Bevezetés

 

Őszintén az evolúciómodellről

 

 

Ebben a menüpontban részletesen és előítélet mentesen megvizsgáljuk az evolúciómodell bizonyítékait.

 

 

Sok ember számára megdöbbentő, sőt egyenesen sokkoló, amikor megtudja, hogy a média által megkérdőjelezhetetlen tudományos ténynek bemutatott evolúciómodell milyen nagy problémákkal küzd.

 

Ez a kis idézetgyűjtemény ebbe a féltve őrzött szakmai titokba ad bepillantást.

 

 

Dr. Kampis György MTA:

„Tudjuk-e, hogyan ment végbe az evolúció? Nem tudjuk.

Tudjuk-e igazolni az evolúciót? Nem tudjuk.

Tudjuk-e cáfolni az alternatív felvetéseket? Legalábbis a többségüket nem tudjuk.”

Ezek erős leleplező szavak az evolúciómodell magyarországi vezérszónokától! Ez a beismerés nem akárhol, hanem a Magyar Tudományban jelent meg, amely a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos lapja. Az MTA egyik célja: a tudomány eredményeinek terjesztése, népszerűsítése. Lásd: Magyar Tudomány 2008. december.

 

 

Szathmáry Eörs, az ELTE TTK Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék egyetemi tanára:

– Az evolúcióelmélet végső soron az „élet rejtélyének”, az élőlények létrejöttének magyarázatára irányul. Fontos felismerések sokasága ellenére a kezdet, a keletkezés kérdése mindmáig megválaszolatlan.

Az élet keletkezése mindmáig megoldatlan kérdés. Még senkinek sem sikerült élettelenből élőt csinálnia, mint ahogyan egy teljes „evolúciós forgatókönyv” összeállítása sem sikerült még. Egy ilyen „forgatókönyvnek” el kellene mondani, hogy az anyag szerveződésének mi volt az a valószínű útja, melynek során A-tól a Z-ig eljutott. Ennek a „forgatókönyvnek” néhány feltételt ki kell elégítenie: kémiailag, és az evolúciós mechanizmusok szerint meggyőzőnek kell lenni, továbbá az egésznek eléggé valószínűnek kell lennie. Ilyen „forgatókönyvünk” nincs.

– Az alapproblémát az jelenti, hogy az első evolúciós egységek nem keletkezhettek evolúciós módon, hiszen azoknak akkor még nem voltak meg az ahhoz szükséges tulajdonságaik.

Talányos, hogy az olyan molekulák, mint az RNS vagy a DNS túl összetett molekulák ahhoz, hogy önmagukat másolhatták volna. A magukat nagyon egyszerű módon szaporítani képes molekulák, és a mai nukleinsavak között kellett lennie valamiféle átmenetnek. Itt az öröklődés ténye nagyon fontos; öröklődés nélkül nincs evolúció. Forrás: c3.hu

Jelenleg Szathmáry Eörs professzor úr a világ egyik vezető evolúcióbiológusa.

(Ha valaki evolúciómodellt támogató biológustól szeretne olvasni, akkor őt ajánljuk. Szathmáry professzor nem fut el a biológiai evolúció előtt álló rendkívüli kihívásoktól, hanem szembenéz velük. Sok Intelligens Tervezettséget, vagy teremtéstant támogató tudós és laikus sokkal többre becsüli a munkásságát, mint az önmagával gyakorta önellentmondásba kerülő Richard Dawkins írásait. Lásd: Az Önző gén című könyve és a Kitiltva című filmben a nyilatkozata közti különbséget.)

 

 

Henry M. Morris professzor így foglalja össze a hiányzó „evolúció-forgatókönyvet”:

„A kezdetek kezdetén létező

– ismeretlen vegyületek,

– ismeretlen már nem létező folyamatok által,

– ismeretlen ma már nem létező életformákat hoztak létre, amelyek,

– ismeretlen összetételű légkör alatt,

– ismeretlen óceáni őslevesben,

– ismeretlen időben és helyen,

– ismeretlen szaporodási módszerekkel új életet hoztak létre.” Dr. Jobe Martin: Evolúciótól teremtésig. Jó Hír Iratmisszió Alapítvány.

 

 

W. R. Thompson, Commonwealth Institute of Biological Control (Kanada, Ottawa):

„Miként ismeretes, a biológusoknak igen különböző a felfogásuk nemcsak az evolúció okaira, hanem még annak valóságos folyamatára vonatkozóan is. Ezek a különbségek fennállnak, mivel a bizonyítékok nem kielégítőek és nem tesznek lehetővé határozott következtetéseket. Ezért messzemenően jogos és helyénvaló a nem-tudományos nyilvánosság figyelmét az evolúcióval kapcsolatos nézeteltérésekre irányítani.”

 

 

Dr. Jeszenszky Ferenc, fizikus, MTA:

Nem lehet olyan, kémiai jelenség, amely a fizika törvényeivel ellentétes. Ugyanúgy nem lehet, olyan biológiai jelenség sem, amely a fizika, vagy a kémia törvényeivel ellentétes. Sajnálatos módon a biológusok erről szeretnek elfeledkezni, és olyan állításokkal jönnek elő, amelyek kémiai vagy fizikai szempontból megkérdőjelezhetők.

A természettudomány eredményeit, állításait általában mindenki el szokta fogadni. Ez alól talán az evolúcióelmélet az egyetlen kivétel, ami körül óriási viták vannak, és szerintem ennek az alapvető oka, hogy itt súlyos bizonyításelméleti problémák vannak. Jeszenszky Ferenc: Evolúció a kritika mérlegén.

 

 

Idézet a Discover című tudományos magazinból:

„Az evolúciót . . . nemcsak a fundamentalista keresztények támadják, hanem neves tudósok is kétségbe vonják. A paleontológusok – a kövületek tanulmányozásával foglalkozó tudósok – egyre inkább másképpen gondolkoznak a darwinizmus legelterjedtebb nézetei tekintetében.”

 

 

Francis Hitching, evolucionista, a The Neck of the Giraffe című könyv szerzője:

„A darwinizmus az elismeréshez képest, amelyet mint a biológia mindent átfogó elmélete aratott, egy és egynegyed évszázad múltán meglepően sok nehézséggel küszködik.”

 

 

New Scientist című folyóirat:

„Egyre több tudós, főleg, egyre nagyobb számú evolucionista… azt állítja, hogy Darwin fejlődéselmélete alapjában véve egyáltalán nem tudományos elmélet… A kritikusok között sokan a legmagasabb akadémiai végzettséggel rendelkeznek.”

Kiegészítés a New Scientist idézethez:

A darwinizmustól eltérő tudományos nézetet valló tudósok egyik listája.

 

 

 

Az In Six Days – Why 50 Scientists Choose to Believe in Creation [Hat napban – Miért választotta 50 tudós, hogy a teremtésben hisz] című könyvet

több, mint 50 tudós állította össze.

 

 

 

 

 

 

 

 

Az evolúció Achillesz sarkai (gyenge pontjai) című könyvet több

mint 20 tudós állította össze.

 

 

 

 

 

 

 

Charles B.Thaxton, Walter L. Bradley, Roger L. Olsen, The Mystery of Life’s Origin [Az élet eredetének rejtélye alcím: A kortárs elméteket újra értékelése], című könyvet

szintén több mint 20 tudós állította össze.

 

 

 

 

Dr. Cserháti Mátyás Amerikában élő és dolgozó számítógépes biológus, teremtéstudománnyal foglalkozó szakember. Dr. Cserháti bemutatja nekünk a teremtéskutatás 2016. októberi helyzetét az Egyesült Államokban. Teremtéskutatás helyzete az USA-ban.pptx

 

 

 

Előzmények

 

A fenti tényközléseknek sok előzménye volt. Említsünk meg néhányat:

 

  • 1980-ban 150 evolucionista megpróbálta, de nem tudta kielégítő módon megfogalmazni az evolúció mechanizmusát. Sőt, még abban a kérdésben sem tudtak egyezségre jutni, hogy miként lehetne eldönteni, hogy az evolúció folyamata hogyan ment végbe. Forrás: Tóth Tibor: Tudomány, világnézet, hit. 78. o.

 

 

 

  • A tudósok 1966-ban, Philadelphiában eltemették a darwinizmust felváltó neodarwinizmus nevű feltételezést, mert az matematikai képtelenség. Lásd: Wistar Szimpozium, Véletlen.

 

  • 1966 óta egyre több tudós azon a véleményen van, hogy a matematika esélyt sem ad az evolúciómodellnek. Lásd: Matematika.

 

  • Sokasodó, pontosabban hatványozódó evolúciós törzsfák. A biológiai evolúció bizonyítéka az életfa, amely bemutatja az élet fejlődését és a Földbolygón való szétterjedését. Csakhogy nem egy törzsfa van! “Az evolucionisták előszeretettel hivatkoznak a „törzsfejlődés fájára”. Ez egy ábra, amelyre az összes létező fajt felrajzolják, azokkal az elágazási pontokkal, ahol az egyes taxonómiai egységek (fajok, nemek, családok, törzsek stb.) elváltak egymástól. Ezzel a „fával” azonban nagy baj van. Dacqué már az 1920-as években rámutatott arra, hogy a „fa” nem egyértelmű. Ha ugyanis a csontrendszer vélelmezett fejlődése alapján rajzoljuk fel, más „fát” kapunk, mintha az érrendszer vélelmezett fejlődése alapján. De azóta újabb lehetséges „fák” gondolata merült fel. Az előzőtől eltérő „fák” kapunk például, ha a biokémiai szempontokat vesszük figyelembe. Az egymásnak ellentmondó és ezért egymást kizáró „fák” ezért az evolúciónak nem bizonyítékai, hanem – ellenkezőleg – cáfolatai. Jeszenszky Ferenc: Keresztyénség vagy evolúció?

 

  • 2007-ben egy nemzetközi felmérés igazolta, hogy a vezető tudósok 2/3-a hisz Istenben, és nem igazak az olyan ateista állítások, hogy „tudós nem hihet Istenben”, „a tudomány megölte és eltemette Istent”.

 

 

Még több idézet

 

Ezen az oldalon hét témakörbe (14 aloldalon) van csoportosítva több száz idézet, valamint az elején egy rövid összefoglaló található az evolúciómodell kritikájáról: Mi a baj az evolúcióval?

Ezen az oldalon több száz másik idézetet találnak az olvasók: Idézetek.

 

 

 

Három, különböző szempontok alapján összeállított

rövid összefoglaló az evolúciómodell kritikájáról

 

Dr. Ray Bohlin: Az evolúciós elmélet öt kritikus pontja.

Werner Gitt Professzor: Amit Darwin még nem tudhatott.

A bestbibliesience.org: Az evolúciós nézet nehézségei.

 

 

 

Tanulmány

 

Egy hosszabb tanulmány, ami kizárólag a biológiai evolúcióval, és annak is csak egy részével a növényvilág evolúciójával foglalkozik.

Borhidi Attila: A növényvilág evolúciója és a darwini fejlődéselmélet.

Borhidi Attila, biológus MTA kimutatja, hogy a földi élet szempontjából alapvető szerep a növényvilágé, csakhogy

a növényvilág evolúciós kialakulásával és

fejlődésével kapcsolatban komoly bajok vannak.

Borhidi Attila botanikus, ökológus. A növényrendszertan, az ökológia, a növényföldrajz és a környezetvédelem nemzetközi hírű tudósa. 1997-2002 az MTA Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója.

Ez a szakmai titok szintén a Magyar Tudományban jelent meg (2009. december).

Részlet a 16 oldalas tanulmányból:

„…Ezek között bonyolult felépítésű vegyületek vannak, amelyeket az anyagcsere melléktermékeiként kell előállítani, amiről tudjuk, hogy nem megy egyik napról a másikra. Ehhez még vegyük hozzá azt a körülményt, hogy véletlenszerű keletkezés esetén fennáll a veszély, hogy hibás anyag keletkezik, amit „a rosszul kemizáló növénnyel együtt ki kell dobni”. Szegény növény már régen kipusztult, mire a megfelelő vegyületet „kikísérletezte” volna.

Ha megkíséreljük kiszámítani, hogy ennek a koevolúciós folyamatnak mi a valószínűsége véletlenszerű keletkezés esetén, akkor rendkívül kicsiny számot kapunk. Kiszámították, hogy a sikeres kísérletek előállítására nem negyvenmillió, de még négyszázmillió év − vagyis a teljes szárazföldi élet tartama − sem lenne elegendő.”

 

Kapcsolódó oldal: Evolúció bizonyítékai