosabb eseménye közül az első kettővel foglalkozik. A 64 rövid fejezetből álló kis könyv a teremtés és a bűnelkövetés mozzanatait veszi pontról pontra végig. Ezek minden embert érintő kérdések, fontosabbak, mint a lélegzetvétel. Egyszer mindenki elérkezik az utolsó levegővételéhez, viszont nem mindegy, hol fogja tölteni az örökkévalóságot!

 

„A világmindenség és az ember keletkezésével kapcsolatban számos téves felfogás létezik. Minden tévedéssel szemben a legjobb fegyver a Szentírás alapos ismerete és megértése.” Előszó.

 

Ezzel az Igével kezdődik a könyv: „Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregük.” Zsolt 33:6

Sokan gúnyolódnak ezen, de ez nem számít! Ennél jobb tudományos magyarázatot eddig soha senkinek sem sikerült adni. Az ateizmus tudományos abszurdum, matematikai és logikai képtelenség. A buddhista megközelítés, hogy a világegyetem maga az Isten, szintén tudományos képtelenség. A természeti törvények alapján biztos, hogy van egy teremtő Isten, aki nagyon bölcs, nagyon erős, és kifejezetten jó ízléssel rendelkező személy, egyfajta Szuperintelligencia, a valódi szuperhős.

 

Érdekes gondolatok vannak a könyvben:

„Ádám tehát helyesen gyakorolta hatalmát a teremtett világ fölött. Egyúttal még valami más is történt. Ádám megállapította, hogy Isten valamennyi állatot párban teremtette. Vajon ekkor ébredt Ádám hirtelen annak tudatára, hogy Ő egészen egyedül van? Ily módon hozta-e Isten Ádám tudomására, hogy egyedül van, és támasztott benne olyan vágyat, amellyel valószínűleg maga még nem volt tisztában? A 20. vers végén ti. ezt olvassuk: …de az emberhez illő segítőtársat nem talált.” 42. o.

A szerző, sajnos a rés elméletet támogatja, de sem igei, sem tudományos igazolás nincs a könyvben e feltételezés sorozat alátámasztására.

 

 

Campbell: A Sátán – az ellenség taktikája.

Campbell Isten és az emberiség ellenségével, az embergyilkossal foglalkozik, és emlékezteti Isten népét a Sátán néhány haditettére. Napjainkban a korszellem hatására már az egyháztagok nagy része sem hisz a Sátán, Menny, Pokol létezésében. Pedig Jézus Krisztus azért jött, hogy az Ördög munkáit lerontsa. 1Ján 3:8 „Aki a bűnt cselekszi az ördögből van; mert az ördög kezdettől fogva bűnben leledzik. Azért jelent meg az Istennek Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa.”

 

A könyv központi témája, Krisztus Testének felkészítése az ellenséggel szembeni harcra:

Ef 6:11-13 Öltözzétek föl az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben. Mert nem vér és test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak. Annak okáért vegyétek föl az Istennek minden fegyverét, hogy ellenállhassatok ama gonosz napon, és mindeneket elvégezvén megállhassatok.”

 

„Minden katonának már az alapkiképzés során meg kell ismernie azt, aki ellen harcolni fog, vagyis az „ellenségét”, és ez a keresztényekre is vonatkozik. Nekik is van egy ellenségük ebben a világban, és ez az ellenség a Sátán.” 73. o.

 

„Ne áltasd magad – a Sátán valóságos/létező személy.! Ő Istennek, Isten szándékainak, tetteinek, és Isten népének abszolút ellensége. A Sátán neve „ellenséget” jelent. Az Ördög annyit tesz, mint „összezavaró”. A Mt. 12.24 a démonok (Károlyiban ördögök) fejedelmének nevezi.”

 

 

 

Alvin J. Schmidt: Hogyan változtatta meg a kereszténység a világot? Hetek 2017. Napjainkban egyesek még Európa keresztény alapjait is vitatják. Ne vitatkozzunk velünk. Nevessünk egy jót. Tudniillik, ha valaki viccet mesél, azon udvarias ember elmolyosodik. Ha legközelebb valaki Európa keresztény alapjait vitatja, mosolyogjunk és küldjük el egy könyvtárba, hogy mielőtt jobban lejáratná magát, olvassa ezt a könyvet. Mivel minden jog fenntartva szerepel a könyv elején, nem írok többet a könyvről.

 

 

Gooding, David W. – Lennox, John C.: Kereszténység: Illúziók vagy tények?

Evangéliumi Kiadó 2013. 2. átdolgozott, bővített kiadás.

Hét témakörrel foglalkozik a könyv, pl.: 2. fejezet A Biblia mítosz vagy valóság? 3. fejezet Nem tette lehetetlenné a modern tudomány az istenhitet? A szerzők oxfordi professzorok, valóban ütős válaszokat adnak ilyen sokakat érdeklő kérdésekre. Ha a kereszténység csak illúzió lenne, nem lenne életeket megváltoztató, nemzeteket befolyásoló ereje! Ha a Biblia csak mítosz lenne nem kockáztatnák életüket az emberek, hogy olvassák!

Értékelés: Jó könyv, érdemes olvasni.

 

 

Gooding, David W. – Lennox, John C.: Küzdelem az élet értelméért. Világnézetünk alakítása. I., II., III. kötet. Evangéliumi Kiadó 2001.

Két oxfordi professzor bátor kiállása a Biblia és a biblia hit mellett. A három kötet mindegyike három részből áll. A sorozat többek között ilyen kérdésekkel foglalkozik: az emberi sors, az evolúciós vita, más vallások, ismeretelméleti kérdések, az erkölcs, fájdalom. A trilógia igen sok témakört érint, mindenki talál benne őt érintő, érdeklő kérdést és választ. Akik tényleg keresik az élet értelmét, azok sok hasznos eligazítást találnak benne.

Rövid részlet a III. kötetből:

„Vegyünk egy másik példát! Ha bármikor is elvágja az ujját, látni fogja, hogy mielőtt még erre sor került volna, teste már rendelkezett egy bonyolult helyreállító mechanizmussal, amely arra lett tervezve, hogy egy ilyen váratlan eseménnyel elbánjon, ha sor kerül rá. Valójában húszegynéhány vegyület egymás utáni reakciójáról van szó, amelyek mindegyike szerepet játszik abban, pontosan meghatározott sorrendben, megfelelő kombinációban, hogy létrehozza a véralvadást a sebesülés helyén, hogy megakadályozza a veszélyes vérveszteséget, majd működésbe hozza a szükséges helyreállítási folyamatokat. [Behe: Darwin’s Black Boksz] …

 

Ugyanez mondható el arról a majdnem hihetetlenül zsenialitásról, amely létrehozta az immunrendszert és előre beépítette azt a testünkbe, hogy készen álljon a harcra és eltakarítson minden fertőzést, amely megtámadná a testet, hogy felismerjen és kidobjon minden idegen elemet, amely véletlenül kerülhetett oda. Megint arra kell figyelnünk, hogy a baleset és a betegség lehetőségét előre figyelembe vették, és megtervezték ezt a mechanizmust, hogy csökkentse a romboló hatásokat és lehetővé tegye a felépülést.”

 

 

John C. Lennox: A tudomány valóban eltemette Istent?

Evangéliumi Kiadó 2008.

A szerző elkötelezett keresztény, nemzetközileg elismert matematikus, Richard Dawkins leggyakoribb vitapartnere. Lennox tudományos érveit a kreacionisták, ID-k, teisták egyaránt használják az ateisták őszinte bosszúságára. Lennox ebben a könyvében több tudományág biológia, csillagászat, matematika, stb. érveivel ad nemleges választ a címben feltett kérdésére. A könyvben többek között sok optimalizált valószínűségszámítás található, amely alapján épeszű ember nem foglalkozik többet az ateizmus nevű vallás evolúciómodelljével.

 

Részletek a könyvből:

 

„Matild néni tortája

 

Talán egy egyszerű példa meggyőz minket arról, hogy a tudománynak korlátai vannak. Képzeljük el, hogy Matild néni sütött egy gyönyörű tortát, és mi magunkkal visszük, hogy elemeztessük a világ legkiválóbb tudósainak egy csoportjával. Én mint szertartásmester megkérem őket, hogy elemezzék, és ők munkához látnak. A táplálkozástudománnyal foglalkozó tudósok a torta kalóriatartalmáról és táplálkozási hatásáról beszélnek nekünk; a biokémikusok tájékoztatnak a tortában lévő fehérjék, zsírok, stb. szerkezetéről; a kémikusok a benne lévő elemekről és a köztük lévő kémiai kötésekről; a fizikusok az elemi részecskék szempontjából elemzik; a matematikusok pedig felkínálnak néhány elegáns egyenletet e részecskék viselkedésének leírására. Most, hogy ezek a szakértők kimerítően leírták a tortát, mindegyik a saját tudománya szempontjából, vajon mondhatjuk-e, hogy tökéletesen megmagyarázták a tortát? Bizonyára leírták, hogyan készült a torta, és különféle alkotóelemei hogyan viszonyulnak egymáshoz. De tegyük fel, hogy felteszek az összegyűlt szakértőknek egy utolsó kérdést: Miért készült a torta? A mosoly Matild néni arcán azt mutatja, hogy ő tudja a választ, hiszen ő sütötte a tortát, méghozzá határozott céllal. De a világ összes táplálkozási szakértője, biokémikusa, kémikusa, fizikusa és matematikusa sem képes megválaszolni a kérdést – és nem tudományuk alábecsülése azt állítani, hogy képtelenek választ adni. Szaktudományaik, amelyek megbirkóznak a torta természetére és szerkezetére vonatkozó kérdésekkel, vagyis választ adnak a „miként?” kérdésre, nem tudnak választ adni a „miért?” kérdésre, amely azzal kapcsolatos, hogy milyen célból készült a torta. Erre csak egy módon kaphatunk választ – ha Matild néni elárulja nekünk. Ha ő nem árulja el nekünk a választ, akkor semmilyen tudományos elemzés nem derít rá fényt. Nyilvánvalóan tévedés azt állítani – Bertrand Russell-el –, hogy mivel a tudomány nem tudja megmondani, miért sütötte Matild néni a tortát, nem is tudhatjuk, miért tette. Egyszerűen meg kell kérdeznünk tőle. Azt állítani, hogy a tudomány az egyetlen út az igazsághoz, méltatlan magához a tudományhoz. Sir Peter Medawar Nobel-díjas is rámutat erre „Tanácsok egy fiatal tudósnak” című kiváló könyvében:

„Nincs gyorsabb és biztosabb módja annak, hogy egy tudós aláássa saját maga és szakmája tekintélyét, mint ha kerekperec kijelenti – főleg ha erre senki sem kéri fel –, hogy a tudomány tudja vagy hamarosan tudni fogja a választ az összes olyan kérdésre, amit egyáltalán érdemes feltenni, és hogy az olyan kérdések, melyekre nincs tudományos válasz, valójában nem is kérdések vagy „álkérdések”, amelyeket csak együgyű emberek tesznek fel, és amelyekről csak a hiszékeny emberek állítják, hogy képesek megválaszolni őket”. Medawar így folytatja: „A tudománynak azonban megvannak a korlátai. Ez abból is nyilvánvaló, hogy képtelen megválaszolni olyan gyermekien egyszerű kérdéseket, amelyek a legelső és legvégső dolgokra vonatkoznak, mint például: „Hogyan kezdődött az egész?”; „Mi végre vagyunk itt?”; Mi az élet értelme?”. Hozzáteszi, hogy ha az ilyen kérdésekre választ akarunk kapni, a nagy képzelőerővel rendelkező irodalomhoz és valláshoz kell fordulnunk.” 44-45. o.

 

 

5. fejezet: „Tervező bioszféra: az órásmester valóban vak?

 

„Tegyük fel, hogy találok egy zsebórát a földön, és szeretném tudni, hogy került oda. Az órát valakinek össze kellett raknia: Kellett léteznie egy mesterembernek, aki elkészítette valamilyen célból, amelyet ki kell derítenünk; aki átlátta szerkezetét és működését, és megtervezte a használatát… A szerkesztésre utaló minden jel, a tervezés minden megnyilvánulása, ami az órában megtalálható, a természet műveiben is megvan; azzal a különbséggel, hogy a természet szerkezetei nagyobbak és bonyolultabbak, olyan mértékben, ami meghaladja minden számítási képességünket.” William Paley

 

„Nincs semmilyen életerő, ami evolúciós változásokat válthatna ki. Bármit is gondolunk Istenről, létezése nem nyilvánul meg a természet termékeiben.” Stephen Jay Gould

 

„A természet egyedüli órásmesterei a fizika vak erői, bár ezek nagyon különleges módon fejti ki hatásukat. Egy valódi órásmester előrelátóan cselekszik: Megtervezi fogaskerekeit és rugóit, valamint ezek kapcsolatait, miközben egy jövőbeli cél lebeg a szeme előtt. A természetes szelekciónak, a vak, tudattalan, automatikus folyamatnak, amit Darwin fedezett fel, és ami mai tudásunk szerint megmagyarázza az élet összes formájának létezését és látszólagos célját, semmilyen cél nem lebeg a szeme előtt. Nincs értelme, nincsenek lelki szemei, és nem tervez előre semmit. Nincs látomása, előrelátása, egyáltalán semmilyen látása nincs. Ő játssza az órásmester szerepét a természetben, ráadásul ez az órásmester teljesen vak.” Richard Dawkins

 

Az élet csodája

Az előző fejezetben láttuk, hogy a fizika és a kozmológia által elénk tárt világegyetem finoman össze van hangolva és értelemmel felfogható, ami sokakat arra enged következtetni, hogy valaki egyenesen a mi kedvünkért tervezte meg – az volt a szándéka, hogy mi emberek itt legyünk. Most az élettelen világ felől az élővilág felé fordulunk, és feltesszük a kérdést, vajon a biológia megerősíti-e ezt a benyomásunkat. Első látásra úgy tűnik, hogy határozottan megerősíti, egy olyan világot tárva elénk, amelyben mindenütt olvashatjuk a feliratot: „Tervezés”. Royal Institution Christmas Lectures című karácsonyi előadássorozatában, amelyet 1991-ben közvetítettek, Richard Dawkins ezt mondta: „Úgy tűnik, hogy az élőlényeket megtervezték; teljesen úgy néznek ki, mintha megtervezték volna őket”.

 

A filozófusok és tudósok számára – az ókori világ nagy gondolkodóitól, mint Arisztotelész és Platón, egészen a mai biológusokig – az élővilág mindig a véget nem érő csodálkozás forrása volt. És minél több dolgot tár fel a tudomány, annál nagyobb a csodálkozás. Ki nem ámul el a galamb hazatalálási vagy a Berwick-i hattyú költözési ösztönén, a denevér visszhangos lokátor-rendszerén, a zsiráf agyában lévő vérnyomás-szabályozó központon és a fakopáncs nyakizmain, hogy csak néhányat említsünk abból a véget nem érő listából, amely minden nap tovább bővül valami új felfedezéssel. Az élővilág tele van felfoghatatlanul komplex mechanizmusokkal.

Tehát senki sem vonja kétségbe, hogy a természet a tervezés rendkívül meggyőző benyomását

kelti. Sőt, Richard Dawkins úgy definiálja a biológiát, mint „olyan bonyolult dolgok tanulmányozását, amelyek azt a benyomást keltik, mintha valamilyen céllal megtervezték volna őket”. De – mondja ő és sok más tudós – ez minden: a tervezés benyomása kétségtelenül erős, mindazonáltal ez nem valódi tervezés. Francis Crick (aki James Watson-al együtt Nobel-díjat kapott a DNS kettős spirálszerkezetének felfedezéséért) óva inti a biológusokat, nehogy összetévesszék ezt a benyomást azzal, ami szerinte a mögötte lévő valóság: „A biológusoknak nem szabad megfeledkezniük arról, hogy amit látnak, azt senki sem tervezte meg, hanem evolúció útján fejlődött ki”.

Az ilyen állítások felvetik a kérdést: Miért? Végül is ha valami úgy néz ki, mint egy kacsa, totyog, mint egy kacsa, és hápog, mint egy kacsa, akkor miért nem nevezzük kacsának? Ezek a tudósok vajon miért nem vonják le a megfelelő következtetést, és mondják azt, hogy az élőlények azért néznek ki úgy, mintha megtervezték volna őket, mert valóban megtervezték őket?” 84-85. o.

 

Egy másik idézet a könyvből: „A fő probléma: a fehérje szerkezetének eredete

 

De még ezek a nem kis nehézségek is eltörpülnek a legnagyobb probléma mellett. Ez azzal kapcsolatos, hogy mi módon épülnek fel a fehérjék az aminosavakból. Hiszen a fehérjék nem készíthetők el úgy, hogy egyszerűen összekeverjük a megfelelő aminosavakat a megfelelő arányokban, ahogy egy szervetlen savat összekeverünk egy lúggal, hogy sót és vizet kapjunk. A fehérjék rendkívül specializált és bonyolult szerkezetek, amelyek aminosav-molekulák hosszú láncaiból állnak, és amelyek nem állíthatók elő úgy, hogy egyszerűen energiát pumpálunk a szükséges alapanyagokba. Paul Davies szemléletesebben fogalmazza ezt meg: „Elkészíteni egy fehérjét egyszerűen úgy, hogy energiát táplálunk be, ez olyan, mint felrobbantani egy dinamit-rudat egy téglarakás alatt, és azt várni, hogy a téglák ezután egy házzá álljanak össze. Lehet, hogy elég energiát szabadítunk fel ahhoz, hogy a téglák szétrepüljenek, de ha az energiát nem irányított és rendezett módon csatoljuk a téglákhoz, kevés reményünk van arra, hogy mást kapjunk, mint rettentő összevisszaságot”.282 Egy dolog téglákról gondoskodni, és egészen más dolog megszervezni egy ház vagy egy gyár építését. Ha muszáj lenne, felépíthetnénk egy házat a körülöttünk heverő kövekből is, amelyek olyan alakúak és méretűek, amilyenné a természet alakította őket. Azonban az építkezés megszervezése megkövetel valamit, ami nincs benne a kövekben: az építész intelligenciáját és az építőmester szakértelmét. Ugyanez a helyzet az élet építőköveivel is. A vak véletlen nem fogja összerakni őket a megfelelő módon. Cairns-Smith ezt így fogalmazza meg: „A vak véletlen… nagyon korlátozott… nagyon könnyen létrehozza a betűk és rövid szavak megfelelőit, de gyorsan tehetetlenné válik, ahogy nő a szervezési munka mennyisége. Hamar lényegtelenné válnak a hosszú várakozási időszakok és kimeríthetetlen anyagi erőforrások”.283 A.G. Cairns-Smith szerves kémikus és molekuláris-biológus itt a betűk és szavak analógiáját használja, és ez helyes is, hiszen a fehérjék nagyon fontos tulajdonsága, hogy az őket alkotó aminosavaknak pontosan a megfelelő helyen kell lenniük a láncban. Az aminosavakat egy „ábécé” 20 „betűjének” gondolhatjuk, és akkor a fehérje egy hihetetlenül hosszú „szó”, amelyben mindegyik „aminosav-betűnek” a megfelelő helyen kell lennie. Vagyis a döntő dolog nem az, hogy az aminosavak jelen vannak, hanem az, hogy megfelelő sorrendben vannak elhelyezve a láncban, ugyanúgy, ahogy egy szó betűinek vagy egy számítógépes program karaktereinek megfelelő sorrendben kell állniuk, hogy a szó azt jelentse, amit gondolunk, vagy hogy a program működjön. Elég egy rossz helyen lévő betű, és a szó máris egész mást jelent vagy teljesen értelmetlen; vagy egy rossz helyen álló karakter, és a program máris működésképtelen.” 133-134. o.

Még több részlet a könyvből. 

 

 

 

Josh McDowell, Don Stewart: Válaszok. Válaszok a keresztény hitet vizsgáló nehéz kérdésekre. KIA 2017.

Az ismert hitvédők az alábbi nagy témákkal foglalkoznak: Biblia, Jézus Krisztus, Isten, Csodák, Bibliai problémák, Világvallások, Kereszténység, Igazi hit, Torontói lepel, Teremtéstörténetek az 1Mózes 1 és 2. fejezetben.

„A Védák, vagyis a hindu Szentírás azt tanítja, hogy „a Hold körülbelül 240 000 km-rel magasabban van, mint a Nap, és saját fényét sugározza ki; a Föld lapos és háromszög alakú; a földrengéseket pedig az okozza, hogy a Földet tartó elefántok megrázzák magukat”! 161. o. Érdekes, hogy mégis a Bibliát vádolják tudományellenes műnek. Értékelés: A szerzőknek vannak sokkal jobb könyveik.

 

 

John C. Lennox: 7 nap, amely megosztja a világot.

Harmat 2016.

Lennox nemzetközileg elismert tudós, sikeres hitvédő. Ez a legrosszabb könyve, mert teológiailag nem korrekt. Hiába bármilyen próbálkozás a két modell összemosására, a teremtésmodell és az evolúciómodell két ellentétes elmélet csak akkor egyeztethetők össze, ha a teisták ugyanabban hisznek, amiben az ateisták. Lennox ebben a könyvében összeállított teológiája sajnos nem több, mint egy szabálytalan próbálkozás a Biblia átértelmezése az éppen aktuális tudománynak megfelelően.

A mű erősségei:

• mindenkiről és minden eredetmegközelítésről tisztelettel ír,
• sok dolgot nagyon alaposan és nemzetközi hírű tudóshoz méltóan, röviden és közérthetően ismertet,
• sok kevésbé ismert információt tartalmaz.

 

 

John C. Lennox: Isten és Stephen Hawking. Mégis ki tervezte a mindenséget?

Koinónia Kolozsvár, 2016

 

„BEVEZETÉS

Napjainkban az Isten-kérdés igencsak napirenden szerepel. Tudósok sűrű egymásutánban megjelent kötetei jelzik ezt, mint például: Francis Collins The Language of God (Isten nyelve), Richard Dawkins The God Delusion (Isteni téveszme. Nyitott Könyvműhely Kiadó, Budapest, 2007), Victor Stenger God: The Failed Hypothesis (Isten, avagy a téves hipotézis), Robert Winston The Story of God (Isten története), és még sorolhatnánk.

Ezek közül több is előkelő helyen áll a legnagyobb példányszámban eladott könyvek listáján. Az emberek kíváncsiak a tudósok véleményére ebben a tekintetben. A tudománynak nyilvánvalóan óriási kulturális és intellektuális tekintélye van bonyolult, modern világunkban. Ez részben annak köszönhető, hogy elképesztő sikereket ér el olyan technológiák kidolgozásában, amelyeknek valamennyien haszonélvezői vagyunk; másrészt azáltal, hogy egyre tisztább bepillantást enged az univerzum csodáiba, ahogy azt a nagyszerű természetfilmek is közvetítik, ösztönzi a megismerési vágyunkat. Éppen ezért nagyon sok esetben azok is, akik előtt egyre nyilvánvalóbb, hogy a tudomány anyagi haszna nem elégíti ki emberi mivoltuk legmélyebb szükségeit, a tudósok felé fordulnak, hogy lássák, milyen válasszal tudnak szolgálni az élet nagy kérdéseit illetően, mint például: Mi végre vagyunk a világon? Mi az élet célja? Merre tartunk? Beszélhetünk-e egyetlen univerzumról, vagy több párhuzamos univerzum is létezik?

Ezek a kérdések szükségképpen az Istenkérdésbe torkollnak. Így hát emberek milliói akarják tudni, mit állít a tudomány Istenről. A fentebb felsorolt népszerű könyvek szerzői között ateisták is szerepelnek, ám nem minden szerző istentagadó. Ez fontos, ugyanis naiv dolog volna úgy beállítani ezt a vitát, mint tudomány és vallás szükségszerű szembenállását. Ez a fajta kizáró szemlélet már rég hitelét vesztette. Francis Collins például, a fent idézett lista első szerzője az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Hivatalának igazgatója, korábban pedig a Humán Genom Projekt vezetője volt. Jelenlegi pozíciójában Jim Watson volt az elődje, aki a DNS kettős csavar-spiráljának felfedezéséért Francis Crickkel együtt Nobel-díjban részesült. Collins keresztény ember, Watson ateista. Mindketten a tudományos élet csúcsfigurái. Ez is azt bizonyítja, hogy az, ami elválasztja őket egymástól, az eltérő világszemlélet, és nem a tudomány. Ez valódi konfliktust jelent ugyan, de nem a tudomány és a vallás szembenállását. Teizmus és ateizmus áll szemben egymással, miközben mindketten tudós emberek.

Éppen ez teszi izgalmassá a szóban forgó kérdést: Isten mellett szól-e a tudomány, vagy Isten ellen? Netalán a tudomány teljesen semleges az Isten-kérdést illetően?

Egy dolog azonban máris nyilvánvaló: az Isten-kérdés iránti érdeklődés hirtelen fellendülése szemben áll az úgynevezett szekularizációs hipotézissel, amely a felvilágosodás hajnalán azt jósolta, hogy a vallás hanyatlóban van, és rövid időn belül ki fog halni – Európára vonatkozóan. legalábbis. Meglehet, hogy épp ellenkezőleg, a szekularizáció csődje az, ami az Isten-kérdés tisztázását minden korábbinál sürgetőbbé teszi.

A The Economist neves újságíró párosa, John Micklethwait és Adrian Wooldridge megfogalmazása szerint Isten visszatért – és nem csupán a tudatlanok számára. „A világ nagy részén éppen az a fejlődőképes, jól képzett középosztály a hit robbanásszerű terjedésének zászlóvivője, amelyről Marx és Weber azt feltételezte, hogy az efféle babonaságot majd ők dobják ki legelőbb az ablakon.”

Ez a sajátságos helyzet érthető módon bosszantó a szekularizáció hívei, köztük is leginkább az ateista tudósok számára.

A tiltakozás Európában a leghangosabb, talán mert az ateisták úgy érzik, hogy itt veszíthetnek a legtöbbet. Ebben valószínűleg igazuk van: bizonyos jelek tényleg arra utalnak, hogy elveszítik Európát. Richard Dawkins, a csapat szellemi vezetője egyre dühödtebben hallatja a hangját, miközben érvelésének logikája egyre inkább megtörik – számos ateista társa is így látja ezt. Ő ugyanis eltökélte, hogy „felébreszti a közgondolkodás lelkiismeretét”; ennek érdekében pedig annyi tanítványt toboroz, amennyit csak tud, hogy azt a meggyőződést terjesszék, miszerint az ateizmus az egyetlen, intellektuális becsületességgel vállalható álláspont a szellemi gondolkodás terén. Kampányának eszköztárában a csuklós buszokra ragasztott poszterek éppúgy jelen vannak, mint a gyermekek részére szervezett ateista nyári táborok, a vörös „A” betűvel jelzett „ateista” kitűzők, vagy a különböző reklámpólók. (Szó szerint ezt propagálják: „Valószínűleg nincs Isten, ne aggódj hát, és élvezd az életet.” Az, hogy Istent éppen az aggodalmaskodással társítják, nyilván a félreértések mintapéldája. Vajon ki találta ezt ki? Ami pedig a „valószínűleg” kifejezést illeti…)

Ettől függetlenül vagy sem, az ateisták kórusához időközben egy igen markáns tudományos hang is társult, mégpedig a fizikus Stephen Hawkingé. Újságok címlapjai világszerte ilyen szalagcímekkel voltak tele: „Stephen Hawking szerint az univerzumot nem Isten teremtette”; „Stephen Hawking állítása szerint a fizika nem hagy helyet Isten számára” – és így tovább, megannyi variációban. A cikkek Hawking és szerzőtársa, Leonard Mlodinow új könyvét, A nagy tervet (The Grand Design) ünnepelték, amely egyből a legnagyobb példányszámban eladott könyvek listájának élére került. Az ateizmus nyilvános megvallása egy olyan magas intellektuális tekintély részéről, mint Hawking, számos területen komoly viták kirobbantója lett, a könyvpiacot pedig jelentősen föllendítette.

Mit gondoljunk erről? Fogadjuk el beletörődéssel? Tekintsük lezártnak a vitát? Minden teológus haladék nélkül adja fel a katedráját? Minden egyházi alkalmazott vegye a kalapját? A fizika nagymestere mattot adott volna az univerzum Teremtőjének?

Kétségtelenül grandiózus kijelentés, hogy megfosztottuk Istent a trónjától. Pedig a múlt nagy tudósainak zöme hitt benne. Vajon Galilei, Kepler, Newton és Maxwell – hogy csak néhányat említsünk közülük – valamennyien tévedtek volna az Isten-kérdést illetően? De hiszen a maiak közül is sokan hisznek Istenben.

Ha már ilyen nagy a tét, méltán elvárhatjuk Hawkingtól, hogy állítása megalapozott legyen, hogy érvei kiállják a szorosabb vizsgálat próbáját. Erre a vizsgálatra kerül hát sor az itt következőkben.”

 

Lennox több fontos és érdekes kérdéssel foglalkozik például a természeti törvények eredetével. Ez a kérdés még a legvadabb ateistát és az emberen túli mozgalom bármelyik aktivistáját elgondolkozásra készteti.

 

 

 

Prof. (történeti teológia) Dr. (molekuláris biofizika) Alister McGrath: Meghökkentő értelem. A valóság értelmezéséről, tudományról és hitről. Kálvin Kiadó 2016.

A könyv 13 fejezetből áll pl.: Az élet keletkezésének rejtélye, Egy elbukott ateista merengései, Véletlenek a biológiai fejlődéstörténetben?, Meghökkentő értelem.

Az „Egy elbukott ateista merengései” fejezetben röviden elmondja, hogyan lett keményvonalas ateistából hitvédő keresztény.

„Az élet keletkezésének rejtélye” fejezetben szaknyelven foglalja össze az élethez szükséges fizikai, kémia, biológiai jellemzők egy részét. Még ebből a rövid fejezetből is láthatjuk, hogy milyen sok és bonyolult, ráadásul összehangolt összhatásra van szükség az élethez. McGrath ezen fejezetét tanácsos együtt olvasni Denton és Szedmák könyvrészletével, valamint Kellermayer: Az élő sejt csodája című könyvvel. Aki ténylegesen szabadon gondolkodik, meglátja, hogy az élet Isten teremtő csodája, amihez a véletlennek semmi köze.

 

 

Prof. (történeti teológia) Dr. (molekuláris biofizika) Alister McGrath: Dawkins Istene. Gének, mémek és az élet értelme. Kalligram 2008.

A cím Dawkins 1976-ban megjelent Az Önző gén című könyvére utal. Dawkins ezen könyvében szerepelt először a mém kifejezés, innentől beszélhetünk a memetika nevű hitrendszerről.

Részlet McGrath könyvéből:

„Dawkins 1993-ban lefektette egy úgynevezett „tudományos” megközelítés alapjait: „az ellenőrizhetőséget, a tényekkel való alátámasztást, a pontosságot, a mérhetőséget, a személytől való függetlenséget, a megismételhetőséget, az általános érvényességet, a progresszivitást, a kulturális környezettől való függetlenséget, és így tovább”.

De hát hol van a mémek esetében a tényekkel való alátámasztás? Hol a számszerűsített elemzés? Hol fogalmazta meg azokat a kritériumokat, amelyek alapján a mémek, mint hasznos konstrukció léte megerősíthető vagy elvethető? Mindezek még tisztázásra várnak.

A kirívó ellentét a génekkel önmagáért beszél. A gének „láthatóak” és továbbadásuk szabályszerűségeit szigorúan meghatározott kísérletei feltételek között tanulmányozták.” 160. o.

 

„A gén egy megfigyelhető entitás, amelyet biológiai, kémiai, és fizikai szinten egyaránt pontosan definiálunk. Biológiai szempontból a gén a kromoszóma meghatározott darabja; kémiai szempontból DNS építi fel; végül fizikailag kettős spirál szerkezetet mutat, ahol a nukleotidok sorrendje hordozza a kiolvasható és értelmezhető „genetikai kódot”. Még ha soha nem sikerült volna megfigyelni a géneket, akkor is változatlanul a megfigyelések ragyogó elméleti magyarázatának kellene tartani őket.

A mémek esetében azonban teljesen más a helyzet. Mik a mémek? Hol helyezkednek el? Miként lehet biológiailag, kémiailag és fizikailag leírni őket? Ha nem lennének kitalálva, akkor sem lennénk kedvezőtlenebb helyzetben a kulturális fejlődés és a szellemtörténet megértését illetően. A mém egyszerűen csak ráadás, a kulturális fejlődés magyarázatára megalkotott elméleti mechanizmusok szükségtelen kiegészítése. A kultúra elméletével foglalkozó szakembereknek a legcsekélyebb problémát sem okozna a fogalom elvetése.

És mi a helyzet azokkal a mechanizmusokkal, amelyek révén a mémek állítólag továbbadódnak? A DNS szerkezete felfedezésének egyik legfontosabb következménye az volt, hogy megnyitotta az utat az öröklődés mechanizmusának megértése felé. De milyen fizikai hatást javasolnak a mémek esetében? Miként fejti ki a mém a memetikai hatást? Vagy ha sokkal célratörőbben tesszük fel a kérdést: hogyan kellene egyáltalán hozzáfogni azokhoz a kísérletekhez, amelyekkel azonosítani akarjuk, és meg akarjuk állapítani a mémek szerkezetét, nem is beszélve az állítólagos memetikai hatásokkal fennálló kapcsolatukról? Nos, ha a memetika – a genetikához hasonlóan – a tényeken alapuló legitim tudomány lenne, akkor ez nem okozna különösebb nehézséget.” 161-162. o.  

 

„A mém fölöslegessége” fejezetben McGarth ezt írja:

 

„Bár a memetika „tudománya” immár negyedszázados (most már 42 év! – a szerkesztő) múltra tekinthet vissza, hatására mégsem indultak termékeny kutatási programok sem az érzékeléstudományban, sem a szociológiában, vagy a szellemtörténetben. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján csakis egyet tudok érteni Martin Gardnerrel, aki a Los Angeles Times hasábjain ekként teszi a fogalmat megsemmisítő kritika tárgyává:

„A mémet a fogalom szószólói oly általánosságban definiálják csak, hogy a fogalom haszontalanná válik, több zavart kelt, mint amennyi világosságot, ezért úgy gondolom, hogy a fogalmat hamarosan teljesen el fogjuk felejteni, és csak csekély értékű, furcsa nyelvi fordulatnak fogjuk minősíteni. A fogalom bírálói, akik jelenleg számukat tekintve messze meghaladják a mémek híveit, úgy vélik, hogy a memetika nem több, mint egy nehézkes terminológiai annak kifejezésére, amit mindenki amúgy is tud, és ami sokkal hatékonyabban kifejezhető az információtovábbítás egyébként unalmas terminológiájával.”

 

Nem meglepő, hogy maga Dawkins is változtatott az álláspontján, és elhatárolódott mindazon javaslatoktól, amelyeket korábban ő maga vetett fel arra nézve, miként ad magyarázatot a mém koncepciója általánosságban az emberi kultúra egészére.

Daniel Bennett megfogalmazása szerint Dawkins „ezek után azonban még inkább visszavonult”. Kissé hátrált korábbi optimizmusához képest, és arra utalt, hogy a mémhipotézis egyszerűen csak egy hasznos analógia. Bennett felveti, hogy Dawkins ezen a ponton kénytelen volt meghátrálni, mert „szociobiológussá kiáltottak ki.” Véleményem szerint azonban inkább annak egyre határozottabb felismerése rejlik a háttérben, hogy a tények egyre kevésbé látszanak alátámasztani téziseit. A mémkoncepció vagy fölösleges vagy pedig hibás – meglehetősen valószínű, hogy mindkettő egyszerre.” 168-169. o.

 

 

Prof. (történeti teológia) Dr. (molekuláris biofizika) Alister McGrath: Híd. Új utak az apologetikában. Harmat. A könyv célja: a tudomány és a bibliai hit összeegyeztetése. „Minden jog fenntartva.”

 

 

Alexander Seibel: Relativitáselmélet és a Biblia. Primo.

A szerző villamosmérnök, miután megismerte az Úr Jézus Krisztust teljes idejű szolgálóként evangélista lett. A könyv 13 fejezetet és nagyon sok rövid alfejezetet tartalmaz pl.: Vajon a fizika törvényei ellenkeznek a Biblia üzenetével?, Elvárható, hogy a modern ember még higgyen a túlvilág valóságában?

Érdekes, ahogyan a szerző napjaink tudományos leírását és a Biblia szövegét összeveti. Szerintem ez sokkal jobb összevetés, mint bármelyik teista próbálkozás pl:. Teilhard de Chardin, Blocher, Pember, Collins, vagy Lennox (itt Lennox: Hét nap című könyvére gondolok). Ők az éppen aktuális tudományhoz igazítják a Bibliát, míg Seibel, Hitzbleck, Morris, Szűcs Ernő stb. az állandó Bibliához igazítják az állandóan változó tudományt. A tudomány kizárólag akkor maradandó, ha megegyezik a Bibliával, ezt mutatja az emberi történelem pár ezer éve.

 

Részleteket a könyvből:

„Ezért nem meglepő, ha azt halljuk, hogy a mai természettudomány elitje az egész világon újból hisz Istenben. Az átlagember modernek tartott istentagadása gőgön és doktrinaszerű előítéleten alapul, amely önmagában nemcsak tudománytalan, hanem az úgynevezett tudományra való hivatkozás is minden alapot nélkülöz. Joggal állapíthatta meg a fizikus és csillagász Stanley Eddington (E. Frankenberger. Gottbekenntnisse grosser Naturforscher, Johannes-verlag, 1970. p.19.): „A modern fizika szükségszerűen Istenhez vezet bennünket, és nem Tőle elfelé. – Az ateizmus kitalálói közül egyik sem volt természettudós; mindannyian közepes filozófusok voltak.”14. o.

 

„Jól jegyezzük meg Sir James Jeans kijelentését: „Az univerzum egyre inkább kezd hasonlítani egy nagy gondolathoz, mintsem egy nagy géphez”. Ezzel az idézettel kívánunk belevágni a tulajdonképpeni bibliai főtémába.

2. fejezet A Biblia személyes Istene

A térben és időben mindig jelenlévő Isten

A relativitáselmélet felismerései megmutatták, hogy – általánosan megfogalmazva – a tér és idő összetartozó értékek, és nem függetlenek egymástól. Ez így is kifejezhető: tér nélkül nincsen idő, és idő nélkül nincsen tér. Az idő az anyag tulajdonsága. Ennek kapcsán úgy is fogalmazhatunk, hogy az univerzum egy tér-idő kontinuum, amivel a két dimenzió elválaszthatatlanságára utalunk. A fentieknek igen messzemenő következményei vannak. Isten azt mondja magáról:

„Nemcsak a közelben vagyok Isten – így szól az Úr -, hanem Isten vagyok a távolban is! El tud-e rejtőzni valaki olyan helyre, ahol nem látom? – így szól az Úr. Nem én töltöm be az eget és a földet? – így szól az Úr. Jer 23:23-24

Isten itt azt mondja, hogy betölti az univerzumot, először is tisztán térben. De mivel tér-idő kontinuummal állunk szemben, ezért Isten térbeli mindenütt jelenléte, és ez a definícióhoz tartozik, magában foglalja az időbeli mindenkori jelenlétet is. Egy olyan Isten, aki a térben mindenütt jelen van, időben is mindenkor jelen kell hogy legyen. Ha térben nem korlátozható, akkor ez az időben sem lehetséges. Ha a Biblia Istene valóban az univerzum teremtője, akkor – úgymond – magában hordozza a térbeli és időbeli koordinátákat: „…minden Őbenne áll fenn” (Kol. 1,17).

A Jelenések könyve 1,17-ben azt mondja az Úr jézus: „Én vagyok az első és az utolsó”. Ha e kijelentéseket a térbeli dimenzió fogalmaiként tekintjük, akkor ebből azonnal kell következnie egy pontosan olyan abszolút időbeli koordinátának is. Ugyanebben a könyvben a 21. rész. 6 versben az élő Istenről olvashatjuk, hogy „Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég”. Itt már ki is mondhatjuk a lényeget, és fontos, hogy azt meg is értsük. A tér és az idő abszolútumai nem találhatóak meg a látható valóságban, hanem egy személyben, Jézus Krisztusban.

Jézus Krisztus, a személyes logosz

Talán még nem felejtettük el Sir James Jeans mondását: Az univerzum egy nagy gondolathoz hasonlít. Ez egy kicsit emlékeztet a János evangélium első versére: „Kezdetben volt az Ige, és az Ige volt az Istennél, és Isten volt az Ige”. A görög szövegben az Ige helyén a logosz szó található, ami eredetileg értelem és gondolat jelentése is volt. És itt nyilvánvalóan találkozik a Biblia és a fizika. Jézus a logosz. A Szentírás több helyen tesz bizonyságot arról (Zsid. 11,3; Kol. 1,6; Jn.1,3), hogy minden Jézus krisztus által lett, és őérte van, hogy minden általa és érte teremtetett. Amit a fizikus éppen hogy csak sejt, azt Isten Igéje közvetlenül kijelenti. A végtelen logosz hatalmas szavának erejével hordozza a mindenséget, ahogyan a Zsidókhoz írt levél 1,3 mondja. Az erő helyén a görögben „dinamisz” áll, és világmindenségünk valóban energiából áll. Az erő és az energia közötti (távolság ill. útbeli) különbséget itt figylemen kívül hagyjuk.” 14-16. o.

 

„A modern természettudományos elméletek olyan teremtő elképzelésére kényszerítenek bennünket, aki téren és időn kívül dolgozik, pontosan úgy, ahogyan a művész is a vásznon kívül van.” Sir James Jeans: The Mysterions Universe, New York, 1930. 17. o.

 

„A „térbeli” menekülés” fejezetben Seibel a Zsoltárok könyvének 139:7-12 verseit elemzi:

Hová menjek a te lelked elől és a te orcád elől hova fussak? Ha a mennybe hágok fel, ott vagy; ha a Seolba vetek ágyat, ott is jelen vagy. Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék: Ott is a te kezed vezérelne engem, és a te jobb kezed fogna engem. Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz, A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság.

Így ír róla:

„Azt hiszem, tudjuk, hogy miért nincs menekülés Isten elől sem térben, sem időben. Ha űrhajóba ülnénk és a legtávolabbi tejútra repülnénk, Isten ott van. Ha a Föld közepébe is ásnánk le magunkat, Isten ott van. igen, ha állandó menekülésünk folyamán még időgépet is kifejlesztenénk, és abban a múltba suhannánk vissza, Isten ott van. Menekülhetnénk a jövőbe is, a végén, Isten ott van, éppen úgy, ahogyan Dávid mondja a Zsolt. 139, 8. versében. Nem tudjuk az Úr Jézust kikerülni, Ő az első és az utolsó, a kezdet és a vég.” 66. o.

 

A szerző a tudomány és a Biblia alapos tanulmányozása, valamint Isten személyes megismerése után ezt az összegző állítást teszi:

„… e megfontolások alatt teljesen világossá vált előttem, hogy csak egy tanulság (végkövetkeztetés) van: a teljes átadás és az abszolút engedelmesség. E végtelen dolgok értelmében nem marad számomra más választás.” 86. o.

 

 

Gleason L. Archer: Az ószövetségi bevezetés vizsgálata.

KIA 2000.

Gleason az idős Földben hisz, nem kreacionista, de olyan, professzor, aki több különböző teológiai egyetemen/főiskolán tanítja az evolúciómodell hiányosságait. Nem csak beszél arról, hogy gond van az evolúciómodellel, hanem el is mondja, hogy mivel és miért nem ért egyet. Egy rövid részlet a geológia területéről:

„Darwin generációja erősen hitt abban, hogy a következő korok szélesebb körű geológiai és biológiai kutatásai rátalálnak azokra a köztes állapotokra, melyek áthidalnák a különböző rendek és törzsek között húzódó szakadékot. De a legtöbb 20. századi tudós belefáradt a keresésbe.

Austin H. Clark (The New Evolution [1930], 189. o.) például megjegyezte, hogy „egyáltalán nem bukkantak rá az állatok nagyobb csoportjai, mint pl. a gerincesek, a tüskésbőrűek, a puhatestűek, és az ízeltlábúak közötti átmeneti állapotokra.” Mégis ezt mondja: „Ha hajlandóak vagyunk elfogadni a tényeket, el kell hinnünk, hogy ilyen köztes formák soha nem is léteztek, illetve hogy ezek a nagyobb csoportok kezdettől fogva ugyanolyan kapcsolatban álltak egymással, mint ma.” Ugyanígy G.G. Simpson arra mutat rá, hogy a paleontológia tanúsága szerint az emlősök ma ismert, harminckét rendje elég hirtelen jelent meg. Tőle származik a következő megállapítás is: „Minden rend általunk ismert, legkorábbi és legprimitívebb egyedei már rendelkeznek a rendre jellemző, alapvető jellemvonásokkal, és egyáltalán nem tudunk arról, hogy lett volna nagyjából folyamatos átmenet az egyik rendből a másikba.” 230-231. o.

 

 

Orvos Levente: Test és lélek metafizikája.

Kairosz 2015.

Minden tiszteletem a tanult szerzőnek. Alapos mű, amely az emberilét alaptémáival foglalkozik. Nagyon jó a meglátása, és a válogatása. Látszik, hogy sokat foglalkozott a témával. A könyv elsősorban művelt emberekhez szól, sőt azokhoz, akik a filozófia területén járatosak. Az antropológia és pszichológia arisztotelészi, Aqinói Szent tamási megközelítése alaposan megismerhető a könyvből.

 

 

Az ember felépítésével kapcsolatban három modell létezik:

 

Első: „Zacskó kémiai elem”. Lényege: az ember pusztán csak anyag. A lélek csak az anyag tulajdonsága, nincs szellem, nincs Isten, az ember határozza meg mi a jó és mi nem. Minden kérdésben az ember a döntőbíró, ezért azt tehet, amit akar. Az ateizmus és az evolúciómodell ezt a szemléletet képviseli, közvetíti és terjeszti.

 

Második: „Számítógép”. Lényege: ahogyan a számítógép két részből áll hardver és szoftver, látható és nem látható rész, az ember is két részből testből (hardver, anyag) és lélekből (szoftver, láthatatlan) tevődik össze. Orvos Levente ezt a megközelítést képviseli. Főleg a teisták gondolkodnak így.

 

Harmadik: „Templom”. Lényege:   1Kor 6:19 (Vida) „a testetek a bennetek levő Szent Szellem temploma”, ennek megfelelően az ember teste, Salamon Templomának épületének felel meg. Ahogyan a salamoni Templom, vagy Mózes sátora belül két részből állt az ember belső része is két rézből áll. A szentély a léleknek, a Szentek Szentje a szellemnek feleltethető meg. A Szentek Szentjében volt a frigyláda, ami a szívnek felel meg.

 

Mind a három nézett mellett milliók teszik le a voksukat. Mindhárom megközelítést könyvek sokasága mutatja be. Orvos Levente könyve a második nézet képviselőinek egy kiemelkedő könyve. Viszont érdemes ezt a témát a templommodell alapján is tanulmányozni, pl.: Tom Marshall: Valóban szabad – Teljesség az egész ember, a szellem a lélek és a test számára, illetve a következő két írás alapján.

 

 

Állásfoglalás

Evangéliumi Kiadó 1992.

A kiadó a keresztények között is vitatott kérdésekkel foglalkozik. Több szerző, több hasonló témában ír pl.:

Ungár Aladár: Lélek vagy Szellem?

Dr. Kiss Ferenc orvosprofesszor: Test, lélek, szellem.

Dr. Hartmut Maier-Gerber: Lélek vagy Szellem? Hogy érzékeljük a különbséget?

Dualisztikus antropológia vagy trichotómia? Kettősség-e az ember, vagy hármasság?

Ezek rendkívül fontos kérdések, az egész teremtést, megváltást és az ember szabadságát érintik. A világ minden országában és minden nyelvében különbséget tesznek a szellem és a lélek között, csak Magyarországon nem. A szerzők a Biblia eredeti nyelvei alapján foglalnak állást ezekben a kérdésekben. Értékelés: Alapmű.

 

 

Hans Walter Wolff: Az ószövetség antropológiája

Harmat Kiadó – Minden jog fenntartva.

Szokatlan könyv ez a Harmat Kiadótól. Ők a teista szemléletet képviselik, vagyis a számítógépmodellt, amiben az ember csak test és lélek. Ez a könyv sokkal részletesebben és alaposabban tárgyalja az embert a Biblia alapján, mint ahogyan a teisták mernek ezzel a kérdéssel foglalkozni. Ahogyan a bevezetőben írja Dr. Zsellengér József (Pápai Református Teológia) “Wolf néhány megfogalmazása már túlhaladottnak tűnhet” – ez igaz, ám a könyv mégis rendkívül gondolkoztató, és nagyon hasznos. Akiket nagyon érdekel a Biblia, javaslom Pál apostol levelek + görög-magyar kisszótár és konkordancia (Üdvtörténeti Figyelő, Passau 2004) könyvvel együtt olvassa Wolff könyvét.

 

 

Prof. (matematika) Dr. (filozófia) H. Rohrbach. Természettudomány, világkép, hit.

Evangéliumi Kiadó 1994.

Egy komoly tudós, komoly könyve. Jó párosítás, hogy a szerző matematikus és filozófus. Rohrbach sok értekezést írt, és előadást tartott a tudomány és a hit kapcsolatáról, e könyvben ezek mondanivalóját foglalja össze. Az előadó élettapasztalata: először a régi rossz, helytelen világképet, gondokozást kell kiirtani, lerontani, csak ezután lehet a színtiszta tejet, a valódi igazságot megosztani az emberekkel. Részlet a könyvből:

„Természettudomány és Isten megismerése

 

Talán szokatlan dolog. hogy egy előadás kezdetén egy bibliai Igéből induljunk ki. De mivel témám szerint Isten megismerésével szabad foglalkoznom. így egy Igével szeretném előadásomat megalapozni. Nem mintha magyarázni akarnám, de láthatatlanul végig fogja kísérni az egész előadást, és ez Ige alapján az is világosabb lesz, hogy hogyan kell érteni az én fejtegetéseimet. Jeremiás próféta, amikor Isten elhívta, súlyos, első pillanatra félelmes megbízatást kapott (Jer 1, 10): „Lásd, én e mai napon népek fölé és országok fölé rendellek téged, hogy gyomlálj, irts, pusztíts, rombolj, építs és plántálj!” Négyszeresen hangzik itt a megsemmisítésre való felszólítás Isten követe felé. Hogy gyomláljon, irtson, pusztítson és romboljon! Nem szörnyű megbízatás ez? Csak akkor, amikor már elvégezte Isten nevében ezt a pusztító munkát, szabad építenie és plántálnia.

 

Bár ez a megbízás keménynek tűnik a mi fülünk számára, de mégis szükséges. Éppúgy, mint ahogy a szántóföldnek megkeményedett talaját az ekevasnak szét kell tördelnie, hogy bele lehessen vetni a magot és amint a szőlőt az éles vincellérkéssel újból és újból meg kell metszeni, hogy gyümölcsöt teremjen és ne vadhajtásokat növesszen – úgy kell nekünk embereknek a szívünket és elménket újból és újból megtisztogatni. Engedni kell tehát, hogy valaki lerontsa képzeteinket és ismereteinket azért, hogy helyesen fogadhassuk be és őrizhessük meg Isten Igéjét. Így előttem is az a feladat áll most, hogy romboljak és pusztítsak, mielőtt építenék és plántálnék.

 

Ugyanerre a Jeremiásra Isten nem sokkal elhívatása után egy üzenetet bíz Izrael népe számára (Jer 2, 13): „..Kettős gonoszságot követett el az én népem: Elhagytak engem, az élő vizek forrását, hogy kutakat ássanak maguknak; és repedezett kutakat ástak. amelyek nem tartják a vizet.” Figyeljünk arra, hogy kinek szól Istennek ez a szava! Az Ő saját választott népének, Isten népének, Izraelnek. Azt mondja ez az Ige: Kettős gonoszságot követett el az én népem. Akkor Izrael népét választotta ki Isten a maga tulajdonául. Attól a naptól kezdve, amelyen Jézus a maga vérével pecsételte meg az új-szövetséget, van egy másik népe Istennek: Azok, akik Őutána keresztyéneknek, azaz krisztusiaknak nevezhetik magukat. A keresztyénség Istennek új népe a földön.

 

Ez Ige alapján akarjuk a mondanivalót megérteni. Mint a keresztyénség részének, akik Isten új népének tagjai vagyunk, nekünk is szól Istennek ez a szava: Az én népem, a keresztyénség, kettős bűnt követ el. Elhagynak engem, az élő forrást, és repedezett kutakat ásnak, amelyek nem tartják a vizet. Ezek a repedezett kutak azok, amelyeket kénytelen vagyok sok ma élő embernél lerontani és elpusztítani, hogy visszataláljunk az élő vizek forrásához. Csak akkor, amikor ismét szabad az út ehhez a forráshoz, van értelme annak, hogy plántáljunk és építsünk.

Isten megismerése a legmagasabb valami, amiről az emberi szellem gondolkodhat és amiről valaha gondolkodott.

De hogyan következett be az, hogy az élő Istentől elfordultunk és megelégedtünk egy filozófiai isten- és igazságfogalommal? Hogyan történt az, hogy repedezett kutakat ástunk magunknak, amelyeknek a vizétől mindig újra és újra szomjasak leszünk?” 55-57. o.

 

 

Watchman Nee: A teremtés titka

Evangéliumi Kiadó 2005.

Nee néhány könyvét érdemes olvasni, azokat, amikben nem Pember elméletét („gap-theory”) próbálja bizonyítani. A teremtés titka című könyv az egyik legalaposabb mű, a Pember feltételezés-sorozat az igazolására. Például: „Ilyen értelmezést nem csupán az Ézsa. 45,18-ból lehet levonni, azt alá lehet támasztani más bizonyítékokkal is. A 2. versben szereplő (1Móz. 1.2 – a szerk.) „és” kötőszót úgy is lehet fordítani, hogy „de”…’ 9-10. o.

Ellenvetés:

Az Ézsaiás 45:18 nemcsak Nee szerint értelmezhető! Sok teológus, több egyház pontosan Nee véleményének ellentétét látják ebben a versben. Mindenesetre mind a teremtésvédők, mind a pemberisták a saját elméletük igazolására használják ezt a verset:

„Mert így szól az Úr, aki az egeket teremté; Ő az Isten, aki alkotá a földet és teremté azt és megerősíté; nem hiába teremté azt, hanem lakásul alkotá: Én vagyok az Úr és több nincsen!”

 

Ézsaiás az egész könyvében, így a 45. fejezetben is sokat beszél a teremtő Istenről, de sehol mondja ki Pember egyik feltételezését sem! Ha igaz lenne bármelyik „gap-theory” variáció, akkor miért nem ezt mondja ez a fejezet, vagy Ézsaiás könyve? De a Biblia 31.167 (Károli Biblia) igeversének egyike sem mondja ki a rés/hézag/szakadék elméletet. Pember mai követőinek pusztán igeértelmezéseik vannak, mint például az előbb idézett 1Móz. 1.2 versben szereplő „és” héber: „vav” szó értelmezése. A probléma ezzel az értelmezéssel, hogy a „vav” sokszor szerepel a Biblia első két fejezetében, egy esetben sem „de”-ként, hanem minden esetben „és”-ként. Miért kellene ezt a folyamatot megszakítani és a 2. versben a „vav” szót „de”-ként fordítani? A szövegkörnyezet ezt nem indokolja. Ilyen alapon „bármit” átértelmezhetünk a Bibliában.

 

Nee következő próbálkozása a 2Pét. 3.5-7 versek átértelmezése. Nee jól érzi, hogy itt Noé idejében történt özönvízről beszél az Ige. Ahhoz, hogy a Pember-feltételezéshez lehessen kapcsolni ezt az Igét Nee behoz még egy özönvizet a történetbe, amiről sehol sem esik szó a Bibliában! Egyetlen igehely sem említi az első, általuk „Lucifer-áradása”-ként elnevezett özönvizet! „Lucifer-áradása” azért szükséges, hogy a 2Péter 3. fejezettel igazolni tudják a Pember elméletet. Ebben az esetben Pember-feltételezéséhez, Nee újabb feltételezést csap hozzá. Ez van, amikor nem az Igén áll az ember. Ilyen szabálytalan és tetszőlegesen értelemzett magyarázatokkal jutnak el Pember egyes mai követői a Jedi egyházhoz, valamint ilyen alapon nevezik ki George Lucast, a Csillagok Háborúja kitalálóját, a világ első számú „prófétájának.”

Nee, figyelmen kívül hagy minden más Igét, ami nem támasztja alá, vagy egyenesen ellentmond a feltételezés rendszerének. Bővebben: Réselmélet a Biblia tükrében

 

 

Watchman Nee: Isten örökkévaló terve

Living Stream Ministry

Sok hasznos meglátás szerepel a könyvben, de ez is a Pember rés/hézag/szakadék elméletet népszerűsíti. Pl.:

„Az 1Mózes 1,1-2 elmondja, hogy Isten abban az időben hogyan ítélete meg a világot. Amikor az angyalok egyharmada fellázadt a Sátánnal együtt, egy világméretű változás ment végbe, és Isten hatalmas ítéletet tartott az univerzum felett. 1Mózes 1,1-ben ez áll: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet.” Az ég nemcsak a mennyet jelenti, hanem az ott lakozó angyalokat is. Miután Isten megítélte a lázadó Sátánt, a föld kietlen és puszta lett, és sötétség volt a mélység színén.

Az első világ, amelyet Isten megteremtett, tökéletes világ volt (Jób 38,7; Ézsa 45,18), mert Isten nem a zűrzavar Istene (1Kor.14,33 – angol). A föld azonban kietlenné és pusztává vált Isten ítéletének következtében (Jer 4:23-26). A Biblia elmondja, hogy a föld a világmindenség központja. A jövőben minden a földön fog lezajlani. Mondhatjuk úgy is, hogy a föld a világegyetem központi színpada.” 30. o.

 

„Az 1Mózes 1,1-2 elmondja, hogy Isten abban az időben hogyan ítélete meg a világot.”

Ellenvetés:

Az 1Mózes 1,1-2 egy szót sem mond Isten ítéletéről, haragjáról, lázadásról, vagy bűnről. Épp ellenkezőleg: a Biblia első fejezetében Isten hét esetben (minden nap + a teremtés legvégén) azt mondja, hogy jó!

 

„Az ég nemcsak a mennyet jelenti, hanem az ott lakozó angyalokat is.”

Éppen ezért Isten mindent hat egyenként 24 órás nap alatt teremtett.

2Móz 20:11 „Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.”

Itt is ellenmondás van a Biblia és Nee bibliaértelmezése között.

 

„Miután Isten megítélte a lázadó Sátánt, a föld kietlen és puszta lett, és sötétség volt a mélység színén.” Ez a Pember-feltételezés lényege. Nee, ezt készpénznek veszi, de valójában ezt sehol sem mondja a Biblia.

 

„A föld azonban kietlenné és pusztává vált Isten ítéletének következtében (Jer 4:23-26).”

Nee a Jer 4: 23-26-ot hozza az 1Móz. 1, 1-2 versek közötti hézag igazolására. Mi ez a vers: „Nézek a földre, de íme kietlen és puszta; és az égre, de nincsen világossága! Nézek a hegyekre is, íme reszketnek; és a halmokra, de mind ingadoznak! Nézek és íme egy ember sincsen; és az ég madarai is mind elmenekültek. Nézek, és íme a bő termő föld pusztává lőn; és minden városa összeomlott az Úr előtt, az ő haragjának tüze előtt!”

Ebben a szövegrészben együtt szerepel a héber tohu szó és az ítélet, ezzel igazolják, hogy a Biblia második versében is ítélet történt. Ellenvetés: Ha Nee csak egy verssel tovább idézné Jeremiás könyvét, nem tudná az előző verseket a Pember-feltételezéshez kapcsolni. A legtöbb teológus nem kapcsolja össze Jeremiást a Mózes könyvével. Ilyen igeértelmezéssel azt is ki lehet hozni a Bibliából, hogy esett a hó a második napon. Bárki össze tudja kapcsolni a hó, meg az ítélet szavakat, valamint a teremtésleírást, de attól még nem mondja a Biblia, hogy hó esett a második napon.

 

A Pember-elméletének igazolására felhozott összes érv a szabálytalan bibliamagyarázás kategóriájába tartozik. Amikor ilyen igeértelmezést olvasok Isaac Asimov, biokémikus és író egyik mondata jut eszembe: „Ha megfelelően olvassuk, a Biblia a legerősebb ateista erő, amelyet valaha kitaláltak.”

 

A Pember-elmélet további nehézségeiről itt olvashat:

Réselmélet a Biblia tükrében

Réselmélet és a tudomány

Néhány szó Pember feltételezéséről

 

Értékelés: Sajnos ilyen helytelen igeértelmezések miatt, Nee nem megbízható igeértelmező, annak ellenére, hogy más területeken sok jó meglátása van. Nee-t csak az olvasson, aki ki tudja a helytelen bibliaértelmezéseit kiszűrni az elemzéseiből.

 

 

Hedwig Falk: A genezis idején.

Betekintés az emberiség őstörténetébe – a Biblia és a régészet megvilágításában – egy kísérlet. Evangéliumi Kiadó 2003.

Régi könyv, azóta sokat változott a világ, mind a kereszténységben, mind a tudomány területén. A könyvben 1987-ig vannak régészeti eredmények felsorolva. Kétségtelen, hogy egy szorgalmas élet munkája ez a könyv, de mivel a kiinduló feltételezés hibás, sok következtetés is az.

A könyv témája: régészet, bibliai régészet, Biblia. Ez egy nagyon érdekes kérdéskör, érdemes foglalkozni vele.

Részlet a könyv előszavából:

Dr. Scherer Konstanz: „Még a Bibliában hívő tudósok között is két „tábor” létezik. Az egyik oldal ugyanúgy hisz egy világméretű özönvízben, de abból indul ki, hogy ez a föld felszínét lényegében nem változtatta meg. Ezért Hedwng Falk mind régészetileg feltárt, mind a ma ismert helyeken felhasznált az özönvíz előtti kor leírásában. A másik oldal ellenben azon a nézeten van, hogy az egész mai üledék-földtan az özönvízre vezethető vissza, amely a föld addigi felszínét teljesen átalakította. Ebben az esetben a földrajzi helyekre vonatkozó részletes adatok nem lehetnek egészen helytállóak a Noé előtti időkre vonatkozólag. Ezt a konfliktust még nem sikerült feloldani, de egyre több olyan földtörténettel foglalkozó tudós és paleontológus (őslénytan szakember) van, aki a második nézet felé hajlik. A további kutatásra kell bízni, hogy a két modell közül melyik bizonyul helyesnek.”

 

Konstanz azt írja, hogy egyre több olyan földtörténettel foglalkozó tudós és paleontológus van, aki a második nézet felé hajlik. 1987 óta eltelt időben ezen tudósok száma tovább nőtt, az általuk képviselt elmélet tekintélye naggyá vált. A „hivatalos tudomány” növekvő számú képviselője egyre jobban elfogadja a katasztrófizmust, a föld geológia képének kialakítójaként és formálójaként, ezért Falk és követői nehéz helyzetbe kerültek.

 

A könyv több dologra ráirányítja a figyelmet:

• A bibliarégészetnek sok hasznos felfedezése van 1Móz. 12. fejezettől kezdve.
• Az eltelt évtizedek rámutattak Falk tévedéseire, így elmondhatjuk, hogy bibliamagyarázat alábbi két szabályát mindig érdemes betartani: „Nem kell hozzátenni az Igéhez”, valamint, „ami nincs a Bibliában, azt nem kell tanítani”.
• Nem kell mindenáron igazolni a Bibliát! Ninive története nem azért igaz, mert már igazolta a tudomány, hanem azért igaz, mert a Bibliában szerepel. A bibliai Ninive történet addig is igaz volt, amíg nem találta meg a régészet Ninivét! El kell dönteni, hogy mit fogadok el igaznak! Ha a Bibliát, akkor nem várok a régészeti, genetikai, stb. igazolást. Ha van, akkor jó, ha nincs, akkor sem inog meg a hitem. Így, hogy a régészet igazolta Ninive létezését és egyéb bibliai történeteket a hitem mellé, (tudományos, régészeti, történelmi) tudás is kapcsolódik. Sajnos mára a legtöbb egyháztag szívében az ateista tudomány dönti el, hogy mi az igaz a Bibliában. Rendkívül veszélyes ez.

 

A bibliai régészet egyik vonala azon a nézeten van, hogy az özönvíz a föld addigi felszínét teljesen átalakította. Ők azt állítják, hogy az özönvíz előtti világból csupán kb. 400 lelet van.

 

Falk, a könyve elején becsületes azt állította, hogy írása kísérlet. Több évtizeddel a könyv megjelenése után kijelenthetjük ez tényleg csak egy kísérlet volt. Viszont az özönvíz utáni kutatási eredmények összegyűjtése rendkívül hasznos. Ehhez segítség:

Biblia – régészet

Szük Bendegúz írásai

Yohanan Aharoni – Michael Avi-Yonah: Bibliai Atlasz Carta+SZPA

Angol: Christianity today

 

 

 

Dr. Bolyki János: Hit és tudomány.

Református Zsinat 1989.

A szerző elismert tudós. Bolykit olvasva ez jut eszembe: Alázat és bölcsesség, majd felötlik bennem Dr. Csókay András mondata: „a tudás alázatossá tesz”.

Részlet a könyvből:

„Az élet keletkezésének rejtélyére századunk elején a tudomány még semmiféle világos biológiai választ nem adott. Világnézeti vita inkább azon volt, hogy az egészen alacsonyrendű élőlényekből (egysejtűek) hogyan „fejlődhetett ki” magasabb rendű állatvilág, sőt az ember. A vitában az egyik oldalon a mechanikus (gépies-öntörvényű) felfogás hívei Darwin tételére hivatkoztak és a fejlődés okát a „a természetes kiválasztódásban” látták. A másik oldalon álltak azok, akik elismerték ugyan a fejlődést, de azt nem a ,,küzdelem a létért” gépiességére, hanem Isten tervszerű és a fejlődés célja felé haladó (teleologikus) irányítására vezették Vissza. Úgy vélték, hogy ezt az irányítást Isten az élőlényekben levő életelv által gyakorolja. Ezt a felfogást nevezték vitalizmusnak (vita = [lat.] élet). Ennek legnagyobb hatású képviselője a jezsuita őslénykutató Pierre Teilhard de Chardin volt, aki egész teológiáját a fejlődéselméletre építette, természetesen nem a darwinista mechanikus, hanem az Istentől eredő belső életelv alapján. Rendszerében nemcsak Isten teremtői tettének, de magának Krisztusnak, a Szentléleknek és a végső dolgokról szóló bibliai tanításnak (eszkatológiának; eszkatosz = végső) is nagy szerepe van. Nála „Krisztus a fejlődés tengelye” s a világ az Alfa kezdőpontból kiinduló szétágazás (differenciálódás) után (ez a fajok keletkezésének felel meg) most már az Omega végpont felé tart, melyben minden egyesülni fog, és Isten lesz „minden mindenekben” (1Kor 15,28). Századunk közepén azonban a molekuláris génbiológia új eredményei nyomán értelmetlenné vált a mechanikus vagy belső életelv szerint működő fejlődéselméletek vitája. A génbiológia arra mutatott rá, hogy a szülők tulajdonságait a kromoszómákban lévő ún. DNS-molekulák különféle összekapcsolódása és sorrendje hordozza. Ezek az élettani „kódok” (jelrendszerek), a közlések (információk) kifejezésére egy olyan folyamat útján öröklődnek, mely sokban hasonlít a kibernetikából (= vezérléstan) ismert, az ember által készített adatfeldolgozó gépek működéséhez. Ennek során a sejtmagban lévő nukleinsav információt közöl a sejtplazmában lévő fehérjével, amit az „elraktároz”. Tudni kell még azt, hogy a fehérjék sokféleségét a bennük lévő aminosavak sokfélesége okozza. Mindebből fontos következtetést lehet levonni az élet keletkezésére és fejlődésére nézve. Az a következtetés született, hogy az őstengerben a nukleinsavak és a fehérjék olyan találkozása történt, melynek során megkezdődött a fentebb vázlatosan ismertetett „önszabályozás”, tulajdonságaik átöröklődtek; a külső világ hatására pedig (pl. villámcsapás) olyan kedvező (kedvezőtlenek is, de erről most ne szóljunk) jelrendszer(kód)-változások keletkezhettek bennük, mely alkalmazkodóképességüket fokozta, azaz megszerveződtek és fejlődésnek indultak. Ez persze csak feltételezés (hipotézis), amit bizonyítani csak akkor lehetne, ha a folyamatot mesterségesen is elő tudnánk idézni.” 61-62. o.

 

 

Végh László: Természettudomány és vallás.

Kálvin 2002.

A szerző fizikus, gondolkodását erősen áthatja az ateista evolúciómodell és nézőpont.

A szerző véleménye: „A természettudományos és vallásos gondolkozás kapcsolata egyre inkább a világtörténelmet alakító tényezővé válik.” 15. o.

Egy fontos dologra mutat rá a rendkívül művelt szerző, az elmúlt kb. 300 évet a természettudomány által befolyásolt hit és bibliaértelmezés jellemezte. Nem volt mindig így:

 A Római Birodalomban a kereszténység a Bibliára épült, és társadalmat átalakító hatása volt. Ma már ez nem így van. A kereszténység nagy része napjainkban a tudomány azon részére építkezik, amely kizárja Isten létét és támadja a Bibliát. A legtöbb felmérés (ahogy a bevezetőben is idéztem) az ateista tudományra való építkezést jelöli meg legfőbb okaként annak, hogy a kereszténységnek ma nincs társadalmat átalakító, vagy megtartó ereje. A papok, lelkészek, igehirdetők egy része sem hisz a teremtésben, Teremtőben és Jézus feltámadásában, mert a tudomány ellenzi ezeket. Napjaink európai „keresztényeinek” „jó esetben” befolyásoló, de a legtöbb esetben még ennyi erejük sincs. Az egyház születésekor a hívőket krisztusiaknak vagyis „olyan, mint Krisztus”-nak nevezték. Az apostolok, magukat az Út követőinek (Jézus = Út) hívták. Ma a tudomány köpenye mögé bújt antikrisztusi gondolkozás a templomon belül és kívül egyre dominánsabbá válik, miközben Európában évente 4 millió „keresztény” hagyja el egyházát, hagyja ott a templomi ülőhelyét. Az evolúciómodell tantermi oktatása óta a bibliai hit ereje, hatása visszaszorulóban van, az ateista, Istent szándékosan tagadó hit miatt. Egy másik tendencia: kb. 2000 óta Európában az ateizmus elfogadottsága erősen csökken. Az ateizmus helyét az okkult ideológiák veszik át, az erőtlen, passzív kereszténység még arra sem képes, hogy a keletkező űrt kitöltse! – Tisztelet a kivételnek.

 

Részletek „A tudomány határairól” fejezetből:

 

„A tudomány, a fizika nyelve a matematika. A matematika úgy értelmezhető, mint valamennyi lehetséges mintázat és a mintázatok között létező kapcsolatok összessége. A mintázatok lehetnek például a síkbeli, térbeli alakzatok, a közöttük lévő kapcsolatokat a síkgeometria vagy a térgeometria tételei fogalmazzák meg. A mintázatok lehetnek a számok, akkor a kapcsolatokat a számelmélet tételi határozzák meg. A mintázatok lehetnek egy halmaz elemei, akkor a kapcsolatokat a halmazelemeken végezhető műveletek szablyák meg. A matematikában az a fontos, hogy ha kiválasztjuk a vizsgált mintázatokat és megadtuk a közöttük lévő alapvető összefüggéseket, akkor a továbbiakban következetesen végezzük a megfelelő műveleteket.” 182. o.

„Érdekes, hogy miközben a természet a matematika nyelvét beszéli, a matematika egyúttal az emberi elme alkotása.…

Ez a képesség arra is kiterjed, hogy az ember az összefüggéseket következetesen tárgyaló matematikai gondolkodásra is képes. Mindezeket tudva sem lehet egyszerűen azt mondani, hogy az ember matematikai képessége puszta evolúciós kényszer volna. Az evolúciós túlélési stratégiához egyszerűbb gondolkodás is elég lenne. A ragadozókkal, mostoha természeti körülményekkel folytatott harc nem teszi szükségessé az elvont gondolkozást ilyen fokú mélységét.” 183. o.

 

„A törvények eredete

A kísérletek eredményeit modellek segítségével eredményezzük. Ha a vizsgált jelenség értelmezésére sikerült egy jó modellt találni, akkor vagy a természet egy törvényét fedeztük fel, vagy egy már ismert törvény létezését erősítettük meg. Felmerül viszont a kérdés, honnan erednek a törvények.

A kísérletezés során felfedezett szabályszerűségeket rendszerezve a törvények között bizonyos hierarchikus rendet veszünk észre. Általában a törvények létezését még alapvetőbb törvényekre vezethetjük vissza. Ilyen módon a tudományos módszert követve felfedezhetjük, hogy eljuthatunk akár a legalapvetőbb törvények megismeréséig is. Most tekintsünk el attól, hogy a megismerés elvi határai, gondoljunk a matematika jelentette korlátokra, mennyire jelentenek akadályt. Bár még ma nem tudjuk, feltételezhetjük, hogy idővel az emberi tudomány képes lesz feltárni akár a legalapvetőbb törvényeket is, például megismerjük a kvantumgravitációs alapegyenleteket, meg tudjuk adni akár az élet fejlődésének alapjául szolgáló önszerveződési folyamat leírását. Ebben az esetben is, fel tudunk azonban tenni a világra vonatkozó, alapvető fontosságú kérdést. Megkérdezhetjük, miért pontosan ilyenek a természet legalapvetőbb törvényei. Miért nem mások, vagy felmerül a heideggeri kérdés, egyáltalán miért létezik a világ, miért nem csak a semmi. Erre a kérdésre a tudomány nem adhat választ.” 186- 187. o.

 

„Az ember létezése

Számunkra alapvetően fontos kérdés, mennyire szükségszerű és mennyire véletlen az ember létezése. Ennek a kérdésnek a megválaszolása már csak azért is nehéz, mert az élet eredetéről sem sokat tudunk. Tudjuk, az evolúciós folyamattal együtt jár az egyre összetettebb, magasabb szinten szervezett élet megjelenése, azonban hogy csak emiatt szükséges-e léteznie az embernek, nem tudjuk. Azt bízvást feltételezhetjük, hogy az ember megjelenése nem lehet a puszta véletlen.” 187. o.

 

„A természettudományos módszer viszont az adott körülmények okos mérlegelésén, a modellezésen, és kísérletezésen alapul. Ha a dologgal foglalkozva valami nem sikerül, ami igen gyakran előfordul, nem tragédia, lehet újra próbálkozni. A tudományos módszer elutasítja a tekintélyre való hivatkozást, csak a vizsgálható bizonyítékok, az ellenőrizhetőség számít. Amit meg lehet csinálni, azt általában meg is teszi, nincsenek erkölcsi és másféle gátlások.” 193. o.

 

„A tudományos módszer elutasítja a tekintélyre való hivatkozást, csak a vizsgálható bizonyítékok, az ellenőrizhetőség számít.” 197. o. – Ha ezt betartanák, akkor a világon nem lenne egyetlen ateista sem!

 

„Amit meg lehet csinálni, azt általában meg is teszi, nincsenek erkölcsi és másféle gátlások.” 197. o. – Ez rettenetes és gyalázatos. Nagyon sok tudós ez ellen küzd. A Biológiai pokolgép című könyv pontosan ilyen jellegű figyelmeztetéseket tartalmaz jeles tudósokat idézve.

 

„Úgy tűnt, hogy a vallás – elsősorban a hézagok istenére alapozó teológia – véglegesen védekezésbe kényszerül, és lassan teljesen elveszíti a gondolkozásra gyakorolt befolyását. A tudománnyal való folytonos vitákat, amelyekben a teológiai gondolkodás egyre inkább háttérbe szorult, úgy igyekeztek tompítani, hogy kimondták, a tudomány és a teológia között nem is lehet vita, merthogy különböző dolgokról beszélnek. A teológia és a természettudományos gondolkodás merev szétválasztása mostanra gyengülőben van. Hódít az az érvelés, hogy a tudomány és a teológia ugyanúgy a valós világgal foglalkoznak, mindketten ugyanúgy a világról tesznek kijelentéseket, tehát nem lehet művi úton szétválasztani. A két különböző terület állásfoglalásait szembesíteni kell egymással, mivel a két terület kölcsönhatása olyan felismerésekre vezethet, amelyek segítenek a világ jobb, teljesebb megértésében. A modern tudomány, korlátait ismerve nem tesz végleges kijelentéseket a világ természetéről, azaz nem akarja megválaszolni a végső kérdéseket. A tudós tudja, hogy modellekkel dolgozik, nem a legvégső igazságokat kutatja. A tudományra hivatkozó filozófiák felismerték, hogy a tudomány állandóan változik, nagyon kevés olyan törvény létezhet, amely fenntartás nélkül érvényes. Ezért inkább tartózkodnak a tudományos eredményekre hivatkozó, végső válaszokat adó filozófiai rendszerek megfogalmazásától. Emlékezetes, mennyire eredménytelen voltak az ilyen törekvések, amelyeket végül is nem tudomány, hanem a tudományra hivatkozó materialista filozófusok kíséreltek meg. Gondoljunk arra, amikor az anyag megmaradására hivatkozva vélték megsemmisíteni a teológiai gondolkodás alapjait, mondván az anyag örök, tehát nincs szükség teremtésre. Láttuk, hogy előfordulhat még az is, hogy a természettudomány a saját fogalmaival jól leírható egyszerű kérdéseket sem válaszolhatja meg, mert nem vizsgálhatunk, észlelhetünk mindent, ami pedig az anyagi világ része lehet. Hiábavalónak látszik a materialista filozófia ama igyekezete is, hogy a végső kérdéseket értelmetlennek, fölöslegesnek nyilvánítsa. A materialista filozófia saját rendszerén belül a végső kérdések valóban feleslegesek. Az embernek, mint a létezését biztonságban tudni akaró lénynek azonban szüksége van a világ teljességének értelmezésére, a végső válaszokra. Az ember számára a végső kérdésekre adott felelt akkor is igazi érték, ha a válaszok nem természettudományos egyértelműséggel vannak megadva, ha a metafizika vagy valamelyik vallás fogalmazza meg azokat.” 197-198. o.

 

Értékelés: A szerző nagytudású, rendkívül alapos és óvatos. Érződik, hogy a szerző minden szót, megfogalmazást többször is átgondolt. A könyv szerintem összességében hasznos, de ezt a fajta kifejezésmódot Magyarországon kevesen olvassák, még kevesebben értik, és alig értékeli valaki. A könyvben keverednek a profi és a rendkívül nem profi elemek. Időnként azt érzem, hogy egy ateista a szerző, pedig nem az. A könyvben az Isten melletti érvei fontosak, rendkívül precízen kidolgozottak, de mégsem érik el céljukat, a meggyőzést. Sokat töprengek, hogy mi a szerzőjének a célja? Erre a kérdésre talán a 198. oldalon kapunk választ: „Az ember számára a végső kérdésekre adott felelt akkor is igazi érték, ha a válaszok nem természettudományos egyértelműséggel vannak megadva, ha a metafizika vagy valamelyik vallás fogalmazza meg azokat.”

 

 

Dr. Török Tibor: Természettudomány, világkép, világnézet, istenhit.

Evangéliumi Kiadó 2008.

Török Tibor nyugállományú egyetemi tanár, vegyész, nemzetközileg elismert tudós, református presbiter.

Részlet a könyv Tóth Tibor professzor által írt előszavából:

„Tökéletesen egyetértettünk abban, hogy semmilyen tudományos magyarázat nem létezik arra, hogyan szervezte önmagát a Világegyetem csaknem végtelenül sűrű és forró, plazmaállapotú, iszonyú nyomású ősanyag külső információforrás nélkül, ha úgy tetszik intelligens Teremtő nélkül a hihetetlen bonyolultságú, legalább százbillió sejtből felépülő, élő, gondolkodó emberig.”

 

Dr. Török célja:

„Célom az, hogy vázlatosan bemutassam a világkép és a világnézet egymáshoz való viszonyának alakulását a felvilágosodás korától az újkoron keresztül egészen napjainkig. Világosan meglátszik majd az, hogy világképünk fokozatos fejlődése, különösen legújabb kori ugrásszerű előre haladása semmiképpen sem tudja lerombolni istenhiten alapuló világnézetünket. Épp ellenkezőleg, messzemenően megerősíti azt. A természettudomány önmagában véve nem tud istenhitet adni, hiszen a két dolog különböző síkon mozog. Mégis sokkal inkább azt sugallja, hogy Isten van, és semmiképpen sem azt, hogy nincs.” 8. o.

 

Ez egy nagyon fontos mondat és Török professzor úr egész életét és munkásságát ez az irányelv hajtotta: A világról alkotott képünk semmiképpen sem tudja lerombolni istenhiten alapuló világnézetünket. Épp ellenkezőleg, messzemenően megerősíti azt. Ez pontosan ellentétes azzal a hitehagyással, ami a főiskolás, egyetemista generációt 1970 óta jellemzi.

 

„A természettudomány önmagában véve nem tud istenhitet adni, hiszen a két dolog különböző síkon mozog. Mégis sokkal inkább azt sugallja, hogy Isten van, és semmiképpen sem azt, hogy nincs.” Ezt a fontos mondatot, érdemes több oldalról megvizsgálni.

Dr. Török mondatának valóban van egy mély, teológiai értelme, ami a Zsidó levél 11. fejezet 3-as verse foglal össze: „Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy ami látható, a láthatatlanból állott elő.”

 

Viszont nézzük meg, mit mond a Róma levél 1 fejezet 19-22 verse: „Mert ami az Isten felől tudható nyilván van ő bennük; mert az Isten megjelentette nekik: Mert ami Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek. Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem mint Istent dicsőítették őt, sem neki hálákat nem adtak; hanem az ő okoskodásaikban hiábavalókká lettek, és az ő balgatag szívük megsötétedett. Magukat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek.”

A Biblia sokkal erősebben fogalmaz, mint Dr. Török: a teremtett világ értelmes szemlélése során felismerhető, Isten örökké való hatalma és istensége. Tehát a Biblia szerint az emberek a teremtett világból is felismerhetik Istent és valódi hitre juthatnak. Ezért egyetlen ember sem védekezhet tudatlansággal. Érdemes Richard Dawkins és a Biblia különböző álláspontját összevetni, erről a kérdésről. Dawkins azt állítja, ha esetleg Isten mégis, netalántán létezne, azt kérdezné Tőle: „Uram! Miért bújtál el ennyire?” A Biblia válasza Dawkinsnak és minden embernek: A teremtett világ értelmes szemléléséből meglátható, felismerhető Isten hatalma és istensége.

 

 

 

Dr. Török Tibor: Istenhit és természettudomány. Egy öreg tanár hitvallása.

Kálvin Kiadó 1996.

Török Tibor nyugállományú egyetemi tanár, vegyész, nemzetközileg elismert tudós, református presbiter. A teista evolúciót képviseli, annak is egy válfaját. Az alábbi részlet ezt jól mutatja:

„4. Rend

Már az első pillantásra felfedezhetjük azt, hogy a természetben rend van. Pedig elvileg elképzelhető lenne egy olyan világmindenség, amelyben teljes rendszertelenség, összefüggéstelenség és zűrzavar uralkodna. Ezzel szemben rend van a legparányibb részektől egészen a legnagyobb csillagóriásokig, egy harmatcsepptől vagy hópehelytől kezdve a galaxisok százmilliárdjáig, a rendszerek születésében, fejlődésében, életében, mozgásában és elmúlásában egyaránt.

 

A teljes világmindenséget átható rendre utal az univerzum másik neve, a kozmosz szó is. Kozmoszt látunk magunk körül, és nem khaoszt. Pedig a világmindenség keletkezésének hajnalán, a tizennégymilliárd év előtti ősrobbanást követően (ld. 10. fej.), távolról sem lehetett rendezett állapotról beszélni. Ellenkezőleg, a legnagyobb összevisszaság, tökéletes káosz uralkodott. Ennek az állapotnak a jellemzésére a Biblia ősi héber szövege a „tohuva bohu” kifejezést használja. Ennek szó szerinti fordítása: zűr és zavar. Ez a kaotikus állapot és a hétköznapi értelemben vett zűrzavar között azonban lényeges különbség van. Az utóbbiban a legcsekélyebb jele sincs a rendeződésre való törekvésnek. Minden ellentétben áll mindennel, így az egyik teljesítmény lerombolja a másikat, minden pusztul, szétzilálódik, tönkremegy, végül az egész megsemmisül. Ezzel szemben a bibliai, vagyis az ősrobbanást követő zűrzavar már céltudatos, célirányított, ún. teleologikus természetű. (A két görög szóból alkotott összetételben a ,,teleosz” a nagy távolságra való kihatást jelenti, a ,,logosz” a kijelentést, a szót, az ige formát.) Ez tehát azt jelenti, hogy ebben a zűrzavarban már eleve el van rejtve egy olyan külső erő, amely képes rendet teremteni benne. Képtelenség lenne ugyanis arra gondolni, hogy a káoszból, az ,,ősleves”-ből csupán véletlenszerűen lejátszódó folyamatok révén kozmosz lehetett volna.” 33. o.

 

A „tohu va bohu” szó szerinti fordítása nem, zűr és zavar! A Brown-Driver-Briggs Hebrew and English Lexicon (BDB) szerint: tohu = formátlan, alaktalan, bohu = üres, üresség.

 

Ide illik és a legjobban összefoglalja a szerző gondolatát, Dr. Török előző könyvéhez írt Tóth Tibor professzor előszava:

„Tökéletesen egyetértettünk abban, hogy semmilyen tudományos magyarázat nem létezik arra, hogyan szervezte önmagát a Világegyetem csaknem végtelenül sűrű és forró, plazmaállapotú, iszonyú nyomású ősanyag külső információforrás nélkül, ha úgy tetszik intelligens Teremtő nélkül a hihetetlen bonyolultságú, legalább százbillió sejtből felépülő, élő, gondolkodó emberig.”

 

Ide illik: Dr. Kiss Ernő és Kiss Ferenc magiszter: Hány főtétele van a termodinamikának? 

 

„Hogy hogyan alakulhatott ki a rendezett világ, a klasszikus termodinamika törvényeivel [1] erre a kérdésre nem lehet választ adni. Habár a klasszikus termodinamika szigorúan egzakt tudomány, a fizika, kémia és műszaki tudományokon kívül más tudományokban nemigen alkalmazható. Már a biológiában sem, noha a biológia is a természettudományok egyik igazi képviselője. A klasszikus termodinamika nem tudja megmagyarázni hogyan keletkezett a természet legnagyobb csodája, a természetes „software”, a dezoxiribonukleinsav, azaz a DNS, ami mindent csodálatossá és széppé formál (4.ábra).”  418.o.

 

„A termodinamika Első, Második és Harmadik főtétele alapján nem lehetséges megmagyarázni a szerves lények kialakulását spontán folyamatokban. A termodinamika főtételei nem tudnak választ nyújtani a biológia és az evolúció legfontosabb kérdéseire. A legegyszerűbb egysejtű élőlényekben is nagyszerű és csodálatos rendezettség tapasztalható, ami biztosítja az élet működését annak teljes egészében, a születést, táplálkozást, növekedést, szaporodást és elhalálozást.” 421.o.

 

Nagyon valószínűnek tartom, hogy Dr. Török olvasta, Szűcs Ernő: A tudomány istentisztelete című könyvet, mert a két szerző véleménye és érvelése nagyon hasonló egymáséhoz. Lásd ott.

 

 

William MacDonald: Csodálatos…

Jó Hír 1999.

Az ismert hitvédő könyve három részből áll: Isten csodálatos teremtése, Isten csodálatos gondoskodása, Isten csodálatos megváltása. Isten csodálatos teremtése rész sok hasznos idézetet és meglátást tartalmaz. Pl.: „Az agy

Az agy a legbonyolultabb ismert dolog a világegyetemben. Don DeYong és Richard Bliss a következőket írják:

„Agyunk továbbra is a tudomány határain mozog; nagyon keveset tudunk róla, de amit tudunk, az megdöbbentő. Minden egyes agyban lévő idegsejt billió atomot tartalmaz. Ez olyan, mintha egy mikroszkopikus világegyetem lenne bezárva minden egyes sejtben, parancsokkal, célokkal és részecskék egymásrautaltságával.”11

A Time magazinban egy cikk elismerte: „az, ahogy sejtek milliója működik együtt az agyban a tudat megteremtése érdekében, a biológia legfőbb megoldatlan kérdése”.12…

Az agy és az izmok közötti összhang szintén egy csoda. Vegyünk például egy templomi orgonistát. Öt billentyűsor van előtte, mindegyiken 61 billentyű – összesen 304 billentyű, továbbá 150 regiszter és 32 pedál. Ahogy a kottát olvassa, az agya utasításokat küld a kezének és a lábának, hogy a megfelelő billentyűkön és pedálokon játsszon egy időben, ugyanakkor a megfelelő regisztereket húzza ki. Ennek eredményeképpen a templom épülete tökéletes harmóniával telik meg. Persze órákat kell gyakorolnia, ahhoz, hogy az ujjait és a lábait beidomítsa, de az elméje sohasem közömbös. Folyamatosan kell gondolkodnia a következő akkordon, azon, hogyan hívja azt életre.” 17. o.

Mivel „minden jog fenntartva” szerepel a könyv elején már így is többet írtam, mint akartam.

 

 

F.W. Grant: Mózes első könyve az Újszövetség fényében.

GBV.

A réselméletet erőlteti, de semmit sem igazol se a Biblia, sem a tudomány oldaláról.

 

 

Scott B. Rae. Erkölcsi kérdések. Bevezetés az etikába.

Harmat 2015. Minden jog fenntartva.

Jó könyv a keresztény etika területén. Sok aktuális kérdéssel foglalkozik, sokkal nem.

A Biblia világa 4. Bibliai etika. Minden jog fenntartva.

 

 

 

 

Dinoszauruszok

Két könyv, egy fejezet, valamint egy cikk.

 

2011-ben „újból felfedezték” a dinó-lágyrészeket ezért, a dinoszauruszok iránti amúgy is nagy érdeklődés még jobban fokozódott, valódi tudományos, kulturális, ideológiai harcmezővé váltak. A média rendkívüli aktivitása és az egyházak mély hallgatása miatt elmaradt a dolgok tisztázása. Az alábbi válogatás segít megérteni a közelmúlt tudományos történéseit.

 

 

Dr. Stefan Drüke: Utazás a dinoszauruszok korába.

Evangéliumi Kiadó 1997.

A német teremtéstudományi szekció egyik kiadványa. (Ez egy újabb teremtéstudományi központ.) A szerző biológus. Egy olyan témában állást foglalni, mint a dinoszauruszok nem egyszerű feladat, de a szerző most sem hátrál meg. Ez egy 1994-es könyv. Még mindig hasznos olvasmány, de az eltelt 25 évben sok új felfedezés (csontvázak, lágyrészek, genetikai elemzések, stb.) történt.  

Részlet a könyvből: „10. Kormeghatározások

 

A Biblia beszámolója az özönvízről és az azt követő katasztrófákról segít abban, hogy könnyen, de annál mélyebben megértsük, miért és hogyan keletkeztek a fosszíliák, magyarázattal szolgál arra, hogy miért jelennek meg fosszíliák bizonyos összetételben, és arra is, hogy miért halt ki oly sok élőlény a Nóé utáni nemzedékek idején.

Mégis, valójában milyen idősek a fosszíliák? Nyilvánvaló, hogy senki sem tudja pontosan. A későbbi katasztrófák idején elpusztult dinoszauruszok a Biblia kronológiai utalásai szerint négy-ötezer évesek. Hogyhogy, hát nem sokmillió évesek? Nem, nem sokmillió évesek! Ezek az időadatok a mesék birodalmába tartoznak. Az evolúciótan képviselőinek mégis feltétlenül ilyen hosszú időszakokra van szükségük az élőlények véletlen keletkezéséről szóló elméletükhöz. Az élőlények véletlen keletkezéséhez és továbbfejlődéséhez idő, sok idő kell!

Hát nem nagyon hosszú idő alatt kövesedik meg egy élőlény? Biztosan nem! A megkövesedés „versenytársa” az elbomlás. A kövületképződéshez ezért fontos az azonnali beágyazódás, még a bomlás megindulása előtt. Eszerint a fosszilizálódás idejét a vízmennyiség és az állatot vagy növényt elborító kőzet összetétele határozza meg. Tíznél valószínűleg nem több, de legfeljebb száz év kellett egy dinoszaurusz megkövüléséhez. A legtöbb könyvben mégis azt olvassuk, hogy a dinoszauruszok sok millió évesek. Igen szemléletesen állítják az olvasónak, hogy ezt többek között a radioaktív mérési módszerekkel lehet bizonyítani.

 

A radioaktív mérési módszerekről

 

Az összes radiometrikus módszer – némiképp leegyszerűsítve – azon alapul, hogy a bomló radioaktív anyago(ka)t és a keletkező bomlástermékeket fizikai vagy kémiai úton megmérik. Az eljárás elvileg mindig ugyanaz, függetlenül attól, hogy a radioaktív anyag szén, kálium, urán vagy valamilyen más anyag.

 

A legfontosabb, órának is nevezett bomlások:

A rubidium-stroncium óra: Rb87 → Sr87; felezési idő: 14,8 milliárd év

Az urán-ólom órák;

U238 → Pb206; felezési idő: 4,5 milliárd év

U235 → Pb207; felezési idő: 0,7 milliárd év

A kálium-argon óra:

K40 → A40; felezési idő: 1,3 milliárd év

A radioaktív szén óra:

C14 → N14; felezési idő: 5730 év

 

A radioaktív elemek atommagjának átalakulásakor sok esetben nem keletkezik stabil atommag, hanem másik radioaktív elem. Ez megintcsak átalakul. A folyamat sok elemen át folytatódhat úgy, hogy egy bomlási sor adódik (sok) különböző bomlástermékkel; végül stabil atommagú elemmel fejeződik be.

Az alábbiakban az említett órák közül nézzünk meg kettőt közelebbről is.

 

I. Az urán-ólom óra

 

A radioaktív elem* (atom), az urán238 atommag-átalakulások** során bizonyos idő alatt bonyolult folyamattal stabil*** elemre, ólom206-ra (vegyjele: Pb) bomlik. Azt az időt, amely alatt az eredetileg jelenlévő radioaktív atomok fele elbomlik, felezési időnek nevezzük. A bomlási folyamat felezési idejét fizikai laboratóriumban meg lehet állapítani, ez jelen esetben négy és fél milliárd év. Ahhoz, hogy egy ásvány korát megkapjuk, a benne lévő urán238-es ólom206 mennyiségét analitikusan meghatározzuk. Mivel ismerjük a felezési időt, a minta korát bizonyos feltételek mellett ki lehet számítani. E radioaktív kormeghatározó módszerrel mindenesetre maguk a fosszíliák kora nem határozható meg, hanem ritka esetekben az őket tartalmazó kőzetek kora. Gyakran okoz nehézséget azonban, hogy a fossziliás üledékes kőzet korát nem lehet közvetlenül meghatározni, mivel normális esetben a fosszíliákhoz hasonlóan ez sem tartalmaz radioaktív (urán) izotópokat. A gyakorlatban úgy végzik a kormeghatározást, hogy bizonyos kőzetrétegeket (például lávát) keresnek, amelyek a kérdéses lerakódási rétegek fölött és alatt fekszenek, és ezek korát határozzák meg. Így körülhatárolva közvetett módon a fosszíliatartalmú kőzet és vele együtt a fosszilia kora is meghatározható.

 

Ezzel máris magának a mérési módszernek a kérdőjeleinél tartunk. Ha ismert a bomlási sebesség, bizonyos feltételek – jobban mondva feltevések, hiszen a feltételek egyike sem bizonyított – esetén a számítások a kor kinyomozására alkalmazhatók. Az egyik ilyen alapfeltétel, hogy a rendszernek zártnak kell lennie. Példánkban ez azt jelenti, hogy ólom206 atomoknak sem elszökniük, sem kívülről a rendszerbe kerülniük nem szabad. Azután ismerni kell a rendszer kezdeti értékeit. Tehát pontosan kell tudni, milyen volt a különböző anyagok eredeti mennyisége, amikor a kőzet képződött. Harmadszor pedig: a bomlási folyamat során a felezési időnek nem szabad változnia. De ki lehet biztos afelől, hogy sohasem változott a bomlási sebesség? Ki ismeri a kezdeti értékeket? Nem lehetséges-e, hogy oldódási, keveredési folyamatok radioaktív elemeket kívülről be-, vagy belülről kivisznek? Az említett feltételek tehát egyáltalán nem bizonyítottak, és nem is bizonyíthatók, hanem pusztán sejtések. Ha ezek hamisak – egy és más erre utal -, akkor az eredményeknek is hamisaknak kell lenniük.

 

A jobb megértés kedvéért vegyünk egy egyszerű példát: Képzeljünk el egy vízcsap alatt egy nagy tartályt, amelybe, amióta megfigyelhetjük, egyenletes sebességgel csöpög a víz. A mérés azt mutatja, hogy óránként pontosan 50 milliliter víz csöpög a csapból, és a tartályban időközben pontosan 1000 liter víz van.

 

Mióta csöpög tehát a csap? A válasz egyáltalán nem nehéz. 1000 liter víz van benne, óránként 50 milliliterrel gyarapodik, a csap tehát 20000 órája csöpög. Nagy tévedés! A csap csak 200 órája csöpög. A kísérletezőknek tudniuk kell – amit pillanatnyi megfigyelőként egyáltalán nem tudhatnak -, hogy már nagy mennyiségű víz volt a tartályban, mielőtt a csap csöpögni kezdett. Ezenkívül valaki kívülálló néhány vödör vizet öntött a tartályba, harmadsorban pedig a csap kezdetben sokkal gyorsabban csöpögött. A tudósok ezt természetesen nem tudhatták, mert az ő viszonylag rövid idejű megfigyelésük alatt a folyamat semmit sem változott. De előtte…?! A helyes válasznak tehát így kellene hangzania: A csap 20 000 órája csöpög, ha eredetileg semennyi víz sem volt a tartályban, ha senki sem öntött vizet bele, és ha a csap mindig egyformán csöpögött.

 

1800-1801-ben Hawaiin kitört egy vulkán, amelynek láváját* 1968-ban megvizsgálták. Mi lett az eredmény? A csak 170 éves lávakőzetet 160 millió és 3 milliárd év közötti kornak határozták meg! – No comment!

 

II. A radioaktív szén óra

 

Más radiometrikus óráktól eltérően 5730 éves felezési idejével a radioaktív szén óra rövid idejű.

 

A felső légkörben folyamatosan keletkezik a nehéz szén, a C14 A légkör oxigénjével C14O2-vé, széndioxiddá való oxidáció játszódik le, amely gáz egyenletesen eloszlik a légkörben, a növények felveszik, és így az őket fogyasztó állatokba kerül. A természetes táplálkozási lánc gondoskodik arról, hogy majdnem minden ma élő szervezet ugyanazt a C14/C12 arányt mutatja, amely körülbelül 10-12. Ha egy ilyen élőlény elhal, több nehéz szenet már nem tud felvenni, és a szöveteiben még meglévő C14 atomok radioaktív bétabomlással nitrogénatomokká alakulnak.

A megmaradt C14-atomok száma részecskegyorsítóban meghatározható. Ehhez csak néhány milligramm szén szükséges.

 

A kor meghatározásához szükség van a pontos, az élőlény halálakor fennálló C14/C12 arányra. Nem bizonyított – sőt ellenkezőleg, sok minden szól ellene -, hogy évezredekkel ezelőtt is ugyanaz az érték volt jellemző, mint ma. A C14 keletkezése ugyanis nem természeti állandó, hanem függ a kozmikus sugárzás erősségétől, a naptevékenységtől és a Föld mágneses terétől. Intenzív vulkáni működés is csökkentheti a C14/C12 arányt. Az élőlény halálakor kisebb arány később a kormeghatározásnál túl magas kort eredményez.

 

Mi utal arra, hogy fiatal a Föld?

 

Nézzük még egyszer az urán238 radioaktív bomlási sorát. Az urán238 többlépcsős bomlásakor a stabil ólom206 végtermékig nyolc α-részecske egyszerűen kifejezve héliumatom szabadul fel. Mivel a hélium nemesgáz, kémiailag sehogyan sem köthető meg. Így felgyülemlik a légkörben, és koncentrációja fizikai mérési módszerekkel meghatározható. A légköri héliumtartalom mérési eredményei az elméleti számításokkal összehasonlítva azt mutatják, hogy a légkör relatív héliumtartalma (-térfogata) a négy-öt milliárd éves Földhöz képest (ez az evolúciótan képviselőinek általános adata) túlságosan csekély. A mért héliumkoncentráció alapján, még ha tekintetbe vesszük is a hélium egy részének elszökését a légkörből a bolygóközi térbe, könnyen kapunk egy csupán tízezer éves kort.

 

Más geológiai és fizikai vizsgálatok is (az óceánok sótartalma, urán és polóniumsugárzási gyűrűk, földmágnesesség) Földünk és vele együtt természetesen a fosszíliatartalmú rétegek fiatal korát jelzik.

 

Megjegyzések:

* A jobb felső sarokba írt kis szám az elem tömegszáma, ez a protonok és a neutronok számának összege.

** Atommag-átalakulásnál a radioaktív elem atommagja megváltozik: a-bomlásnál a kiindulási atommag egy könnyebb magra és egy alfarészecskére (héliummag) bomlik. ß-bomlásnál egy neutron protonná alakul, eközben a kiindulási atommag tömegszáma nem változik. Ebben a folyamatban egy bétarészecske (elektron) sugárzódik ki.

*** A stabil elemek már nem radioaktívak, tehát már nem bomlanak tovább.

* Journal of Geophysical Research (1973) No. 14, 4601-4607”

 

 

 

Szük Bendegúz: Biblia Történelem Tudomány 1-2.

Magánkiadás. Megrendelhető: Vissza a valósághoz Munkacsoportnál. Ez a csoport a magyar teremtéstudományi szekció egyik vonala. Igényes honlapjuk.  Ők készítik a Szuk.hu honlapot is. Ők is rendszeresen tartanak előadásokat.

 

Szük füzetsorozatában a Biblia, és a tudomány egybehangzó állításaival foglalkozik. Az első füzetben többek között egy dinó (Dreadnoughtus schrani) csontvázról olvashatunk.

A lelet különlegessége: 2010-ben találtak egy olyan állatot, amely pontosan megfelel a Jób 40. fejezetében található leírásnak. Felmerül a kérdés: Hogyan lehetséges ez? Véletlen vagy Jób látta ezt az állatot? Mivel nagy képzelőerő, vagy inkább erős előítélet szükséges ezt a véletlennek tulajdonítani, ezért a Bibliát sokkal komolyabban kell venni.

 

 

Iványi Szabolcs: Sárkányok születése.

Bába Kiadó 2006.

Az előző könyvben egy állat, a Dreadnoughtus schrani borzolta a kedélyeket. Már egyet pontos leírás egy dinoszauruszról felveti a kérdést: Hogyan lehetséges ez?

Iványi könyvében bemutatja, hogy a dinoszauruszok, az emberi emlékezet általános részei! Dinoszauruszokról vannak feljegyzések, megdöbbentően pontos leírások, találunk róluk mondákat, rajzokat stb. a világ minden tájáról. Pl.: Sárkányetető állás a kínai császár udvarában. Mese, mese, mese mondják az ateisták, és visszhangozza az evolúciómodell. De valóban így van?

Részlet a történész szerző könyvéből:

 

„Szerintem ez a helyénvaló tudományos viselkedés. Tabuk és tilalmak nélkül folytatni kutatást, és közben nyíltan megmondani, hogy mit tudunk és mit nem tudunk, mit értünk és mit nem értünk.” (Claude Allegre)…

 

„A történészek írott forrásokból dolgoznak. Ezen irományok olvasása közben sok olyan furcsasággal lehet találkozni, amelyekre nem tudunk magyarázatot adni. Többek között furcsa állatokról írnak híres utazók, de akár szerzetesek évkönyvei is. Mivel ezeknek a „mesebeli” állatoknak nem ismerjük az eredetét, ezért az emberi fantázia termékének tartjuk őket.

A művészettörténészek elsősorban a különböző ábrázolásokkal foglalkoznak. Ezen elemek tanulmányozása során nagyon sok olyan rémalakot lehet találni, amelyek eredetét nem ismerjük, ezért szintén az emberi fantázia termékének tartjuk őket.” 5. o.

 

„Az okapi létét is csak a XX. század elején bizonyította be – természetesen nem egy zoológus.” 5. o.

 

„Sok sárkány alakja meglepően egyezik a dinoszauruszokéval és más őshüllőkével (például a repülő és vízi őshüllőkkel).” 6. o.

 

„Várkonyi Nándor szavaival válaszolnék: „Nincs nép, mely meg ne emlékezne őseinek sárkányokkal vívott harcairól, a mitológiákban hemzseg a sárkány, s a népmesék úgyszólván háziállata. Tagadhatatlan, hogy itt egy erős, eleven, az egész emberiség köztulajdonában lévő, s ami fontosabb egyöntetű képzelettel van dolgunk. A sárkányistenek száma légió, s nem kevesebb a sárkányölő hősöké.” 7. o.

 

 

A dinoszauruszok az emberiséggel együtt éltek egy bizonyos távoli múltban, csak hazánkban fogadják végletekig hitetlenül.” 8. o.

 

„A szocializmus végül ment, az evolucionizmus marad, hiszen egyáltalán nem kötődött szervesen a szocializmushoz, és különben is nehéz feladni a régi elveket, az ateizmust ráadásul remekül kiegészítette. (Félreértés ne essék, senkit sem nem szeretnék megbántani a meggyőződésében, ” 9. o.

 

A szerző sorra veszi az őskor, klasszikus kor, klasszikus ókor, középkor, újkor, modern kor sárkányait, valamint külön foglalkozik afrikai, amerikai, magyar sárkányokkal. „A sárkányok evolúciós megközelítése” fejezetben a szerző röviden összefoglalja az evolúciómodellt, és azokat a részeket sem titkolja el, hogy milyen sok bizonyítatlan, bizonyíthatatlan, valamint vitatott feltételezés található benne. Szemnyitogató erről nyíltan olvasni. Különösen érdekes a dinoszauruszok kihalásának kavalkádja! Így ír erről Iványi:

„A növekedés tényleges okát nem ismerjük, de szerintem könnyen lehet, hogy a légkörben levő, a mainál sokkal magasabb oxigéntartalom játszott közre benne. Vannak kutatók, akik egy bizonyos szint után károsnak tartják a méretnövekedést, egyesek a dinók kipusztulását is ezzel magyarázzák. A kipusztulás semmiképpen nem magyarázható így, mert egyáltalán nem az összes dinoszaurusz fajra volt jellemző a méretnövekedés, mégis mind kipusztult.175

 

Ezzel a felvetéssel el is érkeztünk egyik központi témánkhoz, a dinoszauruszok-sárkányok kipusztulásához. Ez a rejtélyes jelenség a fosszíliák tanúbizonysága szerint 65 millió évvel ezelőtt következett be. Hogy honnan lehet ezt tudni? Nos, a legbiztosabb időmeghatározó módszer még mindig az, hogy nem találkoztunk emberöltők óta ilyen állatokkal. Ergo, régen ki kellett halniuk. Miért pont 65 millió éve? Ezt onnan lehet tudni, hogy a kréta korszaknak jellegzetes kövületei vannak, melyek legfelső rétegei még tartalmaznak dinoszaurusz-kövületeket, az utánuk következő harmadidőszaki kőzetekben viszont már nincsenek ilyen állatoknak maradványai. Itt már csak a „mai” állatvilág fosszíliái maradtak meg. Innen lehet tudni, hogy valamikor nagyon régen történt a katasztrofális gyorsasággal lezajlott kihalás. Ennek a pontos ideje pedig onnan tudható, hogy radiokarbon és más radiometriai módszerekkel megmérték a kőzetek korát, és ezen „egzakt” mérések alapján mondható ki a 65 millió éves határ. Az egész elmélettel sok-sok probléma van, a kormeghatározásról csak annyit, hogy ezen módszerek alapján a Föld magja sem lehet idősebb l milliárd évesnél.176 Amit itt még meg kell vizsgálnunk, az a kihalás oka. Miért haltak ki a dinoszauruszok, repülő hüllők, vízisárkányok? (És miért pont ezek a kihalt állatok szerepelnek az antik sárkánytörténetekben?)

 

A repülő hüllők – repülő sárkányok tulajdonképpen fejlettebbek voltak az ősi madaraknál. Agyuk ugyanolyan fejlett volt, mint a madaraké, továbbá szilárd, de vékony csontvázzal rendelkeztek. A csontjaik ráadásul pneumatikusak voltak, aminek eredményeképpen a mai kutatások szerint vázuk még könnyebb volt, mint az azonos méretű madarak váza! Az aktív repülés és a szőrtakaró miatt ezeket az állatokat melegvérűeknek kell tartanunk. Fogalmunk sincs, miért kellett kihalniuk ezeknek az állatoknak, és a madarak miért maradtak fenn.

 

Hasonlóan érdekes a dinoszauruszok kihalásának problematikája is. Itt szakítanunk kell a lassan mozgó, elvegetáló, csak a kihalásukra váró állatok toposzával. Nagy viták vannak tudóskörökben a dinoszauruszok életmódjáról. Újabban például belső hőszabályozású (endotherm) szervezeteknek tartják ezeket az állatokat. Ez mellett szól az anatómiai felépítés, a biped járásmód, a csontszövet fejlettsége, ahol a véredények sűrűsége meghaladja az emlősökét. A dinoszauruszok szíve sokkal fejlettebb volt, mint a ma élő hüllők szíve. Ráadásul több egykori hüllőfajta fejlett szőrtakaróval rendelkezett (erről a paleontológia felfedezései mellett az ősi legendák is tudósítanak). Érdekes még az is, hogy az egykori közösségekben feltűnően alacsony volt a ragadozók aránya (3% szemben az ectothermalis hüllőknél megfigyelt 40%-kal). A melegvérűség ellen szól a dinók hüllőszerű orrkiképzése és a hatalmas mennyiségű tápanyag hiánya, melyet pedig az állandó testhőmérséklet fenntartása miatt el kellene fogyasztani. Géczy Barnabás szerint a dinoszauruszok alacsony hőszabályozású állatok voltak (heterotherm), gyors növekedéssel, fokozott anyagcserével. Az tény, hogy a nagyméretű dinók agyürege viszonylag kicsi volt, de a közepes és kisméretű formák között akadtak olyanok, amelyeknek azonos testméret mellett a madarakét meghaladó nagyságú agya volt. Ráadásul a krétakorra érték el legnagyobb fejlettségüket, testméretüket ezek az állatok. (Az agyméret különben egyáltalán nem perdöntő tényező.)

 

Tehát akkor miért hallhattak ki ezek a fantasztikus bestiák, míg mások fennmaradtak? A testméretről már szóltunk, ez nem kielégítő magyarázat. Az emlősök vagy a madarak megjelenése, elterjedése sem az, hiszen a vizsgált korszakokban végig alárendelt szerepet játszottak. Ezeken túlmenően vannak az időjárás-elméletek, melyek szerint a dinoszauruszok légköri változások miatt pusztultak ki. (Mikor a dinoszauruszokról írok, értelemszerűen minden más ezen állatokkal együtt kipusztult hüllőt is ideértek.) Például a vulkáni tevékenység világméretű fokozódása miatt a levegőben levő szén-dioxid hirtelen felhalmozódott. Az ehhez nem alkalmazkodott állatoknál ez a folyamat szén-dioxid mérgezéshez vezetett. Ez ellen szól, hogy a vulkáni tevékenység egyáltalán nem volt fokozottabb a krétában. Akkor a nagy levelű zárvatermők terjeszkedése okozta a szén-dioxid többletet? A hasonlóan nagy levelű cikászok már a jurában sűrű erdőket alkottak, tehát ez sem lehet jó megoldás. Az időjárás drasztikus romlása nem valószínű, hogy végezhetett volna az összes dinoszaurusszal, ráadásul nem is lehet ilyen folyamatot kimutatni. Az időjárás-elméletekhez némileg hasonlóak a katasztrófa-elméletek. Napjainkban talán ezek a legelterjedtebbek. Itt is megjelentek a vulkánok, miszerint hatalmas, hirtelen bekövetkező vulkáni kitörések olyannyira megterhelték a légkört, hogy a finom hamuszemcsék hosszú időre elhomályosították a Napot, ezzel jégkorszaki hideget okozva (netán üvegházhatást). Itt is csak elismételni lehet, hogy egykori világméretű vulkáni hatásokat nem tudunk kimutatni, ezek környezetbefolyásoló hatását pedig mégannyira sem. Imádott változat a meteoritbecsapódás, a maga B kategóriás amerikai filmekbe illő szökőáraival, lökéshullámaival. Még 1980-ban indult hódító útjára ez a változat, amikor Luis és Walter Alvarez Olaszországban talált egy centiméter széles agyagréteget, mely a kréta és a harmadkor (tercium) között feküdt. Sikerült bebizonyítani, hogy ez a réteg sokkal több irídiumot tartalmaz, mint az egyébként elvárható lenne. Az irídiumról viszont tudni kell, hogy a meteorok, aszteroidák nagy koncentrációban tartalmazzák, tehát logikus, hogy egy 65 millió évvel ezelőtti meteor becsapódás emlékét őrizte meg az agyag. 1990-ben aztán a mexikói Chicxulub formációban megtalálni vélték a becsapódás helyét is, mely egy 100-200 mérföld széles kráter a Yucatán-félszigeten, és egy kilométer mélyen nyúlik a föld felszíne alá, mind a szárazföldön, mind a tengerben. Később a Föld több pontján találtak irídiumban gazdag rétegeket a kréta-tercium határán. Ezzel az elmélettel azonban több gond is van. Először is az, hogy az irídiumban gazdag rétegek felett is van még krétakori üledék. Másodszor az, hogy a fosszíliákban gazdag Montanában az említett réteg 2-5 méterrel az utolsó dinoszaurusz-maradványok felett fekszik. Ez azt feltételezi, hogy a dinók már évmilliókkal hamarabb kihaltak, mint ahogy a meteor becsapódott. Harmadszor pedig egy ilyen világméretű katasztrófának nem csak a hüllők egy bizonyos (és pont a legfejlettebb) részét kellett volna kiirtania, hanem a fejletlen ősmadarakat és a kialakulóban lévő emlősöket is. Az oxigénben gazdag légkört is fel szokták emlegetni a katasztrófaelmélet hívei, mikor a könnyebb gyulladásról van szó, hiszen ez is erősítené elméletüket (katasztrófaelmélet és film elmaradhatatlan lángoló erdők nélkül). Bebizonyosodott viszont az, hogy a pár százalékkal magasabb oxigéntartalom nagyobb növekedést valóban okozhat, de nem könnyebb gyulladást (a papír valóban könnyebben meggyullad, de a növények és más élő szervezetek nem). A betegségelméletek maradtak gondolatmenetünk végére. Az óriásnövekedést néhány tudós hormonzavarra vezeti vissza, ami eleve nem helytálló, mivel korántsem volt minden dinoszaurusz óriás. Egyetlen nemzetség, a Hypselosaurus esetében valóban szerepet játszhatott ez a folyamat, mivel a legfiatalabb tojásaikon kettős fal és más hormonális betegségre utaló jel volt megfigyelhető. Hogy aztán ez a hormonális zavar minek lett volna köszönhető, azt már végképp nem tudni. Ezeken az elméleteken kívül még volt sok más komolytalan ötlet, mint a mérgező növények és gombák hirtelen elszaporodása, vagy a dinók kollektív öngyilkossága. Összességében körülbelül 100-féle kipusztuláselmélet és variáns létezik.

 

Összefoglalásul még egyszer szeretnék rávilágítani arra, hogy csak ötleteink és elméleteink vannak a kihalás mikéntjére vonatkozóan, de ezek mindegyikénél könnyű ellentmondani magunknak. Látnunk kell, hogy korántsem a leggyengébbek haltak ki, mint a szigorú környezeti feltételekhez kötött krokodilok vagy teknősök, hanem a legfejlettebb formák tűntek el a Föld felszínéről. Tudnunk kell arról is, hogy a dinoszauruszok kihalása egy hosszú folyamat eredménye, mely még a jurában kezdődött és csak a kréta-tercium kinevezett határa (65 millió év) után ért véget. 65-55 millió évvel ezelőtt még több dinoszauruszfajta is élt a Földön, például a Góbi-sivatagban vagy Dél-Franciaországban.177” 234-237. o.

Értékelés: Rendkívül fontos, szemnyitogató, közérthető és bátor. Alapmű.

 

 

Dinó-lágyrészek.

Az alábbi cikk a dinoszaurusz lágyrészekkel foglalkozik. Ez a kérdés alapjaiban támadja az evolúciómodellt. Bővebben: Dinoszaurusz-lágyrészek

 

 

 

Néhány teremtéstudománnyal

foglalkozó magyar szervezet:

 

KETEIM – Kezdetben Teremtett Isten Mindent

Teremtéstudomány honlap közössége

DEKK – Debreceni Kreacionista Kör

PTK – Protestáns Teremtéskutató Kör

Vissza a Valósághoz munkacsoport

 

 

 

Charles C. Ryrie: Teológiai alapismeretek.

KIA 2009.

A neves Dallasi Teológiai Szeminárium egyik jól sikerült tankönyve. A világ bármelyik országában teológiai főiskola/egyetem tankönyve lehetne. Jól áttekinthető, logikusan rendszerezett, nagyszerűen átgondolt bibliai segédeszköz. 15 részt és 94 fejezetet tartalmaz. „Az ember: Isten képmása” részben foglalkozik az eredetkérdéssel. Lerántja a leplet az evolúciótan több „csontvázáról”, elemez néhány teremtéselméletet, köztük a hézag-elméletet is. Nem esik hasra Pember-elmélete előtt, ismerteti azt, de a feltételezéssel szembeni kifogásokat is elmondja. A kifogások jóval erősebbek, mint a feltételezés-sorozat mellett felhozott érvek. A szerző felhívja a figyelmet a Pember-elmélet rendkívüli dilettantizmusára.

Részlet:

„Charles Darwin kijelentette: „A természetes kiválasztódás semmit sem ér, ha bármely pontján is csoda folytán végbemenő beavatkozást igényel.” R.E.D Clark, Darwin: Before and After¿ darwin; London: Paternoster Press, 1948. 86.o.) Julian Huyley ezt az álláspontot erősítette meg, amikor kijelentette: „Isteni közbeavatkozást feltételezni az anyag és energia egymásra hatásánál a történelem egy pontján nem csupán szükségtelen, de logikátlan is.” (Evolution in Action; New York: New American Library, 1964, 20.)” 193-194. o.

 

A kozmikus evolúció egy régebbi 1986-os variánsát elemzi, ezért vannak, akik lenézik a könyvet. Mások viszont azt mondják, ha a kozmikus evolúció ennyit változik, miért hinnék a 2018-as ideiglenes variánsnak, hiszen ebben még több a kérdőjel, feltételezés és kétely, mint 1986-ban. Igen, ha következetesek vagyunk, nem tulajdonítunk nagyon nagy jelentőséget a 2018-as variációnak, hiszen maguk a fizikusok, csillagászok, stb. várnak egy másik ötletre.

 

A 196. oldalon rátér az evolúció folyamatára, bemutatja azt, majd a következő oldaltól fogva rávilágít a feltételezések tévedéseire. A 199. oldaltól matematikai példákkal cáfolja a kémiai és biológiai evolúciót.

„Az eshetőség törtszámokban jelentkezik (pl. 1 az 5 millióhoz), s mikor ilyen kis törtszámról van szó egy protein-molekula véletlenszerű kialakulásánál, a matematikus nullában állapítaná meg az esemény eshetőségét. …

Kialakulhatott-e az élet véletlenszerűen? Egyetlen protein (fehérje) molekula véletlenszerű kialakulásának esélye 1:10²⁴³, amely leírva egy egyest követő 243 nullát tartalmazó szám. ez a hányados oly elenyésző, hogy értéke egynek mondható a nullával.” 200. o.

 

A szerző beszél a termodinamikáról, ami az evolúció nagy ellensége:

„A napenergia infúziója azonban nem jár haszonnal, hacsak a hatáskörébe eső részecskéknek nincs olyan belső motorja, mely képes a törvény visszafordítására. A Nap például évezredeken át süthetné a betontömböket anélkül, hogy bármikor újabb vagy mutációs betontömbök jönnének létre, mivel a beton nem tartalmaz a napenergia átalakítására szolgáló mechanizmust. Szükség van nem csak megfelelő energia-átalakító folyamatokra, hanem egy előre programozott sablonra, munkatervre is, mielőtt a napenergia visszafordíthatná az említett törvényt. Joggal tehető fel a kérdés: Hogyan alakultak ki azok a ma élő szervezetekhez nélkülözhetetlen anyagok, melyeket azonban csak ez utóbbiak hozhattak létre?” 201. o.

 

 

Rendszeres teológia I. Munkafüzet.

KIA 1993.

4 fő rész, 12 lecke. Az első lecke egyik fejezete A kozmológiai érv és a termodinamika címet viseli. Az alábbi részlet innen származik:

 

„A klasszikus fizikában számos törvény kiállta a kísérleti megfigyelés sokéves próbáját. A két alaptörvény a termodinamika első és második törvénye. A termodinamikának ezek a törvényei kihatnak az Isten létezésére vonatkozó kozmológiai érvelésre.

 

A termodinamika első törvénye kimondja, hogy az univerzumban a tömeg és az energia összértéke állandó. Vagy más szavakkal, a tömeg és energia nem teremthető és nem pusztítható el. Figyeljük meg az alábbi ábrát:

 

1. ábra

 

Ezen az ábrán, az ET a világmindenségben fellelhető összes energia mennyiségét jelenti. Ez az összes szabad energia összessége, ami sugárzás és hő formájában, tehát Ef formájában létezik, és a tömeg-energia egyenlőségének fogalma az mez, Einstein felfedezése.

 

Az ábrán az (1) vonal a termodinamika első törvényét mutatja be. A világmindenségben létező energia mennyisége állandóan ugyanaz. Az energiát nem lehet teremteni vagy elpusztítani.

 

A termodinamika második törvénye, amelyet gyakran az entrópia törvényének neveznek, azt jelenti, hogy a világegyetem le fog járni. A munkába állítható energia csökken, és a rend a véletlenszerűségnek adja át a helyét. Ha a világmindenség lejár, akkor nem lehetett mindig ugyanilyen, mert a világegyetemben csak véges mennyiségű tömeg és energia létezik. Vagyis az univerzumnak volt kezdete. A termodinamika második törvényét, a következő ábrával fejezhetjük ki:

 

2. ábra 

 

Az ábrán Ew a munkavégzéshez rendelkezésre álló összes energiát jelenti. Különbség van az univerzumban elérhető energia mennyisége és a munkavégzéshez rendelkezésre álló energia mennyisége között. Az energia mennyisége sohasem változik [első törvény, ahogy az (1) sorban látható], de a munkavégzéshez rendelkezésre álló mennyiség állandóan csökken. …

 

Figyeljük meg a második ábrán, hogy termodinamika első törvényét képviselő (1) vonal szükségszerűen keresztezi a termodinamika második törvényét ábrázoló ívet (3). Ha figyelmesen tanulmányozzuk a második ábrát, láthatjuk, hogy a t1 időt megelőzően lehetetlen állapotnak kell tekinteni. Több energia áll rendelkezésre munkavégzéshez, mint a világegyetemben fellelhető energia mennyisége. Ezért ez előtt az időpont előtt a termodinamika jelenlegi értelmezése szerint nem létezhetett tömeg és energia.

Az „entrópia ívén” található metszési pont jelzi, hogy az univerzumnak volt kezdete. Ez előtt az idő előtt nem volt tömeg és energia, utána azonban azonnal a semmiből létrejött a teljes univerzum! Ez az univerzum bonyolultabb, energiában gazdagabb és „felhúzottabb” állapotban lehetett a jelenleginél, mert most a t2 pontnál tartunk az entrópia ívén, azóta minden lefelé fut és állandóan csökken a rendezettség. Ez a visszafelé vezető idővonal nem folytatható a végtelenségig. A rendezettség nem épülhet föl végtelenül, korlátlanul. Végül el kellett érnie a szervezettség meghatározott maximumát, ez a meghatározott maximum (véges idővel ezelőtt) létezett. Ésszerűtlen továbbá, hogy ez a tökéletes szervezettségi állapot kevésbé tökéletes állapotból eredt. Az sem ésszerű, hogy az univerzum örökké fennállhatott a tökéletes szervezettség állapotában, és aztán hirtelen, meghatározott idővel ezelőtt, a szervezetlenség útjára tért. Kimondhatjuk tehát, hogy a természet elfogadott törvényei elvezetnek az univerzum kezdetéhez az időben.

 

A termodinamika második törvényének visszafordíthatatlanságát – az univerzum a véletlenszerűség irányában halad – szemléletesen írja le Lincoln Barnett a Dr. Einstein univerzuma című munkájában.

 

Az univerzum tehát a végső „hőhalál”, vagy szakszerűen, a „maximális entrópia” állapota felé tart… Többé semmi energia sem használható fel, mert mind egyenlően szétoszlik a kozmoszban. Nem lesz fény, nem lesz élet, nem lesz meleg, semmi sem lesz, csak örökös és visszavonhatatlan mozdulatlanság. Az idő véget ér, mert az entrópia az idő haladását mutatja. Az entrópia a véletlenszerűség mértéke. Amikor az univerzumban minden rendszer és rend eltűnik, amikor a véletlenszerűség eléri maximumát és az entrópia többé nem növelhető, amikor többé nem létezik ok-okozati folyamat, röviden, amikor az univerzum lejár, nem halad az idő-nem lesz többé idő. Ezt az állapotot semmiképpen sem lehet elkerülni, mert a termodinamika második törvényeként ismert végzetes alapelv, amely ma a klasszikus fizika fő pillére, amelyet még a tudomány haladása sem érintett, kijelenti, hogy a természet alapfolyamatai visszafordíthatatlanok. A természet csak egy irányban halad.” 53. o-

 

 

 

Eric C. Barrett: Egy féreg gondolatai Istenről, az univerzumról és rólunk.

4H 2014.

A nemzetközileg elismert sikeres tudós és bibliai hívő, életrajzi elemekkel tarkított könyve. A könyv érdekessége, hogy több mai példabeszéd segítségével mutatja be a Bibliát.

 

Egy életrajzi momentum a könyvből:

„A tudomány már több mint 100 alkalommal bizonyította be, hogy nincs Isten! … Tisztán emlékszem rá, hogy ez állt egy út menti transzparensen Moszkvában, még az 1960-as évek közepe táján. De az igazat megvallva ez nem olyasmi, amit a tudomány korábban bizonyított volna, vagy egyáltalán valaha képes lesz rá.” 24. o.

 

Egy mai példabeszéd a könyvből:

Amikor a szerző Magyarországon először evett kézzel tekert tésztából és házi nevelésű tyúkból készített húslevest ez jutott eszébe:

Jézus lehet, hogy ma ilyen példázatot mondana: „Bizony, bizony mondom néktek, minden hívő hasonlatos egy kicsiny tésztához, és a gyülekezetek hasonlatosak a leveshez. Az én Atyám minden tanítványát újjá formálja, és ahogy a tészta árulkodik készítője ügyességéről, Isten minden gyermeke bizonyságot tesz róla. Azt is mondom nektek, hogy egy tál leves sokkal táplálóbb és sokkal inkább árulkodik készítőjéről, mint egyetlen kis tészta önmagában, ezért a hívek egysége több dicsőséget szerez nekem és jobban fénylik a világban.” 103. o.

 

 

 

Rend és szabadság a mindenségben.

Debreceni Református Hittudományi Egyetem Hatvani István Teológiai Kutatóközpont. 2005.

 

A szerzők rendkívül műveltek, nagy gonddal ügyelnek, hogy a tudomány ateista művelőit még véletlenül se sértsék meg. A könyv lényegét az erkölcsi megközelítés és a természettudományhoz való végtelen igazodás jellemzi. Egy szó sem esik arról, hogy az ateista-ideológia (ateistavallás) milyen elképesztő befolyásra tett szert a valódi tudomány területén, legyen az oktatás, képzés, kutatás, tankönyvkészítés, konferencia, publikálási lehetőség, stb. A világiak, sőt még az ateisták is több kifogást emelnek az ilyen tudomány-művelés ellen, mint a könyv összes szerzője.

 

Néhány részlet a könyvből:

„A természettudományok számos területe: az atomfizikától az orvostudományig tele van mély erkölcsi mondanivalóval. Abból következően, hogy számtalan eszközzel rendelkezünk nemcsak az emberi lét tartalmasabbá, szebbé tételére, de az emberi élet kioltására és az emberi élet anyagi-szellemi környezetének tönkretételére és elpusztítására is. Mint láthatjuk: ezzel megérkeztünk a mába, sőt a legközelebbi jövőbe. Az evolúció mai és közeli jövőbeni kutatásától a magam részéről azt várom, hogy a társadalom minél nagyobb része, s ebben az oktatás minden formájának döntő szerepe van, ismerje fel azt a roppant felelősséget, amelyet az evolúcióra vonatkozó fenti tények és összefüggések ismerete ró ránk. A mai emberiség az a Nóé, akinek a „Föld-bárkába” be kell hajóznia azt a genetikai örökséget, amely az élővilág túlélésére és további evolúciójára, beleértve saját túlélésünket és további evolúciónkat, biológiai és társadalmi értelemben egyaránt.” 76-77. o.

Pontosan ez az emberen túli mozgalom célja; az evolúció továbbfejlesztése, kiterjesztése a nem biológiai emberre. Lásd: Szingularitás küszöbén c. könyv. Napjainkban a „biológiai nem” (férfi és nő) van média és jogi támadás alatt, holnap a „biológiai ember” (vagyis maga az ember, és emberiség) lesz megváltoztatva, és egységesen leigázva. Ezt jelenti, az emberiség újraírása. Ezt most még csak kevesen látják, vagy akarják látni. Bővebben: Emberen túli mozgalom.

 

„A tartalmi munka alapelvei

(1) A kutatóközpont a tudományos tevékenységet arra a biblikus keresztény alapgondolatra építi, hogy Isten a világot Jézus Krisztusban békéltette meg önmagával. Így a világ létének értelme, azaz teremtése és végcélja Krisztus inkarnációjában és megváltó művében érthető meg.” 156-157. o.

Amikor a reinkarnációban való hit, jobban terjed, mint a keresztény hit, nem értem miért kell ilyen szavakat használni?

 

Értékelés: Ez a három nyelven (magyar, angol, német) íródott kis könyv a nyelvgyakorlóknak, az ateisták, valamint az emberen túli mozgalom harcosainak hasznos olvasmány.

 

 

Vásárhelyi Horizont II.: Hit és tudomány. Teológusok és fizikusok párbeszéde.

BésT Kiadó 2006. Második, bővített kiadás.

Jól megválasztott cím. Gratulálok dr. Márki-Zay Jánosnak, aki ezt a kötetet szerkesztette. Hit és tudomány, az ember lelkének és szellemének két alapja, ezért rendkívül fontos a teológusok és fizikusok párbeszéde.

A könyv lényege a párbeszéd. Lehet így is viselkedni. Nem kell mindenben egyetérteni, de párbeszédet kell folytatni.

A könyvben két kifejezetten hasznos idézetgyűjtemény található.

 

1994-ben ez a könyv és maga az Ankét megrendezése (az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat Középiskola Szakcsoportja első ízben foglalkozott a hit és tudomány kapcsolatával) nagyon bátor és előremutató tett volt. Köszönöm az összes rendezőnek, résztvevőnek. Azoknak is köszönöm a konferencián való részvételt, akikkel nem értek egyet.

 

Részlet a hátlapról:

„A világban meglevő ideológiai tarkaság egyik fő oka az, hogy a filozófia alapkérdései a tudomány eszközeivel nem dönthetők el. Isten létét tudományosan sem megcáfolni, sem bizonyítani nem lehet. Tehát sem az ateizmus, sem az istenhit nem lehet tudományos.”

 

Az eltelt több, mint 25 évben a világon mindenhol, így Magyarországon is az evolúciómodell hiányosságait, önellentmondásait, alaptalan állításait egyre többen ismertetik. Egyre nyilvánvalóbbá és főleg ismertebbé válik az evolúciómodell matematikai képtelenségeinek sorozata. A tudomány túlhaladta az evolúciómodell sok állítását. A valódi tudomány intercity sebességgel közeledik a Bibliához. Ma már sokan ezt mondjuk:

Egy könyv elég bizonyíték az íróra,

egy autó elég bizonyíték a tervezőre,

egy festmény elég bizonyíték a festőre,

egy épület elég bizonyíték az építőre,

egy program elég bizonyíték a programozóra,

az ember genetikai kódja elég bizonyíték a természetfeletti Programozó,

a világegyetem finomhangoltsága elég bizonyíték a Teremtőre,

a DNS elég bizonyíték Isten létezésére.

 

Részlet az első írásból:

„Samuel Wilbeforce, egy ismert anglikán püspök írta egy jó nevű folyóiratban (Dublin Review), hogyha Darwinnak igaza van, akkor a bibliai teremtéstörténet hazugság, a Biblia igazságrendszere darabokra hullik, és az Istennek az emberhez intézett kinyilatkoztatása, ahogy mi keresztények azt hisszük, csupán ámítás.” 9. o.

 

Az előadó megemlíti Darwin másik fő művét Az ember származását, amely egyértelműen Isten és Biblia-ellenes mű. Ezek után érthetetlen módon az előadó Darwin és az elméletének védelmére kel. Nemesszeghy Ervin sok súlyos váddal, sőt agyalágyultizmussal vádolja a Bibliát komolyan vevő személyeket, miközben rámutat az ateista tudomány és a Biblia nyilvánvaló különbözőségére. Még egy értelmes nyolcéves gyermek is felfogja, hogy kibékíthetetlen ellentét van az ateista tudomány és a Biblia között. Nemesszeghy ezek után megpróbálja a lehetetlent az ateista tudomány és a Biblia állításait összhangba hozni. Neki sem sikerült, ahogy senki másnak.

 

A 16. oldalon Nemesszeghy újabb következetlenségét olvashatjuk:

„Igen is elképzelhető, hogy némely tudományos elmélet következményeiben ellentétben áll a Bibliával. Ha például egy tudományos elmélet olyan, hogy az ember természetének csupán materialista magyarázatát engedi meg, akkor ez az elmélet következményeiben a Biblia tanításával ellenkezik.”

Ezzel a két mondatával saját maga előző mondatait cáfolja. Nemesszeghy itt sem mer ellentmondani az ateista tudománynak, csak az ateista tudomány következményeit meri megemlíteni.

 

A következő írás Berényi Dénes fizikustól származik címe: A valóság természettudományos megközelítése. A szerző az anyagot, mint a földi valóságot fizikus szemmel mutatja be.

Berényi Dénes fizikus rendkívül fontos megállapításokat tesz:

A természettudomány alapja a kísérletek, a mérések, a rendszeres megfigyelések. „Kétségtelenül igen nagy a szerepe a természet megismerésében az elméleteknek, a különböző modelleknek. Ezek érvényessége azonban csak a kísérletekben, a tudományos igényű és pontos megfigyeléseken nyugodhat. A legnagyobb elméleti fizikusok Einstein, Heisenberg, Planck nem győzték ezt eleget hangsúlyozni. Azt lehet mondani, hogy ma is csak addig beszélhetünk természettudományról, legyen az fizika, kémia, biológia vagy bármely más tudományág, ameddig ezen az elvi alapon áll.” 25-26. o.

 

Két nagyon fontos dolog következik ebből:

Az evolúciómodell geológiai, kémiai és biológiai fázisai még elméletek sem lehetnek, mivel a mérések, megfigyelések nem igazolják azokat, sőt a természeti törvények egyenesen cáfolják azokat!

 

A másik fontos dolog: emberek orvostudománnyal nem magyarázható csodás gyógyulásai, a Biblia által megváltozott életek sokasága mérhető, megfigyelhető dolgok, tehát ezek lehetnek a tudományos tanulmányozások tárgyai.

 

Egy újabb részlet a könyvből:

„A másik döntően új dolog, amit ez a megközelítés hozott: a természeti törvények matematikai formában történő megfogalmazása. Galilei szerint a természet törvényei a matematika nyelvén vannak megírva. Kétségtelen ennek az új momentumnak a jelentősége, hiszen e nélkül a fizika és alkalmazásainak (technikai) tovább fejlődése nem is képzelhető el.” 26. o.

 

Minden természettudomány alapja a matematika. A biológiának a matematika, fizika, kémia által egyre szűkülő kereteibe kellene betagozódnia. Csakhogy a jelenlegi biológia alapgondolkodás, vagyis az  evolúciómodell nem fér be ezen tudományok által meghatározott egyértelmű, jól behatárolható, igazolható, ellenőrizhető kereteibe. Ezért támadják rohamosan növekvő létszámban, valamint egyre jelentősebb tudományos intézmények és professzorok az evolúciómodellt. Aki ezt nem látja be az önmagát csapja be. Nézzük meg a repülést és a hídépítést. Ha ezen szakemberek nem tartják be a matematika, fizika, kémia által behatárolt kereteket a repülőgép lezuhan, a híd összeomlik. A matematika, fizika, kémia kereteit nem lehet büntetlenül megsérteni:

 

matematika, fizika, kémia szabályain	belül	kívül
repülőgép	jól működik	lezuhan
híd	jól használható	összeomlik
evolúciómodell		itt található

 

Egyre többen mondják ki a nyilvánvaló igazságot: az evolúciómodell, helyett olyan eredetelméletre van szükség, amely beleilleszkedik a matematika, fizika, kémia szabályaiba.

 

Így folytatja Berényi:

„Épp a legnagyobb fizikusok, akár a fentebb már említettek, akár továbbiak, mint pl. a Nobel díjas Pauling az ihlet (intuíció), sőt a fantázia jelentőségét hangsúlyozzák a természettudományos megismerési folyamatokban. Így mikor Einstein a fizika feladatáról beszélt, törvényeiről beszél, ezt írja: Ezekhez az elemi törvényekhez nem vezet logikus út, csak a tapasztalatba való beleérzésre támaszkodó intuíció visz oda.” Pauling szerint pedig „fantázia nélkül a tudós nem talál ki semmi újat”. Heisenberg szerint a mérési adatok önmagukban szétesőek, „értelmetlenek”. Összefüggéseiket, jelentésüket a kutató ihletett meglátása adja meg. Természetesen az így megszülető természetértelmezést újabb kísérleteknek kell igazolniuk. Heisenberg különben még arról is ír, hogy a beszélgetéseknek milyen nagy szerepe van ismereteink letisztulásában: „A természettudomány méréseken alapul, de eredményei beszélgetések során öltönek testet.” 26. o.

 

„A természettudományos valóság-megközelítés egyik alapvető vonása az objektivitás vagy legalábbis az arra való határozott törekvés. Tetszéstől vagy nem tetszéstől, hangulatoktól nem függhetnek a természettudományos eredmények, pontosabban az esetleges ilyen hatások itt derülnek ki leghamarabb. A természet kutatói egy nyelvet beszélnek, akármilyen kultúrkörhöz tartoznak egyébként, legyen az japán, indiai vagy európai.” 26-27. o.

 

„A természet kutatója éppen ezért sohasem hiheti, hogy a teljes, az abszolút igazság birtokában van, sohasem lehet gőgös (ez legfeljebb az áltudományban fordulhat elő).

… tudatában kell lennünk, hogy ötven vagy száz év múlva éppen így mosolyoghatnak mai nézeteinken, hiszen a tudományos megismerési folyamat halad tovább és ma még fogalmunk se lehet arról, hogy milyen meglepetéseket, új szemléletet fog produkálni. Mindez tehát nem azt jelenti, hogy amit ma a tudomány állít nem igaz. De igenis jelenti ezen állítások, viszonylagos voltát, azt, hogy ezek a későbbiekben más megvilágításba kerülnek, a részigazságok nagyobb, átfogóbb meglátásoknak, törvényeknek adják át a helyüket.” 27. o.

 

„A mikrovilág törvényeire visszatérve, ezek megismerése is egészen új momentumot hozott be világszemléletünkbe. Megmutatta azt, hogy a mindennapi életből vett szemléletünket nem lehet bevinni a mikrovilágba, az itt nem érvényes. Az elektronok, amelyek hol részecske, hol hullám természetet mutatnak, semmiképpen sem felelnek meg köznapi fogalmainknak. Az, hogy valami számunkra „elképzelhetetlen”, az nem lehet az igazság kritériuma.” 27. o.

 

„A legtöbbet azok ártottak és ártanak a tudománynak, akik merev és cáfolhatatlan bálványt csináltak vagy csinálnak belőle.” 27. o.

 

Berényi Dénes professzor úr egy hasonló cikke a Fizikai Szemlében: 

Berényi Dénes életrajza.

Az első tanulmányt majdnem fölösleges elolvasni, a második tanulmány (főleg az első fele) kötelező olvasmány minden ember számára.

 

A harmadik tanulmány, Reuss András: A valóság hittel való megközelítése.

Reuss René Descartes idézettel kezdi előadását:

„Sokan elhitetik magukkal, hogy nehéz megismerni Istent, sőt, hogy nehéz megismerni azt is, mi a lelkünk. Ennek oka abban van, hogy elméjük sohasem emelkedik túl az érzékelhető dolgokon, ők annyira hozzászoktak ahhoz, hogy mindent csak képzeletükkel fognak fel, amely gondolkodásnak az anyagi dolgokra vonatkozó különös módja, hogy mindazt, amit nem lehet elképzelni, érthetetlennek látszik előttük…  Nekem úgy tetszik, hogy akik képzeletükkel akarják megérteni ezeket a képzeteket, éppen úgy tesznek, mintha szemüket akarnák használni a hangok hallására vagy illatok szaglására.” Descartes ezen meglátásából imahetet kellene szervezni.

 

Dr. Reuss teológus, már tudta, hogy Dr. Berényi világhírű fizikus előadásának címe: A valóság természettudományos megközelítése, ezért tudatosan választotta: A valóság hittel való megközelítése címet.

 

Elsőként a hit és valóság szavak jelentését, vagyis tartalmával foglalkozik. Heisenberg a hittel kapcsolatban így fogalmaz: „Hinni persze nem annyit jelent, hogy ezt vagy azt igaznak tartom, hanem mindig azt jelenti, hogy hitem szerint döntök, erre alapozom egész életemet”. A hit tehát nemcsak valaminek az elhívése (fides), hanem bizalom, ráhagyatkozás valakire vagy valamire (fiducia).

Reuss a valóságról ezt írja: „ami rendíthetetlen, ami kikerülhetetlen, ami megfellebbezhetetlen, ami van, ami való, ami körülvesz, ami egyértelmű, ami tény.” 34. o.

 

Reuss beszél a teremtett világ megbecsüléséről, az emberfelelősségéről, arról, hogy azért ilyen kiszámítható a világ, mert Isten kiszámíthatónak teremtette. Ez a rend, kiszámíthatóság lehet a tudomány alapja. Reuss sok hasznos felvetést tartalmaz „A hit és valóság lehetséges viszonyulásai” címszó alatt.

 

Bölcskei Gusztáv: Hit és tudomány kapcsolata protestáns etika nézőpontból

Bölcskei egy találó Morrison idézettel kezdi előadását:

„A gének olyan elképzelhetetlenül aprók, hogy ha össze tudnánk gyűjteni az egész mennyiséget, ami a Földön az életet lehetővé teszi, az mind elférne egy gyűszűben. De a génből és társából, a kromoszómából mégis jut a Földön minden egyes élősejtbe. (El tudnád osztani?!) Hogy néhány millió atom, a legparányibb génbe zárva hogyan uralkodhatik a Földön az egész felett, ezt csak az Alkotó Szellemmel tudjuk megmagyarázni. Semmi más nem magyarázza meg ezt az előrelátó, mindenre kiterjedő értelmet.” Gressy Morrison, Academy of Sciences, New York)

 

Bölcskei a tudomány és etika kérdését legjobban a géntechnológia területére vetíti ki, de foglalkozik a teológiai és a természettudomány kapcsolatával, ezek változásaival a történelem során.

 

A könyv több egy oldalas közbevetést tartalmaz, ezek mindegyike hasznos olvasmány.

 

Meron Menachem: Biblia, hit és tudomány

Az előadó arról győzköd minket, hogy miért nem kell szó szerint venni a Bibliát. Az ilyen érvelés (ez nem igehirdetés, hanem ellenpropaganda) eredménye, hogy sokan pusztán példázatnak fogadják el a Bibliát. Ne csodálkozzunk, hogy 2000 óta évente 4 millió ember hívő hagyja el hitét.

 

Meron Menachem rámutat egy nagyon fontos dologra: a Biblia megkülönbözteti a tudást, tudományt, ismeretet, technikai jártasságot és a bölcsességet! A tudomány, a lexikális tudáshoz, a tankönyvek felmondásához kapcsolódik. A bölcsesség teljesen más, bölcs lehet az is, akinek nincs semmilyen tudományos fokozata, esetleg iskolai végzettsége minimális, de a teremtő Isten szerint éli az életét. A bölcsesség az Isten szerinti élet, életvezetés, nem a fejben lévő tudás.

 

A szerző beszél arról is, hogy „a természet titkait kutató ember legfeljebb fellelheti és megállapíthatja az élő világ jelenségeit: különböző állatok tulajdonságait, szaporodásukat, életformájukat; mindezt anélkül, hogy az ember értené a tengernyi sokféleség okát és miértjét.

Meron Menachem bibliaértelmezése egészen elképesztő! Szerinte: „A mélyen gondolkodó ember felfedezheti a Bibliában az evolúció darwini elméletét is, ahogy az alacsonyabb rendű élőlények eljutnak a magasabb rendű állatok és végül az ember (homo sapiens) megjelenéséig a Földön, aki valóban uralkodik a meglévő természeten (ha csak részben is).

Ellenvetés: Az evolúció darwini elméletét nem lehet a Bibliában fellelni, nem lehet vele összeegyeztetni.

 

Összegezve:

1994-ben ez egy nagyon bátor, iránymutató kezdeményezés volt, melyet a párbeszédre való tényleges törekvés hatott át. A könyvben együtt olvashatjuk katolikus, evangélikus, református, izraelita emberek akkori véleményét a tudomány és a hit kapcsolatáról.

 

 

 

 

Néhány jelentős könyv a teizmus világából

 

A teista evolúció „atyái” közé tartozik Asa Gray 1810-1888, Harvard botanikus, és Pierre Teilhard de Chardin (Pjer Tejár dö Sárden) 1881-1955, jezsuita teológus, valamint filozófus és paleontológus.

 

„A teista evolúció talán legfontosabb „alapító atyja”, Amerikában mindenesetre nem is teológus volt, hanem a Harvard botanikusa, Asa Gray (1810-1888) volt: „A fontos, amit tennünk kell, hogy helyesen fejlesszük ki evolúciós teológiát, és a nagyszerű alkalmazkodás példái alapján úgy mutassuk be a tervezés tényét, hogy minkét oldalnak szóljon. Keresztény embernek úgy, hogy meg legyenek vele elégedve, és (…) megtanulják csodálni, hogy az isteni művek lépésről-lépésre valósultak meg a természet rendszerében, és az antiteista (ateista) embereknek meg kell mutatni, hogy irányító bölcsesség nélkül semmi sem lett, és semmi sem hihető.”

Dr. Szentpétery Péter: Kétszáz éve született Charles Darwin, százötven éve jelent meg fő műve 1-3. 2. rész. 13. oldal.

 

 

Teilhard de Chardin: Tudomány és Krisztus

Instituto Social Morumbi 1972.

Válogatás Teilhard de Chardin írásaiból. Ebből a válogatásból Teilhard de Chardin, valamint a teizmus eszmerendszere alaposan kiismerhető. – A könyv már nem kapható, de nem is baj. A neten több Teilhard de Chardin írás található pl.: http://www.tat-tokod.hu/tdc/books/Az_emberi_jelenseg.pdf

 

Értékelés: A tudomány már sok dolgot átértékelt, újrafogalmazott, kiselejtezett ezért Teilhard de Chardin vélekedése sok kérdésben a „múlt félresikerült magyarázatai” közé tartozik. Felsorolni is nehéz de Chardin tévedéseit, csak az ismertebbek: vitalizmus, emberfejlődési lánca, őslénytani állásfoglalása, teológiai baklövései. Ennek ellenére nagyobb hatással van a keresztény egyházakra, mint Jézus Krisztus. De ez meg fog változni és helyre fog állni Isten és a Biblia tekintélye.

 

 

Henri Blocher: Kezdetben.

Harmat 1998.

Napjaink vezető teistáinak egyike a francia evangélikus teológus, a rendszeres teológia professzora H. Blocher. A könyv nagyrésze teológiai értekezés, melyben sok hasznos gondolat található. A könyv függeléke: A tudományos elméletek és a genezis első része címet viseli. 223-273. o. Részlet a függelékből:

„A Biblia értelmezését – amennyire lehetséges – ajánlatos függetleníteni a modern gondolkozás befolyásától. Az exegézis során, a megközelítés első szakában érdemes félretennünk a tudományos elméleteket, hogy zavartalanul kutathassuk magát a kijelentett tanítást. Később azonban már felelőtlenség lenne ragaszkodni e kirekesztéshez. Az egyetlen Isten egyetemes uralma tiltja a hit igazságának és a tudományos elméletek kettéválasztását – a szó eredeti értelmében vett skizofréniát. …

Sajnos, ahhoz, hogy helyesen ítélhessük meg a világ, az élet és az emberiség kezdeteiről vallott nézetek és a Genezis első három fejezetének kapcsolatát, az egzegézishez szükséges filológián kívül számos egyéb tudomány ismerete is szükséges volna.” 223. o.

 

Blocher azon bibliaértelmezési megközelítés mellett érvel, melynek lényege: a Bibliát mindig alá kell rendelni, hozzá kell igazítani az éppen uralkodó politikai-katonai-tudományos rendszerhez, valamint a korszellemhez. A Biblia mindig kilógott az éppen uralkodó politikai-katonai-tudományos rendszerből. Ezt tudomásul kell venni. A jövőben is így lesz, sokan ezt nem képesek felvállalni.

 

Blocher, már a függelék első oldalán rátér a kreacionizmus ütlegelésére, valamint az ateista evolúciómodell védelmére. Blocher siet egyből leszögezni, hogy számára a tudomány egyenlő az ateista evolúciómodellel. Könyvében Blocher foglalkozik az evolúciómodellt megkérdőjelező gondolatokkal, megemlíti ezen modellek néhány érvét, és megpróbálja azokat cáfolni. Blocher némelyik cáfolata, olyan harmatgyenge, hogy még azok sem fogadják el, akik egyébként teisták. A szerző kerüli a teista „csapdákat”, vagyis azokat, a kérdéseket, amikre a teista világnak nincs válasza, pl.: lélek, bűn kérdése.

 

Részlet a könyvből:

„Az idő mérése

A „hivatalos” kronometria

 

A big bang elmélet szerint több mint 10 milliárd éve tart a világegyetem tágulása. A leggyakrabban hangoztatott szám a 15 milliárd, de a becslések a Hubble-állandóval végzett számításoktól és más kutatásoktól függően 10 milliárdtól 25 milliárd évig terjednek (Pecker, 293; Anna Alter, „L’Univers reprend un coup de vieux”, Science et Vie, 821. sz. 1986. február, 37-41; de vö. L’Express 1987. május 29., 62).

 

A mi Földünk ennél fiatalabb: általában 4,5 milliárd évesre becsülik (mivel a legrégibb kőzetek kora eléri a 4 milliárd évet). A geológusok a XVIII. század óta számos képződményt (üledékes kőzeteket stb.) úgy magyaráznak, mint rendkívül lassú, több százmillió éven át tartó a maiakhoz hasonló folyamatok eredményét (uniformitarizmus). A kőzetrétegek egymás fölötti elhelyezkedése és formálódásuk nyomai alapján, valamint azzal a kiegészítő segítséggel, amelyet az ún. vezér-* vagy sztratigrafikus kövületek, e nagyszámú, koruk sajátosságait hordozó tanúk nyújtanak fölállították a korszakok és korok skáláját. Az utóbbi harminc évben pedig a radiometriai módszerek segítségével lehetővé vált a régi adatok megerősítése, pontosítása vagy helyesbítése. Ezek hasonló elven alapulnak: az eltelt időt a radioaktív elemek bomlási sebességének állandósága alapján mérik. Ha egy radioaktív test egy másikat hoz létre (sugárzó „leányelem”) minthogy a folyamat sebessége állandó és ismert az idő kiszámításához elegendő azt tudni, hogy a vizsgált testben az adott elem („anyaelem”) milyen mértékű bomlást szenvedett a kiindulási állapothoz képest. Így ismeretes, hogy adott mennyiségű U238-nak 4,5×109 év szükséges ahhoz, hogy mennyiségének fele Pb206-tá alakuljon át (ez az U238 periódusideje vagy felezési ideje): ha tehát egy kőzetben megállapítják, hogy a sugárzó Pb206 mennyisége megfelel az U238 kiinduló mennyiség háromnegyedének, akkor arra lehet következtetni, hogy a kőzet kora 2×4,5×109 év (két felezési idő).

 

Ugyanilyen módon hasznosíthatók ismereteink a tórium ólommá történő lebomlásáról (U238 –> Pb206″; U236 -> Pb207, 7,13×106 mértékű bomlási sor; Th232 -> Pb208, 1,39×1010 mértékű sorozat), a radioaktív kálium argonná (K40 -> Ar40, 1,31×109-es) és a radioaktív rubídium stronciummá (Rb87 -> Sr67, 5×1010 mértékű sor) történő lebomlásáról. Hasonló módszer szolgál a növényi vagy állati maradványok korának meghatározására: a radioaktív szén (C14 -> N14) amelyet az élőlények az atmoszférában található arányban kötnek le az élőlény pusztulása után 5730 éves felezési idővel bomlik le; de a periódus rövidsége miatt nem lehet biztonsággal alkalmazni a 40 000 évnél korábbi leletekre.

 

A hívők többsége fenntartás nélkül fogadja a geokronológiai következtetéseket. Ha eltekintünk az ember őskorának kérdésétől, könnyen belátható, hogy az 1Mózes 1 napjai csak szó szerint értelmezve állnak ellentétben a tudományos kormeghatározással. A többség ráadásul korszaknapokat lát bennük, vagy pedig egy átfogó irodalmi formát (mint például Ramm). Számukra (és számunkra) semmiféle probléma nem vetődik fel a Genezis vonatkozásában.

 

* Vezérkövületek: Bizonyos üledékszintekre vagy nagyobb földtörténeti időegységekre jellemző ősmaradványok. (A szerk.)” 226-227. o.

 

Megjegyzések Blocher fenti állításához:

Blocher a világegyetem koráról ezt írja: „más kutatásoktól függően 10 milliárdtól 25 milliárd évig terjednek”. Egyes emberek másodpercre tudni vélik a világegyetem korát a radiometrikus kormeghatározás precizitása és tévedhetetlensége miatt. Ezért figyelemreméltó Blocher 10-25 milliárd év közötti időmeghatározása. Ez ellentmondás: A radiometrikus kormeghatározás egyszer tévedhetetlenül, másodpercre pontos, más esetben 15 milliárd évnyi pontatlansággal számol. Most akkor, hogy is van ez? Melyik számításnak kellene hinnünk? És ön kedves olvasó melyik  ateista eredménynek hisz? Melyikre meri az életét feltenni?

 

Blocher említi a kőzetrétegek egymás fölötti elhelyezkedését, ami a kormeghatározás kiindulási alapja. Többek között éppen ezen kiindulási alaphoz való elvtelen igazodás miatt kap rendkívül sok és éles kritikát ez a kormeghatározási módszer, mert az evolúciómodell már meglévő időrendjéhez igazítják a mérési eredményeket. Nem ehhez kellene igazítani, hanem önálló számításra lenne szükség, de ezt a lehetőséget szándékosan elvetik, inkább vállalják a kritikákat.

 

Blocher véleményét érdemes Dr. Szentpétery Péter „Égitestek mágneses mezeje” idézetet és Dr. Stefan Drüke: Utazás a dinoszaurusz korába, kormeghatározással foglalkozó idézettel összevetni. Tanulságos lesz!

A kormeghatározás 2018-as helyzetéről itt olvashat: http://teremtestudomany.hu/radiometrikus-kormeghatarozas/

 

A könyv néhány jellemzője:

–           Gyakorlatilag mindenben egyetért az ateista evolúciómodell állításaival, sőt lelkes evolúciómodell-hitvédelmező.

–           Az Istent nem Teremtőként, hanem Barkácsolóként mutatja be. 242., 249., stb. o.

–           A bibliai hit védelmezőjének állítja be magát. A Pál apostolt üldöző zsidók is ezt gondolták magukról. Róma 10:2-ben: Isten iránt való buzgóság van bennük, de nem megismerés szerint.

–           Az ateista evolúciómodellen kívül minden más irányzatot támad. Különös haraggal viseltetik az ID-vel, és a kreacionizmussal szemben.

–           Ismertet néhány kifogást az ateista evolúciómodellel kapcsolatban, de ezekkel, ahogyan ezt az evolúciómodell védelmezőitől megszoktuk a végletekig elnéző.

 

Értékelés: Blocher rendkívül elnéző az ateista, teista evolúciómodell hibáival szemben. A genetikai forradalom már sokhelyen átírta azt az evolúciós forgatókönyvet, melyet Blocher képvisel. Blocher könyvét érdemes Szedmák András: Mi az igazság? Az evolúció, mint biológiai képtelenség című könyvével együtt olvasni. Szedmák könyve 2011-es, tehát jóval újabb, valamint Szedmák tudományos (azon belül főleg biológiai) kritikát fogalmaz meg a biológiai evolúcióval szemben. Mivel Szedmák katolikus hitvédő is, remélhetőleg a katolikusok is figyelni fognak rá.

 

 

Francis Collins: Isten ábécéje – Egy tudós érvei a hit mellett

Akadémiai Kiadó 2018.

Nemcsak minden jog fenntartva, de még különböző korlátozások is szerepelnek a könyv elején, ezért csak megemlítek néhány dolgok. Collins a biologosz elméletben, vagyis a teista evolúció egyik variációjában hisz, amely elméletet a szerző sok helyen terjeszti is. A könyvben sok hasznos, sőt használható információ található, viszont a könyv néhány részén a szerző a saját téves meggyőződését írja le, ezeket nem szabad elfogadni. 

Ez egy 2006-os könyv, ezért meglepő, hogy több dologban máris elavult. A genetikai forradalom az eltelt 12 év alatt nagy változásokat eredményezett a tudomány és az evolúciómodell területén, ezért ma már valószínű, hogy Collins sok mindent másképpen írna könyvében.

A szerző és a könyv éltetését mások már megtették. Ezen éltetések szinte kivétel nélkül kihagyták a szerző tévedéseit. Nézzünk meg néhányat. A szerző tévedett az ID és a saját biologosz elméletének a jövőjével kapcsolatban. Az ID 2006 óta jelentősen megerősödött, míg az összes teista evolúciós gondolat népszerűsége világszerte a legjobb esetben is csak stagnált, de általánosságban veszített a befolyásából. Collins tévedett a „hulladék DNS”-sel kapcsolatban is. Collins volt a „hulladék DNS” feltételezés, mint evolúcióbizonyíték fő szószólója és utolsó védelmezője. Ahogyan a csökevényes szervek, mint az evolúciómodell „megkérdőjelezhetetlen tudományos bizonyítéka”, a „hulladék DNS” evolúciós bizonyíték is ma már a tudomány múzeumában (kukájában) pihen, mint téves elképzelések. Collins némelyik érve a kreacionista elmélettel szemben már 2006-ban is elavult volt. Collins legtöbb kreacionizmussal ellenes érvét, 2019-ben az eredetvitákat nyomon követő ember, már meg sem említi.

Figyelemre méltó, hogy Collins, aki genetikus és biokémikus, a legnagyobb pofonokat pont a szakterületétől a genetikától kapja. Pl.: A szerző egy teológiai kérdésben Ádám és Éva személyével kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy ők nem létező személyek voltak. Kb. 2010 óta tudjuk, hogy Collins teológiai érvelését pontosan a genetika cáfolta meg.

Az alábbi rövid videóban Collins egy másik érvének látványos cáfolata található: Intelligens tervezés – Tudományos bizonyíték Isten létezéséről

 

Ki Collins?

Az alábbi rövid videóban Collinsról és a könyvéről beszélgetnek. Collins ateista tudós volt, aki a genetika (a 21. század a genetika századának tartják) révén jutott arra a felismerésre, hogy van teremtő Isten. Az ő példája bemutatja, hogy a teremtett dolgok értelmes vizsgálata a teremtő Istenhez vezeti az embereket. A tudomány Istenre mutató eszköz a teremtő kezében. A rómaikhoz írt levél 1. fejezet 20. verse beteljesedett be Collins életében: a genetikában felfedezte a teremtő Istent. Collins Istenképe még nem teljes igazodik a Bibliához, de ha továbbra is becsületesen foglalkozik a tudománnyal ez meg fog változni.

 

A Francis Collins által vezetett Humán Genom Projekt 16 év alatt (1990-2006) feltérképezte az ember génjeinek sorozatát. A projekt költségvetése több, mint 3 milliárd dollár volt. A résztvevő tudósok száma több ezer. Így a Human Genom Project a genetika/biológia eddigi legnagyobb és legdrágább nemzetközi munkaprogramja volt. A világ minden részéről molekuláris biológusok sokasága kutatta ezt a területet.  Az ezredforduló legfontosabb tudományos eredményének tekintik az emberi genom megfejtését. (Géntérkép, fizikai térkép, bázisszekvenciák + befejezték az egér DNS-szekvenciájának megfejtését.) A kutatás átírt sok hagyományos evolúció-elképzelést, pl: az ember származási vonalát.

 

 

 

Ferenc pápa (2014. Pápai Tudományos Akadémia) az eredettel kapcsolatos állásfoglalása

Ez nem könyv, de ide illik.

Ennek a pápának az állásfoglalása összességében értelmezhetetlen. Az ateisták kitörő örömmel fogadtak Ferenc beszédét, mert kijelentették, hogy „a pápa is ateista”. A teisták, és a kreacionisták nézetei is helyet kaptak az állásfoglalásban így senki sem tudja mi a pápa valódi véleménye a teremtés kérdésről. Annyi biztos, hogy egészen sajátos nézeteket vall. Az is biztos, hogy ilyen mondatokat senki sem várt a legnagyobb kereszténynek mondott irányzat vezetőjétől:

–           „Isten nem varázsló varázspálcával.”

–           „Amikor a teremtésről olvasunk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Isten varázslóként alkotott meg mindet, csak úgy. De ez nincs így.”

–           „Az Úr megteremtette az embert és megengedte neki, hogy saját belső törvényeket dolgozzon ki, amiknek a betartását is rájuk bízta.”

Ferenc pápa nézetei miatt sok hithű katolikus kritizálja pl.: Dr. Kelly Bowling – Nyílt levél Ferenc pápának. Az állásfoglalás óta több év telt el. Az látható, hogy csak az ateisták örültek, és örülnek ennek a nyilatkozatnak.

 

 

Kerényi Lajos: A tudomány Istenre talál. A megtérő tudomány.

Szent Gellért Kiadó.

Rendkívül „összetett” könyv, hasonló Ferenc pápa fenti szintén „összetett” nyilatkozatához.

 

Részletek a könyvből:

„Csacsiság lenne a Bibliában szereplő képanyagot szó szerint érteni! Ádámnak és Évának nem az volt a bűne, hogy ettek valami gyümölcsből. Ez képanyag, illusztráció. Hogy jobban értsük: a sátán által kínált maszlagot ették, nagykanállal. …

Akkor és így megromlott valami az emberi természetben. És ez öröklődik át emberről emberre, millió és ezermillió formában.” 53. o.

 

„Csak érdekességként említem meg, hogy az egyházat tudományellenességgel vádolták, azután a nagy találmányok hatvan-hetven százalékát papoknak köszönhetjük.” 15. o.

 

„A Sátán jelenlévő valóság. Benne van az isteni üdvösségtervben. Számíts rá!” 58. o.

Ez elképesztő mondat. A tudománnyal foglalkozó könyvben nyílt beszéd a Sátánról. Amikor a mai teológusok nagy része minden elkövet, hogy a Sátánról, a bűnről, Isten igazságos ítéletéről ne beszéljenek, Kerényi nyíltan szól a Sátánról egy tudománnyal foglalkozó műben.

 

„Mire képes az anyag? A tudomány kutatja az anyagot, és az egyik fő kérdés, az, hogy fejlődik-e az anyag?” 22. o. – A szerző válasza az anyag fejlődik.  

 

„Beszélünk majd az anyag evolúciójáról. Itt feltétlenül kikérjük majd a természettudósok véleményét.” Hátlap

 

„Az erény kialakulása tévedések és bakik sorozata. A gondolkodásban, a történelemben, az istenkeresésben is szükség van arra, hogy végig járjuk a tévedések útjait.” 41.o.

Az ilyen mondataival Kerényi sok teológus és Bibliát komolyan vevő személyben ellenérzéseket kelt.

 

Értékelés: Egy rendkívül összetett, szinte már csapongó elme műve ez a könyv. A szerző Teilhard de Chardin követője. A természettudósok és társadalom tudósok (ide veszem a teológusok) sok kifogást mondanak a könyvvel szemben. A könyv minden lapjából sugárzik az Isten melletti bátor kiállás. Kerényi szereti, tiszteli, becsüli a Biblia Istenét, bátran és szenvedélyesen érvel mellette. Az érvei hatékonysága már kérdéses.

 

 

Kamarás István: Bevezetés az embertanba.

Loisir Könyvkiadó Kft. Budapest. 2008.

Kamarás professzor könyve a nemzeti alaptanterv része volt. Tantárgyat és tanszéket hoztak létre a szerző számára! Ez ritka dolog. Általános iskolás gyerek számára készült ismeretterjesztő, gondolkodni tanító, vitára, kérdések feltevésére nevelő könyv. A könyvben 11 felnőtt és egy lánygyerek beszélget. A felnőttek: szociológus, teológus, pszichológus, biológus, filozófus, költő, egy férfi, egy idős néni, egy idős bácsi, Waramunga, aki egy ausztrál őslakos. Mindegyikük a saját szakmáját, embercsoportját képviseli a vita/beszélés során! A könyvön érződik a szerző katolikus és teista beállítottsága. A könyv fő erősségei:

• gondolkodni,
• mérlegelni és érvelni,
• a másik ember véleményének meghallgatására, sőt meghallására,
• a másik ember/embercsoport véleményének tiszteletben tartására tanít.

A könyv szerintem alázatra tanít, mert a 12 személy közül mindenki az emberről beszél, de más-más szempont alapján.

 

 

Homor Tivadar – Kamarás István: Emberismeret és etika a középiskolák számára.

Apáczai Kiadó. 2013.

2013-2018 között ez is nemzeti tankkönyv volt. A gyerekeknek írt tankönyvhöz hasonlóan itt is vannak beszélgetős részek. A könyvben egyszerre többfajta gondolkodásmóddal ismerkedhetünk meg. Ez is rendkívül hasznos könyv, mert gondolkodni, érvelni, kérdezni, hallgatni, a dolgok mögé nézni tanít minket. Ezen a könyvön is érződik a szerző(k) katolikus és teista beállítottsága.

 

 

 

Jehova Tanúi kiadványok:

 

Mivel minden jogot fenntartanak, ezért keveset írok róluk. Jehova Tanúi Társaság ezen öt kiadványáról általánosságban elmondható:

A tudományos részt érdemes, sőt egyenesen ajánlott olvasni, mert helytálló (szinte naprakész információkat) közölnek, kifejezetten sok tudóstól idéznek, mély, de mégis érthető módon közlik ezeket a tudományos eredményeket. Biológia, kémia, fizika, geológia, teológia, stb. órákon kellene a tudományos érveiket ismertetni, valamint a bibliaiskolákban. A teológiájuk gyakran és jelentős mértékben ellentétes a Bibliával.

Viszont a Teremtőt és a teremtést tudományos alapon a legegységesebben védelmező vallási irányzat. Gyakran a réselméletet (hézag- illetve szakadék elméletnek is hívnák a magyar felekezetekben) védelmezik.

 

Hála Istennek ezekben a könyvekben keveset beszélnek a Bibliáról, így tévtanításaik csak kis mértékben mutatkozik meg ezen öt kiadványban Ezen kiadványaik ingyenesek, az utcai térítőiktől lehet kérni, vagy a honlapjukon elolvasható. Nem szeretik, ha bárki rájuk hivatkozik, valamint nem közösködnek a valódi keresztény irányzatokkal. A lényeg: a tudományos rész hasznos!

 

 

Az élet. Hogyan jött létre? Evolúció vagy teremtés útján?

Rendkívül jó összefoglaló, alapos, részletes, szakmailag korrekt. Nem is hivatkoznak rá az ateisták. Majdnem olyan jó, mint az iszlám hirdetőjének Harun Yahya: Az evolúciós csalás című könyve. Yahya-nál a rendkívül erős iszlám beütéssel kell vigyázni, a Jehova kiadványokban a Jehova eretnekségekkel kell vigyázni.

A könyv jó, de apró betűs, így pont azt veszítik el, ami fő célja lenne a könyvnek a tanulmányozhatóságot. Bár az is igaz a könyv kis helyen elfér. A könyv a neten megtalálható, letölthető, kinyomtatható.

A könyvben 20 fejezet található, csak a 16. fejezettől foglalkoznak teológiai kérdéssekkel. Ezek közül legjobban a 19. fejezettel (A földi paradicsom – hamarosan valóság) kell a legjobban figyelni, itt nagyon szűrni kell az olvasottakat.

A könyv egyik legerősebb mondanivalója:

A Biblia minden korban mást tanított, mint a helytelen tudomány, istentelen kultúra, vagy a bálványimádó kultuszok, stb. Ehhez az ellentmondáshoz hozzá kell szoknia a mai embernek is. Az évezredek minden esetben a Bibliát igazolták! Így lesz a mostani korral és korszellemekkel is! Ezeket is elmossa az igazság. A Biblia és a (valódi) tudomány kéz a kézben jár.

 

 

Van-e Teremtő, aki törődik veled?

Nagyon fontos kérdés. Az emberiség egyre kisebb része hisz abban, hogy nincs Teremtő, az emberiség növekvő része abban hisz, hogy van Isten. Arról viszont már megoszlanak a vélemények, hogy ki ez a Teremtő és mennyire törődik velünk emberekkel. A kiadvány készítői abban hisznek, hogy van teremtő Isten, aki minden emberrel törődik.

Nagyon sok idézet található a könyvben pl.: „Az élethez elengedhetetlenül fontos elemek mindegyikét – a szént, a nitrogént és a ként – baktériumok alakítják át szervetlen légnemű vegyületekből olyan formájúvá, amilyenben a növények és az állatok fel tudják használni” (The New Encyclopedia Britannica). A könyvben viszonylag részletesen, de közérthetően foglalkoznak ezzel a kérdéssel. – Önmagában ez az egyetlen kérdés is elegendő az evolúciómodell cáfolatához.

 

 

 

Az élet eredete. Öt kérdés, melynek érdemes utána járni.

Hogyan kezdődött az élet?

Nevezhető bármilyen élő szervezet is egyszerűnek?

Honnan kerültek a sejtbe az utasítások?

Minden élőlény egy közös őstől származik?

Észszerű hinni a Bibliának?

A harmadik oldalon „Egy diák dilemmája” című írás nagyon jól megfogalmazza a teremtés – evolúciómodell vita lényegét. A diák gyötrődésén szerintem minden hívő átesik. A kérdés ki milyen választ ad rá. 

 

 

Egy Teremtő keze műve az élet?

A válaszuk a leghatározottabban: Igen! A Teremtő keze nyomát látjuk mindenhol. Nincs benne teológia, pusztán a természettudományok alapján bizonyítja a teremtés tényét. Különösen hasznos az „Evolúció – Felvetések és tények” fejezet, amiben a Nagy Mesemondó, Richard Dawkins egyik állítását elemzik: „Az evolúció ugyanolyan tény, mint a nap melege.” A tények nem támasztják alá a Nagy Mesemondó: Dawkins állításait.

 

 

Egy élő könyvtár. A DNS olyan, mint egy könyvtár.

A DNS részletes, alapos, közérthető leírása. A füzet olvasása során megerősödött bennem, hogy az ateizmus értelmetlen babona. Az ateista vallásnak, amely a tudomány mögé bújik, lejárt az ideje. A fa-pajzsoskabóca rövid leírása szenzációs! Ez a gyerekek számára is nagyon érthető olvasmány.

 

 

Néhány jelentősebb könyv az

evolúciótudomány területéről

 

Hasznos, ha megvizsgálják a véletlen kialakulás lehetőségét, így nem kell kizárólag hittételként elfogadni a teremtést. Ha ki tudjuk zárni a véletlen kialakulást az eredetelmétek sorából a teremtést megalapozott ténynek lehet venni. Az más kérdés, hogy még így sok kérdés marad rejtve, ki a Teremtő, hogyan történt a teremtés, stb., de legalább a véletlen kialakulás mese, a Miller-féle ősleves remény, stb. előbb utóbb a tudomány szemétdombján végzi, mint a csökevényes szervek, vagy mint Collins hulladék DNS tévedése.

 

 

Szathmáry Eörs: A földi élet regénye. A földi élet születésétől a nyelv kialakulásáig.

Akadémiai Kiadó. 2012.

Tartalomjegyzék:

1. Élet és információ

Mi az élet? Az autokatalízis. Korlátozott és korlátlan öröklődés. Információ és élet. Az élet kettős természete

2. Az evolúció nagy lépései

A nagy lépések. A közös probléma. A megoldás útjai. Genetikai hasonlóság. A munkamegosztás ereje. Központi ellenőrzés. Ugrás a sötétbe, és nincs visszaút. Hogyan növekedett a genetikai információ mennyisége? Megkettőzés és divergencia. Szimbiózis. Epigenezis.

3. A kémiától az öröklődésig

Az ősleves. Az őspizza. A replikáció eredete. A replikáció pontossága és a hibaküszöb.

4. Az RNS-világtól a fehérjék és a DNS világáig

Az RNS-világ. A transzláció működése a ma élő szervezetekben. A kód eredete és jellegzetességei.

5. Az öröklődéstől az első sejtekig

Az ökológiai rendszerektől az egyedi szerveződés felé. Mire jók a sejtek? A sztochasztikus korrektor modell. A kromoszómák eredete. Sejthártyák és sejtek

6. Az eukarióta sejtek eredete

A sejtfal elvesztésének traumája. A sejtváz megjelenése. A belső membránrendszer. A mitózis eredete. Szimbonitákból sejtszervecskék. A sejtszervecskék szerepe. Az eukarióta evolúció változó képe. Összefoglalás

7. Az ivaros szaporodás eredete

Amit magyaráznunk kell. Az ivarosság előnyei. Az ivarosság előnyös a populációk számára. Az ivarosság előnyei az egyedek számára. Az ivarosság és az önző gének. Elméletünk az ivarosság eredetéről. Párosodási típusok és az ivari különbségek kialakulása.

8. Genetikai konfliktusok

Genomon belüli konfliktusok . A genomon belüli konfliktus példái. Meiotikus sodródás. Hímsterlitás. Mozgékony elemek. Szülő-utód konfliktus. Hogyan úszhattuk meg mégis? Kisebb bolhák. Ne vágd le a tyúkot!

9. Együttélés

A szimbiózis természetrajza. Baktériumok és eukarióták közötti szimbiózisok. Állatok és egysejtű moszatok közötti szimbiózisok. Gombákkal alkotott szimbiózisok. A szimbiózis evolúciója: mutualizmus vagy parazitizmus felé? Együttműködés vagy rabszolgaság? A mutualizmus jelentősége.

10. A többsejtű szervezetek evolúciója

Mit kellett feltalálni? Génszabályozás. Sejtes öröklődés. Csíravonal és szóma. Térbeli mintázatok létrehozása. A szerves formák kifejlődése. A formák evolúciója. A többsejtűek eredete és a többszintű szelekció.

11. Állati társadalmak

Az euszocialitás folytonos skálája és a szaporodási aránytorzulás. Rokonszelekció és genetikai rokonsági fok. Több királynő. A válogatás nélküli alturizmus rejtélye. A rovarkolóniákon belüli munkamegosztás. Telepes medúzák: kolóniákból kifejlődött szervezetek.

12. Az állati társadalmaktól az emberi társadalmakig

Az emberi társadalmak jellegzetességei. A majomtól az emberig. Az emberi társadalom modelljei.

13. A nyelv eredete

Az emberi háttér: agyi mechanizmusok. A nyelv elsajátítása. A nyelvi szerv felhangolása. Mi az, ami valóban öröklött, avagy az egyetemes nyelv sajátságai. Genetika. A vészkiáltásoktól Bábel tornyáig: a nyelvi képesség evolúciója. A nyelv és a jövő

 

A tartalomjegyzék alapján is látható, hogy egy részletes és alapos műről van szó, amely méltó a két nagy hírű tudóshoz. Nehéz, de fontos dologra vállalkozik Szathmáry Eörs, az evolúciómodell szemszögéből keresni az élet és a sokszínűség kialakulására a válaszokat. Szükséges hogy a világegyetem, élet eredetére vonatkozó két alapmodell a teremtésmodell és az evolúciómodell színvonalasan kutatva legyen. Szathmáry a második modellt kutatja, példaadó módon, mert nem kerüli ki az evolúciómodell vitatott kérdéseit, nem törekszik mindenképpen választ adni, valamint nincsenek „mindegy hogy mi, csak legyen valami válaszom”. Az ilyen semmitmondó Attenborough, Dawkins féle válaszok, mára a nevetség tárgyát képezik. Szathmáry soha nem esett ebbe a hibába, ezért van az élvonalban évtizedek óta.

 

Részlet a könyvből:

„Bár képesek vagyunk több tejet adó teheneket nemesíteni, nem tenyészthetünk ki repülő disznókat vagy beszélő lovakat; nincs olyan ígéretes változat, amelyet tovább tenyésztésre választhatnánk ki. Honnan származik akkor az a változatosság, amely az egyre növekvő komplexitás, az egyre összetettebb élő szervezetek evolúcióját lehetővé teszi? A biológia tankönyvek hajlamosak azt állítani, hogy a mutációk – azaz az új örökölhető változatok – véletlenszerűen jelennek meg. Ez a kijelentés nem áll messze a valóságtól, bár a „véletlenszerűség” meghatározása hírhedten nehéz.” 15. o.

 

Szathmáry a 61. oldalon megemlíti az evolúciómodell egy elhallgatott nehézségét a kémiai összeférhetetlenséget: „Gyakori tapasztalat, hogy a szándékolt egyesítés az érdektelen W és Z anyagokat keletkezteti.” Ez is egy tisztességes mondat, mert ezzel a problémával nem tudnak mit kezdeni az evolúcióhívők. E problémakörhöz tartozik, hogy a környezeti hatások egyes esetekben véghez vihetnek korlátozott javulást, de a legtöbb esetben ront a helyzeten.

 

Végre egy evolúciómodell védelmező, aki az evolúciómodellt nem csak négy egymásra épülő fázisban látja, és akarja láttatni! Szathmáry a biológiai evolúcióban külön mer beszélni a formák evolúciójáról, valamint a nyelvi képesség evolúciójáról. Ilyen dolgok miatt kell Szathmáryt olvasni.

 

Értékelés: Alapmű, a könyv megvételre ajánlott. Ha valaki az evolúciómodellt szeretné megismerni, Szathmáryt olvasson!

 

 

A majdnem mindenség elmélete

Kossuth Kiadó. 2017.

Ateista összeállítás. Az összefoglalók jók, ezeket érdemes olvasni. A következtetések helytelenek, de ezekből viszonylag kevés van. A következtetésekből módszeresen kizárják a teremtő Istent, ezzel azt akarják bemutatni, hogy a tudomány Isten nélkül is boldogul.

 

 

Charles Darwin: A fajok eredete – természetes kiválasztás útján

1895. november 24-én jelent meg Charles Darwin: On The Origin of Species by Means of Natural Selection or the Preservation of Favoured Races in the Struggle for Life című sikerkönyve. („A fajok természetes kiválasztással való eredete, avagy a sikeres fajok fennmaradása a létért folyó küzdelemben.” / „A fajok eredete természetes kiválasztás útján, vagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása.”) Röviden: A fajok eredete.

A „vízcsapból” is Darwin és munkásságának az éltetése folyik. Amit viszont nem tanítanak, amiről szigorúan tilos beszélni, azok a kifogások, kritikák, cáfolatok. Pedig nagyon sok van belőle, nézzük meg Darwin: A fajok eredete 6. kiadásának (1956) előszavát:

William Robin Thompson, Commonwealth Institute of Biological Control (Kanada, Ottawa) volt igazgatója:

„Amint tudjuk, nagy véleménykülönbségek tapasztalhatók a biológusok körében, nemcsak az evolúció okai, hanem annak tényleges folyamata tekintetében is. Ezek az eltérések azért állhatnak fenn, mert a bizonyítékok nem kielégítőek és nem teszik lehetővé egyértelmű következtetések levonását. Ezért jogos és helyénvaló, ha felhívjuk a tudományos képzettséggel nem rendelkező nagyközönség figyelmét az evolúcióval kapcsolatos nézeteltérésekre. De az evolucionisták néhány újabb megjegyzése azt mutatja, hogy ők ezt nem tartják indokoltnak. A tudomány területén nem normális és nem is kívánatos az a helyzet, amelyben a tudomány képviselői olyan doktrínát védelmeznek hevesen, amelyet képtelenek tudományos módon meghatározni, és amely nem a tudományos következetességet szemlélteti, hanem a kritikák elfojtásával és a problémák figyelmen kívül hagyásával próbálja meg fenntartani hitelességét a nagyközönség szemében. (…)

 

Nem vitatom azt a tényt, hogy az evolúció gondolatának megjelenése – amely elsősorban „A fajok eredete” című könyvnek köszönhető – hatalmas lökést adott a biológiai kutatásoknak. De nekem úgy tűnik, hogy pontosan az indíték természete miatt ennek a munkának a jelentős része haszontalan csatornákba terelődött vagy megfoghatatlan lidércfények követésére pocsékolták el. Nem én vagyok az egyetlen biológus, akinek ez a véleménye. Darwinnak az a meggyőződése, hogy az evolúció a természetes kiválasztódás eredménye, amely apró, véletlenszerű módosulásokon keresztül valósul meg, valójában fél évszázaddal késleltette az evolúció kutatásának előrehaladását. Az öröklődés valóban gyümölcsöző kutatása csak Mendel 1865-ben publikált alapvető munkásságának 1900-ban történt újrafelfedezése után kezdődhetett meg, és ennek semmi köze sincs Darwin munkásságához. (…)

 

„A fajok eredete” sikerének maradandó és sajnálatos következményeként jelentkezett a biológusok igazolhatatlan spekulációk iránti függősége. Minden kutatási központ a szemétre vetette az összes fajnál tapasztalható struktúrák, ösztönök és mentális képességek eredetének darwini alapelvek szerinti „magyarázatait”, amelyeket a darwini lehetőségek jellemeznek, de reménytelenül igazolhatatlanok maradtak.

A darwinizmus sikerével együtt járt a tudomány hitelességének hanyatlása. Ez ma már nyilvánvalóan látszik Haeckel meggondolatlan kijelentéseiből, valamint T. H. Huxley változó, körmönfont és színpadias érveléséből.” Forrás illetve még több idézet. 

 

Hogyan lehetséges az, hogy Newtont, Plackot, Pasteurt, stb. senki sem kritizálja, de a darwinizmust és a belőle fakadó eszmerendszereket állandó kritikát kapnak? Miért van az, hogy újabb és újabb természeti törvény, fizikai jelenség, matematikai bizonyítás alapján születik cáfolat az evolúciómodell ellen? Mi az oka, hogy folyamatosan egyre több nagy tekintélyű tudós fordul el az evolúciómodelltől? Tudósok vállalják, hogy az ateista tudóselit, valamint az őket finanszírozó réteg kizárja őket a kutatások finanszírozásából, publikálási és tanítási lehetőségekből, mégis vállalják az evolúciómodell elleni harcot.

Az Egyesült Államok elnöki székét 2001-2009 között betöltő George W. Bush Isten hitével, életmódjával és döntéseivel jelentősen támogatta az ID mozgalmat (értelmes tervezés), valamint a teremtést. 2009-2017 között az USA legrosszabb elnöke Obama látványos ateista, keresztényellenes politikát folytatott. 2017-től Trump elnök megint a Teremtőt védelmezi. Ez a harc 2019-től még fokozottabban tombol. Jézus Krisztus visszajövetele fogja ezt a kérdést lezárni, mert az evolúciómodell a vagyis „bűn biológiája”, az emberi lázadás alapjává vált. Erre az alapra épít az emberen túli mozgalom. De velük egy külön pontban foglalkozom.

 

Az alábbi 10 perces rövidfilm rámutat Darwin elgondolásának hibájára: Intelligens tervezés – Tudományos bizonyíték Isten létezéséről

 

Peter Michalík: Revolúció az evolúcióban című írása részletesen bemutatja a darwini ötlet hiányosságait, működési korlátait. 

 

 

 

Richard Dawkins: Az önző gén. 1976. Oxford University Press.

Erről a könyvről ateista dicshimnuszok születtek. Kikiáltották az evolúciómodell legjobban megírt könyvének. Az ateista evolúciómodell alapműve.

 

Johnson jogászprofesszor többek között ezt a könyvet vetette össze Denton könyvével. Éppen ezért meglepő, hogy Az önző gén vereséget szenvedett Johnson tárgyalótermében. Johnson rendkívül logikus és érthető könyve után indult világkörüli hódító útjára az Intelligens Tervezettség Mozgalom, amely mára több követőt állított a maga oldalára, mint az ateista evolúciómodell. Lásd Johnson: Darwin on Trial.

 

Dawkins ezen művéról írt McGrath, a Dawkins Istene című könyvében. McGrath szintén komoly kritikát fogalmazott meg Dawkinssal kapcsolatban. Lásd ott.

 

Részlet Az önző gén című könyvből:

„Visszatérve az előbbi gondolatmenethez, az őslevest mindenképpen stabil változatok népesítették be; stabilak akár azért, mert az egyedi molekulák hosszú ideig fennmaradtak, akár azért, mert gyorsan replikálódtak, vagy pontosan replikálódtak. E háromféle stabilitás irányába ható evolúció az alábbi értelemben érvényesült: ha két különböző időpontban mintát vettünk volna a levesből, az utóbb vett minta nagyobb arányban tartalmazott volna hosszabb életű, termékenyebb, nagyobb másolási megbízhatóságú változatokat. Lényegében ezt érti a biológus evolúción, amikor élőlényekről beszél, a mechanizmus pedig azonos – a természetes szelekció.

 

Nevezzük hát „élőnek” az eredeti replikátor molekulákat? Ki bánja? Mondhatnám, hogy „Darwin volt a legnagyobb ember, aki valaha élt”, s erre bárki rávághatná: „Nem, Newton volt az”, de remélem, nem folytatnánk a vitát. A lényeg az, hogy semmiféle alapvető következményt nem érintene, bárhogy is jutnánk dűlőre vitánkban. Newton és Darwin életén és eredményein mit sem változtat, hogy „nagynak” nevezzük-e őket vagy sem. Hasonlóképpen: a replikátor molekulák történetét valószínűleg valahogy úgy kell elképzelnünk, ahogy én elmesélem, tekintet nélkül arra, hogy „élőnek” nevezzük őket vagy sem. Sok emberi szenvedés származott már abból, hogy sokan közülünk nem képesek felfogni: a szavak csupán eszközök számunkra, és az „élő” szó puszta jelenléte a szótárakban nem jelenti azt, hogy a való világban valamilyen határozott dologra utal. A kezdeti replikátorok voltak az élet ősei, akár élőnek nevezzük őket, akár nem. Ők voltak ősatyáink. A gondolatmenet következő fontos láncszeme a verseny, amit maga Darwin is hangsúlyozott (noha ő állatokról és növényekről beszélt, nem pedig molekulákról}. Az ősleves nem volt képes eltartani végtelen sok replikátor molekulát. Először is, a Föld mérete véges, de bizonyára más korlátozó tényezők is fontos szerepet játszottak. Amikor a replikátort nyomóformához vagy öntőmintához hasonlítottuk, feltételeztük, hogy a másolatok készítéséhez szükséges kis építőkő molekulákban gazdag őslevesben fürdik. Amikor azonban a replikátorok már gyakoriak voltak, az építőköveket minden bizonnyal olyan sebességgel használták fel, hogy azok szűkös és értékes forrássá váltak. A különböző replikátorváltozatok vagy -családok bizonyára versengtek értük.

 

Számba vettük azokat a tényezőket, melyek növelhették az előnyös helyzetű replikátorok számát. Most már láthatjuk, hogy a kevésbé előnyös változatoknak számszerűen is csökkenniük kellett a verseny miatt, sok águknak pedig végül is ki kellett halniuk. A replikátorváltozatok között küzdelem folyt a létért. Nem tudták, hogy küzdenek, s nem is törődtek vele; a küzdelem erős érzelmek nélkül folyt, sőt egyáltalán mindenféle érzelem nélkül. De mégis küzdöttek, abban az értelemben, hogy minden pontatlan másolat, ha új, magasabb szintű stabilitást eredményezett, vagy új módot adott a versenytársak stabilitásának csökkentésére, automatikusan fennmaradt, és sokasodott. A tökéletesedés folyamata kumulatív volt. A saját stabilitás növelésére és a versenytársak stabilitásának csökkentésére kifinomultabb és hatékonyabb módszerek alakultak ki. Némelyik replikátor még azt is „felfedezte”, hogyan bontsa le vegyi úton a versenytársak molekuláit, s hogyan használja fel az így felszabadult építőköveket saját másolatai készítéséhez. Ezek az ősragadozók úgy szereztek táplálékot, hogy egyszersmind eltávolították a versenytársakat. Más replikátorok talán felfedezték, hogyan védjék meg magukat, akár vegyi úton, akár azáltal, hogy valóságos fehérjefalat építenek maguk köré. Talán így jelentek meg az első élő sejtek. A replikátorok most már nem pusztán léteztek, hanem tartós létükhöz tartályokat kezdtek készíteni a maguk számára. Végülis azok a replikátorok maradtak fenn, amelyek túlélőgépeket építettek maguknak. Az első túlélőgépek valószínűleg csupán egy védőburokból álltak. Ám a megélhetés egyre nehezebbé vált, ahogy új versenytársak bukkantak fel egyre hatásosabb túlélőgépekkel. A túlélőgépek egyre nagyobbak és bonyolultabbak lettek, a folyamat pedig összegeződő és előrehaladó volt.

 

Van-e határa azon technikák és fortélyok fokozatos tökéletesedésének, amelyeket a replikátorok létük folytonosságának biztosítása érdekében felhasználtak? Rengeteg idő állt rendelkezésre a tökéletesedéshez. Az önfenntartás miféle fura szerkezeteit termelhetik még ki az évezredek? Négymilliárd év alatt milyen sorsra kellett jutniuk az ősi replikátoroknak? Nem haltak ki, hiszen régi mesterei a túlélés művészetének. De ne keressük őket szabadon lebegve a tengerben; már réges-rég feladták ezt a lovagi szabadságot. Most óriási kolóniákban nyüzsögnek, gigantikus, zörömbölő robotok biztonságos belsejében, elzárva a külvilágtól, mellyel tekervényesen közvetett utakon érintkeznek, s melyet távvezérléssel manipulálnak. Itt vannak mindannyiunkban: ők teremtettek bennünket, testünket és lelkünket; az ő fennmaradásuk létünk végső indoka. Hosszú utat tettek meg ezek a replikátorok. Most a gén névre hallgatnak, mi pedig az ő túlélőgépeik vagyunk.”

 

Dawkins professzorral a legtöbb vitát folytató oxfordi professzortársa John Lennox írta A tudomány valóban eltemette Istent? című könyvében:

„Ha legközelebb valaki azt mondja neked, hogy valami igaz, kérdezd meg tőle: „Milyen bizonyíték van erre?” És ha nem ad kielégítő választ, akkor remélem, kétszer is meggondolod, mielőtt egy szavát is elhiszed”? Az ember önkéntelenül enged a kísértésnek, hogy Dawkins életelvét magára a szerzőre alkalmazza, és egy szót se higgyen el abból, amit mond.”

Nos! Fogadjuk meg mi is Dawkins tanácsát: „Ha legközelebb valaki azt mondja neked, hogy valami igaz, kérdezd meg tőle: Milyen bizonyíték van erre?”

 

Lennox ezen mondta: „Dawkins életelvét magára a szerzőre alkalmazza, és egy szót se higgyen el abból, amit mond.” – nagyon kemény ítélet az ateizmus pápájának kinevezett Dawkinsra nézve. Ilyen kemény kritikát kevés tudós sem kap. Mi az oka annak, hogy az oxfordi professzorok ilyen kemények egymással?

A válasz egyértelmű: Dawkins dilettantizmusa. Dawkins Az önző génben leírja, hogy ne keressük a replikátorokat. Megszólalásaiban elismerte, hogy elméletére nincs bizonyítéka, tehát pusztán feltételezések sorozata. Majd egy másik könyvében leírja a tudományosság alapelveit. Ha bárki összeveti Dawkins ezen két állítását látja, hogy a kettő üti egymást. A két könyv alapján elmondható, hogy jelenleg Dawkins legnagyobb ellenfelé saját maga, ami egy tudathasadásos állapot.

 

Az önző gén, már sok esetben nem aktuális. A könyv Dawkins az őslevest hozza fel evolúciós bizonyítékként. Kb. 2007-től (Miller halálától) az ősleves-feltételezést egyre többen elvetették. Kb. 2010-re az ősleves-feltételezés a tudomány kukájában van, oly módon, hogy ezt az alapgondolatot még helyettesítő elmélet sem váltotta fel. Legalább négy jelentős támogatottságú feltételezés küzd az ősleves helyéért: őspizza, mélytengeri alkalikus kürtőrendszer, iszapvulkán, apró cseppek.

 

A következő pofongyár Az önző gén kapcsán a matematika! Dawkins könyvét olvasva sokan megkérdezték a szerzőtől: Mi a valószínűsége annak, hogy ezek megtörténtek? Dawkins 20 évvel később 1996-ban kiadja a Climbing Mounth Improbable (A Valószínűtlenség Hegyének megmászása) című könyvét. Részlet a könyvből:

„Kínzóan, nyomasztóan, halálosan nyilvánvaló, hogy ha a darwinizmus valóban a véletlenen alapulna, nem működhetne. Nem kell matematikusnak vagy fizikusnak lenünk ahhoz, hogy kiszámítsuk: Ahhoz, hogy egy szem, vagy hemoglobin-molekula véletlenszerűen összeálljon, az örökkévalóság is rövid lenne.” 67. o.

 

Jonathan Sarfati felülvizsgálta Dawkins ezen állításait. Reviewed by Jonathan Sarfati Richard Dawkins: Climbing Mounth Improbable. awkins ettől a szerzőtől is rendkívül rossz kritikát kap.

1966 óta ismert, hogy az evolúciómodell matematikai képtelenségek sorozatából áll. 2019-re ezt egyre többen és egyre hangosabban kiáltják.

Dawkins a matematikától elégtelent kapott. – Ez komoly probléma az evolúciómodell legjobban megírt könyvének, az ateista evolúciómodell alapművének!

 

Egy újabb pofonsorozat Dawkins és Az önző gén számára a szabad akarat megkérdőjelezése, illetve erőteljes korlátozása!

Dawkins ezen könyve, a szabad akarat értelmezése kapcsán sok embercsoport (gondolkodó ateisták, humanisták, LMBTQ+, stb.) szemében szálkává vált. Az önakarat, szabad akarat, individualizmus, önkifejezés, önmegvalósítás, önrendelkezés, kibővített emberi jogok, stb. különösen fontos az LMBTQ+ mozgalom, és más hiperliberális mozgalom tagjainak. Dawkins az evolúciómodell alapján finoman szólva nem igazán teszi lehetővé a szabad akaratot. A szabad akarat az evolúciómodell egyik nagy problémája. Az ateista evolúciómodell szerint az ember csak anyag. A lélek, a tudat, kizárólag az agy terméke. Az agy nem több, mint anyag + fizika és kémia. Ebben a megközelítésben a szabad akarat rendkívül képlékeny és jelentéktelen kérdés. Ha a személyiség (lélek, tudat) csak az atomok fizikai és kémiai folyamatának eredménye, mi a szabad akarat? Sok ateista filozófus, pszichológus, orvos, stb. megkérdőjelezi a szabad akarat létezését. Ami fontos kérdések sorozatát veti fel. Ebbe nem akarok belemenni csak néhány terület:

Akinek nincs lelke, nincs személyisége sem, nem is tehet feljelentést, így következmények nélkül ki lehet őt rabolni, meg lehet erőszakolni, stb.

Ha nincs szabad akarat, akkor senkit sem lehet elítélni, ha kirabolt egy ateistát, akinek amúgy sincs lelke, tehát az érzelmei is csak kémiai folyamat.

Ha nincs szabad akarat, akkor fölösleges a törvényhozói, politikusi, bírói, rendőri, ügyészi, stb. munka.

Ha az ateistáknak nincs lelkük, akkor Richard Dawkins miért sértődött meg, amikor kinevették nyilvános vita közben?

Ha az ateistáknak nincs lelkük, akkor miért esnek „abortusz utáni traumába”? Ez csak ízelítő a kérdéskör bonyolultságából.

 

Egy biztos, a szabad akarat kérdése körül 2019-ben kulturális háború zajlik. A szabad akarat imádata, ami ezt a kulturális háborút élteti, nem tett jól Dawkins és az ateista vallás eszmerendszerének.

 

1995-ben megjelenik John Maynard Smith – Szathmáry Eörs: The Major Transitions in Evolution (A főbb evolúciós átmenetek) című könyve. Az alapos és átfogó művet sokan az elmúlt száz év egyik legfontosabb evolúcióról szóló művének tartják. Többek szerint fontosabb és jobb, mint Az önző gén.

 

2014-ben kiadják Jim Al-Khalili – Johnjoe McFadden: Az élet kódja. Titokzatos kvantumok című könyvet. Egyre többen tartják lehetségesnek, hogy Az élet kódja fogja átvenni „Az önző gén” misztikus helyét.

 

Dawkins az utolsó évtizedben:

Dawkinst nyilvános vitában, már egy katolikus pap is legyőzte, majd a következő vitájukban a hallgatóság nyilvánosan kineveti Dawkinst.

Dawkins szereplései erősen csökkenő tendenciát mutatnak, munkássága egyre jobban háttrébe szorul. Dawkins kritikák száma, és ereje exponenciálisan emelkedik.

Az önző gén mára elveszítette „csodakönyv” titulusát, megszűnt körülötte, valamint a szerző körül az ateista dicsfény.

 

 

Nick Lane: Hajrá élet. Az evolúció tíz legnagyobb találmánya.

Akadémiai Kiadó 2012.

Nagyon sok tudományos rész található a könyvben, de sajnos belekeverednek túlzó, sőt tudományosan kifogásolható fejtegetések. Időnként a szerző mindent megengedett annak érdekében, hogy igazolja az evolúciót. (Lásd 22. o.) Annyiból hasznos ez az összeállítás, mert felhívja a figyelmet az evolúció több, rendkívül problémás területére, valamint arra, hogy a tudománynak mennyi mindenre nincsen válasza. A szerző szerint ez „az evolúció tíz legnagyobb találmánya: Az élet eredete, A DNS, Fotoszintézis, Az összetett sejt, Szex – ivaros szaporodás, Mozgás, Látás, Melegvérűség, Tudat, Halál.

 

A válogatás önkényes, mert az evolúció százöt legnagyobb buktatója közül csak tízzel foglalkozik. Egy átlagosan képzett ember is felsorol másik tíz-húsz ilyen szintű evolúciós problémát. Pl.: együttműködés az állatvilágban, együttműködés az állat- és a növényvilág között pl: méh fürdőzés a virágban, önzetlenség az állatvilágban, információ, fordítási mechanizmusok, adattárolás, törzsfa, emberré válás folyamata, entrópia, nyelv kialakulása, civilizáció kialakulása, tudományok kialakulása. Olyan információk megléte, (számítások, agyműtét, anatómiai ismeretek) melyeket csak a XIX-XXI. században fedeztek fel, a Föld mágneses erőterének csökkenése, egyéb kormeghatározás kormeghatározási problémák, dino lágyrészek, stb. Denton és Behe érvei: tovább nem egyszerűsíthető, összetett rendszerek, fehérjegyártó gépsorok, stb.

 

Értékelés: az itt felsoroltak valójában nem evolúciós találmányok, hanem evolúció-cáfolatok. Lane könyvét érdemes együtt olvasni Behe: Darwin fekete doboza, Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása című könyvvel.

 

 

Néhány könyv az evolúcióvallás területéről

 

Az egyik nehézség az eredetkérdés tanulmányozásában az, hogy el kell tudni választani a tényeket a következtetéstől, illetve az ateista álmodozástól. Az ateista álmodozás eddig soha nem egyezett meg a tényekkel, viszont a tények minden esetben megegyeznek a Bibliával, vagy kiválóan össze lehet illeszteni őket. Pl.: A tudomány eljutott oda, hogy az emberiség egy férfitől és egy nőtől származik, a Biblia azt mondja, hogy az emberiség egy férfitól és egy nőtől származnak, akiket Ádámnak, és Évának hívnak.

 

A tudományban (de főleg a médiában) a következtetések rendkívül gyakran az ateista gondolkodás megnyilvánulásai, melyek nem többek, mint az istenellenes előítéletek tombolása. Ez mit jelent? Nézzünk meg néhány őszinte mondatot:

 

Sir Arthur Keith (1866-1955) angol darwinista: „Az evolúció nincs bizonyítva, és nem is bizonyítható, csupán azért hiszünk benne, mert különben a teremtésben kellene hinnünk, ez pedig elképzelhetetlen.” Logosz vagy káosz Evangéliumi kiadó 20. o.

 

George Wald, Nobel-díjas evolucionista: „Nem akarok hinni Istenben. Ezért inkább úgy döntöttem, abban hiszek, amiről tudom, hogy tudományos képtelenség, vagyis az evolúcióhoz vezető spontán nemzésben.”

 

L.T. More, Chicagói Egyetem: „Az evolúcióban való hitünk azért olyan erős, mert vonakodunk elfogadni a különleges teremtésnek az evolúcióval kibékíthetetlen ellentétben álló tanát.” Idézi A. J. Monty White, Wonderfully Made, Evangelical Press, p. 33.

 

Richard Lewontin, genetikus professzor, Harvard Egyetem: „Nem arról van szó, hogy a tudomány módszerei arra kényszerítenek bennünket, hogy elfogadjuk a látható világ tisztán materialista magyarázatát. Ellenkezőleg – először elhatároztuk, hogy hiszünk a tisztán anyagi folyamatokban, majd megalkottuk azokat a kutatási módszereket és tudományos elméleteket, amelyek tisztán anyagi magyarázatot szolgálnak – nem számít, hogy ezek a magyarázatok ellentmondanak a józanésznek és összezavarják a be nem avatottakat; mert nem engedhetjük meg, hogy Isten betegye a lábát az ajtón.”

 

Az evolúcióvallásról itt talál még több idézetet:

Az evolúcióelmélet, mint vallás 1.

Az evolúcióelmélet, mint vallás 2.

Az evolúcióelmélet, mint vallás 3.

Az evolúcióelmélet, mint vallás 4.

Ennyi felvezető után térjünk rá az evolúcióvallást népszerűsítő könyvekre, egyes szerzőkre, valamint a könyvek utóéletére, valamint a mai helyzetre.

 

Kókay József – Magyar Imre: Elmosta-e az evolúciót az özönvíz. A neokreacionista csapda. Christianus – O.M.C.

A könyv jellemzői:

–           Az evolúciómodell Himalája nagyságú problémáit elbagatellizálja. Ezeket a Tibet és India között húzódó hatalmas hegyeket, bolha bokáján lévő pattanásnyinak próbálja beállítani.

–           Ezekre az általuk „mini problémáknak” beállított kérdésekre valótlan válaszok adnak.

Az idő megmutatta, hogy a szerzők minden területen nagyon melléfogtak. A könyv annyiban hasznos olvasmány, hogy hiába vannak a teremtéstudománnyal szemben ilyen tudománytalan kirohanások, teremtés tényét egyre több tudós és laikus elfogadja. A könyv keletkezése óta eltelt több, mint 20 évben:

• a szerzők által rettegett Creation Research Society-t egyre többen megismerték és elismerték létjogosultságát,
• az evolúciómodell szerzők által tálalt álmegoldásaik látványos kudarcot vallottak,
• a teremtésmodellt támogató tudósok egyre pontosabb és használhatóbb tudományos megoldásokkal állt elő.

 

 

 

Bertrand Russell: Miért nem vagyok keresztény?

Bertrand Russell (1872-1970) matematikus, és rosszindulatú okoskodó. A könyv alapja Russell egy 1927-es előadása, amit a Nemzeti Szekuláris Társaság előtt tartott.

A könyv elején felvet egy kérdést, ami tényleg fontos: mit jelent a „keresztény” szó, mit jelent tényleg kereszténynek lenni. Ezt sok magát bibliai hívőnek valló személy sem gondolja végig, mert az elméleti kereszténység és valódi kereszténység tényleg nem azonos.

A könyv értéke ezzel a kérdésfeltevéssel ki is merül.

A könyv jellemzői:

1. Ürügyek kétségbeesett keresése, hogy miért nem akar a szerző és a hallgatóság keresztény lenni. Vagyis miért nem akarja megismerni Istent.
2. Rendkívül gyenge, tudományosnak abszolút nem mondható kifogások felsorakoztatása a teremtés tényével szemben.
3. Mivel a szerzőnek egyetlen egy valódi érve sincs a teremtés tényével szemben, így a Biblia üzenetét, valamint Jézus személyét szándékosan eltorzítja.
4. A szerző továbbmegy, gúnyolódik, sőt szándékos szemétkedésbe kezd.
5. A könyv nem több, mint egy szerencsétlen ember önnyugtató technikája, arra vonatkozólag, hogy meggyőzze megát, nincs Isten.

 

Az alábbi pontok mögé rejtőzik Russell: Első Ok érve, A természeti törvények érve, A megtervezettség érve, Morális érvek Isten létezése mellett, Az igazságtalanság ellentételezésének érve, Jézus személyisége, Jézus tanításának hibái, Az erkölcsi probléma, Az érzelmi tényező, Hogyan késleltették a fejlődést az egyházak, A vallás alapja: a félelem, Amit tennünk kell.

 

Russell egyik okoskodása: „A legtöbb ember azért hisz Istenben, mert kisgyermek korától ezt tanították neki, s ez a fő ok.”

Mi, akik ateista háttérből jövünk, és felnőtt korban találkoztunk Jézus Krisztussal, a hasunkat fogjuk nevetésünk közben Russell érvein. Szegény ateisták, mennyi hitet kell gyakorolnotok, mennyi fölösleges erőfeszítést tesztek, hogy ne a Teremtőben higgyetek, hanem a lehetetlenben, képtelenségben, olyan tudományellenes maszlagok halmazában, mint amiket Russell mond.

 

A Biblia-értelmezés russelli mintája; mindegy, hogy mit, csak mondjak valamit, hogy ne kellejen a Bibliában hinnem.

Isaac Asimov (1920-1992), biokémikus és író mondata jut eszembe: „Ha megfelelően olvassuk, a Biblia a legerősebb ateista erő, amelyet valaha kitaláltak.”

 

Asimov sokkal becsületesebb, bátrabb és tisztességesebb, mint Russell. Asimov kimondja, amihez Russellnek nincs bátorsága: „Megpróbáltam pusztán értelmi alapon ateista lenni, de mivel ez nem lehetséges, ezért úgy döntöttem, hogy pusztán érzelmi alapon leszek ateista.” Isaac Asimov, Free Inguiry 2. kötet 2. szám 9. o. Interjú Paul Kurtz-cal 1982 tavaszán. Magyar hivatkozás: Tom Short 5 döntő kérdés 19. o.

Összefoglalva: A könyv a tudomány köpenye alá bújt gyenge mentegetőzés, hogy miért nem akar Russel keresztény lenni. Micsoda gyűlölet, üresség lehet azokban az emberekben, akik ilyen hitvány érveket is elfogadnak, csak ne kelljen Istennel lerendezniük a kapcsolatukat.

 

 

David Attenborough: Élet a Földön

Novotrade. 1989.

Részlet a könyvből:

„Ez a módszer azonban azzal a kockázattal jár, hogy bizonyos célszerűség látszatát kelti az állatvilágban, ahol valójában nem létezik. Darwin bebizonyította, hogy az evolúció hajtóereje olyan véletlenszerű genetikai változások számtalan nemzedéken át való halmozódásból fakad, amelyeket szigorúan megrostál a természetes szelekció. Amikor leírjuk ennek a folyamatnak a következményeit, túlságosan is könnyen használunk olyan szavakat, amelyek azt sugallják, hogy az állatok maguk is törekednek céltudatos módon a változás megvalósítására – hogy a hal ki akart mászni a szárazföldre, és lábakká akarta módosítani az uszonyait, hogy a hüllők szerettek volna repülni, ezért törekedtek pikkelyeiket tollakká változtatni, s végső soron így váltak madarakká. Semmilyen objektív bizonyíték nincs ilyesmire, és miközben megpróbáltam ezeket a folyamatokat tömören leírni, arra törekedtem, hogy ne használjak olyan kifejezéseket, amelyek mást sugallnának.” 8. o.

 

A szerző elismeri, hogy semmilyen objektív bizonyítéka sincs.

A szerző fogadkozik, hogy nem úgy írja meg a könyvet, hogy azok mást sugalljanak. – Ennek pont az ellenkezője igaz.  Attenborough indoklásai, magyarázatai általában ezek: előállt, megjelent, lett, kifejlődött, átalakult, így történt, stb. Ezért vált Attenborough tudósból Mesemondó. Attenborough magyarázatai ma már nevetségesek, csak az agresszív ateisták fogadják el azokat. Ezek után, olyan apróság, hogy Attenborough által bemutatott rendszertani családfa már elavult nem oszt, nem szoroz kategória.

 

 

David Attenborough: Az első élet. The first life.

BBC Earth.

Attenborough, Mesemondó ebben a videójában, (és cikkében) magyarázatot ígér az első:

• életre,
• mozgásra,
• szemre,
• fülre, stb.

Ehelyett a magyarázat tele van az ateista vallás, szokásos semmitmondó: kialakult, lett, előállt, megjelent szavakkal. Az ilyen szintű magyarázatot hívják evolúcióvallásnak.

 

Az evolúcióvallást képviselő írók:

David Attenborough, Sam Harris, Peter Atkins, Christopher Hitchens, Lawrence Krauss, Neil deGrasse Tyson, Ricky Gervais, Steven Weinberg, George Carlin, Sean Carroll, Matt Dillahunty, David Attenborough, Michael Shermer, Douglas Adams, Philip Adams, Bertrand Russell, Victor J. Stenger, Steven Pinker.

 

Richard Dawkins néhány könyve kifejezetten értelem és Isten ellenes:

Isteni téveszme, Elmevírusok, A legnagyobb mutatvány – Az evolúció bizonyítékai, A vak órásmester, Climbing Mount Improbable.

 

 

 

Néhány könyv a tudomány területéről

 

 

Cressy A. Morrison: Véletlen vagy teremtés? A Föld és az emberi élet titkairól.

A New Yorki Tudományos Akadémia volt elnökének könyve választásra készteti az olvasót. A nitrogén csodája című fejezetben, a nitrogén földre, életre gyakorolt hatását vizsgálva megállapítja, hogy nem lehet a véletlen művének tartani ezeket az összetett folyamatokat.

A gének, az öröklődés hordozói című fejezetben az összetettség, finomhangoltság változatos példái alapján igazolja a Teremtő létét.

Értékelés: Rendkívül hasznos könyv. Sajnos magyarul nem kapható.

 

 

Jacques Vauthier: Levél a tudósokhoz, akik Isten babérjaira törnek.

Kairosz 2009.

Egy matematikus professzor, aki belülről ismeri a tudóstársadalmat és a tudomány működését, a tudóstársaihoz szól. Legnagyobb haszonnal a tudomány iránt elkötelezett emberek fogják forgatni ezt a könyvet. Vauthier bátran szembeszáll a kialakult, de tarthatatlan paradigmákkal. Bátorságának alapja a tények ismerete! A könyv egyik központi témája egy kérdés: Mi a tudomány és a tudósok feladat? Vauthier válasza: „A tudomány feladata az, hogy felfedeztesse velünk a bennünket körülvevő világot, tiszteletben tartva azt, és feltárva csodáit a széles nagyközönség számára.”

A könyvben sok idézet található.

Értékelés: Szakemberek számára rendkívül hasznos. Laikusok nagy haszonnal forgathatják.

 

 

Vladimir Vukanovic: Tudomány és hit. Világhírű tudósok Istenről.

Kálvin Kiadó 1998.

Vukanovic, fiziko-kémikus, a fizikai tudományok doktora. Részlet a szerző előszavából:

–           „A tudomány segíti a hit kibontakozását.”

–           „Tudósnak lenni, mélységében átgondolni a természet jelenségeit, gyakran azt jelenti, hogy a tudós vallásos lesz.”

A szerző a szakterületéről idéz sikeres tudósokat, akik nyíltan ellentmondnak az uralkodó tudományos nézetnek. A szerző nemcsak idéz neves tudósoktól, hanem pár mondatban be is mutatja őket:

„Erwin Schroedinger (1887-1961), Nobel-díjas (1933): Cambridge-ben, a Trinity College-ben 1956-ban tartott „Szellem és anyag” című előadásában Schroedinger ezt mondta: „A fizika elméletének jelenlegi állásában erőteljesen alátámasztja azt a tételt, hogy a Szellemet az Idő nem rombolhatja le.” (31. o.) Ezután hat sorban összefoglalja Schroedinger munkásságát.

Értékelés: Remekmű. A könyv alapján mélyebben meglátjuk, hogy tudomány és a bibliai hit kéz a kézben jár. Olyan tudósokat „szólaltat” meg, akiknek a bibliai hitük és a tudomány egymást kiegészítői. Lehet így is, sőt így kell a tudományt művelni.

 

Del Ratzsch: Miből lesz a tudomány? Rövid bevezetés a tudományfilozófiába.

Harmat 2002.

Fontos és érdekes könyv. Ha az ateisták olvasták volna ezt a könyvet, nem lennének magabiztosak! Tíz rövid fejezet. Mindegyik fejezet témaválasztása telitalálat!

Első fejezet: Mi a tudomány? Már ez vitákat generál! Tisztázzuk, a könyv a természettudománnyal foglalkozik, tehát máris egy hatalmas szűkítéssel kezd, de hála Istennek nem áll meg itt, nem korlátozza le a világ megismerését pusztán fizikára. „Másfelől viszont a természeti és anyagi jelenségekkel való foglalkozás nemcsak a természettudomány jellemzője. A fizikai világ dolgai és eseményei iránt a teológia is mélyrehatóan érdeklődik. Isten teremtő munkája és a világot igazgató gondviselése éppen hogy a teológia központi témái köré tartozik.” 12. o.

A tudomány meghatározásával, mibenlétével, korlátaival Tóth Tibor sikerkönyve 1-4 fejezete, valamint Bozóky Dénes könyve is foglalkozik. Ezenkívül Aki gondolkodik, annak hinnie kell című könyv is érinti ezt a kérdést. Érdemes e négy író gondolatait együtt tanulmányozni.

 

Ratzsch könyvének második fejezete a tudományfogalmával illetve annak változásával foglalkozik. „A baconi fölfogás … Az elgondolása szerint a kutatás azzal kezdődik, hogy a tudós megfigyelési adatokat gyűjt tisztán objektív módon, mentesen a vizsgált tárgyra vonatkozó előítéletektől, nem részesítve előnyben egyik elméletet sem, és nem akadályoztatva semminemű leplezett, filozófiai vagy vallásos előföltevéstől.” 17. o.

A mentes minden előítélettől és előföltételezéstől, ez az ateista vallásra és annak abszurd előítéletre is vonatkozik. 

 

Az adatok gyűjtése egy nem ateista tudományban vonatkozik a természetfeletti gyógyulásokra, Jézus Krisztus miatt megváltozott életekre, ezenkívül a halálközeli élményekre valamint a testen kívüli élményekre. Sok ember elmondja, hogy baleset, vagy más ok miatt járt a Mennyben, vagy valamilyen köztes helyen. Ezen élmény, tapasztalat hatására sok ember szándékosan megváltoztatta az életét. A hivatalos tudomány vizsgálhatná ezt a kérdést, de nem teszik, a tömeges jelenséget lezárják néhány sablon mondattal. Erről később bővebben lesz szó Dr. Eben Alexander: A Mennyország létezik című könyve elemzése során.

 

Ötödik fejezet: A tudomány illetékessége: mi az, amire a tudomány választ adhat?

Hatodik fejezet A tudomány korlátai: mi az, amire a tudomány nem adhat választ? Minden épelméjű ember tudja, hogy a tudománynak vannak határai. Az viszont már egy nehéz kérdés, hogy adott esetben hol vannak ezek a határok. Erkölcsi kérdés pedig, ha meg tud tenni valamit az ember ez nemjelenti azt, hogy azt meg is kell tennie.

Hetedik fejezet: Tudományos ellenvetések a vallásos hittel szemben. Az itt felhozott ellenérveket az ateista vallásra és ateista tudományművelésre is vonatkoztatni kell!

A bibliai hittel szemben négy kifogást tárgyal a szerző:

1 A vallásos hit nem tudományos.

2 A vallásos hit nem bizonyítható.

3 A vallásos hitet nem támasztják alá evidenciák.

4 A vallásos hit felesleges.

 

Nyolcadik fejezet: Tervezettség és tudomány

„A következő jelenet akár a Star Trek című filmből is származhatna. Egy orvos, aki a legénység egyik titokzatos módon megbetegedett tagját vizsgálja, a beteg leletei között valami rendkívüli dolgot fedez fel. Az orvos egy parányi, önálló, önfenntartó, még apróbb elemekből felépülő egységre lel, melyet láthatólag olyan összetömörített és lekicsinyített processzorok valamint szoftverek vezérelnek, melyeknek összetevői differenciálódott, összetett, egyedi molekulák Az orvos azt is felfedezi, hogy ez a mikroszkopikus entitás hajtórendszerrel rendelkezik, amit egy elmés, piciny, beépített, elektromos forgómotor működtet. A motor egy hozzákapcsolt, külső alkatrész forgatásával kelti a meghajtóerőt. Noha az entitás nyilvánvalóan nem ember alkotta, az orvos felismer egy intelligensen megtervezett mikrogépet, ha ilyet lát. Bár az orvos még nem tudja, hogy ki tervezte, mi a rendeltetése, vagy hogyan került a legénység tagjának szervezetébe, mégis azonnal riasztást rendel el.

 

Ez lehetett volna egy jelenet a Star Trek-ből, de nem az. Ez egy rólunk szóló történet. Mindannyiunk testében milliók vannak ezekből a rendkívüli egységekből ezek az E. Coli-nak nevezett mikroorganizmusok. Noha gyakori alkotóelemei belső és külső természeti környezetünknek, nehéz nem álmélkodni a mikroszkopikus elektromos forgómotorok létén. A legtöbb kontextusban (az orvoshoz hasonlóan) az ilyen motor létét valamint a szerves rotorokét, sztátorokét, csapágyperselyekét, hajtótengelyekét stb. tulajdonképpen döntő bizonyítéknak tartanánk arra, hogy valamilyen intelligens tervező munkálkodott itt. Ténylegesen számos tudós (például Michael Behe, a Darwin’s Black Box [Darwin feketedoboza] című könyv szerzője) pontosan erre a következtetésre jutott, és fenntartja, hogy lehetetlen a természet valamely részének teljes, tudományos megértése a tervszerűség fogalma nélkül. Ugyanakkor más tudósok éppen az ellenkező következtetésre jutottak. Richard Dawkins The Blind Wathcmaker [A vak óraműves] című könyvének például így hangzik az alcíme: Miért tár elénk az evolúció egy terv nélküli univerzumot? Dawkins álláspontja nem pusztán az, hogy nincs szükségünk a tervszerűség fogalmára a természet helyes magyarázatához (még a bakteriális elektromos forgómotorok esetében sem), hanem hogy a természet megfelelő tudományos megértése a tudatos tervezés hiányát állapítja meg a természetben.

 

Annak a kérdésnek, vajon van-e valódi, tudományos bizonyítéka egy intelligens terv érvényesülésének a természetben, nyilvánvalóan rendkívül fontos következményei vannak. Miként is gondolkodjunk tehát erről a kérdésről? A történelem során a legtöbb ember (beleértve a tudósokat) úgy vélekedett, hogy a természet látható arculata mögött egy (vagy több) tevékeny elme húzódik meg, és némely (vagy minden) látható dolog és esemény ezen elme (elmék) szándékainak és tevékenységének eredménye. És ezért bizonysága is egyben. A többség a természetet tudatosan kigondolt, irányított illetve megtervezett valaminek tartotta. Ebből a szemszögből az indokok, elképzelések. Tervek, gondolatok, minták és a tervezés mind tényezői a dolgok oksági történetének, szerkezetének, valamint működésének, s ezért valamennyi természetről szóló, adekvát tudományos beszámolónak utalásokat kell tartalmaznia ezekre a tényezőkre. Ez a szemlélet érzékelhető volt a tizenhatodik és a tizenhetedik század új tudományában, és nyíltan kifejeződött a tizennyolcadik valamint kora tizenkilencedik századi természeti teológiában.

 

Azon elgondolásra, miszerint a tudomány bizonyítékot találhat a tudatos tervezésre a kozmoszban, különösképpen pedig azon elgondolásra, miszerint a természetfeletti tervezés beilleszthető a természeti jelenségekről szóló, valóban tudományos beszámolókba, a későbbiek során nehéz idők járnak. Manapság az ilyen vélekedéseket rendszerint tudományosan alaptalannak vagy még annál is rosszabbnak tekintik. Az érintett kérdések némelyikének nyomon követésénél a tervszerűség alapfogalmának vizsgálatával fogjuk kezdeni, majd áttekintjük, milyen okok rejlenek a természetfeletti terv fogalmának tudományos alkalmazására vonatkozó széles körű, tudományos tilalom mögött, ezt követően pedig röviden szemügyre vesszük e fogalom tudományba való újbóli bevezetésének egy mai kísérletét.”127-128. o.

 

Ezzel a kérdéssel sok könyv foglalkozik. Az egyik legjobb a William Dembski: Intelligens tervezettség, de Werner Gitt könyvei is nagyon jól megragadják a kérdés lényegét, Dr. Jonathan Wells: Darwinizmus és intelligens tervezettség, valamint Behe, Darwin fekete doboza egy-egy fejezete is foglalkozik a kérdéssel.

Azt mondhatjuk:

• egy könyv elég bizonyíték az íróra,
• egy autó elég bizonyíték a tervezőre,
• egy festmény elég bizonyíték a festőre,
• egy épület elég bizonyíték az építőre,
• egy program elég bizonyíték a programozóra.

Az ember genetikai-könyve elegendő bizonyíték a teremtő Isten létezésére.

A sejtekben lévő szállítórendszerek elegendő bizonyítékok a teremtő Isten létezésére.

A természet csodás szépsége elég bizonyíték a teremtő Isten létezésére.

Az élőlényekben lévő fantasztikus építészeti csodák elegendő bizonyítékok a teremtő Isten létezésére.

Az élőlényekben található programnyelvek, valamint programok bőségesen elegendő bizonyítékok a teremtő Isten létezésére.

 

Kilencedik fejezet: Kereszténység és tudományos kutatás.

„A keresztények viszont egy Személy (tehát egy értelmes Lény) teremtményeként (vagyis rendezett és egyöntetű műveként) fogják föl a világot, amelyet Alkotója szabadon (s így kizárólag empirikus kutatás révén megismerhetőnek), előítéleteinktől és elvárásainktól függetlenül (s így kizárólag elfogulatlan vizsgálódás útján megismerhetőnek) teremtett. A tudomány alapvető vonásai tehát végül is olyanok, amilyenek azt a keresztény szemléletmódnak megfelelően várhatnánk.” 159. o.

 

Érdekes kérdésekkel foglalkozik a tizedik fejezet is: Kereszténység és a tudomány sajátos tartalma.

 

 

Henry Brighton-Howard Selina: Mesterséges intelligencia.

SHL képeskönyvek 2004.

Régi könyv, de az MI kutatás alapjai könnyen megérthetőek a könyvből. A gyerekek számára is érdekesek a képek és a példák. A szerzők sok érdekes kérdésre keresik a választ.

 

 

G.R. Taylor: Biológiai pokolgép.

Medicina 1973.

Alapmű! Annyira fontos a könyv mondandója, hogy még egyszer ki kellene adni. Maximum néhány példával kellene kiegészíteni, amit megjósoltak a könyvben és már beteljesedett.

A szerző és az általa idézett tudósok 1965-1973 között megmondták a jövőt, szinte leírták a mai kort! Félelmetes, ahogyan beteljesültek ezen tudósok több évtizeddel ezelőtti szavai.

Részlet a könyvből:

„1 fejezet Mit szánnak nekünk a biológusok?

 

A biológusok olyan felfedezéseket tartanak a kezükben, amelyek legalább annyira általános érvényűek és világrengetőek, mint akár a fizikusoké, akár a vegyészeké. (Előzőekben az atombombáról, nukleáris energiáról beszélt.) A tudományos folyóiratok figyelmes olvasói észrevehették az elmúlt öt-hat év alatt, hogy kiváló biológusok egész sor figyelmeztető megállapítást tettek…

 

A Kasszandrák (mitológiai személy, akinek a jövendőmondása minden esetben igaz volt, de soha senki nem hitt neki) között talán az egyik legaktívabb Joshua Lederberg kaliforniai biokémikus, a Stanford Egyetem Genetikai Intézetének professzora, aki e kérdésről számos alkalommal szokatlanul határozottan nyilatkozott. Így 1966-ban a Bulletin of Atomic Scientistsben (az Atomkutatók Értesítője) arról írt „életmódunkat és az élettartamot igen könnyen bekövetkező veszély fenyegetheti, ha a jelenlegi tudományos erőfeszítések lendülete változatlan marad”.

Hasonlóképp Bentley Glass professzor, az Amerikai Természettudósok Társaságának elnöke, a humán genetika egyik világszerte elismert kutatója elemezte ezt a kérdést, amely „elképesztő erkölcsi probléma, amellyel az emberiség a közeli jövőben szemben találja magát, amint elkezdi tudását saját szaporodásának és jövendő fejlődésének ellenőrzésére felhasználni.”

Francis Crick brit Nobel-díjas viszont azt hangsúlyozza, hogy „a biológia fejlődése bizonyos mértékig lerombolja erkölcsi meggyőződésünk hagyományos alapjait, és egyáltalán nem könnyű felmérni, hogy mit tesz majd a helyébe.

Az olasz származású Salvador Luria professzor, az amerikai biológia egyik szülő atyja, 1940 óta nem kevesebb, mint öt egyetemen dolgozott (Columbia, Vanderbilt, Princeton, Indiana és Illinois), mielőtt a Massachusetts Institute of Technologyba ment volna. A professzor egyike a modern víruskutatás megteremtőinek. (1969-ben Nobel-díjat kapott.) Ő is megvallja érzéseit amelyekre „nem az optimizmus jellemző, hanem az iszonyatos félelem”, ha arra a lehetséges veszélyre gondol, amely akkor következik be, ha az ember visszaél új örökléstani ismereteinek felhasználásával.”

…

„Az egyik legsúlyosabb figyelmeztetés azonban a cambridge-i Egyetem etológusától, dr. W. H. Thorpe-tól, az állati magatartás vizsgálatának egyik legkiválóbb szakemberétől ered, aki a közelmúltban jelentette ki, hogy ,,a népesség számának robbanásszerű növekedéséből és a mesterséges megtermékenyítésből, az örökléstanból és az idegélettanból, a társadalmi és az eszmei normák átalakulásából származó etikai problémák legalább olyan súlyosak, mint azok, amelyeket az atomenergia és a hidrogénbomba, az űrutazás és a hangsebességnél gyorsabb repülés, a távközlés, a számítógépek és az automatizálás vetettek fel. Semmi kétségem afelől, hogy e fejlődés jó néhány eredménye legalább annyira korszakalkotó hatású, mint bármely, ezeket megelőzőé. Fontosság tekintetében egyenrangúak, ha nem rangosabbak, mint a tűz, a földművelés, a könyvnyomtatás vagy a kerék felfedezése.” Fontosabb, mint a tűz, a könyvnyomtatás és a kerék?

Hát ennél bizony aligha lehetne csattanósabban fogalmazni. Vajon mi indítja dr. Thorpe-ot arra, hogy ennyire elvesse a sulykot?

A felsorolt felfedezések valóban gyökeresen átalakították az ember életmódját és az emberek között kialakult kapcsolatokat. A biológusok birtokában levő eredmények bizonyára szintén megváltoztatják majd életmódunkat. Mostanáig például az volt a természetes, hogy a gyermek két különböző nemű szülőtől született, akik mindketten éltek a fogantatás pillanatában.”

Eltelt kb. 50 év! A figyelmeztetések és a józanész láthatóan semmit sem értek. Harari könyvében látni fogjuk hová jutott az emberiség egy szűk, de elképesztő befolyással bíró része. Harari és társai szerint a halál csak technikai probléma, ami kijavítható. Micsoda arcátlan pimaszság a Teremtővel, de még a Sátánnal szemben is! Istent most ebben az üdvtörténeti időszakban könnyedén veszik, a Sátánt meg kitalációnak. Amikor a teremtő Isten mozdul, abba mindenki füle belecsendül, az embereké, a Sátáné! Amikor – rövid ideig – az Antikrisztus uralkodni fog az emberiség rádöbben, hogy mit csinált! Most még lehet gúnyolódni, de lehet megalázkodni is. Lesz idő, amikor már nem lesz mód az Isten előtti önkéntes megalázkodásra!

A buddhizmus, különösen az ezoterika jó, békés, boldog jövőt ígér, a Biblia, olyan büntetést, amilyen még nem volt a Földön. Az idő eldönti, hogy melyik az igaz. De előre mondom: A Biblia még sohasem tévedett! Most sem fog!

 

 

Ernst Doblhofer: Jelek és csodák. Letűnt írások és nyelvek megfejtése

Gondolat 1962.

Régi, de hasznos könyv. Nyomon követi az írás kialakulását a Föld több pontján. A könyvben az írás, beszéd, gondolkodás, civilizáció, agy, és az agyi működés különböző jellemzőinek együttműködéséről van szó. Ez a fajta kölcsönös egymásra hatás, evolúciós titok, sőt olyan az evolúció előtt álló akadály, ami megugorhatatlan. Sokan azt kérdezik, hogy mennyi félreértelmezhetetlen jelre van még szüksége az emberiségnek, hogy felébredjen a szándékos Csipke Rózsika álmából és elkezdje keresni és tisztelni Teremtőjét.

A könyv érdekessége, hogy kifejezetten sok tudós nézte át a könyvet és segítette a szerzőt értékes tanácsokkal.

 

Részlet az első fejezetből:

„Mi az írás?

Kezdetben vala az Ige, a rendteremtő beszéd isteni szikrája, amely az embert feltétlenül e világ minden más élőlénye fölé emelte. A szó tette lehetővé, hogy egyik ember gondolatainak és érzéseinek részesévé tehesse a többit, és hogy embertársait közösségbe hívhassa. De a szó, bár üzenetként messzire eljuthatott, és jelrendszerként az egymás után következő nemzedékre hagyományozódhatott, végső soron mégis csak szűk tér- és időbeli korlátok közé volt szorítva. Mert akár az üzenet, akár a jelrendszer ki volt szolgáltatva a továbbítók önkényének, és az egyszer kimondott szó hű megőrzését semmi sem biztosította. Erre csak akkor kerülhetett sor, amikor az ember feltalálta az írást.”13. o.

„A gondolkodó ember számára az írás teszi lehetővé az öneszmélést. csak az írás tette lehetővé a közösségi, spekulatív gondolkodást az ember eredetéről, lényéről és létének értelméről. csak így alakulhattak ki az emberiség virágzó kultúrái és filozófiai rendszerei. Csakis az íráson épülhetett fel a történelem, mint tudomány; írás nélkül ugyanígy elképzelhetetlen az emberi tudás egyéb ágainak – nem utolsó sorban a természettudományoknak – óriási fellendülése is; a kultúra és civilizáció egyéb javainak felmérhetetlen gazdagságáról nem is szólva, amit mind az írás közvetített az emberiségnek.” 13-14. o.

A szerző az egyiptomi, óperzsa, mezopotámiai, hettita, ugariti, gublai, kyprosi, krétai-mykénéi, ótürk, etruszk nyelvek megfejtésével foglalkozik.

Ezen nyelvek első felbukkanása után, minden ember biztos volt abban, hogy értelemmel, személyekkel, kultúrával, üzenettel van dolga. Ezért megdöbbentő és tudománytalan az ember genetikai könyvét a véletlennek, az evolúciónak tulajdonítani.

Az élőlényekben található kódolt nyelvi szerkezeteket az evolúciónak tulajdonítani olyan, mint egy ózdi tömegverekedés következményének tartani a Földbolygó összes kórházában az összes daganatos beteg szakszerű műtétjét.

Egyetlen épelméjű ember sem gondolja komolyan, hogy egy Ózdon történt tömegverekedés során szélvihar keletkezett, amiben a késeket felkapta a szél és elrepítette a kórházakba, pontosan olyan szögben és erővel, hogy kivágja a daganatokat. Persze erre van némi esély, de az, olyan kicsi, hogy a valóságban ez a soha be nem következő események kategóriájába tartozik. Az ember genetikai könyvének írás készlet kialakulását, a benne található gondolat megfogalmazását, valamint a tervek és programok létrejöttét a véletlennek tulajdonítani, nagyobb bolondság, mint az ózdi tömegverekedésből profi sebészi műtétet várni.

 

 

Noam Chomsky: Miféle teremtmények vagyunk?

Kossuth Kiadó 2018.

Lehet, hogy ez a 2016-os írása lesz Chomsky utolsó könyve, mindenesetre összegzi saját hosszú és termékeny életművét. Chomsky az egyik legnagyobb tekintélyű nyelvészprofesszor. Chomsky előélete (ateista, stb.) miatt sokkal rosszabb könyvre számítottam. A várakozásomtól eltérően Chomsky őszintén beszél a nyelvészet problémáiról. A könyvet olvasva mélyebben megértettem, hogy milliárdszor nagyobb hitre van szükség az ateizmusban, evolúciómodellben való hithez, mint a Bibliában való hithez. Gratulálok az ateista hitünknek, és megyek hitet tanulni tőlünk, mert a tudomány, a logika, és kipróbált hitalap (keresztényeknél ez a Biblia) nélkül ilyen erősen hinni a nagy semmiben… az nem semmi!

 

A fenti állításom, csak a hitre, és nem a hit tárgyára vonatkozik. Nekem és a Bibliát megértő embereknek nincs szükségük az ateisták üres, semmit érő, hazug hitére, ami pusztán a szív ürességének részleges, ideiglenes és minimális betöltésére elegendő. Az ateisták, evolúciómodell támogatók a csodák milliárdjait fogadják el, Csodatevő nélkül. Mivel ebben a könyvben a minden jog fenntartva szerepel, nem írok több ajánlást a könyvhöz, pedig ez a könyv megérdemelné! A könyvben nagyon sok csodáról van részletesen szó, melyekig Chomsky a helyes kérdések feltevésével jut el. Ismétlem: a szerző, ateista, aki sokak szerint ma a legnagyobb nyelvésztudós. Mégis a könyv lényege, hogy az egyik megválaszolatlan kérdés egy újabb megválaszolatlan kérdést generál. Az értelmes kérdések egész sorozatát teszi fel Chomsky, ezáltal gondolkozásra készteti az olvasót. Agresszív ateisták! Meneküljetek ettől a könyvtől, mert gondolkodni késztet. Chomsky könyvét nem lehet úgy olvasni, mint a mesemondók (Dawkins, Attenborough) könyveit. Az ateista mesemondók könyveinek olvasása közben az olvasó bele tudja ringatni magát abba az álomvilágban, hogy nincs Isten, nincs, mert Dawkins bácsi, azt mondta, hogy Isten nincs, ezért nincs Isten. Dawkins bácsi tudós, ő biztos tudja, hogy nincs Isten.

 

Chomsky többek között ilyen kérdésekkel foglalkozik: Mi a nyelv? Hogyan magyarázzuk az úgynevezett Alapvető Tulajdonságát? Honnan ered a nyelv mélystruktúrája?

Figyelemre méltó, hogy egy hosszú, célirányosan, ezen kérdések kutatására szánt élet után sem tud felelni ezekre Chomsky. Az emberiség azon népes csoportjának sincs ezekre feleltük, akik magukat ateistának, evolucionistának vallják. Nem lehetséges, hogy azért nem találják a feleletet, mert Isten nélkül akarnak ezekre válaszolni és így nem lehet választ kapni?

 

 

 

Michio Kaku: A jövő fizikája.

Akkord 2011.

Kaku napjaink egyik legnagyobb tudósa, fizikusa, szakmai körökben előrébb sorolják, mint a média szereplővé alacsonyodott Stephen Hawkingot. Kaku egy a vezető tudósok között, ő válogat a világ többi vezető tudósai közül és interjút készít velük a jövővel kapcsolatban! A jövő minden embert érdekli! Mindenki kutatja valahogy, van, aki ateista és mégis a horoszkópokat bújja, mások másként kutatják, de mindenkit foglalkoztat a jövő. Kaku és az általa megszólaltatott tudósok szigorúan a tudomány alapján, valamint lineáris megközelítésben vázolnak egy kb. 100 éves jövőt, ami a fizika mai ismeretein alapul.

Ez egy nagyon érdekes és fontos megközelítés. E nélkül nem lehet megérteni a jövő eseményeit, változásait. Kaku a Földbolygó, az emberi élet különböző fontos területét vizsgálja. Kaku könyve kulcs, a Földbolygó jelenleg legnagyobb hatású prófétájának Kurzweil látásának megértéséhez. Bővebben: Kurzweil, Szingularitás küszöbén.

 

Értékelés: Rendkívül olvasmányos könyv. Az emberiség olvasó könyve, melyet az iskolákban kellene tanítani. A fizikai/technikai alapok vonatkozásában a legalaposabb mű, amit olvastam. Kihagyja a természetfölötti világot az események alakulásából és ezért sokat és több nagy jelentőségű dolgokban téved. Ezenkívül téved az időpontok behatárolásában is, mert az események gyorsabban fognak történni, mint ahogyan ő és az általa megkérdezett szakemberek az idő-technikai fejlődés lineáris megközelítésében számolnak.

 

 

Lee Smolin: Mi a gubacz a fizikával?

Akkord 2011.

Mivel az Akkord Kiadó is minden jogot fenntart, valamint még itt további korlátozás is szerepel a könyv elején, nem írok a könyvről. Általában szeretem kihagyni a „Minden jog fenntartva” könyveket, bár ezek egyre kevesebb könyvben szerepelnek, de ez a könyv nagyon jó, érdemes olvasni.

 

 

Jim Al-Khalili – Johnjoe McFadden: Az élet kódja. Titokzatos kvantumok.

Libri 2014.

Rendkívül érdekes és fontos könyv! Kötelező olvasmány. Sokan a tudományos és laikus körökben az új „Az önző génkét” tartják számon ezt a könyvet.

Több ponton hatékony kritikát fogalmaz meg az evolúciómodellel szemben. Szembenéz a kihívásokkal, bátran bevallja több problémát. A szerzők időnként megoldási javaslattal is előállnak. Részlet a könyvből:

„A tudomány három legnagyobb rejtélyének általában a következőket tartják:

– világegyetem eredete,

– az élet kialakulása,

– és a tudat megjelenése.”

 

„Mai iszapvulkán Trinidadon. Lehet, hogy a Földön megjelent első életforma egy ehhez hasonló iszapvulkánból bugyogott elő, majd lenyomatát hátrahagyta Isua zöldkőzeteiben?”

 

„Az egyértelmű bizonyítékok hiánya ellenére többen is úgy vélik, hogy az isuai kőzetekben talált izotópnyomok a földi élet korai jelenlétére utalnak, és az isuai iszapvulkánok hidrotermális kürtőiből előtörő meleg, lúgos víz kiváló környezetet biztosíthatott az élet megjelenéséhez. Ezek a vizek gazdagon tartalmazhattak vízben oldott szervetlen karbonátokat; emellett a kibuggyanó, erősen porózus, kígyószerű, úgynevezett szerpentin kőzetek a bennük lévő millió apró lyukaccsal kiváló mikrokörnyezetet kínálta a szerves vegyületek kis mennyiségeinek koncentrálásához és stabilizálásához. Lehet, hogy az élet elsőként valóban Grönland iszapjában zöldült ki? A kérdés csak az: hogyan?” 325-326. o

 

A könyv hátlapján van az alábbi megjegyzés: „A lebilincselő könyv hatását tudományos körök Richard Dawkins: Az önző gén című művéhez mérik.”

 

A könyvet olvasva az erősödött meg bennem, hogy a kérdések évezredek óta ugyanazok, csak a biológia, fizika, kémia, genetika, stb. nyelvén részletesebbé válnak és sokasodnak. Megbízható válaszok továbbra sincsennek. Minél többet tudunk annál fölöslegesebb az ateizmus, annál természetesebb, érthetőbb a teremtő Isten gondolata.

Behe Michael biokémikus-professzor: „Az utolsó 40 évben a biokémia „megnyitotta” a sejtek titkait. Több tízezer ember annak szentelte életét, hogy felderítse ezeket a titkokat. Ezeknek a kutatásoknak az egyértelmű eredménye – a teremtés. Nem létezik semmilyen ésszerű elmélet, mely képes lenne cáfolni azt a tényt, hogy az élő és élettelen világot egy olyan Erő teremtette, mely hatalmas Intelligenciával rendelkezik.”

 

Az élet kódja, című könyv bemutatja, hogy az evolúciómodell elakadt. Egy új szemléltet, valamint több konkrét dolgot javasolnak, ami esetleg megoldja az evolúciómodell ezen mély válságát. Meglátjuk pár év, esetleg egy évtized után mi igazolódik bele a szerzők várakozásaiból.

 

 

 

Stephen Webster: Evolúció.

Tessloff Babilon 2000.

Részlet a könyvből:

„Hímnem-nőnem

A két különböző nem létrejötte a biológia nagy rejtélye. Nemekre elsősorban a szaporodáskor van szükség, de csak a nőneműek tudnak utódot világra hozni. Ebből következik, hogy egy faj képviselőinek egyik fele (a hímnemű) nem vesz részt közvetlenül az utódok létrehozásában. Márpedig Darwin evolúcióelmélete szerint az a sikeres faj, amely a lehető legtöbb utódot produkálja. S ha az utódszám növelése a fő szempont, akkor ehhez az ivartalan szaporodás sokkal jobb módszer lenne. Ahol nincs hímnem-nőnem, ott minden egyed közvetlenül létrehozhat utódokat. Mégis a kétneműség az uralkodó a természetben.” 32. o.

 

A könyv keletkezése (2000) óta ez a kérdés még jobban az érdeklődés középpontjába került. Már doktori disszertáció is íródott a témában: Szexualitás – evolúciós problémák királynője.

A szerző nagyon jól látja, hogy a szexualitás, a különböző nemek kérdése egészen elképesztő kihívások elé állítja az ateistákat. Ez a probléma joggal nevezhető az evolúciós problémák királynőjének.

 

A könyv 34. oldalon megemlíti a kreacionizmust. Az itt felvetett ösztönnel részletesen foglakozik Baumann Miklós: Keletkezés vagy teremtés? című könyve, melyben választ adunk, arra, hogy miért nem fogadjuk el az ösztönt az „evolúció termékének”. Nemcsak a kreacionisták nem fogadják el az ösztönre az evolúciómodell válaszát. Az ösztön kérdése 2019-ben is rendkívül vitatott téma még az evolúciómodellt támogatóik körében is. Az eredetmodellekben az ösztön kérdése általában bizonyíték a teremtő létére.

 

A kreacionizmust tárgyaló részben a szerző megemlíti, hogy a kreacionizmus támogatói szerint a fajok nem változnak. Ez tévedés. A kreacionisták rendkívül erőteljesen tanulmányozzák a mikroevolúciót, ahol a fajok változása történik.

A kreacionisták ezenkívül rendkívül erőteljesen tanulmányozzák a makroevolúciót is, ahol nem történik változás, így a kreacionisták által képviselet alaptípus elmélet, a baraminológia (bara = teremtés, min = teremtett fajok, logosz = tudomány) mint tudományág egyre nagyobb tekintélynek örvend.

 

Az eddigi legnagyobb (2018. májusában publikált) genetikai vizsgálat alapján a fajok rendkívül jól elhatárolhatóak egymástól, tehát a kreacionista álláspont tapasztalati úton egyszerűen igazolható. Ez a kutatás még nagyobb tekintélyt adott a kreacionista álláspontnak.

 

 

A csodálatos Föld.

Bookazine 2018. Minden jog fenntartva.

 

 

Dr. Kellermayer Miklós: Az élet.

Kairosz 2012.

Az 1970-es években világhírre szert tevő orvosprofesszor (talán) leghíresebb könyve. A könyv Dr. Csókay András orvostudományi egyetemem tartott fakultációjának tankönyve. A szerző teista evolúciót képviseli, de rendkívül bátran és megalkuvás nélkül hirdeti a teremtő Isten létezését. A szakmájából vett példák alapján igazolja Isten létezésének szükségességét.

 

 

Dr. Kellermayer Miklós: Az élő sejt csodája. Az igazság megismerésére vezérlő kalauz.

Kairosz 2014. 2. kiadás.

Nincs benne teológia, csak tudományos megállapítások. Fejezetcímek:

„Az élő állapot („The living state”)

Energetikai folyamatok az élő sejtben

Az élő sejt mérete

Az élő sejtek összetétele és az összetételük szabályozása

Az élő sejt belső felépítése

Az információ tárolása és továbbítása az élő sejten belül

Az élő sejt elkülönülése a környezettől

Az élő sejt megújulása: a sejtosztódás

A sejt halála”

Ezt a könyvet kellene olvasnia minden embernek. Az ateista, evolucionista tudománymegközelítés nem tud előállítani élő sejtet. Kellermayer könyveit olvasva McDowell hasonlata jut eszembe: Olyan ez, mint egy hatalmas, színes, szépen elrendezett virágcsokor, az asztalon, melyet a férj hagy a feleségnek. A feleség bár nem látja a férjet, tudja, hogy a férje hagyta ott neki. A sejt egy, olyan csoda, melyet a teremtő Isten adott nekünk, hogy azt vizsgálva mindig Ő jusson eszünkbe róla.

 

Részlet a könyvből:

„Összegezve: a génekhez (DNS-hez) kötött funkciók mind szabályozottak, mégpedig fehérjék által. Egyet bizonyosan megállapíthatunk itt, hogy ez a szabályozás nem valósulhat meg véletlen (random) módon találkozó fehérje molekulák által. Éppen ezért lehetetlen minden olyan elképzelés, amely az élő sejt belsejét egy 15-20%-os fehérjeoldattal (cytosol) azonosítja. Ellenkezőleg, a fehérjék között kell lenni egy állandó, ugyanakkor mégis Változó, rendkívül dinamikus kapcsolatrendszernek, amely információt tartalmaz, és amely programszerű megvalósulásokat eredményez. Másképpen sem azok a funkciók, amelyeket az imént taglaltunk, sem azok a dinamikus szerkezetváltozások, amelyeket a mikroszkópban megfigyelhetünk, nem valósulhatnának meg.

Csak végig kell gondolnunk a 10 cm hosszú DNS-fonál „ördöngös bepakolását” egyetlen kromoszómába. Ebből van 46 egy emberi sejt magjában. A sejtoszlásnál van egy rendszer, amely elválasztja egymástól a kromoszómákat és azokat a két leánysejtbe húzza. Egy újabb program kialakítja a sejtmagot, ahol megint izgalmas rend van. Ugyancsak nagyfokú rend mellett képzelhető csak el, hogy a DNS-t újdonképző „üzemek” a megfelelő helyen felépüljenek. Ahhoz is különleges rend kell, hogy az egész RNS-szintetizáló apparátus program szerint működjön.

Többször kell ismételnünk, hogy a szabályozás és a munka elvégzése fehérjékhez kötött. Viszont mindez nem valósulhat meg úgy, hogy közben az egyes fehérje molekulák szabadon úszkálva a sejten belüli vízben, a „cytosolban” és az adott hőmérséklethez tartozó diffúzió törvényét követve „keresik” egymást. Még akkor sem, ha egymáshoz kapcsolódásuk alapja az elsődleges szerkezetükben, az aminosavak sorrendjében van lényegileg „beprogramozva”. Erre egyszerűen idő sincs. El kell fogadnunk, hogy a DNS-be zárt lineáris kódrendszeren, a genetikai kódon kívül van egy másik információs rendszer is az élő sejtben, amely a három dimenzióban rendezett és az időben dinamikusan változó, „élő állapotú” („living state”) fehérjestruktúrákhoz kötött.” 83-85. o.

Értékelés: Alapmű.

 

 

Dr. Kellermayer Miklós: Kiáltás.

Kellermayer Miklós orvosprofesszor úr szenvedélyes hitvédő, és teista evolucionista. Érdekes olvasmány, ahogyan a kettőt próbálja összehangolni, de azt el kell ismerni, hogy minden esetben a teremtő Isten mellett tesz bizonyságot.

 

 

 

Bermant – Weitzman: Egy ismeretlen ókori civilizáció – Ebla

Gondolat 1986.

Régi (1979-es) de aktuális könyv. Az Ebla királyi levéltár 1975-ös felfedezése a mai napig jelentős történelmi/régészeti esemény. Ignace Gelb, régész szavai nem festik le eléggé az esemény jelentőségét: „Az olaszok Eblában egy új nyelvet, új történelmet, új kultúrát fedeztek fel.” A felfedezés túl nőtt egy nyelv, város, kultúra felfedezésén, mivel a várost előzőleg „csak” a Bibliában említette! Ebla 1975-ig sokak szerint, csak a vacak Biblia, még vacakabb zsidó mítosza volt. Csakhogy megtalálták Eblát és a királyi levéltárat, majd egyre több épületet, köztük Kura-templomát. Így már teljesen más világításba kerül a bibliai történet. Ne felejtsük 1975-t írunk, a kommunizmus, és a hidegháború időszaka. Ezen hatalmas jelentőségű lelet körül nemzetközi ideológiai vita, egyfajta kulturális-tudományos botrány bontakozódik ki. Az érdekfeszítő könyv bemutatja, hogy a politikában, tudomány művelői között, valamint a sajtóban folyó éles kulturális háború a felfedezőket is megosztja, akik barátokból szinte ellenségekké válnak. Mindkét felfedező beleviszik a saját ideológiai hátterét a felfedezés értelmezésébe és ez óriási feszültséget okoz közöttük, ami akadálya a valódi tudományos munkának. A kérdés roppant egyszerű: szerepel Ebla a Bibliában? Igen. Eddig Ebla és Biblia agyalágyult baromság volt egyeseknek? Igen. Most, hogy megtalálták Eblát, ott ahol a Biblia szerint kb. lennie kellett változott valami? Igen. A bibliakritika ismét megszégyenült. Na ez okozta ezt a feszültséget. Tanulságos mű, mert nyomon követhető az ateista előítélet a tudományban. Az ateista előítélet nem a felfedezéssel foglakozott, hanem azzal, hogyan lehet tovább éltetni a Biblia ellenességet a tudományban.  

Ez a hozzáállás sajnos gyakori a tudomány világában. Emlékszünk egy pár éve történt esetre a legrégebbi barlangrajzok kapcsán. Ez ugyebár rendkívül fontos felfedezés. A probléma itt az volt, hogy ezek a barlangrajzok nem illettek be az evolúciómodellbe. Ez volt az oka, hogy majdnem megsemmisítették a balrangrajzokat! Amikor megkérdezték a kutatót, hogy miért nem foglalkozott a lelettel, annyit mondott nem volt létrája. Micsoda csapnivaló kifogás! Ennek a kutatónak semmi hátránya nem származott a tudományos világban. Ha egy orvos egy kicsit mélyebben vagy tovább vág, mint azt kellene, azonnal hatalmas botrányba kerül. Itt meg a legrégebbi barlangrajzok majdnem megsemmisültek. Ez is része a mai tudományos helyzetnek.

 

 

 

Mc Millen: Elkerülhető betegségek. Egy orvos érvelései a Biblia jelenlétében.

Bármit mond a Biblia, az igaz. A Biblia csillagászati, kémiai, biológiai, fizikai, stb. állításai igazak. Ebben a könyvben egy orvos mutatja be, hogy a Biblia orvosi állításai helyesek, sőt ma is aktuálisak. Hogy lehet ez? Úgy, hogy a teremtő Isten jobban tudja, hogy működünk, mint mi magunk. Érdemes olvasni és megfogadni a benne leírtakat.

 

A Biblia, a tudomány sok területén bizonyított. Ilyen terület többek között az orvostudomány, pedagógia és a pszichológia. Mc Millen az Elkerülhető betegségek című könyvében, a Bibliában szereplő orvosi, pedagógiai, pszichológiai tanácsok betartását ajánlja. Az orvos-szerző sok gyakorlati példán keresztül mutatja be a Biblia és a tudomány együttes állításait, melyek jótékony hatással vannak az életünkre, egészségünkre, közérzetünkre, valamint környezetünkre.

 

A Gondolatok a teremtésről című könyv jól megragadja a lényeget:

„Valóban nem beszéli a Biblia a természettudósok bonyolult nyelvét, de ez nem jelenti azt, hogy amit leír, az nem igaz. Nem tudományos kifejezéseket használ, de mindig tévedés nélkül közöl dolgokat a valóságról.” 27. o.

A Biblia úgy írja le az orvosi, pedagógiai, pszichológiai tanácsait, hogy bármi meg tudja érteni.

 

 

Dr. Caroline Leaf: Ki kapcsolata ki az agyamat?

Denton. 2012. – Minden jog fenntartva.

Alapmű. Kötelező olvasmány az egyházi vezetőknek. Szerencsére Leaf anyagai nincsenek korlátozás alatt, ezért angol és magyar nyelvterületen rendkívül sok anyag található a témában.

 

 

Dr. Tatai István: Bibliai kardiológia – Hét tanítás szívünk titkairól

Parakletos Könyvesház 2015.

A bibliai antropológia és bibliai pszichológia már régóta ismert és tanított tantárgyak a teológiákon, hisz minden teológiai főiskolán, egyetemen tanítják ezeket valamilyen formában. A szívről is tanulnak a teológus hallgatók. A könyv a bibliai kardiológia hét területével foglalkozik: Irigy szív, Hálás szív, Imádó szív, Szerelmes szív, Megtört és megtért szív, Bölcs szív, Jézust visszaváró szív.

 

Bevezető:

„Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki az élet. Példabeszédek 4:23

 

A bibliai kardiológia az emberi szívet Isten szava alapján értelmezi, és hisz Jézusban, a szív legjobb ismerőjének és gyógyítójának hatalmában. A Szentírásban a szív kifejezés emberre vonatkozó tartalma sokkal többet jelent egy szervnél vagy érzelemink lakhelyénél. Valójában egész személyiségünk felelős középpontját mutatja be.

A Biblia a szívünk kettős lehetőségéről beszél: egyfelől kikutathatatlan forrás, amelyből meglepően sok negatívum áradhat világunkra, másfelől szívünk egy szentély is lehet, amelyet maga Isten szeretne betölteni. A bibliai kardiológia e kettős-létlehetőség feszültségeiről szól, keresve a jó szív ajándékát. Jézus képes bensőnket meggyógyítani, és az élő vizek forrásává tenni.”

 

A könyv a bibliai antropológia, pszichológia és kardiológiai tantárgyak jó kiegészítő könyve.

 

Röviden nyolc másik elméletről:

 

1. Pánspermia 

2. Irányított pánspermia

3. Ősi idegenek

4. Új biológiai evolúció elmélet, evolúciós ugrás (Niles Eldredge – Stephen Jay Gould)

5. Új biológiai elmélet, a hit biológiája (Bruce Lipton)

6. Iszlám

7. Ezotéria és társai

8. Emberen túli mozgalom

 

 

1. Pánspermia

 

A pánspermia elmélet lényege: az élet nem a Földön keletkezett, valahogyan eljutott az űrön keresztül a Földbolygóra, és itt is életet hozott létre.

Hol, miért, mikor, és főleg hogyan keletkezett az élet – ezekről semmit sem mond. Annyit tételez fel, hogy ott ahol keletkezett mások voltak a körülmények (természeti törvények, fizikai állandók, feltételek, stb.).

Arról sincs meggyőző érvük, hogyan jutott az organizmus túl az űrön és landolt sikeresen a Földön. Az egyik feltevés, hogy a csillagközi por szemcséin utazva a napszelektől hajtva jutottak el a Földre. Úgy vélekednek, hogy erre a gyönyörű költői képre egyre több (kísérleti) adattal rendelkeznek. Pl.: a baktériumok, stb. a földi viszonyoktól lényegesen eltérő körülmények között is tudnak létezni, majd a kedvező körülmények között újra életre tudnak kelni.

Továbbá arról sincs meggyőzően kidolgozott elméletük, hogy miként hozott életet, vagy adódott tovább az élet a Földön, ha ennyire mások itt a feltételek.

 

National Geographic összefoglalója a pánspermia elméletről:

http://www.ng.hu/Fold/2005/05/A_Foldon_kivul_keletkezett_az_elet

„20 évvel ezelőtt azonban az Antarktiszon olyan meteoritot találtak, mely szerves élet nyomait is tartalmazta. Az Allen Hills meteor (ALH84001) 4 és fél milliárd éves anyagból van, a Mars felszíne alól 1 kilométerrel szakadt ki és került a világűrbe, amikor hozzávetőleg 16 millió évvel ezelőtt egy aszteroida vagy üstökös becsapódott a vörös bolygóba. A meteor ekkor indult útnak és mintegy 13 ezer évvel ezelőtt csapódott be az Antarktiszba. Kutatók már 1984-ben megtalálták a meteoritot, de csak 1996-ban derült ki, hogy a kő fosszilizálódott mikrobák nyomait tartalmazza. Bár sokak szerint az Allen Hills meteorban talált életnyomok valójában már a Földön adódtak az üstököshöz, manapság valóban egyre többen vallják a Földön kívülről érkezett élet hipotézisét.”

Az elmélet egyik variánsáról itt olvashat.

 

 

Egy könyv az elmélet fő képviselőitől:

Hoyle és Wickramasinghe: Evolution From Space. (Evolúció az űrből.) J. Brooks és G. Shaw. 1973. – Ezt nem olvastam, erről nem lenne helyénvaló írnom.

Fred Hoyle, csillagász, és Chandra Wickramasinghe asztrofizikus:

„Nem számít, milyen nagy a figyelembe vett környezet, az élet nem kezdődhetett véletlenül. Shakespeare műveit nem reprodukálhatják írógépet véletlenszerűen ütögető majmok, azon egyszerű oknál fogva, hogy a megfigyelhető világegyetem nem elég nagy ahhoz, hogy tartalmazza a szükséges majomsereget, a szükséges írógépeket és persze a szükséges papírkosarakat, amelyek ahhoz kellenek, hogy beléjük dobják a sikertelen próbálkozásokat.

Ugyanez érvényes az élő anyagra.

Annak valószínűsége, hogy az élet spontán módon kialakuljon az élettelen anyagból, 1:n, ahol n egy irdatlan nagy szám, amelynek végén 40.000 nulla áll – elég nagy szám ahhoz, hogy eltemesse Darwint az egész evolúcióselméletet. Nincs ősleves – sem ezen a bolygón, sem máshol -, és ha az élet nem véletlenszerűen kezdődött, akkor szükségképpen egy céltudatos intelligencia alkotása.”

Fred Hoyle, Chandra Wickramasinghe, Evolution from Space, New York, Simon & Schuster, 1984, p.176 

Itt is erről van szó: Cosmic Life Force [Kozmikus életerő] című könyvük utolsó fejezetét Dent, London 1988

 

Egy 2018-as tanulmány, melyet 33 biológus állított össze:

A kambriumi robbanás oka – földi vagy kozmikus?

Nagyon érdekes cikk. Többek között arról szól, hogy a polipok evolúcióját vizsgálva ez a 33 biológus arra jutott, hogy a polipok evolúciója másképpen történt, mint ahogyan az várható volt az evolúciómodellből. A polipok fejlődését vizsgálva megállapították, hogy az sokkal gyorsabban történt, mint azt a biológia lehetővé tenné! A polipok genomja elképesztő összetettséget ért el, még az emberi genomnál is 33 000-rel több fehérjét kódoló gén található bennük. Ilyen dolgok miatt jutott ez a biológus csapat arra a következtetésre, hogy más megoldást keressen ezen anomália megoldására. Ők is a pánspermia elmélet mellett teszik le a voksukat.

 

 

 

2. Irányított pánspermia

 

Az irányított pánspermia elmélet lényege: egy földönkívüli szuperintelligens civilizáció, űrhajón, szándékosan a Földre hozta az élet csíráit, amelyből az összes mai életforma kifejlődött. Az elmélet támogatói felhasználják:

–           az összes élet-előállítással foglalkozó kísérletek kudarcait (több millió kudarcról tudunk az eltelt évtizedek alatt),

–           „Az élet sokkal bonyolultabb annál, hogy az véletlenül alakuljon ki” érvelési rendszert.

 

Francis Crick: Az élet mikéntje, eredete és természete.

Gondolat 1987.

Az elmélet megalkotójának könyve, melyet a tekintélyes Salk Intézet (Salk Institute for Biological Studies) támogatta, valamint olyan neves tudósok, mint Dr. Frederic de Hoffmann, Dr. Leslie Orgel, stb. A szerző maga is Nobel-díjas, nem más, mint a DNS társfelfedezője.

Crick, biokémikus a DNS-t vizsgálva rájött, hogy ez nem keletkezhet véletlenül. Ezen véleményét gyakran hangoztatja: „Képtelenség az az állítás, miszerint egy összetett rendszer, mint pl. a DNS, véletlenül alakuljon ki.”

Nincs egyedül véleményével, sokan állítják: „amikor felfedezték a DNS be kellett volna fejezni a teremtés-evolúció vitát, mert a teremtéskérdése többé nem kétséges.”

 

Crick először szakszerűen és tömören összefoglalja az élettel kapcsolatos kutatásokat, majd ismerteti az elméletét és a mellette szóló érveket.

Crick alábbi levezetése alapján a véletlen életkeletkezés tökéletesen kizárható, mint a lehetséges eredetmodell. „4. fejezet Az élet természete

Nem könnyű tömören meghatározni, mi az ,,élő”, vagy, hogy mi az ,,élet”. Az „élő” fogalmába nem okvetlenül tartozik bele a gondolkodás, az érezni tudás, hiszen a biológus számára a növények nyilvánvalóan élnek, és igen kevés ember hiszi (nem számítva a leghiszékenyebbeket), hogy a növények gondolkoznak és éreznek, ahogy mi és az állatok tesszük. A baktériumok – ezek bizony keveset érezhetnek, bár érzik bizonyos tápanyag-molekulák „szagát”, és úsznak feléjük – szintén biztosan élőnek tekinthetők. A vírusok megítélése nehezebb kérdés. Velük eljutunk az élő és élettelen határához. Talán az a legjobb módszer a kérdés megközelítéséhez, ha számba vesszük mindazt, amit az élet alapvető folyamatairól tudunk, egyenként lehúzva a héját, majd rétegeit, míg majdnem semmi sem marad, és akkor megpróbáljuk megfogalmazni a legbelső, legáltalánosabb lényeget, amit felfedeztünk.

 

Miközben ezen fáradozunk, óhatatlanul megakad a szemünk a minden szinten megtalálható igen nagyfokú szervezett komplexitáson, ami különösen a molekulák szintjén figyelemre méltó, hiszen minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a szabad szemmel látható szerkezetek is, a mikroszkopikus részletek is mind-mind a molekuláris építőkövek bonyolult kölcsönhatásaiból alakulnak ki. Menynyire komplikáltak tehát ezek a makromolekulák, és hogyan készülnek?

 

Az élő organizmusban a molekuláris építőművészet legmarkánsabb példája vitathatatlanul a fehérjék csoportja. Még egy viszonylag egyszerű fehérje is legalább kétezer atomból áll, ezek pontosan meghatározott háromdimenziós szerkezetet alkotnak, melyben mindegyik atomnak megvan a maga helye, ahonnan csak a szerkezetet egyébként is állandó rezgésben tartó hőmozgás lendítheti ki. Mi több, ez a bonyolult térszerkezet elengedhetetlen a működéshez. Ha például egy ilyen molekula hőmozgását vizes oldatban való melegítéssel növeljük, a hőmérséklet emelkedése legtöbb esetben először meglazítja, majd elszakítja azokat a gyenge kötéseket, amelyek a lánc helyes feltekeredését biztosítják, a részletek összezavarodnak, a szerkezet szétzilálódik. Nem lesznek meg többé a megfelelő bemélyedések, nem lesznek a felszínen a megfelelő kémiai csoportok, tehát a fehérje nem lesz képes eredeti funkcióját betölteni. Ha az oldatban több hasonlóan szétzilált fehérjemolekula van, akkor azok hajlamosak az összetapadásra, koagulációra -, és ha az oldatot le is hűtjük, az összegubancolt massza egyes komponensei már nem nyerik vissza eredeti alakjukat. Főzzünk meg egy tojást: a benne lévő sűrű fehérjeoldat egyes fehérjéi négy percen belül reménytelenül összegubancolódnak, mechanikailag kemény tömeget képeznek, holott főzés előtt a tojás tartalma nyúlós, de önthető volt.

 

Első látásra nehéz feladatnak tűnik a fehérje pontos háromdimenziós makettjét elkészíteni. Az még elképzelhető, hogy a felszínéről molekuláris részletességű negatív öntőmintát készítsünk, mint valamely szoborról, de hogyan lehet a teljes belső szerkezetet reprodukálni? A természet ezen a nehézségen ügyes trükkel teszi túl magát. A polipeptidlánc lineárisan egydimenziósan készül, és magától tekeredik fel a szükséges alakzattá. A feltekeredést az oldalláncok előírt sorrendje biztosítja, ezek többszörös gyenge kölcsönhatások révén rendre kapcsolatba lépnek egymással és a fehérje gerincével. A hőmozgás lehetővé teszi, hogy a molekula keletkezése közben többféle alakot vegyen fel, és próbálkozásainak eredményeképpen találja meg a legalkalmasabbat. A molekula megfelelő részei szépen egymáshoz fekszenek, és olyan jól illeszkednek, hogy ezután a hőmozgás már alig zavarja a szerkezetet.

Ez maga is egy összetett biokémiai folyamat. Hasonlattal élve azt mondhatjuk, hogy egyfajta molekuláris szerelőszalagon történik, melyhez az utasítás nukleinsavszalag alakjában érkezik (ez az úgynevezett messenger, vagy hírvivő-RNS). A folyamatot bővebben az 5. fejezetben tárgyaljuk. Itt csak azt vizsgáljuk meg, hogy hány lehetséges fehérjeszerkezet létezik. Más szóval: mekkora a valószínűsége egy meghatározott aminosavsorrend létrejöttének akkor, ha az aminosavak találomra kapcsolódnak egymáshoz?

 

A fenti valószínűség kiszámítása egyszerű kombinatorikai ujjgyakorlat. Tételezzük fel, hogy a lánc kétszáz aminosav hosszúságú – átlagosan a fehérjék ennél valamivel többet tartalmaznak. Mivel minden pozícióban éppen húszféle aminosav lehet, az összes lehetséges variációt megkapjuk, ha a húszat önmagával kétszázszor megszorozzuk. Ezt egyszerűen így jelöljük: 20²⁰⁰ (húsz a kétszázadik hatványon), és nagyjából megfelel 10²⁶⁰-nak, vagyis az egyes után 260 nullát kell írni!

 

Ez a hatalmas szám emberi ésszel felfoghatatlan. Összehasonlításképpen vegyük például a látható világegyetem összes elemi részecskéjének, kissé pontatlanul fogalmazva: összes atomjának a számát; emlékezzünk, nemcsak a Tejútrendszer 10¹¹ csillagának, hanem más galaxisok milliárdjainak atomjait is ide kell érteni. Ezt a számot 10⁸⁰-ra becsülik, ami kutya füle a 10²⁶⁰-hoz képest. Ráadásul nem is számoltunk igazán nagy fehérjemolekulával; ha ezt tettük volna, még elképzelhetetlenebb eredményt kaptunk volna. Nem nehéz kimutatni, hogy a lehetséges polipeptidlánc-változatok közül a földi élet keletkezése óta eltelt több milliárd év alatt is csak egy igen kis hányad készülhetett el. Ennyi idő alatt a lehetséges szekvenciák döntő többségére egyetlenegyszer sem került rá a sor.

 

Ezekben a számításokban csak az aminosavak lehetséges sorrendjeit vettük figyelembe. Fontos azonban tudnunk, hogy számtalan elméletileg lehetséges sorrend mellett a molekula nem tekeredhetne fel kellően stabil, tömör szerkezetté. Nem tudjuk, hogy az összes elképzelhető aminosavsorrend hányad része alkalmas tömör szerkezet létrehozására, de úgy gondoljuk, egy elég csekély töredék csupán.

 

Ezt egy hasonlattal világítom meg. Vegyünk egy bekezdésnyi angol szöveget. Ebben nagyjából harmincféle jel van (betűk és írásjelek, a nagybetűket elhanyagoljuk). Egy tipikus bekezdés körülbelül annyi betűből áll, ahány aminosav van egy tipikus fehérjében. A korábbiakhoz hasonló számítás kimutatná, hogy a lehetséges betűsorrendek száma itt is igen nagy. Még annak is elhanyagolhatóan kicsi a valószínűsége, hogy egymilliárd majom egymilliárd írógépen a világmindenség kezdete óta folyamatosan dolgozva, véletlenül akár csak egyetlen Shakespeare-szonettet képes legyen leírni. Az általuk gépelt szöveg messze túlnyomó része értelmetlen betűhalmaz lenne. Az összes így kapható „majomszövegek” igen kis hányadának lenne egyáltalában valami értelme. Mindazonáltal az így nyerhető értelmes szövegek abszolút számát óriásira kell becsüljük, bár pontosan meghatározni nem tudjuk. Hasonló a helyzet a fehérjékkel is: a lehetséges, egymástól különböző, kompakt és stabil fehérjeszerkezetek száma szükségképpen igen nagy.

Azt látjuk tehát, hogy már ezen az alapszinten is tökéletesen egyforma komplex szerkezetek jelennek meg nagy példányszámban. Ilyenformán ezek komplexitása meghatározott, képződésük nem magyarázható puszta véletlennel. 46-49. o.

 

 

Értékelés: Crick közérthető, logikusan és meggyőzően ír. Nincs bántás, gúnyolódás a könyvében. Az elmélete mellett felhozott érvek logikusak, mégis a következtetése, miszerint: „Nálunk [Földbolygón] az élet azokkal a baktériumokkal indult, amelyeket ez a civilizáció küldött ide űrhajóval.” elég gyenge lábakon áll. Ennek ellenére meglepő támogatottságnak örvend az elmélet tudós és laikus körökben egyaránt.

 

Crick és a Salk Intézet nincs egyedül a véleményével:

„Komoly tudósok a pánspermium elmélete mellett

Bár azt gondolhatnánk, hogy a Földön kívüli életről szóló elméleteket csak jöttment és önjelölt tudósok vallják, akik megfelelő tudományos eredmények felmutatása híján népszerű elméletek mellett kardoskodnak hevesen, a gyakorlat mégis egészen mást mutat. Az üstökösökkel és egyéb űrből származó szennyeződésekkel érkező élet alapvetően nem áll távol híres tudósok gondolkodásától sem.

Nemcsak az elmélet egyik legnagyobb alakja, Fred Hoyle vezette a neves Institue of Astronomy-t Cambridge-ben, de a DNS kutatásai kapcsán szintén Nobel-díjat nyert Francis Crick is a földönkívüli élet egyik prominens védelmezőjének számít.

Crick ráadásul tovább is megy, mint Hoyle: szerinte nem valamilyen véletlen folytán került a Földre az élő organizmus, hanem Földön kívüli lények szándékosan juttatták el bolygónkra azt. Az irányított pánspermia elmélet szerint ugyanis létünk gyökerei a világmindenség egy másik pontján keresendőek. Leslie Orgellel közösen kidolgozott elméletében Crick azt állítja, hogy földönkívüli civilizációk küldték szét a világmindenségbe baktériumok útján az életet.”

 

 

3. Ősi idegenek

 

Az elmélet lényege: egy földönkívüli civilizáció rendszeresen látogatásokat tesz a Földön. Az első látogatás során a Föld még egy lakatlan, élettelen bolygó, az ősi idegenek úgy döntöttek, hogy legyen itt élet, legyenek állatok, majd legyen ember és civilizáció. Ez a magasan fejlett civilizáció újabb és újabb látogatásokat tesz a Földbolygó különböző pontjain, ilyenkor elindítják a civilizációk kialakulását, később segítik azok fejlődését. Däniken és követői meglepően sok történeti tényt illetve elvet, és azok értelmezését sorakoztatják fel , hogy igazolják elméletüket. Az általuk felsorolt tényeket legjobban a teremtésmodellhez lehet igazítani, ezért nincs szükség természetfölötti lények űrhajós látogatás magyarázatra. Erich von Däniken nevével fémjelzett mozgalom mára a közgondolkodás része. Nevezik ezt paleoasztronautika alternatív történelmi elméletnek is. Däniken meglepően sok könyvet és videót adott ki, melyek igen keresettek. 1988 óta magyarul 2015-ig 37 könyvét jelentettek meg, mindegyik könyve után nagy a kereslet. A hivatalos tudomány (értsd: ateista evolúciómodell) támogatói előszeretettel nevezik Däniken követőit csökkent értelmi képességű embereknek, de ez nincs így, meglepően sok értelmiségi, főleg mérnök van követői között.

 

 

4. Új biológiai evolúció elmélet

 

1972. Megjelenik Niles Eldredge paleontológus, és Stephen Jay Gould evolúció-tudós, geológus, paleontológus első cikke a punctuated equilibrium szakaszos egyensúly elméletről.

Honlapjuk 

Könyv 

A magyar publikációkban széles skálán mozog ezen elmélet fordítása: punktuációs ekvilibrium, ugrásszerű átalakulás, megszakított egyensúly, egyedi egyensúlyok, szaggatott egyensúly, megszakításos egyensúlyi állapot, stb. Köznapi nevén evolúciós ugrás.

Gould Stephen Jay evolucionista geológus, paleontológus Harvard Egyetem:

„A leletek között nyoma sincs a folyamatos változásoknak. Ha léteznének ilyen változások, akkor ellentmondanának a „természetes kiválasztódás” elvének, mert például, részben kialakult szárnyak csak megnehezítenék az egyed életben maradását.”

 

Gould rámutat az evolúciómodell egyik belső ellenmondására, amit az orvosok nagyon jól tudnak: a biológiában nincs kísérletezés!

Egy félkész tüdő, egy majdnem kész agy, egy el nem készült szaporodási funkció, stb.

• semmi sem ér,
• a nem működő szervek, funkciók nem járnak evolúciós előnnyel, nem okoznak „léttöblet-növekedést”,
• egyes orchideák a méhek számára készített fürdőmedencéje a többi csapdakellék nélkül semmit sem ér,
• a nem működőképes szervek, rendszerek nagy evolúciós hátránnyal járnak, ezeket maga a természetes kiválasztódás szelektálja ki!

Gould fenti mondatát jól szemlélteti az alábbi rövid videó: Intelligens tervezés – Tudományos bizonyíték Isten létezéséről 

 

Gould Stephen Jay evolucionista geológus, paleontológus Harvard Egyetem:

„A paleontológusok tudják, hogy a kövületek sorozata rendkívül kevés átmeneti formát tartalmaz; a csoportok közti átmenetek tipikusan ugrásszerűek.”

Gould elárulja az evolúciómodell egyik külső ellenmondását: az őslénytankutatók pontosan tudják, hogy a leletek nem igazolják az evolúciómodellt.

„Az átmeneti formák rendkívüli ritkaságát a leletek történelmében a paleontológusok továbbra is úgy védik, mint egy szakmai titkot.”

 

A következő idézet Tóth Tibor: Tudomány, hit, világmagyarázat című sikerkönyvéből származik:

„A megkövült őslénytani leletekkel kapcsolatos darwinista felfogás iránti elégedetlenséget Niles Eldredge paleontológus13 a következőképpen foglalta össze:

„Nem csoda, hogy a paleontológusok oly sokáig húzódtak az evolúciómodelltől, hiszen sosem látjuk, amint éppen bekövetkezik a változás. Kőzetrétegek gondos összegyűjtéséből csak cikkcakkokat, kisebb ingadozásokat és nagy ritkán változások enyhe halmozódását érjük tetten. Ráadásul ezek az apró lépések évmilliók alatt, az evolúció történetében megjelent bámulatos változásokhoz képest túl lassan következtek be. Ha evolúciós újdonságot látunk, az rendszerint robbanásszerűen jelenik meg, és gyakran nincs meggyőző bizonyítékunk arra, hogy a kőzetben talált lény nem valahonnan máshonnan származik! Az nem lehet, hogy az evolúció mindig valahol másutt megy végbe, s nem ott, ahol vizsgáljuk! A kőzetmintákból mégis erre következtet számos, az evolúció iránt érdeklődő, kétségbeesett őslénytankutató.” 13. Eldredge, Niles: Reinventing Darwin [Darwin újrafelfedezése] Wiley, New York, 1995, 95. old. Tóth Tibor könyvében 81-82 oldalon található.

 

Eldredge és Gould 1972-es cikke sokkhatást vált ki a tudós társadalomban, mert felszínre hozza az evolúciós zűrzavart.

 

Az evolúció modellel kapcsolatos kifogások – többek között – Darwin: A fajok eredete 6. kiadásának (1956) előszavából is kiderül:

William Robin Thompson, Commonwealth Institute of Biological Control (Kanada, Ottawa) volt igazgatója:

 

„Amint tudjuk, nagy véleménykülönbségek tapasztalhatók a biológusok körében, nemcsak az evolúció okai, hanem annak tényleges folyamata tekintetében is. Ezek az eltérések azért állhatnak fenn, mert a bizonyítékok nem kielégítőek és nem teszik lehetővé egyértelmű következtetések levonását. Ezért jogos és helyénvaló, ha felhívjuk a tudományos képzettséggel nem rendelkező nagyközönség figyelmét az evolúcióval kapcsolatos nézeteltérésekre. De az evolucionisták néhány újabb megjegyzése azt mutatja, hogy ők ezt nem tartják indokoltnak. A tudomány területén nem normális és nem is kívánatos az a helyzet, amelyben a tudomány képviselői olyan doktrínát védelmeznek hevesen, amelyet képtelenek tudományos módon meghatározni, és amely nem a tudományos következetességet szemlélteti, hanem a kritikák elfojtásával és a problémák figyelmen kívül hagyásával próbálja meg fenntartani hitelességét a nagyközönség szemében. (…)

 

Nem vitatom azt a tényt, hogy az evolúció gondolatának megjelenése – amely elsősorban „A fajok eredete” című könyvnek köszönhető – hatalmas lökést adott a biológiai kutatásoknak. De nekem úgy tűnik, hogy pontosan az indíték természete miatt ennek a munkának a jelentős része haszontalan csatornákba terelődött vagy megfoghatatlan lidércfények követésére pocsékolták el. Nem én vagyok az egyetlen biológus, akinek ez a véleménye. Darwinnak az a meggyőződése, hogy az evolúció a természetes kiválasztódás eredménye, amely apró, véletlenszerű módosulásokon keresztül valósul meg, valójában fél évszázaddal késleltette az evolúció kutatásának előrehaladását. Az öröklődés valóban gyümölcsöző kutatása csak Mendel 1865-ben publikált alapvető munkásságának 1900-ban történt újrafelfedezése után kezdődhetett meg, és ennek semmi köze sincs Darwin munkásságához. (…)

 

„A fajok eredete” sikerének maradandó és sajnálatos következményeként jelentkezett a biológusok igazolhatatlan spekulációk iránti függősége. Minden kutatási központ a szemétre vetette az összes fajnál tapasztalható struktúrák, ösztönök és mentális képességek eredetének darwini alapelvek szerinti „magyarázatait”, amelyeket a darwini lehetőségek jellemeznek, de reménytelenül igazolhatatlanok maradtak.

A darwinizmus sikerével együtt járt a tudomány hitelességének hanyatlása. Ez ma már nyilvánvalóan látszik Haeckel meggondolatlan kijelentéseiből, valamint T. H. Huxley változó, körmönfont és színpadias érveléséből.” Forrás illetve még több idézet.  

Eldredge és Gould a nyilvánosság elé tárja, hogy a hagyományos evolúciómodell és a tények nem azonosak. A fosszíliák azt mutatják, hogy a fajok hirtelen jelentek meg, valamint a fajok nem változnak. A krokodil az egész kövületanyagban krokodil maradt. A hirtelen megjelenés és a statikus állapot pontosan a hagyományos evolúciómodell ellentéte.

A kövületek,

amik eddig az evolúciómodell sziklaszilárd és legfontosabb bizonyítékai voltak,

1972-től az evolúciómodell ellenségévé váltak.

 

A szakaszos egyensúly elmélet támogatói úgy támadják tudományos érvekkel az evolúciómodellt, hogy közben ők teljes mértékben az evolúciófeltételezés lelkes támogatói. A szakaszos egyensúly elmélet támogatói pusztán annyit szeretnék elérni, hogy kevesebb tévedés legyen az evolúciómodellben.

Értékelés: a cikk, majd a könyvszakaszos egyensúly elmélet alapműve.

 

 

1972-es Eldredge és Gould Új biológia elmélet jellemzői:

Nyilvánosságra hozzák, hogy az:

• élőlények hirtelen és előzmények nélkül, kész állapotban jelentek meg,
• fajok változatlanok az évmilliárdok során,
• evolúciómodell belső ellenmondással van önmagával a félkész szervek, rendszerek területén,
• szerintük az evolúciómodell igaz, csak teljesen másképpen, mint ahogyan azt Darwin elképzelte, mint ahogyan azt eddig tanították.

 

Eldredge Niles, paleontológus, az evolúció támogatója személyes tapasztalatát összegzi:

„Amikor megjelentek a kételyek, amelyek véget vetettek a szilárd magabiztosságnak, ami az evolúciós biológiára jellemző, akkor elszabadultak az indulatok.” Evolutionary Nouse-cleaning. 1982. 2

 

 

 

5. Új biológiai elmélet, a hit biológiája

 

Ez a téma jelenleg a világ minden táján erős érdeklődés és kutatás alatt van. Óriási szimpátia és várakozás, valamint hisztérikus ellenállás tapasztalható az elmélettel kapcsolatban.

 

A biológia/genetika legújabb felfedezései szembe mennek James Watson által megfogalmazott és azóta kővé szilárdult alapelvvel. Watson az emberi szervezetet a molekuláris biológia érinthetetlen birodalmába helyezte. (1953. Nature) Watson szerint az ember biológiai értelemben be van zárva a DNS szerkezetébe.

 

Bővebben: Bruce Lipton: A hit biológiája című videósorozata.

Az okkult erők és személyek rátelepedtek a témára, maga Bruce Lipton is több nem bibliai dologban hisz. Az elmélet névadója Bruce Lipton professzor, fejlődésfiziológiai biológus, genetikus. Két könyvét említem:

 

Bruce Lipton: A hit biológiája – a tudatosság, az anyag és a csodák hatalmának feloldása.

2005.

Lipton, sejtbiológus, genetikus:

„Képesek vagyunk befolyásolni a génjeinket, hiedelmeink és személyes attitűdünk megváltoztatásával. Az, ahogyan a világot látjuk, és az észleléseink nem csak a belső biológiai és genetikai működéseinket szabályozzák, hanem azt, hogy milyennek teremtjük magunk körül a világot. Az, ahogy elménk felfogja a világot, befolyásolja a test biológiai és kémiai folyamatait, ami által megváltoznak szervezetünk sejtjei is.”

 

 

Dr. Bruce Lipton: Tudat: a belső teremtő

A sejtek mágiája. Tudomány és spiritualitás kapcsolata

 

„Az élet természetére vonatkozó felismeréseim engem is meglepetésszerűen értek. Közel két évtizeden át a biológia központi dogmáját – miszerint az életet gének szabályozzák – programoztam orvostanhallgatók agyába. Másfelől nem is voltam olyan nagyon meglepve. Ösztönösen mindig is éreztem, hogy valami nincs rendjén a genetikai determinizmussal… mindenesetre feldobott, hogy nézeteim megváltoztatásával az életemet is átformálhatom. Eltöltött a lelkesedés, amikor rájöttem, hogy a tudomány útját járva áldozatból sorsom kovácsává léphetek elő.”

 

 

Dawson Church PhD: Génjeink csodája Az epigenetikai gyógyítás és szándékaink új biológiája Human Training Kft. 2011.

A könyv ismertetője:

„A legjobb könyv az egészség témakörben!

A Génjeink csodája című könyv az elmúlt tíz-tizenöt év tudományos eredményeinek felvonultatásával (több mint 300 kutatási eredmény segítségével) bizonyítja, hogy valójában nem olyan mértékben függünk öröklött génjeinktől, mint eddig hittük.

A szándékunk erejével képesek lehetünk irányítani saját génjeink ki- és bekapcsolódását. Ez pedig megváltoztatja a mindennapi életben az egészségről, és gyógyulásról alkotott nézeteinket.

Ez a forradalmian új ismereteket tartalmazó könyv feltárja, hogy genetikai kódunk miért nem a sorsunk meghatározója. Ehelyett az elménknek és a viselkedésünknek van különleges ellenőrző szerepe a génkifejeződésünk fölött, meghatározva ezzel egészségünk szintjét, betegségeink megelőzését, és még ennél is többet.”

 

 

Dr. Dean Ornish: Spektrum – Személyre szabott egészségprogram

Art Smith receptjeivel A könyv a HVG Kiadó és a Quintess közös gondozásában jelent meg.

A könyvben szó van 501 megváltozott génről, amely nem a XX. századi gyógyítási, orvoslási módszerek hatására változtak meg és jött létre a gyógyulás. A könyvről több: http://ornish.hu/spektrum1.html

 

 

Deb Shapiro: A test az elme tükre

Hogyan hatnak érzelmeink és gondolataink a fizikai testünkre?

Édesvíz, Budapest, 2012

Leírás a könyvről:

„Manapság ​már mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy egészségünk helyreállításának folyamata nem korlátozódhat csak a fizikai szintre, mert az egyensúly felbomlásának oka legalább annyira lelki eredetű is. Ahhoz azonban, hogy a gyógyulás ezen a mélyebb szinten is végbemehessen, meg kell értenünk, hogy miről árulkodnak tüneteink és betegségeink. Ebben a komoly feladatban jelent segítséget mind a laikus, mind pedig a szakember számára ez a kötet.

 

A szerző, Deb Shapiro a fizikai állapot és a lelki, érzelmi, illetve spirituális egészség összefonódását boncolgatva a következő kérdésekre keresi a választ:

-Hogyan hatnak fizikai egészségünkre a megoldatlan érzelmi és lelki problémák?

-Érzéseink és gondolataink mely testrészünkre vannak a legnagyobb hatással, és milyen módon befolyásolják egészségünket?

-Hogyan gyógyíthatjuk meg testünket az elménk, elménket pedig a testünk segítségével?

 

Ha megtanuljuk a testelme nyelvét, amely tünetek és betegségek segítségével fejezi ki magát, feltárhatjuk, hogy mi az, amit a lelkünkből és az érzelmeinkből elfojtottunk vagy figyelmen kívül hagytunk, és ez milyen hatással van fizikai testünkre. Ebből a nézőpontból szemlélve pedig hamarosan rájövünk, hogy ez egy rendkívül bensőséges, kétirányú kommunikáció, amely mind fizikai állapotunkat, mind pedig mentális és érzelmi egészségünket befolyásolja.

 

„A test az elme tükre” lehetővé teszi az olvasók számára, hogy megértsék saját testelméjüket, felébresszék intuíciójukat, megtanulják, hogyan figyeljenek és hallgassanak a saját testükre, s éljenek ezáltal egészségesebb, boldogabb és teljesebb életet.”

 

 

6. Iszlám

 

Yahya Harun: Az evolúciós csalás. A darwinizmus és ideológiai hátterének tudományos bukása. Kornétás 2006.

A szerző az iszlám hirdetője, viszont rendkívül magas szintű tudományos cáfolatot fogalmaz meg az evolúciómodellel szemben! A teremtés és a Teremtő mellett rendkívül logikus és megalapozott érvek sokaságát sorakoztatja fel. Egy keresztény számára egyszerre örömteli és nehéz olvasmány. Örömteli, mert a teremtés mellett felsorakoztatott tudományos érvek sokasága és azok szakmai megalapozottsága, nagyszerű olvasmány. Ráadásul ezek közérthető formában vannak leírva. Ugyanakkor nehéz olvasmány is, mert nem a Biblia, vagyis a valódi, teremtő Istent dicséri, hanem az iszlám feltételezett istenének tulajdonítja a teremtést.

Az viszont gyalázatos, hogy a keresztényvezetők ezred olyan bátran nem mernek kiállni az igaz Isten mellett, vagyis a Biblia Istene mellett, mint Harun, az ő feltételezett istene mellett.

Nincs sok könyv az iszlám mellett és az evolúciómodell ellen, de nincs is rá szükség. Ez a könyv önmagában elég! (Amúgy a szerzőnek több könyve van.)

Még az agresszív ateisták is elismerik Az evolúciós csalás című könyv szakszerűségét és hatékonyságát!

A könyv nagyszerű példája annak, hogy a tudomány alapján nem az a kérdés, hogy van-e teremtő Isten, hanem ez: Ki a Teremtő?

 

A könyv nem kapható, de a pdf-k között elolvasható. 

A könyvről egy másik elemzés. 

 

 

7. Ezotéria és társai

 

Ezen gyorsan terjedő antikrisztusi irányzatok célja Jézus Krisztus és a Biblia kiszorítása az emberek szívéből. (Ezotéria belső tanok, a beavatottak, kiváltságosok tana. Azt mondják magukról: „Nem titkos, de mégsem minden személyé, de bár bárkié lehet, aki akarja.” Az ezotériának milliónyi változata van. Terjedésének egyik oka a nagy választék, mindenki abban hisz, ami számára szimpatikus, valamint a mai ember számára megnyerő világnézeteket képvisel.)

 

 

Bozóky Dénes: Vádirat.

Kornétas 2017.

A könyv első része: a tudománnyal foglalkozik, ezt érdemes elolvasni. A honlapunkról sok részlet megtalálható a könyvben. Érdekes, hogy az ezotériával foglalkozók mennyire tudják értékelni a jó érveket. A könyvben sok más idézet is szerepel. A szerző természeti törvények, fizikai állandók, a világegyetem és az élet finomhangoltsága alapján biztos abban, hogy van valamilyen teremtő/Teremtő. A teremtőről alkotott képe nem egyezik meg azzal, ahogyan a Biblia bemutatja az Istent.

A könyv második része: totális ezoterika. A szerző szerint:

–           Biblia ideje 1992-ben lejárt, és ők léptek a helyébe,

–           Biblia támogatja a reinkarnációt,

–           nem lesz a Földbolygón válság, hanem a béke, biztonság, szeretet ideje következik.

 

A könyv foglalkozik Jonathan Wells professzor „23-as csapdája” nevű megállapításával. Joseph Heller: A 22-es csapdája című könyv alapján Wells találóan 23-as csapdának nevezi el a tudományos folyóiratok, konferenciák, stb. jelenlegi vezetőinek azon képmutató tevékenységét, miszerint: A tudomány az, ami a tudományos folyóiratban szerepel. Ami nem szerepel benne, az nem tudomány. A teremtés, ID nem szerepel tudományos folyóiratban, ezért nem tudomány, így nem jelenhet meg teremtéstudományi vagy ID melletti cikk, előadás tudományos folyóiratban.

Erről Rodney Stark egyoldalú állítása jut eszembe: „A vallásos emberek a kutatóegyetemeken csendben maradnak.” Scientific American 1999 szeptember. Edward J. Larson és Larry Witham: Scientists and Religion in America. 91. o.

Ez egyrészt igaz, de a pontosabb megfogalmazás az, hogy nem kapnak szót! Ha bárki csak egy kicsit is eltér az ateista evolúciómodelltől, azt megbüntetik és kiközösítik. Az ateista tudományos rémuralom által kirúgott, elhallgatatott tudósokról, kutatókról, szerkesztőkről, egyetemi tanárokról, stb. képmutató és erkölcstelen módon Rodney Stark hallgat.

 

Bozóky könyvének első részével, amiben a tudomány különböző állításai vannak felsorolva, egyetértek.

A második résszel nem értek egyet, de az egyházak, felekezetek vezetőinek foglalkozniuk kell ezzel a területtel, mert az ezotéria „kellemes, kegyes, szeretetteljes, békés” választ kínál az eredet, a vallás, szellemi/lelki éhség területén. Az egyházak vezetőinek többsége még csak nem is figyel, az egyházba kígyóként besurranó eretnekségekre. Értékelés: Fontos könyv, mert rendkívül szemnyitogató.

 

 

Balogh Béla: Elkezdődött. Új világrend vagy aranykorszak?

Bioenergetic 2016.

Az ismert és sikeres okkult szerző egyszerűen bejelenti: elkezdődött. Szerinte elkezdődött egy olyan átváltozás, ami a Halak (kereszténység) (anyagi világ értékrendje) korszakából, a Vízöntő korszakába (egy magasabb szellemi tudat állapot) visz.

A szerző bátran, szégyen nélkül beszél a Teremtőről, teremtésről, valamint azon irányzat jövőképéről, melyhez tartozik. Ezek nem egyeznek meg a Bibliával, de „evangélizációs lelkületet” és bátorságot, sajnos az egyháznak kell Baloghtól tanulnia és nem fordítva. Balogh mindig bátran beszél a Teremtőről és a teremtésről, annak ellenére, hogy nincs igaza. A szerző sikere is bizonyítja, hogy az embereket nagyon érdekli ez a téma. A keresztény egyházaknak, embereknek kell megfelelő választ adnia ezekre a kérdésekre. Sajnos az okkult emberek bátrabban hirdetik a hamis teremtőt, mint a valódi egyház az egyetlen igaz teremtő Istent.

A szerző több mai tudóst idézve mutat rá, hogy az evolúciómodell tarthatatlan feltételezés az eredettel kapcsolatban.  Meggyőzően érvel a teremtés mellett. Eddig egyet is értek a könyvben megfogalmazott állításokkal. Viszont a Bibliától eltérő megoldást kínál az emberiség számára.

 

Részlet a könyvből:

„ … lehetetlenné teszi a további kifosztást és gyarmati sorban való tartást. A Halak korszakában a Szeretet fénye még nem volt elég erős ahhoz, hogy ezt minden esetben megtegye. A Vízöntő korszakában ez a folyamat már elkezdődött. És megállíthatatlan.” 84. o.

 

A szerző ismerteti az Új Világrend új/más 10 parancsát.

„1980-ban, az Amerikai Egyesült Államokban, Georgiában ismeretlen kezek egy gránit kőcsoportot állítottak fel az Elbert Country domb tetején. Senki sem tudja – legalábbis nyilvánosság elé nem került –, hogy kik építették, kik finanszírozták, illetve kik fogalmazták meg azt, amit sokan az Új Világrend georgiai határkövének neveznek. Az „üzenet”, amelyet nyolc nyelven véstek a kőbe, magyarra fordítva így hangzik:

 

1.         Tartsd az emberiség létszámát 500 000 000 alatt, folyamatos egyensúlyban a természettel.

2.         Átgondoltan szaporodj – javítsd az egészséget és a változatosságot.

3.         Egyesítsd az emberiséget egy új élő nyelvvel.

4.         Legyél mértéktartó a kötődéseidben a hithez, a hagyományhoz és más egyéb dolgokhoz.

5.         Védelmezd az emberek és a nemzetek korrekt jogait és igazságosságát.

6.         Engedd meg a nemzetek önkormányzását, külső nézeteltérések megoldásában fordulj a világbírósághoz.

7.         Kerüld az aprólékos törvényeket és a haszontalan hivatalnokokat.

8.         Jogod és kötelességed a szociális feladatokban való részvállalás.

9.         Jutalmazd az igazságot, – a szépséget – a szeretetet – keresd a harmóniát a végtelenséggel.

10.       Ne légy a földünk rákfenéje – biztosíts teret a természetnek.”

 

Ez hát az Új Világrend, új 10 parancsolata. Egyre több parancsnak látjuk az erőszakos beteljesítését.

 

 

Paul A. Laviolette: Az ősrobbanáson túl. Ami a nagy durranás mögött van. Az ókori mítoszok és a folyamatos teremtés tudománya. Alexandra 1995.

A könyv első felében főleg Ludwig von Bertalanffy biológus az Általános Rendszerelmélet megalkotója gondolatai mentén halad a szerző. Bertalanffy sok meggyőző bizonyítékát tárja elénk a szerző, melyekről nem beszélnek az európai iskoláiban. Részlet a könyvből:

„Annak ellenére, hogy az őket felépítő molekulák folyamatosan cserélődnek, az élőlények struktúrái lényegileg változatlanok maradnak. …

…Bertalanffy azt tanította, hogy egy élőlény szervezetének felépítése a benne zajló rendezett biokémiai folyamatok külsődlegesen látható megnyilvánulási formája, ennélfogva az élő szervezet elsődleges rendező elve a benne zajló folyamatokban rejlik, nem pedig a szerkezeti felépítésben. … Felismerték, hogy a világegyetem rendje nem a megfigyelhető világban rejlik, hanem az éter nem megfigyelhető birodalmában, az éterben folyó reakciók által meghatározott elrendeződésekben és kölcsönhatásokban keresendő.” 41. o.

 

A rendszerek tudományos vizsgálata során megállapítható, hogy az élőlények összetettsége, szervezettsége teremtő után kiállt. A könyv második felében főleg az ókori mítoszok és az 1990-es évek tudományos eredményei vannak összehasonlítva.

Bertalanffy biológiai felfogását sokkal több biológus vallja, mint ahányról a média beszámol. Ennek a szemléletnek egyik jellemzője, hogy a rendszer több, mint a részek. Igaz ez egy autó vagy egy ház esetében. A rendszer pl.: autó, ház sokkal több, mint a részek pl.: 4 darab ajtó. A rendszerek olyan tulajdonságokkal és törvényekkel is rendelkeznek, amelyek különböztek vagy hiányoznak az alkotóelemeik tulajdonságaiból és azokra jellemző törvényektől. Sok a biológiai rendszerek alkotóelemek és funkciók tekintetében nem csökkenthetők. Akár az élőlények törvényének is mondhatjuk: „az egész több, mint a részék összege”. Az „organikus elképzelés” szerint a rendszert különböző hierarchikus szintű szervezetekként kell kezelni. Ernst Mayr, Bertalanffy, stb. szerint a holisztikus biológiai modellek jobb modellek a rendszerek számára, mint a véletlenszerű változásokon alapuló Darwin evolúció. Bertalanffy szerint van a biológiában, természetben egy nem anyagi/fizikai erő, melyet még nem felfedezett az emberiség.

Bertalanfyy 1928-as organikus biológia szemlélete része a közgondolkodásnak. Az organikus biológiai szemlélet általában nem ismerős az embereknek, de az elmélet tartalma gyakran feltűnik a különböző elemzésekben, hivatkozásokban.

A könyv első része, amelyben a tudományos fejtegetések vannak, hasznos.

A könyv második részével nem értek egyet, de érdekes megfigyelni, hogy még a különböző mítoszok és regék is tartalmaznak részigazságokat.

 

 

Dr. Eben Alexander: A Mennyország létezik – Egy idegsebész tapasztalati a túlvilágról

Mangólia 2012.

A könyv nagyfeltűnést kiváltó könyv, mert ritka, hogy képzett orvos, ilyen nyíltan beszéljen ateista hitének otthagyásáról, halálon túli világról. Mivel Eben Alexander esetében bizonyított az agyi tevékenység hiánya sokan felfigyeltek a történetre. Eben agykérgének azon részei, melyek a tudatért és érzékelésért felelősek bizonyítottan nem működtek! Eddig az ateista világ a halálközeli élményeket csupán helytelen agyi tevékenységnek titulálta, és ezzel szándékosan lesöpörte a tudomány asztaláról, annak ellenére, hogy a jelenség ismert, és ha korlátozottan is, de vizsgálható. A vizsgálat helyett mindenféle magyarázattal előálltak:

Ilyen jelentős trauma esetén, az agy különleges biológiai és kémiai folyamatokat produkál, „halál-hullám” esemény történik, stb. A „halálközeli élmények” – egy létező jelenség, de ez csupán a „trauma által megviselt idegpályák helytelen (a szokásostól eltérő) viselkedése”. Ez „egy fokozott agyi aktivitás, melyben extrém módon felerősödik a neurontevékenység”, esetlegesen „csoportos neuron kisülés” történik. Pusztán az agy szüleménye ez a halálközeli 3D-s filmvetítés. „Vészhelyzetben gyakran levetítik a neuronjaink ezt a videót.”

Az ateista tudomány bármilyen magyarázattal is állt elő a lényege: képzelgés, hallucináció. Erre a sémára épül az ateista, vagyis a jelenség naiv magyarázata.

 

Nos, Dr. Eben agyában pontosan azok a szervek és funkciók mentek tönkre, melyekkel az ateista világ, sőt korábban maga a szerző is magyarázta ezt a jelenséget. Amit tudunk: Dr. Eben életmódja, gondolkodása, hite teljesen megváltozott az átélt élmény során.

Néhány részlet a könyvből:

„A következő hét nap során csak a testeben voltam jelen. … Az elmém, a lelkem – vagy bárhogyan is hívjuk azt a központi, emberi részemet – eltűnt.” 23. o.

„A modern idegtudomány azt állítja, hogy a tudatosságot – az elmét, a leket, a szellemet, vagy akárhogy is nevezzük azt a láthatatlan, megfoghatatlan részünket, amely azzá tesz minket, amik vagyunk – az agy hozza létre, és én nem igazán kételkedtem ennek az állításnak az igazságában.” 41. o.

 

„És ugyanez a helyzet az agy műtéti gyógyításával, amely noha rendkívül összetett vállalkozás, igazából nem különbözik más nagyon érzékeny, elektromos töltéssel rendelkező gép javításától. Elvégre az agy sem más, mint ahogy én azt nagyon is jól tudtam: egy gép, amely létrehozza a tudat jelenségét. Persze a tudósok még nem jöttek rá, hogy pontosan hogyan is csinálják ezt az idegsejtek, de ez csak idő kérdése. Ez minden áldott nap bebizonyosodott a műtőben. Bejön egy páciens fejfájással és megváltozott tudatállapotban. Az ember MRI-képet készít az agyáról, és felfedez egy daganatot. Általános érzéstelenítést adunk a páciensnek, eltávolítjuk a daganatot, és pár órával később a beteg ismét tudatára ébred. Nincs több fejfájás. Nincs több megváltozott tudatállapot. Ez ennyire egyszerűnek tűnik.” 43. o.

 

Ezek a részletek rámutatnak, hogy az ateista tudomány, hogyan kezeli a halálközeli élményeket, és hogyan akarja kizárni a Teremtőt és a szellemi-világot az emberek életéből. A halálközeli élmények alapműve és legtekintélyesebb kutatója Raymond A. Moody. Legismertebb könyv: Élet az élet után (Life after life), ebben 150 olyan embert szólaltat meg, akik orvosi értelemben meghalt, és mégis feléledtek. A „halálközeli élmények” valós dolgok, az egyháznak nagyobb figyelmet kell szentelnie a kérdésnek.

 

Dr. Eben foglalkozik a szenvedés kérdésével is, melyre ezt a választ adja:

„A Földet halványkék pöttynek láttam a fizikai űrben. Megértettem, hogy a Föld egy, olyan hely, ahol keveredik a jó és a gonosz, és hogy ez egyedi vonása. Még a Földön is több a jó, mint a gonosz, de itt a gonosz olyan befolyást nyerhet, ami a létezés magasabb szintjein elképzelhetetlen. Azt, hogy néha a gonosz győzzön, tudja és engedélyezte a Teremtő, mint elengedhetetlen velejáróját annak, hogy hozzánk hasonló lényeknek szabad akaratot adott. Az univerzumban kisebb gonoszságmorzsák vannak elszórva, de ahhoz a jósághoz, bőséghez, reményhez képest, amelyben szó szerint úszik az univerzum, az összes gonoszság együtt nem több egy homokszemnél a sivatagban. Az alternatív univerzum anyaga a szeretet és az elfogadás, és bármi, amelyben ezek nincsenek meg, azonnal feltűnik, és látványosan nem illik a képbe. A szabad akarat ára az elszakadás ettől a szeretettől és elfogadástól.” 91. o.

 

A könyv értékelése:

A szerző nem a Mennyben járt, és nem a Teremtővel találkozott. Az élménye teljesen más jellegű találkozásnak és helyszíneknek felel meg. A könyv végén a szerző nyíltan okkult praktikákat hirdet. A könyv jó példája, annak, hogy nem minden természetfeletti élmény Istentől származik. Azt is le kell szögezni, hogy azért mert kétféle természetfeletti élmény létezik, nem szabad az egyházaknak minden természetfeletti élményt azonnal elutasítani. A keresztényeknek, akiknek a valódi Istent kellene képviselniük, tudni kellene ezen a területen is eligazítással szolgálni az emberiség felé.

 

 

Összegzés:

A fenti ezoterikus könyvek az okkult irányvonal csoportjába tartoznak, jellemző rájuk:

• bátran hirdetik a teremtőt,
• más teremtőt hirdetnek,
• a Bibliától eltérő megoldást és jövőképet közvetítenek,
• szerzőik sikeresek, megbecsültek,
• az ezoterikus könyveket az emberek veszik, tanítóikra hallgatnak, 
• időnként hajmeresztő tudományos állításokkal állnak a nagyközönség elé, az ateisták, az evolúciómodell képviselői mégsem vádolják őket áltudománnyal, nem üldözik őket. Vajon miért? Erre csak egy logikus válasz van. Ön szerint mi az?

 

 

 

8. Emberen túli mozgalom

 

Az ő meggyőződésük az eredetről a legerősebb ateista evolúció, amely szándékosan és erőszakosan kizár minden Isten, természetfeletti erő létezésének lehetőségét is a világegyetem és az emberiség eredetből. Azt hirdetik, hogy az ember tökéletlen, ezért boldogtalan, ha átalakítjuk boldog, békés, egészséges, szelíd lesz. Át akarják venni az irányítást az evolúciótól. Szerintük a halál pusztán technika probléma, mivel minden technika problémára van megoldás hamarosan a halál sem lesz többé probléma. 

E világnézeti-szekció, a jövőt lépésről lépésre eltervezte. Az emberen túli mozgalom a legnagyobb technikai, anyagi, médiabefolyással bíró irányzat, annak ellenére, hogy a legkisebb taglétszámmal ők rendelkeznek. A befolyásuk elképesztő! Céljuk nem más, mint az emberiség „újrafogalmazása”, átértelmezése. Ez mit jelent? Szerintük az ember pusztán anyag, ezért az anyagba be kell juttatni olyan információt, ami által irányíthatóvá válik az ember. Ha ezt minden emberrel megteszik, az egész emberiség ellenőrizhetővé, irányíthatóvá, végső soron teljesen leigázhatóvá válik. Akik nem veszik be a maszlagot, vagyis az információ, azok nem kapnak technikai felületet, tudatosan kiszorítják őket mindenhonnan, létezésük megszűnik.  Ez nem egy orwelli rémálom, hanem a közeli jövő!

 

Milyen lesz a jövő? Csak az létezik, ami a kijelzőn van. Hogy mi van a kijelzőn, az emberi túli mozgalom néhány felső vezetője határozza meg, a saját érdeke alapján. Ez a világ rosszabb, lesz, mint Hitler, Sztálin, Pol Pot, stb. együttvéve nem lesz ilyen rémséges. Hogy ez nem kitaláció olvassák az alábbi kijózanító könyveket:

 

 

Ray Kurzweil: Szingularitás küszöbén.

2005. A könyv ismertetője: „A szingularitás korában intelligenciánk egyre inkább nem biológiai alapokra kerül át, és billiószor hatékonyabb lesz, mint manapság. Új civilizáció hajnalán járunk, amely lehetővé teszi, hogy meghaladjuk biológiai korlátainkat és megsokszorozzuk kreativitásunkat. Ray Kurzweil, a Google fejlesztési igazgatója évtizedek óta a technológia jövőben játszott szerepének legnagyobb tisztelettel övezett és legprovokatívabb vizsgálója. Régóta hirdeti, hogy a számítógépek hamarosan elérik a legmagasabb emberi intelligencia szintjét, A szingularitás küszöbén című könyvében pedig szemlélteti a feltartóztathatatlan evolúciós folyamat következő lépését: az ember és a gép összeolvadását, ahol az agyunkba ágyazott tudás- és képességbázis az általunk létrehozott eszközök jóval nagyobb kapacitásával, sebességével és információmegosztó képességével ötvöződik.”

 

Kurzweil, másik „neve” „a Szingularitás Prófétája.”

Kurzweil ezen könyve jelenleg a Földbolygó második legfontosabb könyve. (Legfontosabb a Biblia.)

A Szingularitás küszöbén című könyv, Isten és Biblia-ellenes erők legfontosabb kézikönyve, valamint menetrendje. Ez egy ideológiai fegyver. Nézzünk rá példákat:

 

2018 áprilisa óta (lehet, hogy előbb is, nekem a könyv elolvasása után tűnt fel) a francia elnök Emmanuel Macron beszédeiben a Szingularitás Prófétájának gondolatai, érvei és menetrendje van megfogalmazva. Macron ezeket a beszédeket USA, EU, Franciaország politikai hatalmi erőközpontjaiban mondta el.

 

Az egyik legbefolyásosabb újság a globális elit lapja a The Economist Magazine szerint 2019 az új értékek, az új morál forradalma lesz. Hogy ez mit jelent a németországi erőszakos, senki által nem igényelt harmadik nem bevezetése jól mutatja.

 

Kurzweil mögött techóriások, szilíciumvölgy, médiamogulok, „árnyékkormányok”, politikusokat pénzelő szupergazdagok állnak. Ezért van nagy befolyásuk.

 

Jelenleg az emberiség tudatos, erőszakos újra fogalmazása (a bibliai értékek átírása) zajlik, miközben az egyház nagyrésze alszik, közönyös, vagy egyenesen áruló, a világ jobban ellenkezik, mint sok egyházi vezető. Mivel az ember és az egész emberiség tudatos újra fogalmazása zajlik, minden embernek kötelező olvasmány. De a többség csak nevet ezen, ahogyan Hitleren tették sokan 1939 előtt. 1940-ben már senki sem röhögött Hitleren. Hamarosan Kurzweil látásain sem fog senki mosolyogni. Az alábbi két könyvben Kurzweil, a Szingularitás Prófétájának gondolatai vannak mélyebben kifejtve.

 

 

Yuval Noah Harari: Homo deus. A holnap rövid története.

Animus 2017.

Harari történész professzor az „Új moralitás” az „Új erkölcs” apostola. Olyan harcos ateista, aki naponta két órát meditál. Ez önellentmondás, de ilyen apróság nem számít a „következetes” ateistáknak.

A könyv célja: Kurzweil, Szingularitás küszöbén című könyvében kifejtett látásának megvalósítása. Az emberen túli mozgalom akcióterve és jövőképe ebben a könyvben is be van mutatva. Minden pásztornak kötelező olvasmány. Harari 2019-ben új erkölcs forradalmat akar a világon beindítani.

Javaslat:

• Harari könyvét,
• a 2019-es eseményeket,
• Chuck Pierce: Az egyház következő háborúja című könyvet
• a Bibliát együtt tanulmányozni.

Meg fogjuk látni, hogy a Jelenések könyve 22. fejezet 11. verse: „Aki igazságtalan, legyen igazságtalan ezután is, és a szennyes, még szennyesebb, és az igazságos tegyen igazságosságot ezután is és a szent még jobban szentelődjék meg.” (Vida fordítás) a történelem végén egyre jobban beteljesedik.

Mivel ebben az egy mondatban az „eti” görög szó négyszer szerepel, lehet így is fordítani: még jobban igazságtalan, még jobban szennyes, még jobban igazságos, még jobban szent!

Harari és az emberen túli mozgalom a „még jobban bűnös” állapotot választotta.

Az ujszov.hu is ebben az értelemben fordítja: „Aki árt, ám csak ártson továbbra is, és aki szennyes, legyen még szennyesebb, de aki igaz, legyen még igazabb, és a szent legyen még szentebb.”

 

 

Max Tegmark: Élet 3.0 Embernek lenni a mesterséges intelligencia korában.

HVG. 2017. Mivel minden jog fenntartva, csak annyit mondok a könyvről, hogy a szerző a MIT fizikaprofesszora, aki Kurzweil: Szingularitás küszöbén című könyvének látását fejti ki, azt igazolja. Az emberen túli mozgalom akcióterve és jövőképe ebből a rendkívül gyakorlatias könyvből is megismerhető. Javasolt együtt olvasni Chuck Pierce másik könyvével az Isten kibontakozó haditerve című könyvvel.

 

Ezen könyvek közös jellemzője:

• totális ateizmus,
• az evolúciómodell mindenre történő kíméletlen kiterjesztése.

 

A jelen és a jövő csak ennek a mozgalomnak a nyílt terveinek megértésével lehetséges.

A könyv első 28 oldala itt olvasható: Bevezetés AZ OMEGA-CSOPORT MESÉJE

 

Újságok

 

Ezekben az újságokban időnként lehet a teremtés-evolúció témában fontos vagy csupán érdekes írásokat találni:

–           Magyar Tudomány,

–           Fizikai szemle,

–           Mai Ige,

–           Creado Evangélikus folyóirat,

–           Nyitott Szemmel – Élj inkább Alapítvány,

–           Keskeny út – Közép- és kelet-Európai Református Presbiteriánus Egyház Lapja,

–           Vetés és aratás – Evangéliumi Kiadó,

–           Pünkösd.ma – Pünkösdi Teológiai Főiskola,

–           Hetek,

–           Új Exodus.

 

 

Néhány cikk

 

Magyar Tudomány

Borhidi Attila világhírű botanikus professzor 2009-ben a Magyar Tudományban megjelent írásában (A növényvilág evolúciója és a darwini fejlődéselmélet) a legelfogadottabb evolúciómodell rövid szakaszának hiányosságaira mutat rá. A saját szakterületéről hoz szemléletes példákat. Darwinnal ellentétben Borhidi valódi tudós!

 

Fizikai szemle

Berényi Dénes: Természettudomány a valóság megismerésében

 

Magyar Nemzet

William Collier professzor: kutyából nem lesz macska A darwinizmus elakadt – összeomlik az evolúcióelmélet? 

 

Dr. Szentpétery Péter: Kétszáz éve született Charles Darwin, százötven éve jelent meg fő műve 1-3. Keresztény Igazság, negyedévente megjelenő folyóirat. 2009/2, 2009/4, 2010/1 számokban jelentek meg az írások. A három részben megjelent tanulmány az egyik legjobb összefoglaló a darwinizmussal kapcsolatban.

 

 

Szentpétery Péter: „Hol voltál …?”: miért nem fogadom el az evolúciót? Iskolakultúra, 1996/10., 102–110. old.

Fontos szembe helyezkedni az evolúciómodell elképesztő állításaival.

 

Szentpétery Péter: „Alkotásainak értelmes vizsgálata”. Teológiáról és természettudományról – némileg másképp. Teológiai Szemle – A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának negyedévi folyóirata, 2001/2., 76–84. old.

 

Szentpétery Péter: A természet IQ-ja. Lehet-e egy Krisna-hívő – vagy bárki – darwinista? Teológiai Szemle, 2002/4., 420–427. old.

 

Világosság 2006/4. Evolúcióelmélet: pro és kontra

Tasi István: Az intelligens tervezés elméletéről

 

 

 

 

A végére tartogattam az igazságot

legjobban kimondó könyvet:

 

 

Kuhn Wolfgang: Állat és angyal között. Hogyan tette tönkre a biológia az emberképet

Kairosz. 2007.

Az ateisták által kedvelt evolúciómodell tönkre teszi a teremtő Isten által az emberbe ültetett Isten és emberképet. Hiába tiltakozik ez ellen a „teistavilág”, a felmérések szerint az evolúciómodell a legnagyobb akadálya a helyes Isten- és emberkép* kialakulásának. Pedig a valóság más: a tudomány teremtő Istenre mutat, miközben kizárja az ateizmus lehetőségét. Milyen más lenne a világ, ha hagynánk, hogy a tudomány tegye a dolgát és Istent dicsőítené.

 

Részlet a könyvből:

„Marcuse egyszer megjegyezte, hogy az ember valamikor Isten képmása volt, Darwin azután lealacsonyította a majom képmásává, később a szociológiai a társadalom képmásának tekintete, amely formálja és a mindenkori környezet termékévé teszi, végül az ember ma már egyáltalán nem „képmás”. Az emberképnek az ember által tönkretételét aligha lehet ennél pontosabban és szemléletesebben megfogalmazni! Szinte úgy tűnik, mintha a biológiai antropológia egyfajta „szellemi mazochizmusban” szenvedne, mert visszataszító módon arra törekszik, hogy az embert különleges helyzetéből kivetkőztesse, és a majmokkal, e valaha annyira megvetett állatokkal egy szintre, sőt gyakran még azok alá is helyezze.

 

A „saját-fészekbe-piszkítás” különleges fajtája ez, amelynek nagyon is tudománytalan indítékai szembetűnően árulkodnak, és a megfogalmazás kételyt keltő, destruktív módjával kínosan leplezik le magukat. Jakob von Uexhüll (+1944) nagy biológus már évtizedekkel ezelőtt bátran nevén nevezte a materialista biológia ingerültségének fő okát: ,,Aki elfogadja a teremtett világban a tervszerűséget, a célszerűséget és a célt, az Istennek, a Teremtőnek létét fogadja el.” Aki tehát bármilyen rejtett okból is újra és újra megpróbálja Istent és tervszerű munkáját tagadni, annak tagadnia kell minden létező célját és értelmét is. Ezt tette Sir Arthur Keith angol antropológus, aki egy alkalommal lefegyverző becsületességgel elismerte, hogy Darwinnak a véletlenre alapozott elmélete nincs bizonyítva, sőt elvileg bizonyíthatatlan is, ennek ellenére ebben kell „hinni”, mert különben kényszerítve lennénk arra, hogy a teremtésben higgyünk, „ilyesmi pedig elképzelhetetlen”.

 

Vajon azért nem szabad még csak „gondolni” sem a Teremtőre, mert elfogadása egyúttal az erkölcsi normák elfogadására is kényszerít? Talán attól félnek, hogy az erkölcsi normák megkötik a természettudományos kutatók kezét, korlátozzák tevékenységüket, és megtiltják az emberrel, Isten képmásával való tetszőleges kísérletezést? Talán azért kell az embert „rossz irányba fejlődött emlősállattá” lefokozni, hogy zavaró aggályoktól mentesen lehessen manipulálni már a születése előtt, vagy magzatelhajtás után védtelen embrióként, vagy akár még nemzése előtt az ember csírasejtjeinek génjeiben?”

 

A IV. fejezet az Emberhús – kilója 350 német márka fejezetet kifejezetten csak erős idegzetűek olvassák. Akik viszont elolvassák, megértik a napjaink abortusz, és evolúciómodell „szükségességét”! Az abortusz rendkívül jó üzlet. Az abortusz „törvényes” fenntartásához az evolúciómodell szükséges. Többek között a pénzhajszolás miatt jutott el az emberiség egy része arra a szintre, hogy ezt állítja: az ember csak egy oldalára fordított zacskó kémiai elem.

Értékelés: Kiváló, alapmű.

 

A könyvről itt is olvashatnak, de inkább vegyék meg a Kiadónál.

 

*Ezzel a témával részletesen foglalkozik pl.: MacArtur: Harc a kezdetért.

 

 

 

 

Ennél nagyságrendekkel több könyv van a témában, de szégyen ide, szégyen oda azokat még nem olvastam. Ha valaki úgy érzi, ki kell egészíteni ezt a gyűjtemény, írjon a teremtesvagyvk@gmail.com mail címre.

 

 

P.I.K.

2019. február

 

 

 

 

Könyvek, cikkek, videók, stb. fordításához, lektorálásához, keresünk további embereket (önkéntes segítőket). Keresünk továbbá, olyan önkénteseket, akik videó feliratozásban segédkeznének.

 

Fizikusok, biológusok, geológusok, őslénytankutatók, orvosok, vegyészmérnökök, teológusok, pszichológusok, bármely tudományban jártas emberek jelentkezését várjuk cikkek írásához, azok szakmai ellenőrzéséhez, különböző tanácsadáshoz (pl.: különböző fórumokon való válaszadáshoz), előadások tartásához, riportokhoz, egyéb szakmai háttérmunkához.  

 

Várunk cikkek, videók, könyvek fordítására javaslatokat.

 

Jelentkezni, javasolni a teremtesvagyvk@gmail.com mail címen lehet.