Építészet

 

 

Az építészet hirtelen kialakulása evolúciós rejtély

 

 

Az építészet legnagyobb rejtélye: az építészeti (remek)művek hirtelen, tömeges és rendkívül magas szintű megjelenése! 

 

A magas szintű építészethez (többek között) magasan fejlett:

  • agy,
  • gondolkodás,
  • nyelvtanon alapuló beszéd,
  • építészmérnöki tervezés és kivitelezés,
  • szállítmányozási ismeretek és kivitelezés,
  • bányászati-,
  • matematikai-,
  • csillagászati ismeretek,
  • valamint társadalomszervezés szükséges. 

 

Emlékeztető:

A nyelvtudomány legnagyobb problémája az emberi nyelvek hirtelen, előzmény nélküli, tökéletes, nyelvtanon alapuló beszéd kialakulása. Bővebben: Nyelvek. Az állatok kommunikációja és az emberi beszéd között hatalmas szakadék tátong. Nincs átmenet a kettő között. Az emberi beszéd “egyszer csak” elterjedt a földön.

Érdekes, hogy az építészet hasonló, bár kisebb nagyságrendű nehézséggel küzd. Nincs ateista magyarázat a “korai” építészeti bravúrok eredetére.

 

Az evolucionista feltételezés szerint az építészet folyamatos fejlődés során egyre bonyolultabbá válik. (Sátor, kunyhó, kőház, város, piramis.) Ezzel szemben a valóság épp az ellenkező!

 

Részlet Dr. Baranyi István, geológus, a Vissza a teremtéshez? Vissza a Teremtőhöz! című könyvéből (154. oldal):

„A legrégebbi települések nyomai Szakkaráton (Egyiptom), Ninive közelében Irakban, Mohendzso Daroban az Indusnál, Catal Hüyükben (Dél-Törökország) Zawi Chemi Shanidarban (Irán), Jerikóban (Izrael), és az Eufrátesz alsó folyásánál Urban, Urukban és Eriduban találhatóak. 

Az angol régész Widemann írja könyvében 1957-ben:

„Egy felfedezés sem okozott nagyobb meglepetést, mint az, hogy a civilizáció hirtelen született meg az egész világon. Ez épp az ellenkezője volt annak, amit eredetileg feltételeztek. Az általános nézet szerint azt várták, hogy minél magasabb a kora a kiásott helynek, annál primitívebb kultúraformák jelennek meg. De ez sem Babilónia, sem Egyiptom esetében nem felel meg a valóságnak.”

 

Hall, a régész írja:

„Amennyire mi a sumér kultúrát követni tudjuk, mindig teljes magaslatán jelent meg.”1 

 

 

 Összehasonlítás

Ha áttekintjük az ősi építkezéseket és összehasonlítjuk a mai építkezésekkel meglepő fejlettséggel, nem várt hatékonysággal találjuk szembe magunkat.

Hogy voltak képesek elődeink ilyen sok és hatalmas köveket megmozgatni, ilyen számításokat elvégezni, ilyen közigazgatás fenntartani?

 

A piramisok, városok, épületek, szobrok, templomok, gazdasági-, katonai-építmények, stb., olyan fejlett mérnöki, sok esetben csillagászati ismereteket tételeznek fel, melyek messze meghaladják az adott kor evolúciósan feltételezett értelmi szintjét.

A maja, azték, inka (Macchu Pichu), az egyiptomi, és kambodzsai piramisok2, építkezések, “előzmények nélkül” épültek fel.

Ezen építkezések teljes mértékben ellehetetlenítik az evolúciómodell feltételezéseit, de alátámasztják a bibliai teremtésleírást, valamint egyéb bibliai eseményeket és időpontokat. Például: Ninive a bibliakritikusok szerint nem létezhetett, nem lehetett, olyan fejlett, mint ahogyan azt a Biblia állítja. Még Voltaire is gúnyolódott a Biblia ezen részén. 1842-től változott a helyzet. A régészet feltárta Ninivét – az evolúciómodell szerinti forgatókönyv csődöt mondott, a Biblia igaznak bizonyult. Ma már Assurbanipal 71 termes palotája is feltérképezett. A palota könyvtárában 22 000 ékírásos szöveget található, mely szintén alátámasztja a bibliai beszámolókat. Ugyan ez a helyzet a hettitákkal. A hettita főváros Boghazköy feltárása elnémította a bibliakritikusokat.

 

 

Magasan fejlett tudományágak

A nyelv, az írás, a gondolkodás, a kultúra, a különböző tudományok (csillagászat, matematika, orvostudomány3 stb.) magas szinten jelen vannak az emberiség hajnalán, ami szintén a teremtésmodellt támasztja alá, az evolúciómodell helyett.

 

 

Ellentmond a józan észnek

A Sübmilch-féle paradoxon: „Magasan fejlett gondolkodási képesség nélkül az ember nem találhatta volna fel a nyelvet, nyelv nélkül ugyanakkor nem rendelkezhetett volna magasan fejlett gondolkodási képességgel. A nyelv ugyanis fontos előfeltétele a magasabb rendű gondolkodásnak.” Alexander vom Stein: Creatio. Bibliai teremtéstan Evangéliumi Kiadó 96.o.

Ehhez a gondolatkörhöz tartozik, hogy a magasan fejlett gondolkodás, és nyelvtani alapú beszéd nélkül az emberiség történelmében folyamatosan és több kontinensen jelenlévő építészeti bravúrok nem jöhettek létre. Ennek a logikai csapdának a megoldását az evolúciómodell nem tudja feloldani, de a teremtésmodell igen.

 

(Sajnálatos, hogy az evolúciómodell csődjéből elsősorban nem a teremtő Isten egyháza, a Krisztus teste profitál, hanem Erich von Daniken4, valamint a buddhizmus. Ez a két irányzat jobban megszólítja a mai embert, mint Isten valódi egyháza, a Krisztus Menyasszonya.)

 

Megjegyzések:

1. Hirtelen, előzmény (átmenet) nélkül jelentek meg, mint az összes élőlény.

 

2. Kambodzsa, a templom-piramisok országa. De nemcsak a piramisok jöttek létre “előzmények nélkül”, hanem a:

– hatalmas, gazdagon díszített szentélyek,

– fejlett vízgazdálkodás; víztározók, medencék, csatornahálózatok, gátrendszerek,

– teraszos gazdálkodás (ami mai szemmel is építészeti bravúr),

– útrendszer, stb.

 

3. Az ősi Egyiptomban agyműtét hajtottak végre.

 

4. Abszolút nem Danikent szeretném reklámozni, de (könyv) eladási, nézettségi, letöltöttségi eredményei jelzik az egyház vezetőknek és tagoknak, hogy foglalkozni kell ezzel a kérdéssel. Daniken: Totális leszámolás.

 

Egy film a netről: Ősi idegenek – Ókori mérnökök. A filmben nyilatkozó emberek következtetéseivel nem értünk egyet! A bemutatott helyszínek és tények rendkívül érdekesek és tanulságosak. Ezeknek mind van bibliai magyarázata, csak kevés helyen érhetőek el.

A hivatkozott két film szemléletesen bemutatja, hogy az evolúciómodell megválaszolatlan, megválaszolhatatlan rejtélyeiből nem a Teremtő Isten egyháza nyeri meg az embereket. 

 

 

Irodalom:

Ernst Doblhofer: Jelek és csodák. Gondolat. 1962.

Ch. Bermant – M. Weitzman: Ebla. Egy ismeretlen ókori civilizáció. Gondolat. 1986. 

Henry Morris: Kreacionizmus. A teremtéselmélet. KIA. 2000. 276-290. o.

Szabó Ferenc: Bízhatunk-e a Bibliában? Magánkiadás. 2006.

 

 

Könyvek, cikkek, videók, stb. fordításához, lektorálásához, keresünk további embereket (önkéntes segítőket). Keresünk továbbá, olyan önkénteseket, akik videó feliratozásban segédkeznének.

 

Fizikusok, biológusok, geológusok, őslénytankutatók, orvosok, vegyészmérnökök, teológusok, pszichológusok, bármely tudományban jártas emberek jelentkezését várjuk cikkek írásához, azok szakmai ellenőrzéséhez, különböző tanácsadáshoz (pl.: különböző fórumokon való válaszadáshoz), előadások tartásához, riportokhoz, egyéb szakmai háttérmunkához.  

 

Várunk cikkek, videók, könyvek fordítására javaslatokat.

 

Jelentkezni, javasolni a teremtesvagyvk@gmail.com mail címen lehet.

 

A képek forrása: 123rf.hu