Dr. Walker Dr. Borger beszélgetés
A genetikai karrierhez az eredet kérdései vezettek
Tasman Walker beszélget Dr. Peter Borgerrel a biokémiáról és az élet értelméről
Forrás:
Creation 42(2). 40-43. o.
2020. április
Peter Borger kitüntetéssel szerezte meg biológusi diplomáját (biokémia és molekuláris genetika területen), valamint orvostudományból is doktorált.
Az alábbi kiváló tudományos intézetekben dolgozott: Groningeni Egyetem (Hollandia), Sydney-i Egyetem (Ausztrália) és a Bázeli Egyetem (Svájc).
Jelenleg a genom nem fehérjekódoló részét kutatja, valamint azt, hogy ez hogyan vesz részt a variáció és a fajképződés kialakulásában.
Emellett a jelátvitel és a génexpresszió molekuláris biológiájának szakértője. Peter 2019 októbere óta a Wort und Wissen német teremtéstudományi társaságnál dolgozik.
Amióta az eszét tudja, és biológiatanár édesapja bátorította, Peter érdeklődik a tudományok, különösen a biológia, a paleontológia és a kozmológia iránt. Peter visszaemlékszik:
Az 1970-es években apám rendszeresen elvitt a hollandiai Friesland alföldre, hogy madáretetőket aggassanak ragadozó madarak számára.
Peter gyakran járt a természetben, kövületeket és köveket gyűjtött. Népszerű tudományos magazinokat olvasott, és lenyűgözték az eredettel kapcsolatos kérdések, például a majomemberekről (pl. Lucy) és a dinoszauruszokról. „Csodálatos és rejtélyes világnak találtam.”
Peter apja nem keresztény családban nőtt fel, de néhány ember, akivel találkozott, mesélt neki a Bibliáról, a teremtésről és Jézus Krisztusról. Elmagyarázták neki a feltámadást és az új ég és föld ígéretét. Logikus, hogy ő is ezt tanította meg Péternek és testvéreinek. Peter azt mondta: „Nem emlékszem, hogy a családunk valaha is templomba járt volna, de a bibliai történetek a korai gyermekkorom részét képezték.” Tizenéves korában nagyon világias életmódot élt, anélkül, hogy határozott célja vagy horgonya lett volna az életének.
Semmit sem bízunk a véletlenre
Amikor elkezdte egyetemi tanulmányait, mindent elolvasott, amit csak talált a könyvtárban az eredet kérdéséről. Ez az érdeklődés vezette arra, hogy mesterdiplomájához molekuláris genetika és biokémia szakirányt válassza. Azt mondta: „Az én szememben ezek az élet alapjait érintették.”
Amit Peter a tanulmányai során felfedezett, az lenyűgözte őt.
Az élet kémiai összetettsége óriási, és semmi sem maradt a véletlenre. Összekapcsolt biokémiai rendszereket láttam, amelyek szorosan együttműködve tartják fenn a sejtet, ami nélkül az élet lehetetlen lenne. Együttműködő rendszerek voltak. Ez meggyőzött arról, hogy az evolúció, ahogyan azt az akadémián tanítják és a materialista filozófusok, például Richard Dawkins népszerűsítik, nem lehet igaz. Rájöttem, hogy az életet nem lehet naturalista eszközökkel megmagyarázni, és ezért egy intelligens Teremtő művének kell lennie.
Génexpressziós felfedezések
Peter 1993-ban kezdte doktori tanulmányait, amikor még keveset tudtak az emberi génexpresszióról. Peter elmondta:
„Senki sem tudta részletesen, hogyan és mikor kapcsolnak be és ki a gének.”
Az egyik gén, amelyet tanulmányozott, az IL4 gén volt, amely meghatározza, hogyan épüljön fel az interleukin-4 nevű fehérje, a citokineknek nevezett kis sejtjelző fehérjék egyike. Annak megértése, hogy ez a gén hogyan szabályozódik és fejeződik ki az interleukin-4 előállításához, döntő fontosságú, mivel a fehérje -többlet allergiát, asztmát és bőrgyulladást okozhat.
Kiderült, hogy a genetikai redundancia
minden élő rendszer általános jelensége.
És ennek a felfedezésnek köszönhetően Peter rájött,
hogy az életnek új keletűnek kell lennie,
és nem olyan réginek, mint azt az evolucionisták állítják.
A molekuláris biológia egyik váratlan felfedezése, hogy ezeknek a citokinfehérjéknek két figyelemre méltó tulajdonságuk van.
Először is, a magasabb rendű szervezetekben vizsgált minden génről kiderült, hogy egynél több szervre is hatással van, ezt a tulajdonságot nevezik pleiotrópiának.
Másodszor, a citokinek több különböző formájáról kiderült, hogy átfedő funkciókkal rendelkeznek, így képesek egymást kompenzálni, ezt a tulajdonságot redundanciának nevezik.
Ahogy Peter elgondolkodott ezeken a tulajdonságokon, arra a következtetésre jutott, hogy egyiket sem lehet megmagyarázni a lépésről lépésre haladó naturalista evolúcióval. Mindkettő az intelligens tervezés egyértelmű jele.
A genetikai redundancia az a sajátos helyzet, amikor egy gén megszakítása nincs hatással a szervezet túlélési és szaporodási képességére. Más szóval, szelektíven semleges. A jelenséget az úgynevezett knockout-kísérletek során fedezték fel, amelyek célja egy gén biológiai funkciójának feltárása volt. A laboratóriumi állatokban az érdeklődésre számot tartó gént megszakítják (azaz kiütik), és az érdeklődésre számot tartó gént nélkülöző állatokat knockoutok-nak nevezik.
E kísérletek nagy meglepetése, hogy a knockoutok nagy része nem mutat semmilyen biológiai hiányosságot, ami arra utal, hogy a természetes szelekció nem működik az ilyen géneken. Peter azt mondta:
Ezeknek a géneknek az eredete nem magyarázható a darwini keretek között, ahol a gének mutáció plusz szelekció eredménye, mert a szelekció nem hat a redundáns génekre. Ezek az intelligens tervezés egyik jellemzője.
Kiderült, hogy a genetikai redundancia minden élő rendszer általános jelensége. És ennek a felfedezésnek köszönhetően Peter rájött, hogy az életnek új keletűnek kell lennie, és nem olyan réginek, mint azt az evolucionisták állítják. Peter azt mondta:
Mivel a természetes szelekció nem működött ezeken a redundáns géneken, a redundanciát véletlenszerű mutációk már régen megrongálták volna. Láttam, hogy az élő sejtek nagyon is hasonlítanak a milliónyi együttműködő részből álló, önreprodukáló és önfenntartó miniszámítógépekhez.
A természetes kiválasztódás nem evolúció
2001 júliusában Peter az ausztráliai Sydneyben kezdte meg posztdoktori tanulmányait. „Itt jöttem rá, hogy nincs olyan, hogy evolúcióelmélet.” Amikor Peter a populációgenetikát tanulmányozta, azt úgy mutatták be, mint ami a darwini evolúció tudományos bizonyítékát szolgáltatja. A populációgenetika azt vizsgálja, hogy idővel, nemzedékről nemzedékre hogyan növekszik egy gén egyes változatai (az úgynevezett allélok), míg ugyanannak a génnek más alléljai csökkenő tendenciát mutatnak. Ezt a folyamatot a genetikai sodródás és a természetes szelekció okozza.
Peter azt mondta:
Sydneyben rájöttem, hogy az allélfrekvenciák változása nem azonos a darwini evolúcióval. Ahhoz, hogy a darwini evolúció majomszerű lényeket emberré változtasson, a folyamatnak teljesen új DNS-szekvenciákat kell létrehoznia. A populációgenetika azonban csak olyan géneket vizsgál, amelyek már jelen vannak a populációban. Rájöttem, hogy a populációgenetika nem támasztja alá az állítólagos majomból-ember evolúciót, mivel nem rendelkezik új genetikai információ létrehozására szolgáló mechanizmussal.
Örökségének felfedezése
Peter ismertette a mitokondriális DNS (mtDNS) tanulmányozásának néhány meglepő eredményét, amelyet a nőknél világszerte végeztek. Az MtDNS minden egyes sejtben található apró struktúrákban, a mitokondriumoknak (egyes számban mitokondrium) nevezett organellákban, amelyek a nőkön keresztül generációról generációra öröklődnek.
A tanulmányok kimutatták, hogy az mtDNS-ben nagyon kevés eltérés van a nők között világszerte, ami arra utal, hogy minden ma élő nő egy nagyon kis emberi populációból származhatott nem is olyan régen.
Peter elmagyarázta, hogy ugyanezt az eredményt találták az emberi Y-kromoszómánál is, amely a férfiak tulajdonságait határozza meg. Az emberi Y-kromoszóma alacsony variabilitása szintén azt támasztja alá, hogy az összes férfi nemrégiben keletkezett.
Ez teljesen összhangban van a bibliai beszámolóval, amely szerint minden ember egyetlen alapító párostól, Ádámtól és Évától származik. Valójában a tudósok ezt a nőt humorosan „mitokondriális Évának”, a férfit pedig „Y-kromoszóma Ádámnak” nevezik.
Peter folytatta:
Mindezek után ennek az alapító párnak az időzítése problematikus volt. A beszámolók szerint 100 ezer évvel ezelőtt vagy még régebben éltek, ami sokkal idősebb, mint amit a Biblia Ádám és Éva esetében feltüntet. Amikor ellenőriztem a részleteket, rájöttem, hogy a kiszámított dátum a hosszú korokat feltételezi. Konkrétan azt feltételezték, hogy a majmok és az emberek egy közös ősből fejlődtek ki mintegy ötmillió évvel ezelőtt. Ha elvetjük ezt a darwini feltételezést, és kísérletileg mért mutációs rátákat használunk, akkor az emberiség eredete, csakúgy, mint az állatok eredete, mintegy hatezer évre csökken. Ez teljes mértékben megfelel a bibliai időkeretnek.
Kép
Peter-Lisa Peter és felesége, Lisa az ausztráliai Sydneyben
Az emberi Y-kromoszóma alacsony variabilitása
szintén azt támasztja alá, hogy
az összes férfi nemrégiben keletkezett.
Peter megállapította:
Összességében a molekuláris biológia és a genetika ezen eredményei
a teremtést és nem Darwint támasztják alá.
Természetesen mindig vannak kérdések, amelyekkel foglalkozni kell, például amikor olyan jelentés jelenik meg, amely látszólag a darwini paradigmába illeszkedik, és ellentmond a bibliai paradigmának. Ez a tudomány természete. Az ilyen anomáliák egyszerűen további kutatást igényelnek, amely a teremtés paradigmájában rejlő választ fogja feltárni. Mindez nagyon izgalmas. Egyszerűen csak együtt kell dolgoznunk rajta, ami az egyetlen módja annak, hogy tovább fejlesszük a megértésünket.
Peter, „Darwin Revisited” című könyve, amely tudományosan cáfolja a darwini paradigmát, és új elméletet mutat be a gyors fajmeghatározás magyarázatára, 2009-ben jelent meg Hollandiában (az angol nyelvű változat elérhető az Amazonon). Ez volt az egyetlen evolúciókritikus könyv, amelyet Hollandiában a Darwin-évben adtak ki. Azóta rendszeresen meghívják, hogy ismertesse elképzeléseit Hollandiában, az Egyesült Államokban és Németországban.
Csodálatos bizalmat/meggyőződést ad
Miért jelentős mindez? Peter elmagyarázta:
Az evolúció és a teremtés kérdése rendkívül fontos annak megértésében, hogy:
- kik vagyunk,
- miért vagyunk itt, és
- miért vannak a dolgok úgy, ahogy vannak.
Az evolúció azt tanítja, hogy évmilliók óta szenvedést és halált van a világban. A Teremtés könyve azonban világosan tanítja, hogy Isten ezt a világot „nagyon jónak” teremtette, így nem volt benne szenvedés, betegség vagy halál. Ezek azért jöttek be, mert Ádám és Éva engedetlenek voltak Teremtőjükkel szemben.
Péter ezt világosan megfogalmazta:
Ezt a történetet veszi fel az Újszövetség, amikor Jézus Krisztus evangéliumát hirdeti. Az 1Korinthus 15:21-22-ben ezt olvassuk:
„Ahogyan ember által jött a halál, úgy ember által jött a halottak feltámadása is. Mert éppen úgy, ahogy Ádámban mindenki meghal, úgy Krisztusban is mindenki életre kel.”
Más szóval, Jézus Krisztus testi feltámadásának jó híre abból a rossz hírből ered, hogy a testi halál a bűn által lett, éppen úgy ahogyan azt a Teremtés könyvében olvashatjuk.
A tudomány, a molekuláris genetika és a biokémia terén szerzett összes tapasztalatom megerősítette a Teremtés könyvében leírt események igazságát, és csodálatos bizalmat adott nekem az Újszövetségben bemutatott jó hírrel kapcsolatban.
Amikor megvizsgáltam a Bibliát, és összehasonlítottam tudományos tanulmányaimmal, megtaláltam a válaszokat arra a régóta tartó keresésemre, hogy megértsem csodálatos és rejtélyes világunk eredetét. Ez tényleg egy csodálatos hely.
Kapcsolódó oldal:
A természetes kiválasztódás nem evolúció
Részlet „Az evolúció Akhilleusz sarkai” (gyenge pontjai) című könyv 1. fejezetéből: Természetes kiválasztódás.
A tervezettségről néhány cikk:
Wolfgang Kuhn, biológia professzor: A darwinizmus buktatói 235-243. Erdei szömörcsöggomba – impudicus
Andy McIntosh, a Leeds Egyetem professzora:
„A madarak szárnyának és légzőrendszerének tervezettsége mellett szóló bizonyítékok”
Andrew McIntosh: Repülés az élővilágban
Minden élőlényben megfigyelhető az egyszerűsíthetetlen összetettség
Részlet Wolfgang Kuhn, biológia professzor: A darwinizmus buktatói című könyvből. Az orchideavirág-csapdái
Wolfgang Kuhn, biológia professzor: A darwinizmus buktatói 253-259.
A számítógépek hardvere és programjaik következtében az evolúciómodell egyszer s mindenkorra leszerepelt.
Nick Longrich, a Bath Egyetem Paleontológiai és Evolúcióbiológiai Tanszékvezető docense:
Az evolúció azt tanítja nekünk, hogy mi lehetünk az egyedüli értelmes lények az univerzumban
Részlet az In Six Days – Why 50 Scientists Choose to Believe in Creation című könyvből
Marcus: A tervezettség bizonyítéka
Részlet az In Six Days – Why 50 Scientists Choose to Believe in Creation című könyvből.
Javor: Hogyan lehet, olyan világot létrehozni, mint a miénk?
Részlet Szedmák András: Mi az igazság? Az evolúció, mint biológiai képtelenség.
A könyv II. fejezetének címe: „Az élőlények felépítése és környezetük”
Rendszerelmélet, rendszertechnika
Egy kis matematika az ÉLET hiányzó forgatókönyvéhez
Diane Eager: A fésűkagylóknak teleszkóp tükrös szeme van
John Baumgardner, geofizikus: Képes-e a véletlen molekuláris kölcsönhatás életet létrehozni?
Wolfgang Kuhn, biológia professzor: A darwinizmus buktatói 244-252. o. Az anyag önszerveződésének mítosza
Fordítók, (szak)lektorok jelentkezését várjuk.
Angol (német) nyelven
Könyvek, cikkek, videók, stb. fordításához, lektorálásához, keresünk további embereket (elsősorban önkéntes segítőket). Keresünk továbbá, olyan önkénteseket, akik videó feliratozásban segédkeznének.
Fizikusok, biológusok, geológusok, őslénytankutatók, orvosok, vegyészmérnökök, teológusok, pszichológusok, bármely tudományban jártas emberek jelentkezését várjuk cikkek írásához, azok szakmai ellenőrzéséhez, különböző tanácsadáshoz (pl.: különböző fórumokon való válaszadáshoz), előadások tartásához, riportokhoz, illetve bármilyen egyéb szakmai háttérmunkához.
Várunk:
- cikkek,
- videók,
- könyvek fordítására javaslatokat.
Jelentkezni, javaslatot tenni a
mail címen lehet.
Köszönjük.