Nyelvek

 

 

A nyelvek eredete evolúciós rejtély

 

Sokat tudunk a nyelvekről, de még az evolucionista tudósok egy része is elismeri, hogy a nyelvek legnagyobb rejtélye, azok kialakulása.

A véletlen-kialakulás feltételezést képviselő személyeknek nincs egységes, illetve hihető magyarázatuk az emberi nyelv eredetére. Spekulációk tömkelege született, de egy sem életképes. Az evolucionista feltételezés szerint az emberi beszéd a „vau-vau”-ból (hangutánzás), vagy a morgásból, vagy a babákhoz való beszédből, vagy a vészjelzésből, stb., stb., alakult ki, majd lassú, folyamatos fejlődés során jutunk el a mai beszélt nyelvekhez!

Ezzel szemben a valóság épp az ellenkező!

A nyelvek:

  • előzmény nélkül,
  • rendkívül bonyolult formákban,
  • kész (használható) állapotban jelentek meg a történelem színpadán,
  • majd folyamatos egyszerűsödéssel jutunk el a mai beszélt nyelvekhez.

Tehát épp az evolúció/fejlődés ellenkezőjét tapasztaljuk a nyelvek történetében.

 

 

Hasonlóság helyett különbségek.

A nyelvészek azt várták, hogy a nyelvek hasonlóak legyenek egymáshoz, hiszen egy embercsoportból fejlődött ki az emberiség. Ha legalább a közeli etnikumok esetében nagy hasonlóság lenne, erre már rá lehetne fogni a közös származást.

De nem ezt tapasztaljuk. A nyelvek rendkívül különbözőek! Hasonlóságok vagy azonos változások kizárólag a nyelvcsaládok között találhatóak.

„A modern lingvisztika tapasztalati úton megállapítható tényei ellentmondanak az emberi nyelv eredetéről alkotott evolúciós elméleteknek. Ezzel ellentétben ezek a valóságban megfigyelhető tények kiválóan harmonizálnak a „nyelvre” mint jelenségre vonatkozó bibliai kijelentésekkel.” Dr. Roger Liebi: Herkunft und Entwicklung der Sprache (A nyelv eredete és fejlődése) Hanssler, 35.o.

A nyelvek sokszínűsége nem a biológiai evolúciót igazolja, hanem a bábeli nyelv összezavarást.

 

 

Fejlődés helyett egyszerűsödés.

A nyelvészek egyetértenek abban, hogy a nyelvek egyre egyszerűbbek. Olyan ez, mintha az entrópia általános törvénye ezen a területen is működne. A kép-, ék-, illetve a csomóírás (khipu) sokkal összetettebbek, mint a mai nyelvek, és rendkívül fejlett gondolkozási képességet tételeznek fel.

Az inkák által használt khipu szövésmód és a szín által kínált variációk száma meghaladta az 1500-at. A sumérok ékírása 1500 jelet ismert, az egyiptomi hieroglifák száma pedig 800.

Ez teljes mértékben ellenkezik a biológiai evolúció feltételezéssel,

de teljes összhangot mutat a bibliai teremtés leírással.

 

 

A Sübmilch-féle paradoxon

„Magasan fejlett gondolkodási képesség nélkül az ember nem találhatta volna fel a nyelvet, nyelv nélkül ugyanakkor nem rendelkezhetett volna magasan fejlett gondolkodási képességgel. A nyelv ugyanis fontos előfeltétele a magasabb rendű gondolkodásnak.” Alexander vom Stein: Creatio. Bibliai teremtéstan Evangéliumi Kiadó, 96.o.

A magas fokú gondolkozáson kívül a nyelv a másik legfontosabb dolog, amely megkülönbözteti az embert az állattól. Egyetlen állat sem képes nyelvtani alapú beszédre! Ehhez magas fokú intelligenciára van szükség, ezért nincs fokozatosság nyelv kialakulásában. Nyelvtani alapú beszéd vagy van, vagy nincs – köztes megoldás nem létezik!

Az összes „állat beszélni tanításos” kísérlet (beleértve a csimpánzokat is) kudarcot vallott.

Az evolucionistáknak nincs magyarázatuk az emberi nyelv eredetére. A teremtés hívőknek van. Az első emberpár, Ádám és Éva, úgy lett teremtve, hogy tudtak beszélni.

A kb. 20 nyelvcsalád létezésének oka: a már létező közös nyelv, összezavarása.

Ez csak egy „felületi” zűrzavar volt, mivel minden nyelv ugyanazokat a mögöttes alapelveket és fogalmakat fejezi ki, így téve lehetővé más nyelvek megtanulását és megértését. Kulcs hivatkozás: Az emberi nyelv rejtélye (Morris, icr.org)

A nyelvtan alapú beszéd és a magas fokú gondolkodás egymást tételezi fel. Vizsgáljuk meg a gondolkodás fejlettségi szintjét egy másik oldalról a barlangrajzok elemzésén keresztül. Az alábbi rövid videóban Szük Bendegúz összefoglalja több barlangrajz jellemzőjét:

A barlangrajzok jellemzői:

Az ecset és festékkészítés és azok tudatos használata, én-tudat jelenléte és megörökítése, nagy művészi tehetség, összetett gondolatvilág és azok magas fokú kifejezése, a mai emberi szinten mérve is profi tér használat, szimbolikus gondolkodás!

Ezek a barlangrajzok nem illenek az evolúciós elképzelésbe, mert túl fejlett gondolkozást mutatnak.

Emlékezzünk fejlett gondolkozás fejlett beszédet tételez fel.

Milyen következtetést vonhatunk le az én-tudat, a nyelvtani alapú beszéd, szimbólikus gondolkozás, a magas fokú művészi tevékenység bemutató és magával ragadó barlangrajzok együttes vizsgálatából?

A nyelvtani alapú beszéd valamint a művészetek hiányoznak az állatvilágból, ezek a mai ember jellemzőI.

A nyelvek kialakulásának „rejtélye” és egyszerűsödése, a beszédhez szükséges gondolkodási fejlettség, a magas fokú művészeti tevékenység és gondolkodási- valamint kifejezőképesség a barlangrajzokban

erőteljesen megkérdőjelezik a véletlen kialakulás modell helyességét, de teljes összhangot mutatnak a teremtés modellel.

 

 

További hasznos információkat az Építészet oldalunkon található.

A témával Dr. Baranyi István: Vissza a teremtéshez. Vissza a Teremtőhöz! című könyv is foglalkozik. Részlet a könyvből: Az emberi nyelv.

Index, 2013. 12. 21. cikk: Bonyolult volt a neandervölgyiek nyelve.

 

Irodalom:

Múlt kor 2014. augusztus 25: Az inka csomóírás rejtélye.

Alexander vom Stein: Creatio Evangéliumi kiadó 95.o.

David W. Gooding – John Lennox: Küzdelem az életért Evangéliumi kiadó 135.o.

Henry Morris: Kreacionizmus Evangéliumi kiadó 267.o.

http://szuk.hu/